I. fejezet
A JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG
1.
A JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG (JNA).
az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepéig.
1.1
BEVEZETÉS
1.1.1. TITÓ ÉS A JUGOSZLÁV HADERŐ.
1.2
A JNA 1951-1987.
1.2.1. BEVEZETÉS.
1.2.2. A JNA MEGALAKULÁSA ELŐTTI IDŐSZAK.
1.2.3. A JNA MEGALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 1951-1987.
1.2.3.1. JNA 1951-1959. és a jugoszláv külkapcsolatok.
1.2.3.2. JNA 1959-1970. haderő reform és tervek.
1.2.3.2.1. A „Drvar” katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1959-1964.
1.2.3.2.2. A „Drvar-2” modifikációs katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1964-1965.
1.2.3.2.3. A „Snaga” katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1965.
1.2.3.2.4. A „Snaga-2, Rudo” modifikációs katonai terv, 1968.
1.2.3.3. JNA 1970-es évek.
1.
A JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG (JNA).
az ezerkilencszáznyolcvanas évek
közepéig.
1.1
BEVEZETÉS
1.1.1. TITÓ ÉS A JUGOSZLÁV HADERŐ.
Jugoszláviában a II. Világháború során a tengelyhatalmak1 ellen, az ország védelme érdekében megalakult a „szövetséges erőkkel”2 együtt működő, gerilla harcmodorra épülő, jugoszláv, avagy délszláv „partizán” hadsereg. Ezen haderő, már szervezett formában működött és kialakított struktúrára épült. A jugoszláv katonai haderő tekintetében a strukturális fejlődés és változás, ahhoz, hogy eljusson a „Jugoszláv Néphadsereg“ „Jugoslovenska Narordna Armija“ (JNA) megalakulásáig, több éveket áthidaló periódust ölelt fel.3
Elsőként a jugoszláv haderőt képviselte, a II. Világháború során, az 1941. júniustól 1942. januárig működő Nemzeti Felszabadító Partizán Osztag, „Narodnooslobodilački partizanski odredi Jugoslavije“ (NOPOJ)4, aztán az 1942. januártól 1942. novemberig működő Nemzeti Felszabadító Partizán és Önkéntes Hadsereg Jugoszlávia „Narodnooslobodilačka partizanska i dobrovoljacka vojska Jugoslavije“ (NOP i DVJ), majd az 1942. novembertől 1945. márciusig működő Nemzeti Felszabadító Hadsereg és Partizán Osztagok Jugoszlávia „Narodnooslobodilačka vojska i partizanski odredi Jugoslavije“ (NOV i POJ)5.
1942. novemberében, Titó irányításával, megalakult a Jugoszlávia Népi Felszabadításának Antifasiszta Tanács „ Antifašističko vijeće narodnog oslobođenja Jugoslavije” (AVNOJ), mely 1943 novembere óta Jugoszlávia legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó képviselő testülete volt. A szervezet Végrehajtó Bizottsága koordinálta, a partizánmozgalom irányítása alá tartozó területeken a nemzeti felszabadító hatóságok munkáját. A szervezeten belül megalakult a Jugoszlávia Felszabadításának Nemzeti Bizottságát „Nacionalni komitet oslobođenja Jugoslavije” (NKOJ), mely megfosztotta a Karagyorgyevics (Karadordevic) királyi családot6, a Jugoszláv Királyság kormányát törvényes jogaitól, és nem ismerte el továbbá Jugoszlávia legitim kormányaként, megtiltva II. Péter király visszatérését. Meghatározta, hogy az egyetlen kizárólagos törvényhozó és végrehajtó szerv az AVNOJ, Jugoszlávia a továbbiakban, mint demokratikus elveken működő szövetségi állam fog működni, egyenrangú tagköztársaságok útján, mely biztosította Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Macedónia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina teljes egyenjogúságát. A NKOJ pedig a háború végéig ideiglenes kormányként funkcionál, a marsalli rangot kapó Titó miniszterelnök vezetésével, felügyelve a közigazgatást, külügyet, honvédelmet, igazságszolgáltatást, gazdaságot, információs szférát, szociálpolitikát, egészségügyet… . 1945-ig, és 1945-ben a háború után számos rendelkezést hoztak, mely kedvező fogadtatásban részesítettek a tagállamok, erősítve az antifasiszta és partizánharc elismerését.7
A II. Világháború vége során, 1945. március 01-én pedig megalakult a Jugoszláv Hadsereg, „Jugoslovenska Armija“ (JA), mely 1951-ig Jugoszláv Hadseregként, majd ezt követően 1951-től 1992. 05. 20-ig Jugoszláv Néphadseregként „Jugoslovenska Narordna Armija“ (JNA) funkcionált. Tehát maga a Jugoszláv Néphadsereg, ezen megnevezésével 1951.12.22-én8 kezdte meg életútját.9
A hadsereget (JNA) a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága „Centralni komitet Saveza komunista Jugoslavije“ (CK SKJ)10 irányította, melynek vezetője a II. Világháborús partizán erők karizmatikus vezére; Joszip Broz Titó (Josip Broz Tito)11 volt. Titó, mint a jugoszláv nép, nemzet idolja, ellátta az akkori honvédelmi tárca -1953-ban Népvédelmi, avagy Honvédelmi Irányítási Államtitkárság „Državni Sekretarijat Za Poslove Narodne Odbrane“ (DSZPNO), majd Népvédelmi, avagy Honvédelmi Államtitkárság „Državni Sekretarijat za Narodnu Odbranu“ (DSNO), ezt követően, 1971-től, pedig Honvédelmi Minisztérium „Savezni sekretar za narodnu obranu“ (SSNO)-12 miniszteri szerepét is a JNA megalakulásának évében, mivel a „nagyvezér“, már 1945-1953. közt is betöltötte ezen titulust. Titó honvédelmi múltja, mint a jugoszláv partizán eszme atya révén, a jugoszláv fegyveres erők főparancsnoki címét13 is birtokolhatta. 1953-tól Titó elválasztotta a honvédelmi minisztérium vezetőjének és a fegyveres erők főparancsnokának szerepét, és ő megmaradt továbbra is a főparancsnoki tisztségben, de ekkortól a Honvédelmi Minisztérium vezetésére külön személyt jelölt ki a honvédelmi miniszter személyében.14 1953-ban az alkotmány törvény bevezette a köztársasági elnök „Predsjednika Republike“ funkciót, aki többek között a fegyveres erők legfőbb parancsnoka is volt. Az 1953-as alkotmányos törvényt az 1963-as alkotmány is megerősítette. Természetesen a köztársasági elnöki titulust Titó töltötte be. Titó volt, maga Jugoszlávia (Délszlávia), mint föderációs, demokratikus szövetségi ország megalkotója, szellemi atya és létrehozója. Ezzel kapcsolatban a „Titói Jugoszlávia” több lépcsőben öntött formát. A haderőben a Jugoszláviai Kommunista Párt „Komunistička partija Jugoslavije” (KPJ) és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége „Zveza komunistov Jugoslavije” (ZKJ) közvetlenül rendelkezett saját politikai testülettel, mely összekapcsolta a fegyveres erőkön belüli tagságot, a hivatásosoktól a sorállományig, a haderőben alkalmazott civilekig.15
1943. november 29-én megalakult a Föderációs Demokrata Jugoszlávia „Demokratska Federativna Jugoslavija“ (FDJ), mely 1945. november 29- től Föderációs Nemzeti Köztársaság Jugoszlávia „Federativna Narodna Republika Jugoslavija“ (FNRJ), 1963. április 07-től pedig, Titó reformjai által megalakul Szocialista Föderációs Köztársaság Jugoszlávia „Socijalisticka Federativna Republika Jugoslavija“ (SFRJ) elnevezéssel funkcionál 1992. április 27-i megszűnéséig.16 Az SFRJ magába foglalta a szövetséghez tartozó tagköztársaságokat; Szerbiát, Szlovéniát, Horvátországot, Bosznia és Hercegovinát, Crna Gorát (Montenegró), Macedóniát és két tartományt, Koszovót és Vajdaságot. A Szocialista Föderációs Köztársaság Jugoszlávia (SFRJ) védelmét a Fegyveres Erők „Oruzana Snaga“ (OS) látta el17. Az OS SFRJ18 klasszikus marxista ideológiai alapokon álló fegyveres szervezet nemzeti önvédelmi struktúrát alakított ki. Az OS SFRJ magába foglalta magát a Jugoszláv Néphadsereget (JNA) és 1968-tól a Jugoszlávia mozgósítható polgári területvédelmi erőket „Teritorijalna Obrana snaga“ (TO). 1968-tól a JNA két komponensű haderővé szerveződik, melynek gerincét maga a néphadsereg (JNA) alkotta, mellette pedig jelen volt a területvédelmi erők (TO).19
1948. után Jugoszlávia vezetője, Titó megszakította kapcsolatát Szovjetunióval és szövetségeseivel. Jugoszlávia, mivel sem a NATO és sem a Varsói Szerződéshez nem csatlakozott, kénytelen volt kialakítsa saját stratégiai pozícióját a két hatalmi tömb közt, és saját katonai doktrínái alapján készült fel egy esetleges „harmadik világháborúra”.
A fegyveres erők jogkörét, létét, az 1969-ben megalkotott szövetségi honvédelmi törvény „opstenarodna odbrana“ (ONO)20 szabályozta. Ez volt az úgynevezett „háborús doktrína“. 1969-ben a szövetségi honvédelmi törvény (doktrína) bevezetésre került.
A doktrína előírta, hogy a JNA a nemzet és jugoszláviai nemzetiség, a dolgozó nép és polgárok közös fegyveres egysége. Alkotórésze a honvédelem. A fő haderőt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) reguláris, sorozott állományból és hivatásos tisztektől tiszthelyettesekből álló egysége képviselte, a megerősítő másodlagos tömböt pedig a területvédelmi (TO) egységek.21
Az 1968-as honvédelemről szóló törvény alapján megalakultak a totális háború esetén aktivizálható népi, nemzeti védelmi fegyveres „területvédelmi“ erők (TO). Ideológiai alapjaként szolgálhatott a partizán ellenállás, az állam teljes lakosságának a mozgósítása a haza védelmére. A JNA a legerősebb és legfontosabb létesítménye volt a jugoszláv szövetségi rendszernek, a fegyveres erők magja. Egyesítette magába a különböző nemzetiségeket. Ezáltal szimbóluma volt a szövetségi rendszeren belüli különböző nemzetiségek barátságának, testvériségének és egységének, valamint elkötelezett hűségének az állam felé. A fegyveres erők célja a Jugoszlávia nemzeti szuverenitásának, függetlenségének, területi integritásának megvédése, melybe a hivatalos hadsereg mellett bevonták a „partizán22” hadviselési koncepció mintájára szerveződő „területvédelmi”, a de a JNA irányítása, kontrollja alatt álló, lakossági, polgári honvédelmi önkéntes erőket. Jugoszlávia, mint szövetségi föderációs állam megtartására a kommunista hatalmi elit, nem rettent vissza a „nép” elleni katonai fellépéstől23 sem, melyre ott volt a kezükben a JNA. A TO fogalmát 1968-ban Titó alkotta meg, elrendelve egy területvédelmi létesítmény kialakítását.
A koncepció az állam területén élő nagyszámú férfi lakosság katonai kiképzése, háború esetén történő azonnali hadrafoghatósága a védelmi feladatok ellátásában. A JNA finanszírozta és szerelte fel könnyű haditechnikai felszereléssel a TO egységeket, melyek a helyi állami intézmények által irányított, jórészt független erőit képviselte. A TO erőket a Szocialista Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (SFRJ) összes tagállamában; Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Macedónia, és autonóm tartományában (Koszovó és Vajdaság) létrehozták.
A kormány minden tagköztársaságban, valamint minden egyes tartományban finanszírozta a TO erőket. Az katonai oktatást az elemi, alap iskoláktól a középiskolákon keresztül az egyetemekig, főiskolákig, a munkahelyektől a vállalatokon át a hatóságokig megkezdték. A TO alakulatok kiképzése, a nagyszámú civil lakosság mozgósítása megnövelte és egyben megerősítette a JNA-t. A Területvédelem (TO) tagköztársasági térnyerését, a köztársaság jogkörének kiszélesedését, azt hogy a köztársaságok jogot kaptak arra, hogy a honvédelem rendszerével összhangban saját területükön szabályozzák és megszervezzék a honvédelmet, valamint irányítsák a területvédelmi, polgári védelmi és egyéb, az ország védelmét szolgáló előkészületeket, és az ország elleni támadás esetén megszervezzék a nemzeti ellenállást, az 1974-es alkotmány írta elő. Az ideológiai stratégia előirányozta a jugoszláv „fegyveres nép“, vagy „fegyveres nemzet“ fogalomkörét, a jugoszláv marxista doktrínát, "ellenség soha nem alszik" mottóval, bevezetve a honvédelmi ismereteket a közoktatásba, a nép, társadalom önvédelmét24, a nemzeti felszabadító háború tapasztalataival és a jugoszláv vezetés aggodalmával egy esetleges Varsói Szerződés általi jugoszláv inváziójának lehetőségével -tekintettel az 1956-os magyarországi, és 1968-as csehszlovák invázióra-.25
Titó szakított a sztálinista eszmékkel és nyugatbarát26 „külön utas” politikát folytatott. A Titó által a Szovjetunió kizárásával gyakorolt kommunizmust „titoizmusnak” nevezték. A jugoszláv fegyveres erők méreténél fogva, valamint a világháborús „partizán” harcmodorral elért tapasztaltok révén, a Szovjetunió és szövetségesei, a Varsói Szerződés27 kommunista államai nem kezdeményezték Jugoszlávia lerohanását. Viszont ennek lehetősége a titói Jugoszláviában állandósult, ezért a jugoszláv hadseregbe rengeteg pénzt invesztáltak. 28 Az ezerkilencszázhetvenes éve elején, a JNA a végrehajtandó stratégiai védelmi feladatok ellátására irányuló „háborús” helyzetre készült fel. 1970-ben, a Jugoszláviát erő esetleges külső támadás elhárítására és egy ellenséges intervenció esetére kidolgozásra került egy átfogó hadműveleti terv. A terv a „Sutjeska” kódnevet kapta. Jugoszlávia (SFRJ-Szocialista Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) védelmére vonatkozó terv két részből állt. Egyik részt képezte a „Sutjeska-1”, mely az ország keleti részének védelmi terve volt, a másik az ország nyugati részének a védelmi terve volt, mely a „Sutjeska-2” nevet kapta.29
1971-ben az alkotmány módosításra került, annak tekintetében, ki irányítja a jugoszláv fegyveres erőket. Ez idáig a köztársasági elnök volt az, aki a fegyveres erők főparancsnoka volt, az az Titó. 1971-től, viszont a Szocialista Föderációs Köztársaság Jugoszlávia (SFRJ) Fegyveres Erőinek legfelsőbb vezetői és parancsnoki testülete, az az irányítója, a Szocialista Föderációs Köztársaság Jugoszlávia Elnöksége -magyar rövidítésben: JSZK- „Predsjedništvo SFRJ“, lett. A JSZK elnökség megbízásából, pedig az elnökség elnöke irányította a fegyveres erőket. Ezt az 1974-es alkotmány megerősítette. Természetesen az elnökség elnökének szerepét Titó töltötte be, aki addig, míg köztársasági elnökként is debütált, a „Predsjedništvo SFRJ“ elnökségétől megvonta azt a funkciót, hogy a köztársasági elnök jogaival azonos jogokat és kötelességeket gyakoroljon. A JSZK elnöksége csak a köztársasági elnöki tisztség megszűnése után gyakorolhatta jogait, beleértve a JSZK Fegyveres Erők parancsnokságát is.30 Titó 1980. május 04-i halálát követően a „helyét” a JSZK átvette. Az elnökség teljes mértékben rendelkezett a jugoszláv fegyveres erők -JNA és a területi védelem, TO- irányítása felett. Az elnökség a Központi Bizottság elnöke, továbbá nyolc szövetségi, föderációs képviselő alkotta, abból hat tagköztársasági képviselő „Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Crna Gora” és két autonóm tartományi „Vajdaság, Koszovó”.31 A JSZK-án belül minden tagköztársasága rendelkezett saját alkotmánnyal, parlamenttel, köztársasági elnökkel, miniszterelnökkel. Ezen tagköztársaságok alá voltak rendelve a szövetségi hatalomnak, mely Belgrádban (Beograd) székelt. A szövetségi hatalom gyakorolta a központi irányítást, elnök, parlament és az ideológiai eszmét adó kommunista párt révén. Titó halála egyben a JSZK halálát is jelentette. A markáns és karizmatikus Titó után, már nem volt olyan személyiség a politikai életben, aki átvette volna Titó szerepét. 1980-tól a jugoszláviai gazdaság és politika elindult a szétesés útján.
A gazdasági válság párosult a szövetségi államon belüli etnikai feszültségek növekedésével32. Az etnikai villongások némileg megingatták a belgrádi kommunista szövetségi hatalmat, mely folyamatos „elszerbesítése” aggodalmat váltott ki egyes tagköztársaságokban (szlovén és horvát tagállamok). 1989-1990. években, a Szovjetunió megszűnését követően a Közép-Kelet Európa egykori „szovjet gyarmatai”, elindultak a függetlenné válás útján és azt az 1989-1990. évre ki is vívják, hol erőszakkal, hol békés átmenet útján. Jugoszláviát sem kerülhette el a szövetségi államon belüli egyes tagköztársaságok függetlenedési törekvései, mely együtt járt a szövetségi délszláv föderációs állam, Jugoszlávia felbomlásával33. 1990. a választások zajlanak le Jugoszláviában. A választások eredménye egyes, függetlenedési törekvéssel rendelkező tagköztársaságok; Szlovénia, Horvátország, Bosznia, megerősödését eredményezte. A szövetségi hatalom folyamatos gyengülése és hatalmi erejének vesztése elsősorban a megerősödő szlovén és horvát tagállamok eltávolodásához vezetett a saját függetlenségük és szuverenitásuk irányába. A JNA ekkor, már megkezdi felkészülését egy rendkívüli állapot bevezetésére, háborús helyzet kirobbanására.
1991.06.26-án Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét, önállóságát, szuverenitását, kiválását Jugoszláviából. Mivel a szövetségi hatalom megőrizte a Jugoszláv Néphadsereg feletti kontrollját, ezért a szlovén törekvések letörésére a hadsereg bevetésével reagált. 1991. 06. 27-én a JNA megtámadta Szlovéniát. A szlovén „tíznapos” háború a JNA kudarcával végződött. Az Európai Közösségek diplomáciai tevékenysége alapján, 1991. 06. 28-tól fegyver embargót léptetnek életbe Jugoszláviával szemben.
Ez a JNA kapitulációját jelentette Szlovéniával szemben és 1991. 07. 07-én brijoni (Brioni) szigetén tűzszüneti megállapodást kötnek, majd októberében a JNA kivonul Szlovéniából. A belgrádi szövetségi hatalom ezzel elismerte Szlovénia függetlenségét, de Horvátországét nem. A szövetségi hatalom háborúba34 lépett a JNA bevetésével és a horvátországi szerbek területvédelmi katonai alakulatok megszervezésével, a függetlenedni kívánó Horvátországgal szemben35.
1A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést használták a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére. Az elnevezést elsősorban a három tengely-nagyhatalomra, Németországra, Olaszországra és Japánra használták, de tengelyhatalomnak, vagy tengelyhez tartozónak szokták nevezni a később e szövetségi rendszerhez csatlakozó más országokat is. Bojan B. Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata..
2 A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek a második világháborúban azok az országok voltak, akik együtt küzdöttek a tengelyhatalmak ellen. A háború során gyakran nevezték őket Egyesült Nemzeteknek is, utóbb azonban ezt az elnevezést már nem használták, mert összekeverhető lett volna a háború után megalapított Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nevével. A szövetséges hatalmak magját a "Három Nagy" képezte: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió. Wikipedia
3 Nikola Anic: Oruzane snage narodnooslobodilackog pokreta Jugoslavije (1941—1945). Ivo Goldstein: Podrustvljavanje obrambenog sistema u Jugoslaviji 1945 — 1983. godine.
4 1941. december 22- én jugoszláviai városban Rudóban (Rudo) a jugoszláv kommunista párt megalapította az 1. gyalogos „proletár” nemzeti felszabadító dandárt (brigád), négy szerb és két crna gorai zászlóaljból. Ezen erőkből jött létre a Jugoszláv akkori haderő.
5htps: // hr. wikipedia. org/ wiki/ Narodnooslobodila% C4% 8 Dka_vojska_i_partizanski_odredi_Jugoslavije,
https: // bs. wikipedia. org/ wiki/ Narodnooslobodila% C4%8 Dka_vojska_Jugoslavije
6https://hu.wikipedia.org/wiki/Kara%C4%91or%C4%91evi%C4%87-h%C3%A1z
7 https:// www. Enciklopedija. Hr/ clanak/ avnoj, https: //www. Spomenikdatabase. Org/ jajce, https:// www. Muzejavnoj. ba/pocetna-strana
8 https://www.vs.rs/sr_lat/istorijat-vojske-srbije
9 https://enciklopedija.hr/clanak/jugoslavenska-narodna-armija
10 CK SKJ: 1919. áprilistól 1920. júniusig Jugoszláv Kommunista Szocialista Munkáspárt (SRPJ), 1920. júniustól 1925. februárig Központi Párt (KPJ), 1925. februártól 1952. novemberig Központi Bizottság (KPJ). 1952-től pedig Jugoszláv Szövetség Kommunista Központi Bizottsága (CKSKJ), mely az SFRJ állam (Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság) egyedüli hatalmi irányítója volt. Az CK SKJ vezetője 1963-tól haláláig Joszip Broz Titó volt. https://hu.wikipedia.org/wiki/Jugoszl%C3%A1v_Kommunist%C3%A1k_Sz%C3%B6vets%C3%A9ge
11 Josip Broz Tito: A második világháborúban a jugoszláv partizánok fő karizmatikus vezetője. A Jugoszlávia első számú vezetője volt haláláig 1980. május 04-ig. A II. Világháború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában halt meg. Wikipedia
12 Davor Marijan: Rukovodenje i komandovanje Oruzanim snagama SFRJ ..., Bojan B. Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata..
13 Davor Marijan: Rukovodenje i komandovanje Oruzanim snagama SFRJ ..., Bojan B. Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata..
14https://archive.ph/20120917184337/www.terra.es/personal2/monolith/yugoslav.htm#selection-1041.1-1041.23
15 Bojan B. Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata.
16https://archive.ph/20120917184337/www.terra.es/personal2/monolith/yugoslav.htm#selection-1033.0-1033.26
17 Savezni sekretar za narodnu obranu“ (SSNO): Pravilo Sluzbe, Oruzana Snaga, IV-u 2/3., 1985. Beograd, vojna tajna,
18 OS SFRJ: A Szocialista Föderációs Köztársaság Jugoszlávia fegyveres ereje (OS). forrás: Wikipedia
19 1945- ben megalakult a Honvédelmi Minisztérium, mely 1953- tól Honvédelmi Államtitkárság (DSNO), 1971- től pedig Honvédelmi Szövetségi Titkárság (SSNO) funkcionál. Az SSNO belül létrejött a fegyveres testületek vezérkari törzse (GS OS), melyhez négy szektor, három adminisztrációs alakulat, két osztály és három más alakulat tartozott. Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija,
20 Jugoszlávia 1969. évben elfogadott katonai szövetségi nemzetvédelmi törvénye. A törvény a honvédelem és társadalmi önvédelem vagy egyszerűen, a védelem és a biztonság stratégiáját fogalmazta meg. Ezzel ösztönözni kívánták a szocialista, marxista doktrínán alapuló nemzeti önvédelmi ideológia beépülését a társadalomba. A „fegyveres ember” képzete, a hazát folyamatos készültség alatt megvédő önkéntes társadalmi mozgalom, defenzív stratégia alapján. A Jugoszláv hatalmi elit attól tartott, hogy a Varsói Szerződés invázióra készül Jugoszláviával szemben, és hasonló sorsra juthat, mint Csehszlovákia, vagy 1956-ban Magyarország. A Jugoszláv hatalmi elit mottóját képezte: "az ellenség soha nem alszik". A honvédelmet bevonták a társadalmi önvédelem tanításába, iskolákba, munkahelyeken, üzemekbe, katonai kiképzéssel színezve. Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Bojan B. Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata..
21 Ogojec Marinko: Vojna sila bivse Jugoslavije. 2001. Rijeka.
22 A partizánok irreguláris katonai alakulat tagjai, akik egy adott területen a fennálló diktatórikus hatalom vagy a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak. Napjainkban alapvetően a náci megszállás ellen a második világháborúban küzdő, főként kommunista ellenállók megjelölésére szolgáló kifejezés. A kormányon lévő vagy megszálló hatalom gyakran titulálta a partizánokat gerilláknak vagy terroristáknak, a semleges szóhasználat azonban különbséget tesz ezek között. A partizánok – ha nem is legális, de – koherens ideológia mentén szerveződő félkatonai alakulat tagjai, akik nemzetük, hazájuk felszabadulása érdekében harcolnak. Ezzel szemben a gerillák a fennálló, többnyire demokratikus, de legalábbis legitim hatalom ellen küzdenek, polgárháborús viszonyokat előidézve. Bár alapvetően fegyveres harcot folytatnak könnyű-fegyverekkel, jellemző rájuk a konspirációs tevékenység is, szabotázsakciók szervezése, kémkedés, a kollaboránsok félreállítása. Nagy előnyük a megszálló hatalommal szemben a hely és a kultúra ismerete, így konspirációs tevékenységüket a civil lakosság soraiba idomulva, mimikriben végzik. Többnyire csak hazájuk területén harcolnak, de ismertek kivételek is (spanyol polgárháború, Tito partizánjai). Wikipedia, Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Bojan B. Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata..
23 1968. végén a JNA bevetésre került a jugoszláviai albánok (Koszovó) pristinai megmozdulásán, mikor a jugoszláv albánok Albánia nemzeti ünnepét ünnepelve, Pristinában november 27-én az albán zászlót kitűzve Koszovó függetlenségét hirdetve vonultak fel. A jugoszláv milícia és JNA brutálisan lépett fel ellen, helyreállítva az un. „alkotmányos rendet”. A koszovói albánok 1980. évben ismét tüntettek Koszovó függetlensége mellett. 1981. évben az albán villongások végett a JNA létrehozva Koszovót felügyelő 52. hadtestét. Ezzel a centralista SFRJ megkezdte Koszovó intervencióját, mely az 1989. évi újabb koszovói albán tüntetések után végrehajtásra került.
24Katonai eszközök kezelését, gázálarc felhelyezését, sebesültek ellátását, robbanóanyag használatát, kézifegyverek, kézigránátok, vállról indítható könnyű gyalogsági rakétavetők, vegyitámadás elleni védelmet, a katonai életformát, lövészetet.
25 Ogojec Marinko: Vojna sila bivse Jugoslavije. 2001. Rijeka.
26 „A szovjet vezetők és kelet-európai csatlósaik az ötvenes években az „imperialisták láncos kutyájának” nevezték Titót.” Wikipedia, A. Sajti Enikő: Tito.
27 A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai kommunista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt. Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára, amely a szervezeten belül csaknem az összes hatalmat birtokolta. A Szovjetunió felbomlása során 1991-ben a szervezetet is megszüntették.” Wikipedia
28 Davor Marijan: Rukovodenje i komandovanje Oruzanim snagama SFRJ ..., Bojan B. Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata.., https://znaci.org/00001/138.htm
29 https:// raspadjugoslavije. wordpress. com/ 2014/12/ 26/ kako- je- poceo- rat-u- jugoslaviji/, https: //zir. nsk. hr/ islandora/ object/fpzg:33/preview
30 Davor Marijan: Rukovodenje i komandovanje Oruzanim snagama SFRJ ...
31 https://znaci.org/00001/138.htm
32 A tagállamok közti etnikai feszültség képen tüntetések sorozata ingatja meg a szövetségi kommunista hatalmat Belgrádban (Beograd). A koszovói albánok önállósági igényeik kifejezése végett tüntetésbe kezdenek, mely felerősíti a szerb nacionalista eszmék térnyerését. A nacionalista eszmék a tagállamokban és tartományokban felerősödtek, és folyamatosan szivárogtak be a politikába. Az ideológiai és társadalmi problémák 1989-1990. évre elérték csúcspontjukat. A szövetségen belül felerősödő nacionalista törekvések révén, a „pánszerb” eszmék előre törő terjedése és uralma a tagköztársaságokban feszültséget eredményezett. Folyamatos albán tüntetések és feszültség jellemezte a légkört. A Szlobodan Milosevity vezette szövetségi hatalom erőszakkal lépett fel az albán tüntetőkkel, nem gyengítette más tag köztársaság bizalmát Belgráddal szemben.
33 1986-ban a Szerb Kommunista Szövetség elnökévé választotta Szlobodan Milosevityet (Slobodan Milosevic), aki 1987-es központi bizottsági ülésen a szerb nacionalizmus és a szövetségi hatalom teljes birtoklása mellett döntött. Ezzel újabb tüntetés hullám indult meg az autonóm tartomány koszovói albánok körében, akik az Albániához való csatlakozásuk kinyilvánításával gerjesztették a puskaporos hangulatot. Bár a szerb szövetségi hatalom tett látszólagos engedményeket az albánoknak, azok a Szerbiából való kiválás és a szövetségen belüli az önálló Koszovó tagköztársasági státuszt akarták megvalósítani. A szövetségi államon belüli, gazdaságilag jobban álló tagköztársaságok, Szlovénia, Horvátország, fokozatosan távolodtak el a belgrádi vezetéstől. A szerb szövetségi hatalom tisztában volt azzal, hogy Jugoszlávia éléstárát jelentő két tagállam nem válhat ki, azoknak továbbra is el kell látni a gyengébb gazdasággal rendelkező Montenegró, Macedónia, Bosznia tagállamait.
34 A horvátok és a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) közti háború első szakaszát, melyet az 1990. tavaszi választásoktól az 1992. 01.03-i Szarajevóban megkötött tűzszüneti megállapodás zárt le, három periódusra bonthatjuk. 1990. május közepétől, a horvát HDZ párt győzelmével és a horvát területvédelmi erők felfegyverkezésével folytatódó időszakkal kezdődött a horvátok és a JNA közti háborús első periódusa. Ezen periódus 1991. márciusig tartott a nyugat-szlavóniai Pakrác (Pakrac) városban kitört horvát-szerb fegyveres incidensig. A második periódus az 1991. márciusi „pakráci” incidenstől tartott a JNA Baranya, és a dalmáciai Kijevo falu elleni katonai műveletéig, 1991. augusztusig. A harmadik periódus 1991.09.01-től tartott az 1992.01.03-i szarajevói tűzszüneti megállapodásig. A tűzszüneti megállapodást követően nemzetközi nyomásra a JNA a nemzetközi békefenntartók közreműködésében állapodik meg a Európai Tanáccsal, az ENSZ-szel. A nemzetközi békefenntartók horvátországi missziójának megvalósulása érdekében, a nemzetközi békéltető szervezetek a JNA horvátországi kivonását kezdeményezte. 1992. év elejétől egészen nyár elejéig megtörténik a JNA erők horvátországi kivonása, de helyét átveszi a JNA által támogatott a horvátországi szerbek által létrehozott fegyveres erő (Vojska Republika Srpska „VRSK”). Ettől kezdve hivatalosan Horvátország már a megalakuló helyi szerb fegyveres erőkkel állt hadba.
35 A szövetségi hatalom kijelentette, hogy akkor járul hozzá a horvátok kilépéséhez, ha a horvátországi szerbek lakta területekre nem tart igényt a horvát vezetés. Ezzel a horvátok nem értettek egyet, főleg azért sem, mert a szerbek a területi határokat az un. „Seselj vonalon”[4] húzták meg, Virovitica- Karlovac-Karlobag irányába.
 |
Titó a katonai szemlén, forrás: www.telegraf.rs |
1.2
A JNA 1951-1987.
1.2.1. BEVEZETÉS.
A jugoszláv haderő1 esetében 1945-től az 1951-es JNA megalakulásáig a hadsereg egészét felölelte a szárazföldi „Kopnena Vojska“ (KoV), haditengerészeti „Ratna Mornarica“ (RM), valamint légierő „Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo“ (JRV) és külön légvédelmi “Protuzračna Obrana“ (PVO) erők, mely légierő és légvédelem 1964- 1966. közt egyesítve lett és létrejött a Légierő és Légvédelem „Ratna Vazduhoplovstvo i Protuzračna Obrana“ (RV i PZO), de szerepel, mint „Ratno Zrakoplovstvo i Protuzračna Obrana“ (RZ i PVO).
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság „Socijalisticka Federativna Republika Jugoslavija“ (SFRJ) - 1963.04.07-tól, az alkotmány alapján, az ország hivatalos megnevezése; Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ)2 - fegyveres erőinek fejlődése három időszakra bontható3:
- az első időszak 1945 nyarától 1958 nyaráig (az általános népvédelmi háború meghatározásáig) tartott,
-ezen belül két periódus volt, az egyik 1945-1948. közt tartott, mely során a háborús helyzetről a békebeli időszakra történő átállás, leszerelések, átalakítások, kiképzési, oktatási programok létesítése valósult meg,
a második periódusban, mely 1948-1958-ig tartott a fegyveres erők szolgálati ágainak szerveződése, új szolgálati ágak létrejötte, átszerveződések egyes alakulatok esetében, hadiipari fejlesztések, az ún. a népvédelmi törvény (honvédelem) és a fegyveres erők doktrínájának megalkotása, a haderő készenléti állapotba hozatala, saját anyagi erőforrás biztosítása, megváltoztatott szervezeti, technikai és doktrinális struktúra volt jellemző.
- a második az 1958 nyarától 1969 nyaráig tartott (a területvédelem átszervezéséig és a JNA-tól való leválásáig),
- a második periódus szintén két részidőszakra oszlott, az egyik időszakot ölelte fel az 1958-tól 1964-ig tartó szakasz, mely során végrehajtásra kerülhetett a néphadsereg alakulatainak kialakítása, a fegyveres erők átszerveződése, a honvédelemre való átrendeződés a létrejövő katonai formációknak, az általános honvédelem és szabadságharc ideológiájának rendszerbe foglalása, erre való tanítás és folyamatos megerősítése a néptudatban és hadseregben, 1959-től a hadműveleti és haditechnikai fejlesztések megkezdése, a második időszak 1964-től 1969-ig tartott, mely során végrehajtásra kerül a JNA korszerűsítése, a jugoszláv fegyveres erők modernizációs tízéves tervének elfogadása (Drvar terv), a nemzetvédelmi, avagy honvédelmi törvény (ONO) elfogadása4, 1963-ban elfogadásra került a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) alkotmányának azon rendelkezése, mely az általános nemzetvédelem rendszerének társadalmi, szervezeti-technikai és katonai modelljét egységes egészként kezelte, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége (ZKJ)5 legfelsőbb szervei, valamint további társadalmi-politikai intézmények összehangolt elhatározása alapján, az 1965. év után megerősödő és egyre jobban előtérbe kerülő honvédelem révén, az ország védelmének szerepe és abban való részvétel, 1968-ra a teljes jugoszláv társadalmat bevonta.
- a harmadik időszak 1969 nyarától 1985 nyaráig tartott, mely időszak alatt elfogadásra került 1969. februárban az új honvédelmi törvény, a JNA és a területvédelem (TO)6 egységesítése, melyben a JNA és TO egy egészet képezve alkotta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) fegyveres erejét, a JNA ezáltal két komponensű haderővé szerveződik, melynek gerincét maga a néphadsereg (JNA) alkotta, mellette pedig jelen volt a területvédelmi erők (TO), valamint sor került a fegyveres erők fejlesztésére,
- harmadik periódus szintén két részidőszakra oszlott, az egyik időszakot ölelte fel az 1969-tól 1974-ig tartó szakasz, mely során végrehajtásra kerülhetett a néphadsereg (JNA) részét képező területvédelem (TO) fejlesztése, előirányozták az új védelmi stratégiát, a honvédelmi rendszer reformizációját,
a második időszak 1974-től 1985-ig tartott, mely során végrehajtásra kerül a JNA korszerűsítése, a felmerülő problémák elemzése a haderőben, a katonai szolgálatról szóló törvény elfogadása, a katonai egységek motorizációja, gépesítésének fejlesztése, és Titó halála után (1980.) a fegyveres erők harckészültségének tovább fejlesztése, és 1982-ben életbe lépő általános honvédelmi törvény alapján, a társadalom, és az egész társadalmi-politikai közösség védelmi és biztonsági felkészülésének még átfogóbb integrációja.7
Az 1982. év, már Titó halálát követő időszak, amikor is a JNA egyre inkább a politikai felé kötelezi el magát. A jugoszláv politika esetében megerősödött a szerb nacionalizmus, mely kihatott a politikai élet mellett a JNA-ra. A hidegháborús helyzet vége a szocialista politikai rendszerek összeomlása a JNA számára olyan helyzetet teremtett, amit nem igazán tudott, már követni. A JNA az ország belső rendvédelmi feladatainak szerepét felvállalva, a jugoszláviai nemzetiségek közti villongások kezelésére és a szerb hatalmi rezsim erő fitoktatásának kiszolgálására rendeződött át, mely eredménye képen az országon belül fokozatosan vesztette el a nemzeti vagy néphadseregi szerepét. A JNA egyre nagyobb szerepet húzott magára a szerb hatalmi rezsim nemzet érdekeinek végrehajtásában, a szocializmus fenntartása érdekében és eszközévé vált a politikai hatalomnak, céljainak megvalósításához.8
1.2.2. A JNA MEGALAKULÁSA ELŐTTI IDŐSZAK.
A II. Világháborús időszak során a jugoszláv partizán különítmények osztagokba „odred“ rendeződtek és harcoltak9.
-az osztagok a fegyveres erők, egy vagy több ágának ideiglenes vagy állandó összetételű, eltérő erősségű és célú egysége. A különítmény feladattól, fegyverzettől és felszereléstől függően lehet könnyű gyalogsági, műszaki, haditengerészeti...10-
A későbbiekben az osztagokat felváltotta a század „ceta“ szintű partizán formációk.
- a század a fegyveres erők, egy vagy több ágának taktikai alapegysége, különféle harci műveletekre kiképzett egység, mely szakaszokból „vod“ állt, amelyek meghatározzák az adott szolgálati ághoz való hovatartozását a századnak, a század lehetett zászlóalj része, egyesített harcászati, önálló vezérkari törzsi egység, vagy lehetett önálló egység is, század összetételtől, céljától és fegyverzettől függően lehet könnyű gyalogos, felderítő, műszaki, ejtőernyős-gyalogos, haditengerészeti...11
Az első partizán zászlóaljak a századok, osztagok bevonásával alakultak meg, egyfajta csapásmérő erőként. A partizán erőket a Jugoszláv Kommunista Párt (KPJ) katonai szárnya, a Nemzeti Felszabadítási Mozgalom „Narodnooslobodilački pokret” (NOP) fogta össze.12 1941. év végére a partizánok megnövekedett száma lehetővé tette, hogy december 21-én megalakuljon az Első Proletár Nemzetfelszabadító Csapásmérő Dandár „Prva proleterska narodnooslobodilačka udarna brigada“ (PP NO Ubr). Aztán 1942. nyarára már több, mint harminckét ilyen dandár (brigád) működött. Ezt követően nyár végére pedig létrejött két hadosztály (divízió), amit továbbiak követtek, összességében hét hadosztályt alkotva.13 A folyamatos létszám növekedés és megalakuló partizán erők tették lehetővé egy nagyobb, már hadsereg formáció megalakulását; Nemzeti Felszabadító Hadserege „Narodnooslobodilačku vojsku Jugoslavije” (NOVJ).14
1941. június 27-én az akkori Jugoszláv Kommunista Párt (KPJ) hadi bizottságából15 megalakult a Jugoszlávia Nemzeti Felszabadító Partizán Különítményeinek Főparancsnoksága „Glavni štab narodnoosvobodilnih partizanskih odredov Jugoslavije“ (GS NOPOJ), Joszip Bróz Titó (Josip Broz Tito) kinevezett főparancsnok vezetésével. Ezen erőt partizánoknak hívták, de mivel már nem pusztán egy mozgalom, hanem egy hadsereg volt, ezért Nemzeti Felszabadító Hadsereg „Narodnooslobodilačku vojsku Jugoslavije” (NOVJ) megnevezést használták. 1941. őszén a főparancsnokság-főhadiszállás „Glavni štab” megnevezést felváltotta a legfelsőbb főparancsnokság „Vrhovni štab” elnevezés. A „Glavni štab”, mint a legfelsőbb főparancsnokság alá tartozó főparancsnokság működött tovább, mely alá tartozott a parancsnoki hely „Komanda mjesta”, egy önálló zászlóalj „samostalni bataljon”, két partizán osztag „partizanski odred” és egy önálló század „samostalna ceta”.16
Maga a „NOPOJ” hivatalos megnevezéssel 1941. júniustól 1942. januárig funkcionált, majd, mint Nemzeti Felszabadító Partizán és Önkéntes Hadsereg „Narodnooslobodilačka partizanska i dobrovoljačka vojska Jugoslavije (NOP I DVJ) működött tovább 1942. novemberig. Novembertől pedig, Nemzeti Felszabadító Hadsereg és partizán Osztagok” Narodnooslobodilačka vojska i partizanski odredi Jugoslavije (NOV i POJ) hivatalos megnevezéssel funkcionált 1945. márciusig. Tulajdonképen megnevezésileg elmondható, hogy maga a Nemzeti Felszabadító Hadsereg Jugoszlávia „Narodnooslobodilačku vojsku Jugoslavije” (NOVJ), mint összefoglaló megnevezés, magába foglalta ezen haderő további időközi hivatalos megnevezését; „NOPOJ, NOP I DVJ, NOV i POJ”.17
1942. novemberében Titó irányításával, megalakult a Jugoszlávia Népi Felszabadításának Antifasiszta Tanács „ Antifašističko vijeće narodnog oslobođenja Jugoslavije” (AVNOJ),18 mely Jugoszlávia legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó képviselő testülete volt. A szervezeten belüli Végrehajtó Bizottsága koordinálta, a partizánmozgalom irányítása alá tartozó területeken a nemzeti felszabadító hatóságok munkáját. A szervezeten belül megalakuló Jugoszlávia Felszabadításának Nemzeti Bizottsága „Nacionalni komitet oslobođenja Jugoslavije” (NKOJ), pedig, mint a háború végéig regnáló ideiglenes kormány felügyelte a honvédelmet, több más tárcával együtt19.
11941. júniustól 1942. januárig működő Nemzeti Felszabadító Partizán Osztag, „Narodnooslobodilački partizanski odredi Jugoslavije“ (NOPOJ), aztán az 1942. januártól 1942. novemberig működő Nemzeti Felszabadító Partizán és Önkéntes Hadsereg Jugoszlávia „Narodnooslobodilačka partizanska i dobrovoljacka vojska Jugoslavije“ (NOP i DVJ), majd az 1942. novembertől 1945. márciusig működő Nemzeti Felszabadító Hadsereg és Partizán Osztagok Jugoszlávia „Narodnooslobodilačka vojska i partizanski odredi Jugoslavije“ (NOV i POJ). A II. Világháború vége során, 1945. március 01-én pedig megalakult a Jugoszláv Hadsereg, „Jugoslovenska Armija“ (JA), mely 1951-ig Jugoszláv Hadseregként, majd ezt követően 1951-től 1992. 05. 20-ig Jugoszláv Néphadseregként „Jugoslovenska Narordna Armija“ (JNA) funkcionált.
21943. november 29-én megalakult a a Föderációs Demokrata Jugoszlávia „Demokratska Federativna Jugoslavija“ (FDJ), mely 1945. november 29- től Föderációs Nemzeti Köztársaság Jugoszlávia „Federativna Narodna Republika Jugoslavija“ (FNRJ). 1963.04.07-ig.
3 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
4 A doktrína előírta, hogy a JNA a nemzet és jugoszláviai nemzetiség, a dolgozó nép és polgárok közös fegyveres egysége. Alkotórésze a honvédelem. A fő haderőt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) reguláris, sorozott állományból és hivatásos tisztektől tiszthelyettesekből álló egysége képviselte, a megerősítő másodlagos tömböt pedig a területvédelmi (TO) egységek. Ogojec Marinko: Vojna sila bivse Jugoslavije. 2001. Rijeka.
5 http://adattar.vmmi.org/cikkek/8382/hid_1963_10_09_josip.pdf
6 A Területvédelem „Terirorijalna Obrana“ (TO) 1969-ben alakult meg, a tartalékos és mozgósítható polgári lakosság köréből, szerves részét képezvén a JNA-nak. A TO erők mozgósítható civil bázisában a nők és a férfiak egyaránt kivették a részüket.
7 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
8 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......https:// web. archive.org/ web/ 20090414173445/ http:// ffzg.hr/hsd/polemos/prvi/03.html
9 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
10 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
11 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
12 htps:// narodnooslobodenje. wordpress. com/ wp- content/ uploads/ 2014/07/ narodno- oslobodilacka- vojska-jugoslavije. pdf
13 https://www.vojnodelo.mod.gov.rs/vojnodelo/8/vd-8-1950-2-4-0-Ceo_broj_VD.pdf.pdf
14 Nikola Anic: Oruzane snage narodnooslobodilackog pokreta Jugoslavije (1941—1945).
15 Damijan Gustin: Politicna stranka v vojaski strukturi: Organizacija KPJ/ ZKJ v Jugoslovanski armadi in Jugoslovanski ljudski armadi 1945–1990.
16 Vlado Stugar: Jugosavija 1941-1945. partizanska knjiga Ljubljana.
17https://enciklopedija.cc/wiki/Narodnooslobodila%C4%8Dka_vojska_i_partizanski_odredi_Jugoslavije, Nikola Anic: Oruzane snage narodnooslobodilackog pokreta Jugoslavije (1941—1945).
18 LÁSD: AVNOJ fejezet: 1.1.1. TITÓ ÉS A JUGOSZLÁV HADERŐ.
19 Vlado Stugar: Jugosavija 1941-1945. partizanska knjiga Ljubljana.
1942-ben a Nemzeti Felszabadító Hadserege (NOVJ) szerkezeti változásom esett át. Megalakultak a területi parancsnokságok „komanda područja“ és alárendeltségükbe tartozó parancsnoki helyek „Komanda mjesta”. A katonai parancsnokság „komanda područja“ általában egy katonai formáció műveleti területét ölelte fel, egy vagy több alacsonyabb szintű közigazgatási-területet.
A katonai parancsnokság területén parancsnokság „komanda mjesta” (KM), és egységek törzsparancsnokságai funkcionáltak. A Nemzeti Felszabadító Hadsereg (NOVJ), védelmi erőket az alábbi struktúra képviselte:
- legfelsőbb főparancsnokság „Vrhovni štab” alá tartozott a „Glavni štab”, mint főparancsnokság, valamit egy dandár „brigada”, mely dandár alá volt rendelve egy katonai bíróság „vojni sud”. A „Glavni štab”, mint főparancsnokság alá tartozott:
- önálló zászlóalj „samostalni bataljon”
- területi parancsnokság „komanda područja“ :
- parancsnoki hely „Komanda mesta”:
- partizán őrség „partizanska straža”
- katonai bíróság „vojni sud”
- operatív zóna (műveleti zóna) „operativna zona”:
- parancsnoki hely „Komanda mesta”:
- partizán őrség „partizanska straža”
- partizán osztag „partizanski odred”
- katonai bíróság „vojni sud”
- zászlóalj „bataljon”:
- század „četa“
- dandár „brigada”
- zászlóalj „bataljon”:
- század „četa“
- önálló zászlóalj „samostalni bataljon”
- dandár „brigada”:
- katonai bíróság „vojni sud”
- partizán osztagcsoportok „grupa partizanska odreda”
- partizán osztag „partizanski odred”
- partizán osztag „partizanski odred”
1942. év végére a partizán erők Nemzeti Felszabadító Hadserege (NOVJ) megközelítőleg százötvenezer partizánból állt, mely állomány harminchét dandárba, kilenc hadosztályba, hat-hét osztagba, két hadtestbe, és negyvenöt önálló zászlóalja tagozódott, továbbá az Adria-tengeren folyó harcok végett 1943-tól megalakult a partizán haditengerészet és partvédelmi tüzérség. 1943. évben a nyugati szövetségesek és a szovjetek segítsége, támogatása révén a megalakult repülős két századdal elkezdődött a légierő felfejlesztése. Úgy a haditengerészet, mint a légierő, és a szárazföldi erők egyenrangú katonai haderőnemként funkcionálhattak.
1944-ben a jugoszláv haderő tekintetében megalakult a Honvédelmi Hadtest Jugoszlávia „Korpus narodne obrambe Jugoslavije“ (KNOJ)1. A Nemzeti Felszabadító Hadsereg részét képezte a KNOJ2 , mint különleges egység, melynek a feladata volt, felszabadított területek biztonságossá tétele, annak biztosítása, védelme. 1944. augusztus 15-én alakult meg a KNOJ, a Jugoszlávia Felszabadításának Nemzeti Bizottsága „Nacionalni komitet oslobođenja Jugoslavije” (NKOJ) határozatával. A NKOJ, a népvédelmi biztosnak, az az Titó (Josip Broz Tito) marsallnak volt alárendelve, aki a titkosrendőrség „Odjeljenje za zaštitu naroda” (OZN/ OZNA) vezetője által irányította azt. A KNOJ 1953-ig funkcionált. Feloszlása után a KNOJ feladatait a JNA határőrsége és a Népi Milícia3 vette át.4 A KNOJ erőt kezdetben kilenc hadosztály alkotta, melyben dandárok foglaltak helyet;
- 1. Horvát Honvéd Hadosztály „Prva hrvatska divizija narodne obrane”:
- 1. dandár „brigada”
- 2. dandár „brigada”
- 3. dandár „brigada”
- 2. Szlovén Honvéd Hadosztály „Druga slovenska divizija narodne obrane”:
- 1. dandár „brigada”
- 2. dandár „brigada”
- 3. dandár „brigada”
- 3. Bosznia és Hercegovina Honvéd Hadosztály „Treca bosanskohercegovačka divizija narodne obrane”:
- 1. dandár „brigada”
- 2. dandár „brigada”
- 3. dandár „brigada”
- 4. Belgrádi Honvéd Hadosztály „Četvrta beogradska divizija narodne obrane”:
- 1. dandár „brigada”
- 2. dandár „brigada”
- 3. dandár „brigada”
- 5. Szerb Honvéd Hadosztály „ Peta srpska divizija narodne obrane”:
- 1. dandár „brigada”
- 2. dandár „brigada”
- 3. dandár „brigada”
- 4. dandár „brigada”
- 6. Crna Gora Honvéd Hadosztály „ Šesta crnogorska divizija narodne obrane”:
- 1. dandár „Crnagorska brigada”
- 2. dandár „ Sandžačka brigada”
- 3. dandár „ Kosovsko-metohijska brigada”
- 7. Vajdasági Honvéd Hadosztály „ Sedma vojvođanska divizija narodne odbrane”:
- 1. dandár „brigada”
- 2. dandár „ brigada”
- 3. dandár „ brigada”
- 8. Macedón Honvéd Hadosztály „ Osma Makedonska divizija narodne obrane”:
- 1. dandár „brigada”
- 2. dandár „ brigada”
- 3. dandár „ brigada”
- 4. dandár „brigada”
- 9. Zágrábi Honvéd Hadosztály „ Deveta zagrebačka divizija narodne obrane”:
- 1. dandár „brigada” -1. Horvát Honvéd Hadosztály negyedik dandára néven-.
- 2. dandár „ brigada”- 1. Horvát Honvéd Hadosztály ötödik dandára néven-.
- 3. dandár „ Zagrebačka brigada” -Zágrábi honvéd dandára néven-5
A KNOJ 1953-ig strukturális átszervezésen esett át, mely során változtak a hadosztályok, új hadrendi számú egységek szerveződtek, a dandár szerveződést az ezred szintű szerveződés váltotta fel. A háború végéig és az utáni rövidebb időszakban azonban még a fenti szerveződés funkcionált. A hadtesti parancsnokságok alatt működő „Korpusa narodne obrane Jugoslavije” (KNOJ)6, mint a jugoszláv fegyveres erők része, feladatként más erőkkel egyesülve megvédték a nemzeti felszabadító harc vívmányait, és az ország fokozatos felszabadításával összhangban magukra vállalták a felszabadított terület biztonságát és védelmét, és az államhatár biztosítását.7
Az 1943 októberétől 1945 májusáig tartó időszakban a Nemzeti Felszabadító Hadsereg jelentős szövetséges anyagi segítséget kapott, mind az angol- amerikai erőktől, mind a Szovjetuniótól. 1943. év végére a Nemzeti Felszabadító Hadseregnek körülbelül 300 000 harcosa volt, 1944-re pedig, már 500 000.8 1944. év végére a Nemzeti Felszabadító Hadsereget (NOVJ) 600 000 fős partizán erő alkotta, négy hadsereg, ötvenkét hadosztály. tizenkilenc hadtest, kétszázhuszonnyolc dandár, ebből két harckocsizó dandár, tizenegy tüzér dandár és két műszaki, egy lovas dandár, továbbá a dandárok mellett partizán osztagok nyolcvan darab. Létrejöttek a katonai régiók „vojni oblast”, a hadtesti parancsnokság, KNOJ.
1943-1944-ben a védelmi erőket az alábbi struktúra képviselte:
- legfelsőbb főparancsnokság „Vrhovni štab” alá tartozott:
- haditengerészet „ štab mornarice”:
- tengeri-parti szektor „morski-obalni sektor”
- főparancsnokság „Glavni štab”:
- hadtest „korpus” :
- katonai régió „vojni oblast”:
- területi parancsnokság „komanda područja“ :
- parancsnoki hely „Komanda mesta”
- hadosztály „divizija”:
- dandár „brigada”
- partizán osztag „partizanski odred”
- operatív zóna (műveleti zóna) „operativna zona”:
- partizán osztag „partizanski odred”
- dandár „brigada”
- hadosztály „divizija”:
- partizán osztag „partizanski odred”
- dandár „brigada”
- parancsnoki hely „Komanda mesta”:
- partizán őrség „partizanska straža”
- hadtest „korpus” (KNOJ):
- hadosztály „divizija”:
- partizán osztag „partizanski odred”
- dandár „brigada”
- hadosztály „divizija”
- katonai misszió „vojne misije” -1943-tól a partizán ellenállási mozgalmat a fő szövetséges hatalmak támogatták, amelyek katonai missziókat hoztak létre a Tito vezette Népi Felszabadító Hadsereg legfelsőbb főhadiszállásán9-.
- olaszországi bázis „baza u Italiji” - Olaszország kapitulációja után a NOVJ Legfelsőbb Parancsnoksága megalakította a NOV és a POJ Bázist az olasz tengerparti városban, Bariban. Erre azért kerülhetett sor, mert, már megvolt a feltétele a szövetséges segélyek repülőgépekkel és hajókkal történő fogadásának és átadásának megszervezéséhez-10.
1Dmitar Tacic: Osnivanje i Rad Jedinica Korpusa Narodna Obrane Jugoslavije (KNOJ) u Crnoj Gori 1944-1945.http://www.komunistisrbije.rs/korpus-narodne-odbrane-jugoslavije-knoj/
2 https ://znaci.org/odrednica.php?slug=korpus-narodne-odbrane-jugoslavije-knoj
3 Partizánőrség (Partizanska straza), Faluőrség (Seoska straza), , Nemzetőrség (Narodna zastita), majd 1944-től Népi Milícia (Narodna milicija), 1966-tól Milícia (Milicija). https://www.mycity-military.com/Vojne-i-policijske-jedinice/Milicija-SFRJ.html
4 http://www.komunistisrbije.rs/korpus-narodne-odbrane-jugoslavije-knoj/
5 Wikipedia
6https://istorijskizapisi.me/wp-content/uploads/2021/01/Tasic-Osnivanje-i-rad-jedinica-korpusa-narodne-odbrane.pdf
7 Nikola Anic: Oruzane snage narodnooslobodilackog pokreta Jugoslavije (1941—1945).
8 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
9 https://croatia.eu/index.php/hr/home-hr/povijesni-pregled/jugoslavija-i-ii-svjetski-rat
10 Petrovac u NOB – Zbornik Sjecanja; knjiga 7., https:// web. archive. org/ web/ 20190803092329 /http:// www.znaci.net/00003/ 687.pdf
1944-1945. közti időszakban jelentős katonai átszerveződés és fejlődési mutatkozott. Megalakult a katonai-hátországi hatóság „vojno-pozadinske vlasti” (VPV). Feladat volt, a mozgósítás, a kijelölt területek biztonságának a fenntartása, partizán egységek elhelyezése, ellátása…… . Előtérbe került a katonai igazságszolgáltatás fejlesztése, katonai bíróságok „vojni sud” létrehozatalával, megnyitva az ajtót a totalitárius kommunista hatóságok részére.1 Megalakultak a hadtesti parancsnokságok „štab korpusa”, legfelsőbb katonai bíróság „visni vojni sud”, hadosztály parancsnokság „komanda divizija”, megalakultak régiós katonai parancsnokságok „komande vojnih oblasti“, melyek az akkori Jugoszlávia felszabadult és fel nem szabadult részére egyaránt kiterjedtek. A terület parancsnoksága “teritorijalna komanda“ a következőkből állt: a hátországi katonai támogatás végző katonai szervezetért felelős és irányító parancsnok, a gazdasági ügyekért felelős parancsnokhelyettes, a politikai szervek munkáját irányító parancsnokhelyettes. A területi állandó katonai bírósága a következőkből állt: a területparancsnok-helyettes, a helyi parancsnok vagy annak helyettese, harcoló vagy őr alakulathoz tartozó partizánokból kijelölt bíró. A katonai terület tekintetében; huszonegy, több alacsonyabb szintű közigazgatási-területi egységet vagy helyi körzetet átfogó katonai területi parancsnokság “teritorijalna komanda“, kilencvenhárom alacsonyabb szintű közigazgatási-területi katonai parancsnokság „komanda područja“ és több, mint ötszáz helyi parancsnokság működött2. A VPV tekintetében a struktúra az alábbi képen alakult:
- legfelsőbb parancsnokság „Vrhovni štab” alá tartozott:
- főparancsnokság „Glavni štab”:
- hadtesti parancsnokság „ štab korpusa”:
- régiós katonai parancsnokság „komanda vojna oblasti” (KVO):
- katonai bíróság „vojni sud”
- területi parancsnokság „komanda područja“ :
- parancsnoki hely „Komanda mesta”
- katonai bíróság „vojni sud”
- katonai bíróság „vojni sud”
- hadtesti parancsnokság „ štab korpusa” (KNOJ):
- régiós katonai parancsnokság „komanda vojna oblasti” (KVO):
- katonai bíróság „vojni sud” a hátországi ellátás számára
- területi parancsnokság „komanda područja“ :
- parancsnoki hely „Komanda mesta”
- katonai bíróság „vojni sud”
- katonai bíróság „vojni sud” hadműveleti csapatok számára
- hadosztály parancsnokság „komanda divizije”:
- katonai bíróság „vojni sud”
- régiós katonai parancsnokság „komanda vojna oblasti” (KVO):
- területi parancsnokság „komanda područja“ :
- parancsnoki hely „Komanda mesta”
- katonai bíróság „vojni sud”
- hadtesti parancsnokság „ štab korpusa”:
- régiós katonai parancsnokság „komanda vojna oblasti” (KVO):
- katonai bíróság „vojni sud” a hátországi ellátás számára
- területi parancsnokság „komanda područja“ :
- parancsnoki hely „Komanda mesta”
- katonai bíróság „vojni sud”
- legfelsőbb katonai bíróság „visni vojni sud”
1 https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/vladimir-bakaric-i-partizanski-pokret-948443
2 Bojan Blagoje Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata...(639. oldal)
1945-ben az év első felében még javában tartott a II. Világháború -Európában 1945. május 8-án lett vége-, így a jugoszláv fegyveres haderő struktúrája is e szerint szerveződött. A fegyveres erők tekintetében a struktúra az alábbi képen alakult. A fegyveres erők főparancsnoka Titó, mint legfelsőbb parancsnok „Vrhovni Komanda”, aki a Honvédelmi Bizottságon „Povjerenstvo za Narodnu Obranu” keresztül vezette a haderőt. A bizottság alá tartozott a vezérkari törzs „Generalštab”, melyen keresztül a bizottság alá tartozott:
- haditengerészeti főparancsnokság „štab Mornarice”:
- tengerészeti Parancsnokság „Pomorska Komanda”
- szárazföldi erők főparancsnokság „Glavni štab”:
- hadtest „korpus”:
- katonai régió „vojna oblasti”:
- területi parancsnokság „komanda područja“ :
- parancsnoki hely „Komanda mesta”
- hadosztály „divizija”:
- dandár „brigada”
- partizán osztag „partizanski odred“
- hadsereg „armija”:
- hadtest „korpus” (KNOJ):
- hadosztály „divizija”:
- dandár „brigada”
- hadosztály „divizija”
- légierő Főparancsnokság „štab Vazduhoplovstva”:
- légierő Hadosztály „Vazduhoplovstva Divizija”
- katonai misszió „vojne misije” -1943-tól a partizán ellenállási mozgalmat a fő szövetséges hatalmak támogatták, amelyek katonai missziókat hoztak létre a Tito vezette Népi Felszabadító Hadsereg legfelsőbb főhadiszállásán1-.
- olaszországi bázis „baza u Italiji” - Olaszország kapitulációja után a NOVJ Legfelsőbb Parancsnoksága megalakította a NOV és a POJ Bázist az olasz tengerparti városban, Bariban. Erre azért kerülhetett sor, mert, már megvolt a feltétele a szövetséges segélyek repülőgépekkel és hajókkal történő fogadásának és átadásának megszervezéséhez-2.
1 https://croatia.eu/index.php/hr/home-hr/povijesni-pregled/jugoslavija-i-ii-svjetski-rat
2 Petrovac u NOB – Zbornik Sjecanja; knjiga 7., https:// web. archive. org/ web/ 20190803092329 /http:// www.znaci.net/00003/ 687.pdf
Hadsereg „Armija” tekintetében, 1945. januárban a 600 000 fős Nemzeti Felszabadító Hadsereg (NOVJ) három hadseregből (1.,2.,3. hadsereg „armija”) állt, haditengerészettel és légierővel kiegészülve és a KNOJ1:
- 1. hadsereg „armija”,- „Beograd”
- 2. hadsereg „armija”,- „Beograd”2
- 3. hadsereg „armija”,3- „Beograd”
- KNOJ-
- haditengerészet „štab Mornarice”
- légierő „štab Vazduhoplovstva”
Ezen haderőt 49 darab partizán osztag, 209 darab gyalogos dandár, 16 darab tüzér dandár, 3 darab műszaki dandár, 1 harckocsizó-tankos dandár, 1 darab lovas dandár, 57 darab gyalogos hadosztály, 2 darab repülős hadosztály (199 darab repülővel), 2 darab csoport-hadosztály, 1 darab csoport-hadtest, 12 darab hadtest, 3 darab hadsereg, 12 darab katonai iskola, külföldi állampolgárok alkotta alakulatok (8. darab zászlóalj, 10 darab dandár, 2. darab hadosztály), haditengerészet és hátországi támogató bázis.4
1945. márciustól a több, mint 800 000 fős5 korábbi Nemzeti Felszabadító Hadsereg6 átnevezésre került, és 1945. március 01-én megalakult a Jugoszláv Hadsereg, „Jugoslovenska Armija“ (JA), mely 1951-ig funkcionált ezen megnevezéssel. A Jugoszláv Hadsereg márciustól kezdetben átvéve a korábbi NOVJ struktúrát, mely hadseregből „armija” állt, és megalakult további két hadsereg és a harckocsizó (tank) hadsereg két hadosztályával, valamint a KNOJ, kiegészülve haditengerészettel és légierővel. A végső arculata a haderőnek a háború európai befejeztével -1945.05.07-09.-7 formálódik ki, Jugoszlávia területi felszabadulása révén:
- 1. hadsereg „armija” ,- „Kragujevac”
- 2. hadsereg „armija” ,- „Zagreb”
- a jugoszláv haderő Zágrábot (Zagreb), a német erők megadása után, csak 1945. május 9-én foglalta el-
- 3. hadsereg „armija”,- „Novi Sad”
- 4. hadsereg8 „armija” - „Ljubljana” megalakult 1945.március 01-02.-
- a jugoszláv haderő Ljubljanát (Ljubljana), a német erők megadása után, csak 1945. május 9-én foglalta el-
- 5. hadsereg „armija” - „Skopje” megalakult9 1945. május 05-én-,
- 6. hadsereg „armija”- „Sarajevo” megalakult10 1945. május 10-én-
- harckocsizó hadsereg „tenkovska armija”- ”Ljubljana” megalakult 1945. május 10-én-11
- KNOJ-
- haditengerészet
- légierő
Ezzel párhuzamosan a korábbi Nemzeti Felszabadító Hadsereg Haditengerészet Jugoszlávia „mornarica Narodnooslobodilačke vojske Jugoslavije“ átnevezésre került, mint Jugoszláv Haditengerészet „Jugoslovenska Mornarica“ (JM), majd „Jugoslovenska Ratna Mornarica“ (JRM). A haditengerészet esetében 1945. március végétől a Haditengerészeti Parancsnokság „Komanda Mornarica”, mellet létrejött a Flotta Parancsnokság „Komanda Flota”, a Tengeri Parancsnokság „Pomorska Komanda”, létrejöttek a hadműveleti szektorok és azok parancsnokságai, öt tengeri-parti parancsnoksággal, melyek az Adria északi, középső és déli területét fedték le. 1945. májusában pedig megalakították a partvédelmi tüzérséget „obalska artiljerije” A közép-adriai tengerészen megalakult a Közép-Adria Tengeri Parancsnokság „Pomorska komanda Srednjeg Jadrana” két parancsnoksággal; Tengerparti Parancsnokság „Pomorska oblaska Komanda” -Split, Tengerparti Parancsnokság „Pomorska oblaska Komanda” - Sibenik. A dél-adriai tengerészen megalakult a Dél-Adria Tengeri Parancsnokság „Pomorska komanda juznog Jadrana három parancsnoksággal; Tengerparti Parancsnokság „Pomorska oblaska Komanda” -Dubrovnik, Tengerparti Parancsnokság „Pomorska oblaska Komanda” – Boka Kotor , Tengerparti Parancsnokság „Pomorska oblaska Komanda” - Korcula. Az észak-adriai tengerészen megalakult az Észak-Adria Tengeri Parancsnokság „Pomorska komanda Severnog Jadrana”. Továbbá létrejött a Folyami Flotta Parancsnokság „Komanda Rijecna Flotila”, a Száva (Sava) és a Duna folyókon (Dunav).12 A légierő tekintetében pedig lezajlott a légi alakulatok kialakítása, a roham- és vadászrepülős hadosztály felállítása.
1945. májusra a jugoszláv haderőt 17 darab partizán osztag, 203 darab gyalogos dandár, 31 darab tüzér dandár, 5 darab műszaki dandár, 2 harckocsizó-tankos dandár, 1 darab lovas dandár, 57 darab gyalogos hadosztály, 2 darab repülős hadosztály, 2 darab csoport-hadosztály, 5 darab csoport-hadtest, 5 darab hadtest, 4 darab hadsereg, 15 darab katonai iskola, haditengerészet és hátországi támogató bázis alkotta.13
1945-re átalakult a vezérkari szerkezet és létrejött, a korábbi Jugoszláviai Népi Felszabadító Hadsereg Legfelsőbb Vezérkara „Vrhovni štab Narodnooslobodilačke vojske Jugoslavije“ (Vs NOVJ) helyett, a Jugoszláv Hadsereg, „Jugoslovenska Armija“ (JA), Honvédelmi, avagy Nemzeti Védelmi Bizottság „Povjerenstvo za Narodnu odbranu ” (PNO), vezérkari törzse „Generalštab Narodna Obrana“ (GS), mely 1945. év közepétől, mint Honvédelmi Minisztérium „Ministarstvo narodne obrane“ (MNO) működött. Megszületik a honvédelmi törvény, és nyilvántartásba vevődik a hadsereg személyi állománya, haditechnikai része, állatállomány és erőforrásai.
A vezérkar fokozatosan fejleszti az osztályokat és részlegeket, és létrejöttek új szolgálati ágak14, de maga a vezérkaron belül is új osztályokat alakítanak ki:
-Operatív, Hírszerző, Szervezeti, Mozgósítási, Oktatási, Történeti, Kódosztály, Külföldi Katonai Képviselőkkel való Kapcsolattartási Osztály, Haditengerészeti Osztály.
Fontos szerepet kapott a katonai képzés és oktatás, létrehozva különböző szintű oktatási intézményeket, alacsonyabb és magasabb parancsnoki feladat ellátására irányuló tiszti, tiszthelyettesi iskolákat, a haderőnemek tekintetében.15 Továbbá a hadiüzemek, gyárak létrejötte, kutatási, hadiipari és hadászati fejlesztési intézmények megalakítása.16
A Jugoszláv Hadsereg márciusi struktúrája, 1945. nyarán átalakult. 1945. május 31-én Tito marsall parancsa alapján elrendelték a hadsereg régiók „armija oblasti„ kialakítását, mellyel minden országos parancsnokság, hadtestparancsnokság - a KNOJ kivételével - különböző regionális, regionális, helyi parancsnokságok, partizánosztagok, gyalogos hadosztályok egy része megszűntek. 1945. nyarára a korábbi hadsereg „armija” struktúra helyett, megalakult négy hadsereg parancsnokság „komanda armija“, és két hadsereg régió „armijski oblasti‘17. Ez utóbbi kettő igazából formailag szintén a hadsereg körzetekhez sorolták. Négy hadsereg parancsnokság és két hadsereg régió (3. és 4.) nem különböztek egymástól. Így lényegében hat hadsereg körzet funkcionált kiegészülve a KNOJ-val, haditengerészettel és légierővel18:
- az 1. hadsereg parancsnokság „komanda armija“(Kragujevac) lefedte Szerbiát -kivéve „Leskovac“ és „Vranje“ körzetét és az autonóm tartományokat – erők:
- 4. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 5. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 11. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 21. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 36. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 42. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 51. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- a 2. hadsereg parancsnokság „komanda armija“ (Zagreb) lefedte Horvátországot és Bosznia és Hercegovina egy kis részét -„Cazin, Bihac, Livno“ körzetét- erők:,
- 3. proletár hadosztály „proleterska divizija”
- 6. proletár hadosztály „proleterska divizija”
- 8. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 10. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 19. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 28. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 32. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 34. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- az 5. hadsereg parancsnokság „komanda armija“ (Skopje), lefedte egész Macedóniát, Koszovót és Metóhiját, a „Leskovac“ és „Vranje“ körzeteket,erők:
- 2. proletár hadosztály „proleterska divizija”
- 22. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 24. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 41. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 48 lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 52. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- a 6. hadsereg parancsnokság „komanda armija“ (Sarajevo) lefedte Boszniát -kivéve a crna gorai önálló hadtest alá eső részt-.erők:
- 27. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 29. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 38. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 39. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 53. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- a 3. hadsereg régió „armijski oblasti‘ (Novi Sad) lefedte a Vajdaságot (Vojvodina), -kivéve Pancsova (Pancevo) körzete-,
- 9. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 12. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 14. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 16. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 36. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 45. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- a 4. hadsereg régió „armijski oblasti‘ (Ljubljana) lefedte Szlovéniát, erők:
- 1. proletár hadosztály „proleterska divizija”
- 7. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 17. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 20. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 23. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 26. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 31. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- 43. lövész hadosztály „streljačka divizija”
- Crna Gora esetében önálló hadtesti terület alá tartozott-
- harckocsizó (tank) hadsereg „tenkovska armija”:
- 1. harckocsizó (tank) hadosztály „tenkovska divizija”
- 2. harckocsizó (tank) hadosztály „tenkovska divizija”
- Jugoszláv Honvéd Hadtest “Korpus Narodne Odbrane Jugoslavije“ (KNOJ)-parancsnokság Beograd-
Huszonnyolc területi parancsnokság „komanda područja“ funkcionált, több városban létrejöttek a legnagyobb helyőrségek és azok parancsnokságai is.19 Maga a jugoszláv főváros, Belgrád (Beograd) pedig közvetlen a megalakuló Honvédelmi Minisztérium „Ministarstvo narodne obrane“ (MNO) alá tartozott, melyhez kapcsolódtak a hadseregek, az egyes tartományok főparancsnokságok, a haditengerészet és a légierő főparancsnokságai, az 1944. augusztusában megalakult és 1953-ig funkcionáló Jugoszláv Honvéd Hadtest “Korpus Narodne Odbrane Jugoslavije“ (KNOJ)20, a Katonai Akadémia „Vojna Akadmija“ (VA), az iskolák21, a kémelhárítás „kontraobavještajna služba“ (KOS) -OZNA III. osztály22-, az akkori olaszországi „gárdadandár“ és „Kosmet“ operatív törzs.23
A II. Világháború végével Európában a negyedik katonai hatalomnak számító jugoszláv haderőben a szárazföldi erő 361 darab dandárral rendelkezett, melyből:
- 271 darab gyalogos dandár volt,
- 29 darab pedig honvéd hadtesti dandárból (KNOJ)24,
- 28. darab dandár tüzérségi,
- 12 darab támogató dandár,
- 10 darab műszaki dandár,
- 3 darab légvédelmi dandár,
- 2. harckocsizó dandár,
- két közlekedési dandár,
- egy vasúti dandár,
- egy dandár irányítás , dandár.
A jugoszláv haderő, Jugoszláv Hadsereg, „Jugoslovenska Armija“ (JA), még a háborús struktúra és berendezkedés időszakát élte, de már a háború végének részeként elkezdődött a haderő úgynevezett békebeli átállása, többek közt haderők átcsoportosítása, a legmagasabb stratégiai szintű parancsnokságok létrehozása, régiósított hadseregcsoportok megalakítása, regionális és helyi parancsnokságok, partizán osztagok megszüntetése, egyes gyalogos hadosztályok felszámolása.25 1945. év végére a műveleti területekről a háborús készenlét és készültségi állomásoztatás megszűnt és az erőket kaszárnyákba, laktanyákba vonták vissza.
1945-től 1948-ig terjedő időszak, már a békebeli időszaki átállást jelentette. Előtérbe került a politikai és ideológiai nevelés fontossága, annak végrehajtása, a hatékony katonai oktatási és kiképzése rendszer kialakítása, katonai iskolák, oktatási intézmények létrehozatala26, a haderő haditechnikai felszerelésének fejlesztése. Annak ellenére, hogy 1947.év végére a haderő folyamatos átszervezése révén a korábbi 800 000 főről a létszám lecsökkent 400 000 főre, a haderő átalakítás, felfejlesztése tovább folytatódott. A rendelkezésre álló erő, huszonhat szárazföldi hadosztályra, öt légierő hadosztályra és tizenöt önálló dandárra volt bontható. 1947. tavaszától a katonai területi elrendeződést átszervezték, és a polgári területi hatósági struktúrához igazították.
Létrejöttek katonai osztályok „vojni odsek” minden szekcióban, attól függően, hogy a polgári területi hatóságok alá eső terület nagysága mekkora volt, illetve a lakossági arány mit képviselt. Ezen osztályok pedig kapcsolódtak a hadsereg parancsnokságaihoz. Év végére megalakult 16 körzet „vojni okrug” és 373 osztály „vojni odsek”. 1947 folyamán végrehajtották a KNOJ - mely 1953-ig funkcionált, majd feloszlott- első átszervezését, erőinek leszerelését.27
1https://enciklopedija.cc/wiki/Narodnooslobodila%C4%8Dka_vojska_i_partizanski_odredi_Jugoslavije,
2https://www.znaci.org/00001/173_5.pdf, https://www.znaci.org/00001/173.htm
3 Vlado Stugar: Jugoslavija 1941-1945. https: //znaci. Org/00003/ 461.pdf
4 Vlado Stugar: Jugoslavija 1941-1945. https: //znaci. Org/00003/ 461.pdf
5 https://enciklopedija.cc/wiki/Narodnooslobodila%C4%8Dka_vojska_i_partizanski_odredi_Jugoslavije
6https://hr. wikipedia.org/ wiki/ Narodnooslobodila%C4%8Dka_vojska_i_partizanski_odredi_Jugoslavije, https://bs. wikipedia. org/wiki/ Narodnooslobodila%C4%8Dka_vojska_Jugoslavije
7https://honvedelem.hu/hirek/a-masodik-vilaghaboru-vege-europaban.html
8Vlado Stugar: Jugoslavija 1941-1945. https: //znaci. Org/00003/ 461.pdf
9Petar Gracanin: Poziv za Okrugli sto………
10Petar Gracanin: Poziv za Okrugli sto………
11 Petar Gracanin: Poziv za Okrugli sto………
12 Petar Gracanin: Poziv za Okrugli sto………
13 Vlado Stugar: Jugoslavija 1941-1945. https: //znaci. Org/00003/ 461.pdf
14 Parancsnokságok, tüzérségi, műszaki, híradós, harckocsizó, motorizált, lovassági, vegyvédelmi, személyügyi, egészségügyi, állatorvosi, közlekedési, pénzügyi, anyagtechnikai, építőipari, politikai, népvédelmi, hadiipari...Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata 1945. godine.
15 M. Miletic:, Predvojnicka obuka u Jugoslaviji 1948–1958., https: // istorija20veka. rs/ wp-content/ uploads/ 2022/ 01/ 2022_1_8_mil_129-148.pdf
16 https://nardus.mpn.gov.rs/bitstream/id/143356/Disertacija_12293.pdf
17 1945. május 31-től Tito marsall elrendelte. Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata 1945. godine.
18 Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata 1945. godine.
19 Bojan Blagoje Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata...(640. oldal) https://znaci.org/00001/82_5.pdf
20 Dmitar Tacic: Osnivanje i Rad Jedinica Korpusa Narodna Obrane Jugoslavije (KNOJ) u Crnoj Gori 1944-1945.http://www.komunistisrbije.rs/korpus-narodne-odbrane-jugoslavije-knoj/
21 Megalakulnak a gyalogsági, tüzérségi, harckocsi- és mérnöki főiskolák, a hírközlési és híradós főiskola és a repülési katonai főiskola, haditengerészeti iskola, és jó néhány néhány szakági és oktatási szolgálati tiszti iskola is az alacsonyabb és magasabb szintű parancsnoki feladatokra történő kiképzésre. Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata 1945. godine.
22 Az OZNA, avagy titkosrendőrség, 1944-ben alakult meg; Odjeljenje zaštite naroda“ (OZNA). Ezen szerv III. osztálya foglalkozott a katonai kémelhárítással 1944-tól 1946.ig. Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata 1945. godine.
23 Koszovó és Methija. A Jugoszláv Kommunista Párt „KPJ“ Koszovó és Metohija regionális bizottsága-Oblasni komitet KPJ za Kosovo i Metohiju. (KOSMET). Leksikon Narodnooslobodilackog rata i revolucije u Jugoslaviji 1941—1945. tom I. Beograd—Ljubljana: Narodna knjiga—Partizanska knjiga. 1980.
24 https://znaci.org/odrednica.php?slug=korpus-narodne-odbrane-jugoslavije-knoj
25 https://znaci.org/00001/82_5.pdf
27 Bojan B. Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine
A háborút követő időszakban, 1947. után1 a jugoszláv haderőt alkotó egységek folyamatos szerkezetváltáson estek át. Hadrendi számuk és diszlokációs helyük, besorolásuk rendszeres variáláson esett át. Így előfordult, hogy ugyanazon erő egyik évben, vagy éven belül is egy adott hadrendi számmal és diszlokációs hellyel szerepel, másik évben vagy akár egy adott éven belül is, már másik hadrendi számmal és diszlokációs hellyel szerepel. 1949. januártól a Jugoszláv Haderőt illetően jelentős strukturális változás történt. 1948-tól (1947. decembertől)2 a korábbi hadsereg parancsnokságokat „komanda armija”, hadsereg régiókat „armijski oblasti„ átkeresztelték átalakították katonai régiókká „vojni oblasti„.3. A jugoszláv haderő -kiegészülve a haditengerészettel és légierővel- 1948-1950. közt katonai régiókba sorolták4:
- 1. katonai régió „Vojni Oblast“ (Beograd)
- mely alárendelték a KNOJ, KOS és speciális egységeket,
- Belgrád városparancsnokság „komanda grada Beograda”
- 2. katonai régió „Vojni Oblast“ (Novi Sad)
- mely alárendelték a korábbi 3 hadsereget „armija” (Novi Sad), mint 3. hadsereget.
- 3. katonai régió „Vojni Oblast“ (Nis)
- mely alárendelték a korábbi 1 hadsereget „armija” (Kragujevac), mint 7. hadsereget, valamint a korábbi 5. hadsereg (Skopje), mint 9. hadsereget.
- 5. katonai régió „Vojni Oblast“ (Zagreb)
- mely alárendelték a korábbi 4 hadsereget „armija” (Ljubljana), mint 10. hadsereget, valamint a korábbi 2. hadsereg (Zagreb), mint 12. hadsereget.
- 7. katonai régió „Vojni Oblast“ (Sarajevo)
- mely alárendelték a korábbi 6 hadsereget „armija” (Sarajevo), mint 6. hadsereget.
1949-1950. közt a Jugoszláv Hadsereg (JA) „békebeli” szárazföldi erőinek struktúrája tekintetében öt parancsnoki régió „komandi oblast”, négy hadsereg parancsnokság „komanda armija”, két mechanizált hadtest „mehanizovana korpusa”, huszonegy lövész hadosztály „streljačka divizija”, négy hegyivadász hadosztály „brdske divizije”, négy honvéd hadosztály „divizije narodne odbrane”, egy gárdista hadosztály „gardijska divizija”, egy Trieszt szabad területi (STT) osztag „odred” , tizenkilenc katonai körzet „vojni okrug”, 355 darab katonai osztály „vojni odsek”, funkcionált.5 Ugyanakkor a háborús formációk esetére további négy hadtest parancsnokságot és hat lövész és hegyivadász hadosztály irányoztak elő, mely erők együtt a „békebeli” erőkkel négy frontzóna részét képezték. Ezzel a „békeidőben” szolgáló 260 000 főről közel egymillió fegyveresre nőtt a rendelkezésre álló harcosok száma.6
1949. márciusban a haderőt alkotta7:
- Honvédelmi avagy Nemzetvédelmi Miniszter (Josip Broz Tito)
- Legfőbb Haderő Parancsnok
- Legfőbb Haderő Helyettes Parancsnoka
- Első Honvédelmi Miniszter (Josip Broz Tito alérendeltségébe)
- Vezérkari Főnök
- Vezérkari Főnökség Helyettese
- Honvédelmi Kabinet Főnök
- Haderő Főfelügyelő
- Haderő Főfelügyelő Helyettese
- Szárazföldi Erők főparancsnoka
- Haditengerészet főparancsnoka
- Légierő főparancsnoka
- Páncélos Erők főparancsnoka
- Műszaki Erők főparancsnoka
- Lovasság főparancsnoka
- Kommunikációs Erők főparancsnoka
- Tüzérség Főparancsnoka
- Intendáns Hadianyag Ellátó főparancsnoka
- Katonai Adminisztrációs Szekció főparancsnoka
- Katonai Szállítási Szekció főparancsnoka
- Katonai Hadtesti Bíróság főparancsnoka
- Katonai Hadtesti Egészségügy főparancsnoka
- Pszichikai Kulturális és Sport Szekció főparancsnoka
- Védelmi Szekció helyettes főparancsnoka
- katonai akadémiák és iskolák főparancsnoka
- katonai titkosszolgálat vezetője
- katonai rendészet vezetője
1949. márciusában a Jugoszláv haderő úgynevezett katonai régiókra „vojni oblast” rendszerezték, melyeken belül hadtestek funkcionáltak8:
- 2 katonai régió (Novi Sad):
- 3. hadtest
- 5. hadtest
- 3. katonai régió (Nis):
- 1. hadtest
- 7. hadtest
- 5. katonai régió (Zagreb):
- 2. hadtest
- 9. hadtest
- 7. katonai régió (Sarajevo):
- 6 hadtest
A hadseregek-hadseregcsoportok „Armija” struktúrája9:
- 1. hadsereg „Armija” (Nis):
- 4. gyalogos hadosztály (Valjevo):
- 1. gyalogezred (Krupani)
- 2. gyalogezred (Valjevo)
- 3. gyalogezred (Obrenovac)
- tüzérezred (Valjevo)
- 10. gyalogos hadosztály (Kragujevac):
- 7. gyalogezred (Kragujevac)
- 9. gyalogezred (Jagodina)
- 17. gyalogezred (Krusevac)
- tüzérezred (Kragujevac)
- 11. gyalogos hadosztály (Zajecar):
- 5. gyalogezred (Zajecar)
- 8. gyalogezred (Knjazevac)
- 12. gyalogezred (Negotin)
- tüzérezred (Zajecar)
- 21. gyalogos hadosztály (Leskovac):
- 3. gyalogezred (Prokuplje)
- 4. gyalogezred (Nis)
- 5. gyalogezred (Aleksinac)
- tüzérezred (Nis)
- 37. gyalogos hadosztály (Uzice):
- 2. (1.) gyalogezred (Cacak)
- 5. (3.) gyalogezred (Kraljevo)
- 6. (4.) gyalogezred (Novi Pazar)
- tüzérezred (Uzice)
- 10. lovassági ezred (Nis)
- műszaki ezred (Nis)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Nis)
- kommunikációs ezred (Nis)
- motorizált tüzér ezred (Nis)
- katonai kórház (Nis)
- 2. hadsereg „Armija” (Zagreb):
- 5. gyalogos hadosztály (Sisak):
- 1. gyalogezred (Sisak)
- 3. gyalogezred (Pakrac)
- 5. gyalogezred (Sunja)
- tüzérezred (Novska)
- 6. gyalogos hadosztály „Lika-Nikola Tesla” (Karlovac):
- 1. gyalogezred „Marko Oreskovic” (Vojnic)
- 2. gyalogezred „Licka” (Otocac)
- 3. gyalogezred „Kapela” (Zagreb)
- tüzérezred (Karlovac)
- 14. gyalogos hadosztály „Udarna Slavonska” (Varazdin):
- 1. gyalogezred „Rade Tomsic” (Varazdin)
- 2. (6.) gyalogezred „Ljubo Sercer” (Ivanic Grad)
- 13. gyalogezred „Mirko Bracic” (Koprivnica)
- tüzérezred (Varazdin)
- összevonási körzet parancsnokság (Varazdin)
- 56. gyalogos hadosztály „Istarska” (Maribor):
- 1. (80. )gyalogezred „Vlad Gortan” (St Ilj)
- 2. (84.) gyalogezred (Ormoz)
- 3. (76.) gyalogezred (Slovenski Gradec)
- tüzérezred (Slovenska Bistrica)
- szállítási század- (Maribor)
- hadosztályi kórház (Maribor)
- katonai kórház (Zagreb)
- 11. lovassági ezred (Cakovac)
- műszaki ezred (Jastrebarsko)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Zagreb)
- kommunikációs ezred (Zagreb)
- motorizált tüzér ezred (Zagreb)
- 3. hadsereg „Armija” (Novi Sad):
- 9. gyalogos hadosztály (Osijek):
- 2. gyalogezred (Nasice)
- 3. gyalogezred (Slavonski Brod)
- 4. gyalogezred (Slavonski Pozega)
- tüzérezred (Osijek)
- 12. gyalogos hadosztály (Sremska Mitrovica):
- 93. gyalogezred (Sremski Karlovci)
- 95. gyalogezred (Ruma)
- 116. gyalogezred (Indjija)
- tüzérezred (Sremska Mitrovica)
- 36. gyalogos hadosztály (Zrenjanin):
- 3. gyalogezred (Velika Kikinda)
- 5. gyalogezred (Vrsac)
- 6. gyalogezred (Zrenjanin)
- tüzérezred (Bela Crkva)
- 45. gyalogos hadosztály (Subotica):
- 45. gyalogezred Subotica)
- 20. gyalogezred (Subotica)
- 23. gyalogezred (Sombor)
- 24. gyalogezred (Backa Topola)
- tüzérezred (Backa Topola)
- 51. gyalogos hadosztály (Senta):
- 1. gyalogezred (Senta)
- 2. gyalogezred (Vrsac)
- 3. gyalogezred (Bela Crkva)
- tüzérezred (Senta)
- 9. lovassági ezred (Vrsac)
- katonai kórház (Novi Sad)
- műszaki ezred (Novi Sad)
- tankvadász ezred (Indjija)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Petrovaradin)
- motorizált tüzér ezred (Zrenjanin)
- légvédelmi ezred (Osijek)
- 4. hadsereg „Armija” (Ljubljana):
- 1. páncélos hadosztály (Kranj):
-1. tank ezred (Kranj)
- 2. tank ezred (Skofja Loka)
- 3. motorizált ezred (Skofja Loka)
- helyi egységek; Skofja Loka, Ziri, Trata,
- motorizált tüzérezred (Kamnik)
- 1. gyalogos hadosztály (Postojna):
- 1. gyalogezred (Trieste)
- 2. gyalogezred (Postojna)
- 13. gyalogezred „Rade Koncar” (Vipaca)
- tüzérezred (Postojna)
- 7. gyalogos hadosztály (Tolmin):
- 1. gyalogezred (Tolmin)
- 2. gyalogezred (Ajdovscina)
- 3. gyalogezred (Vrhnika)
- tüzérezred (Logatec)
- szállítási század- (Logatec)
- felderítő század (Logatec)
- 17. gyalogos hadosztály (Radovljica):
- 2. (26.) gyalogezred (Bled)
- 6. (41.) gyalogezred (Mojstrana)
- 15. (21.) gyalogezred (Trzic)
- tüzérezred (Begunje)
- 23. gyalogos hadosztály (Novo Mesto):
- 7. gyalogezred (Celje)
- 9 gyalogezred (Metljika)
- 14. gyalogezred (Crnomelj)
- tüzérezred (Crnomelj)
- 26. gyalogos hadosztály (Ilirska Bistrica):
- 1. gyalogezred (Ilirska Bistrica)
- 3. gyalogezred (Sveti Petar na Krasu)
- 12. gyalogezred (Klana)
- tüzérezred (Ilirska Bistrica)
- tankvadász egység (Ljubljana)
- 4. lovassági ezred (Ljutomer)
- tankvadász ezred (Ilirska Bistrica)
- gépjárműves központ (St Vide)
- katonai kórház (Ljubljana)
- orvosi ellátó központ (Ljubljana)
- műszaki ezred (Ljubljana)
- kommunikációs ezred (Ljubljana)
- intendáns hadianyag raktár (Siska)
- központi katonai ellátó raktár (Ljubljana)
- légvédelmi ezred (Ptuj)
- összpontosítási körzet (St. Vid)
- intendáns gépjárműves szekció (Sv. Vid-Ljubljana)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Kocevje)
- 5. hadsereg „Armija” (Skopje):
- 2. gyalogos hadosztály (Leskovac):
- 2. gyalogezred (Kosovska Mitrovica)
- 3. gyalogezred (Pec)
- 4. gyalogezred (Pristina)
- tüzérezred (Kosovska Mitrovica)
- 3. gyalogos hadosztály (Bitolj):
- 3. gyalogezred (Prilep)
- 5. gyalogezred (Krusevo)
- 9. gyalogezred (Negotin Vardar)
- tüzérezred” (Negotin Vardar)
- 27. gyalogos hadosztály (Ohrid):
- 1. gyalogezred (Ohrid)
- 2. gyalogezred (Struga)
- 3. gyalogezred (Sveti Naum)
- tüzérezred (Ohrid)
- 41. gyalogos hadosztály (Kumanovo):
- 4. gyalogezred (Kumanovo)
- 8. gyalogezred (Skopje)
- 12. gyalogezred (Vranje)
- tüzérezred (Kumanovo)
- 48. gyalogos hadosztály (Strumica):
- 1. gyalogezred (Demir Kapija)
- 12. gyalogezred (Gevgelija)
- 14. gyalogezred (Strumica)
- tüzérezred (Strumica)
- 16. gyalogos hadosztály (Pristina):
- 1. gyalogezred (Urosevac)
- 2. gyalogezred (Pristina)
- 4. gyalogezred (Djakovica)
- tüzérezred (Pristina)
- 52. gyalogos hadosztály (Kicevo):
- 1. gyalogezred (Kicevo)
- 2. gyalogezred (Debar)
- 3. gyalogezred (Gostivar)
- tüzérezred (Gostivar)
- lovassági ezred (Skopje)
- tankvadász ezred (Stip)
- műszaki ezred (Demir Kapija)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Kacanik)
- kommunikációs ezred (Skopje)
- motorizált tüzér ezred (Pristina)
- katonai kórház (Skopje)
- 6. hadsereg „Armija” (Sarajevo):
- 8. gyalogos hadosztály (Banja Luka):
- 1. gyalogezred (Brcko)
- 2. gyalogezred (Banja Luka)
- 3. gyalogezred (Tuzla)
- tüzérezred (Tuzla)
- 19. gyalogos hadosztály „Dalmatinska” (Knin):
- 5. gyalogezred (Knin)
- 6. gyalogezred (Zadar)
- 14. gyalogezred (Sinj)
- tüzérezred (Sinj)
- 29. gyalogos hadosztály „Hercegovacka” (Mostar):
- 1. gyalogezred” (Bileca)
- 2. gyalogezred” (Trebinje)
- 3. gyalogezred (Mostar)
- tüzérezred (Mostar)
- 38. gyalogos hadosztály (Sarajevo):
- 1. gyalogezred (Visoko)
- 2. gyalogezred (Konjic)
- 3. gyalogezred” (Zenica)
- tüzérezred (Ilidza)
- lovassági ezred (Sarajevo)
- műszaki ezred (Gorazde)
- motorizált tüzér ezred (Sarajevo)
- katonai kórház (Sarajevo)
1 CIA-RDP82-00457R003400290007-0.pdf
3Bojan B. Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine
4https: // www. Cia. Gov/ readingroom/ docs/ CIA- RDP82- 00457R006300520008-1. pdf, Bojan B. Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine
5Bojan B. Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine
6Bojan B. Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine
9 CIA-RDP82-00457R002700130001-1.pdf
A haderő részét képezte a Páncélos Erők1:
- páncélos erő (Beograd):
- tank kiképző iskola „Petar Drapsin”(Bela Crkva)
- 1. hadseregen belüli független harckocsizó (tank) ezred (Nis)
- 2. hadseregen belüli független harckocsizó (tank) ezred (Zagreb)
- 3. hadseregen belüli 3. harckocsizó (tank) hadosztály (Osijek):
- 4. tankezred (Osijek)
- 5. tankezred (Novi Sad)
- 4. hadseregen belüli 1. harckocsizó (tank) hadosztály (Kranj):
- 1. tankezred (Krnalj)
- 2. tankezred (Skofja Loka)
-3. motorizált tüzér ezred (Skofja Loka)
- motorizált tüzér ezred (Kamnik)
- 5. hadseregen belüli 2. harckocsizó (tank) hadosztály (Skopje):
- 3. tankezred (Skopje)
- 5. tankezred (Skopje)
-11. motorizált ezred (Skopje)
- motorizált tüzér ezred (Urosevac)
- 6. hadseregen belüli független harckocsizó (tank) ezred (Ilidza)
A haderő részét képezte a Gárdahadosztály2:
- Gárdahadosztály (Beograd):
- 1. lövész zászlóalj (Beograd)
- 2. lövész zászlóalj (Beograd)
- 3. lövész zászlóalj (Zemun)
- motorizált zászlóalj (Beograd)
- lovas század (Zemun)
- tüzér ezred (Beograd)
- légvédelmi tüzér ezred (Beograd)
1 CIA-RDP82-00457R002700130001-1.pdf
2 CIA-RDP82-00457R002700130001-1.pdf
1949-1950. közt a légierőt (JRV) hat légi-hadosztály alkotta. Továbbá létrejött négy repüléstechnikai parancsnokság „vazduhoplovno-tehničke komande” (VTK) három önálló ezred. A légierő „Vazduhoplovstvo JA” (VJA) tekintetében megkezdődtek a háborúban sérült és használhatatlan repterek helyreállításai. Használatban mindössze öt kifutópályával rendelkező reptér volt; „Zemun-Beograd, Ecka, Kovin, Sombor, Pleso-Zagreb”. A légierő, ezen használható repterek köré csoportosította erőit. Megalakult tizenhat reptérparancsnokság, melyek az adott repülőtér rangja, felszereltsége, típusa szerint I. vagy II. besorolásúak voltak.
A parancsnokságok légierő regionális parancsnokságok „vazduhoplovnim oblasnim komandama” alá tartoztak:
- 1. légierő regionális parancsnokság (Novi Sad),
- 2. légierő regionális parancsnokság (Skopje),
- 3. légierő regionális parancsnokság (Mostar),
- 4. légierő regionális parancsnokság (Zagreb),
További egységek voltak, ezen regionális parancsnokságok alá rendelve, hadosztály szintű műszaki alakulatok, kiszolgáló alakulatok, szerelő műhelyeket, raktárakat és műszaki egységeket.1A légierő viszonylatában 1949. márciusban a főparancsnokság „Zemun” (Beograd) légibázison diszlokált. Az alábbi erők tartoztak alá2:
- 1. légi hadosztály (Skopje):
- 111. üldöző (repülős) század (Skopje)
- 421. vadász (repülős) század (Nis)
- 554. vadász (repülős) század (Skopje)
- 2. légi hadosztály (Zagreb):
- 113. üldöző (repülős) század (Ljubljana)
- 442. vadász (repülős) század (Zagreb)
- 423. vadász (repülős) század (Zagreb)
- 3. légi hadosztály (Ljubljana):
- 112. üldöző (repülős) század (Ljubljana)
- 128. üldöző (repülős) század (Ljubljana)
- 254. üldöző (repülős) század (Ljubljana)
- 4. légi hadosztály (Sombor):
- 41. bombázó (repülős) század (Sombor)
- 42. bombázó (repülős) század (Sombor)
- 110. üldöző (repülős) század (Novi Sad)
- 5. légi hadosztály (Ravna Gora):
- 508. bombázó (repülős) század (Crnomelj)
- 524. bombázó (repülős) század (Ravna Gora)
- 528. üldöző (repülős) század (Ravna Gora)
- 6. légi hadosztály -Szovjetunióban felállított repülős hadosztály-
- 1. légi szállító század (Zemun) - három repülős raj-
- felderítő légi század (Mostar) -három repülő raj-
A haditengerészet tekintetében 1945. júliusában megalakult a vezérkari törzse a flottának, melyet flottaparancsnokságnak hívtak „ Štaba Flote”. Szeptembertől létrejött egységek volta:
- motoros torpedóhajós hadosztály (DMT),
- motoros torpedócsónakos hadosztály (DTC),
- „dragerek” flotta, olyan aknászhajók, melyek még maguk után húzott hálóval gyűjtötték be az ellenséges tengeri robbanó aknákat a vízfelületről,
- deszantoló hajó flotta,
1945. augusztusban az eddigi tengeri szektorokat feloszlatták, és a hajózó járőrszolgálatot átvette a Honvéd Hadtest Jugoszlávia „Korpus narodne odbrane Jugoslavije” (KNOJ). Megalakult Szplit (Split) városban a Tengerészeti Ellenőrzés „Pomorski kontrol”, mely öt kisebb motoros csónakos flottából állt. A gyors mozgású motoros csónakos flotta feladat volt a tenger part menti övezetének ellenőrzése és határvíz védelme, mely utóbbit átvett a későbbiekben megalakuló önálló tengeri határőr körzet „samostalni pomorski granični odsek”.3 1947-ig a haditengerészet megtartotta korábbi struktúráját, az az a három hadműveleti szektort, a hajózó flottát és a folyami flottillát.4
1948-1949-től a Haditengerészet (RM) esetében megalakult négy tengerészeti zóna „ pomorske zone”:
- 5. zóna -Pula, - Trieszt szabad terület (STT)5 - „Ist” sziget közti tengeri terület-
- 8. zóna -Sibenik, - „Ist” sziget- Szplit (Split) közti tengeri terület-
- 14. zóna -Ploce, - Szplit- „Sipan” sziget közti tengeri terület-
- 9. zóna -Kumbor -„Sipan” sziget és jugoszláv-albán államhatár közti tengeri terület-
A haditengerészet alá rendelt partvédelmi erőket megerősítették, mely során osztályok szerveződtek, főképen a szigeteken, ebből is különösen „Vis” szigeten. 1949 óta több átszervezésen is átesett a haditengerészet tengerész-gyalogos két dandárja „mornaričko-desantne pešadije brigade”, továbbá, 1948-tól a flottaparancsnokság „Štaba Flote” megszűnt és a hajózó flotta közvetlen a Haditengerészeti Parancsnoksága „komanda JRM” alárendeltségébe került, önálló hadosztályként és önálló osztagként „odred”. 1951-1952. közt új hajók kerültek bevezetésre a haditengerészetbe.6
A haditengerészet viszonylatában 1949. márciusban a főparancsnokság a dalmáciai Szplit (Split) városban diszlokált, mely alá tartozott:7
- Haditengerészeti Flotta Parancsnokság (Sibenik)
- Folyami Flottilla Parancsnokság (Novi Sad)
- Adria-tenger területi zónaparancsnokságok:
- Észak-Adria Parancsnokság (SEJA):
az Isztria-félsziget és Kvárner-öböl zónája Zára (Zadar) városig „Zadar- Senj- Karlobag- Pag- Bakar- Rab- Losinj- Pula- Brioni- parancsnokság (Pula),
- Közép-Adria Parancsnokság (SREJA):
az észak-dalmáciai Zárától (Zadar) a Peljesác-félszigeten lévő Sztónig (Ston) „Zadar- Dugi Otok- Sibenik- Murter- Zlarin- Veliki Drvenik- Split- Vis- Lastovo- Ston” parancsnokság (Sibenik,
- Dél-Adria Parancsnokság (JUJA):
a Peljesác-félszigeten lévő Sztóntól (Ston) a legdélebbi jugoszláv tengerparti részig, Bojánáig (Bojana), „Ston- Dubrovnik- Cavtat- Prevlaka- Klinci- Bar- Ulcinj- Bojana” parancsnokság (Tivat).
- Tengerészgyalogság (Cetinje):
- 1. ezred (Pula), terület „Pula, Brijuni, Losinj, Cres,
- 2. ezred (Vis), terület „Vis, Split, Sibenik, Korcula, Brac, Zirje, Hvar, Lastovo,
- 3. ezred (Tivat), terület „Tivat, Sipan, Lapad, Dubrovnik, Zelenika, Boka Kotor, Kumbor, Lastovo,
-Tengerészeti Iskola (Bakar)
- Haditengerészeti Arzenál (Kotor)
- Tengeri robbanóakna raktárak (Sibenik, Bakar)
- Haditengerészeti Akadémia (Dubrovnik)
- középhajós iskola (Divulje)
- rádiós iskola (Magdalena)
- tengeri célpont gyakorló iskola (Teodo-Tivat)
- Kereskedelmi-Tengerészeti Intézet (Kotor)
- haditengerészeti jelző iskola (Sibenik, Trogir, Kotor)
A Honvéd Hadtest Jugoszlávia „Korpus narodne odbrane Jugoslavije”(KNOJ) viszonylatában 1949. márciusban a főparancsnokság Belgrád (Beograd) városban diszlokált, mely alá tartozott:
- 2. hadosztály „divizija” (Zagreb):
- 1. gyalogezred (Zagreb):
- 2. zászlóalj (Zagreb)
- 3. zászlóalj (Bjelovar)
- 4. zászlóalj (Zagreb)
- 15. gyalogezred (Ljubljana)
- 17. gyalogezred (Osijek)
- határőrizeti ezred (Ljubljana):
- 1. zászlóalj (Hrpelje):
- 1. század (Triest)
-2. század (Sesana)
-3. század (Hrpelje)
- 2. zászlóalj (Donberk):
- 4. század (Solkan)
-5. század (Sveti Petar)
-6. század (Komen)
- 3. zászlóalj (Tolmin):
- 7. század (Soca)
-8. század (Kobarid)
-9. század (Volce)
- 4. zászlóalj (Zirovnica):
- 10. század (Trzac)
-11. század (Jezersko)
-12. század (Bovje)
- 5. zászlóalj (Selca)
- 6. zászlóalj (Dvograd)
- 3. hadosztály „divizija” (Sarajevo):
- 3. gyalogezred (Sarajevo)
- 74. gyalogezred (Mostar)
- gyalogezred (Bihac)
- határőrizeti ezred
- 8. hadosztály „divizija” (Skopje):
- 6. gyalogezred (Kosovo)
- 8. gyalogezred (Prilep)
- 16. gyalogezred (Valandovo)
- határőrizeti ezred (Gevgelija)
- 5. hadosztály „divizija” (Krusevac):
- 19. gyalogezred (Kragujevac)
- 20. gyalogezred (Zajecar)
- 5. gyalogezred (Cacak)
- határőrizeti ezred (Pirot)
- 27. hadosztály „divizija” (Beograd):
- 2. gyalogezred (Pancevo)
- 4. gyalogezred (Beograd)
- 7. gyalogezred (Novi Sad)
- határőrizeti ezred (Sombor)
1 Bojan Blagoje Dimitrijevic:.Organizacija JNA u Hrvatskoj do 1965. godine .
3 Bojan Blagoje Dimitrijevic:.Organizacija JNA u Hrvatskoj do 1965. godine .
4 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi., Bojan Blagoje Dimitrijevic:.Organizacija JNA u Hrvatskoj do 1965. godine ...https: //scindeks- clanci. ceon.rs/ data/ pdf/ 0042-8442/ 2022/ 0042- 84422201154O. pdf
5 Slobodnoj Teritoriji Trsta (STT)- Trieszt szabad terület, https: // en. Wikipedia. Org/ wiki/ Free_ Territory_ of_ Trieste
6 Bojan Blagoje Dimitrijevic:.Organizacija JNA u Hrvatskoj do 1965. godine
----------------------------
A „Trieszt szabad területe”1 esetében a jugoszláv kontingens az alábbi erőkkel képviseltette magát 1949. márciusban:
- Jugoszláv Kontingens (Portoroz):
- hadtáp parancsnokság (Izola)
- katonai adminisztrációs parancsnokság (Koper)
- 1. „srpska proletarska” ezred (Koper):
- zászlóalj (Koper)
- zászlóalj (Izola)
- zászlóalj (Dekani)
- gépesített egység (Smarje)
- 4. motorizált (gépesített) ezred (Izola):
- motorizált zászlóalj-
- motorizált-gyalogos zászlóalj-
- szállító zászlóalj
- 12. tüzér ezred (Umag):
- parancsnokság (Buje),
- 76.mm-es tüzércsoport : egy üteg (Novigrad), két üteg (Umag),
- lóvontatású 76. mm-es tüzércsoport (Koper): egy üteg (Dekani), két üteg (Koper),
- gépjárműre szerelt légvédelmi tüzércsoport (Piran): egy üteg (Piran-Portoroz), egy üteg (Koper),
- felderítő lovas század (Koper),
- kerékpáros század (Smarje)
- gépjárműves század (Portoroz)
- kommunikációs század (Portoroz)
- szállási parancsnokság (Buje)
- katonai kórház (Portoroz)
- rádióállomás (Portoroz)
1949. július és december közt a Jugoszláv haderő úgynevezett katonai régiókra „vojni oblast” rendszerezték, melyeken belül hadtestek funkcionáltak2:
- 2. katonai régió (Novi Sad)
- 3. katonai régió (Nis)
- 5. katonai régió (Zagreb)
- 7. katonai régió (Sarajevo)
- 12. katonai régió (teljes Jugoszlávia területe a KNOJ, KOS és speciális szolgálati ágak műveleti zónája)
A hadseregek-hadseregcsoportok „Armija” struktúrája:
- 1. hadsereg „Armija”:
-műveleti parancsnokság (Kragujevac)
- tartalék parancsnokság (Nis)
- 10. lovas ezred (Smerevka Palanka)
- harckocsizó (tank) ezred (Mladenovac)
- műszaki ezred (Nis)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Cacak)
- kommunikációs ezred (Nis)
- motorizált tüzér ezred (Nis)
- 1. légvédelmi ezred (Nis)
- gépkocsizó ezred (Nis)
- vegyvédelmi zászlóalj (Kragujevac)
- 4. gyalogos hadosztály (Valjevo):
- 6. gyalogezred (Gornji Milanovac)
- 11. gyalogezred (Valjevo)
- 8. gyalogezred (Obranovac)
- tüzérezred (Valjevo)
- 10. gyalogos hadosztály (Pozarevac):
- 7. gyalogezred (Pozarevac)
-9. gyalogezred (Jagodina)
- 16. gyalogezred (Kragujevac)
- tüzérezred (Kragujevac)
- 11. gyalogos hadosztály (Zajecar)- 1949. augusztusban a 11. hadrendi besorolás helyett a 45. számú besorolást kapta a hadosztály-::
- 11. gyalogezred (Zajecar)-1949. augusztustól 75. gyalogezred-
- 13. gyalogezred (Knjazevac)-1949. augusztustól 150. gyalogezred-
- 12. gyalogezred (Negotin)-1949. augusztustól 36. gyalogezred-
- tüzérezred (Zajecar)
- 21. gyalogos hadosztály (Nis):
- 3. gyalogezred (Prokuplje)
- 4. gyalogezred (Nis)
- 5. gyalogezred (Aleksinac)
- tüzérezred (Nis)
- 37. gyalogos hadosztály (Uzice):
- 3. gyalogezred (Uzice)
- 5. gyalogezred (Cacak)
- 6. gyalogezred (Novi Pazar-Kraljevo)
- tüzérezred (Uzice-Cacak)
- 2. hadsereg „Armija” (Zagreb):
- 11. lovassági ezred (Cakovac)
- harckocsizó (tank) ezred (Zagreb)
- műszaki ezred (Karlovac)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Zagreb)
- vegyvédelmi zászlóalj (Zagreb)
- kommunikációs ezred (Zagreb)
- motorizált tüzér ezred (Zagreb)
- automobil ezred (Zagreb)
- 2. légvédelmi ezred (Rijeka-Zagreb)
- 5. gyalogos hadosztály (Bjelovar):
- 145. gyalogezred (Bjelovar)
- 10. gyalogezred (Sisak)
- 11. gyalogezred (Daruvar)
- tüzérezred (Bjelovar-Sisak)
- 6. gyalogos hadosztály (Otocac):
- 1. gyalogezred (Zagreb)
- 2. gyalogezred (Otocac)
- 3. gyalogezred (Gospic)
- tüzérezred (Karlovac)
- 14. gyalogos hadosztály (Varazdin):
- 1. gyalogezred (Varazdin)
- 3. gyalogezred (Koprivnica)
- 13. gyalogezred (Cakovec)
- tüzérezred (Varazdin)
- összevonási körzet parancsnokság (Varazdin)
- 3. hadsereg „Armija” (Novi Sad):
- 9. lovassági ezred (Vrsac-Subotica)
- harckocsizó (tank) ezred (Sremski Karlovci)
- műszaki ezred (Novi Sad)
- vegyvédelmi zászlóalj (Novi Sad)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Novi Sad)
- kommunikációs ezred (Petrovaradin-Pancevo)
- motorizált tüzér ezred (Petrovaradin)
- légvédelmi ezred (Osijek)
- gépjárműves ezred (Novi Sad)
- 9. (20.) gyalogos hadosztály (Osijek)- 1949. augusztustól Montenegróba vezényelve-:
- 2. gyalogezred (Osijek)- Montenegróban (Niksic)-
- 3. gyalogezred (Beli Manastir)- Montenegróban (Titograd)-
- 4. gyalogezred (Nasice)- Montenegróban (Titograd)-
- tüzérezred (Osijek)- Montenegróban (Danilovgrad)-
- 12. gyalogos hadosztály (Sremska Mitrovica):
- 160. gyalogezred (Sremski Karlovci)
- 16. gyalogezred (Vinkovci)
- 116. gyalogezred (Indjija-Ruma)
- tüzérezred (Sremska Mitrovica)
- 36. gyalogos hadosztály (Zrenjanin):
- 3. gyalogezred (Velika Kikinda)
- 5. gyalogezred (Vrsac)
- 6. gyalogezred (Zrenjanin)
- tüzérezred (Bela Crkva)
- 45. gyalogos hadosztály (Subotica):
- 20. gyalogezred (Subotica)
- 23. gyalogezred (Sombor)
- 24. gyalogezred (Backa Topola-Senta)
- tüzérezred (Subotica)
- 4. hadsereg „Armija” (Ljubljana):
- 4. lovassági ezred (Ljubljana)
- tank ezred (Ilirska Bistrica)
- műszaki ezred (Ljubljana)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Kocevlje)
- vegyvédelmi zászlóalj (Ljubljana)
- gépjárműves ezred (Ljubljana)
- kommunikációs ezred (Ljubljana)
- motorizált tüzér ezred (Celje)
- 4. légvédelmi ezred (Ljubljana)
- 1. gyalogos hadosztály (Postojna):
-1. gyalogosezred (Portoroz)
- 3. gyalogosezred (Postojna)
- 13. gyalogosezred (Divac-Hrpelje)
- tüzérezred (Postojna)
- 7. gyalogos hadosztály (Idrija):
- 1. gyalogezred (Tolmin)
- 2. gyalogezred (Vipava)
- 3. gyalogezred (Ajdovcina)
- tüzérezred (Idrija)
- 17. gyalogos hadosztály (Radovljica):
- 1. gyalogezred (Bled)
- 2. gyalogezred (Mojstrana)
- 3. gyalogezred (Bohinjska Bistrica)
- tüzérezred (Radovljica)
- 23. gyalogos hadosztály (Novo Mesto):
- 1. gyalogezred (Crnomelj)
- 2. gyalogezred (Trebnje-Celje)
- 3. gyalogezred (Novo Mesto)
- tüzérezred (Crnomelj)
- 26. gyalogos hadosztály (Ilirska Bistrica):
- 1. gyalogezred (Sveti Petar na Krasu)
- 3. gyalogezred (Ilirska Bistrica)
- 12. gyalogezred (Podgrad)
- tüzérezred (Ilirska Bistrica)
- 43. gyalogos hadosztály (Maribor):
- 1. gyalogezred (Murska Subota)
- 2. gyalogezred (Maribor)
- 3. gyalogezred (Slovenski Gradec)
- tüzérezred (Slovenska Bistrica)
- 5. hadsereg „Armija” (Skopje):
- lovassági ezred (Kumanovo)
- tank ezred (Stip)
- műszaki ezred (Pozarevac)
- kommunikációs ezred (Skopje)
- motorizált tüzér ezred (Pristina-Urosevac)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Kacanik)
- vegyvédelmi zászlóalj (Skopje)
- gépjárműves ezred (Skopje)
- 5. légvédelmi ezred (Skopje)
- 2. gyalogos hadosztály (Bitolj):
- 42. gyalogezred (Bitolj)
- 125. gyalogezred (Prilep)
- 100. gyalogezred (Bitolj)
- tüzérezred (Bitolj)
- 3. gyalogos hadosztály (Pristina):
- 1. gyalogezred (Pec)
- 2. gyalogezred (Pristina)
- 3. gyalogezred (Kosovska Mitrovica)
- tüzérezred” (Pristina-Pec)
- 27. gyalogos hadosztály (Ohrid):
- 14. gyalogezred (Ohrid)
- 16. gyalogezred (Resan-Struga)
- 20. gyalogezred (Sveti Naum)
- tüzérezred (Ohrid)
- 41. gyalogos hadosztály (Kumanovo):
- 6. gyalogezred (Kumanovo)
- 8. gyalogezred (Skopje)
- 12. gyalogezred (Vranje)
- tüzérezred (Kumanovo)
- 48. gyalogos hadosztály (Strumica):
- 1. gyalogezred (Banjica)
- 12. gyalogezred (Negotin)
- 14. gyalogezred (Valandovo)
- tüzérezred (Strumica)
- 16. gyalogos hadosztály (Stip):
- 1. gyalogezred (Veles)
- 2. gyalogezred (Stip)
- 4. gyalogezred (Kocane)
- tüzérezred (Stip)
- 52. gyalogos hadosztály (Kicevo):
- 1. gyalogezred (Kicevo)
- 2. gyalogezred (Debar)
- 3. gyalogezred (Gostivar)
- tüzérezred (Gostivar)
- 6. hadsereg „Armija” (Sarajevo):
- lovassági ezred (Sarajevo-Tuzla)
- harckocsizó (tank) ezred (Sarajevo-Ilidza)
- műszaki ezred (Gorazde)
- kommunikációs ezred (Sarajevo)
- motorizált tüzér ezred (Sarajevo)
- légvédelmi ezred (Sarajevo-Ilidza)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Sarajevo)
- vegyvédelmi zászlóalj (Sarajevo)
- gépjárműves ezred (Sarajevo)
- 8. gyalogos hadosztály (Tuzla):
- 1. gyalogezred (Brcko)
- 2. gyalogezred (Banja Luka)
- 3. gyalogezred (Tuzla)
- tüzérezred (Tuzla)
- 19. gyalogos hadosztály (Knin):
- 5. gyalogezred (Knin)
- 6. gyalogezred (Zadar)
- 14. gyalogezred (Bihac-Sinj)
- tüzérezred (Knin-Sinj)
- 29. gyalogos hadosztály (Trebinje):
- 1. gyalogezred” (Ljubinja)
- 2. gyalogezred” (Bileca)
- 3. gyalogezred (Trebinje)
- tüzérezred (Trebinje)
- 38. gyalogos hadosztály (Sarajevo):
- 1. gyalogezred (Visoko)
- 2. gyalogezred (Konjic)
- 3. gyalogezred” (Zenica)
- tüzérezred (Sarajevo-Ilidza)
1https://de.wikipedia.org/wiki/Freies_Territorium_Triest
A Honvéd Hadtest Jugoszlávia „Korpus narodne odbrane Jugoslavije”(KNOJ) viszonylatában 1949. július -december közt a főparancsnokság Belgrád (Beograd) városban diszlokált, mely alá tartozott:
- 2. hadosztály „divizija” (Zagreb):
- 3. gyalogezred (Zagreb):
- 6. gyalogezred (Ogulin)
- 16. gyalogezred (Ljubljana)
- 17. gyalogezred (Osijek)
- 7. hadosztály „divizija” (Sarajevo):
- 2. gyalogezred (Mostar)
- 4. gyalogezred (Banja Luka)
- 11. gyalogezred (Sarajevo)
- 67. gyalogezred (Cetinje)
- 8. hadosztály „divizija” (Skopje):
- 1. gyalogezred (Pristina)
- 2. gyalogezred (Stip)
- 3. gyalogezred (Skopje)
- 11. hadosztály „divizija” (Krusevac):
- 19. gyalogezred (Kragujevac)
- 20. gyalogezred (Zajecar)
- 7. gyalogezred (Novi Pazar)
- gyalogezred (Krusevac)
- 27. hadosztály „divizija” (Beograd):
- 2. gyalogezred (Pancevo)
- 19. gyalogezred (Velika Kikinda)
- 23. gyalogezred (Stari Becej)
- 25. gyalogezred (Beograd))
- KNOJ határőrizeti erők
- KNOJ haditengerészet
- KNOJ vasúti összeköttetést biztosító erők
1949. októberben a Jugoszláv haderő úgynevezett katonai régiókra „vojni oblast” rendszerezték, melyeken belül hadtestek funkcionáltak1:
- 2. katonai régió (Novi Sad)
- 3. katonai régió (Nis)
- 5. katonai régió (Zagreb)
- 7. katonai régió (Sarajevo)
A hadseregek-hadseregcsoportok „Armija” struktúrája:
- 1. hadsereg „Armija”:
-műveleti parancsnokság (Kragujevac)
- tartalék parancsnokság (Nis)
- 10. lovas ezred (Smerevka Palanka)
- nehéz-tüzér ezred (Nis)
- harckocsizó (tank) ezred (Nis)
- műszaki ezred (Nis)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Nis)
- kommunikációs ezred (Nis)
- 1. légvédelmi zóna (Nis)
- 1. légvédelmi ezred (Nis)
- 4. gyalogos hadosztály (Valjevo):
- 6. gyalogezred (Gornji Milanovac)
- 11. gyalogezred (Valjevo)
- 8. gyalogezred (Beograd)
- tüzérezred (Valjevo)
- 10. gyalogos hadosztály (Kragujevac):
- 7. gyalogezred (Pozarevac)
-9. gyalogezred (Mladenovac-Jagodina)
- 16. gyalogezred (Kragujevac)
- tüzérezred (Kragujevac)
- 11. gyalogos hadosztály (Zajecar)-
- 11. gyalogezred (Zajecar)
- 8. gyalogezred (Knjazevac)
- 12. gyalogezred (Negotin)
- tüzérezred (Zajecar)
- 21. gyalogos hadosztály (Nis):
- 3. gyalogezred (Prokuplje)
- 4. gyalogezred (Nis)
- 5. gyalogezred (Aleksinac)
- tüzérezred (Nis)
- 37. gyalogos hadosztály (Uzice):
- 3. gyalogezred (Uzice)
- 5. gyalogezred (Cacak)
- 6. gyalogezred (Kraljevo)
- tüzérezred (Uzice-Cacak)
- 2. hadsereg „Armija” (Zagreb):
- 11. lovassági ezred (Cakovac)
- nehéz-tüzér ezred (Zagreb)
- harckocsizó (tank) ezred (Zagreb)
- műszaki ezred (Zagreb-Jastrebarsko)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Zagreb)
- kommunikációs ezred (Zagreb)
- 2. légvédelmi zóna (Zagreb)
- 2. légvédelmi ezred (Rijeka-Zagreb)
- 5. gyalogos hadosztály (Bjelovar):
- 8. gyalogezred (Bjelovar)
- 10.. gyalogezred (Sisak)
- 11. gyalogezred (Daruvar)
- tüzérezred (Bjelovar-Sisak)
- 6. gyalogos hadosztály (Karlovac):
- 1. gyalogezred (Zagreb)
- 2. gyalogezred (Otocac)
- 3. gyalogezred (Zagreb)
- tüzérezred (Karlovac)
- 14. gyalogos hadosztály (Varazdin):
- 1. gyalogezred (Varazdin)
- 3. gyalogezred (Koprivnica)
- 13. gyalogezred (Cakovec)
- tüzérezred (Varazdin)
- 56. gyalogos hadosztály (Maribor):
- 84. gyalogezred (Maribor)
- 80. gyalogezred (St. Ilj)
- 76. gyalogezred (Slovenski Gradec)
- tüzérezred (Slovenska Bitrica)
- 3. hadsereg „Armija” (Novi Sad):
- 9. lovassági ezred (Vrsac-Subotica)
- nehéz-tüzér ezred (Petrovaradin)
- harckocsizó (tank) ezred (Sremski Karlovci)
- műszaki ezred (Novi Sad)
- tankvadász ezred (Osijek)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Novi Sad)
- kommunikációs ezred (Petrovaradin)
- 3. légvédelmi zóna (Zemun)
- légvédelmi ezred (Osijek)
- 9. gyalogos hadosztály (Osijek)-
- 2. gyalogezred (Osijek)
- 3. gyalogezred (Osijek)
- 4. gyalogezred (Nasice)
- tüzérezred (Osijek)
- 12. gyalogos hadosztály (Sremska Mitrovica):
- 160. gyalogezred (Petrovaradin)
- 16. gyalogezred (Vinkovci)
- 19. gyalogezred (Ruma)
- tüzérezred (Sremska Mitrovica)
- 36. gyalogos hadosztály (Zrenjanin):
- 3. gyalogezred (Velika Kikinda)
- 5. gyalogezred (Vrsac)
- 6. gyalogezred (Zrenjanin)
- tüzérezred (Bela Crkva)
- 45. gyalogos hadosztály (Subotica):
- 20. gyalogezred (Subotica)
- 23. gyalogezred (Sombor)
- 24. gyalogezred (Senta)
- tüzérezred (Subotica-Backa Topola)
- 4. hadsereg „Armija” (Ljubljana):
- 4. lovassági ezred (Planina)
- nehéz-tüzér ezred (Celje)
- műszaki ezred (Ptuj)
- kommunikációs ezred (Ljubljana)
- 4. légvédelmi zóna (Ljubljana)
- 4. légvédelmi ezred Ptuj)
- 1. gyalogos hadosztály (Postojna):
- 2. gyalogosezred (Sezana)
- 3. gyalogosezred (Postojna)
- 13. gyalogosezred (Vipava)
- tüzérezred (Postojna)
- 7. gyalogos hadosztály (Ljubljana):
- 1. gyalogezred (Tolmin)
- 2. gyalogezred (Ajdovcina)
- 3. gyalogezred (Bovec)
- tüzérezred (Idrija)
- 17. gyalogos hadosztály (Radovljica):
- 25. gyalogezred (Bohinjska Bela)
- 41. gyalogezred (Mojstrana)
- 21. gyalogezred (Trzic)
- tüzérezred (Radovljica)
- 23. gyalogos hadosztály (Novo Mesto):
- 7. gyalogezred (Celje)
- 9. (77.) gyalogezred (Metlika)
- 14. (19.) gyalogezred (Crnomelj)
- tüzérezred (Crnomelj)
- 26. gyalogos hadosztály (Ilirska Bistrica):
- 1. gyalogezred (Podgrad)
- 3. gyalogezred (Klana)
- 12. gyalogezred (Ilirska Bistrica)
- tüzérezred (Ilirska Bistrica-Mocica)
- 5. hadsereg „Armija” (Skopje):
- lovassági ezred (Kumanovo/Vranje)
- nehéz-tüzér ezred (Urosevac/Pristina)
- tank ezred (Bitolj)
- műszaki ezred (Demir Kapija)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Kacanik)
- légvédelmi ezred (Prizren)
- 5. légvédelmi zóna (Skopje)
- 2. gyalogos hadosztály (Bitolj):
- 42. gyalogezred (Bitolj)
- 125. gyalogezred (Prilep)
- 100. gyalogezred (Bitolj)
- tüzérezred (Bitolj)
- 3. gyalogos hadosztály (Pristina):
- 5. gyalogezred (Pec)
- 7. gyalogezred (Pristina-Djakovica)
- 9. gyalogezred (Kosovska Mitrovica)
- tüzérezred” (Pristina-Kosovska Mitrovica )
- 16. gyalogos hadosztály (Stip):
- 1. (56.) gyalogezred (Veles)
- 2. gyalogezred (Stip)
- 4. gyalogezred (Kocane)
- tüzérezred (Stip)
- 27. gyalogos hadosztály (Ohrid):
- 14. gyalogezred (Ohrid)
- 16. gyalogezred (Struga)
- 20. gyalogezred (Sveti Naum)
- tüzérezred (Ohrid)
- 41. gyalogos hadosztály (Kumanovo):
- 6. gyalogezred (Kumanovo)
- 8. gyalogezred (Skopje)
- 12. gyalogezred (Vranje-Kriva Palanka)
- tüzérezred (Kumanovo)
- 48. gyalogos hadosztály (Strumica):
- 1. gyalogezred (Banjica)
- 12. gyalogezred (Negotin)
- 14. gyalogezred (Valandovo)
- tüzérezred (Strumica)
- 52. gyalogos hadosztály (Kicevo):
- 1. gyalogezred (Kicevo)
- 2. gyalogezred (Debar)
- 3. gyalogezred (Gostivar)
- tüzérezred (Gostivar)
- 6. hadsereg „Armija” (Sarajevo):
- lovassági ezred (Sarajevo-Tuzla)
- nehéz-tüzér ezred (Sarajevo)
- harckocsizó (tank) ezred (Sarajevo-Ilidza)
- műszaki ezred (Sarajevo)
- 6. légvédelmi zóna (Sarajevo)
- légvédelmi ezred (Sarajevo-Ilidza)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Sarajevo)
- 8. gyalogos hadosztály (Tuzla):
- 1. gyalogezred (Brcko)
- 2. gyalogezred (Banja Luka)
- 3. gyalogezred (Tuzla-Bijelina-Zvornik)
- tüzérezred (Tuzla-Vlasenica)
- 19. gyalogos hadosztály (Knin):
- 5. gyalogezred (Knin)
- 6. gyalogezred (Zadar)
- 14. gyalogezred (Bihac-Sinj)
- tüzérezred (Knin-Sinj)
- 29. gyalogos hadosztály (Mostar):
- 10. gyalogezred” (Bileca)
- 11. gyalogezred” (Mostar)
- 13. gyalogezred (Trebinje)
- tüzérezred (Mostar-Trebinje)
- 38. gyalogos hadosztály (Sarajevo):
- 13. gyalogezred (Travnik)
- 17. gyalogezred (Konjic)
- 21. gyalogezred” (Zenica)
- tüzérezred (Sarajevo-Ilidza)
A háború vége utáni időszak újabb szerkezeti átrendeződést hozott a jugoszláv haderő struktúrájába. A hadsereg-hadseregcsoportok „Armija” megmaradtak, de az alájuk rendelt egységekben történtek változtatások. A hadsereg-hadseregcsoportok alá gyalogos hadosztályok, azok alá gyalogos ezredek és tüzér ezred sorolódott, és légvédelmi zónák, légvédelmi ezredek. A honvédelmi minisztérium alá a vezérkari törzs „Generalštab”, a műszaki erők parancsnoksága, a lovasság parancsnoksága, a vegyvédelmi erők parancsnoksága, a hadseregek-hadseregcsoportok „Armija”, a haditengerészet, a légierő, a gárdista hadosztály avagy gárdahadosztály, a Honvéd Hadtest Jugoszlávia (KNOJ), a „proletár” hadtest, a motorizált-harckocsizó erők tartoztak1.
1950. júniusában a JNA szárazföldi (KoV) erőinek szempontjából úgynevezett frontparancsnokságokat alakítottak ki a katonai régiók esetében, melyek alá harckocsizó hadosztályok és lövész hadtestek sorakoztak fel, az utóbbi alá pedig, lövész hadosztályok és dandárok:
- frontparancsnokság „komanda fronta G” (1. katonai régió „Vojni Oblast”)- Beograd:
- 4. lövész hadtest „streljacki korpus” -Kragujevac:
- 12. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 28. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 54. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 120. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 130. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 53. dandár „brigada”
- 114. dandár „brigada”
- 127. dandár „brigada”
- 9. lövész hadtest „streljacki korpus”- Novi Sad
- 3. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 51. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 62. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 67. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 102. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 14. lövész hadtest „streljacki korpus”- Beograd
- 17. harckocsizó (tank) hadosztály „tenkovska divizija”
- frontparancsnokság „komanda fronta B” (3. katonai régió „Vojni Oblast”)- Skopje:
- 5. lövész hadtest „streljacki korpus” -Skopje:
- 13. lövész hadtest „streljacki korpus”- Nis
- 2. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 10. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 35. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 45. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 75. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 19. lövész hadtest „streljacki korpus”- Kumanovo:
- 24. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 42. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 52. dandár „brigada”
- 26. harckocsizó (tank) hadosztály „tenkovska divizija”
- frontparancsnokság „komanda fronta C” (5. katonai régió „Vojni Oblast”)- Zagreb:
- 11. lövész hadtest „streljacki korpus” -Zagreb:
- 6. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 30. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 56. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 58. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 85. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 137. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 23. lövész hadtest „streljacki korpus”- Ljubljana:
- 1. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 33. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 60. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 129. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 20. harckocsizó (tank) hadosztály „tenkovska divizija”
- 7. hadsereg parancsnokság „komanda armija” (7. katonai régió „Vojni Oblast”) - Sarajevo:
- 2. lövész hadtest „streljacki korpus” - Mostar:
- 111. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 112. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 25. dandár „brigada”
- 47. dandár „brigada”
- 126. dandár „brigada”
- 16. lövész hadtest „streljacki korpus”- Tuzla:
- 15. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 22. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 58. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- 171. lövész hadosztály „streljacka divizija”
- Belgrád városparancsnokság „komanda grada Beograda”2
A hadseregek-hadseregcsoportok „Armija” struktúrája az 1950-es évek második felében:
- 1. hadsereg „Armija” (Kragujevac):
- lovassági ezred (Srem. Palanka)
- harckocsizó (tank) ezred (Nis)
- utász-pionír ezred (Nis) - akadályok kivitelezése, akadályok leküzdésére, valamint közúti híd- és összetettebb erődítési munkák elvégzésére szolgáló erő „pionirski puk”.
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Nis)
- kommunikációs ezred (Nis)
- motorizált tüzér ezred (Nis)
- katonai kórház (Nis)
- 1. légvédelmi ezred (Nis)
- 1. légvédelmi zóna (Nis)- „Nis-Kragujevac-Petrovac”
- 4. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Valjevo):
- 6. gyalogezred „pjesadijski puk” (Gornji Milanovac)
- 11. gyalogezred „pjesadijski puk” (Valjevo)
- 8. gyalogezred „pjesadijski puk” (Beograd)
- 4. tüzérezred „artiljerski puk” (Cacak)
- 10. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Kragujevac):
- 7. gyalogezred „pjesadijski puk” (Kragujevac)
- 9. gyalogezred „pjesadijski puk” (Jagodina)
- 17. gyalogezred „pjesadijski puk” (Krusevac)
- 10. tüzérezred „artiljerski puk” (Kragujevac)
- 11. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Zajecar):
- 75. gyalogezred „pjesadijski puk” (Zajecar)
- 150. gyalogezred „pjesadijski puk” (Knjazevac)
- 12. gyalogezred „pjesadijski puk” (Negotin)
- 11. tüzérezred „artiljerski puk” (Zajecar)
- 21. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Leskovac):
- 31. gyalogezred „pjesadijski puk” (Prokuplje)
- 4. gyalogezred „pjesadijski puk” (Nis)
- 5. gyalogezred „pjesadijski puk” (Aleksinac)
- 21. tüzérezred „artiljerski puk” (Nis)
- 37. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Uzice):
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Cacak)
- 5. gyalogezred „pjesadijski puk” (Kraljevo)
- 6. gyalogezred „pjesadijski puk” (Nova Varos)
- 37. tüzérezred „artiljerski puk” (Cacak)
- 2. hadsereg „Armija” (Zagreb):
- 11. lovassági ezred (Cakovac)
- harckocsizó (tank) ezred (Zagreb)
- műszaki ezred (Karlovac)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező ezred (Zagreb)
- kommunikációs ezred (Zagreb)
- motorizált tüzér ezred (Zagreb)
- katonai kórház (Zagreb)
- automobil ezred (Zagreb)
- szállítási parancsnokság (Maribor)
- 2. légvédelmi ezred (Rijeka-Zagreb)- a 2. légvédelmi hadosztály (2.PAO) alárendeltségébe (Zagreb)-
- 2. légvédelmi zóna (Zagreb)
- 5. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Bjelovar):
- 8. gyalogezred „pjesadijski puk” (Bjelovar)
- 11. gyalogezred „pjesadijski puk” (Daruvar)
- 10. gyalogezred „pjesadijski puk” (Sisak)
- 5. tüzérezred „artiljerski puk” (Sisak)
- 6. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Karlovac):
- 45. gyalogezred „pjesadijski puk” (Delnice)
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Otocac)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Zagreb)
- 6. tüzérezred „artiljerski puk” (Karlovac)
- katonai kórház
- 14. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Varazdin):
- 35. gyalogezred „pjesadijski puk” (Varazdin)
- 6. gyalogezred „pjesadijski puk” (Karlovac)
- 7. gyalogezred „pjesadijski puk” (Cakovac)
- 14. tüzérezred „artiljerski puk” (Varazdin)
- 56. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Maribor):
- 80. gyalogezred „pjesadijski puk” (Maribor)
- 44. gyalogezred „pjesadijski puk” (Murska Subota)
- 76. gyalogezred „pjesadijski puk” (Slovenski Gradec)
- 27. tüzérezred „artiljerski puk” (Slovenska Bistrica)
- szállítási század- (Maribor)
- katonai kórház (Maribor
- 3. hadsereg „Armija” (Novi Sad):
- 9. lovassági ezred (Vrsac-Subotica)
- harckocsizó (tank) ezred (Indjija-Sremski Karlovci)
- katonai kórház (Novi Sad)
- műszaki ezred (Novi Sad)
- tankvadász ezred (Indjija-Osijek)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Petrovaradin)
- kommunikációs ezred (Novi Sad)
- motorizált tüzér ezred (Zrenjanin)
- légvédelmi ezred - a 4. légvédelmi hadosztály (4.PAO) alárendeltségébe (Beograd)-
- légvédelmi zóna (Zemun-Beograd)
- 9. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Osijek):
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Slavonska Pozega)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Niksic)
- 4. gyalogezred „pjesadijski puk” (Osijek)
- 9. tüzérezred „artiljerski puk” (Osijek)
- 12. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Sremska Mitrovica-Valjevo):
- 160. gyalogezred „pjesadijski puk” (Sremski Karlovci)
- 19. gyalogezred „pjesadijski puk” (Ruma)
- 16. gyalogezred „pjesadijski puk” (Indjija)
- 12. tüzérezred „artiljerski puk” (Sremska Mitrovica)
- 36. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Zrenjanin):
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Velika Kikinda)
- 5. gyalogezred „pjesadijski puk” (Vrsac)
- 6. gyalogezred „pjesadijski puk” (Zrenjanin)
- 36. tüzérezred „artiljerski puk” (Bela Crkva)
- 45. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Subotica):
- 20. gyalogezred „pjesadijski puk” (Subotica)
- 23. gyalogezred „pjesadijski puk” (Sombor)
- 24. gyalogezred „pjesadijski puk” (Backa Topola)
- 45. tüzérezred „artiljerski puk” (Backa Topola)
- 51. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Senta):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Senta)
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Vrsac)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Bela Crkva)
- 51. tüzérezred „artiljerski puk” (Senta)
- 4. hadsereg „Armija” (Ljubljana):
- lovassági ezred (Ljutomer)
- tankvadász ezred (Ilirska Bistrica)
- toborzó központ (St Vide)
- katonai kórház (Ljubljana)
- műszaki ezred (Ljubljana)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező ezred (Kocevje)
- kommunikációs ezred (Ljubljana)
- motorizált tüzér ezred (Ribnica)
- intendáns hadianyag raktár (Ljubljana)
- 4. légvédelmi ezred (Ptuj) - a 2. légvédelmi hadosztály (2.PAO) alárendeltségébe (Zagreb) -
- 4. légvédelmi zóna (Ljubljana)
- 1. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Postojna):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Trieste)
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Divaca)
- 13. gyalogezred „pjesadijski puk” (Ribnica)
- 1. tüzérezred „artiljerski puk” (Postojna)
- 7. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Tolmin):
- 6. gyalogezred „pjesadijski puk” (St. Lucija)
- 7. gyalogezred „pjesadijski puk” (Ajdovacina)
- 5. gyalogezred „pjesadijski puk” (Vrhnika)
- 7. tüzérezred „artiljerski puk” (Logatec)
- 17. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Radovljica):
- 25. gyalogezred „pjesadijski puk” (Bled)
- 41. gyalogezred „pjesadijski puk” (Mojstrana)
- 21. gyalogezred „pjesadijski puk” (Trzic)
- 17. tüzérezred „artiljerski puk” (Begunje)
- 23. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Novo Mesto):
- 7. gyalogezred „pjesadijski puk” (Celje)
- 77 gyalogezred „pjesadijski puk” (Metljika)
- 19. gyalogezred „pjesadijski puk” (Crnomelj)
- 23. tüzérezred „artiljerski puk” (Crnomelj)
- 26. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Ilirska Bistrica):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Ilirska Bistrica)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Sveti Petar na Krasu)
- 12. gyalogezred „pjesadijski puk” (Klana)
- 26. tüzérezred „artiljerski puk” (Ilirska Bistrica)
- 5. hadsereg „Armija” (Skopje):
- lovassági ezred (Skopje)
- tankvadász ezred (Stip)
- harckocsizó (tank) ezred (Bitolj)
- műszaki ezred (Demir Kapija)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Kacanik)
- kommunikációs ezred (Skopje)
- motorizált tüzér ezred (Pristina)
- katonai kórház (Skopje)
- 5. légvédelmi ezred (Skopje)- a 4. légvédelmi hadosztály (4.PAO) alárendeltségébe (Beograd)-
- 5. légvédelmi zóna (Skopje)
- 2. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Leskovac):
- 125. gyalogezred „pjesadijski puk” (Kosovska Mitrovica)
- 42. gyalogezred „pjesadijski puk” (Pec)
- 100. gyalogezred „pjesadijski puk” (Pristina)
- 2. tüzérezred „artiljerski puk” (Kosovska Mitrovica)
- 3. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Prilep):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Prilep)
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Krusevo)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Negotin Vardar)
- 3. tüzérezred „artiljerski puk” (Negotin Vardar)
- 27. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Ohrid):
- 14. gyalogezred „pjesadijski puk” (Ohrid)
- 16. gyalogezred „pjesadijski puk” (Struga)
- 20. gyalogezred „pjesadijski puk” (Sveti Naum)
- 16. tüzérezred „artiljerski puk” (Ohrid)
- 41. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Kumanovo):
- 6. gyalogezred „pjesadijski puk” (Kumanovo)
- 8. gyalogezred „pjesadijski puk” (Skopje)
- 12. gyalogezred „pjesadijski puk” (Vranje)
- 41. tüzérezred „artiljerski puk” (Kumanovo)
- 48. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Strumica):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Demir Kapija)
- 12. gyalogezred „pjesadijski puk” (Negotince)
- 14. gyalogezred „pjesadijski puk” (Valandovo)
- 48. tüzérezred „artiljerski puk” (Strumica)
- 16. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Pristina):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Urosevac)
- 56. gyalogezred „pjesadijski puk” (Pristina)
- 4. gyalogezred „pjesadijski puk” (Djakovica)
- 16. tüzérezred „artiljerski puk” (Pristina)
- 52. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Kicevo):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Kicevo)
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Debar)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Gostivar)
- 52. tüzérezred „artiljerski puk” (Gostivar)
- 6. hadsereg „Armija” (Sarajevo):
- lovassági ezred (Sarajevo-Tuzla)
- harckocsizó (tank) ezred (Sarajevo)
- műszaki ezred (Gorazde)
- büntetés végrehajtó -fegyelmező zászlóalj (Sarajevo)
- kommunikációs ezred (Sarajevo)
- motorizált tüzér ezred (Sarajevo)
- vegyvédelmi ezred (Teslic)
- katonai kórház (Sarajevo)
- tankvadász ezred (Sarajevo)
- légvédelmi ezred (Sarajevo-Mostar)- a 2. légvédelmi hadosztály (2.PAO) alárendeltségébe (Zagreb)-
- légvédelmi zóna (Sarajevo)
- 8. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Tuzla):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Brcko)
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Bijelina)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Tuzla)
- 8. tüzérezred „artiljerski puk” (Tuzla)
- 19. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Knin):
- 5. gyalogezred „pjesadijski puk” (Knin)
- 6. gyalogezred „pjesadijski puk” (Zadar)
- 14. gyalogezred „pjesadijski puk” (Sinj)
- 19. tüzérezred „artiljerski puk” (Sinj)
- 22. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Banja Luka):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Prijedor)
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Kljuc)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Jajce)
- 22. tüzérezred „artiljerski puk” (Teslic)
- 29. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Mostar):
- 10. gyalogezred „pjesadijski puk” (Mostar)
- 11. gyalogezred „pjesadijski puk” (Trebinje)
- 13. gyalogezred „pjesadijski puk” (Mostar)
- 29. tüzérezred „artiljerski puk” (Mostar)
- 38. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” (Sarajevo):
- 13. gyalogezred „pjesadijski puk” (Travnik)
- 17. gyalogezred „pjesadijski puk” (Sarajevo)
- 21. gyalogezred „pjesadijski puk” (Zenica)
- 38. tüzérezred „artiljerski puk” (Sarajevo)
A jugoszláv honvédelmi minisztérium alá tartozó további szárazföldi haderők:
A gárdista hadosztály avagy gárdahadosztály „gardijski korpus” (Beograd):
- 1. gárdista tüzér dandár
- 2. gárdista tüzér dandár
- tüzér ezred
- légvédelmi tüzér ezred
- műszaki zászlóalj
- kommunikációs zászlóalj
Honvéd Hadtest Jugoszlávia „Korpus narodne odbrane Jugoslavije”(KNOJ)- Beograd:
- 2. hadosztály „divizija” (Zagreb):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Zagreb)
- 21. gyalogezred „pjesadijski puk” (Ogulin)
- 15. gyalogezred „pjesadijski puk” (Ljubljana)
- 17. gyalogezred „pjesadijski puk” (Osijek)
- 7. hadosztály „divizija” (Sarajevo):
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Mostar)
- 4. gyalogezred „pjesadijski puk” (Banja Luka)
- 11. gyalogezred „pjesadijski puk” (Sarajevo)
- 67. gyalogezred „pjesadijski puk” (Cetinje)
- 8. hadosztály „divizija” (Skopje):
- 1. gyalogezred „pjesadijski puk” (Pristina)
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Stip)
- 3. gyalogezred „pjesadijski puk” (Skopje)
- 11. hadosztály „divizija” (Kragujevac):
- 19. gyalogezred „pjesadijski puk” (Kragujevac)
- 20. gyalogezred „pjesadijski puk” (Zajecar)
- 7. gyalogezred „pjesadijski puk” (Novi Pazar)
- gyalogezred „pjesadijski puk” (Krusevac)
- határőrizeti ezred „granični puk” (Pirot)
- 27. hadosztály „divizija” (Beograd):
- 2. gyalogezred „pjesadijski puk” (Pancevo)
- 19. gyalogezred „pjesadijski puk” (Velika Kikinda)
- 23. gyalogezred „pjesadijski puk” (Stari Becej)
- 25. gyalogezred „pjesadijski puk” (Beograd)
-A „proletár” hadtest (Sarajevo):
- 1. proletár ezred (Sarajevo)
- 2. proletár roham ezred (Teslic)
- 3. roham ezred (Pakrac)
- 4. roham ezred (jugoszláv-albán államhatár)
- 5. proletár ezred (jugoszláv-bolgár államhatár)
- 6. proletár zászlóalj
- 7. roham zászlóalj (Shkodra)
A motorizált-harckocsizó erő:
- 1. harckocsizó (tank) hadtest „korpus“:
- 1. tankezred (Sisak)
- 2. tankezred (Varazdin)
- motorizált gyalogos ezred (Sisak)
- nehéz-tüzér ezred (Vinkovci)
- kombinált tüzér ezred (Sisak)
- tankvadász hadosztály (Bjelovar)-
- tankvadász hadosztály (Sisak)
- nehéz-aknavetős egység (Virovitica)
- 2. harckocsizó (tank) hadtest „korpus“:
- 1. tankezred (Krnalj)
- 2. tankezred (Celje)
- motorizált gyalogos ezred (Ljubljana)
- kombinált tüzér ezred (Maribor)
- 3. harckocsizó (tank) hadtest „korpus“:
- 1. tankezred (Osijek)
- 2. tankezred (Novi Sad)
- motorizált gyalogos ezred (Pancevo)
- kombinált tüzér ezred (Novi Sad)
- tankvadász egység (Novi Sad)-
- légvédelmi egység (Sremski Karlovci)
- nehéz-aknavetős egység (Osijek)
- Törzstiszti kiképző-oktatási iskola:
- tiszti képzés (Banja Luka)
- nem aktív tiszti -tartalékos- képzés (Bela Crkva)
A légierő tekintetében a főparancsnokság Belgrádban (Beograd) funkcionált, mely alá részlegek, szekciók tartoztak:
- személyügyi
- oktatási
- technikai
- kommunikációs
- szállítók
- fényképészeti
- meterológiai
- gazdasági
- egészségügyi
- gyár-összeszerelő-javító
- raktár és adminisztrációs
valamint továbbá:
- civil repülés
- szövetségi sport repülés
- szövetségi pilóta iskola (Ruma-Zagreb)
- vitorlázó repülés (Vrsac, Novi Sad, Sarajevo, Brezice, Cerklje, Ribnica, Bloke…… )
A légvédelem szempontjából az ezerkilencszázötvenes évekre, az egységek hadosztályokba tömörültek és elsősorban a nagyvárosok védelmére irányultak1:
- 2. légvédelmi hadosztály „divizija” (Zagreb), a zágrábi 5. katonai régió alárendeltségében diszponált. Három ezredből állt:
- 2. légvédelmi ezred (Zagreb)
- 4. légvédelmi ezred (Ljubljana)
- 6. légvédelmi ezred (Mostar)
- 4. légvédelmi hadosztály „divizija” (Beograd) a 7. katonai régió alárendeltségében diszponált. Három ezredből állt:
- 1. légvédelmi ezred (Nis)
- 3. légvédelmi ezred (Novi Sad-Sombor)
- 5. légvédelmi ezred (Skopje-Stip)
A Jugoszláv Haditengerészet főparancsnoksága a horvát dalmáciai Szplit (Split) városában működött. Maga a haditengerészet által ellenőrzött tengeri terület kiterjedése Szuszák (Susak) észak-adriai szigettől tartott a jugoszláv-albán államhatárig. Ezen terület három úgynevezett haditengerészeti zónából állt össze:
- 1. zóna- „Susak” szigettől „Sibenik” tengerparti városig
- 2. zóna-„Sibenik” tengerparti várostól „Dubrovnik” tengerparti városig
- 3. zóna-„Dubrovnik” tengerparti várostól a jugoszláv-albán államhatárig.
A főparancsnokság alá az alábbi egységek tartoztak:
- hadihajózó erők, flotta:
- hét darab -korábbi olasz haditengerészetben szolgált- hadizsákmány, torpedó hajó
- nyolc darab -korábbi olasz haditengerészetben szolgált- hadizsákmány, aknarakó hajó
- két darab 1939-es gyártású járőr hajó
- hét darab -korábbi olasz haditengerészetben szolgált- hadizsákmány, vontató hajó
- egy darab 1932-es gyakorló-oktató hajó
- kilenc darab tengeralattjáró:
- két darab „nehéz” tengeralattjáró
- három darab „közepes” szovjet gyártású tengeralattjáró
- négy darab -korábbi olasz haditengerészetben szolgált- hadizsákmány, tengeralattjáró
- kilenc darab -korábbi olasz haditengerészetben szolgált- hadizsákmány, járőr hajó
- húsz darab -korábbi olasz haditengerészetben szolgált- hadizsákmány, torpedó naszád
- két darab 1932-es ellátó hajó
- egy darab 1896-os gyakorló-oktató hajó
- tengerész-gyalogság:
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Sibenik)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Herceg Novi)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Cavtat)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Budva)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Dubrovnik)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Djenovic)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Split)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Zadar)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Ulcinj)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Kotor)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Vir Pazar)
- tengerész-gyalogos zászlóalj (Gruda)
- haditengerészeti bázis:
- haditengerészeti bázis (Boka Kotor)
- haditengerészeti bázis (Tivat)
- haditengerészeti bázis (Djenovic)
- haditengerészeti bázis (Split)
- haditengerészeti bázis (Ston)
- haditengerészeti bázis (Gruz-Dubrovnik)
- haditengerészeti bázis (Sibenik)
- haditengerészeti bázis (Zadar)
- haditengerészeti bázis (Rijeka)
- haditengerészeti bázis (Pula)
- haditengerészeti parancsnokság és bázis:
- haditengerészeti parancsnokság és bázis (Sibenik)
- haditengerészeti parancsnokság és bázis (Boka Kotor)
- haditengerészeti parancsnokság és bázis (Vis)
- haditengerészeti parancsnokság és bázis (Split)
- haditengerészeti parancsnokság és bázis (Rijeka)
- haditengerészeti parancsnokság és bázis (Dubrovnik)
- haditengerészeti hadianyag raktár „arzenál”:
- haditengerészeti hadianyag raktár „arzenál” (Tivat)
- haditengerészeti hadianyag raktár „arzenál” (Rijeka)
- haditengerészeti hadianyag raktár „arzenál” (Pula)
- haditengerészet folyami erők-bázisai:
- folyami hajózó erők bázisa (Novi Sad)
- folyami hajózó erők bázisa (Kamenica)
- haditengerészet hajógyárak:
- haditengerészet hajógyárak (Split)
- haditengerészet hajógyárak (Rijeka)
- haditengerészet hajógyárak (Tivat)
- haditengerészet hajógyárak (Split)2
1 CIA-RDP82-00457R004700280001-6.pdf
2https: // www. Cia. Gov/ readingroom/ docs/ CIA- RDP82- 00457R006300520008-1. pdf,
1952. januárban a JNA strukturális átalakítást hajtott végre. A szárazföldi (KoV) erőinek szempontjából úgynevezett katonai régiók „Vojni Oblast“ formáció került visszaállításra, melyeken belül a lövész hadtesteket a hadtesti struktúra váltotta fel, a hadtesteken belüli lövész hadosztályok helyett pedig gyalogos hadosztályok „pjesadijska divizija” kerültek kialakításra, és megjelent a partizán dandár „partizanska brigada” formáció1:
- 1. katonai régió „Vojni Oblast”- Beograd:
- 4. hadtest „korpus” -Kragujevac:
- 12. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 28. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 54. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 120. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 130. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 53. dandár „brigada”
- 114. dandár „brigada”
- 127. dandár „brigada”
- 9. hadtest „korpus”- Novi Sad
- 3. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 51. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 62. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 67. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 102. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 14. hadtest „korpus”- Beograd- 2. operatív csoport „operativna grupa”
- 17. harckocsizó (tank) hadosztály „tenkovska divizija”- Kragujevac
- 3. katonai régió „Vojni Oblast”- Skopje:
- 5. hadtest „korpus” -Skopje- 5. operatív csoport „operativna grupa”
- 13. hadtest „korpus”- Nis
- 2. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 10. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 35. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 45. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 75. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 19. hadtest „korpus”- Kumanovo:
- 24. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 42. lgyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 50. partizán dandár „partizanska brigada”
- 26. harckocsizó (tank) hadosztály „tenkovska divizija”-Skopje
- 5. katonai régió „Vojni Oblast”- Zagreb:
- 11. hadtest „korpus” -Zagreb:
- 6. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 30. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 56.gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 85. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 137. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 118. dandár „brigada”
- 23. hadtest „korpus”- Ljubljana- 10. :operatív csoport „operativna grupa”
- 1. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 33. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 60. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 69. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 129. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 20. harckocsizó (tank) hadosztály „tenkovska divizija” - Sisak
- 7. katonai régió „Vojni Oblast” - Sarajevo:
- 2. hadtest „korpus” - Mostar:
- 111. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 112. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 24. dandár „brigada”
- 47. dandár „brigada”
- 126. dandár „brigada”
- 16. hadtest „korpus”- Tuzla:
- 15. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 22. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 58. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 171. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- Belgrád városparancsnokság „komanda grada Beograda”2
- Jugoszláv Honvéd Hadtest “Korpus Narodne Odbrane Jugoslavije“ (KNOJ)-parancsnokság Beograd-
1.2.3. A JNA MEGALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 1951-1987.
1.2.3.1. JNA 1951-1959. és a jugoszláv külkapcsolatok.
Az 1945. március 01-én megalakult Jugoszláv Hadsereg, „Jugoslovenska Armija“ (JA) megnevezést 1951-ben lecserélték Jugoszláv Néphadsereg „Jugoslovenska Narordna Armija“ (JNA) megnevezésre. A Jugoszláv Néphadsereg, ezen megnevezésével 1951.12.22-én1 kezdte meg életútját, mely megszűnéséig, 1992. 05. 20-ig tartott.2 1953-ban alkotmányos törvényt fogadtak el, amely megalapozta az ország egységes védelmi rendszerének kialakítását, és megvalósítását. Elfogadták a honvédelmi törvényt, és 1955-ben megkezdték az ország új védelmi doktrínájának általános kialakítását.3 A törvénybe foglaltak gyakorlati megvalósítására 1958-tól került sor. A törvény alapjául szolgált a kombinált hadviselés kialakulásának. Ennek során a honvédelmi hadműveleti erők mellett, erős partizánerők alakulhattak meg, mely osztagokba rendeződve partizán vezérkari törzs irányított. A partizán erők a népi ellenállás kialakításának alapját képezhette. 1959. nyár végére, már százhuszonhat partizán dandár alakult meg.
1955. májusában a jugoszláv haderő esetében a teljes létszám elérte a 610 000 főt, melyből a szárazföldi erőben 533 000 katona, a légierőben 44 000 katona és a haditengerészetben 33 000 katona szolgált.4
A katonai régiók „vojni oblasti” főhadiszállásának, főparancsnokságának szervezeti struktúrája:
- Törzs
- Főfelügyelőség
- Igazgatóságok:
- szervezeti és mozgósítási igazgatóság
- hadműveleti igazgatóság
- politikai igazgatóság
- hírszerzési igazgatóság (kémelhárítás)
- támogató-logisztikai igazgatóság
- Szekciók:
- hírszerzési szekció
- kiképzési szekció
- kiegészítő csapatok kiképzési szekciója
- személyügyi szekció
- koordinációs és mozgósítási szekció
- jogi szekció
- Katonai régiók főhadiszállásának, főparancsnokságának alárendelve:
- tüzérségi parancsnokság
- légvédelmi parancsnokság
- páncélos erők parancsnoksága
- műszaki erők parancsnoksága
- híradós erők parancsnoksága
- vegyvédelmi parancsnokság
- katonai törvényszékek és ügyészségek
- helyi erők parancsnoksága
- katonai régió parancsnokság
1 https://www.vs.rs/sr_lat/istorijat-vojske-srbije
2 https://enciklopedija.hr/clanak/jugoslavenska-narodna-armija
3 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
A katonai régiók „vojni oblasti“ struktúrája:
- 1 katonai régió (Beograd):
- 4. hadtest (Kragujevac)
- 9. hadtest (Novi Sad)
- 3. katonai régió (Skopje):
- 13. hadtest (Nis)
- 19. hadtest (Kumanovo)
- 5. katonai régió (Zagreb):
- 11. hadtest (Zagreb)
- 23. hadtest (Ljubljana)
- 7. katonai régió (Sarajevo):
- 21. hadtest (Mostar)
A hadtesteket „korpus” alkotta:
- hadtesti törzs parancsnokság:
-parancsnok
- törzsparancsnokság:
-szekciók:
- műveleti
- szervezési
- hírszerzési
- kiképzési
- adminisztrációs
-alszekciók:
- személyügyi
- pénzügyi
- rejtjelező
- két darab gyalogos hadosztály
- egy vagy két darab hegyivadász hadosztály
- három darab tüzér ezred
- tábori tüzérség
- légvédelmi tüzérség
- páncélosok elleni tüzérség
- Hat darab zászlóalj:
- felderítő
- tank
- műszaki
- híradós
- szállító
- egészségügyi
- két század:
- őr század
- vegyvédelmi
A hadtestet alkotta a tank hadosztály.
A tank hadosztály személyi állományát 9590 főre tették, melyben 140 darab tank szolgált. A hadosztályt négy dandár „brigád“ alkotta, melyből kettő volt tankos, egy motorizált és egy tüzér. Mindezek mellett a hadosztály kiszolgálta négy tüzér zászlóalj:
- egy önjáró tüzér zászlóalj, melyben három tüzér üteg funkcionált,
- egy harckocsik elleni tüzér zászlóalj, melyben három tüzér üteg funkcionált, négy 76. mm-es ágyukkal ellátva mindegyik üteg,
- egy légvédelmi tüzér zászlóalj, melyben három tüzér üteg funkcionált, négy 37. mm-es légvédelmi gépágyúkkal ellátva mindegyik üteg,
- egy aknavetős zászlóalj, melyben két tüzér üteg funkcionált, négy 120. mm-es ágyukkal ellátva mindegyik üteg.
A hadosztály alá tartozott továbbá:
- egy felderítő zászlóalj
- híradós zászlóalj
- műszaki zászlóalj
- egészségügyi zászlóalj
- szállító zászlóalj
A hadosztályon belül a két tank dandár működött. Mindegyik dandárt 1814 katona alkota, és 54 darab tank, a dandár négy zászlóaljból állt, ebből három tankos, egy motorizált zászlóalj. A tankos zászlóaljak 18 tankból álltak, mely erő két századra tagolódott. Mindegyik század három tankos szakasz alkotta. A motorizált zászlóalj három nehéz-géppuskás századból állt, egy aknavetős századból - az aknavetős századok két szakaszból álltak, mindegyik szakasz három rajból, melyek 82. mm-es aknavetővel rendelkeztek-, és egy páncélosok elleni tüzér századból - századok két szakaszból álltak, mindegyik szakasz két rajból, melyek 45. mm-es páncéltörő ágyúkkal rendelkeztek-. Mindezek mellett a dandárt kiszolgálta három tüzér üteg:
- egy tábori tüzér üteg, melyben két tüzér raj funkcionált,76. mm-es ágyukkal ellátva,
- egy harckocsik elleni tüzér üteg, melyben két tüzér raj funkcionált, páncélosok elleni ágyukkal ellátva,
- egy légvédelmi tüzér üteg, melyben két tüzér raj funkcionált, négy 37. mm-es légvédelmi gépágyúkkal ellátva.
A dandár alá tartozott továbbá:
- egy főparancsnoki század
- híradós század
- műszaki század
- egészségügyi század
- szállító század
A hadosztályon belül a egy motorizált dandár működött. A dandárt 2188 katona alkotta. A motorizált dandár három zászlóaljból állt, mindegyik zászlóalj öt századból:
- három motorizált század, mindegyik három szakaszból állt, és minden szakasz három rajból,
- egy aknavetős század, mely két szakaszból állt, és minden szakasz három rajból, 81. mm-es aknavetőkkel ellátva,
- egy géppuskás század, mely két szakaszból állt, és minden szakasz három rajból.
Mindegyik motorizált zászlóaljat támogatott:
- egy páncélosok elleni tüzér szakasz, mely két rajból állt, mindegyik ellátva 45. mm-es ágyúkkal,
- egy páncélosok elleni lövész szakasz, mely két rajból állt, mindegyik ellátva páncélosok elleni fegyverzettel.
- egy aknavetős tüzér üteg, mely két szakaszból állt, mindegyik szakasz két rajból, ellátva 120. mm-es aknavetőkkel,
- egy páncélosok elleni tüzér üteg, mely két szakaszból állt, mindegyik szakasz két rajból, ellátva 76. mm-es ágyúkkal,
- Géppuskás légvédelmi század, mely három szakaszból állt, mindegyik szakasz négy rajból, ellátva 12.7. mm-es géppuskákkal,
- felderítő század
- híradós század
- műszaki század
- egészségügyi század
- szállító század
A hadosztályon belül a egy tüzér dandár működött. A tüzért dandár három tüzér ütegből állt:
- egy tábori tüzér üteg, melyben két tüzér szakasz funkcionált,76. mm-es ágyukkal ellátva,
- egy harckocsik elleni tüzér üteg, melyben három tüzér szakasz funkcionált, páncélosok elleni ágyukkal ellátva,
- egy légvédelmi tüzér üteg, melyben két tüzér szakasz funkcionált, négy 37. mm-es légvédelmi gépágyúkkal ellátva.
A hadtestet alkotta a hegyivadász hadosztály.
A hegyivadász hadosztály személyi állományát 9381 főre tették. A hadosztályt alkotta:
- főparancsnokság
- három hegyivadász gyalogos ezred:
- mindegyik ezredben 3003 katona szolgált általában, és minden ezredet három zászlóalj alkotott, a zászlóaljak mindegyikében volt:
- három gyalogos század, mely három szakaszból, a szakaszok három rajból álltak,
- egy géppuskás század, mely két szakaszból, a szakaszok két rajból álltak,
- egy aknavető század, mely két szakaszból, a szakaszok három rajból álltak,
- egy harckocsik elleni lövész szakasz, mely három rajból állt,
- egy egészségügyi szakasz
- egy ellátó szakasz
valamint ütegek, mindegyik ütegben:
- tüzér üteg, mely két szakaszból állt,
- aknavetős üteg, mely három szakaszból állt
továbbá századok:
- felderítő
- híradós.
- nehéz-géppuskás
- harckocsik elleni lövész,
- műszaki
- egy hegyivadász tüzér ezred
- egy hegyivadász páncélosok elleni tüzér zászlóalj
- öt zászlóalj:
- egy géppuskás
- egy műszaki
- egy motorizált-gyalogos
- egy szállító
- egy tartalék,
- és kisegítő századok, többek közt, felderítő, műszaki, egészségügyi, őr, .....
A hadtestet alkotta a gyalogos hadosztály. A gyalogos hadosztály esetében a szerkezeti szerveződés az alábbi képen alakult:
A hadosztály parancsnokság, melyhez kapcsolódott a törzs és a támogató-hátországi főparancsnokság. A törzs alá tartozott a egy zenész szakasz és egy őrszázad.
Maga a hadosztály parancsnokság alá tartozott:
- Tüzérségi Főparancsnokság:
- légvédelmi zászlóalj (8x25.mm-es gépágyú, 12x12.7 mm-es géppuska)
- tábori tüzér ezred (24x76.mm-es ágyú, 12x105.mm-es ágyú)
- páncélosok elleni tüzér zászlóalj (12x57.mm-es ágyú)
- Gyalogos Ezredek:
- törzsparancsnokság:
- őr szakasza
- híradós század
- 1. gyalogos ezred
- 2. gyalogos ezred
- 3. gyalogos ezred
- 1.,2.,3. ezredek parancsnoksága -minden ezredhez tartozó erők-:
- tábori tüzér üteg (4x76. Mm-es ágyú)
- aknavetős üteg (4x120.mm-es aknavető)
- páncélosok elleni tüzér üteg (6x57.mm-es ágyú)
- páncélosok elleni lövész század (9x vállról indítható tankvadász rakéta, 15x tank elleni rakéta)
- 1. gyalogos zászlóalj
- 2. gyalogos zászlóalj
- 3. gyalogos zászlóalj
- nehéz-géppuskás század
- felderítő század
- műszaki század
- egészségügyis század
- Híradós zászlóalj:
- főparancsnoksági század
- vonalbiztosító század
- Egészségügyis zászlóalj
- Műszaki zászlóalj:
- 1. műszaki század
- 2. műszaki század
- 3. műszaki század
A támogató-hátországi főparancsnokság alá tartozott:
- állatorvosi kórház
- híradós ellátó raktár bázis
- mobil parancsnoksági raktár-objektumok
- lőszer ellátó
- műszaki ellátó
- tábori ellátó
1956-tól a JNA szerkezetében a korábbiakhoz képes változtattak, mely során a katonai régiókat „vojni oblast” (VO) átkeresztelték hadsereg régiókká „armijski oblast”1, melyekben egyes esetekben létrehoztak önálló páncélos hadosztályt, gárdista hadosztályt, illetve minden hadsereg régióban katonai területeket „vojni područja” (VP), hadtesti „korpus” parancsnokságokkal, melyek alá gyalogos hadosztályok rendeződtek2 :
- 1. hadsereg régió „armijski oblast”- Beograd:
- katonai területeket „vojni područja” - Beograd
- katonai területeket „vojni područja” - Novi Sad (9. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Kragujevac (14. hadtest „korpus”)
- 17. páncélos hadosztály „oklopna divizija”
- 4. gárda hadosztály „gardijska divizija”
- 3. hadsereg régió „armijski oblast”- Skoplje
- katonai területeket „vojni područja” - Nis (13. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Skopje (19. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Pristina
- 26. páncélos hadosztály „oklopna divizija”
- 5. hadsereg régió „armijski oblast”- Zagreb
- katonai területeket „vojni područja” - Zagreb (11. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Ljubljana (23. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Rijeka (10. hadtest „korpus”)
- 20. páncélos hadosztály „oklopna divizija”- Sisak
- 7. hadsereg régió „armijski oblast” - Sarajevo
- katonai területeket „vojni područja” - Sarajevo
- katonai területeket „vojni područja” - Banja Luka (6. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Tuzla (16. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Mostar (24. hadtest „korpus”)3
- Belgrád városparancsnokság „komanda grada Beograda”
- Határvédelmi parancsnokság „Komanda granicna jedinica-Beograd -korábbi KNOJ-
1Hadsereg régió „Armijski oblasti”, mint legmagasabb stratégiai formát a katonai hatóságokat 1959-ben felszámolták, és helyette a hadsereg „armija”, mint a legmagasabb stratégiai formát visszaállították.
2 Bojan B. Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine.. (311.oldal), 412482813-Www-Srpskioklop-Paluba-Info-Jna-1950-1957-Htm.pdf
3https://jna101.blogspot.com/2017/11/organizacija-mart-1956-oko-400000.html
A Jugoszláv Honvéd Hadtest “Korpus Narodne Odbrane Jugoslavije“ (KNOJ) -parancsnokság Beograd- esetében, a Honvéd Hadtest Jugoszlávia (KNOJ), már 1947-ben határ menti, határvédelmi egységekké „Komanda granicna jedinica-Beogad- kezdték átalakítani, majd 1953-ban megszüntették. A Jugoszláv Katonai Elhárítást „Kontraobavještajna služba” (KOS), mely 1946-ban jött létre a Honvédelmi Minisztérium által - megalakulásakor OZNA Harmadik Osztály-, kémelhárítási feladattal és a belső ellenség elleni, fasiszta és szélsőséges emigráció elleni, a politikai és erkölcsi egység megtörése elleni céllal, titokvédelmi feladattal, 1955-ben a JNA Biztonsági Szolgálatává alakították át.1
1948-től 1958-ig terjedő időszak esetében 1948-ban a Titó általi önálló szocialista útját próbálni járó Jugoszláviára, egyrészt a Sztálinista Szovjetunó, és annak csatlósa kelet-európai államai és Albánia, másrészt pedig a nyugat is nyomást gyakorolt, az 1953-as „Trieszti válság“2 végett. A szovjet tömb annak érdekében, hogy maga alá vonja Jugoszláviát és ráerőltesse a szovjet mintakommunizmust. Ezzel kapcsolatban meg lehet említeni, hogy a II. Világháborút követő időszakban a jugoszláv külpolitika a kölcsönös „segítségnyújtási, barátsági“ együtt működő nyilatkozattal tartotta fenn a Szovjetunióbeli kapcsolatát, sőt 1946-tól a marxista-leninista irányelv lépett életbe, követve a szovjet minta kommunizmust. Mindez azonban 1948-ig maradt meg. 1948-ban a sztálinista szovjet blokk a Titóista nagyratörő Balkán-politikája, annak délszláv egyedi szocializmusa miatt szakított Titóval. Titó szakított a szovjet bürokratikus-etaista államszocialista mintával és a sajátságos jugoszláv önigazgatási rendszer kiépítésének látott neki „Titoizmus“. 1949-re már a szovjet blokk országai és Szovjetunió gazdasági blokád alá vette Jugoszláviát. Az ezt kiváltó jugoszláv gazdasági válság ellenére Titó megtartotta pozícióját, sőt megerősödve a nyugati hatalmak felé nyitott.
Az 1950-es években elsőnek az USA közeledett Jugoszláviához, biztosítva annak önállósági törekvését, segélyekkel és haditechnikával, követve USA-t az európai nyugati hatalmak. Sztálin halála után, 1955. májusától Jugoszlávia, valamelyest rendezte rossz kapcsolatát a Szovjetunióval. Jugoszlávia a NATO és a Varsói Szerződés közti térbe kerülvén, egyfajta egyik oldalra sem elkötelezett hatalomként funkcionált.
A nyugat és elsősorban az USA titói Jugoszláviának a támogatására irányuló tevékenységének gyengülése -az amerikai katonai segélyprogram törlése-, Jugoszlávia Szovjetunióval történő lassú és fokozatos megbékélése, Ázsia és Afrika felé történő diplomáciai nyitás, 1958-tól Jugoszlávia védelmi politikáját megváltozását eredményezte.
Kidolgozásra került az „általános háborús stratégia“. Az ország átállt saját anyagi erőforrásainak és gazdasági potenciájának a kihasználására. A haderőben változást eredményezett, a szervezeti-technikai és doktrinális struktúrában, akadémiai szintű katonai és oktatási intézmények jönnek létre, megkezdődött a fegyveres erők szerkezetének és működési elvének korszerűsítése. A korábbi katonai szervezeti modell, már nem volt a kornak megfelelő. A Jugoszláviát irányító Joszip Broz Titó (Josip Broz Tito) politikai irányváltásai révén, a Szovjetunió és a „nyugati hatalmak“ tekintetében, aggodalomra adott okot úgy Titónak, mint pártkatonáinak. A Szovjetunió irányába történő 1950-es évek béli titói politikai elszigetelődés és a nyugat felé való nyitás, majd a szovjet kapcsolatok 1960-as évektől történő helyreállítása és a nyugattal történő pozitív kapcsolati viszony romlása, maga a „titóizmus“, a „sztálinista“ eszméktől mentes „nyugatbarát“ külön utas politika, mind mind hozzájárult ahhoz, hogy egy esetleges Jugoszlávia elleni szovjet és Varsói szerződés tagállamai, vagy a NATO általi agresszió képét vetítsék elő. Jugoszlávia, mivel sem a NATO-hoz és sem a Varsói Szerződéshez nem csatlakozott, kénytelen volt kialakítsa saját stratégiai pozícióját a két hatalmi tömb közt, és saját katonai doktrínái alapján készült fel egy esetleges „harmadik világháborúra”.3
A JNA 1959-re hadműveleti operatív-területi haderővé fejlődött. Az 1958-tól 1969. terjedő időszakot hadműveleti operatív-területi haderő szerkezeti és szervezeti struktúrájának folyamatos fejlődése jellemezte. Megjelentek a modern import fegyverek, felszerelések. Az egyre újabb és újabb követelményrendszer végett a katonai kiképzés a parancsnoki szinttől a mozgósítható és alapszolgálati állományig átszerveződött, fontos momentumot jelentett a hátországi ellátó rendszer kialakítása. A fegyveres erők átszervezési szakasza 1965-re fejeződött be és 1968-ra véget ért a fegyveres erők háború utáni fejlődésének leghosszabb időszaka.
1https://ojs.inz.si/pnz/article/view/3969/4508
2 http://hunhir.info/hirek/nagyvilag/2023/11/16/a-trieszti-felkeles-1953-november/
3 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
A JNA szárazföldi erejének struktúrája 1959-től 1968-ig hozzávetőlegesen megmaradt. Joszip Broz Titó (Josip Broz Tito) a Nemzetvédelmi „Honvédelmi” Tanács (Savet Narodne Obrane) elnökeként gyakorolta a hatalmat, mint a Jugoszláv Fegyveres Erők legfelsőbb vezetője, marsallja. Alá tartozott, maga a Nemzetvédelmi Tanács Titkársága, (Sekretarijat Saveta Narodne Obrane) . A Titkárság irányította a Honvédelmi Ügyekért Felelős Államtitkárságot (Državni Sekretarijat za Poslove Narodne Obrane), melynek élén az akkori védelmi miniszter állt. A Honvédelmi Ügyekért Felelős Államtitkárság irányította a Katonai Tanácsot (Vojni Savet). A haderő élén a vezérkar (Generalštab JNA) állt, mely parancsnokolta, az alá tartozó a JNA felügyelőségét (inspektorat JNA), szárazföldi erők parancsnokságát (KoV), légierő parancsnokságát (JRV), haditengerészet parancsnokságát (JRM), a határvédelmi erők parancsnokságát. Külön parancsnoksága volt a partizán erőknek (Glavni Štab Partizanske Jedinice NFRJ).
A haderőt a 350 000 fős szárazföldi, légi, haditengerészeti erők, a 25 000 fős határvédelmi erők (határőrség), a 12 000 fős gárda hadosztály, a 60 000 fős népi milícia, a 9000 fős speciális erők, a 230 000 fős partizán erők, és a még mozgósítható 850 000 fős erő képviselte. A JNA szárazföldi erejének struktúrája 1959-ben az alábbi képen alakult1:
- 1. hadsereg régió „armijski oblast”- Beograd:
- független egységek:
- 242. páncélos dandár „oklopna brigada”
- 12. hegyivadász dandár „brdska brigada”
- 322. kommunikációs (összekötő) ezred
- 306. tüzér ezred „artiljerski puk”
- 302. gépjárműves-szállító ezred
- 101. őrezred
- 446. határőrizeti dandár
- 481. határőrizeti dandár
- 131. motorizált nehéz-tüzér dandár
- 51. területi gyalogos egység „teritorijalna pješačka jedinica”
- 11. gyalogos hadtest „pješački korpus”:
- 20. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 45. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 36. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 4. gyalogos hadtest „pješački korpus”:
- 12. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 61. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” -korábbi 23. gyalogos hadosztály.
- 53. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” - korábbi 37. gyalogos hadosztály
- 3. hadsereg régió „armijski oblast”- Skoplje
- független egységek:
- 211. páncélos dandár „oklopna brigada”
- 25. hegyivadász dandár „brdska brigada”
- 324. kommunikációs (összekötő) ezred
- 360. tüzér ezred „artiljerski puk”
- 305. gépjárműves-szállító ezred
- 89. műszaki ezred „inzenjerski puk”
- 476. határőrizeti dandár
- 229. határőrizeti dandár
- 151. motorizált nehéz-tüzér dandár
- 42. területi gyalogos egység „teritorijalna pješačka jedinica”
- 8. gyalogos hadtest „pješački korpus”:
- 2. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 11. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 63. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”- korábbi 21. gyalogos hadosztály
- 5. gyalogos hadtest „pješački korpus”:
- 3. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 16. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 52. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
-
- 5. hadsereg régió „armijski oblast”- Zagreb
- független egységek:
- 265. páncélos dandár „oklopna brigada”
- 16. hegyivadász dandár „brdska brigada”
- 326. kommunikációs (összekötő) ezred
- 203. tüzér ezred „artiljerski puk”
- 307. gépjárműves-szállító ezred
- 181. őrezred
- 436. határőrizeti dandár
- 226. határőrizeti dandár
- 121. motorizált nehéz-tüzér dandár
- 7. területi gyalogos egység „teritorijalna pješačka jedinica”
- 10. gyalogos hadtest „pješački korpus” - korábbi 23. hadtest-:
- 44. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 1. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 60. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 9. gyalogos hadtest „pješački korpus”:
- 6. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 14. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 56. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 7. hadsereg régió „armijski oblast” - Sarajevo
- független egységek:
- 232. páncélos dandár „oklopna brigada”
- 17. hegyivadász dandár „brdska brigada”
- 368. kommunikációs (összekötő) ezred
- 370. tüzér ezred „artiljerski puk”
- 301. gépjárműves-szállító ezred
- 461. határőrizeti dandár
- 481. határőrizeti dandár
- 171. motorizált nehéz-tüzér dandár
- 6. gyalogos hadtest „pješački korpus” :
- 18. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija” - korábbi 29. gyalogos hadosztály-
- 19. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 38. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 12 gyalogos hadtest „pješački korpus”:
- 27 gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 15. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 47. gyalogos hadosztály „pjesadijska divizija”
- 1. páncélos hadtest „oklopni korpus” - Pancevo:
- 13. páncélos hadosztály „oklopna divizija”
- 17. páncélos hadosztály „oklopna divizija”
- 22. páncélos hadosztály „oklopna divizija”
A JNA légi erejének struktúrája 1959-ben az alábbi képen alakult2:
- 41. repüléstechnikai irányítás -parancsnokság (Vazduhoplovnog tehničkog kontrolora „VTK”) - Skopje
- 42. repüléstechnikai irányítás -parancsnokság (Vazduhoplovnog tehničkog kontrolora „VTK”) - Zagreb
- 43. repüléstechnikai irányítás -parancsnokság (Vazduhoplovnog tehničkog kontrolora „VTK”) - Sarajevo
- 44. repüléstechnikai irányítás -parancsnokság (Vazduhoplovnog tehničkog kontrolora „VTK”) - Beograd
- 3. vegyes légi hadtest MAK (Zagreb):
- független egységek:
- 21. légi hadosztály
- 33. légi hadosztály
- 37. légi hadosztály
- 2. légvédelmi tüzér-dandár
- 7. vegyes légi hadtest MAK (Zemun-Beograd):
- független egységek:
- 39. légi hadosztály
- 43. légi hadosztály
- 44. légi hadosztály
- 4. légvédelmi tüzér-dandár
- 2. repülős kiképző- oktató hadtest NAK (Mostar) -későbbi 4. ezred- :
- bázisok:
- Niksic, Zaluzani (Banja Luka), Valtura (Pula), Titograd
- kiképző központok: Mostar, Sarajevo, Jugovicevo (Novi Sad), Polje (Pancevo)
- harcoló repülő-ezredek:
- 81. repülő ezred
- 107. repülő ezred
- 150. repülő ezred
- 94. repülő ezred
- 198. repülő ezred
- 103. repülő ezred
- 204. repülő ezred
- 83. repülő ezred
- 97. repülő ezred
- 150. repülő ezred
- 94. repülő ezred
- 198. repülő ezred
- 103. repülő ezred
- 204. repülő ezred
- 83. repülő ezred
- 97. repülő ezred
- 172. repülő ezred
- 88. repülő ezred
- 109. repülő ezred
- 184. repülő ezred
- 964. repülő ezred
- 138. repülő ezred
- 119. repülő ezred
- 120. repülő ezred
- nem harcoló repülő-ezredek:
- 112. repülő ezred
- 116. repülő ezred
- 117. repülő ezred
- ejtőernyőző erők:
- 10. ejtőernyős dandár
- független (önálló) egységek:
- 24. ejtőernyős zászlóalj
- 30. ejtőernyős zászlóalj
- 37. ejtőernyős zászlóalj
- tüzér egység
- szállító egységek:
- 304. gépjárműves- szállító ezred
A JNA haditengerészetének struktúrája 1959-ben az alábbi képen alakult3:
- flotta:
- rombolók: „Pula, Kotor, Split”
- kísérő hajók:”Triglav, Biokovo, Durmitor, Ucka”
- tengeralattjárók: „Sava”
- kis méretű tengeralattjáró: „10”
- járőrhajó: tizenkilenc darab
- torpedós naszád: „Golesnica, Cer”
- aknaszedő hajó: huszonhét darab
- aknatelepítő hajó: hét darab
- támogató hajó: „Miner”
- kiképző-oktató hajó: „Jadran, Galeb”
- torpedós hajó: hetven darab
- nehéz torpedós hajó: hét darab,
- Jacht: „Podgorska, Istranka, Jadranka”
- segédhajók:
- vontató hajó: húsz darab,
- szállító hajó: tizenegy darab,
- üzemanyag szállító hajó: nyolc darab
- víz szállító hajó: két darab
- folyami flotta:
- folyami motoros hajó: „Sava”
- járőr motoros hajó: tíz darab
- folyami tüzér hajó: hat darab
- folyami aknaszedő: tizenhét darab
- folyami vontató négy darab
- jacht: „Krajina”
-haditengerészeti zóna „Vojne Pomorske Zone”:
- 5. zóna Pula
- 8. zóna Sibenik
- 9. zóna Boka Kotor
- 31. határőrizeti egység
- 446. tengerész-gyalogos dandár „MDB”
- 3. partvédelmi tüzér ezred „OAP”
- önálló vizi-torpedós ezred
- 303. gépjárműves- szállító ezred
A JNA gárda hadosztály struktúrája 1959-ben az alábbi képen alakult4:
- 4. gárda hadosztály
A JNA független lovas egységek struktúrája 1959-ben az alábbi képen alakult5:
- 111. önálló lovas ezred
- 110. önálló lovas ezred
1 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP80T00246A051400300001-7.pdf
2 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP80T00246A051400300001-7.pdf
3 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP80T00246A051400300001-7.pdf
4 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP80T00246A051400300001-7.pdf
5 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP80T00246A051400300001-7.pdf
1.2.3.2. JNA 1959-1970. haderő reform és tervek.
1.2.3.2.1. A „Drvar” katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1959-1964.
Megtörténik 1959-től 1961-ig a „Drvar“ terv alapján a Jugoszláv Néphadsereg átszervezése. Az 1956-tól használt4 hadsereg régió „armijski oblasti“ helyett, 1959-től a hadsereg, avagy hadseregcsoport „armija“ kifejezés kerül a hadi terminológia használatba. A hadseregcsoport alá, a már meglévő katonai műveleti területek mellé újabbakat vonnak be. Ez az átszervezés 1964-ig tartott. Minden hadseregcsoport alá tartozott több katonai terület „vojna područja“.5 Maga a katonai terület nagysága attól függött, mekkora volt a felelősségi terület, az ott működő katonai erő száma, összetétele, szerepe és rendeltetése, a katonai terület geográfiai elhelyezkedése….. . A legtöbb katonai terület „vojna područja” esetében, a területeken hadtest, partizán-területvédelmi erő funkcionált. Egyes kisebb katonai területeken általában dandárok (brigádok), és ezredek alkották a haderőt, de a „Drvar” terv (1959-1964.) előirányozta a hadosztályok (divízió) felfejlesztését. A „Drvar” terv (1959-1964.) egyaránt érintette a szárazföldi erőket, légi és légvédelmi hadnemet, mely ekkor még külön funkcionált és a haditengerészetet, honvédelmi minisztériumot közvetlen alá tartozó szolgálati ágakat…. .
A hadseregcsoport struktúrájában a hadosztályok (divíziók) és dandárok (brigád), valamint ezredek domináltak. Ezen tekintetében is elsősorban a gyalogos és gépesített hadosztályok, avagy divíziók. A szárazföldi erőket páncélos és gyalogos hadosztályok (divíziók) alkották, melyeken belül önálló dandárok, több ezred, adott harcászati nemek, területvédelmi és partizán alakulatok voltak. A jugoszláv erők esetében fontos és meghatározó szerepe volt az 1941. évtől, már strukturálisan kialakított gyalogságnak, mely klasszikus katonai formáció volt a haderőben. A gyalogságot az évek elteltével gépesítették, motorizálták, mely lehetővé tette a gyors hadmozgást és manőverezhetőséget. Az „általános háborús stratégia“ részeként a terv előirányozta a hadosztályok háborús helyzetre történő felfejlesztését. Erre három variáció, besorolás került betervezésre, melyeket úgynevezett hadrafoghatósági kategóriákra osztottak:
- „A” aktív első lépcsős,
- „B” másodlépcsős,
- „R” tartalékos.
A kategóriák közt elsősorban a létszámbeli, haditechnikai felszereltségi, korosztálybeli, tapasztaltsági, feltöltöttségi, parancsnokságok kiterjesztése béli különbségek voltak. Értelem szerűen az „A“ kategória rendelkezett a legjobb haditechnikai felszereltséggel, létszámmal, tapasztalt emberanyaggal, parancsnoki irányítással, feltöltöttséggel.6 Az 1960-as években egészen a közepéig lényegében megmaradt a korábbi struktúra, az az a négy hadsereg régió „armijski oblasti”7:
- 1. hadsereg régió „armijski oblast”- Beograd:
- katonai területeket „vojni područja” - Beograd
- katonai területeket „vojni područja” - Novi Sad (9. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Kragujevac (14. hadtest „korpus”)
- 17. páncélos hadosztály „oklopna divizija”
- 4. gárda hadosztály „gardijska divizija”
- 3. hadsereg régió „armijski oblast”- Skoplje
- katonai területeket „vojni područja” - Nis (13. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Skopje (19. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Pristina
- 26. páncélos hadosztály „oklopna divizija”
- 5. hadsereg régió „armijski oblast”- Zagreb
- katonai területeket „vojni područja” - Zagreb (11. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Ljubljana (23. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Rijeka (10. hadtest „korpus”)
- 20. páncélos hadosztály „oklopna divizija”- Sisak
- 7. hadsereg régió „armijski oblast” - Sarajevo
- katonai területeket „vojni područja” - Sarajevo
- katonai területeket „vojni područja” - Banja Luka (6. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Tuzla (16. hadtest „korpus”)
- katonai területeket „vojni područja” - Mostar (24. hadtest „korpus”).
A légierő esetében a légierőt összevonták a légvédelemmel és együtt alkották az úgynevezett Légi és Légvédelmi erőt „Ratno Vazduhoplovstvo i Protivvazdušna Odbrana” (RV i PVO). Korábbi időszakban, az ezerkilencszázötvenes évek előtt a légierőt önálló divíziók alkották, majd 1950-1959. köz a korábbi divízió önállóságát megszüntették és a légierő és légvédelem közvetlen főparancsnoksága (KM JRV i PVO) alá, illetve az 1950-től létrejövő légi (repülős) hadtestek „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) alá került. 1959. év után a „Drvar” terv alapján, a haderőreform részeként megszüntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti „zrakoplovni korpus“(ZK) parancsnokság (ZK Zagreb, ZK Beograd) avagy „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg, majd az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló zágrábi és belgrádi légi (repülős) hadtesti „zrakoplovni korpus“(ZK) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép, mely 1988-ig funkcionált.8
A „Drvar” terv részeként, az 1959.12.28-tól érvénybe lépő, erre vonatkozó parancs alapján, 1960-ban a Jugoszláv Haditengerészet erőinél is átszervezésre került sor, mely 1962-ig tartott. A főparancsnokság reformizációja során, a hajózó erő „flotta” mellett, három Adria-tenger szárazföldi és tengeri zóna, szektor lett kialakítva;
- zóna „Titograd”
- zóna „Mostar”,
- zóna „Sibenik”
- önálló operatív csoportot és területet képzett az isztriai Póla (Pula).
A sibeniki zóna keretében megalakult két tengerész-gyalogos hadosztály, a 19. dalmát tengerész-gyalogos hadosztály, mint elsődleges hadra fogható besorolású (A. kategória), és másodlagos besorolású (B. kategória) 9. dalmát tengerész-gyalogos hadosztály. Mindkét egység Knin (Knin) városban diszlokált.
A haditengerészeti hajózó „flotta” egységek közül a JRM parancsnoksághoz tartozott;
- a 4. romboló hadosztály,
- a 6. kísérő pusztító hadosztály,
- a 11. torpedócsónak hadosztály,
- a 16. aknakereső hadosztály
- és az újonnan megalakult tengeralattjáró-parancsnokság.
A hadiflotta közé tartoztak a torpedós hajók, járőrhajók, aknaszedő-aknavadász hajók, aknarakó hajók, mentő, szerviz és segédhajók. Az első úgynevezett hadihajózó flotta „1. flotila ratnih brodova” 1961.06.29-től alakulhatott meg. Ezen flotta alá tartozottak a haditengerészeti alakulatok, hadosztályok, melyben voltak a:
- a 4. romboló hadosztály,
- a 6. kísérő pusztító hadosztály,
- a 11. torpedócsónak hadosztály,
- a 16. aknakereső hadosztály
- tengeralattjáró-parancsnokság,
- 12. deszant hajózó hadosztály.
1962-ben a Haditengerészeti Parancsnokságot (VPO) és a szárazföldi erőket egybevonták, ezzel létrehozva a 4. hadseregcsoportot, mely 1968-ig funkcionált, majd ismét Haditengerészeti Parancsnoksággá (VPO) alakult vissza. A 4. hadsereg, mely állt haditengerészeti és szárazföldi egységekből, nemcsak a part menti, vagy tengervízi területet a szigetvilággal együtt, hanem hátországi mélységi kontinensen lévő szárazföldi területeket is ellenőrizte9.
A „Drvar” terv részeként a haderőben a Honvédelmi Minisztérium megalakította 1960.03.10-05.26. közt a Biztonsági Szolgálatot „Kontraobavještajna služba” (KOS), avagy kémelhárítást, katonai hírszerzést. A KOS jelen volt a hadműveleti haderőnemekben, a szárazföldi, légi-légvédelmi, haditengerészeti erőknél. Feladatuk volt a JNA felé irányított külföldi hírszerző szolgálatok külföldi központjainak ellenőrzése, valamint külföld felé tevékenykedő, jugoszláv területen működő ügynökség létrehozása.10
Az ezerkilencszázhatvanas években bekövetkező USA és Szovjetunió közti enyhülés eredménye képen, a szovjet hatalom Nyikita Sz. Hruscsov vezetésével rendezte baráti kapcsolatát Titóval, mely részeként viszont Jugoszlávia nyugati hatalmi külpolitikája gyengült. Így a korábbi katonai honvédelmi szervezeti modell nem felelt meg a Jugoszlávia külön utas nemzetközi politikájából adódó esetleges külső ellenséges offenzíva eredményes visszaverésére. Jugoszlávia közeledése Szovjetunióhoz és ezzel távolodása a nyugattál és az USA-tól, egyben az amerikai (USA) katonai segélyprogramok megszűnéséhez vezetett. A haditechnika tekintetében Jugoszlávia a modernizációs beszerzési projektjeit a továbbiakban a keleti nyitással, az az szovjet beszerzéssel oldotta meg. 1961-től, már tárgyalások kezdődtek a jugoszláv és szovjet blokk között a fegyverzet legmodernebb technológiájának beszerzéséről a jugoszláv fegyveres erők részére. A haditechnikai szárazföldi, haditengerészeti, légi-légvédelmi hadnemhez kapcsolódó eszközpark beszerzés elindult és szovjetektől, csehektől, lengyelektől érkezett a modern felszerelés; a harci járművektől, a tüzérségi eszközökön át, a légvédelmi rakétarendszertől, a szuperszonikus vadászrepülőkig, a hadihajóktól a radarrendszerekig, kézi könnyű és nehézfegyverzetig szinte minden. Továbbá licenc alapján megkezdődtek egyes prototípusok jugoszláv legyártásai, megindultak a kezelőszemélyzet Szovjetunióban történő át-kiképzései, továbbképzések, oktatási programok indultak el, hiszen a jugoszláv haderő arculatváltása az új szovjet haditechnikára ezt megkívánta. 1962-re a haderő modernizációja elkezdődött. A szovjet nyitás hatására Jugoszlávia védelmi stratégiája a nyugattal és USA-val történt elhidegülés végett, már nem a Varsó Szerződés és Szovjetunió általi esetleges agresszióra irányult, hanem a NATO országok felé. A csapásmérő erőit a jugoszlávok az ország nyugati része felé orientálták és felkészültek egy nukleáris háborús helyzet lehetőségére. A haderő szervezeti egységeit ezen elvárások felé formálták át, változtatták meg, miközben az 1956-1959. közti hat hónapos újoncképzéssel szakítva 1959-től reformizálódott a kiképzési terv, mely a kötelező kiképzés utáni időszakban folyamatos továbbképzéssel bővült, beépítve, az atomtámadás elleni honvédelmi ismereteket. A kiképzési programmal próbálták kompenzálni az ezerkilencszázhatvanas évekre adódó létszámhiányt a haderőben. Bár a „Drvar” tervezet 1959-1964. közti végrehajtása modernizálta a jugoszláv haderőt, lépést tartva a kor haditechnikai fejlődésével, mindennek ellenére adódott probléma a tervvel, számos hiba és gond merült fel, mely ezáltal korrekcióra szorult. Ezen korrekciót az 1964. július 08-án bevezetésre került „Drvar-2” tervvel kompenzálták, javították11.
1964-ben a „Drvar-2” terv -terv végrehajtásának elrendelése július 08-tól -alapján történő átszervezéssel a szárazföldi erők esetében elsőként a hadosztályokban, ezredekben, majd katonai területek és a hadsereg tekintetében történik változás, létrejöttek 1964. 09. 15-től új alakulatok.12
1.2.3.2.2. A „Drvar-2” modifikációs katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1964-1965.
A „Drvar-2” terv új megoldásokkal javította ki a korábbi hibákat, szervezeti formák átalakításával, a haderő átszervezésével. 1964. 09.15-től a szárazföldi erők hadosztályi, ezredi és katonai területet „vojna područja“ esetében történő átszervezéssel új alakulatok álltak hadrendbe. A szárazföldi erőknél a hadosztályok esetében a gyalogságban, a korábbi 1959-től funkcionáló öt ezredből álló struktúrát felváltotta a három ezredből álló szerkezet. Az ezredeket a régi formáció alapján alkotó század szintű struktúrát, pedig a zászlóalj szintű vette át. Az összes többi szolgálati ág esetében végrehajtásra került (ABKO, tüzér-rakétás egység, műszaki zászlóalj, összekötő-irányítási zászlóalj, tüzér ezred, harckocsizó zászlóalj,). határvédelem esetében a határszakasz szélességétől függően az eddigi dandárokban funkcionáló zászlóalj szintű struktúrát a század szintű váltotta fel. A határszakasz hossza, mélysége határozta meg a századok létszámát.
A haditengerészet13, mely akkor, mint 4. hadseregcsoport funkcionált 1962-től, létrehozta a pólai (Pula) haditengerészeti területből „Vojnopomorskoga područja” a haditengerészeti szektort „Vojnopomorski sektor” (VPS), valamint az 1. flotta 1. szpliti (Split) századának parancsnokságát és a haditengerészeti egységek egy részét, szintén haditengerészeti szektor alá rendelték14. A „Drvar-2” terv alapján, a korábbi flottai hadihajózó „1. flotila ratnih brodova” hadosztályok egy részét, az 1. számú század „eskadra”, mint hadműveleti alakulatba vonták be, mint hajózó alakulatokat, ezzel megszűnt a területi szétszóródása és, mint 1953-1959. közt egy század alá (1. számú század „eskadra”) tartoztak;
A haditengerészeti hajózó „flotta” egységek közül a JRM parancsnoksághoz tartozott;
- a 4. romboló hadosztály (Split), -megmarad hadosztály szinten-
- a 38. járőrhajós alakulat (Kumbor)
- a 11. torpedóhajós alakulat (Split),
- a 16. aknahajós alakulat (Ploce)
- 88. tengeralattjáró-parancsnokság (Pula).
A korábban funkcionáló „6. kísérő pusztító hadosztályt” a hajóállomány kiöregedése miatt megszüntették. A hadiflotta közé tartoztak a torpedós hajók, járőrhajók, aknaszedő-aknavadász hajók, aknarakó hajók, mentő, szerviz és segédhajók. Bár a hajózó erő tekintetében a területi szétszóródás megakadályozása volt a cél, mégis a megalakuló három haditengerészeti szektorban;
- szektor Pula-Rijeka
- szektor Sibenik
- szektor Kumbor-Tivat
továbbra is funkcionáltak, polgári felderítő hajók, aknakereső és telepítő hajók, szerviz és segédhajók. A haditengerészetet kiszolgálta továbbra is a partvédelmi tüzérség, „obalna artiljerija” (oab), melyben nagy változtatás nem történt. A légvédelmi (PVO) objektumok esetében létrejött ezred és üteg szintű ágazat. Az ezred Szplit (Split) városban funkcionált, míg az ütegek „Split, Vis, Ploce” településeken állomásoztak. A Szinyben (Sinj) állomásozó műszaki ezredet átminősítették századdá. A haditengerészet egyéb alakulataiból megalakulhatott a 82. számú haditengerészeti központ, mely a búvárszolgálatot is magába foglalta, továbbá létrejött a 85. számú partmenti megfigyelő és jelentő radar szolgálat, „obalske službeosmatranja i javljanja” (OSOJ), melynek század parancsnoksága Szplitben (Split) volt, és hozzá tartoztak a „Muzil, Brijuni, Premuda, Mali Losinj” OSOJ állomások. A haditengerészet gyalogos erőinek -tengerész-gyalogság- tekintetében, a létező három tengerész-gyalogos ezredet, melyek másodlagos besorolású (B. kategória) hadra fogható erőként képviselték a haditengerészet gyalogságát, megszüntették és összekovácsoltak belőlük egy ezredet. A knini (Knin) két tengerész-gyalogos hadosztály;
- 19. dalmát tengerész-gyalogos hadosztály, mint elsődleges hadra fogható besorolású erő (A. kategória),
- 9. dalmát tengerész-gyalogos hadosztály, mint másodlagos besorolású (B. kategória) hadra fogható erő,
-esetében a 19. dalmát tengerész-gyalogos hadosztályt átnevezték 91. dalmát tengerész-gyalogos dandárrá, 9. dalmát tengerész-gyalogos hadosztályt, pedig 9. dalmát tengerész-gyalogos ezreddé. Mindezek mellett Dubrovnyik (Dubrovnik) dél-dalmáciai városban a 472. számú tengerészgyalogos partraszálló dandárt átalakították zászlóaljjá.15
A „Drvar-2” terv érintette a légierőt és légvédelmet, mely során a légvédelem esetében ismét megalakultak a korábban, már alkalmazott légvédelmi ezred és hadosztály formációk. A korábbi „Drvar” (1959-1964.) terv lehetővé tette a zágrábi és belgrádi légi (repülős) hadtesti „zrakoplovni korpus“(ZK) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) létrehozását. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló „ZK/VK” és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. 1964. júniustól létrejött két légi (repülős) hadtest (VaK) és alá tartozó légvédelmi zóna parancsnokság:
- 1. légi (repülős) hadtest (VaK) alá tartozó 1. számú zóna parancsnokság „1. zona protivvazdusne odbrane” (Beograd),
- 5. légi (repülős) hadtest (VaK) alá tartozó 5. számú zóna parancsnokság „5. zona protivvazdusne odbrane” (Zagreb).
A légvédelem 1964-1966. közt összevonásra került a légierővel, a megalakulnak a repülős (légi) hadtestek alárendeltségében a légvédelmi-rakétás ezredek „Raketni Puk PVO” (rpPVO), a légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredek „puk VOJIN” (pVOJIN). A légvédelem esetében létrejöttek új ezred, divízió, üteg, és vegyes szerkezetű alakulatok, önjáró légvédelmi tüzérség (SPAA) és könnyű légvédelmi tüzérség „Laka Protuavionska Artiljerija” (LPAA). Az 1960-as évek közepétől az év végéig a légierő és légvédelem szerkezeti fejlesztés révén megszüntette a légi zónákat (VAZ) és kialakította légvédelmi divíziókat „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO), a légi bázisok, „Vazduhoplovna Baza” (VB) védelme tekintetében könnyű tüzér-rakéta osztályokat „Laki Artiljerijski-Raketni Divizion” (LARD) létesítettek. A légi és légvédelmi erők16 a szárazföldi és haditengerészeti erőket támogatták, légtért figyeltek és légtérben felderítést végeztek. A szárazföldi és haditengerészeti erőket a légierő légi dandárokkal támogatta. A légierő és légvédelem fő feladata Jugoszlávia légterének ellenőrzése védelme. Továbbá a szárazföldi és haditengerészeti erők támogatása. A légi támogatást a Jugoszláv Légierő (JRZ) vadászrepülős (la), vadász- bombázó repülős alakulatok (lab), felderítő (izvd), könnyű repülős rajok, légi szállítók, helikopteres alakulatok alkották. A légierő részét képezték a kiképző iskolák és különböző kisegítő szolgálati ágak; légtérfigyelés (VOJIN), kiszolgáló technikai személyzet, meteorológiai szolgálat, karbantartó és javító, ellátó logisztikai szolgálat…. .
A „Drvar-2” esetében a hadműveleti parancsnokságokon, jelentős számú katona nyugdíjazásra került sor a tiszti állomány esetében, 1964-1967. közt százezer jórészt 45. év alatti katonatiszt vonult nyugdíjba. A létszámhiány továbbra is fennállt, melynek megoldását továbbra is a sorkötelezettség idejének kitöltéséi reformizációjában látták. A harci képesség növelése érdekében a „Drvar-2” alapján csökkentették a katonai szolgálat időtartalmát 24 hónapról 18-ra és a képzés módosult, szakmai és gyakorlati végrehajtásra.17
1.2.3.2.3. A „Snaga” katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1965.
A „Drvar-2” tervet 1965-ben egy újabb terv követett, a „Snaga”, avagy „Erő”. A cél a partizánhagyományok tükrében történő szerkezeti változások végrehajtása, és mivel a „keleti nyitás, a szovjet baráti jobb” végett onnan, már nem fenyegetett veszély, ezért ennek megfelelő „békebeli” kiterjedt szervezeti reformizációra kerülhetett sor, amit 1966-1968. közt hajtottak végre. A „Snaga” kitervelése, már 1964.07.11-től megtörtént, gyakorlati végrehajtására 1965.02.22-től kerülhetett sor. Természetesen a terv alapján újabb haditechnikai modernizációra került sor, újabb szovjet fegyverzettel-felszereléssel látták el a haderő 1970-re.
Végrehajtásra került a haditengerészet, -mint 4. hadseregcsoport része, 1968-ig- modernizációjának újabb fázisa. 1966-1967-ben megszűnt a pólai (Pula) 88. számú tengeralattjáró bázis, de megalakult Sibenik (Sibenik) városban a Tengeri Mentőosztag „Pomorski odred za spašavanje”. A Szovjetunióból újabb modern hajók és azokhoz tartozó haditechnikai eszközök érkeztek. A Szovjetunióból beszerzésre 1969-ig került tíz darab „Osa” osztályú rakétás hajó, „P-15” típusú rakétákkal ellátva -összességében 96. db. rakéta-, valamint 1965-re négy darab „Shersen” osztályú torpedós naszád, ellátva torpedókkal -összességében 160. db. Torpedó-. A már meglévő licencek alapján javába folyt a hazai hajógyártás a tengerparti hajógyárakban, üzemekben, ahol elkészültek 1970-re három darab saját gyártású „Hero” osztályú tengeralattjáró. „Shersen” osztályú hajók szovjet licence alapján a „Kraljevica-Tito” hajógyárban legyártásra került tíz torpedó naszád, valamint a hajógyárból kikerültek két hazai gyártású nagy-járőrhajó „PBR”. Elkészültek úgynevezett kisebb járőrhajók öt darab „PC-132” típusú, négy darab „PC-137” típusú. Ezen kisebb járőrhajókat a határvédelem használatába állították be. Továbbá a hazai hajógyárakból kikerültek; segédhajók (hat darab), „hidrológiai” hajó (egy darab) és egyéb felszerelések.18
A „Snaga” terv a légierőt érintette a legnagyobb mértékben a változtatások tekintetében. 1966-tól a légi hadtesti parancsnokságok;
- 1. légi (repülős) hadtest (VaK) (Beograd),
- 5. légi (repülős) hadtest (VaK) (Zagreb).
alá, közvetlen kapcsolódással légvédelmi divíziókat (hadosztály) hoznak létre. Ezzel a korábbi légi zónákat (VAZ):
- 1. számú légvédelmi zóna parancsnokság „1. zona protivvazdusne odbrane” (VAZ-Beograd),
- 5. számú légvédelmi zóna parancsnokság „5. zona protivvazdusne odbrane” (VAZ-Zagreb),
megszűntek. Helyüket 1966-tól a légvédelmi divíziók „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) veszik át:
- 11. légvédelmi divíziókat „divizija Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO-Beograd)
- 15. légvédelmi divíziókat „divizija Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO-Zagreb).
A 11. dPVO az 1. légi (repülős) hadtest (VaK) (Beograd) alá került, a 15. dPVO pedig az 5. légi (repülős) hadtest (VaK) (Zagreb) alárendeltségébe. Bár 1968-ban megalakult az 1. „VaK” alárendeltségében a 13. légvédelmi divízió (dPVO-Skopski Petrovac), de azt 1972-1973. közt felszámolták. A terv a légvédelem tekintetében érintette a légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredeket (VOJIN);
1966-68. közt az 5. repülős (légi) hadtest „VaK” alá tartozó 5. pVOJIN (Zagreb-Pleso) ezredet a megszűnő 5. légvédelmi zónából (5.VAZ), áthelyezték az 5. „VaK” alatt megalakuló, 15. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá,
- a 7. pVOJIN ezredet (Sarajevo) 1967-ben feloszlatták,
- megalakult a 3. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred 3. pVOJIN (Skopski Petrovac),
- 1968-tól az 1. repülős (légi) hadtest „VaK” alá tartozó 1. pVOJIN ezredet (Beograd-Batajnica) a megszűnő 1. légvédelmi zónából (1.VAZ), áthelyezték az 1. „VaK” alatt megalakuló, 11. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá.
A terv a légvédelem tekintetében érintette a légvédelmi-rakétás ezredeket „Raketni Puk PVO” (rpPVO);
- 1966-68. közt az 5. repülős (légi) hadtest „VaK” alá tartozó 155. légvédelmi rakéta ezredet (rpPVO) (Zagreb-Kerestinec) áthelyezték a megszűnő 5. légvédelmi zónából (5.VAZ), az 5. „VaK” alatt megalakuló, 15. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá.
- 1968-tól az 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” tartozó 250. légvédelmi rakéta ezredet (rpPVO) (Beograd-Batajnica) a megszűnő 1. légvédelmi zónából (1.VAZ), áthelyezték az 1. „VaK” alatt megalakuló, 11. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá.
A kelet felé történő nyitás, és utána bekövetkező folyamatos kapcsolati előrehaladás eredménye képen, a jugoszláv katonai vezetés 1967. év végétől elrendelte a haderő további „leépítését” egyfajta „békebeli” időszaki állapothoz igazítva. 1968. augusztustól a területvédelmi (TO) erők tekintetében a területvédelmi ezredek felfejlesztésére csoportokat alakítottak ki, a partizán dandárok átalakításával, megszüntetésével. 19
Augusztusban megalakult huszonkét katonai körzet parancsnokság „komande vojnih okruga” (KVO). Változások történtek a honvédségi területek parancsnokságaiban és az összekötő egységekben is, amelyek az új, katonai területek nélküli szervezethez igazodtak.20
1.2.3.2.4. A „Snaga-2, Rudo” modifikációs katonai terv, 1968.
Az 1968-as Csehszlovákia elleni szovjet és Varsói Szerződés általi agresszió megváltoztatta a „Drvar, Drvar-2, Snaga” tervezetben előirányzott ellenségképet, mely csak egy esetleges nyugati, nyugatról érkező támadásra összpontosított. Megtörtént a „Snaga” terv modifikációja és megszületett a „Snaga-2” terv és a „Rudo” terv. Ezen tervek, már magukba foglalták a kelet felől történő agresszió lehetőségét is, amihez hozzájárult az 1968-as csehszlovákiai esemény. Elsősorban egy a Varsó Szerződés tagállamainak tekintetében, egy magyar vagy bolgár támadás esetére készült fel Jugoszlávia. Számos változás történt a védelmi stratégiában. Az egyik legnagyobb változás volt, hogy a korábbi négy hadsereg régió „armijske oblasti” helyett:
- 1. hadsereg régió „armijski oblasti”- Beograd,
- 3. hadsereg régió „armijski oblasti”- Skopje,
- 5. hadsereg régió „armijski oblasti”- Zagreb,
- 7. hadsereg régió „armijski oblasti”- Sarajevo,
létrejött hat hadseregcsoport „armija” és egy katonai területekbe „vojno područje”. Ezen formációk területi illetékességi zónája nagyjából megegyezett a tagállamok határaival.:
- 1. hadseregcsoport- Beograd, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Szerbia,
- 2. hadseregcsoport- Nis, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Szerbia,
- 3.hadseregcsoport- Skopje, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Macedónia,
- 5.hadseregcsoport- Zagreb, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Horvátország,
- 7.hadseregcsoport- Sarajevo, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Bosznia és Hercegovina,
- 9.hadseregcsoport (6. hadsereg)- Ljubljana, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Szlovénia,
- katonai körzet „vojno područje” Titograd Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Crna Gora (Montenegro),
- 4. hadseregcsoport/haditengerészet-Split, az Adria-tenger haditengerészeti zónában (VPO), maga a haditengerészet „Jugoslovenska Ratna Mornarica“ (JRM), melynek a főparancsnoksága Szplit (Split) dalmáciai városban volt, 1962-től a haditengerészet Haditengerészeti Parancsnokság (VPO) műveleti területét átnevezték 4. hadsereggé, mely néven a struktúrában 1968-ig működött, majd újra VPO-ként funkcionált, mint haditengerészet-
- légierő és légvédelem
A nyugati katonai terminológia szerint, a katonai terület, -angol megnevezéssel; „army district”, jugoszláv katonai megnevezéssel; armijski oblast” illetve hadseregcsoport „armija”- szintű volt.
A szárazföldi és haditengerészeti erőket támogatta a belgrádi (Beograd) központú főparancsnokság alatt álló, a légierő két repülős (légi) hadteste; a nisi parancsnoksággal funkcionáló 1. repülős (légi) hadtest „zrakoplovni korpus“ (ZK) és a zágrábi parancsnoksággal funkcionáló 5. repülős (légi) hadtest „zrakoplovni korpus“ (ZK). Az 1. ZK és 5. ZK hivatalos megnevezése, légi-repülő hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VAK/VaK) volt, így szerepel 1. VAK és 5.VAK, a Jugoszláv Légierő és Légvédelem krónikájában. 21 A hadseregcsoportok gyalogságból22, szárazföldi divíziókból (hadosztály), partizán divíziókból, önálló dandárokból (brigád), szárazföldi ezredekből, zászlóaljakból, logisztikai avagy hátországi támogató bázisokból, szakaszokból23 álltak.
A haditengerészeti körzetet (VPO), három haditengerészeti szektor „vojnopomorski sektor“ (VPS), flotta, egy szárazföldi divízió, könnyű logisztikai alakulatok, különítmények24 képezték, a légierőt és légvédelmet pedig operatív csoportok, légi hadtestek és divíziók (hadosztály), légvédelmi divíziók és logisztikai alakulatok alkották.25
1968-tól bevezetésre került a Területvédelmi Erők „Teritorijalna Obrana” (TO), mely a JNA-val együtt egyfajta „kétkomponensű” haderőt képviselt Jugoszlávia fegyveres erejében. A jugoszláv tagköztársaságok fennhatósága alá tartozó TO, a totális háború esetén aktivizálható népi, nemzeti védelmi fegyveres „területvédelmi“ erőt jelentette, mely kiegészítő másodlagos fegyveres alkotóelemét képezte a JNA mellett a jugoszláv honvédelemnek. A TO erők minden köztársaságban „Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Macedónia”, és autonóm tartományában (Koszovó és Vajdaság) megalakultak, működésüket az 1968-as honvédelemről szóló törvény biztosította. Ideológiai alapjaként szolgálhatott a partizán ellenállás, az állam teljes lakosságának a mozgósítása a haza védelmére.
A Területvédelem „Terirorijalna Obrana“ (TO) 1969-ben alakult meg, a tartalékos és mozgósítható polgári lakosság köréből, szerves részét képezvén a JNA-nak. A TO erők mozgósítható civil bázisában a nők és a férfiak egyaránt kivették a részüket. Minden jugoszláv állampolgár 15-65. év között mozgósítható, mely bázis több mint egy-három millió embert jelentett hadiállapot esetén. Békeidőben több mint 860.000 fő vett részt rendszeresen katonai kiképzéseken és más katonai gyakorlatokon. A területvédelmi erők személyi állományát az adott tagköztársaság a helyi önkéntesi alkották. A TO struktúrájában főbb szerepet játszott a kis, könnyen mozgatható, jól képzett, könnyű fegyveres gyalogos egységek, akik helyi terepismerettel rendelkeztek. A könnyű fegyverzet mellett, rendelkezhettek légvédelmi, tüzérségi, és jó néhány páncélozott járművel. Egyes alakulatai alkalmasak voltak szabotázs és speciális feladatok ellátására. Jól fel voltak szerelve. A TO erők erősen decentralizáltan és független működtek, zászlóalj és ezred szinten. A tengerpart menti régiók haditengerészeti egységekkel rendelkeztek. A területvédelmi erők műveleti területeiken raktározták felszerelésüket, fegyverzetüket. A partizán hagyományokat követve háború esetén „gerilla” harcmodorra voltak képezve, mint tartalékos gyalogsági erők, a helyi szövetségi köztársaság TO parancsnokságának irányítása alatt.
Minden egyes tagköztársasági, tartományi TO parancsnoki törzs „Staba TO“ (STO) esetében, szerb nemzetiségű katonai összekötők révén közvetlen kapcsolódtak a JNA-hoz. A TO erők hat tag köztársasági26 és két tartományi27 törzs alkotta.
A területvédelem (TO) tagköztársasági és két tartományi28 parancsnokságai alá járási, körzeti és városi törzsek tartoztak. A TO erők feladata volt a JNA erők hátországi támogatása, háború esetén az elfoglalt területek biztosítása. A TO erők egyfajta manőverezhető tartalékot képeztek, mely erő feladata volt támaszpontok létesítése és a JNA gépesített erőinek mélységi hadmozgásának biztosítása. A TO erőket a kézi könnyű fegyverzet mellett, nehézfegyverzettel is ellátták (páncélozott szállító harci járművekkel, aknavetőkkel és ágyúkkal)29. Az TO erők úgynevezett területi és mobilizált, manőverezhető alakulatok alkották, illetve járási, körzeti vegyes különítmények, osztagok. A vegyes alakulatok a területvédelmi erők 80 %-át tették ki, a csoport, a zászlóalj és osztag, század formációk. Ezek lehettek gyalogos, diverzáns, diverzáns ellenes, műszaki, légvédelmi, felderítő, közlekedési, kiképzési, támogató-logisztikai, rendészeti erők. A manőverezhető alakulatok a területvédelmi erők 20%-át tették ki, a dandár (brigád) és hadosztály (divízió) formációktól, a harccsoport „borbena grupa“ (BG), osztag, dandár, operatív csoport „operativna grupa“ (OG), taktikai csoport „takticna grupa“ (TG), „takticna skupina“ (TS) formációkig.
Az 1968. szeptemberében megalakult a Területvédelem (TO) a JNA támogatását látta el, kiegészítve annak feladatkörét és alárendeltségébe tartozva. Viszont az 1974. február 21-én elfogadott honvédelmi törvény a TO erőket közvetlen az adott tagköztársaság vagy tartomány (Vajdaság, Koszovó) alárendeltségébe helyezte át. Ezzel lényegében a jugoszláv fegyveres erőket egyenlő részben alkotta a JNA és a TO, egyfajta „kétkomponensű” haderőként. Arról, már viták folytak, hogy ez előnyös volt -e a JNA számára , vagy sem, hiszen a TO-ra fordított hadi kiadás és fejlesztés, a JNA-tól vette el a támogatást és ítélte lassú lemaradásra, a fegyverzeti modernizáció megtorpanása és haditechnikailag a nyugati katonai tömbhöz (NATO) képest való lemaradásra30.
A „csehszlovák válság” után Jugoszlávia folytatta és egyben újraindította katonai együttműködését a Szovjetunióval a fegyverbeszerzés s a technológiai együttműködés területén, mely a nyugat nemtetszését vonta maga után. A jugoszláv „különutas” politika elhatárolta azonban az országot a többi kommunista országtól.
1969. februárban új honvédelmi törvény bevezetésével egy új időszak kezdődött el. Jugoszlávia fegyveres erői egységgé válva egy két komponensű haderővé vált. Egymást kiegészítve és támogatva az úgynevezett hadműveleti hadsereg (JNA) és a területi védelem (TO). Ez utóbbi folyamatos fejlesztése és korszerűsítése némileg a JNA hadműveleti hadseregének a részleges és fokozatos létszámbeli csökkenését eredményezte31.
1https://ojs.inz.si/pnz/article/view/3969/4508
2 http://hunhir.info/hirek/nagyvilag/2023/11/16/a-trieszti-felkeles-1953-november/
3 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......
4412482813-Www-Srpskioklop-Paluba-Info-Jna-1950-1957-Htm.pdf
5 Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska Narodna Armija u Hrvatskoj i Sloveniji 1945-196 https: // ojs. Inz. Si/ pnz/ article/ view/ 3969/4508
6 Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska narodna armija u Socijalistickoj Republici Hrvatskoj 1959. – 1969. godine
7 Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija vaznija obiljecja. https:// jna 101. Blogspot. Com/ 2017/ 11/ organizacija- mart-1956-oko- 400000. html
8 Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA., Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija.., Davor Marijan: Smrt oklopne brigade……, Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska narodna armija u Socijalistickoj Republici Hrvatskoj 1959. – 1969. godine
9Bojan Dimitrijevic: Kontraobavestajna sluzba JNA na podrucju Hrvatske 1944–1968.
10 Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA., Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija.., Davor Marijan: Smrt oklopne brigade……, Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska narodna armija u Socijalistickoj Republici Hrvatskoj 1959. – 1969. godine,
11Bojan Dimitrijevic: Kontraobavestajna sluzba JNA na podrucju Hrvatske 1944–1968.
13 1962-ben a Jugoszláv Haditengerészet VPO „Haditengerészeti Főparancsnokság Hadműveleti Zóna megszűnt, helyét a 4. hadseregcsoport vette át, mint haditengerészetet magába foglaló ág, mely 1968-ig működött. 1968-től ismét a a Jugoszláv Haditengerészet VPO „Haditengerészeti Főparancsnokság Hadműveleti Zóna (VPO) funkcionált, a 4. hadseregcsoport megszűnt.
14Bojan Dimitrijevic: Kontraobavestajna sluzba JNA na podrucju Hrvatske 1944–1968.
15 Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA., Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija.., Davor Marijan: Smrt oklopne brigade……, Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska narodna armija u Socijalistickoj Republici Hrvatskoj 1959. – 1969. godine,
16 Légierő: vadász és vadász bombázó, felderítő, könnyű harci, szállító repülők, szállító és harci helikopterek. Létrejöttek légi rajok, ezredek, brigádok. Légtér figyelő és ellenőrző rendszer (VOJIN) ezredtől szakasz formációig. Légvédelem, tüzér- rakétás alakulatok. Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija
17 Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA., Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija.., Davor Marijan: Smrt oklopne brigade……, Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska narodna armija u Socijalistickoj Republici Hrvatskoj 1959. – 1969. godine
18 Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska narodna armija u Socijalistickoj Republici Hrvatskoj 1959. – 1969. godine,
19 Bojan B. Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj. Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija vaznija obiljecja. Bojan Dimitrijevic: Jedinice garnizona Vaqevo 1945–2005.
20 Bojan B. Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj. Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija vaznija obiljecja.
21 Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija......
22- - -Gyalogos dandár (brigád):
parancsnokság (parancsnoki vezetés, felderítő század, katonai rendész század, atom- biológiai vegyi támadás elleni szakasz), 3- 5. gyalogos zászlóalj, harckocsizó zászlóalj (három harckocsizó „tankos” század, mechanizált század vagy három mechanizált század és egy harckocsizó század, vagy három motorizált zászlóalj és egy mechanizált), század irányítás, vegyes tüzér divízió (parancsnokság, két 120. mm-es aknavetős üteg, egy „haubica” ágyús 105. mm-es tüzér üteg), vegyes páncélosok elleni tüzér hadosztály (divízió), könnyű páncélosok elleni tüzér divízió, műszaki zászlóalj, hátországi bázis zászlóalj.
- - -Gyalogos ezredek: ezred parancsnokság, bázis, felderítő szakasz, atom- biológiai vegyi támadás elleni szakasz, három gyalogos zászlóalj, század irányítás, vegyes tüzér divízió (üteg parancsnokság, ágyús- tüzér üteg, 120. mm-es aknavetős üteg, önálló tüzér üteg), műszaki zászlóalj, hátországi támogató- ellátó (logisztikai) alakulat, területvédelmi (TO) század, taktikai csoport-század, intendáns szakasz, egészségügyis szakasz.
- - - Gyalogsági zászlóalj: parancsnokság (1. irányító osztag kilenc fővel, 2. egészségügyis osztag tizenhárom fővel, tizennégy fős technikai osztag, további tizennégy fős intendáns osztag). A parancsnokság alá tartozott a helyettes parancsnokság, páncélosok elleni erők parancsnoksága, személy és általános ügyek intézési szolgálata, elhárítási- hírszerzési szolgálatok, atom- biológiai vegyi támadás elleni erők parancsnoksága, politikai és morálért felelős szolgálat, intendáns, technikai, egészségügyi szolgálatok, gépjárműves, sofőr szolgálat. A zászlóalj három gyalogos század alkotta, százötvennyolc fővel, „9 K- 11/Maljutka irányítható rakéta” páncélosok elleni szakasz tizennégy fővel, 120. mm-es aknavetős szakasz huszonöt fővel, könnyű légvédelmi tüzér- rakétás szakasz harminckét fővel (két tüzér raj, és egy könnyű tüzér rakétás osztag). Zászlóalj fegyverzete: „479 darab automata puska, 6 darab mesterlövész puska, 56 darab géppuska, 68 darab maroklőfegyver 9. darab gépkarabély, 56 kézigránát, 6. darab 82. mm-es aknavető, 4 darab 120. mm-es aknavető, 4 darab „NATO-kódja:AT-3 Sagger- POLK 9 K-11” (Maljutka) rakéta, 4 darab légvédelmi „PAT“ 20. mm-es löveg, 3 darab „9K32 Strela–2M.- NATO-kódja: SA–7 Grail“ rakéta. A zászlóalj rendelkezett több mint ezer kilogramm aknavető gránáttal, légvédelmi rakétával. A zászlóaljat 622 katona alkotta, harcterületük 3- 5 km. szélességben, 2-3 km. mélységben védvonal védelme, tartalék századdal, páncélosok elleni csoporttal, roham csoporttal. Támadási terület 1.5 km. szélességben.
Gyalogsági szakasz, felderítő szakasz, páncélosok elleni szakasz, légvédelmi szakasz, katonai rendész szakasz, hegyivadász- lövész szakasz (kontrollálták a hegyvidéki területeket), a szakasz három rajból állt. A rajt nyolc katona alkotta; egy parancsnok, két M-72 géppuskás, négy lövész- mesterlövész, ebből egy „Zolja” vállról indítható rakétával felszerelve, további páncélosok elleni rakétával ellátva (RB M-57, RRB 90. mm M-79 "Osa") A gyalogsági szakasz létszáma 37- 38. katona volt. A parancsnoki szakaszt erősített rádiós, mesterlövész és egészségügyis katona. http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/
23 Gyalogos, felderítő, mechanizált, motorizált, hátrasiklás nélküli ágyús, aknavetős, katonai rendész, ejtőernyős, területvédelmi.
24 Hajó navigációs különítmény, tüzér- rakétás különítmény, vízalatti fegyverzeti különítmény, különítmény irányítás, hajós különítmény, intendáns és egészségügyis különítmény.
25 Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA., Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija......
26Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Macedónia, Bosznia és Hercegovina, Crna Gora (Montenegró).
27Vajdaság és Koszovó.
281990- ig működött a koszovói és vajdasági két tartományi törzs.
29 Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija, Ogojec Marinko: Vojna sila bivse Jugoslavije. 2001. Rijeka.
30Veljko Kadijevic: Kopnena Vojska JNA – nastanak, stanje i tendencije razvoj.
31 Anton Bebler: Razvitak jugoslavenske vojne doktrine .Fakultet za sociologiju potiticke znanosti i novinarstvo, Ljubjlana. VoL. XXll /1985/, No. -, &tr. u:r-w. https://core.ac.uk/download/pdf/19543363.pdf
.
1.2.3.3. JNA 1970-es évek.
A JNA 1970-es évek elejére a szárazföldi erők részéről, magába foglalt 190000 főt. Ezen létszám kilenc hadosztályba, harminc dandárba, három önálló (független) gyalogos ezredbe osztódott szét. Mindezek mellett, a légierőbe 11000 fő szolgált. A légierőhöz csatolódott a korábbi szárazföldi erők részéhez tartozó légvédelem (PVO), felszerelve olyan légvédelmi „föld-levegő” „SAM” irányított rakétarendszerrel, mely légi célokra kiválóan alkalmazható volt, továbbá a kornak megfelelő modern radar rendszerrel és légvédelmi (PAA) tüzérségi eszközökkel A haditengerészetbe és az alá tartozó haditengerészeti határvédelembe együttesen 19000 fő szolgált, 549 hajóval és vízi járművel. A határvédelem 14000 fővel rendelkezett és őrizte az akkori Jugoszlávia államhatárát. Továbbá mozgósítható volt, az úgynevezett Területvédelem (TO) tekintetében, több mint egymillió polgári lakos, mely területvédelem ekkor még a jugoszláv tagköztársaságok alá tartoztak, később bevonták az ezerkilencszáznyolcvanas években a JNA irányítása alá.1
A Jugoszláv Szövetségi Közgyűlés „Savezna skupština” - 1963- 1974.február közt, 1974. februártól Szocialista Föderációs Köztársaság Jugoszlávia Közgyűlés „Skupština Socijalističke Federativne Republike Jugoslavije” a megnevezése-, mint az ország vezetése alá tartozó Jugoszláv Fegyveres Erők felett, továbbra is Joszip Broz Titó (Josip Broz Tito) a Nemzetvédelmi „Honvédelmi” Tanács (Savet Narodne Obrane) elnökeként gyakorolta a hatalmat, mint a Jugoszláv Fegyveres Erők legfelsőbb vezetője, marsallja. Alá tartozott, maga a Nemzetvédelmi (Honvédelmi) Minisztérium Titkársága, (Sekretarijat Ministarstva Narodne Obrane) . A Titkárság irányította a Honvédelmi Helyettes Államtitkárságokat2 :
- politikai és közigazgatási ügyekért felelős helyettes honvédelmi államtitkárság
- honvédelmi szolgálatért felelős helyettes honvédelmi államtitkárság
- hadigazdaságért felelős helyettes honvédelmi államtitkárság
- katonai-polgári ügyekért felelős helyettes honvédelmi államtitkárság
- személyügyért és adminisztrációért felelős helyettes honvédelmi államtitkárság
- szövetségi végrehajtó tanáccsal való kapcsolattartásért felelős helyettes honvédelmi államtitkárság
- légi és légvédelmi helyettes honvédelmi államtitkárság
- haditengerészeti helyettes honvédelmi államtitkárság
valamint:
- pénzügyi igazgatóságot
- főfelügyelőséget
- vezérkari törzset
A Nemzetvédelmi (Honvédelmi) Minisztérium Titkársága alá tartozott a hadsereg részeként:
- hadseregcsoportok „1., 2., 3., 5., 9. (6.), 7.”3
- „Titograd” önálló katonai terület
-haditengerészet (korábban 4. hadseregcsoport 1968-ig.)
- légierő és légvédelemmel
- határvédelmi erők
- gárda divíziók, hadosztályok
A nyugati katonai terminológia szerint, a katonai régió, -angol megnevezéssel; „army district”, jugoszláv katonai megnevezéssel; „armija”-, hadseregcsoport szintű volt, mely csoport, háborús helyzetben több JNA hadtestből, egyéb JNA hadműveleti alakulatból, és JNA önálló taktikai csoportokból állt, valamint területvédelmi (TO) partizánhadosztályokból, két vagy több tagköztársasági TO egységeiből, ill. csatolt egységekből állt4. A hadseregcsoport tekintetében a struktúrát alkotta:
- 1. hadseregcsoport- Beograd, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Szerbia,
- 2. hadseregcsoport- Nis, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Szerbia,
- 3.hadseregcsoport- Skopje, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Macedónia,
- 5.hadseregcsoport- Zagreb, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Horvátország,
- 7.hadseregcsoport- Sarajevo, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Bosznia és Hercegovina,
- 9. hadseregcsoport (6. hadsereg „armija”)5- Ljubljana, Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Szlovénia,
- önálló katonai körzet „vojno područje” Titograd Jugoszlávia- Szocialista Köztársaság Crna Gora (Montenegro),
- Haditengerészet (JRM) -az Adria-tenger haditengerészeti zónában (VPO)-,
- légierő és légvédelem (RV i PVO)
- gárdahadosztály
- területvédelem (TO) -minden szövetségi köztársaságban-
1 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP01-00707R000200100037-5.pdf
2 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP01-00707R000200100037-5.pdf
3A 4. hadseregcsoport korábban a haditengerészet volt. 4. hadseregcsoportként 1962-1968. közt funkcionált a haditengerészet, majd átnevezték Haditengerészeti Főparancsnoksággá VPO. A továbbiakban megszűnéséig ezen a néven működött a Jugoszláv Haditengerészet (JRM). http: // arhinet. Arhiv. hr/_Pages/ PdfFile. aspx?Id= 3890
4https://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/
5http://arhinet.arhiv.hr/_Pages/PdfFile.aspx?Id=3890
Az ezerkilencszázhetvenes évek során Titó és a jugoszláv pártvezetés külpolitikája újabb diplomáciai nyomás alá került, úgy a szovjetek részéről, mint a nyugat felől. 1974-ben új honvédelmi törvényt fogadtak el. A szovjet pszichológiai hadviselés eszközei és a nyugat bizalmatlansága, de a belső, a jugoszláv államot alkotó népcsoportok közti széthúzás megingatta a Titói hatalmi politikát. A jugoszláv hatalom Titóval az élén erősen aggódott a NATO és a Varsó Szerződés felé történő el nem kötelezettség árnyékában, egyfajta ellenséges, Jugoszlávia elleni invázió bekövetkezésének lehetőségéről. A hatalom saját katonai doktrínái alapján szervezte meg a nemzeti-népi ellenállást, a hadsereg felkészítését egy esetleges „harmadik világháborúra”. A Jugoszláviát erő esetleges külső támadás elhárítására és egy ellenséges intervenció esetére kidolgozásra került egy átfogó hadműveleti terv „Sutjeska”.
A Jugoszláviát erő esetleges külső támadás elhárítására és egy ellenséges intervenció esetére kidolgozásra került egy átfogó hadműveleti terv. A terv a „Sutjeska” kódnevet kapta. Jugoszlávia (SFRJ-Szocialista Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) védelmére vonatkozó terv két részből állt. Egyik részt képezte a „Sutjeska-1”, mely az ország keleti részének védelmi terve volt, a másik az ország nyugati részének a védelmi terve volt, mely a „Sutjeska-2” nevet kapta.1 Jugoszláviát katonai védelmi szempontok alapján, hadműveletileg három nagyobb zóna, hadszíntér „ vojište“ fedte le2;
- délkeleti hadműveleti zóna, „Jugoistočno vojište“ (JIV):
(Crna Gora, Macedónia, Dél-Szervbia, Szandszák, Koszovó)
- északnyugati hadműveleti zóna, „Sjeverozapadno vojište“ (SZV),
(Szlovénia, Horvátország és Nyugat-Bosznia „Bihácsi zseb“)
- központi hadműveleti zóna, „Centralno vojište“ (CV) -későbbiekben nevezték északi hadműveleti zónának „Severni vojište“ (SV)- ,3
(Szerbia, Vajdaság, Bosznia és Hercegovina -kivéve „Bihácsi zseb“)
- haditengerészeti hadműveleti körzet „Vojno Pomorski Oblast“ (VPO).
(Adria-tenger területe és tengermelléke, Isztria, Kvárner-öböl , Dalmácia)
A JNA tekintetében az ezerkilencszázhatvanas évek vége, ezerkilencszázhetvenes évek eleje egyfajta modernizációs és szerkezeti reformot jelentett. 1968-1988. közt a „Jedinstvo-1” terv előirányozta4 a szárazföldi erők strukturális reformizációját, melynek végrehajtása csak 1988-ra következett be.
A haditengerészet részét képezte az Adria-tengeren szolgáló hadihajózó flotta, a folyami flottilla, mely a belgrádi 1. hadseregcsoport alárendeltségébe elsősorban a Duna folyamon, Dráván és Száván szolgált, és a vízi határvédelmi flotta, melyhez nemcsak a tengeri terület, hanem a határzónába eső tavakon szolgáló hajózó állomány is tartozott. A főparancsnokság Szplit (Split) dalmáciai városban funkcionált, mint haditengerészeti körzet főparancsnokság (VPO), mely alá három haditengerészeti szektor tartozott:
- 5. VPS -Pula
- 8. VPS- Sibenik
- 9. VPS -Boka Kotor
A folyami flottila - belgrádi 1. hadseregcsoport alárendeltségébe - Újvidéken (Novi Sad) állomásoztatta főparancsnokságát, ellenőrizve a Duna, Dráva, Száva folyókat. Hajózó erők „Novi Sad, Sabac, Zemun” városok kikötőiben diszlokáltal elsősorban.
A folyami flottilla részét képezte:
- 1. darab folyami löveg- naszád
- 14. darab aknász hajó
- 5. darab felszerelés és csapatok szállítására alkalmas hajó
- 1. darab gépesített erő szállítására alkalmas hajó
- 1. darab segédhajó
- 11. darab szerviz hajó
A haditengerészet részét képező határvédelmi flotta főparancsnoksága Szplit (Split) dalmáciai városban funkcionált, 97 folyami és 30 partvédelmi járőrhajóval.
Az Adria-tengeren szolgáló hadihajózó flotta részét képezte:
- 4. számú romboló hadosztály
- 11. számú partiőrség
- 88. számú tengeralattjáró hadosztály
- 16. számú aknász hadosztály
- 38. számú járőrhajó hadosztály
Ezen hajózó flotta három haditengerészeti szektorban, a plocsei (Ploce) kikötőben és a szpliti főparancsnokságon diszlokált:
- VPO flotta Szplit (Split) haditengerészeti kikötő:
- 1. darab romboló
- 12. darab motoros torpedós hajó
- 13. darab gyors járőr motoros hajó
- 10 darab nagy rakétás hajó
- 7. darab nagy tengeralattjáró-vadász hajó
- 6. darab motoros tüzér (löveg) hajó
- 3. darab támadó tengeralattjáró
- VPO flotta Póla avagy Pula (Pula) haditengerészeti kikötő :
- 18. darab motoros torpedós hajó
- 12. darab nagy tengeralattjáró-vadász hajó
- 13. darab motoros tüzér (löveg) hajó
- 2. darab tengeralattjáró
- 16. számú aknászhajó hadosztály, Plocse (Ploce) kikötő :
- 4. darab könnyű aknavadász hajó, amelyet tengeri aknák part menti vizekből való eltávolítására terveztek, nem pedig a flotta tengeri műveleteiben való részvételre.
- 8. darab aknavadász hajó, amelyet tengeri aknák part menti vizekből való eltávolítására terveztek, elsősorban a kikötők, folyótorkolatok és más védett vizek környékén.
- 4. darab aknavadász hajó a flotta tengeri műveleteiben való részvételre
- Póla avagy Pula (Pula) haditengerészeti szektor parancsnokság (VPS) flottája, haditengerészeti kikötő :
- 1. darab gépesített erő szállítására alkalmas hajó
- 12. darab felszerelés és csapatok szállítására alkalmas hajó
- 2. darab személyszállító kis méretű motoros hajó
- 1. darab támogató szállítására alkalmas hajó
- 1. darab felszerelés és csapatok szállítására alkalmas hajó
- Sibenik (Sibenik) haditengerészeti szektor parancsnokság (VPS) flottája, haditengerészeti kikötő :
- 1. darab felszerelés és csapatok szállítására alkalmas hajó
- 1. darab támogató szállítására alkalmas hajó
- Boka Kotor (Boka Kotor) haditengerészeti szektor parancsnokság (VPS) flottája, haditengerészeti kikötő :
- 11. darab felszerelés és csapatok szállítására alkalmas hajó
- 1. darab támogató szállítására alkalmas hajó
- 2. darab gépesített erő szállítására alkalmas hajó
Továbbá a flotta különböző bázisai között 45. darab segéd és 189. darab kiszolgáló hajó szolgált még. A kiképzés részeként „Divulje, Pula” és Belgrádban folyt haditengerészeti képzés, oktatás.5
A légierő esetében (RV) az ezerkilencszázhetvenes években a repülőző egységek javarészt régi USA „Thunderjet, Sabrejet, Shooting Star” és szovjet repülőket, valamint hazai gyártású jugoszláv „Galeb, Kraguj, Jastreb” repülőgépeket használtak. A szojetektől beszerzésre került a „MIG-21”” ( C, D, E, F, J model). A légierő főparancsnoksága a Belgrád (Beograd) melletti „Zemun” légibázison működött. Jugoszlávia légtéri lefedettségét két nagyobb geográfiai komponensre tagolták, az egyik a keleti a másik a nyugati légvédelmi parancsnokság volt. A nyugati esetében Zágrábban (Zagreb) a keleti esetében Zimony (Zemun) városkáiban volt a kihelyezett főparancsnokság és központi-légibázis. A légierő 1968-tól egyesült a légvédelemmel. 6
Az ezerkilencszázhetvenes években a légierő és légvédelem tekintetében bővült a légvédelmi rakéta rendszer. Az 5. repülős (légi) hadtest „VaK” (Zagreb-Pleso), 15. légvédelmi divíziója „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO), alá tartozó 155. számú légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO), valamint az 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” (Beograd-Batajnica), 11. légvédelmi divíziója „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá.tartozó 250. légvédelmi rakéta ezredet (rpPVO) mellett, 1974. februárban a „Batajnica” légi bázison az 5. „VaK” (Zagreb) alá tartozó 15. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alárendeltségében, megalakult a 350. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO), melyet a szlovéniai Vrhnika (Vrhnika) településen lévő légibázison helyeztek el. Továbbá, 1976. júniusában a „Batajnica” légi bázison az 1. „VaK” (Beograd) alatt funkcionáló 11. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá rendeltségében (1978-tól), megalakult a 450. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO). Az ezredet „Batajnica” bázisról átirányították a további állomáshelyére „Skopski Petrovac“ (Skopje) bázisra. 1972-1973. közt a 13. dPVO „Skopski Petrovac“ (Skopje) divízió felszámolásra került, a benne lévő erőket szétosztották. A légtérvédelem tekintetében a radar-légtér megfigyelő és jelentő szolgálat, ezredek (VOJIN) esetében továbbra is funkcionált az 1. pVOJIN ezred (Beograd) és az 5. pVOJIN ezred (Zagreb). A 3. pVOJIN ezred visszaminősítésre került zászlóaljjá, és 31. számú radar-légtér megfigyelő és jelentő zászlóalj „Bataljun VOJIN” (31. bVOJIN).7
Radar-légtér megfigyelő és jelentő zászlóalj szintű erő funkcionált a haditengerészet kiszolgálására. A jugoszláv tengeri partvonali zóna védelmét ellátta a „Sjever” terv alapján, egy VOJIN zászlóalj, mely zászlóalj a 61. számot kapta és a légierő haditengerészeti támogatásra rendelet 97. számú repülő dandárja8 alá volt rendelve, a „Split-Divulje” bázison állomásoztatva erőit. A 61. bVOJIN zászlóalj (Split-Divulje) az Adria tengerparti zónát felügyelte „Zadar, Prevlaka” bázisain lévő századokkal és „Vis” szigeten lévő légtérfigyelő és jelentő „VOJ” szakasszal. A légierőt kiképző oktató légibázisok (Zadar-Zemunik, Pula. Mostar, Titograd, Zemun….) és szerelő üzemek (Zagreb, Rajlovac-Sarajevo, Mostar, Zemun) egészítették ki. Fontosabb katonai légibázisok voltak; „Batajnica, Bihac, Cerkije, Mostar, Nis, Obrova, Pula, Ripac, Sarajevo/Rajlovac, Skopje, Titograd, Tuzla, Zadar-Zemunik, Zemun-Beograd, Zagreb”.9
Az egyetlen jelentős félkatonai, avagy militarizált biztonsági erő, a 14000 fős határőrség volt, mely közvetlen a Honvédelmi Minisztérium alá tartozott. A határőrséget kilenc dandár (brigád) és egy zászlóalj alkotta. A dandárok esetében, általában öt vagy kilenc századból állt, a független zászlóalj pedig négy századból. Minden század három szakaszból (vod), vagy négy osztagból (odred) áll és általánosságban tizenkét határőr helyőrséget, határőr posztot ellenőriztek. Nem tartozott a határőrség alá a haditengerészethez sorolt határvízi határőrizet.10
1 https:// raspadjugoslavije. wordpress. com/ 2014/12/ 26/ kako- je- poceo- rat-u- jugoslaviji/, https: //zir. nsk. hr/ islandora/ object/fpzg:33/preview
2 https://bosnaonline.proboards.com/thread/341/raspad-rat-exyu-jna
3 Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA
4 Davor Marijan: Jedinstvo-Posljednji Ustroj JNA
5 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP01-00707R000200100037-5.pdf
6 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP01-00707R000200100037-5.pdf
7 Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko ratno vazduhoplovstvo 1942-1992. Beograd: Institut za savremenu istoriju. ISBN 978-86-7403-163-6.
8 1968-ban Mosztár (Mostar) megalakult a haditengerészetet kiszolgáló 97. repülős dandár. A dandár erőit „Zemunik” és „Split-Divulje” légibázisokon is funkcionált. Később a 97. dandárt leválasztották az 5. VaK alól és közvetlen a légierő és légvédelem főparancsnokság alá (KM RV i PVO) rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko ratno vazduhoplovstvo 1942-1992. Beograd: Institut za savremenu istoriju. ISBN 978-86-7403-163-6.
9 Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko ratno vazduhoplovstvo 1942-1992. Beograd: Institut za savremenu istoriju. ISBN 978-86-7403-163-6.
10https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP01-00707R000200100037-5.pdf
A Területvédelmi Erők (TO) az 1968-as nemzetvédelmi doktrína alapján fontos stratégiai lépésként egységesítésre került A JNA-val. A JNA és TO egy egészet képezve alkotta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) fegyveres erejét. Ennek eredménye képen a JNA ezáltal két komponensű haderővé szerveződik, melynek gerincét maga a néphadsereg (JNA) alkotta, mellette pedig jelen volt a területvédelmi erők (TO).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése