1.
RÉSZ
A
JNA szervezeti reformizációja az ezerkilencszáznyolcvanas években
Az
első részben megpróbálom bemutatni a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) kialakulásának
rövid előzményét, Joszip Broz Titó halála előtt és után. Továbbiakban
belemerülünk a JNA Titó halála utáni korszakának történéseibe, a haderő
reformizációjának („Jedinstvo” terv) időszakába az ezerkilencszáznyolcvanas
években. Bemutatom a haderőreform általi strukturális változásokat a
haderőnemek területén, Jugoszlávia katonai műveleti körzeteitől az egységek,
alegységek szerkezetéig. A kezdeti időszaktól végül eljutunk egészen 1991-ig.
1990- 1991-re lényegében lezárul a JNA haderő reformja, bár azt 1995-ig
tervezték, de a „szlovén, horvát és boszniai” háború 1992. májusában a JNA
megszűnését eredményezte. Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében,
tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag végén tüntettem
fel. A tartalom szabad felhasználása esetén, kérem,
hogy azt a „Facebook” vagy a program5000@gmail.com email címen jelezzétek, egyeztetés végett.
Köszönettel a szerkesztő „Szatmári”.
Tartalomjegyzék:
Bevezetés…………………………………………4- 17. oldal
„Jedintsvo” terv………………………………….18- . oldal
Létrejövő 5. katonai körzet (Zagreb)………31-
39. oldal
Létrejövő 1. katonai körzet (Beograd)….…39-
40. oldal
Létrejövő 3. katonai körzet (Skopje)………40-
41. oldal
Haditengerészet……………………………42- 42. oldal
Összefoglaló…………………………………….42- 45. oldal
Forrás……………………………………………46. oldal
Az
anyagot összeállította. „Szatmári”
BEVEZETÉS
Jugoszláviában a II. Világháború során a tengelyhatalmak[1] ellen az ország védelme
érdekében megalakult a „szövetséges erőkkel”[2] együtt működő gerilla
harcmodorra épülő jugoszláv „partizán” erő. Elsőként az 1941. júniustól 1942.
januárig működő „Nemzeti Felszabadító Hadsereg Jugoszlávia (NOV)[3], aztán az 1942. januártól
1942. novemberig működő Nemzeti Felszabadító Partizán és Önkéntes Hadsereg
Jugoszlávia (NO PDV), majd az 1942. novembertől 1945. februárig működő Nemzeti
Felszabadító Hadsereg és Partizán Osztaga Jugoszlávia (NOP POJ)[4]. 1945. március 01-én pedig
megalakult a Jugoszláv Hadsereg (JA), mely 1951-ig Jugoszláv Hadseregként, majd
ezt követően 1951-től 1992. 05. 20-ig Jugoszláv Néphadseregként (JNA)
funkcionált.
A hadsereget a központi bizottság kommunista
jugoszláv szövetség (CK SKJ)[5] irányította, melynek
vezetője Joszip Broz Titó (Josip Broz Tito)[6]volt. 1943.
november 29-én megalakult a „Titói Jugoszlávia” a Föderációs Demokrata
Jugoszlávia (FDJ), mely 1945. november 29- től Föderációs Nemzeti Köztársaság
Jugoszlávia (FNRJ), 1963. április 07 –től pedig Szocialista Föderációs
Köztársaság Jugoszlávia (SFRJ) elnevezéssel funkcionál[7].
Az SFRJ magába foglalta a szövetséghez tartozó tagköztársaságokat Szerbiát,
Szlovéniát, Horvátországot, Bosznia és Hercegovinát, Crna Gorát, Macedóniát és
két tartományt Koszovót és Vajdaságot. A Szocialista Föderációs
Köztársaság Jugoszlávia védelmét a Fegyveres Erők (Oruzana Snaga „OS”) látta
el. Az OS SFRJ[8]
klasszikus marxista ideológiai alapokon álló fegyveres szervezet nemzeti
önvédelmi struktúrát alakított ki. 1968-tól a JNA két komponensű haderővé
szerveződik, melynek gerincét maga a néphadsereg (JNA) alkotta, mellette pedig
jelen volt a területvédelmi erők (TO).[9]
címer JNA
címer KoV
címer JRM
címer JRV
forrás:Wikipedia
A fegyveres erők célja a Jugoszlávia
nemzeti szuverenitásának, függetlenségének, területi integritásának megvédése, melybe
a hivatalos hadsereg mellett bevonták a „partizán[10]” hadviselési
koncepció mintájára szerveződő „területvédelmi”, a de a JNA irányítása,
kontrollja alatt álló, lakossági, polgári honvédelmi önkéntes erőket. Jugoszlávia, mint szövetségi föderációs állam megtartására a kommunista
hatalmi elit, nem rettent vissza a „nép” elleni katonai fellépéstől[11] sem, melyre ott volt a
kezükben a JNA.
Joszip Broz Titó 1980. május 04-i halálát
követően a „helyét” a Jugoszláv Elnökség (Predsjednistvo SFRJ) vette át. Az
elnökség teljes mértékben rendelkezett a jugoszláv fegyveres erők (JNA és a
területi védelem, TO) irányításával. Az elnökség nyolc szövetségi, föderációs képviselő
(hat tagköztársasági „Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina,
Macedónia, Crna Gora” és két autonóm tartományi „Vajdaság, Koszovó”), valamint
az Központi Bizottság elnöke.
A fegyveres erőt az 1968-as doktrína
alapján két katonai rész alkotta, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a
Területvédelmi (TO) egységek. A doktrína 1982-ben kiegészült az önkéntesek
(dobrovoljci) alkalmazásával. A fegyveres erők jogkörét, létét, stb. a
nemzetvédelmi törvény (ONO- opstenarodna odbrana)[12]
szabályozta. fő erőt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) reguláris, sorozott
állományból és hivatásos tisztektől tiszthelyettesekből álló egysége
képviselte, a megerősítő másodlagos tömböt pedig az un.
területvédelmi (TO) egységek. A JNA a nemzet és jugoszláviai nemzetiség, a
dolgozó nép és polgárok közös fegyveres egysége. Alkotórésze a honvédelem.
A JNA a legerősebb és legfontosabb
létesítménye volt a jugoszláv szövetségi rendszernek, a fegyveres erők magja.
Egyesítette magába a különböző nemzetiségeket. Ezáltal szimbóluma volt a
szövetségi rendszeren belüli különböző nemzetiségek barátságának,
testvériségének és egységének, valamint elkötelezett hűségének az állam
felé. A TO fogalmát még 1968-ban Tito (Josip Broz Tito) alkotta meg,
elrendelve egy területvédelmi létesítmény kialakítását. A koncepció az állam
területén élő nagyszámú férfi lakosság katonai kiképzése, háború esetén történő
azonnali hadrafoghatósága a védelmi feladatok ellátásában. A JNA finanszírozta
és szerelte fel könnyű haditechnikai felszereléssel a TO egységeket, melyek a
helyi állami intézmények által irányított, jórészt független erőit képviselte.
A TO erőket a Szocialista Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) „SFRJ” összes
tagállamában (Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia,
Montenegró és Macedónia) és autonóm tartományában (Koszovó és Vajdaság)
létrehozták.
Az önkéntesek (dobrovoljci) szerepe
elsősorban a háború esetén történő azonnali létszám feltöltésben és
mozgósíthatóságában játszott szerepet. Ez az 1990-1991.években folyamatosan súlyosbodó
szlovén–szerb és horvát-szerb, valamint a boszniai konfliktusban mutatkozott
meg, amikor a JNA erőit folyamatosan hagyták el a szlovén, horvát és bosnyák
nemzetiségű polgárok. Hiányukat a szerb önkéntesekből próbálták pótolni.
A TO erők hat tag köztársasági[13] és két tartományi[14] törzs alkotta. A TO erők
egyfajta manőverezhető tartalékot képeztek, mely erő feladata volt támaszpontok
létesítése és a JNA gépesített erői hadmozgásának mélységi biztosítása. A TO
erőket a kézi könnyű fegyverzet mellett, nehéz fegyverzettel is ellátták
(páncélozott szállító harci járművekkel, aknavetőkkel és ágyúkkal)[15].
Területvédelmi Erők (TO) karjelvénye
Jugoszlávia
forrás: Wikipedia
JNA erők szemléje Belgrádban
forrás: http://balkanwarhistory.blogspot.hu/a
A JNA 1945- 1968., közt szárazföldi (KoV),
haditengerészeti (RM), légi és légvédelmi (RV PVO „PZO”) erők alkották. A KoV erők
hadseregek csoportokba szerveződtek. 1968-tól megkezdődött a strukturális
reformizáció. A délkeleti műveleti zónában (JIV), az északnyugati műveleti
zónában (SZV) és központi zónában (CV), katonai körzetekben létrejött hat
hadsereg (1., 2.,3., 5., 7., 9.) és a adriai haditengerészet és a légierő két hadteste, valamint önálló
titográdi (Titograd) körzet (később hadtest) és koszovói hadtest (52.hadtest).[16]
T-34 harckocsi, kép forrás: www.srpskioklop.paluba.info
Titó szakított a
sztálinista eszmékkel és nyugatbarát[17] „különutas”
politikát folytatott. A Titó által a Szovjetunió kizárásával gyakorolt
kommunizmust „titoizmusnak” nevezték. A jugoszláv fegyveres erők méreténél
fogva, valamint a világháborús „partizán” harcmodorral elért tapasztaltok
révén, a Szovjetunió és szövetségesei, a „Varsói Szerződés”[18] kommunista
államai nem kezdeményezték Jugoszlávia lerohanását. Viszont ennek lehetősége a
titói Jugoszláviában állandósult, ezért a jugoszláv hadseregbe rengeteg pénzt
invesztáltak.
Titó halála után (1980.
május 04.), a jugoszláv kommunista hatalmi politika, a jugoszláv haderőt, a
súlyosbodó gazdasági válság mellett, egyfajta „hadi” készültségi szintre
emelte. Felkészült egy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés államai általi
támadás ellen, melyet elsősorban a szomszédos országok felől érkező megszállás
azonnali kezelésére és felszámolására irányult.[19]
Titó a katonai szemlén, forrás:
www.telegraf.rs
A hadseregek gyalogságból[20], szárazföldi divíziókból,
partizán divíziókból, önálló dandárokból, brigádokból, szárazföldi ezredekből,
zászlóaljakból, logisztikai avagy hátországi támogató bázisokból, szakaszokból[21] álltak. A
haditengerészeti körzetet (VPO), három haditengerészeti szektor, flotta, egy
szárazföldi divízió, könnyű logisztikai alakulatok, különítmények[22] képezték, a légierőt és
légvédelmet pedig operatív csoportok, légi hadtestek és divíziók (brigádok),
légvédelmi divíziók és logisztikai alakulatok alkottak.[23] A hadseregek a tag
köztársasági területvédelmi struktúra alapján funkcionáltak. Egyes tagállamok
egészét lefedte egy- egy hadsereg, de volt tag köztársaság, mely területét két
hadsereg is birtokolta. Szlovén, macedón tagköztársaságok egy- egy hadsereggel
rendelkeztek, míg a szerb és boszniai tagköztársaság területét két hadsereg
ellenőrizte. Crna Gora tagköztársaság területén a titogradi önálló hadtest
állomásozott, a horvát tagköztársaság területét viszont két hadsereg és a
haditengerészeti körzet (VPO).
A hadseregeket (kivéve az 1. és 2.
hadsereget) két hadseregi hadtest, egy operatív csoport, városvédelmi
parancsnokság Belgrád, tizenkét gyalogos, hat motorizált, egy mechanizált
divízió alkotta. Az 1. és 2. hadsereg egy- egy hadtestet működtetett. A
divíziók[24]
könnyű és partizán divíziók voltak, melyeket önálló brigádok, ezredek,
zászlóaljak, logisztikai (hátországi) alakulatok alkottak. A légi és légvédelmi
erők a szárazföldi és haditengerészeti erőket támogatták, légtért figyeltek és
légtérben felderítést végeztek. 1959-ig a légi erő és légvédelem el volt
különítve, azokat 1964- 1966. közt egyesítették.[25] Az egyesítést követően
két légi hadtest (5. és 1. hadtest) és egy légvédelmi divízió jött létre, mely
struktúra egészen 1985-ig funkcionált[26]. 1985- től három hadtest
jött létre 1. hadtest Belgrád, 5. hadtest Zágráb és 3. hadtest Szkopje. A szárazföldi és haditengerészeti erőket a
légierő légi brigádokkal támogatta.
A haditengerészet 1945. és 1962. közt
operatív csoportok alkották. 1953- ban létrejött a haditengerészeti szektor
(VPS) parancsnokság. 1962- ben létrejött a 4. hadsereg, mely a haditengerészet
szárazföldi részre eső műveleti területét kontrollálta.
1962- től a VPS-t három haditengerészeti
szektor (Dalmácia, Hercegovina és Crna Gora) alkotta, majd 1969- ben megalakult
a haditengerészeti körzet (VPO), melyet hajózó flotta, egy szárazföldi divízió,
könnyű logisztikai alakulatok, különítmények alkottak. A VPO-tól a hercegovinai
részt átvette a szarajevói 7. hadsereg, a crna gorai részen önálló katonai
körzet működött (titográdi hadtest). A VPO- nak megmaradt Dalmácia, ahol észak-
dalmáciai részen a haditengerészet (VPO) szárazföldi divíziója állomásozott JNA
más szárazföldi és TO erőivel támogatva. A VPO-t három tengerészeti szektor,
flotta, egy hadi-tengerész gyalogos divízió, parti- sziget védelmi tüzérség alkotta.
A haditengerészetet teljesen egészében part- sziget védelmi ütegek, századok,
zászlóaljak, csoportok, divíziók, flottilla, osztagok, ezredek, brigádok,
haditengerészeti támaszpontok, tengeralattjárók, szállító és hadihajók (torpedó
naszádok, rakétás hajók, járőr cirkálók, aknavadászok és aknász hajók,
deszant motoros csónakok, motoros csónakok, bárkár, búvárhajók), hadihajók
elleni helikopteres egység, tengeri terület figyelő, felderítő radar állomások
alkottak.
A rendőrség bár nem volt része az
fegyveres erőknek (OS), de főleg a háború kialakulásával (1990-1991)
folyamatosan alkalmazták egységeit katonai feladatokra. Az OS SFRJ irányítása
három főbb komponensre tagolódott, a stratégiai, az operatív és a taktikai
irányításra. Az OS SFRJ cselekvési terve alapján első számú szempont volt az
alkotmányos rend megőrzése, valamint az ország integritása.
A JNA 1985- től a
belekezdett a strukturális reformizációba, melynek célja a hat „hadsereg”
átalakítása három katonai körzetbe, illetve a területvédelem (TO)
tagköztársasági és tartományi részének „háborús” strukturális formációba
helyezését és a katonai körzet alá sorolása, valamint a TO zóna törzseinek
(stábok) a JNA hadtesti erői alá sorolása. 1986- ban szlovén tagköztársaság
tiltakozása ellenére a SFRJ elnöksége elfogadta a TO erők hat tagköztársasági
és két tartományi „háborús” strukturális átszerveződését és a katonai körzetek alá
helyezését a TO zóna törzsek JNA hadtestek alá helyezésével. A JNA az eddigi három
hadteste, egy operatív csoportja és tizenkilenc divíziója helyett, tizenhat
hadtestet és hat divíziót kívánt létrehozni. Ezzel új hadtesti operatív
parancsnokságok alakultak. Bár az új hadtestek alig voltak erősebbek, mint a
divíziók, de meg voltak erősítve partizán alakulatokkal, illetve jól
manőverezhető TO erővel.[27]
Funkciójuk szempontjából a haderők közt a JNA
működtettet „A” kategóriájú első besorolású „aktív” egységeket, valamint másod
lépcsős „B” kategóriájú egységeket és „R” kategóriájú tartalékos egységeket.
1988. december végén létrejöttek a katonai
körzetparancsnokságok, az alárendelt alakulatok a korábbi hadsereg
parancsnokságokból és a titógrádi (Titograd „Podgorica”) hadtestből. A haderő
szerkezeti átalakításának alapját a „Jedinstvo” katonai terv jelentette. A strukturális változtatásig a JNA szerkezetét
alkotó hadsereget az alábbi erők alkották.
- 1. hadsereg (armija)- körzet. Főparancsnokság: Belgrád (Beograd). Ezen
körzethez tartozott a légi és légvédelmi főparancsnokság (Beograd), mely
erők négy légi támaszponton Novi Szád „Újvidék” (Novi Sad), Belgrád (Beograd),
Zemun, Kraljevac városokban állomásoztak. Az 1. hadsereg alá tartozott a 12. 12. mechanizált hadtest (Novi Sad)[28], 1.
gyalogos motorizált gárdista divízió (Beograd), mely 1. belgrádi harckocsizó[29] és 3. pozsareváci
gyalogos gárdista mechanizált ezredből állt, 24. gyalogos és 25. gyalogos
divízió [30].
- 2. hadsereg (armija)- körzet. Főparancsnokság: Nis. A hadsereg alá
tartoztak; 2. gyalogos mechanizált divízió (Nis), 21. gyalogos divízió
(Zajecar), gyalogos divízió (Leskovac), 37. motorizált divízió (Raska), 211.
harckocsizó brigád (Nis), 203. vegyes tüzér brigád (Nis és Aleksinac), 159.
könnyű légvédelmi tüzér ezred (Nis), 15.
motorizált brigád (Pristina), 52. hadtest (Koszovó és Methódija)[31]. Ezen
körzethez tartozott a „Titograd- Golubovci” légibázis. Ezen körzethez tartozott
a légi és légvédelmi 1. hadtesti parancsnokság (Nis), mely erők Nis és
Pristina légitámaszponton állomásoztak.[32]
-3. hadsereg (armija)- körzet. Főparancsnokság: Szkopje (Skopje). A
hadsereget az alábbi erők alkották; 41. gyalogos divízió (Bitolj), 42. gyalogos
divízió (Kumanovo), 243. harckocsizó brigád (Skopje), 168. motorizált gyalogos
brigád (Strumica), 325. könnyű légvédelmi tüzér ezred (Skopje), vegyes
páncélosok elleni tüzér ezred (Vranje), 87. motorizált brigád (Tetovo). A
körzet területén egy légi támaszpont (Skopski Petrovac) volt.[33]
Az 1980-as években a 212. gyalogos ezredből és a 41. harckocsizó ezredből
(Pripela) létrejött a 212. motorizált brigád (Titov Veles). A kumanovói 87.
motorizált brigádhoz csatolják a 42. harckocsizó ezred két T-34 tankkal
rendelkező zászlóalját. A 168. gyalogos brigádot a Stipa városban lévő
bázisáról áthelyezték Strumicába. [34]
-7. hadsereg (armija)- körzet. Főparancsnokság:
Szarajevó (Sarajevo). A hadsereg alá tartoztak; 5. gyalogos divízió, 12. mechanizált
divízió (Osijek), 17. gyalogos divízió, 4. (49) motorizált divízió (Sarajevo).
A körzet területén négy légibázis (Vukovar, Banja Luka, Sarajevo, Mostar) volt.[35]1980-
as években megalakult a 12. motorizált divízió a 12. mechanizált brigádból
(Osijek), 158. vegyes páncélosok elleni ezredből (Dakovo), 327. gyalogos
ezredből (Derventa).[36]
-5. hadsereg (armija)- körzet. Főparancsnokság:
Zágráb (Zagreb). A hadsereg alá tartozott; Zágráb Városvédelmi Parancsnokság
(KOG), 32. gépesített divízió (Varazdin)[37], 7.
gyalogos divízió (Sisak), 6. partizán gyalogos divízió (Karlovac), három
technikai bázis, három Intendáns” bázis, négy könnyű divízió, 13. operatív
csoport „OG” (Rijeka), 140. motorizált brigád (Zagreb)[38], 31.
páncélos brigád (Dugo Selo), 265. mechanizált brigád[39], 32.
mechanizált brigád[40], vegyes
páncélosok elleni tüzér ezred, vegyes tüzér ezred, közepes- hatótávolságú
önjáró rakétás légvédelmi ezred, könnyű légvédelmi tüzér ezred, műszaki ezred,
ezred irányítás, katonai rendész zászlóalj, elektronikai felderítő zászlóalj,
atom- biológiai- vegyi/kémiai támadás elleni zászlóalj, két „intendáns”
zászlóalj, gépjárművel zászlóalj, két határőr osztály, két hidász- műszaki
zászlóalj, két kiképzési központ, egészségügyi osztag, gépjármű képzési központ
és számos kisebb egységek és irodák. Ezen körzethez tartozott a légi és légvédelmi 5. hadtesti parancsnokság (Zagreb), mely erők két
légi támaszponton (Zagreb/ Pleso, Udbina) állomásoztak.[41]
-9. hadsereg (armija)- körzet. Főparancsnokság:
Ljubljana. A hadsereg alá tartoztak; 31. gyalogos divízió (Maribor), 14.
gyalogos gépesített divízió (Postojna), 288. motorizált brigád. Ezen körzethez
tartozott két légi támaszponton (Cerklje, Ljubljana/ Brnik) állomásoztak.[42]
- önálló titográdi hadtest Crna Gora (Titograd
„Podgorica”)
A JNA az ezerkilencszáznyolcvanas években hadseregekből állt, melyek fő strukturális alapját a gyalogos és gépesített divíziók alkották. 1986- 1988. évben „Jedinstvo” elnevezésű terv alapján a hadseregen belüli strukturális reformra kerül sor. A fegyveres erők három fő stratégiai erőből állt: szárazföldi erők (KoV), légi és légvédelmi erők (RV és PVO), valamint haditengerészeti erők (RM). A KoV erőket gyalogság, páncélos, gépesített egységek, tüzérség… alkotta valamint intendáns, technikai, egészségügyi, közlekedési, katonai rendész szolgálatok. A „Jedinstvo” tervezet alapján Jugoszláviát három katonai körzetre osztotta fel az OS SFRJ vezérkari törzse ; 1. katonai körzet, 5. katonai körzet és 3. katonai körzet, valamint haditengerészet VPO. A körzeten belül hadtestek, divíziók, brigádok, ezredek, zászlóaljak, egységek, századok, szakaszok, csoportok kezdték meg működésüket. Ezen körzeten belüli erőket műveleti feladatok ellátására operatív csoportokba (OG), taktikai csoportokba (TG), roham osztagokba (JOd) és harcoló csoportokba (BG) csoportosították. A JNA további részét képezte a területvédelem (TO).
katonai parádé Belgrádban
1985-ben. kép forrás: http://www.telegraf.rs/
JEDINSTVO TERV
„Jedinstvo”[44]
terv lehetővé tette a hadsereg politikától való függetlenedését, mely alapján
Jugoszlávia fegyveres erejét (OS SFRJ) a korábbi politikai befolyásoltsággal
együtt járó elnökség (Predsjednistva SFRJ) helyett, az 1987-88-ban megalakuló
vezérkari, katonai főparancsnoki törzs (SVK „generálstáb”) irányította. A
haderő továbbra is szárazföldi (KoV), légi és légvédelmi (RZ-PVO),
haditengerészeti (RM) erőből állt. A hadsereg főparancsnoka továbbra is
Jugoszlávia aktuális minisztere volt. A JNA vezérkari törzs, tiszti
állományának főparancsnoka, Branko Mamula[45] által
koordinált „Jedinstvo” terv „1986- 1991.”több etapból tevődött össze. Első
etapban (Jedinstvo-1) a parancsnokságok, katonai körzetek és ahhoz tartozó
alakulatok strukturális reformizációja történt meg. Második etapban
(Jedinstvo-2) lényegében a létrejött új erő haditechnikai modernizációját
jelentette. A harmadik etap (Jedinstvo-3) pedig a létrejött haderő kategorizálását,
besorolását jelentette, mely során úgynevezett „A” aktív első lépcsős, „B” másodlépcsős
és „R” tartalékos alakulatok jöttek létre, illetve cserélődtek meg egyes
alakulatok korábbi besorolásai (funkciójuk szempontjából a haderők közt a JNA
működtettet „A” kategóriájú első besorolású „aktív” egységeket, valamint másod
lépcsős „B” kategóriájú egységeket és „R” kategóriájú tartalékos egységeket). Az
1980. évben a JNA az „A” kategóriájú erőket a zászlóaljak, divíziók száma
alapján határozták meg. Ennek során feltöltöttség szempontjából a korábbi 60
%-ról 100 %-ra emelt erő képezte az „A” kategóriát, a 15 %-ról 60 %-ra felemelt
erő a „B” kategóriát, a 15 %-ra emelet erő pedig az „R” kategóriát. Az „A”
kategóriájú dandároknál, brigádoknál, négy törzs dandár, három „A” zászlóalj
volt előirányozva, a „B” kategóriájú brigádoknál, két vagy három zászlóalj-
divízió, két törzs dandár, egy zászlóalj „A” kategóriájú. Az „A” kategóriájú
zászlóalj (divízió) 100 %-ban feltöltött volt. A dandárokat (brigád) több ezred
alkotta, melyeket tüzérség, páncélosok elleni tüzérség és légvédelem
támogatott, valamint több kisegítő alakulat szolgált ki, műszaki, biológiai-
atom- vegyi támadás elleni, őr- kísérő, kommendáns, katonai rendész,
egészségügyi, szállító, logisztikai, járműves….. . Az 1990. évre a létrejövő
dandárok többsége motorizált volt. A gyalogos dandárokat átnevezték motorizált
dandárokká. 1990 elején a JNA tizenegy mechanizált dandár alkotta, melyből hét
„A”, három „B”, egy „R” besorolású, kategóriájú volt. A harminchárom motorizált
brigádból öt volt „A”, a húsz gyalogos brigádból pedig kettő volt „A”
besorolású. A harckocsizó avagy páncélos brigádok mind a hat „B” besorolású
volt. A 118. darab szárazföldi alakulatból újraszerveződött 75. darab alakulat,
kategóriát váltott 83. darab alakulat. Az 1990. év elején a JNA „békebeli”
létszáma 275 341 fő katona volt, mely 25 101 fő tisztből, 19 165
fő „fiatal” tisztből, 539 fő kiszolgáló katonai személyzetből, 2027 fő szerződéses
katonából, 38 423 fő a haderőben szolgáló civilből, 189 855 sorkatonából
és tartalékos tisztből állt. A „békebeli” időszakból „hadi, háborús” időszaki
elrendelése esetén 1 058 378 főre emelték. A JNA 1991. évben 1850 közepes
tankkal, 13 könnyű tankkal, 240 felderítő páncélozott harci járművel, 490 harci
gyalogsági katonai járművel, 500 páncélozott harci szállító járművel (OT), 1934
különböző kaliberű (egészen a 105. mm-ig) tüzérségi ágyúval, 3000 aknavetővel
(120 mm), 3400 aknavetővel (82 mm), 1799 páncélosok elleni ágyúval (POT), 449 katonai
repülővel, 190 katonai helikopterrel, 11 tengeralattjáróval, 15 rakétás
naszáddal, 14 torpedó naszáddal, 79 katonai hajóval rendelkezett.[46]
A JNA fő gerincét a szárazföldi erők alkották[47]. A
strukturális átszervezés alapján (Jedinstvo terv) a az 1. és 7. hadsereget
egybevonták és létrehozták a belgrádi főparancsnokságú 1-. katonai körzetet
(VO), mely Bosznia és Hercegovina tagállam (kivéve bihácsi régió), Vajdaság
tartomány, a horvát tagállamból Szlavónia, szerb tagállam (kivéve a délkeleti
régió) területét foglalta magába. A 2. és 3. hadsereg és a titógrádi avagy
podgoricai hadtest egybevonásával megszületett a szkopjei főparancsnokságú 3.
katonai körzet (VO), mely crna gorai tagállam, szerb tagállam délkeleti
régiója, macedón tagállam és Koszovó tartomány területét foglalta magába. Az 5.
és 9. hadsereg egybevonásával létrejött a szlovén és horvát tagköztársaság
(kivéve Szlavónia) és boszniai tagköztársaság bihácsi (Bihac) régióját magába foglaló, zágrábi
főparancsnokságú 5. katonai körzet (VO). Összességébe a főparancsnokságok alá
tizenhat hadtest, városvédelmi parancsnokság (KOG) Belgrád, KOG Zágráb és
Szkopje, öt divízió, katonai körzetparancsnokságok, alakulatok és folyami
flottilla tartozott.
1960-tól
a légierő több mint négyszáz légi járművel rendelkezett.[48] A
vadászrepülő állomány százhatvanhét darabot jelentett, melyből tizenhat
modernek számító MIG-29- ből állt. MIG- 21 repülő hetvenhét darab volt. Úgynevezett
rohamozó vadászbombázó „Jastreb” és „Orao”, valamint iskola és vadászbombázó
„super galeb” gépek adták a légierő fő gépparkját. 1986- tól a JNA légi erejének
és légvédelmének is megtörténik a szárazföldi erőkhöz hasonló szerkezeti
reformizációja. 1. hadtest az 1. belgrádi katonai körzet alárendeltségébe, a 3.
hadtest a 3. szkopjei katonai körzet alárendeltségébe, az 5. hadtest[49] a
zágrábi 5. katonai körzet alárendeltségébe kerülnek. Minden hadtest magába
foglalt egy légi dandárt, vadászrepülős ezredet, légi megfigyelő, felderítő „VOJIN”
ezredet, 1- 2. rakétás dandárt vagy ezredet, tüzér- rakétás alakulatot,
logisztikai, szállító (légi), elektronikai felderítő (EI), elektronikai
felderítés elleni (EID) alakulatot. Tervben volt a 63. ejtőernyősdandárt
létrehozatala.
A
haditengerészeti körzetparancsnokság (VPO) továbbra is Szplit városban
(Banovina főparancsnoksági épület, „Lora” hadiflotta kikötő, Divulje repülőtér,
„Zvornica” rakétás védelmi bázis…. ) működött, melyhez az 5. zágrábi katonai
körzetből Isztria félsziget részéből a létrejött pulai (Pula) parancsnokság alá
tartozó 5. haditengerészeti szektor A szektor a Kvarner öböl tengerrészt is
felügyelte. Emellett két további haditengerészeti szektor jött létre.
Észak-Dalmáciát és Közép-Dalmáciát a Sibenik városban működő 8. szektor parancsnokság[50]
irányította. Dél-Dalmácia és boszniai tagköztársaság dél-hercegovinai rész
(Popovo polje) egy része, valamint Crna Gora (Montenegró) tengerparti régiója a
Boka Kotor öbölben lévő „Kumbor” parancsnokság 9. szektor[51]
alárendeltségéhez tartozott. A VPO szárazföldi támogató erejét képezte a
dalmáciai „Zagorje”, avagy Krajina régiójának székvárosában, Kninben állomásozó
9. hadtest. A VPO alá tartozott továbbra is a flotta[52],
és tengerészgyalogos alakulatok, egyéb támogató alakulatok. [53]
Az SSNO[54] (Szövetségi Titkárság Nemzetvédelem „védelmi minisztérium”) alárendeltségében maradt a JNA kiképzési és oktatási központjai, gárdista motorizált brigádja[55], három ezred irányítás- vezetés, egy műszaki ezred, könnyű rakétás- tüzér légvédelmi ezred, a logisztikai (hátországi) bázisokat kiszolgáló alakulatok egy része, egy továbbképző központ (NC), néhány önálló zászlóalj (divízió).
A
szárazföldi, haditengerészeti és légi, légvédelmi erőket logisztikai központok
támogatták, melyek technikai, intendáns és egészségügyi bázisok alkottak. A
hadtesteket hátországi támogató- ellátó bázisok szolgálták ki.[56]
A
területvédelem (TO) tagköztársasági és két tartományi[57]
parancsnokságai alá járási, körzeti és városi törzsek tartoztak. A törzs
irányította a zóna törzseket (operatív zónák „OZ”). A zóna törzsek (ZnSTO) alá
alakulatok tartoztak. A TO erők feladata volt az 1977-es
„nemzetvédelmi” doktrína alapján a JNA erők hátországi támogatása, háború
esetén az elfoglalt területek biztosítása, hátországi támogatás végrehajtása.
Az TO erők úgynevezett területi és mobilizált, manőverezhető alakulatok
alkották, illetve járási, körzeti vegyes különítmények, osztagok. A vegyes
alakulatok-, mely a TO erők 80 %-át tette ki- a csoport formációtól a zászlóalj
és osztag (gyalogos, diverzáns, diverzáns ellenes, műszaki, légvédelmi,
felderítő, közlekedési, kiképzési, támogató- logisztikai, rendészeti)
formációkig terjedtek ki. A manőverezhető
alakulatok-, mely aTO erők 20%-át tette ki- dandár és divízió formációkból,
harcoló csoportból „BG”, osztag csoportból, brigád csoportból, operatív
csoportból állt. 1990. évre a területi
és manőverező alakulatok partizán alakulatokká rendeződtek, melyeket tüzér
divízió és dandár, brigád, taktikai csoport, légi raj, hajózó flottilla
formációk alkottak. Létrejöttek a partizán alakulatokat kiszolgáló és segítő
„támogató” alakulatok, melyek mindamellett, hogy a brigádokat és más partizán
alakulatokat támogattak, ellátták a parancsnokságok védelmét, katonai
objektumok védelmét.
A JNA reformizációja 1987.
évben elkezdődött[58] a
„Jedinstvo” terv alapján. Miután megtörtént a divíziók hadtesté való
felfejlesztése és strukturális átalakítása, 1987. novemberétől
egészen 1988. októberéig, első fázisban létrejöttek a szárazföldi erők 2.
titógrádi (Titograd), 9. knini (Knin), 12. nóvi szádi (Novi Sad), 17. tuzlai
(Tuzla), 21. nisi (Nis), 24. kragujeváci (Kragujevac), 31. maribóri (Maribor),
32. varazsdini (Varazdin) 42. kumanovói (Kumanovo) és 52. pristinai (Pristina)
hadtestek. Második fázisban pedig 1988. októberétől a 4. szarajevói (Sarajevo),
5. bánya lukai (Banja Luka), 13. rijekai (Rijeka), 14. ljubljanai (Ljubljana),
37. uzsicei (Uzice), 41. bitolai (Bitola) hadtestek. A hadtestek után a
hadseregekből (5., 9., 2., 3., 7.,) elkezdődött
a katonai körzetek (VO)[59] kialakítása. Első etapban a megalakult a
körzetparancsnokságok, városvédelmi, körzetparancsnokságok, majd a hadtesteket,
divíziót és parancsnokságot alkotó logisztikai ellátó alakulatok, két vegyes
tüzér brigád, két vegyes páncélosok elleni tüzér brigád, műszaki ezred (később
brigád), önjáró közepes hatótávolságú rakétás ezred, légvédelmi ezred, ezred
vezetés-irányítás, partizán divíziók, gyalogos ezredek, majd két ezredből egy
brigád. A légierő RV és légvédelem PVO három hadteste elsősorban a szárazföldi
műveleti zónában volt jelen, ezért a haditengerészeti zóna (Adria)
haditengerészeti erőinek támogatására a JNA létrehozza az 1. légi és légvédelmi
hadtest erőiből a 97. repülős brigádot. A dandár feladata volt a légi és légvédelmi
támogatás, hadműveleti logisztikai feladatok ellátása, haditechnikai
biztosítása.
A Jedinstvo terv első etapjában megalakult
a városvédelem (KOG) Zágráb és Belgrád, majd sorra jöttek létre a hadtestek
(korpuszok). Az brigádokat (dandár), ezredeket, zászlóaljakat, századokat,
szakaszokat, rajokat magába foglaló hadtesteken túl, a szárazföldi erőkhöz
tartozott öt önálló szárazföldi divízió (hadosztály) és a huszonöt partizán
divízió, melyek a hadtestek manőverez és tartalékos egységét képviselte. Zágráb
és Belgrád után 1990. évben előirányozták Ljubljana, Szkopje (Skopje),
Szarajevó (Sarajevo) városokban a városvédelmi parancsnokságok (KOG)
létrehozatalát a belgrádi és zágrábi KOG- hoz hasonlóan. JNA vezérkari törzse
és a belgrádi politikai hatalmi rezsim a „Jedinstvo” terv végrehajtásával
lényegében előkészült arra, hogy erőit olyan szintre fejlessze át, mely
alkalmas egy háborús helyzet kezelésére, az az a már előre látható Jugoszlávia
széthullásával függetlenedés felé orientálódó szlovén, horvát törekvések
kezelésére. Ebben fontos feladat jutott a területvédelemnek (TO)[60], mely a JNA-t támogató
polgári, lakossági önkéntes félkatonai szerveződése volt. A TO erők tag
köztársasági és tartományi törzseinek erői 1988-tól (régiós), zóna, járási, települési válság
törzseket kialakítva egységeiket partizán brigádba, partizán divízióba
csoportosítják át, melyeket a hadtestek parancsnokságai koordináltak. A TO erők
egyfajta manőverezhető tartalékot képeztek, mely erő feladata volt támaszpontok
létesítése és a JNA gépesített erői hadmozgásának mélységi biztosítása. A
„Jedinstvo” terv haderő reformja kiterjedt a katonai területeken belül lévő
Területvédelmi Erőkre (TO). A korábbi Szocialista Jugoszláv Szövetségi
Köztársaság fegyveres erejének Jugoslavija Narodna Armija (JNA)[61] külön részét képezte
a Területi Védelmi Erők (Teritorijalna Obrana TO). A TO a szövetségi
irányítás alatt állt, de háború, harci helyzet esetén a JNA katonai körzeti
parancsnokságok alá tartozott. A TO megfelelt a tartalékos, vagy hivatalos
kormányzati félkatonai (magyarországi viszonylatba „munkásőrség”) fegyveres
erőnek. A TO egyfajta nemzetvédelmi, a haza véderejeként működő egység volt, melyet
a szövetségi köztársaság minden tagköztársaságában létrehoztak. Minden
tagköztársaságnak volt saját TO katonai alakulat, amíg maga a szövetségi
köztársaság reguláris hadserege pedig az egész államszövetség katonai
erejét alkotta. Jugoszlávia szocialista állam volt, de nem állt
kapcsolatban a Szovjetunióval és a szovjet „keleti blokkal”. 1948. után
Jugoszlávia vezetője Tito megszakította kapcsolatát Szovjetunióval és
szövetségeseivel. Jugoszlávia mivel sem a NATO és sem a Varsói Szerződéshez nem
csatlakozott kénytelen volt kialakítsa saját stratégiai pozícióját a két
hatalmi tömb közt, és saját katonai doktrínái alapján készült fel egy esetleges
„harmadik világháborúra”. Az 1968-as honvédelemről szóló törvény alapján
megalakultak a totális háború esetén aktivizálható népi, nemzeti védelmi
fegyveres erők (ONO). Ideológiai alapjaként szolgálhatott a partizán
ellenállás, az állam teljes lakosságának a mozgósítása a haza védelmére.
Az katonai oktatást az elemi, alap iskoláktól a középiskolákon keresztül az
egyetemekig, főiskolákig, a munkahelyektől a vállalatokon át a hatóságokig
megkezdték. A TO alakulatok kiképzése, a nagyszámú civil lakosság mozgósítása
megnövelte és egyben megerősítette a JNA –t. A Területi Védelmi Erők 1969-ben
alakultak meg, a tartalékos és mozgósítható polgári lakosság köréből,
szerves részét képezvén a JNA-nak. A TO erők mozgósítható civil bázisában a nők
és a férfiak egyaránt kivették a részüket. Minden jugoszláv állampolgár 15-65.
év között mozgósítható, mely bázis több mint egy-három millió embert jelentett
hadiállapot esetén. Békeidőben több mint 860.000 fő vett részt rendszeresen
katonai kiképzéseken és más katonai gyakorlatokon. A TO struktúrájában főbb
szerepet játszott a kis, könnyen mozgatható, jól képzett, könnyű fegyveres
gyalogos egységek, akik helyi terepismerettel rendelkeztek. A könnyű fegyverzet
mellett, rendelkezhettek légvédelmi, tüzérségi, és jó néhány páncélozott
járművel. Egyes alakulatai alkalmasak voltak szabotázs és speciális feladatok
ellátására. Jól fel voltak szerelve. A TO erők erősen decentralizáltan és
független működtek, zászlóalj és ezred szinten. A tengerpart menti régiók
haditengerészeti egységekkel rendelkeztek. A kormány minden tagköztársaságban;
Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és
Szlovénia, valamint minden egyes autonóm tartományban Vajdaság és Koszovó
finanszírozta a TO erőket. A területvédelmi erők műveleti területeiken
raktározták felszerelésüket, fegyverzetüket. A partizán hagyományokat követve
háború esetén „gerilla” harcmodorra voltak képezve, mint tartalékos gyalogsági
erők, a helyi szövetségi köztársaság TO parancsnokai irányítása alatt, melyek
szerb nemzetiségű katonai összekötők révén közvetlen kapcsolódtak a JNA –hoz. A
területvédelmi erők személyi állományát az adott tagköztársaság a helyi
önkéntesi alkották Szerbia, Horvátország, Bosznia, Szlovénia,
Montenegró (Crna Gora), Macedónia
területén. A rendelkezésre álló TO erők az 1990.években kirobbanó
tagköztársaságok közti véres honvédő háborúban jelentős szerepet kaptak. Minden
tagköztársaság saját TO erőire támaszkodhatott a velük szemben agresszornak
tekintett JNA-val szemben. Szlovénia (szlovén nemzetiség), Horvátország (horvát
nemzetiség), Bosznia (bosnyák és horvát nemzetiségiek) saját területükön lévő
TO bázisok haditechnikai eszközeit használhatták fel, saját nemzetiségű, jól
képzett tartalékosait mozgósítva a szerb agresszióval szemben. A JNA szembe
került, az általa képzett és felszerelt civil nem szerb tartalékos
alakulatokkal. Ez az 1991-es években a JNA számára elég problémát
jelentett, hiszen polgárháborús helyzet állt elő és a helyi területvédelmi erők
saját nemzetállamuk függetlensége mellett álltak ki, így „fellázadtak„ a JNA
ellen. Szlovéniában a közel 70 000 fős területvédelmi erőt a helyi szlovén
lakosság önkéntesei alkották, kevés volt a szerb vagy más nemzetiségű. Így
a szlovénok jelentős erőt vonhattak be saját önálló területvédelmi erőikben,
mely már a független szlovén államot képviselte. Szlovéniához hasonlóan
Horvátországban is, majd Boszniában szintén végbement a JNA területvédelmi erők
átalakulása, mely során a bosnyákok és horvátok már a saját függetlenedő
államukat képviselték szemben az agresszornak tekintet JNA-val, míg a szerbek[62] szövetségesként
tekintettek a JNA erőkre. Bár a JNA megpróbálta a TO erők készleteit
kivonni és összegyűjteni, de így is jelentős mennyiségben állt rendelkezésre a
már saját nemzeti oldalukon álló szlovén, horvát és boszniai muszlim TO
erőknek. Jugoszlávia területén több mint 860 000 fős területvédelmi erő
működött szervezetten, szövetségi tagköztársaságok területén.[63] 1990. május 05-től
a szlovén és horvát tagállamban a JNA megkezdte a TO lefegyverzését.
1988. év végén a JNA szárazföldi
erői (KoV) közül az 1. és 7. hadsereg, összevonásából létrejött az 1.
katonai körzet (VO), parancsnokság Belgrád (Beograd), Kelet-Horvátország,
Bosznia és Hercegovina (kivétel Bihács régió), Közép és Észak-Szerbia
(beleértve a teljes Vajdaság) területén. Az 1.VO alá tartoztak a 4. szarajevói hadtest
(Sarajevo), 5. bánya lukai hadtest (Banja Luka), 12. nóvi szádi hadtest (Novi
Sad), 17. tuzlai hadtest (Tuzla), 24. kragujeváci hadtest (Kragujevac), 37. uzsicei
hadtest (Uzice). Belgrád védelme céljából pedig létrejöttek az 1 . gyalogos
gépesített mechanizált gárdista divízió, 4. motorizált divízió és 22. gyalogos
divízió.
A 2. és 3.
hadseregekből megalakult a 3. katonai körzet (VO), parancsnokság
Szkopje (Skopje), Dél-Szerbia (beleértve a teljes Koszovó területét), Crna Gora
(Montenegró) és Macedónia területén. A 3. VO alá tartoztak a 2. titógrádi hadtest (Titograd), 21. niksici hadtest (Niksic), 41. bitolai hadtest (Bitola), 42. kumanovói hadtest
(Kumanovo), 52. pristinai hadtest (Pristina) és a 37. motorizált divízió.
Az 5. és 9. hadseregből létrejött az 5.
katonai körzet (VO), parancsnokság Zágráb (Zagreb), (horvát tagállam északi és
középső, nyugat- szlavón, bánsági, korduni, valamint gorski kotari és lika
része és a teljes szlovén tagállam). Az 5. VO alá tartoztak 13. rijekai (Rijeka) hadtest, 14. ljubljanai (Ljubljana) hadtest, 31.
maribóri (Maribor) hadtest, 32. varazsdini (Varazdin) hadtest, KOG Zágráb, 6. gyalogos
divízió.
Az 1969-ben létrejött
haditengerészeti körzet (VPO) főparancsnokságát fő irányítási központját
Szplit (Split) város „Lora” tengerészeti bázisán hozta létre. A VPO három
szektorból, egy hadtestből (9. hadtest korábban 9. gépesített divízió) és
flottából, valamint partvédelmi tüzérségből állt össze. Támogató erőt
képviseltek a kiképző iskolák, könnyű tüzér légvédelmi ezre (PZO), műszaki
ezred, logisztikai egység, néhány önálló zászlóalj és divízió. A hadtest szintű
erőt a 9. Knin hadtest jelentette. A 9. hadtest műveleti zónája Lika déli
részére és Észak-Dalmáciára terjedt ki. A korábbi ellenőrzési terület
(Dalmácia) kiegészül az isztriai és kvarneri tengerrésszel (Észak- Adria),
valamint a crna gorai tengerésszel (Dél-Adria).
Így a szektorok (VPS) az alábbiak szerint tagolódtak, 5. VPS központi
bázis Pula kikötő, 8. VPS központi bázis Sibenik kikötő, 9. VPS központi bázis
Kumbor kikötő. A jugoszláv haditengerészet (folyami
flottilla és vízi-tavi határőr csapat kivételével) a megalakuló
haditengerészeti körzetbe (VPO) integrálódik. A VPO kiegészült szárazföldi és
területvédelmi, légi légvédelmi egységekkel. A folyami flottilla az 1. katonai
körzet alá, a vízi- tavi határőr alakulat pedig a 3. katonai körzet alá került.
A haditengerészet flottájának teljes struktúrája nem változott, de taktikai
átcsoportosítások történtek. Létrejöttek a haditengerészeti körzethez tartozó
tengerész brigádokon belüli tengerész divíziók, hadi járőrhajókkal. A divíziós
erők átszerveződtek dandárokká, brigádokká. A tengeralattjárós divíziók
brigádok lettek, a járőrhajós, cirkálós divíziók pedig járőrhajózó dandárok. Az
5. pulai haditengerészeti szektorban a 139. tengerészgyalogos brigád
átszerveződik gépesített, motorizált brigáddá. Minden szektorhoz tartozott
partvédelmi üteg, melyek partvédelmi rakétás divíziókba szerveződtek át. A
haditengerészeti körzet (VPO) részére a 13. hadtest alá tartozó 25. motorizált
dandárból az umagi (Umag) gyalogos zászlóalj, harckocsizó pazini (Pazin)
zászlóalj és pulai (Pula) műszaki zászlóalj került átadásra, a 43. partizán
divízióból a pazini 2. partizán brigád. A fenti erők szerkezeti változtatására
azért került sor, mert megalakult az Adria haditengerészeti hadszíntér. A
haditengerészet főparancsnokságát Szplit városban állomásoztatta, mely a flotta
parancsnokságaként működött. Szplit „Lora” katonai kikötőben állomásozott a
flotta „Vis” hadihajója, a 17. torpedónaszád „brigád”, a 18. rakétás-
rakéta-vetős hadihajózó brigád, 88. tengeralattjárós brigád, 4. „nagy
járőrhajózó” brigád, iskolahajó „Galeb”, katonai bíróság és ügyészség, fogda
szolgálat. Divulje bázison a „tengeri mentő” szolgálat állomásozott, Plocse
(Ploce) kikötőjében pedig a 16. aknavadász divízió. A JNA vezérkara a horvát tagköztársasági határőrizeti
erőket a katonai körzetekhez csatolják. Így jött létre az 5. katonai körzet 42.
viroviticai határőrizeti zászlóalja, mely a 288. vegyes páncélosok elleni tüzér
brigád támogatását élvezte. Továbbá a 43. határőrizeti zászlóalj, melyet a 73.
gépesített motorizált brigád támogatott. Az 1. katonai körzet alá kerültek az
51. béli manasztiri (Beli Manastir) határőrizeti zászlóalj, melyet a 12.
gyalogos mechanizált brigád (Osijek) támogatott.[64]
Jugoszláv haderő úgynevezett ’hadsereg”
vagy „hadseregcsoport” struktúrájában a divíziók és brigádok (dandárok),
ezredek domináltak, addig a katonai körzet struktúrájában a divíziók helyett a
hadtestek, a brigád és ezredek továbbra is részét képezték a katonai körzetek
hadtesteinek. 1987-1988. évben a hat „hadseregcsoportot” felváltja három
katonai körzet (VO), melyhez tizenhét szárazföldi hadtest, egy önálló mechanizált
divízió, városvédelmi parancsnokság (KOG) Zágráb, Belgrád, Szkopje, valamint az
első periódusban a 37. divízióból létrejött a 37. hadtest Uzsice városban lévő
parancsnoksággal.
1990. áprilisában a
JNA vezérkara figyelembe vett két lehetőséget a páncélos, avagy harckocsizó
(okbr) dandárok, brigádok és a mechanizált brigádok strukturális
kialakításában. Egyik verzió alapján a páncélos dandárt három harckocsizó és
egy mechanizált zászlóalj képezné, száznégy tankkal, hatvanegy harci gyalogság
szállítására alkalmas páncélozott járművel (BVP vagy OT). A mechanizált brigádot
pedig két harckocsizó és két mechanizált zászlóalj képezné, nyolcvanhárom
tankkal és nyolcvankét BVP-vel ellátva. A páncélos és mechanizált dandárokat
alkotó zászlóaljak tekintetében a harckocsizó zászlóalj három harckocsizó és
egy mechanizált századból állt, harmincegy tankkal és tíz BVP- vel ellátva. A
harckocsizó századok tíz tankból, a mechanizált századok tíz BVP- ből álltak. A
századokat szakaszok alkották, ahol a harckocsizó szakaszok három tankból, a mechanizált
szakaszok három BVP- ből álltak. Egy másik terv alapján viszont a harckocsizó
dandárt és mechanizált dandárt alkotó harckocsizó zászlóaljak két harckocsizó
század és két mechanizált század alkotta, huszonhét tank és tizenhárom BVP. A
harckocsizó századok tizenhárom tankból, a mechanizált századok pedig
tizenhárom BVP- ből álltak. A századokat alkotó harckocsizó szakaszok négy
tankból, a mechanizált szakaszok pedig négy BVP- ből álltak. A JNA vezérkara a
„háborús” helyzethez igazítva „A” kategóriájú erőként amellett döntött, hogy a
páncélos dandárokat három harckocsizó zászlóalj és egy mechanizált zászlóalj,
kilencvenöt tank és hatvanhat BVP alkotta, mechanizált dandárokat pedig két
harckocsizó és két mechanizált zászlóalj, nyolcvanegy tank és nyolcvan BVP
alkotta.[65]
1990. január 01-től a JNA szárazföldi erejét a haderők feltöltöttségégi, készültségi szintjének
tekintetében az alábbi 60-100% -„A” és 15-60%-„B” osztályú aktív és 15%- „R”
tartalék egységek alkották:
- öt divízió, ebből három „B” és két
„R” osztályú,
- huszonhárom partizán divízió (partd) “R” osztály,
- hetvenkét partizán brigád (partbr) “R” osztályú[66]
- húsz gyalogos brigád (pbr),
ebből két
„A”,tíz „B”,nyolc „R” osztályú,
- tizenhét gyalogos ezred (pp) ,
ebből öt
„B” és tizenkét „R” osztályú,
- hét hegyvidéki brigád (bbr)[67],
ebből három
„B” és négy „R” osztályú,
- egy hegyivadász brigád (plbr) „B” osztályú[68],
- harminckét motorizált brigád (mtbr),
ebből négy „A”, huszonegy „B” és -
hét „R” osztályú:
- egy motorizált ezred (mtp) “R” osztályú
- két tengerész- gyalogos brigád (mompbr) „B” osztályú
- egy tengerész - gyalogos ezred “R” osztályú
- gyalogos gárdista gépesített motorizált brigád (pgmtbr)“A” osztályú
- hat kiegészítő, támogató ezred (pdp)“R” osztályú
- tizennégy oktató bázis (ntc)
ebből egy „A”
és tizenhárom „R” osztályú,
- hat harckocsizó brigád (okbr) “B” osztályú[69]
- tizenegy mechanizált brigád (mbr)[70],
ebből hét „A”, három „B” és egy „R” osztályú,
- egy tüzér-rakétás brigád (arbr) „B” osztályú
- hat vegyes tüzér brigád (mabr) „B” osztályú
- húsz vegyes tüzér ezred (map),
ebből tizenhét „B”
és három „R” osztályú,
- öt vegyes páncélelhárító tüzér brigád (mpoabr) “B” ,
- huszonegy vegyes páncélelhárító tüzér ezred (mpoap),
ebből tizenkettő
„B” és kilenc „R” osztályú,
- huszonöt műszakista ezred (inzp)
ebből tizenhárom „B”
osztályú és tizenkettő „R” osztályú
- négy biológia- vegyi-nukleáris támadás elhárító
ezred (pABKO) “A” osztályú
- hat közepes hatótávolságú önjáró rakétás ezred (ssrp PZO) “A” osztályú
- tizenkilenc könnyű tüzér ezred (lap PZO)
ebből kilenc “A”, hét “B”
és három “R” osztályú
- nyolc ezred szintű vezetési parancsnokság (pv) „A” osztályú;
- tizenkilenc katonai rendész zászlóalj (bVP)
ebből
nyolc “A”, nyolc “B” és három “R” osztályú;
- nyolc diverzáns osztag (div. odred)
ebből öt
“A”, kettő “B” és egy “R” osztályú;
- harminchárom határrendész egység “A” osztályú;
- két határőr zászlóalj (grb) “A” osztályú
- tizenöt kiegészítő, támogató zászlóalj (bdp)“R” osztályú;
- támogató hegyivadász zászlóalj (bdpln)“R” osztály;
- tíz ágyús páncélosok elleni tüzér divízió (tpoad) “R” osztályú;
- négy önjáró páncélosok elleni tüzér divízió (spoad) “R” osztályú;
- tizenegy hidász- műszaki (pontonos) zászlóalj (pontb)
ebből kettő “A”, négy “B” és öt “R” osztályú;
- huszonnégy zászlóalj vezetési parancsnokság (bv)
ebből tizennégy “A”, nyolc “B” és kettő
“R” osztályú;
- négy elektronikus felderítő zászlóalj “A” osztályú;
- elektronikus
felderítést elhárító zászlóalj (bEI) “A” osztályú;
- két központi elektronikus felderítő és megfigyelő központ (EIO) “A”
osztályú;
- könnyű légvédelmi tüzér divízió (lad PZO) “R” osztályú
JNA
szárazföldi erőit összességében; huszonnyolc divíziót, háromszázhét brigádot és
ezredet, százharmincöt önálló zászlóaljat/ divíziót, négyszázhetven zászlóaljat-ebből
hetvenegy „A” és százharminchét „B” besorolású, kétszáztizenkilenc „R” besorolású-
tartalmazott. A Jedinstvo-2 terv során a harckocsizó alakulatok
számára előirányozták, hogy szakasz szinten négy tank, négy páncélozott
szállító harci jármű (BVP avagy OT), század szinten tizenhárom
katonai jármű (egy parancsnoki) alkossa az alakulatokat. A harckocsizó
zászlóaljak számára előirányoztak huszonhét tankot (két századnyi és egy
parancsnoki tank), tizenhárom páncélozott
szállító harci jármű (BVP avagy OT). A mechanizált zászlóaljak számára
tizenhárom tankot, huszonhat páncélozott szállító harci jármű (BVP avagy OT). Az
egységeket „M-84, T-72” és „T-55” illetve „T-34” harckocsik alkották. Az
egységekben kombinálták ezen harckocsik alkalmazását.[71] A „Jedinstvo-3” terv
alapján a katonai körzetekben létrehozzák a katonai rendészetet, valamint a
támogató motorizált ezredet (65., 93. és 95.). A terv egészen 1995-ig
előirányozta a katonai erők további rendeződését, mely során szerepelt további
harckocsizó alakulatok létrehozása, mechanizált gyalogos erők létrehozása,
további hat motorizált brigád megalakítása (8. gyalogos motorizált brigád, 49.,
125., 140.,228. és 592. motorizált brigád). A folyamat a 228., 49. és 592. brigádok
(Postojna -Sarajevo -Kumanovo) létrehozásával elkezdődött.[72]
Létrejövő 5. katonai
körzet (Zagreb)
Az 5. hadsereg (horvát tagállam északi
és középső, nyugat- szlavón, bánsági, korduni, valamint gorski kotari és lika
része) és 9. hadsereg (szlovén tagállam) 1987. március-április között a
továbbiakban, mint Jugoszlávia „északnyugati” hadszíntéri parancsnoksága
folytatja működését, majd augusztusban elkezdődött az 5. és 9. hadsereg
átalakítása katonai körzetté (VO). Az „északnyugati” hadszíntér parancsnoksága
alatt 1988. végén megkezdődött a hadtestek létrehozása, 13., 14., 31. és 32.
hadtest, valamint a Zágráb (Zagreb) városvédelmi parancsnokság (KOG) és a 6.
gyalogos „proletár” divízió működtetése. Megalakul 1988. évre a zágrábi
központi parancsnoksággal rendelkező 5. katonai körzet (VO) a 5. és 9. hadseregből.
Az 5. VO alá tartozó 31. gyalogos divízióból létrejött a szlovéniai maribori
(Maribor) 31. hadtest, a 32. mechanizált (gépesített) divízióból pedig a 32.
varazsdini (Varazdin) hadtest. A 13. operatív csoportból a 13. rijekai hadtest,
a 14. gépesített divízióból pedig a ljubljanai 14. hadtest. Az 5. VO erőit
ettől kezdte a városvédelmi parancsnokság (KOG) a négy hadtest 13., 14., 31. i
32. és a 6. gyalogos „proletár” divízió alkotta. Az 5. hadsereg egy része (7.
gyalogos divízió, 32. vegyes páncélosok elleni tüzér divízió, 7. vegyes tüzér
ezred, 7. vegyes páncélosok elleni tüzér divízió, 7. könnyű légvédelmi tüzér
divízió, 7. műszaki zászlóalj és más kisebb támogató alakulatok a 7. gyalogos
divízióból) a alapját képezte a 32. könnyű tüzér légvédelmi divíziónak, melyből
megalakult a 31. könnyű tüzér légvédelmi ezred, valamint a 32. műszaki zászlóaljnak,
ami ezred szintű erővé avanzsálódott. A JNA Zágráb (Zagreb)
akkori horvát tagköztársaság székvárosában, a mai (1991-től) Horvátország
fővárosában működtette a JNA erőinek 5. katonai körzet (VO) főparancsnokságát.
Az 5. katonai körzet parancsnoksága Zágráb Lonjinovo téren lévő JNA katonai
épületében működött. A körzet további objektumai voltak a horvát fővárosban a „Stancicevo”
utcában, adminisztrációs katonai épület „DOM JNA” a „Socijalisticka” utcában,
hotel „Kalnik” TO stáb épülete, „Josip Kras” utca, Borongaj laktanya Zágráb,
Zágráb Vlaskoj utcai laktanya, Crnomerec komplexum, Selskoj utcai laktanya,
Jakusevac „Marsala Tito” laktanya. Az 5. VO főparancsnoka 1989-től 1991.
júliusig Konrad Kolsek vezérezredes volt, akit 1991. júliusában Zsivota
Avramovity (Zivota Avramovic) vezérezredes váltott. Az 5. VO keleti műveleti
határát képezte az akkori horvát tagköztársaság területén a nyugat-szlavóniai, Magyarország
és Jugoszlávia államhatára (Soplje Dráva folyó menti horvát település)-Papuk
hegység- Száva folyó, Jaszenovác (Jasenovac) vonala. Ezen határ választotta el
az 5. VO-t az 1. VO-tól, mely utóbbi kontrollálta a horvát tagköztársaság
kelet-szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi régióját. Az 5. VO északi
műveleti határa a Magyarország-Jugoszlávia (horvát és szlovén tagköztársaságok)
geográfiai határán, valamint Ausztria és Jugoszlávia (szlovén tagköztársaság)
geográfiai határa mentén húzódott. Szlovénia teljes egészében az 5. VO
illetékességi területe alá tartozott. Az 5. VO nyugati határa az olasz-
jugoszláv (szlovén tagköztársaság) határán húzódott az isztriai Koper városig.
A továbbiakban az 5. VO műveleti határa
„Koper-Buje-Pazin-Ucka-Rijeka-Fuzine-Velebit hegység tengerparti
oldala-Gracac-Kaldrma” vonalon húzódott elérve a horvát-boszniai
tagköztársasági határt. Ezen vonalon az 5. VO az Isztriát, Kvarner öbölt és
Dalmáciát[73]
teljes egészében kontrolláló Jugoszláv Haditengerészet[74]
műveleti területével volt szomszédos. Az 5. VO Jugoszlávia akkori boszniai
tagköztársaságából kontrollálta a nyugat-boszniai Bihács (Bihac), Csazin (Cazin), Kladusa (Velika Kladusa) részeket, ahol az 5. VO-t az 1. VO-tól a horvát- boszniai tagköztársaság
határa-Martin Brod-Kulen Vakuf-Ripacs (Ripac)-Boszanszka Krupa (Bosanska
Krupa)-Boszanszki Nóvi (Bosanski Novi)-horvát-boszniai tagköztársaság Una
határfolyó-Jaszenovác (Jasenovac) vonal választotta el.[75]
Az 5. VO kontrollálta Nyugat-Szlavónia nyugati
részét, Észak-Horvátországot (Medumurje, Podravina) tájegységén,
Közép-Horvátországot, (Bánság-Pokuplje) tájegységén, Kordun, Lika régiót és
Isztria félsziget belső szárazföldi hegyvidéki részét. Az 5. VO erőit alá
tartoztak a szlovén tagállam ljubljanai 14. és maribóri 31. hadtestei, a horvát
tagköztársaság, varazsdini 32. hadteste, a rijekai 13. hadteste, valamint a
zágrábi 10. hadtest erői. Az 5. VO, 35000 katonát, 711 tankot, 367 páncélozott
szállító harci járművet, 869 ágyút, 64 VBR (nagy-hatótávolságú rakétavető)
foglalt magába. A katonai körzet Daruvárban Doljani településnél működtette területvédelmi (TO) erők haditechnikai készleteinek
tárolása céljából a „Polom“ (Daruvartól délre) és „Cerik” raktár-objektumokat.
Grubisno Polje településen a JNA elsősorban területvédelmi (TO) erők
haditechnikai készleteit tárolták Gakovo „Bilogora hegység” objektumban.
Szlatina település az 5. VO a 42. határőrizeti erőit állomásoztatta a Szlatina
(Slatina) laktanyában és ahhoz tartozó határvédelmi állomásokon, Kapinci
„Zanos” és Noskovci „Bobovac”. Garesnica településnél a JNA területvédelmi (TO)
erők haditechnikai készleteit tárolta a Garesnica bázison, illetve kommunikációs
rádiós állomást üzemeltek a Moszlovácska (Moslovacka) hegység „Humka-Podgaric”
részen. Vrbovec városkában a JNA a „Bosna” lőterét üzemeltette. Az 5. VO
központi erői között volt a katonai
körzetparancsnokság (Zagreb), parancsnoksági épület (Zagreb), elhárítás
(Zagreb), 140. információs központ, 580. vegyes tüzér brigád (Karlovac), 288.
vegyes páncélosok elleni tüzér brigád (Virovitica), 471. vegyes páncélosok
elleni tüzér brigád (Karlovac), 65. gépesített motorizált védelmi ezred
(Zagreb), 149. önjáró közepes hatótávolságú rakétás légvédelmi ezred (Pleso),
513. műszaki brigád (Zagreb), 367. ezred irányítás (Zagreb), 315. elektornikai
felderítő és zavaró központ (Velika Buna), 841. tovább képzési ezred
(Ogulin), 653. oktatási központ
(Otocac), katonai bíróság, ügyészség és fogda (Zagreb), 185. hadtesti kiképző
központ és lőtér (Slunj), páncélosokat kiképző központ (Zagreb), lőtér
(Jamadol), 639. hátországi támogató bázis (Zagreb), 944. hátországi támogató
bázis (Karlovac), 970. hátországi támogató bázis (Rijeka), 15. egészségügyi
osztag (Zagreb), 374. gépkocsizó zászlóalj (Zagreb). A zágrábi katonai
körzetben létrejött a városi területvédelmi (TO) parancsnokság és a horvát
tagállam területvédelmi parancsnoksága az 5. VO irányítása alatt.
1990. évre a JNA 275 341 katonával
rendelkezett, ebből 45 559 fő szolgálat csak a horvátországi és szlovéniai
kritikus területeken elhelyezkedő 5. számú katonai körzetben (VO). Horvátország
területén összesen a JNA erők több mint 60 000 katonát állomásoztattak. A
hadra fogható létszám Jugoszlávia területén elérte az 1 058 378 főt.
1991.év második felére a JNA horvátországi területen 112 443 katonát vont
össze, melyből 96 625 volt JNA katona, 15 818 TO katona. [76]Az 5. VO erőinek kategorizálása
státuszuk szerint: 1. harckocsizó brigád (Vrhnika) „B” státusz, (1.és 2.
harckocsizó zászlóalj „A” besorolású, 3. harckocsizó zászlóalj és mechanizált
zászlóalj „R” besorolású), 13. gyalogos motorizált brigád (Ilirska Bistrica)
„B” státusz (harckocsizó zászlóalj „B” besorolású), 195. motorizált brigád
(Maribor) „A” státusz (harckocsizó zászlóalj „A” besorolású), 228. motorizált
brigád „A” státusz (1. harckocsizó zászlóalj „A” és 2. harckocsizó zászlóalj
„R” besorolású), 253. motorizált brigád „B” státusz (harckocsizó zászlóalj „A”
besorolású), 31. mechanizált brigád (Varazdin) „R” státusz (1. harckocsizó
zászlóalj és 2. harckocsizó zászlóalj „B” besorolású, 1. mechanizált zászlóalj
és 2. mechanizált zászlóalj „R” besorolású), 32. mechanizált brigád (Varazdin)
„A” státusz (1. harckocsizó zászlóalj, 2. mechanizált zászlóalj, 2. mechanizált
zászlóalj „A” besorolású, 2. harckocsizó zászlóalj „R” besorolású), 265. mechanizált
brigád (Bjelovar) „B” státusz (1. mechanizált zászlóalj „A” besorolású, 2. mechanizált
zászlóalj, 1. és 2. harckocsizó zászlóalj „R” besorolású), 73. motorizált
brigád „B” státusz (harckocsizó zászlóalj „A” besorolású), 8. gyalogos
motorizált brigád (Karlovac), (1. és 2. harckocsizó zászlóalj „R” besorolású), 622.
motorizált brigád (Petrinja), (1. és 2. harckocsizó zászlóalj „a 2. zászlóalj
„R” besorolású”).[77]
A 13. rijekai hadtest
az első időszakban parancsnokságból, 13. felderítő századból, 13. katonai
rendész zászlóaljból, 13. zászlóalj vezetés-irányításból, 13. atom-biológiai-vegyi
támadás elleni századból, 13. egészségügyi zászlóaljból, 13. gépjárműves
zászlóalj, 44. határőr osztály, rajból, 13. támogató zászlóaljból, 8. partizán
divízióból (három brigád és egy aknavetős divízió), 35. partizán divízióból, 43.
partizán divízióból (két brigád és egy aknavetős divízió), 13. gépesített
gyalogos motorizált brigádból, 622. motorizált brigádból, 25. motorizált
brigádból, 6. hegyvidéki brigádból, 12. hegyvidéki brigádból, 257. gyalogos
ezredből, 291. gyalogos ezredből, 13. vegyes tüzér ezredből, 13. vegyes
páncélosok elleni tüzér ezredből, 13. könnyű légvédelmi tüzér ezredből, 127.
műszaki ezredből, két önjáró páncélosok elleni tüzér divízióból állt. 1990. év
végére a 13. hadtestben változások mennek végbe, mely során a 8. partizán
divízióból (két partizán brigád és egy aknavetős divízió) egy brigád jön létre
melyet a 35. partizán divízióba integrálnak. A megmaradt 8. partizán divízióból
egy brigád átkerül a 35. partizán divízióba és egy brigád a megmaradt 35.
divízióból átkerült a 43. partizán divízióba.
A hadtestben megszüntették a 25. motorizált brigádot, 12. hegyvidéki
brigádot, 44. határőr rajt, osztályt, egy önjáró páncélosok elleni tüzér
divíziót és egy ágyús páncélosok elleni tüzér divíziót. A 13. hadtestből a
zágrábi 10. hadtestbe, mely hadtest 1990. tavaszán alakult meg, átkerült a 622.
motorizált brigád, a 257. és 291. gyalogos ezred, a 671. hidász- műszaki
zászlóalj és két pontonos század. A rijekai 13. hadtesten belül a korábbi 9. és
10. gyalogos „proletár” ezredekből megalakult a 236. motorizált „proletár”
brigád, melynek állomáshelye a likai Gospity (Gospic) város volt. Az 1990. év
végére a Marijan Csad (Marijan Cad) altábornagy (general-potkukovnik)
parancsnokolta rijekai 13. hadtestet az alábbi erők alkották: parancsnokság
Rijeka, elhárítási csoport Rijeka, katonai bíróság és fogda szolgálat, 13.
felderítő század Rijeka, 13. katonai rendész zászlóalj és egy század, 13.
atom-biológiai és vegyi támadás elleni század Rijeka, 13. zászlóalj irányítás
Rijeka, 13. egészségügyi zászlóalj Rijeka, 13. gépjárműves zászlóalj Rijeka,
13. támogató zászlóalj Rijeka, 35. partizán divízió (két brigád és egy aknavetős zászlóalj)
Goszpity (Gospic), 43. partizán divízió (három brigád és egy aknavetős zászlóalj)
Rijeka, 13. gépesített gyalogos motorizált brigád Ilirszka Bisztrica (Ilirska
Bistrica), 6. hegyvidéki brigád Delnice, 13. vegyes tüzér ezred Rijeka, 13.
vegyes páncélosok elleni tüzér ezred Rijeka, 13. könnyű légvédelmi tüzér ezred
Rijeka, 127. műszaki ezred Karlovac, 540. hidász- műszaki zászlóalj, (három útépítő
század) Karlovac, 8. motorizált brigád Karlovac, 236. gépesített gyalogos
motorizált brigád Goszpity (Gospic), 13. rádió-felderítő szakasz Rijeka, 13.
katonai rendész zászlóalj Rijeka, lőtér automata fegyverzethez Rijekánál
„Kovacsevó” (Kovacevo).
A 6. partizán
„proletár” divízió gyalogos ezredei és brigádja a 13. hadtest 8.
motorizált és 236. gépesített gyalogos motorizált brigádjaiba kerül át. A
légvédelmi divíziója és támogató ezredei pedig közvetlen a Zágráb városvédelmi
parancsnokság alá (KOG) lettek áthelyezve, a vegyes tüzér ezredbe és a vegyes
páncélosok elleni tüzér ezredbe, majd a KOG- ból 1990. májusban megalakuló 10.
zágrábi hadtestbe. A változtatások révén
a gyalogos motorizált alakulatok (13. gyalogos gépesített motorizált brigád és
25. gyalogos brigád) erőiből létrehozták az 580. vegyes tüzér ezredet.
1990. tavaszán, márciusban az SFRJ
vezérkari törzse az 5. katonai körzet főparancsnoksága közt folyó megbeszélések
révén a „Jedinstvo-3” terve alapján döntés született a 31. dugó szelói (Dugo
Selo) mechanizált brigád felszámolásáról. A 31. mechanizált brigád beintegrálódott
felszerelésével együtt a zágrábi 140. motorizált brigádba, mely brigád
motorizált dandárból mechanizált dandárrá avanzsálódott. Az 5. VO és SFRJ
vezérkari törzse döntött márciusban a zágrábi (Zagreb) KOG (városvédelmi
parancsnokság) átszervezéséről, mely erőiből 1990. májusban létrejött a 10. zágrábi hadtest.[78] A
10. hadtest területi illetékességi Zágráb régióra terjedt ki, melyet korábban a
32. és 13. hadtestek, KOG Zágráb, 6. karlováci gyalogos divízió birtokoltak. A
10. hadtestbe integrálódott két motorizált, harckocsizó, mechanizált
dandárok. A 10. zágrábi hadtest gerincét képezték a jasztrebárszkói
(Jastrebarsko) 4. harckocsizó (páncélos) brigád, a zágrábi 140. mechanizált
brigád és a 123. hidász-műszaki (pontonos) zászlóalj (Zagreb). Ezen erők mind
„A” besorolást kaptak. További 10. hadtesti erők; 622. motorizált brigád, 257. motorizált
brigád, 6. vegyes tüzér ezred, 6. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred, 313. könnyű
tüzér légvédelmi ezred, 10. műszaki ezred, 671. hidász-műszaki zászlóalj, 151.és
152. páncélosok elleni tüzér üteg, 10. katonai rendész zászlóalj, felderítő
század, atom-biológiai-vegyi támadás elleni század, légtérfigyelő osztály,
gépjárműves század, 60. egészségügyi század, katonai bíróság és ügyészség,
lőtér “Svetice” és “Vrapcanski potok”, „R” besorolást kaptak.[79]
A 10. hadtestet Dusan Uzelac altábornagy
(general-potpukovnik) parancsnok vezette. A hadtest magába foglalta a
hadtest parancsnokságot, 10. felderítő századot (Zagreb), 10. atom- biológiai-vegyi-kémiai
támadás elleni, A hadtestet Dusan Uzelac altábornagy (general-potpukovnik)
parancsnok vezette. A hadtest magába foglalta a hadtest parancsnokságot, 10.
felderítő századot (Zagreb), 10. atom-biológiai-vegyi-kémiai támadás elleni századát (Zagreb), 10. rádió felderítő szakaszát (Zagreb), ISVP katonai
rendészet (Zagreb), katonai elhárítást (Zagreb), 257. motorizált brigádot
(Petrinja), 622. motorizált brigádot (Petrinja), 4. harckocsizó (páncélos)
brigádot (Karlovac és Jastrebarsko), 140. mechanizált brigádot (Dugo Selo és Zagreb),
9. gyalogos „proletár” ezredet (Karlovac), 6. vegyes tüzér ezredet[80] (Petrinja), 6. vegyes
páncélosok elleni tüzér ezredet[81] (Petrinja), 258. műszaki
ezredet (Zagreb), 123. hidász-műszaki (pontonos) zászlóaljat (Zagreb), 671.
hidász-műszaki (pontonos) zászlóaljat[82] (Sisak), 313. könnyű
légvédelmi tüzér ezred (Zagreb), 10. zászlóalj
irányítás (Zagreb), 10. egészségügyi zászlóalj (Zagreb), 10. gépjárműves
század (Zagreb), 10. kiegészítő, támogató zászlóalj (Zagreb), 10. katonai
rendész zászlóalj (Zagreb), „Svetica” sport és kiképző központ (Zagreb),
„Vrapcanski potok” lőtér (Zagreb), „Petrinja” lőtér (Petrinja)[83].
1990. július 01-12. 31. közti időszakban,
miután a JNA megkezdte a horvát és szlovén tagállam területvédelmének (TO)
lefegyverzését[84]
a horvát tagállam fő katonai gerincét alkotó JNA 5. katonai körzet erői közül
az 1990. májusában megalakult 10. hadtestet úgynevezett „harckészültségi”
állapotba helyezi, mely a „Jedinstvo-3” terv részét képezte. Ez azt is
jelentette, hogy a hadtesten belül új egységeket alakítottak ki, főleg a
harcoló erők kiszolgálására és parancsnokságok védelmére, ilyen volt a 257.
motorizált brigád „R” besorolású dandár, mely a 257. és 291. gyalogos ezredek
„R” besorolású és a 205. harckocsizó zászlóalj erőiből jött létre. Továbbá az
„R” besorolású 10. katonai rendész zászlóalj (egy „A” századdal), 10. zászlóalj
irányítás (egy „A” századdal), 313. könnyű légvédelmi tüzér ezred ”R”
besorolású, 10. támogató „R” zászlóalj, katonai bíróság és ügyészség, 10.
egészségügyi „R” zászlóalj, 10. gépjárműves „R” század, katonai elhárítás,
katonai zenekar. A harci mozgósítás révén a 4. páncélos (harckocsizó) dandár (bázis
Karlovac és Jasztrebárszkó) „B” besorolásból „A” besorolású erővé szerveződik.
További „A” besorolást kapott; 140. mechanizált brigád (bázis Zágráb és Dugó
Szeló, feltöltésre került a megszüntetett és beintegrált 140 motorizált és 31.
dugó szelói mechanizált brigádból „R”[85]), 123. műszaki- utász
(ponton-híd építő) brigád (Zagreb). A hadtesten belül „R” besorolást kapott a
6. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred, 258. műszaki ezred. Korábban „B”
besorolásból „R” besorolást kapott a 622. petrinjai motorizált brigád, 6.
vegyes tüzér ezred (melyben létrejött a 14. „haubica” 203. mm-es ágyús
divízió). További erőket a 10. hadtest támogatására szerveztek meg, 151. és
152. páncélosok elleni tüzér üteg (76.mm-es), 671. műszaki- utász (ponton-híd
építő) zászlóalj, 17. és 74. ponton-híd építő századok. Megszűnt a KOG Zágráb,
167. önjáró páncélosok elleni tüzér M- 18 divízió, 291. gyalogos ezred (ez
utóbbi beintegrálódott a 257. motorizált dandárba) és a 31. mechanizált brigád.
A 10. hadtest feltöltöttsége elérte 105.%-ot a haditechnikai felszereltsége
pedig a 95. %-ot.[86] Az 1988-89. végrehajtott „Jedinstvo” tervet követte 1990. február 28-tól a
„Jedinstvo-2”, majd 1990. július 23-tól a „Jedinstvo-3”. A tervek alapján a már
eddigi erőknél újabb besorolási módosításra került sor. Az 1. gárdista divízió,
több páncélos mechanizált brigád „B” kategóriából „A” besorolásba került, több
motorizált brigád pedig „B” és „R” besorolást kapott.
Az 5. VO dandárjaiból 1990. év végére öt brigád “B” besorolásból “A”
besorolásba került át. Ezen brigádokból kettő (Karlovac, Virovitica[87]) a
katonai körzet parancsnokság (5. VO) közvetlen irányítása alatt volt, egy a 32.
hadtestbe (Koprivnica- Bjelovar[88]),
egy a 13. hadtestbe (Ilirska Bistrica[89]), ,
egy pedig a 14, hadtestbe (Ljubljana- Vrhnika).[90]
A rijekai 13. hadtesten belül a korábbi 9. és 10. gyalogos „proletár”
ezredekből megalakult a 236. motorizált „proletár” brigád, mely „R” kategóriába
szerveződött. Állomáshelye a likai Gospity (Gospic) város volt.
Az 5. katonai körzet erői közül a “Jedinstvo-2” terv alapján lényegében “B”
státuszból “A” besorolásba került a bjelovári 265. mechanizált brigád, 13.
gyalogos motorizált brigád (Ilirska Bistrica), 195. motorizált brigád
(Maribor). “B” státuszból “R” besorolásba került a 73. motorizált brigád
(Koprivnica), 622. motorizált brigád (Petrinja). A KOG Zágráb és 6. partizán
divízióból (és más erőkből) létrejött a
10. hadtest, a fő támadó erőknél a 4. jasztrebárszkói harckocsizó brigád “A”
besorolásúvá szerveződött, a 140. motorizált brigádból és a 31. mechanizált brigádból
létrejött a 140. mechanizált brigád Dugó Szelóban. A katonai körzet szlovéniai
erőiből “R” besorolást kapott a 253. motorizált brigád, mely megkapta a 2370
fős 228. postojnai motorizált brigád felszerelésének egy részét. A postojnai
brigád motorizáltból mechanizáltá szerveződött. A „Jedinstvo-3” terv alapján az 1.
harckocsizó, páncélos brigád (Vrhnika) “A” besorolást kapott. Az 5. VO- katonai körzetben létrehozták az „A” osztályú erőket:
-195. mechanizált brigád-
(Maribor)- egy harckocsizó és két mechanizált
zászlóalj
-228. mechanizált brigád- egy
harckocsizó és két mechanizált zászlóalj
-32. mechanizált brigád-
(Varazdin)- két harckocsizó és két mechanizált.
További „B” osztályú erők alakultak meg:
-1. harckocsizó brigád-
(Vrhnika)- 1. és 2. , 3. páncélos zászlóalj valamint mechanizált zászlóalj
-13. motorizált brigád- (Ilirska
Bistrica)- páncélos zászlóalj
-253. motorizált brigád-páncélos
zászlóalj
-265. mechanizált brigád-
(Bjelovar)- 1.páncélos zászlóalj,
2. mechanizált zászlóalj
,1.páncélos és 2. páncélos zászlóalj
-73. mechanizált brigád-páncélos
zászlóalj
További erők voltak:
-8. motorizált brigád- (Karlovac)
-1.és 2. páncélos tartalékos
zászlóalj
-622. mechanizált brigád-
(Petrinja)
- 1. és 2. tartalékos zászlóalj
-32. mechanizált „R” tartalékos
brigád- (Varazdin)
1.és 2. páncélos „B” zászlóalj,
1. és 2. mechanizált zászlóalj
tartalékos egység.
Létrejövő 1. katonai
körzet (Beograd)
Az 1. hadsereg (Vajdaság tartomány, Észak és Közép- Szerbia) és 7. hadsereg (Boszniai tagállam -kivéve
bihácsi régió-, horvát tagállam Szlavónia régiója) egyesítésével megalakult a
belgrádi 1. katonai körzet (VO). 1988. végén megkezdődött a hadtestek
létrehozása, 12., 17., 4., 37., 24. hadtest, valamint a Belgrád (Beograd)
városvédelmi parancsnokság (KOG). A KOG védelmét
látta el a támogató motorizált ezred (zmp), mely erő közvetlen a katonai
körzetparancsnokság alá volt rendelve. Az ezred „békeidőben” parancsnokságból,
katonai körzetparancsnokságból, katonai rendész zászlóaljból, diverzáns
osztagból állt. A „háborús” készenlét esetén az ezredet megerősítette egy
motorizált zászlóalj, könnyű önjáró tüzér- rakétás légvédelmi divízió, műszaki
század és atom-biológiai-vegyi támadás elleni (ABHO) szakasz. 1990. januártól az 1. VO-katonai körzetben az
1. gárdista mechanizált divízió reformizációja során létrehozzák az 1. gyalogos gépesített mechanizált gárdista brigádot (pgmbr) a korábbi 1. gárdista
harckocsizó ezredből és 1. gyalogos gárdista mechanizált ezredből. Az új 1.
pgmbr (Beograd, Valjevo, Pozarevac) „B” besorolásból „A” besorolást kapott. A korábbi 1. gárdista harckocsizó ezredből és 20.
gyalogos gárdista mechanizált ezredből létrejött a 2. pgmbr. A 3. pgmbr a 3.
gyalogos gárdista mechanizált ezredből jött létre.
Az összes új mechanizált
brigád „A” besorolást kapott. Az 1. VO 36. mechanizált brigádja és a 12.
gyalogos mechanizált brigádja szintén „A”, de az 51., 453., 252. mechanizált
brigádok és a 329. páncélos brigád pedig „B” besorolást kapott. A 11. páncélos, harckocsizó zászlóalj a TO
erőkbe integrálták, illetve a 37. motorizált nóvi pazari (Novi Pazar) brigádba,
a 24. harckocsizó ezredet, 13. és 22. harckocsizó zászlóaljakat megszüntették. [91]
Az 1988-89. végrehajtott „Jedinstvo” tervet követte
1990. február 28-tól a „Jedinstvo-2”, majd 1990. július 23-tól a „Jedinstvo-3”.
A Jedinstvo-2 A tervek alapján a már eddigi erőknél újabb besorolási
módosításra került sor. Az 1. gárdista divízió, több páncélos mechanizált
brigád „B” kategóriából „A” besorolásba került, több motorizált brigád pedig „B”
és „R” besorolást kapott.
1990. év második
félévében további státusz változásokat hajtottak végre. A 12. novi szádi
hadtestből egy brigád (Srijemska Mitrovica[92]), az
5. bánya lukai hadtestből egy brigád (Banja Luka, Derventa[93]), a
szarajevói hadtestből egy brigád (Mostar[94]) „B”
besorolásból „A” besorolásba került.[95] Az
1. katonai körzet erőiből a 6. motorizált brigád, 16. motorizált brigád, 343. mechanizált
brigád, 327. mechanizált brigád, 395. mechanizált brigád, 504. mechanizált
brigád „B” státuszból „R” státuszba sorolták át. A 453. és 51. mechanizált
brigádot (Sremjska Mitrovica és Pancevo), 329. harckocsizó dandárt (Banja
Luka), a szarajevói hadtest 10. mosztári motorizált brigádját[96] „B”
kategóriából „A” kategóriába sorolták át.[97]
A „Jedinstvo-3” terv alapján több
motorizált brigád „B” státuszból „R” besorolásba került át; 6. gyalogos motorizált brigád, 16. gyalogos motorizált
brigád, 343. motorizált brigád, 327. motorizált brigád, 395. motorizált brigád,
504. motorizált brigád. Az 1. gárdista mechanizált divízió, 453. és 51. mechanizált
brigádok „B” besorolásból „A” státuszba kerültek.
Létrejövő 3. katonai
körzet (Skopje)
A 2. hadsereg (dél- szerbiai régió beleértve a koszovói tartományt) és 3. hadsereg (macedón
tagállam), valamint a crna gorai titógrádi (Titograd „Podgorica”) hadtest
egyesülésével létrejön a szkopjei központi parancsnokság által irányított 3.
katonai körzet (VO). Az 3. VO parancsnoksága alatt 1988. végén megkezdődött a
hadtestek létrehozása és a Szkopje (Skopje) városvédelmi parancsnokság (KOG). A
korábbi 2. hadsereg területén létrejött 52. és 21. hadtest, a korábbi 3.
hadsereg területén pedig a 41. és 42. hadtest. A titógrádi hadtest területén
pedig létrejött az egész Crna Gorát magába foglaló 2. hadtest. Az 1988-89.
végrehajtott „Jedinstvo” tervet követte 1990. február 28-tól a „Jedinstvo-2”,
majd 1990. július 23-tól a „Jedinstvo-3”. A Jedinstvo-2 tervek alapján a már
eddigi erőknél újabb besorolási módosításra került sor. Az 1. gárdista divízió,
több páncélos mechanizált brigád „B” kategóriából „A” besorolásba került, több
motorizált brigád pedig „B” és „R” besorolást kapott. A
3. VO 125. és 549. motorizált brigádjai (Pec, Titova Mitrovica,
Prizren) „A” státuszba kerültek át, a 39. gyalogos brigád kiegészült egy
harckocsizó zászlóaljjal, melyet a 84. motorizált brigádból irányítottak át és
„R” státuszt kapott. Megszűnt a 87. motorizált brigád (Kumanovo) és mechanizált
brigáddá avanzsálódott az 592. motorizált dandár. A
„Jedinstvo-3” terv alapján az önálló 211. és 243. harckocsizó
brigádot, az 5. motorizált és 9. motorizált (Zajecar) brigádokat „A” státuszba
sorolták át. „R” státuszba került át a 2. gyalogos motorizált brigád, 89.,
164.,168.,175.,212., 805. motorizált brigádok.[98] A 3.
VO katonai körzetben létrehozták az „A” osztályú erőket:
- 15. mechanizált brigád- (Pristina)
-1. és 2. páncélos „A” zászlóalj,
1. és 2. mechanizált zászlóalj
- 4. motorizált brigád- „A” páncélos zászlóalj
- 39. gyalogos brigád- „A” páncélos zászlóalj
- 84. gyalogos brigád-„A” páncélos zászlóalj
- 125. mechanizált brigád- (Pec)- „A” páncélos
zászlóalj
- 549. mechanizált brigád- (Prizren)- „A” páncélos
zászlóalj
További „B” osztályú
erők alakultak meg:
- 211. harckocsizó (páncélos) brigád- (Nis)- 1.és
2.”A” páncélos és 3.páncélos tartalék zászlóalj, valamint mechanizált
zászlóalj tartalék egység
- 243. harckocsizó (páncélos) brigád- (Skopje)- 1.és
2.”A” páncélos és 3.páncélos tartalék zászlóalj, valamint mechanizált zászlóalj
tartalékos egység
- 2. motorizált brigád- páncélos tartalék zászlóalj
- 9. mechanizált brigád-1. páncélos „A” zászlóalj, 2.
páncélos tartalék zászlóalj
- 212. mechanizált brigád-1. páncélos „A” zászlóalj,
2.
páncélos tartalék zászlóalj
További tartalékos
„R” erők voltak:
-87. mechanizált brigád-1. páncélos „A” zászlóalj, 2.
páncélos tartalék zászlóalj
- 805. gyalogos brigád-1. páncélos tartalék zászlóalj
Haditengerészet
A „Jedinstvo-2” terv
alapján a VPO- haditengerészeti körzet 9. hadtest erőin belül megalakult a „B”
osztályú 180. motorizált brigád Benkovac és 139. motorizált brigád „A”
páncélos zászlóalj- Pula. A 9. hadtest knini 221. motorizált brigádja az előírt
„R” besorolás helyett, megerősödve nyolcvan tankból és páncélozott harci
járműből álló benkováci (Benkovac) „A” harckocsizó és knini (Knin) „A” mechanizált
zászlóaljjal „B” kategóriában került. Miután a pulai 139. motorizált brigád
felszerelésének egy részét megkapta a 211. brigád, át avanzsálódhatott „A”
státuszba. A knini katonai rendész zászlóalj viszont „B” besorolásból „R”
besorolásba került.
ÖSSZEFOGLALÓ
A JNA 1945- 1968., közt szárazföldi (KoV), haditengerészeti (RM), légi és
légvédelmi (RV PVO „PZO”) erők alkották. Joszip Broz Titó 1980. májusi halálát
követően, a Jugoszláv Elnökség (Predsjednistvo SFRJ) rendelkezett a jugoszláv
fegyveres erők (JNA és a területi védelem, TO) irányításával. Az elnökség nyolc
szövetségi, föderációs képviselő (hat tagköztársasági „Szerbia, Szlovénia,
Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Crna Gora” és két autonóm
tartományi „Vajdaság, Koszovó”), valamint az Központi Bizottság elnöke. Az
fegyveres erőt két katonai rész alkotta, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a
Területvédelmi (TO) egységek. A KoV erők hadseregek csoportokba szerveződtek.
1968-tól megkezdődött a strukturális reformizáció. A délkeleti műveleti zónában
(JIV), az északnyugati műveleti zónában (SZV) és központi zónában (CV), katonai
körzetekben létrejött hat hadsereg (1., 2.,3., 5., 7., 9.) és a adriai
haditengerészet és a légierő két
hadteste, valamint önálló titográdi (Titograd) körzet (később hadtest) és
koszovói hadtest (52.hadtest).
Titó halála után a jugoszláv kommunista hatalmi politika, kezében a
jugoszláv haderővel, előirányozta a hadsereg modernizálását és reformizálását,
tekintettel egy esetleges Szovjetunió és a Varsói Szerződés államai általi
támadás ellen. Ezen fegyverkezés jelentős gazdasági válságba sodorta
Jugoszláviát. A JNA 1985-től a belekezdett a strukturális reformizációba,
melynek célja a légierő fejlesztése, a korábbi két hadtestet felváltotta három;
1. hadtest az 1. belgrádi katonai körzet alárendeltségébe, a 3. hadtest a 3.
szkopjei katonai körzet alárendeltségébe, az 5. hadtest a zágrábi 5. katonai
körzet alárendeltségébe. További fő cél volt a haditengerészet fejlesztése és a
teljes jugoszláviai partvonal védelmére létrehozott modern haditengerészet
létrehozása, a szárazföldi erők hat „hadsereg” átalakítása három katonai
körzetbe (VO), illetve a területvédelem (TO) tagköztársasági és tartományi
részének „háborús” strukturális formációba helyezését és a katonai körzet alá
sorolása, valamint a TO zóna törzseinek (stábok) a JNA hadtesti erői alá
sorolása. A haderő szerkezeti átalakításának alapját a
„Jedinstvo” katonai terv jelentette. 1986- 1988. évben „Jedinstvo” elnevezésű
terv alapján a hadseregen belüli
strukturális reformra kerül sor. A fegyveres erők három fő stratégiai erőből
állt: szárazföldi erők (KoV), légi és légvédelmi erők (RV és PVO), valamint
haditengerészeti erők (RM). A „Jedinstvo” tervezet alapján Jugoszláviát három
katonai körzetre osztotta fel az OS SFRJ vezérkari törzse; 1. katonai körzet,
5. katonai körzet és 3. katonai körzet, valamint haditengerészet VPO. A
körzeten belül hadtestek, divíziók, brigádok, ezredek, zászlóaljak, egységek,
századok, szakaszok, csoportok kezdték meg működésüket. Ezen körzeten belüli
erőket műveleti feladatok ellátására operatív csoportokba (OG), taktikai
csoportokba (TG), roham osztagokba (JOd) és harcoló csoportokba (BG)
csoportosították. A JNA további részét képezte a területvédelem (TO). A Jedinstvo
terv „1986- 1991.”több etapból tevődött össze. Első etapban (Jedinstvo-1) a
parancsnokságok, katonai körzetek és ahhoz tartozó alakulatok strukturális
reformizációja történt meg. Második etapban (Jedinstvo-2) lényegében a
létrejött új erő haditechnikai modernizációját jelentette. A harmadik etap
(Jedinstvo-3) pedig a létrejött haderő kategorizálását, besorolását jelentette,
mely során úgynevezett „A” aktív elsőlépcsős, „B” másodlépcsős és „R”
tartalékos alakulatok jöttek létre, illetve cserélődtek meg egyes alakulatok
korábbi besorolásai. A strukturális átszervezés alapján (Jedinstvo terv) az 1.
és 7. hadsereget egybevonták és létrehozták a belgrádi főparancsnokságú 1. katonai
körzetet (VO), mely Bosznia és Hercegovina tagállam (kivéve bihácsi régió),
Vajdaság tartomány, a horvát tagállamból Szlavónia, szerb tagállam (kivéve a
délkeleti régió) területét foglalta magába. A 2. és 3. hadsereg és a titógrádi
avagy podgoricai hadtest egybevonásával megszületett a szkopjei
főparancsnokságú 3. katonai körzet (VO), mely crna gorai tagállam, szerb
tagállam délkeleti régiója, makedón tagállam és Koszovó tartomány területét
foglalta magába. Az 5. és 9. hadsereg egybevonásával létrejött a szlovén és
horvát tagköztársaság (kivéve Szlavónia) és boszniai tagköztársaság bihácsi
régióját magába foglaló, zágrábi főparancsnokságú 5. katonai körzet (VO).
Összességében a főparancsnokságok alá tizenhat hadtest, városvédelmi
parancsnokság (KOG) Belgrád, KOG Zágráb és Szkopje, öt divízió, katonai
körzetparancsnokságok, alakulatok és folyami flottilla tartozott.
1991. évben a JNA 3082 darab tankot (443
db M-84, 73 db T-72M,1614 db T-55, 889 db T-55 és 63 PT-76B) valamint 1545
darab páncélozott szállító „transzportert” (OT), (995 db BVP M-80, 551 db
M-60P/PB), birtokolt. A JNA páncélos, gépesített motorizált és gépesített mechanizált
erői 1991. év elején:
1 Proletár (gyalogos)
Gárdista Divíziók:
- 1. gyalogos mechanizált
gárdistabrigád, 1. VO katonai körzet –„A” státusz- (Beograd)-
-2 gyalogos mechanizált gárdistabrigád, 1. VO katonai
körzet –„A” státusz- (Valjevo)
-1. gyalogos mechanizált
gárdistabrigád, 1. VO katonai körzet –„A” státusz- (Pozarevac)
Páncélos Brigádok:
-1. páncélos,
harckocsizó brigád-5. VO katonai körzet –„A” státusz- (Vrhnika)-14. hadtest
-4. páncélos
brigád-5. VO katonai körzet –„A” státusz- (Jastrebarsko)-10. hadtest
-329. páncélos
brigád-1. VO katonai körzet –„A” státusz- (Banja Luka)-5. hadtest
-252. páncélos
brigád-1. VO katonai körzet –„A” státusz- (Kraljevo)-
-211. páncélos
brigád-3. VO katonai körzet –„A” státusz- (Nis)-
-243. páncélos
brigád-3. VO katonai körzet –„A” státusz- (Skopje)-
Gépesített Brigádok:
-31. mechanizált
brigád-5. VO katonai körzet-„R” státusz- (Dugo Selo)-32 hadtest
-32. mechanizált
brigád -5. VO katonai körzet-„A” státusz- (Varazdin)-32 hadtest
-265. mechanizált
brigád -5. VO katonai körzet-„A” státusz- (Bjelovar)-
-12. gyalogos-
mechanizált brigád -1. VO katonai körzet-„A” státusz-
(Osijek)-17 hadtest
-453. mechanizált
brigád -1. VO katonai körzet-„A” státusz -(Sremska Mitrovica)-12 hadtest
-36. mechanizált
brigád -1. VO katonai körzet-„A” státusz- (Subotica)-12 hadtest
-51. mechanizált
brigád -1. VO katonai körzet-„A” státusz- (Pancevo)-12 hadtest
-15. gyalogos-
mechanizált brigád -3. VO katonai körzet-„A” státusz-
(Pristina)-52 hadtest.[99]
Forrás:
- Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija
- Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji
ustroj JNA
- Davor Marijan: Od konflikta do rata primjer
Jugoslavenske narodne armije
-Wikipedia
- The Military Balance, The International
Institute for Strategic Sudies
- Marijan Davor, Slom Titove armije, JNA i
raspad Jugoslavije 1987 – 1992, Golden marketing – Tehnicka knjiga, Zagreb,
2008
- Davor Marijan: Rukovođenje i
komandovanje Oružanim snagama SFRJ
- Davor MARIJAN, Smrt oklopne
brigade
- Milisav Sekulic: Jugoslaviju niko
nije branio a Vrhovna komanda je izdala, NIDDA,Verlag GmbH, Bad Vilbel, 1997.
-
http://povijest.net/raspad-socijalisticke-federativne-republike-jugoslavije-4/
- Prikaz novogradiskog bojista u
dnevnom tisku jesen 1991.godine Diplomski rad
Az 1. részt a Jugoszláv Néphadsereg
(JNA) struktúráját, szárazföldi haderejét, gépesített és területvédelmi erőit
mutatom be az 1989-1991. év
elejéig. Az írásmű nem tudományos
jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos
anyag végén tüntettem fel.
A szerkesztett anyag
bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a
Facebook oldalunkon:
A TÉMÁT A 2. RÉSSZEL FOLYTATJUK.
[1]
A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést használták a második világháborúban a
német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére. Az elnevezést
elsősorban a három tengely-nagyhatalomra, Németországra, Olaszországra és
Japánra használták, de tengelyhatalomnak, vagy tengelyhez tartozónak szokták
nevezni a később e szövetségi rendszerhez csatlakozó más országokat is. forrás:
Wikipedia
[2]
A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek a második világháborúban azok az
országok voltak, akik együtt küzdöttek a tengelyhatalmak ellen. A háború során
gyakran nevezték őket Egyesült Nemzeteknek is, utóbb azonban ezt az elnevezést
már nem használták, mert összekeverhető lett volna a háború után megalapított
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nevével. A szövetséges hatalmak magját a
"Három Nagy" képezte: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a
Szovjetunió. Forrás: Wikipedia
[3]
1941. december 22- én jugoszláviai városban Rudóban (Rudo) a jugoszláv
kommunista párt megalapította az 1. gyalogos „proletár” nemzeti felszabadító
brigádot, négy szerb és két crna gorai zászlóaljból. Ezen erőkből jött létre a
Jugoszláv akkori haderő.
[4]
https://hr.wikipedia.org/wiki/Narodnooslobodila%C4%8Dka_vojska_i_partizanski_odredi_Jugoslavije
[5]
CK SKJ: jugoszláv Szövetség kommunista központi bizottsága. 1919. áprilistól
1920. júniusig jugoszláv kommunista szocialista munkás párt (SRPJ), 1920.
júniustól 1925. februárig központi párt (KPJ), 1925. februártól 1952.
novemberig központi bizottság (KPJ). 1952-től pedig jugoszláv Szövetség
kommunista központi bizottsága (CKSKJ), mely az SFRJ állam (Jugoszláv
Szövetségi Szocialista Köztársaság) egyedüli hatalmi irányítója volt. Az CK SKJ
vezetője 1963-tól haláláig Joszip Broz Titó volt. Forrás. Wikipedia
[6]
Josip Broz Tito: A második
világháborúban a jugoszláv partizánok fő karizmatikus vezetője. A Jugoszlávia
első számú vezetője volt haláláig 1980. május 04-ig. A II. Világháború vége
után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett
országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában halt meg. Bővebben:
Wikipedia. Forrás: Wikipedia
[7]
Az SFRJ 1992. májusig működött.
[8]
OS SFRJ: A Szocialista Föderációs Köztársaság Jugoszlávia fegyveres ereje (OS).
forrás: Wikipedia
[9]
Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija, 1945- ben megalakult a
nemzetvédelmi minisztérium, mely 1953- tól nemzetvédelmi államtitkárság (DSNO),
1971- től pedig nemzetvédelmi szövetségi titkárság (SSNO) funkcionál. Az SSNO
belüllétrejött a fegyveres testületek vezérkari törzse (GS OS), melyhez négy
szektor, három adminisztációs alakulat, két osztály és három más alakulat
tartozott.
[10]
A partizánok irreguláris katonai alakulat tagjai, akik egy adott területen a
fennálló diktatórikus hatalom vagy a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Napjainkban alapvetően a náci megszállás ellen a második világháborúban küzdő,
főként kommunista ellenállók megjelölésére szolgáló kifejezés. A kormányon lévő
vagy megszálló hatalom gyakran titulálta a partizánokat gerilláknak vagy terroristáknak,
a semleges szóhasználat azonban különbséget tesz ezek között. A partizánok – ha
nem is legális, de – koherens ideológia mentén szerveződő félkatonai alakulat
tagjai, akik nemzetük, hazájuk felszabadulása érdekében harcolnak. Ezzel
szemben a gerillák a fennálló, többnyire demokratikus, de legalábbis legitim
hatalom ellen küzdenek, polgárháborús viszonyokat előidézve. Bár alapvetően
fegyveres harcot folytatnak könnyűfegyverekkel, jellemző rájuk a konspirációs
tevékenység is, szabotázsakciók szervezése, kémkedés, a kollaboránsok
félreállítása. Nagy előnyük a megszálló hatalommal szemben a hely és a kultúra
ismerete, így konspirációs tevékenységüket a civil lakosság soraiba idomulva,
mimikriben végzik. Többnyire csak hazájuk területén harcolnak, de ismertek
kivételek is (spanyol polgárháború, Tito partizánjai). Forrás: Wikipedia, Davor
Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[11]
1968. végén a JNA bevetésre került a jugoszláviai albánok (Koszovó) pristinai
megmozdulásán, mikor a jugoszláv albánok Albánia nemzeti ünnepét ünnepelve,
Pristinában november 27-én az albán zászlót kitűzve Koszovó függetlenségét
hirdetve vonultak fel. A jugoszláv milícia és JNA brutálisan lépett fel ellen,
helyreállítva az un. „alkotmányos rendet”. A koszovói albánok 1980. évben ismét
tüntettek Koszovó függetlensége mellett. 1981. évben az albán villongások
végett a JNA létrehozva Koszovót felügyelő 52. hadtestét. Ezzel a centralista
SFRJ megkezdte Koszovó intervencióját, mely az 1989. évi újabb koszovói albán
tüntetések után végrehajtásra került.
[12]
Jugoszlávia 1969. évben elfogadott katonai szövetségi nemzetvédelmi törvénye. A
törvény a honvédelem és társadalmi önvédelem vagy egyszerűen, a védelem és a
biztonság stratégiáját fogalmazta meg. Ezzel ösztönözni kívánták a szocialista,
marxista doktrínán alapuló nemzeti önvédelmi ideológia beépülését a
társadalomba. A „fegyveres ember” képzete, a hazát folyamatos készültség alatt
megvédő önkéntes társadalmi mozgalom, defenzív stratégia alapján. A Jugoszláv
hatalmi elit attól tartott, hogy a Varsói Szerződés invázióra készül
Jugoszláviával szemben, és hasonló sorsra juthat, mint Csehszlovákia, vagy
1956-ban Magyarország. A Jugoszláv hatalmi elit mottóját képezte: "az
ellenség soha nem alszik". A honvédelmet bevonták a társadalmi önvédelem
tanításába, iskolákba, munkahelyeken, üzemekbe, katonai kiképzéssel színezve.
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[13]
Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Macedónia, Bosznia és Hercegovina, Crna Gora
(Montenegró)
[14]
Vajdaság és Koszovó
[15]
Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija
[16]
Davor Marijan:Jugoslavenska narodna armija
[17]
„A szovjet vezetők és kelet-európai csatlósaik az ötvenes években az
„imperialisták láncos kutyájának” nevezték Titót.” forrás: Wikipedia, A. Sajti
Enikő: Tito.
[18]„
A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai kommunista országok védelmi
katonai-politikai szervezete volt. Varsóban, Lengyelországban alapították meg
1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára, amely a szervezeten belül csaknem
az összes hatalmat birtokolta. A Szovjetunió felbomlása során 1991-ben a
szervezetet is megszüntették.” Forrás: Wikipedia
[19]
1981. „Maganik-2” terv a Szovjetunió agressziója ellen, szövetségeseik
Magyarország és Bulgária támadása esetére.
[20]
Gyalogos dandár, brigád: Parancsnokság (parancsnoki vezetés, felderítő század,
katonai rendész század, atom- biológiai vegyi támadás elleni szakasz), 3- 5.
gyalogos zászlóalj, harckocsizó zászlóalj (három harckocsizó „tankos” század,
mechanizált század vagy három mechanizált század és egy harckocsizó század,
vagy három motorizált zászlóalj és egy mechanizált), század irányítás, vegyes
tüzér divízió (parancsnokság, két 120.
mm-es aknavetős üteg, egy „haubica” ágyús 105. mm-es tüzér üteg), vegyes
páncélosok elleni tüzér divízió, könnyű páncélosok elleni tüzér divízió,
műszaki zászlóalj, hátországi bázis zászlóalj. Gyalogos ezredek: Ezred
parancsnokság, bázis, felderítő szakasz, atom- biológiai vegyi támadás elleni
szakasz, három gyalogos zászlóalj, század irányítás, vegyes tüzér divízió (üteg
parancsnokság, ágyús- tüzér üteg, 120. mm-es aknavetős üteg, önálló tüzér üteg),
műszaki zászlóalj, hátországi támogató- ellátó (logisztikai) alakulat,
területvédelmi (TO) század, taktikai csoport-század, intendáns szakasz,
egészségügyis szakasz. Gyalogsági zászlóalj: Parancsnokság (1. irányító osztag
kilenc fővel, 2. egészségügyis osztag tizenhárom fővel, tizennégy fős technikai
osztag, további tizennégy fős intendáns osztag). A parancsnokság alá tartozott
a helyettes parancsnokság, páncélosok elleni erők parancsnoksága, személy és
általános ügyek intézési szolgálata, elhárítási- hírszerzési szolgálatok, atom-
biológiai vegyi támadás elleni erők parancsnoksága, politikai és morálért
felelős szolgálat, intendáns, technikai, egészségügyi szolgálatok, gépjárműves,
sofőr szolgálat. A zászlóalj három gyalogos század alkotta százötvennyolc
fővel, „9 K- 11” páncélosok elleni szakasz tizennégy fővel, 120. mm-es
aknavetős szakasz huszonöt fővel, könnyű légvédelmi tüzér- rakétás szakasz
harminckét fővel (két tüzér raj, és egy könnyű tüzér rakétás osztag). Zászlóalj
fegyverzete: „479 darab automata puska, 6 darab mesterlövész puska, 56 darab
géppuska, 68 darab maroklőfegyver 9. darab gépkarabély, 56 kézigránát, 6. darab
82. mm-es aknavető, 4 darab 120. mm-es aknavető, 4 darab „POLK 9 K-11” rakéta,
4 darab légvédelmi „PAT 20. mm-es löveg, 3 darab „strela 2M” rakéta. A
zászlóalj rendelkezett több mint ezer kilogramm aknavető gránáttal, légvédelmi
rakétával. A zászlóaljat 622 katona alkotta, harcterületük 3- 5 km.
szélességben, 2-3 km. mélységben védvonal védelme, tartalék századdal,
páncélosok elleni csoporttal, roham csoporttal. Támadási terület 1.5 km.
szélességben. Gyalogsági szakasz, felderítő szakasz, páncélsok elleni szakasz,
légvédelmi szakasz, katonai rendész szakasz, hegyivadász- lövész szakasz
(kontrolálták a hegyvidéki területeket, a szakasz három rajból állt. A rajt
nyolc katona alkotta; egy parancsnok, két M-72 géppuskás, négy lövész-
mesterlövész, ebből egy „Zolja” vállról indítható rakétával felszerelve,
további páncélosok elleni rakétával ellátva (RB M-57, RRB 90. mm M-79
"Osa") A gyalogsági szakasz létszáma 37- 38. katona volt. A
parancsnoki szakaszt erősített rádiós, mesterlövész és egészségügyis katona.
forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/
[21]
gyalogos, felderítő, mechanizált, motorizált, hátrasiklás nélküli ágyús,
aknavetős, katonai rendész, ejtőernyős, területvédelmi
[22]
hajó navigációs különítmény, tüzér- rakétás különítmény, vízalatti fegyverzeti
különítmény, különítmény irányítás, hajós különítmény, intendáns és
egészségügyis különítmény
[23]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[24]
A szárazföldi erők divíziói taktikai alakulatnak számított. A divíziól
dandárokból, ezredekből, zászlóaljakból (gyalogos, motorizált, mechanizált,
hegyvidéki- hegyivadász, könnyű, páncélos, páncélosok elleni, tüzér…. )álltak. Reynaud
Theunens: vestak Tuzilastva predmet IT-95-13 septembar 2005.
[25]
Davor Marijan: Jugoslavenska narodna
armija
[26]
Légierő: vadász és vadász bombázó, felderítő, könnyű harci, szállító repülők,
szállító és harci helikopterek. Létrejöttek légi rajok, ezredek, brigádok.
Légtér figyelő és ellenőrző rendszer (VOJIN) ezredtől szakasz formációig.
Légvédelem, tüzér- rakétás alakulatok. forrás: Davor Marijan: Jugoslavenska
narodna armija
[27]
Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija
[28]
-létrehozva 16. gyalogos divízióból- 12. mechanizált divízió Vajdaság: 36., 51.
mechanizált brigád, 18. gyalogos brigád, 453. motorzált brigád, 506.gyalogos
brigád. http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[29]
1. gárdista harckocsizó- páncélos ezred 1967. június 12-én alakult meg
Belgrádban. 1971-ig T-34B tankkokkal volt felszerelve, majd T-55 –el. 1982-től
pedig érkeztek a T-72-ek. Bojan Dimitrijevic Glasnik 40 2006-3
Jedisntvo krajem osamdesetih godina.
[30]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[31]
52. hadtest erői közt a 15. gyalogos brigád” később motorizált” (a brigádba
tartozott a prizreni 549. gyalogos ezred, mely a 14. páncélos ezredből „kapott”
harckocsizó zászlóaljjal átszerveződött gépesített erővé), 211. páncélos brigád
(Nis), 243. páncélos brigád (Skopje), 21. és 37. divíziók. Az 52. hadtest az
1981. március-áprilisi koszovói „albán” tüntetések után az 52. hadtest
reformizálódik, szlovén és horvát tagállam páncélos erőiből a hadtest páncélos
zászlóaljakkal erősítik meg, a 125. hegyvidéki brigád (Pec) kiegészült
harckocsizó zászlóaljjal. http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[32]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[33]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[34]
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[35]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[36]
. http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[37]
1985. évben létrejött a 32. mechanizált divízió, mely a Jedintsvo terv során
32. varazsdini hadtestbe integrálódott.
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[38]
létrejött 140. gyalogos ezredből. Később az 5. VO létrejöttével a 140.
motorizált brigádba integrálódik a 32. mechanizált divízió és 31. mechanizált
brigád. http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[39]
létrejött 265. páncélos brigádból. http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[40]
létrejött 32. harckocsizó ezredből. http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[41]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[42]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[43]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[44]
Hadsereg fejlesztés-tervezete „Jedinstvo”.A JNA reformizálódása, fejlesztése
1985- 1990. közt. A hadseregek átszervezés részeként létrejött a három katonai
körzet (Vojni Oblast „VO”), valamint a haditengerészeti körzet (Vojno Pomorska
Oblast „VPO”), mely három szektorból állt (Vojno Pomorski Sektor „VPS”) és a
VPS- ehhez tartozó haditengerészeti támaszpontokból (Vojno Pomorska Uporista
„VPU”) támogató szárazföldi erőként a Knin városban lévő 9. hadtest. Továbbá a
légi és légvédelmi katonai körzet. A JNA szárazföldi (KoV) erői tizenhat
hadtestet foglalt magába. Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA.
[45]
Branko Mamula.1979- 1982. JNA vezérkari törzs, tiszti főparancsnoka, 1982-től
1988-ig a védelmi minisztérium parancsnoka. Wikipedia
[46]
The Military Balance, The International Institute for Strategic Sudies, http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[47]
A szárazföldi erőket gyalogos, páncélos, tüzér. atom- biológiai- vegyi támadás
elleni (ABHO), légvédelmi alakulatok alkották, melyeket technikai, műszaki,
intendáns, egészségügyi, állatorvosi, közlekedési, adminisztrációs, pénzügyi,
zenész és egyéb egységek szolgáltak ki.
[48] http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/, Marijan Davor, Slom Titove armije,
JNA i raspad Jugoslavije 1987 – 1992, Golden marketing – Tehnicka knjiga,
Zagreb, 2008
[49]
5. hadtest RV-PVO (szlovén, horvát, boszniai tagállamok területén) 152 darab
légi járművel rendelkezett, melyből 45 volt MÍG- 21, 56 volt Jastreb és Orao
vadászbombázó, 44helikopter, 7. szállító AN- 26 repülő.
http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[50]
4100 fővel, forrás:
http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[51]
2181 fővel, forrás:
http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[52]
2124 fővel, forrás: http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[53]
Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija
[54]
honvédelmi minisztérium
[55]
Az SSNO elit egysége. Gépesített- gyalogos erő, mely kiegészült két katonai
rendész zászlóaljjal, egy külön katonai rendész századdal és antiterrorista
századdal. A gárdista motorizált brigád két motorizált zászlóalj, két katonai
rendész zászlőaljj, egy harckocsizó zászlóalj, egy támogató zászlóalj alkotta,
illetve parancsnokság.
[56]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Davor Marijan:
Jugoslavenska narodna armija, http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[57]
1990- ig működött a koszovói és vajdasági két tartományi törzs.
[58]
1987.06.02-án a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) „SFRJ”
elnöksége határozatot fogadott el a fegyveres erők teljes szervezeti és fegyverzeti
fejlesztésére, átalakítására. Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj
JNA, http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[59]
Három VO, melyet hadtestek, divíziók, brigádok- dandárok, ezredek, zászlóaljak,
századok, szakaszok alkottak.
[60]
Az fegyveres erőt az 1968-as doktrína alapján két katonai rész alkotta, a
Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a Területvédelmi (TO) egységek. A koncepció az
állam területén élő nagyszámú férfi lakosság katonai kiképzése, háború esetén
történő azonnali hadrafoghatósága a védelmi feladatok ellátásában. A JNA
finanszírozta és szerelte fel könnyű haditechnikai felszereléssel a TO
egységeket, melyek a helyi állami intézmények által irányított, jórészt
független erőit képviselte. A TO erőket a Szocialista Jugoszláv Szövetségi
Köztársaság (JSZSZK) összes tagállamában (Szlovénia, Horvátország,
Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Macedónia) és autonóm tartományában
(Koszovó és Vajdaság) létrehozták.
[61]
Jugoszláv Néphadsereg (Jugoslovanska Narodna Armija, (Југословенска народна
армија) avagy röviden „JNA”. 1941.december 22-én alakul meg és egészen
1992.május 20-ig funkcionál, mint Jugoszlávia fegyveres katonai szervezete.
Forrás: Wikipedia
[62]
A szerb TO csoportok, mely hűek maradtak a JNA-hoz a későbbiekben létrehozták
horvátországi és boszniai önálló szerb „miniállamokat”. 1992. májusától, a JNA
megszűnésétől és horvátországi és boszniai kivonásától a JNA lényegében horvát
és boszniai erőinek haditechnikáját átadja a szerb szakadároknak, akik ezen
erőkből és helyi önkénteseiből létrehozták saját haderejüket.
[63]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Davor Marijan:
Jugoslavenska narodna armija
[64]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[65]Davor
Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
[66]
A partizán brigádok, vagy dandárok az alábbi struktúra alkotta; parancsnokság,
felderítő szakasz, szakasz vezetés/ irányítás, három partizán zászlóalj
(rajparancsnokság, három partizán század, páncélosok elleni szakasz, 82. mm-es
aknavetős szakasz, logisztikai szakasz. Összlétszám: 420 katona. Felszerelve 254
automata puskával, 50 félautomata puskával, 27 mesterlövész puskával, 60 különböző
maroklőfegyverrel, 29 géppuskával, 9 gépkarabéllyal, 24 "Zolja" és 15
"Osa" vállról indítható rakétavetővel, 36 páncélosok elleni
rakétavetővel, 6. aknavetővel 60. mm-es, 6. aknavetővel 82. mm-es, 4.
hátrasiklás nélküli 82 mm. ágyúval), 120. mm-es aknavetős század, 128. mm-es
könnyű rakétavetős üteg, vegyes páncélosok elleni tüzér szakasz, könnyű tüzér-
rakétás légvédelmi szakasz, hátországi támogató ellátó (logisztikai) század,
útépítő szakasz. A brigádban 1670 katona szolgált, 917 automata puskával, 340
félautomata puskával, 84 mesterlövész puskával, 240 különböző
maroklőfegyverrel, 96 géppuskával, 27 gépkarabéllyal, 78 „Zolja” vállról
indítható rakéta vetővel, 49 vállról indítható „Osa” rakéta vetővel, 108
páncélosok elleni rakétavetővel, 18 aknavetővel 60. mm-es, 18 aknavetővel 82
mm-es, 6. aknavetővel 120 mm-es, 12 könnyű 128. mm-es rakétavetővel, 18
hátrasiklás nélküli 82 mm-es agyúval, 4 páncélosok elleni „lanser” rakétával
„Maljutka”, 4 „egycsövezetű” 20. mm-es légvédelmi löveggel, 3. „Strela- 2M”
rakétával „lanser” felszerelve.
[67]
6. hegyvidéki brigád (B) Delnice, 19. hegyvidéki brigád (B) Pozsega (Pozega),
57. hegyvidéki brigád (B) Pljevlja, 179. hegyvidéki brigád (R) Niksic, 216.
hegyvidéki brigád (R) Han Pjesak, 261. hegyvidéki brigád (R) Csacsak (Cacak),
428. hegyvidéki brigád (R) Travnik,
[68]
345. hegyivadász brigád Kranj (Szlovénia)
[69]
1. harckocsizó brigád (Vrhnika), 4. harckocsizó brigád (Jastrebarsko), 211.
harckocsizó brigád (Nis), 243. harckocsizó brigád (Skopje), 252. harckocsizó
brigád (Kraljevo), 329. harckocsizó (Banja Luka).
[70]
1988-ban létrejött gépesített mechanizált brigádból megalakult az 1. gyalogos
gárdista gépesített mechanizált brigád (A) (Beograd), 1988-ban létrejött
gépesített mechanizált brigádból megalakult a 2. gyalogos gépesített mechanizált
brigád (A) (Valjevo), 1988-ban létrejött gépesített mechanizált brigádból
megalakult a 3. gyalogos gépesített mechanizált brigád (A) (Pozarevac),
1973-ban létrejött gépesített mechanizált brigádból megalakult a 12. gyalogos
gépesített mechanizált brigád (A) (Osijek), 1988-ban létrejött gépesített
brigádból megalakult a 15. pristinai gyalogos gépesített mehanizált brigád (A),
1984/85-ban létrejött gépesített brigádból megalakult a 31.dugó szelói (Dugo
Selo), (R) gépesített mechanizált brigád, 1984/85-ban létrejött gépesített
brigádból megalakult a varazsdini (Varazdin) (A) 32. gépesített mechanizált brigád,
1970- ban létrejött gépesített brigádból megalakult a 36. szuboticai (Subotica)
(A) gépesített mechanizált brigád, 1970-ban létrejött gépesített brigádból
megalakult a pancsevói (Pancevo) (B) 51. gépesített mechanizált brigád,
1984/85-ban létrejött gépesített brigádból megalakult a 265. bjelóvári
(Bjelovar) gépesített mechanizált brigád (B), 1988-ban létrejött a gépesített
brigádból megalakult a 453. szrjemszká mitrovicai (Srijemska Mitrovica)
gépesített mechanizált brigád (B).
[71]
, http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[72]
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[73]
JRM 9. hadtest Knin, központi VPO erők „Benkovac, Zadar, Sinj, Split”.
[74]
JRM főparancsnokság „VPO- Split, 5. szektor (Isztria, Kvarner) Pula, 8. szektor
(Észak és Közép- Dalmácia) Sibenik, 9. szektor (Dél- Dalmácia és a montenegrói
tengerrész, Boka Kotor) Tivat- Kumbor”. Haditengerészeti állomások „Vis és
Lastovo” sziget. Partvédelmi tüzérség OTB.
[75]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Davor Marijan:
Jugoslavenska narodna armija
[76]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Davor Marijan:
Jugoslavenska narodna armija
[77]
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[78]http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/, főleg a KOG Zagráb és 6. partizán
divízióból jött létre a 10. hadtest.
[79]
http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
[80]
14. haubica divízió 203.mm.,
[81]
151 és 152. páncélosok elleni 76. mm- es tüzér ütegek
[82]
17. és 74. műszaki- hídász század
[83]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Davor Marijan:
Jugoslavenska narodna armija
[84]
„Radan” művelet, mely során a szlovén és horvát TO katonai objektumokból a JNA
bevonta a fegyverzet nagy részét saját laktanyáikba. Ez részét képezte a TO
szlovén és horvát leszerelésnek, tekintettel az egyre súlyosbodó horvát és
szlovén elszakadási törekvések esetleges harci cselekményekhez történő
vezetéséhez. A JNA a TO fegyverzet bevonásával kívánta elérni azt, hogy a
szakadár tagállam, szlovén és horvát önkéntesei fegyverhez jussanak a helyi TO
raktárak birtokba vételével.
[85]
Korábban a 31. mechanizált dugó szelói (Dugo Selo) „A” kategóriájú brigádot „R”
kategóriájúvá, a 73. mechanizált koprivnicai (Koprivnica) és zágrábi 140.
motorizált brigádokat pedig „B” kategóriájú dandárokká fejlesztik.1990. év
végére a 31. mechanizált és 140. motorizált brigádok beintegrálódnak a
140. mechanizált dandárba.
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[86]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA,
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[87]
A katonai körzet közvetlen irányítása alátartozó 580. vegyes tüzér brigád
(Karlovac), valamint a 288. vegyes páncélosok elleni tüzér brigád (Virovitica-
Krizevci) „B” besorolásból „A” kategóriába szerveződnek át.
[88]
A 32. varazsdini hadtest erői közül a mechanizált 265. bjelovári (Bjelovar)
brigád „B” kategóriájú erőből „A” kategóriájúvá brigáddá avanzsálják.
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[89]
A 13. hadtest esetében az 1757 fős 13. gépesített gyalogos motorizált brigádját
(Ilirska Bistrica), mint az 5. katonai körzetet támogató dandárt, „A”
kategóriájú erővé fejlesztették „B” besorolásból.
[90]Az
5. VO- katonai körzetben lévő szlovén vrhnikai (Vrhnika) 1. páncélos brigád „B”
besorolásból „A” státuszt kapott. http:// hcz-zu.hr/ 1986- 1991- brojno- stanje-
formacija- naoruzanje -i- oprema- jna- prije- pocetka-domovinskog-rata/, http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[91]
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[92]
A 453. mechanizált brigádot (Sremjska Mitrovica) „B” besorolásból”A”
besorolásba szervezik át.
[93]
A 329. harckocsizó dandárt (Banja Luka),”B” besorolásból „A” besorolásba
szervezik át. Ennek során a dandár megkapja a derventai 327. motorizált dandár
harckocsizó zászlóalját.
[94]
10. mosztári motorizált brigádját „B”
kategóriából „A” kategóriába sorolták át. A 10. motorizált dandár: harckocsizó
és mechanizált zászlóaljak, a mechanizált zászlóalj felszerelését az 506.
Zrenjani gyalogos dandár, a harckocsizó zászlóalj felszerelését a 395. brcskói
motorizál brigád biztosította.
[95]
http:// hcz-zu.hr/ 1986- 1991- brojno- stanje- formacija- naoruzanje -i-
oprema- jna- prije- pocetka-domovinskog-rata/, http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[96]
10. motorizált dandár: harckocsizó és mechanizált zászlóaljak, a mechanizált
zászlóalj felszerelését az 506. Zrenjani gyalogos dandár, a harckocsizó
zászlóalj felszerelését a 395. brcskói motorizál brigád biztosította.
[97]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Davor Marijan:
Jugoslavenska narodna armija
[98]
Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Davor Marijan:
Jugoslavenska narodna armija, http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
[99]
http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm
Megjegyzések
Megjegyzés küldése