JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG 2.RÉSZ "hadrend, struktúra 1990-es évek"

A JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG (JNA)
2. RÉSZ

A második részben megpróbálom bemutatni a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) 1980-zajló időszakát a jugoszláv fegyveres erők tekintetében. Belemerülünk a JNA 1980-tól a JNA megszünéséig tartó korszakának történéseibe, a haderő reformizációjának időszakaiba. Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag lábjegyzeteiben tüntettem fel. A tartalom szabad felhasználása esetén, kérem, hogy azt a „Facebook” vagy a program5000@gmail.com email címen jelezzétek, egyeztetés végett. Köszönettel a szerkesztő „Szatmári”.

TARTALOM:

1.2.3.4. JNA 1980-1987.

1.3

A JNA 1987-1992.

1.3.1. A HADERŐ ÁTALAKÍTÁSA.

1.3.1.1. Az „Egység” (Jedinstvo).

1.3.1.2. A haderőnemek struktúrája.

1.3.1.3. Katonai régiók megalakulás a hadseregcsoportok

megszűnése.

1.3.1.4. Katonai régiók, lég-légvédelmi erők, haditengerészet,

szárazföldi erők 1987-1988-tól.

1.3.1.5. az 1990-1991. évek, a haderőreform tükrében.

1.3.1.5.1. Helyzetkép, haditechnikai előirányzott tervezés, végrehajtás.

1.3.1.5.2. Hadtesti struktúra.

1.3.1.5.3. A „békebeli” és „háborús” haderő hadrafoghatósági forma 1990-től.

1.3.2. HÁBORÚS KÉSZENLÉT ÉS FELADAT VÉGREHAJTÁS.

1.3.2.1. Széteső Jugoszlávia.

1.3.2.2. A JNA válsága, feloszlás, vagy fenntartás.

TOVÁBBI FELTÖLTÉS ALATT

Az anyagot összeállította. „Szatmári”

készítette: "Szatmári"

A JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG (JNA).

az ezerkilencszáznyolcvanas évek

közepétől a megszünésig.

1.2.3.4. JNA 1980-1987.

A Jugoszláv Szocialista Föderatív Köztársaság (SFRJ) katonai és politikai helyzetét az 1980-as évek elejétől több tényező és feltétel határozta meg. Ezek közül a legmérvadóbb a szocialista öntörvényű-önrendelkező társadalmi rend, a népek és nemzetiségek testvérisége és egysége „Bratstvo i Jedinstvo”^¹, a népek és nemzetiségek összetartozása, az el nem kötelezett külpolitika, a társadalom védelmi és védelmi képessége, az ország geostratégiai helyzete, a Jugoszláviát fenyegető nemzetközi helyzet.^² A katona-politikai helyzet azonban nem állandó, hanem változó. Ebből adódóan fontossá vált a helyzet folyamatos elemzése, értékelés, figyelemmel kísérése. Jugoszláviában a hatalom fenntartotta a folyamatosan fenyegető külső reakciós, erőszakos ellenségképet, a külföldi titkosszolgálatok, fasiszta, antikommunista szervezetek által létrehozott terrorista, felforgató felfegyverzett, képzett csoportok bevetésének lehetősége révén, valamint a reakciós pszichológiai és propagandatevékenységük révén, mely destabilizálni próbálja az állam rendjét, a politikai egységet, az önrendelkezést, a függetlenséget, az ország területi integritását, gazdaságát, kultúráját ….. . A jugoszláv állam (SFRJ) fentiekből adódóan általános nemzetvédelmet és társadalmi önvédelmet irányozott elő, az ország védelmi és önvédelmi képességeinek erősítésével, egyfajta békepolitikai koncepcióba burkolva azt, mely a népek közti békés nemzetközi együttműködésért folytatott küzdelmet jelentett.³

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság „Socijalisticka Federativna Republika Jugoslavija“ (SFRJ) - 1963.04.07-tól, az alkotmány alapján, az ország hivatalos megnevezése; Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) ⁴- fegyveres erőinek fejlődése három időszakra bontható^⁵. Az első időszak (1945-1958.), valamint a második időszak (1958-1969.), továbbá a harmadik időszak (1969-19850.), már „ A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepéig.” című írásműben feldolgozásra kerültek.

1969-től fontos stratégiai lépésként a JNA és a területvédelem (TO) egységesítésre került az új honvédelmi törvény alapján. A Területvédelem „Terirorijalna Obrana“ (TO) 1969-ben alakult meg, a tartalékos és mozgósítható polgári lakosság köréből, szerves részét képezvén a JNA-nak. A TO erők mozgósítható civil bázisában a nők és a férfiak egyaránt kivették a részüket. Bár a területvédelem kialakításával csökkent a JNA mérete, és a védelemre fordított szövetségi bevétel összege, viszont a honvédelmi törvény rendelkezett a gazdasággal szemben, a területvédelem felfejlesztéséről, képzéséről⁶. Előirányozták a gazdasági közösségek területén a bevétel növelését, annak érdekében, hogy megtörténjen a „nemzetvédelem” (össznépi védelmi rendszer) támogatása, ezen belül a JNA, TO és polgárvédelem elemeinek finanszírozása. Erős nyomás helyeződött a szövetségen belüli köztársaságokra és autonóm régiókra, melyek számára előírták a felelősségvállalást a TO megszervezésében, képzésében és felszerelésében, beleértve az ellátást, a szállítást, az egészségügyi és állatorvosi ellátás. Ez problémát okozott némileg, hiszen a szövetségen belüli köztársaságok nem egyforma gazdasági adottsággal rendelkeztek.⁷ A katonai modernizációs erőfeszítések 1980-ra lelassultak, mivel a jugoszláv gazdaság nem volt képes egyszerre az ország gazdasági fejlődésére és a haderő számára előirányzott anyagi ráfordítást megvalósítani az előírt mértékben. A gazdaság nem tudta egyszerre reagálni a regionális különbségekre és az nemzetvédelemre (össznépi védelmi rendszer). Nőt az inflációs mértéke, lassult a gazdasági fejlődés. Jugoszlávia nyersanyag és termelői áruk hiányával küzdött, mely kihatott a hadiiparra, a saját fegyverzeti és haditechnikai gyártásra. Ezzel a modernizációs lassulással, lényegében az ország úgynevezett harckészültségi szintjére is kihatott.

Az 1981-től az alkotmány rendelkezett arról, -Titó halálát követően-¹⁰ hogy Jugoszlávia (SFRJ-Szocialista Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) első kollektív elnöksége (1980-tól - 1984-ig) vegye át a fegyveres erők irányítását, az az legfelsőbb parancsnoki szerepet. Ezen tisztség betöltésére tartalékos tábornokok, ezredesek lettek kijelölve. Az elnöksége viszont, már nem gyakorolt akkora befolyást a hadseregre, mint korábban Titó. Ezzel a JNA részben autonómizált rendszerré kezdett válni és igazából, már a geopolitikai tér és a külpolitika változásai nem hatottak ki rá annyira.^¹¹ 1982-ben elfogadták az új honvédelmi törvényt, mely rendelkezett az egész társadalmi-politikai közösség védelmi és biztonsági felkészülésének végrehajtásáról az elkövetkező időszakra. Az 1982. év, már Titó halálát követő időszak, amikor is a JNA egyre inkább a politikai felé kötelezi el magát. A jugoszláv politika esetében megerősödött a szerb nacionalizmus, mely kihatott a politikai élet mellett a JNA-ra. Tito halála után a legnagyobb probléma az volt, hogy a kommunista diktatúrát nem polgári demokráciák váltották fel, hanem nemzeti jellegű demokráciák, mely esetében a szélsőséges nacionalizmus kialakulását eredményezte, tekintette Jugoszlávia nemzeti, kulturális és vallási sokszínűségére. A hatalom a rendszerben szükséges változtatásokat nem tudta végrehajtani, elmaradtak a beígért reformok, a tagköztársaságok és tartományok függetlenedési folyamat elkezdődött, mely elsőként a gazdaság területén mutatkozott. A tagállamok és tartományok önállóan alakították állami szerveiket, határozták meg fejlesztési politikájukat, alakították politikai vezetésüket. Minden tagköztársaságnak saját hadserege volt, a tartománynak pedig saját hadteste, melyeket hadosztályok és ezredek alkottak. Fontos momentum, hogy az 1980-as években a JNA tagjai, valamint a rendőrség túlnyomórészt szerb nemzetiségűek voltak. Nem egyértelmű, hogy ez a véletlen műve, vagy szándékos, tervezett módon alakult így. A hidegháborús helyzet vége a szocialista politikai rendszerek összeomlása a JNA számára olyan helyzetet teremtett, amit nem igazán tudott, már követni. A JNA az ország belső rendvédelmi feladatainak szerepét felvállalva, a jugoszláviai nemzetiségek közti villongások kezelésére és a szerb hatalmi rezsim erő fitoktatásának kiszolgálására rendeződött át, mely eredménye képen az országon belül fokozatosan vesztette el a nemzeti vagy néphadseregi szerepét. A JNA egyre nagyobb szerepet húzott magára a szerb hatalmi rezsim nemzet érdekeinek végrehajtásában, a szocializmus fenntartása érdekében és eszközévé vált a politikai hatalomnak, céljainak megvalósításához.^¹²

A jugoszláv fegyveres erők új harci szervezeté alakították ki, amely az „Egység” (Jedinstvo) nevet kapta. Ezzel a „népek és nemzetiségek testvérisége és egysége” (Bratstvo i Jedinstvo) szlogenből, a testvériség elhagyásra került és csak maradt az „Egység”. Hamar kiderült, hogy a JNA politikai nézetei megegyeznek Szerbiával.¹³

Az 1974-es jugoszláv alkotmány^¹⁴ rendelkezett a jugoszláv haderő szárazföldi haderejének hat katonai régióra (hadseregcsoport) „armija” történő felosztásáról az öt tagállam területén^¹⁵. Az egyik legnagyobb változás volt a korábbi katonai körzetek „armijski oblasti” hadsereggé „armija”¹⁶ alakításáról hozott döntés volt. A szárazföldi haderő tekintetében a hadseregcsoportok „armija” zónájának határai, egyes esetekben megegyeztek a tagköztársasági geográfiai határokkal (3.,7.,9. hadsereg és 2. hadtest). A szerb és horvát tagköztársaság esetében, viszont több hadsereg fedte le. A szerb tagköztársaságot az 1. és 2. hadsereg, valamint a 3. hadsereg kisebb részével fedte le, a horvát tagköztársaságot pedig az 5. hadsereg fedte le. Ez utóbbi hadsereg esetében a szlovén tagköztársaságból egy kisebb részt is birtokolt (az „Ilirska Bistrica-Kozina” helyőrségek). A horvát tagköztársaság szlavóniai régiójának keleti része a 7. szarajevói hadsereg fennhatósága alá tartozott. A Haditengerészet lefedte a teljes dalmát tengerpartot, szigeteket és Észak-Dalmácia területét, beleérte a belső hegyvidéki „Zagorje” régiót (Knin körzet)^¹⁷. A Jugoszláv Haderő esetében a szárazföldi, tengerészeti és légierő struktúrájának alakulása lényegében 1970-1980. közt nem változott:

- 1. hadsereg (Beograd) -Szerbia tagköztársaság északi része és „Vojvodina” vajdasági autonóm terület zónája-

- 2. hadsereg (Nis) -Szerbia tagköztársaság déli része és „Kosovo” koszovói autonóm terület zónája-

- 3. hadsereg (Skopje) - Macedónia tagköztársaság zónája-

- 5. hadsereg (Zagreb) - Horvátország tagköztársaság zónája-

- 7. hadsereg (Sarajevo) – Bosznia és Hercegovina tagköztársaság zónája-

- 9. hadsereg (Ljubljana) - Szlovénia zónája-

- 2. hadtest (Titograd) - Crna Gora tagköztársaság zónája-

- Haditengerészeti szektor Adria (Split) - Adria tenger és tengerparti zóna- „korábban 4. hadsereg”-

- Folyami Flottilla „RRF” (Beograd) - a haditengerészet alá tartozott, de az 1. hadseregcsoport alárendeltségébe működött-

- Légierő és Légvédelem (Beograd-Zemun) „RV i PVO”- Jugoszláviát az 1974-es „Rudo” haderő fejlesztési terv alapján a légierő (RV) két repülős (légi) hadtesti parancsnoksága (VaK) fedte le, hozzá kapcsolódva a légvédelemmel (PVO), az egyik volt az 1. VaK (Beograd) a másik az 5. VaK (Zagreb), a két zóna közti elhatárolódás a „Donji Miholjac-Janjina-Peljesac” vonalon húzódott. A légierőhöz kapcsolódott a légvédelem (PVO), mely az ezerkilencszázhetvenes években sokat modernizálódott, fejlődött, létrejöttek a légvédelmi rakéta ezredek.

1975-ben a határőrizeti erőket átszervezték, ami azt jelentette, hogy a határvédelmi dandárokat (brigád) megszüntették, a határzónát úgynevezett határkerületekké „granični odseci” (GO) alakították, melyek határszakaszokat foglaltak magukba. A GO határőrizeti zászlóaljakat pedig közvetlenül a területileg illetékes hadsereg parancsnokságának rendelték alá. A haderő szerkezeti struktúrája 1980-ig nem változott.

1980. év elején a JNA vezérkari törzsét „Generalštab JNA” átkeresztelték Fegyveres Erők Vezérkari Törzs „Generalštab oružanih snaga” megnevezéssé.^¹⁸ A hadseregcsoportok a tagköztársasági területvédelmi (TO) struktúra alapján funkcionáltak. Egyes tagállamok egészét lefedte egy-egy hadseregcsoport, de volt tag köztársaság, mely területét két hadseregcsoport is birtokolta. Szlovén, macedón tagköztársaságok egy- egy hadseregcsoporttal rendelkeztek, míg a szerb és boszniai tagköztársaság területét két hadseregcsoport ellenőrizte. Crna Gora tagköztársaság területén a titogradi önálló hadtest állomásozott, a horvát tagköztársaság területét viszont két hadseregcsoport és a haditengerészeti körzet (VPO) -a haditengerészet esetében a VPO-t 1962-ben a szárazföldi erőket egybevonták, ezzel létrehozva a 4. hadseregcsoportot, mely 1968-ig funkcionált, majd ismét Haditengerészeti Parancsnoksággá (VPO) alakult vissza-. A hadseregcsoportokat -kivéve az 1. és 2. hadseregcsoport- két hadseregi hadtest, egy operatív csoport, városvédelmi parancsnokság (KOG), tizenkét gyalogos, hat motorizált, egy mechanizált divízió (hadosztály) alkotta. Az 1. és 2. hadseregcsoport egy- egy hadtestet működtetett. A divíziók^¹⁹ könnyű és partizán divíziók voltak, melyeket önálló dandárok, ezredek, zászlóaljak, logisztikai (hátországi) alakulatok alkottak.^²⁰

1 https://hr.wikipedia.org/wiki/Bratstvo i jedinstvo

2 Strategija Oruzana Borbe. 1983. Beograd

3Strategija Oruzana Borbe. 1983. Beograd

41943. november 29-én megalakult a a Föderációs Demokrata Jugoszlávia „Demokratska Federativna Jugoslavija“ (FDJ), mely 1945. november 29- től Föderációs Nemzeti Köztársaság Jugoszlávia „Federativna Narodna Republika Jugoslavija“ (FNRJ). 1963.04.07-ig

5 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......

6 Douglas A. Fraze: The Yugosla

v All-Peoples Defense System : 1. A Pessimistic Appraisal. 1981.

7 Douglas A. Fraze: The Yugoslav All-Peoples Defense System : 1. A Pessimistic Appraisal. 1981.

8 M. Mijalkovski / V. Radovic, Istine i zablude o Jugoslovenskoj narodnoj armiji...

9 Richard Clinton Herrick: The Yugoslav Peoples Army: Its Military and Political Mission. 1980.

10 „Josip Broz Tito” 1980. május 4-én halt meg Ljubljanában, 88 évesen.

11 https:// veritasintezet. hu/ hu /mindennapi- tortenelem/ 7528-harminc- eve-tortent- jugoszlavia-szetesesenek- utolso-akkordjai-a- boszniai- haboru-kitorese-es-a-jugoszlav-szovetsegi-koztarsasag-kikialtasa

12 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......https:// web. archive.org/ web/ 20090414173445/ http:// ffzg.hr/hsd/polemos/prvi/03.html

13Glavan Mirna: Raspad Socijalističke Federativne Republike Jugoslavije.

14 https://www.yuhistorija.com/serbian/doc/Ustav_SFRJ_iz_1974.pdf

15 https://bs.wikipedia.org/wiki/Kopnena_vojska_JNA, https://hrcak.srce.hr/file/26479

16 A nyugati katonai terminológia szerint, a katonai régió, -angol megnevezéssel; „army district”, jugoszláv katonai megnevezéssel; „armija”-, hadseregcsoport szintű volt, mely csoport, háborús helyzetben több JNA hadtestből, egyéb JNA hadműveleti alakulatból, és JNA önálló taktikai csoportokból állt, valamint területvédelmi (TO) partizánhadosztályokból, két vagy több tagköztársasági TO egységeiből, ill. csatolt egységekből állt. https: // hcz- zu. Hr/ 1986- 1991- brojno- stanje -formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/

17 Bojan B. Dimitrijevic Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatska.

18 https://www.enciklopedija.hr/clanak/jugoslavenska-narodna-armija

19A szárazföldi erők divíziói taktikai alakulatnak számított. A divízióból dandárokból, ezredekből, zászlóaljakból (gyalogos, motorizált, mechanizált, hegyvidéki- hegyivadász, könnyű, páncélos, páncélosok elleni, tüzér…. ) álltak. Reynaud Theunens: vestak Tuzilastva predmet IT-95-13 septembar 2005.

20Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA., Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija.., Davor Marijan: Smrt oklopne brigade……, Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska narodna armija u Socijalistickoj Republici Hrvatskoj 1959. – 1969. godine

Az ezerkilencszáznyolcvanas évek elején a légi és légvédelmi erők főparancsnoksága Belgrádban volt (Beograd). A főparancsnokság alá, Jugoszláviát két részben lefedő úgynevezett légi avagy repülő hadtesti parancsnokság tartozott. Az egyik volt az ország keleti részét kontrolláló 1. repülős (légi) hadtest „VaK” (parancsnokság: Nis), a másik pedig az ország nyugati részét ellenőrző 5. repülős (légi) hadtest „VaK” (parancsnokság: Zagreb). A két zóna közti elhatárolódás a „Donji Miholjac-Janjina-Peljesac” vonalon húzódott.¹ 1984-re a légierő struktúrája az alábbi képen alakult^²:

Főparancsnokság (Beograd-Zemun), alá tartoztak:

- Információs Központ (Zemun)

- katonai elhárítási csoport „KOG” (Zemun)

- parancsnoki törzs (Zemun)

- 99. katonai rendész század (Zemun)

- 98. összekötő század (Zemun)

- adminisztrációs parancsnokság „Dom RV i PVO” (Zemun)

- légi-repülő technikai központ „VOC” (Batajnica)

- 322. összekötő zászlóalj (Petrovaradin)

- 321. összekötő zászlóalj (Nedjarica-Sarajevo)

- repülőorvosi intézet „VMI” (Zemun)

- 97. repülő dandár (Divulje)

- 353. felderítő repülő század (Mostar)

- 676. tűzoltó repülő század (Zemunik)

- 784. tengeralattjárók elleni helikopter század (Divulje)

- 790. szállító helikopter század (Divulje)

- 138. szállító repülő dandár (Batajnica)

- 675. szállító repülő század (Batajnica)

- 678. szállító repülő század (Batajnica)

- 890. szállító repülő század (Batajnica)

- 525. oktató-kiképző repülő század

- 352. felderítő repülő század (Bihac)

- 63. ejtőernyős dandár (Nis)

- 975. repülős oktatási központ „VNC” (Sombor)

- 672. gépjárműves központ „ANC” (Kovin)

- 333. műszaki zászlóalj (Pancevo)

Az 1. Légihadtest Parancsnokság „VaK” (Nis) alá tartozó erők:

- parancsnoki törzs helikopter osztály „SHO” (Nis)
- 112. zászlóalj irányítás „bv” (Nis)
- 98. repülő dandár „abr”

- 241. vadász-bombázó repülő század „lbae” (Petrovac)

- 247.vadász-bombázó repülő század „lbae” (Petrovac)

- 235.vadász-bombázó repülő század „lbae” (Petrovac)

-350. felderítő repülő század „iae” (Tuzla)

- 119. szállító repülő dandár „trabr” (Nis)

- 677. szállító repülő század „trae” (Nis)

- 789. szállító helikopter század „trhe” (Nis)

- 712. páncélosok elleni helikopteres század „pohe” (Nis)
- 359. műszaki zászlóalj (Ladjevci)

- 11. légvédelmi hadosztály „dPVO”³

- repülős egysége:

- 83. vadászrepülő ezred „lap” (Pristina)
- 123. vadászrepülő század „lae” (Pristina)

- 130. vadászrepülő század „lae” (Pristina)
- 204. vadászrepülő ezred „lap” (Batajnica)
- 126. vadászrepülő század „lae” (Batajnica)

- 127. vadászrepülő század „lae” (Batajnica)

- 128. vadászrepülő század „lae” (Batajnica)

- légvédelmi -rakétás erők:

- 250. légvédelmi rakéta ezred „rpPVO” (Batajnica):

1. légvédelmi rakéta hadosztály „rdPVO”
-2. rdPVO
-3. rdPVO
-4. rdPVO
-5. rdPVO
-6. rdPVO
-7. rdPVO
-8. rdPVO
-1. légvédelmi rakéta-technikai hadosztály „rtdPVO”
-2.rtdPVO

- 450. légvédelmi rakéta ezred „rpPVO” (Skopje-Cojlije):

1. légvédelmi rakéta hadosztály „rdPVO”
-2. rdPVO
-3. rdPVO
-4. rdPVO
-1. légvédelmi rakéta-technikai hadosztály „rtdPVO”

- légvédelmi légtérfigyelő és jelentő szolgálat „VOJIN”:

- 1. ezred VOJIN „pVOJIN”

- hátországi támogató légbázisok „VB”:

- 177. légibázis és légvédelmi tüzérség (Batajnica)

- 15. repülésbiztonsági zászlóalj „boa” (Kovin)

- 55. boa (Surcin)

- 64. boa (Valjevo/Divci)

- 161.légibázis és légvédelmi tüzérség (Nis)
- 165. légibázis és légvédelmi tüzérség (Petrovec/Skopje)
-147.repülésbiztonsági század „coa” (Rezanovce)
-148.coa (Ohrid)
- 492. légibázis és légvédelmi tüzérség (Pristina)
- 285. légibázis és légvédelmi tüzérség (Ladjevci)

- 85.boa (Sjenica)
- 87.boa (Ponikve)
- 174.coa (Trstenik)

-423. légibázis és légvédelmi tüzérség (Podgorica)

-30.boa (Ivangrad)
-186.coa (Niksic)

- 399.légibázis és légvédelmi tüzérség (Tuzla)

-18.boa (Banja Luka)

-130. légbázis (Rajlovac)

- 93.boa (Glamoc)
-281.coa

Az 5. Légihadtest Parancsnokság „VaK” (Zagreb) alá tartozó erők:

- parancsnoki törzs helikopter osztály „SHO” (Lucko-Zagreb)
- 289. zászlóalj irányítás „bv” (Lucko)

- 220. zászlóalj irányítás „bv” (Zagreb)

- 82. repülő dandár „abr”(Cerklje)

- 237. vadász-bombázó repülő század „lbae” (Cerklje)

- 238.vadász-bombázó repülő század „lbae” (Cerklje)

-351. felderítő repülő század „iae” (Cerklje)

- 111. repülő dandár „abr”(Pleso)

- 119. szállító repülő dandár „trabr” (Nis)

- 679. szállító repülő század „trae” (Pleso)

- 780. szállító helikopter század „trhe” (Pleso)

- 781. szállító helikopter század „trhe” (Pleso)

- 711. páncélosok elleni helikopteres század „pohe” (Lucko)

- 713. páncélosok elleni helikopteres század „pohe” (Lucko)
- 379. műszaki zászlóalj (Zagreb)

- 15. légvédelmi hadosztály „dPVO”⁴

- repülős egysége:

- 117. vadászrepülő ezred „lap” (Bihac)
- 124. vadászrepülő század „lae” (Bihac)

- 125. vadászrepülő század „lae” (Bihac)

- légvédelmi -rakétás erők:

- 155. légvédelmi rakéta ezred „rpPVO” (Kerestinac):

1. légvédelmi rakéta hadosztály „rdPVO” (Karlovac)
-2. rdPVO (Zabok)
-3. rdPVO (Cerklje)
-4. rdPVO (Sisak-Zazina)
-1. légvédelmi rakéta-technikai hadosztály „rtdPVO” (Kerestinac)

- 350. légvédelmi rakéta ezred „rpPVO” (Vrhnika):

1. légvédelmi rakéta hadosztály „rdPVO” (Ljubljana Polje)
-2. rdPVO (Sentvid)
-3. rdPVO (Logatec)
-4. rdPVO (Postojna)
-1. légvédelmi rakéta-technikai hadosztály „rtdPVO” (Vrhnika)

- légvédelmi légtérfigyelő és jelentő szolgálat „VOJIN”:

- 5. ezred VOJIN „pVOJIN”

- hátországi támogató légbázisok „VB”:

- 151. légibázis és légvédelmi tüzérség (Pleso)

- 67. repülésbiztonsági zászlóalj „boa” (Udbina)

- 196. repülésbiztonsági század „coa” (Lucko)

- 84. légibázis és légvédelmi tüzérség (Zemunik)

- 62. repülésbiztonsági zászlóalj „boa” (Divulje) 1984-től

- 474. légibázis és légvédelmi tüzérség (Cerklje)

- 27. repülésbiztonsági zászlóalj „boa” (Novo Mesto)

- 88. repülésbiztonsági század „coa” (Brnik)

- 262. repülésbiztonsági század „coa” (Bled)

- 171. légibázis és légvédelmi tüzérség (Mostar)

- 72. repülésbiztonsági zászlóalj „boa” (Cilipi)

- 258. légibázis és légvédelmi tüzérség (Pula)

- 81. boa (Krk)
- 243. coa (Grobnicko Polje)

- 200. légibázis és légvédelmi tüzérség (Bihac)

- 50. boa (Divulje)
- 236. coa (Prijedor)

A 3. pVOJIN ezred visszaminősítésre került zászlóaljjá, és 31. számú radar-légtér megfigyelő és jelentő zászlóalj „Bataljun VOJIN” (31. bVOJIN). A jugoszláv tengeri partvonali zóna védelmét ellátta a „Sjever” terv alapján, egy VOJIN zászlóalj, mely zászlóalj a 61. számot kapta és a légierő haditengerészeti támogatásra rendelet 97. számú repülő dandárja^⁵ alá volt rendelve, a „Split-Divulje” bázison állomásoztatva erőit.

A 61. bVOJIN zászlóalj (Split-Divulje) az Adria tengerparti zónát felügyelte „Zadar, Prevlaka” bázisain lévő századokkal és „Vis” szigeten lévő légtérfigyelő és jelentő „VOJ” szakasszal.

A légierőt kiképző oktató légibázisok (Zadar-Zemunik, Pula. Mostar, Titograd, Zemun….) és szerelő üzemek (Zagreb, Rajlovac-Sarajevo, Mostar, Zemun) egészítették ki. Fontosabb katonai légibázisok voltak; „Batajnica, Bihac, Cerkije, Mostar, Nis, Obrova, Pula, Ripac, Sarajevo/Rajlovac, Skopje, Titograd, Tuzla, Zadar-Zemunik, Zemun-Beograd, Zagreb”.⁶

Miután az ezerkilencszázhatvanas években Titó és kormánya „megbékélt” a Szovjetunióval a légierő tekintetében bevezetésre került a szovjet haditechnológia, mely 1989-ig első számú beszállítója volt a jugoszláv légierőnek. A jugoszláv légierő és légvédelem fő beszállítója a Szovjetunió lett, úgy a repülési haditechnika; repülők, helikopterek, légvédelmi; rakéták, radarok, rakétavédelmi rendszerek, légtér ellenőrzés-felderítés területén, mint a repülőmérnöki és technikusi képzés területén. 1961-től a légierőben szolgálatba állhattak a szovjet „MiG-21” (NATO-kódja: „Fishbed” F.) - negyven darab F-12 -, majd 1962-ben újabb vadászgépek érkeztek - tizennégy darab F-13 -. Ezen szovjet gépcsalás 1980-ig szolgálta aktív állományba a jugoszláv légierőt. A „MiG-21” családból 1965-re megjelent a jugoszláv légierőben a „MiG-21U” (NATO kódja: L-12 „Sparky”), „NF-12” jelöléssel - kilenc darab -, valamint a „MiG-21” PFM (L-14) elfogó gépek. Későbbiekben, az ezerkilencszázhetvenes években a „MiG-21 P (L-14I)” felderítő gépek is szolgálatba álltak a jugoszláv légierőben, valamint „MiG-21 M (L-15)”, „MiG-21 US (NL-14)”, „MiG-21 MOF”, „MiG-21bis”, „MiG-21UM” vadászgépek és a „MiG-100 21 bis / K (L-17 / L-17K) és „MiG-21 UM (NL-16)” kiképző repülőgépet.

Az ezerkilencszáznyolcvanas években megérkeztek a szovjet „MiG-352 MF” vadászgépek, melyek a jugoszláv légierőben felderítő repülőként szolgáltak.

Az első „Mi-8T” szovjet többcélú helikopterek 1968-tól 1969-ig érkeztek meg a jugoszláv légierőbe, „NT-40” helyi megnevezéssel. 1973-tól pedig 1980-ig újabb adag „Mi-8T” állhatott szolgálatba, így összességében kilencvenhárom darab volt a jugoszláv légierőben. Miután egyes „NT-40” helikoptereket átalakítottak, „HT-40E” jelzéssel álltak szolgálatba.

A jugoszláv légierőben 1976-tól a korábbi „C-47 Dakota” szállító katonai repülőket felváltották a szovjet „AN-26” típusú könnyű szállító repülőgépek, összesen tizenöt darab.

Az ezerkilencszázhatvanas években megérkezett a szovjet légvédelmi rakétarendszer a jugoszláv légvédelemhez.

1962-től megjelentek a „SA-75М Dvina” (NATO kódja: SA-2 Guideline), majd 1966-tól és 1967-től a „Volkhov C-75М” (NATO kódja: SA-2C).

A légtér védelmében a szovjetek átadtak „ZSU-57-2” önjáró légvédelmi gépágyúkat,1969-től a csehszlovákok a „ZSU M53/59 Praga” önjáró légvédelmi gépágyúkat, mely utóbbit a jugoszlávok is elkezdték legyártani. 1975-től a szovjetek leszállítottak a jugoszláv légvédelem részére több „Neva C-125” (NATO jelölés SA-3 Goa) közép-hatómagasságú légvédelmi rakétákat, valamint a „2K12 Kub” (NATO jelölés SA-6 Gainfull) közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakétákat. 1970-től pedig a szovjet „9K31 Strela-1” (NATO jelölés SA-9 Gaskin) légvédelmi rakétákat, melyek a jugoszláv páncélos és motorizált gyalogsági dandárok légvédelmi osztályainak arzenáljába kerültek be. A jugoszlávok saját gyártásban (Valjevo „Krusik” gyár) „Strela-9 32K2 MANPADS” licenc alapján szolgálatba állíthatták az „9K38 Igla” föld-levegő rakétarendszerüket.

A szovjet repülőgépek vásárlásával együtt saját, jugoszláv repülő és helikopter fejlesztése és gyártása is elkezdődhetett Jugoszláviában. 1961-től a „Galeb” avagy „Sirály” támadórepülő család (Galeb-2, Galeb-2A, Galeb-2 AE) jelent meg a jugoszláv légierőben, 1968-tól a „Jastreb” avagy „Sólyom” támadórepülő család (J-1, RJ-1, TJ-1. J-5A, J-5B, J-1E, RJ-1E, J-20 „Kraguj”) a „Soko” repülőgyár kiadásában. 1965-től a jugoszláviai „UTVA” repülőgyár nekilátott az úgynevezett többcélú „segédrepülők” gyártásának, az „UTVA-60”-as mezőgazdasági repülőjük átalakításával. Az „UTVA” megalkotta az „UTVA-65.”, „UTVA-66. polgári célú”, „UTVA-66 AM egészségügyi célra”, „UTVA-66 H hidroplán”, „UTVA-66V katonai célú”, repülőjüket, melyek szolgálatba álltak a légierőben. Az ezerkilencszázhetvenes évektől az „UTVA” újabb repülőket gyártott „UTVA-75”, „UTVA-75A21”, az ezerkilencszáznyolcvana évektől „UTVA-75A41” többcélú repülőket.^⁷

1https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=31195.0,

2https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=32181.30

31972-1973. közt a 13. dPVO „Skopski Petrovac“ (Skopje) divízió felszámolásra került.

41972-1973. közt a 13. dPVO „Skopski Petrovac“ (Skopje) divízió felszámolásra került.

5 1968-ban Mosztár (Mostar) megalakult a haditengerészetet kiszolgáló 97. repülős dandár. A dandár erőit „Zemunik” és „Split-Divulje” légibázisokon is funkcionált. Később a 97. dandárt leválasztották az 5. VaK alól és közvetlen a légierő és légvédelem főparancsnokság alá (KM RV i PVO) rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko ratno vazduhoplovstvo 1942-1992. Beograd: Institut za savremenu istoriju. ISBN 978-86-7403-163-6.

6 Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko ratno vazduhoplovstvo 1942-1992. Beograd: Institut za savremenu istoriju. ISBN 978-86-7403-163-6.

7 https://en.topwar.ru/71135-istoriya-vvs-i-pvo-yugoslavii-chast-6-vvs-yuna-1960-1980-gg.html

Ami a szárazföldi erőket illette, az 1., 2., 3., 5. 7., 9. hadseregekről beszélvén a struktúra az alábbi képen alakult 1980. tavaszán az Egyesült Államok Hírszerzésének (CIA) dokumentuma alapján¹, mely egyes egységeket pontosan nem jelöl meg és vélhetőlegesen pozícionálja egy adott katonai bázishoz.

Az 1. hadsereg (Beograd) alá tartozott:

1. hadsereg parancsnokság alá közvetlen tartozó erők

- 152. tüzér ezred (Cuprija 1. laktanya)

- tankvadász ezred (Cuprija 1. laktanya)

- 310. légvédelmi tüzér ezred (Kragujevac északnyugati 3. laktanya)

- 377. légvédelmi tüzér ezred (Zemun 3. laktanya)

- 360. légvédelmi tüzér ezred (Cacak 1. laktanya)

- 305/467. műszaki ezred (Sabac 1. laktanya)

- 398. jelzőezred (Titovo Uzice keleti 2. laktanya)

- jelzőezred (Gornji Milanovac északkeleti 1. laktanya)

- gépesített-szállító zászlóalj (Bela Crkva déli 1. laktanya)

- egészségügyi zászlóalj (Zrenjanin nyugati laktanya)

- 4. „Titó gárda” gyalogos hadosztály (Beograd központi laktanya):

- jelzőzászlóalj (Beograd központi laktanya )

(jelzőzászlóalj küldetése az egyesített fegyveres erők irányításának és ellenőrzésének kommunikációs és információs rendszereinek támogatása és kezelése)

- műszaki század (Beograd központi laktanya )

- felderítő század (Beograd központi laktanya )

- támogató technikai század (Beograd központi laktanya )

- vegyvédelmi század (Beograd központi laktanya )

- tankvadász zászlóalj (Beograd-Banjica 82. laktanya)

- 391. légvédelmi tüzér zászlóalj (Beograd-Banjica 82. laktanya)

- független tüzér ezred harckocsizó zászlóalja (Beograd-Banjica laktanya)

- jelző egység (Beograd-Banjica laktanya)

- 118. gyalogos ezred (Beograd központi laktanya )

- 181. gyalogos ezred (Valjevo észak 3. és 4. laktanya)

- 186. gyalogos ezred (Pozarevac 2. laktanya)

- 131. gyalogos ezred (Beograd-Banjica 82. laktanya)

- 4. harckocsizó ezred (Beograd 24. laktanya )

- 137. tüzér ezred (Kragujevac 2. laktanya)

- 603. gépesített szállító zászlóalj (Beograd-Banjica 82. laktanya)

- 8. gyalogos hadosztály (Novi Sad laktanya):

- egy gyalogos zászlóalj (Novi Sad központi 3. laktanya )

- két gyalogos zászlóalj (Novi Sad 2. laktanya és katonai iskola)

- egy gyalogos zászlóalj (Novi Sad 4. laktanya )

- jelzőzászlóalj (Novi Sad 4. laktanya )

- vegyvédelmi század (Novi Sad 4. laktanya )

- harckocsizó zászlóalj (Petrovaradin 1.,2.,3. laktanya)

- jelzőszázad (Petrovaradin 1.,2.,3.vlaktanya)

- légvédelmi tüzér zászlóalj (Petrovaradin 1.,2.,3.vlaktanya)

- támogató technikai század (Petrovaradin 1.,2.,3.vlaktanya)

- 453. gyalogos ezred (Sremska Mitrovica északnyugati laktanya)

- 65/77. gyalogos ezred (Sabac délnyugati laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Ruma központi 1. laktanya és kiképző poligon)

- tüzér ezred (Ruma központi 2. laktanya)

- 414. tankvadász zászlóalj (Backa Topola laktanya)

- 402. műszaki zászlóalj (Sabac 1. laktanya)

- 130. gyalogos dandár (Smederevska Palanka laktanya):

- egy gyalogos zászlóalj (Smederevska Palanka 2. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Smederevska Palanka 2. laktanya)

- vegyvédelmi század (Smederevska Palanka 2. laktanya)

- egy gyalogos zászlóalj (Pozarevac 3., 4. laktanya)

- tankvadász üteg (Pozarevac 3., 4. laktanya)

- légvédelmi ütegműszaki század (Pozarevac 3., 4. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Smederevo 1. laktanya)

- egy gyalogos zászlóalj (Smederevo 1. laktanya)

- egy gyalogos zászlóalj (Svilajnac 1. laktanya)

- gyalogos dandár (Raska laktanya):

- tüzér zászlóalj (Raska 2. laktanya és poligon)

- két gyalogos zászlóalj (Raska 2. laktanya és poligon)

- légvédelmi tüzér üteg (Raska 2. laktanya és poligon)

- tankvadász üteg (Raska 2. laktanya és poligon)

- egy gyalogos zászlóalj (Kursumlija 1. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Novi Pazar laktanya)

- vegyvédelmi század (Novi Pazar laktanya)

- gépesített szállító század (Novi Pazar laktanya)

- 16. mechanizált-gyalogos dandár (Subotica laktanya):

- mechanizált- gyalogos zászlóalj (Subotica 2. laktanya)

- műszaki század (Subotica 2. laktanya)

- mechanizált- gyalogos zászlóalj (Subotica 6. laktanya)

- önjáró tüzér zászlóalj (Sombor északi 1. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Sombor északi 1. laktanya)

- mechanizált- gyalogos zászlóalj (Backa Topola laktanya)

- mechanizált-gyalogos dandár (Pancevo laktanya):

- két mechanizált- gyalogos zászlóalj (Pancevo 5. laktanya)

- támogató-kisegítő egység (Pancevo 5. laktanya)

- önjáró tüzér üteg (Vrsac 1. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Vrsac 1. laktanya)

- önjáró légvédelmi tüzér üteg (Vrsac 1. laktanya)

- mechanizált- gyalogos zászlóalj (Kikinda 1. laktanya)

- tankvadász üteg (Zrenjanin nyugati laktanya)

- mechanizált-gyalogos dandár (Cacak laktanya):

- három mechanizált- gyalogos zászlóalj (Cacak 2. laktanya)

- vegyvédelmi század (Cacak 2. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Pozega északkeleti laktanya)

- 312. harckocsizó (tank) dandár (Kraljevo nyugati 9. laktanya):

- 1. hadsereg parancsnokság alárendelt egység (Beograd-Jakovo laktanya):

- harckocsizó zászlóalj (Beograd-Jakovo laktanya)

- mechanizált- gyalogos század (Beograd-Jakovo laktanya)

- tüzér egység (Beograd-Jakovo laktanya)

- tüzér ezred (Beograd-Banjica 82. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Beograd délkeleti katonai poligon)

- tüzér zászlóalj (Beograd délkeleti katonai poligon)

- tankvadász zászlóalj (Beograd délkeleti katonai poligon)

- egy gyalogos zászlóalj (Obrenovac 1. laktanya)

A 2. hadsereg (Nis) alá tartozott:

2. hadsereg parancsnokság alá közvetlen tartozó erők

- tüzér ezred (Gnjilane északkeleti 1. laktanya)

- 421. tüzér ezred (Nis 8. laktanya)

- 240. jelzőzászlóalj (Nis 8. laktanya)

- 128. tüzér ezred egységei (Kosovska Mitrovica délkeleti és északi laktanya)

- légvédelmi rakétás tüzér ezred „SA-6” (Nis északnyugati 6. laktanya)

- 342. légvédelmi tüzér ezred (Nis északnyugati 6. laktanya)

- műszaki ezred vagy zászlóalj (Prokuplje 5. laktanya)

- vegyvédelmi kiképző zászlóalj (Krusevac északkeleti laktanya)

- 2. gyalogos hadosztály (Nis laktanya és poligon):

- harckocsizó ezred (Nis 3. laktanya-hadianyag raktár és poligon)

- gyalogos ezred (Nis 3. laktanya-hadianyag raktár és poligon)

- tankvadász zászlóalj (Nis 3. laktanya-hadianyag raktár és poligon)

- motorizált szállító század (Nis 3. laktanya-hadianyag raktár és poligon)

- nehéz önjáró tüzér század (Nis 3. laktanya-hadianyag raktár és poligon)

- önjáró légvédelmi tüzér üteg (Nis 3. laktanya-hadianyag raktár és poligon)

- 146/164. gyalogos ezred (Pirot laktanya és „Milos” főhadiszállás Obrenovac 1. laktanya)

- 7/19. gyalogos ezred (Krusevac délkeleti laktanya)

- 47. tüzér ezred (Aleksinac 1. laktanya)

- 240. jelzőzászlóalj (Nis 8. laktanya)

- légvédelmi tüzér zászlóalj (Prokuplje 5. laktanya)

- 15. gyalogos dandár (Pristina laktanya):

- két gyalogos zászlóalj (Pristina délnyugati laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Pristina délnyugati laktanya)

- műszaki század (Pristina délnyugati laktanya)

- nehéz önjáró tüzér század (Pristina délnyugati laktanya)

- önjáró légvédelmi tüzér üteg (Pristina délnyugati laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Pristina délnyugati laktanya)

- motorizált szállító század (Pristina délnyugati laktanya)

- két gyalogos zászlóalj (Pristina délnyugati laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Urosevac 1. laktanya)

- tüzér zászlóalj (Urosevac 1. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Prizren 2. , 3. laktanya)

- tankvadász üteg (Prizren 2., 3. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Pec déli laktanya)

- 28. gyalogos dandár (Zajecar laktanya):

- két gyalogos zászlóalj (Zajecar 3. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Zajecar 3. laktanya)

- motorizált szállító század (Zajecar 3. laktanya)

- tüzér üteg (Zajecar 3. laktanya)

- önjáró légvédelmi tüzér üteg (Zajecar 3. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Negotin 1. laktanya)

- tüzér zászlóalj (Negotin 1. laktanya)

- tankvadász üteg (Knjazevac 1. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Knjazevac 1. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Knjazevac 1. laktanya)

- tüzér üteg (Knjazevac 1. laktanya)

- egészségügyi szakasz (Knjazevac 1. laktanya)

- 45. gyalogos dandár (Leskovac délnyugati laktanya):

- két gyalogos zászlóalj (Leskovac délnyugati 2. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Leskovac délnyugati 2. laktanya)

- önjáró légvédelmi tüzér üteg (Leskovac délnyugati 2. laktanya)

- tüzér zászlóalj (Leskovac délkeleti 1 laktanya)

- tankvadász üteg (Leskovac délkeleti 1. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Leskovac délkeleti 1. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Prokuplje 5. laktanya)

- motorizált szállító század (Prokuplje 5. laktanya)

- 211. harckocsizó (tank) dandár (Nis északnyugati 5. laktanya)

A 3. hadsereg (Skopje) alá tartozott:

3. hadsereg parancsnokság alá közvetlen tartozó erők

- 114. tüzér ezred (Vranje északkeleti 1. laktanya)

- 5/361. tankvadász ezred (Vranje északkeleti 1. laktanya)

- 325. légvédelmi tüzér ezred egysége (Vranje északkeleti1. laktanya)

- 325. légvédelmi tüzér ezred egysége (Vranje déli 2. laktanya)

- 353. légvédelmi tüzér ezred (Skopje északnyugati laktanya és hadianyagraktár)

-352. műszaki ezred (Skopje északnyugati laktanya és hadianyagraktár)

- 319. jelzőezred (Skopje északnyugati laktanya és hadianyagraktár)

- 100. gyalogos hadosztály (Skopje laktanya):

- 87. gyalogos ezred (Skopje északnyugati laktanya és hadianyagraktár)

- gépesített/motorizált szállító zászlóalj/század (Skopje északnyugati laktanya és hadianyagraktár)

-vegyvédelmi század (Skopje északnyugati laktanya és hadianyagraktár)

- 165. gyalogos ezred (Bitola laktanya és déli hadianyagraktár)

- tankvadász zászlóalj (Bitola laktanya és déli hadianyagraktár)

- felderítő század (Bitola laktanya és déli hadianyagraktár )

- vegyvédelmi század (Bitola laktanya és déli hadianyagraktár )

- 348. jelző zászlóalj (Bitola laktanya és déli hadianyagraktár)

- radar szolgálat (Bitola laktanya és déli hadianyagraktár)

- egészségügyi század (Bitola laktanya és déli hadianyagraktár )

- két gyalogos zászlóalj (Ohrid 1. laktanya)

- önjáró tüzér üteg (Ohrid 1. laktanya)

- 37/138. harckocsizó ezred (Prilep 1. laktanya)

- 318. műszaki zászlóalj (Prilep 1. laktanya)

- két gyalogos zászlóalj (Prilep 1. laktanya)

- nehéz tüzér zászlóalj (Prilep 1. laktanya)

- tüzér ezred (Kicevo 2. laktanya)

- 16. gyalogos hadosztály (Kumanovo 1. és 2. laktanya):

- gyalogos zászlóalj (Kumanovo 1. laktanya)

- jelző zászlóalj (Kumanovo 1. laktanya)

- gépesített/motorizált szállító század (Kumanovo 1. laktanya)

- támogató technikai század (Kumanovo 1. laktanya)

- 42. harckocsizó ezred (Kumanovo 2. laktanya)

- légvédelmi tüzér zászlóalj (Kumanovo 2. laktanya)

- két gyalogos zászlóalj (Kumanovo 2. laktanya)

- önjáró tüzér üteg (Kumanovo 2. laktanya)

- két gyalogos zászlóalj (Vranje északkeleti 1. laktanya)

- egy gyalogos zászlóalj (Vranje déli 2. laktanya)

- 212. gyalogos ezred két gyalogos zászlóalja (Stip 2. laktanya)

- műszaki zászlóalj (Stip 2. laktanya)

- tankvadász zászlóalj (Stip 2. laktanya)

- harckocsizó szakasz (Stip 2. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Stip 2. laktanya)

- 212. gyalogos ezred két gyalogos zászlóalja (Titov Veles 4. laktanya)

- tüzér ezred (Tetovo laktanya)

- 243. harckocsizó dandár (Skopje északnyugati laktanya és hadianyagraktár)

- 3. hadsereg parancsnokság alárendelt egység (Sturmica-Prilep laktanyák):

- két gyalogos zászlóalja (Sturmica 1. laktanya)

- nehéz tüzér zászlóalja (Sturmica 1. laktanya)

- műszaki század (Sturmica 1. laktanya)

- vegyvédelmi század (Sturmica 1. laktanya)

- támogató technikai század (Sturmica 1. laktanya)

- nehéz tüzér zászlóalja (Prilep 1. laktanya)

- két gyalogos zászlóalja (Prilep 1. laktanya)

Az 5. hadsereg (Zagreb) alá tartozott:

5. hadsereg parancsnokság alá közvetlen tartozó erők

- légvédelmi „SA-6” rakétás ezred (Zagreb délkeleti laktanya)

- 303. légvédelmi tüzér ezred (Zagreb légvédelmi 19. laktanya)

- 305. légvédelmi tüzér ezred (Zagreb légvédelmi 19. laktanya)

- vegyvédelmi szolgálat (Zagreb légvédelmi 19. laktanya)

- 213/513 műszaki ezred (Zagreb déli laktanya)

- tankvadász ezred (Krizevci 1. laktanya)

- tüzér ezred (Karlovac 24. laktanya)

- hegyivadász gyalogos zászlóalj (Delnice 2. laktanya)

- ezred, zászlóalj (Samobor laktanya)

- 6. gyalogos hadosztály (Karlovac laktanya):

- egy gyalogos zászlóalj (Karlovac 4. laktanya )

- légvédelmi zászlóalj (Karlovac 2. laktanya)

- tüzér szolgálat (Karlovac 2. laktanya)

- vegyvédelmi század (Karlovac 1. laktanya)

- gépesített-szállító század (Karlovac 1. laktanya)

- harckocsizó (tank) ezred hadianyag raktár (Karlovac-Logoriste laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Karlovac központi laktanya)

- „pontonos” műszaki zászlóalj (folyón átkelés)/ (Karlovac laktanya és hadiraktár)

- ezred szintű műszaki katonai iskola (Karlovac 8. laktanya-katonai iskola)

- 10. gyalogos ezred (Gospic nyugati laktanya)

- 14. gyalogos hadosztály (Varazdin keleti laktanya):

- vegyvédelmi század (Varazdin keleti laktanya)

- 8. harckocsizó (tank) ezred és támogató-technikai század (Varazdin 3. laktanya)

- 26. tüzér ezred (Varazdin 11. laktanya)

- 14. légvédelmi tüzér zászlóalj (Varazdin 11. laktanya)

- 104/144. gyalog ezred (Zagreb déli laktanya)

- önjáró tüzér üteg „M-1974” (Zagreb déli laktanya)

- 73. gyalog ezred (Koprivnica laktanya)

- Újgradiszka (Nova Gradiska) hadianyag raktár szolgálat

- műszaki zászlóalj (Cakovec 1. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Cakovec 1. laktanya)

- 13. gyalogos dandár (Rijeka 4. laktanya):

- két gyalog zászlóalj (Rijeka 4. laktanya)

- jelzőszázad (Rijeka 4. laktanya)

- támogató-technikai század (Rijeka 4. laktanya)

- két kiszolgáló szolgálati egység (Rijeka 4. laktanya)

- tüzér zászlóalj (Rijeka északnyugati 6.laktanya)

- két harckocsizó (tank) zászlóalj (Ilirska Bistrica északnyugati laktanya)

- műszaki század (Ilirska Bistrica északnyugati laktanya)

- három gyalog zászlóalj (Ilirska Bistrica északnyugati laktanya)

- gyalog zászlóalj (Ilirska Bistrica déli laktanya)

- gyalog zászlóalj (Klana keleti 8. laktanya)

- önjáró páncélosok elleni tüzér üteg (Klana keleti 8. laktanya)

- „Howitzer” tüzér üteg (Klana keleti 8. laktanya)

- 25. gyalogos dandár (Pula 1. laktanya és kiképző központ):

- két gyalog zászlóalj (Pula 1. laktanya és kiképző központ)

- harckocsizó (tank) század (Pula 1. laktanya és kiképző központ)

- önjáró harckocsik elleni (tankvadász) üteg (Pula 1. laktanya és kiképző központ)

- önjáró légvédelmi tüzér üteg (Pula 1. laktanya és kiképző központ)

- légvédelmi tüzér üteg (Pula 1. laktanya és kiképző központ)

- vegyvédelmi század (Pula 1. laktanya és kiképző központ)

- támogató-technikai század (Pula 1. laktanya és kiképző központ)

- két tüzér zászlóalj (Pula északnyugati laktanya)

- aknavető üteg (Pula északnyugati laktanya)

- harckocsizó (tank) zászlóalj (Pazin laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Umag laktanya)

- gyalogos dandár „tartalék” (Petrinja déli laktanya):

- dandáron belüli gyalogos alakulat (Sisak 1. és 2. laktanya)

- dandáron belüli gyalogos alakulat (Sisak déli 3. laktanya)

- dandáron belüli gyalogos alakulat (Petrinja 2. laktanya)

- harckocsizó (tank) dandár (Dugo Selo északnyugati 1. laktanya):

- 31. harckocsizó (tank) dandár (Dugo Selo északnyugati 1. laktanya)

- 232. harckocsizó (tank) dandár (Jastrebarsko 1. laktanya)

- önjáró „howitzer” üteg (Jastrebarsko 1. laktanya)

- 265. harckocsizó (tank) dandár (Bjelovar „Filipovic” laktanya)

- harckocsizó (tank) zászlóalj (Bjelovar „Filipovic” laktanya)

- föld-levegő (SAM) rakéta üteg (Bjelovar „Filipovic” laktanya)

- önjáró légvédelmi üteg (Bjelovar „Filipovic” laktanya)

- három harckocsizó (tank) zászlóalj, a 265. harckocsizó dandárból (Bjelovar hadianyag raktár)

- műszaki ezred a 265. harckocsizó dandárból (Bjelovar hadianyag raktár)

- vegyvédelmi század (Bjelovar hadianyag raktár)

- hadianyag raktár kiszolgáló szolgálat (Bjelovar hadianyag raktár)

- 5. hadsereg parancsnokság alárendelt egységek:

- tankvadász (páncélosok elleni) zászlóalj (Ptuj 2. laktanya)

- két gyalog zászlóalj (Crnomelj 1. laktanya)

- gépesített-szállító zászlóalj (Slavonska Pozega laktanya és hadsereg-kiképző iskola gépjármű vezető képzésre szakosodott)

A 7. hadsereg (Sarajevo) alá tartozott:

7. hadsereg parancsnokság (Sarajevo 1. laktanya) alá közvetlen tartozó erők

- légvédelmi „SA-6” rakétás ezred (Sarajevo 5. laktanya és hadianyag raktár)

- 195. tüzér ezred (Visoko laktanya)

- 22. tüzér ezred (Mostar északi 3. laktanya)

- 444. tüzér ezred (Banja Luka északi 4. laktanya)

- 216/293. ezred műszaki zászlóalj (Banja Luka északi 4. laktanya)

- tankvadász ezred (Dakovo 1. laktanya)

- vegyvédelmi zászlóalj (Dakovo 1. laktanya)

- 381. légvédelmi tüzér ezred (Zenica 1. laktanya)

- vegyvédelmi zászlóalj (Zenica 1. laktanya)

- légvédelmi egység (Mostar 2. laktanya és hadianyag raktár)

- 151. jelzőezred (Sarajevo 4. laktanya)

- 317. jelzőezred zászlóalja (Bijelina 1. laktanya)

- katonai iskola (Sarajevo 2. „Marshal Tito” laktanya)

- 34/194. vegyvédelmi zászlóalj (Kiseljak 1. laktanya)

- 21. vegyvédelmi zászlóalj (Mostar 6. laktanya)

- gépesített-szállító zászlóalj és kiképző zászlóalj (Capljina 1. laktanya)

- 12. mechanizál-gyalogos dandár (Osijek laktanya):

- három mechanizált-gyalogos zászlóalj (Osijek 3. laktanya )

- tüzér zászlóalj (Osijek 3. laktanya )

- mechanizált-gyalogos zászlóalj (Nasice 1. laktanya)

- harckocsizó (tank) zászlóalj (Nasice 1. laktanya)

- műszaki század (Vukovar laktanya)

- 117/92. gyalogos dandár (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya):

- két gyalogos zászlóalj (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya)

- műszaki század (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya)

- jelzőszázad (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya)

- gépesített-szállító század (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya)

- vegyvédelmi század (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya)

- egészségügyi század (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya)

- támogató technikai század (Tuzla északkeleti 7. és 13. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Brcko 1. laktanya)

- harckocsizó (tank) zászlóalj (Brcko 1. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Doboj-Miljkovac 1. laktanya)

- tüzér zászlóalj (Doboj-Miljkovac 1. laktanya )

- gyalogos zászlóalj (Derventa északnyugati. laktanya)

- 26. gyalogos dandár (Mostar északi 3. laktanya):

- két gyalogos zászlóalj (Mostar északi 3. laktanya)

- műszaki század (Mostar északi 3. laktanya)

- vegyvédelmi század (Mostar északi 3. laktanya)

- 26. gyalogos zászlóalj (Mostar északi 6. laktanya)

- gyalogos dandár (Sarajevo nyugati laktanya):

- gyalogos zászlóalj (Sarajevo nyugati laktanya)

- műszaki század (Sarajevo nyugati laktanya)

- vegyvédelmi század (Sarajevo nyugati laktanya)

- támogató technikai század (Sarajevo nyugati laktanya)

- harckocsizó (tank) zászlóalj (Sarajevo 5. laktanya és hadianyag raktár)

- jelzőszázad (Sarajevo 5. laktanya és hadianyag raktár)

- tüzér zászlóalj (Sarajevo -Lukavica 3. laktanya)

- 121/122. harckocsizó (tank) kiképző-dandár (Banja Luka 3. laktanya és kiképző-poligon):

- 3. harckocsizó (tank) zászlóalj (Banja Luka 3. laktanya és kiképző-poligon)

- harckocsizó (tank) zászlóalj (Banja Luka-Vrbas 2. laktanya)

- mechanizált-gyalogos század (Banja Luka-Vrbas 2. laktanya)

- vegyvédelmi század (Banja Luka-Vrbas 2. laktanya)

- támogató technikai század (Banja Luka-Vrbas 2. laktanya)

- gyalogos dandár (Banja Luka északi 4. laktanya):

- négy gyalogos zászlóalj (Banja Luka északi 4. laktanya)

- két önjáró légvédelmi üteg (Banja Luka északi 4. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Banja Luka északi 4. laktanya)

- műszaki század vagy zászlóalj (Banja Luka északi 4. laktanya)

- támogató technikai század vagy zászlóalj (Banja Luka északi 4. laktanya)

- 7. hadsereg parancsnokság alárendelt egységek:

- műszaki zászlóalj „pontonos” -folyón átkelés- (Slavonski Brod laktanya és várerőd)

- hadsereg főparancsnokság (Sarajevo citadella)

- műszaki zászlóalj „pontonos” -folyón átkelés- haditechnikai raktár (Banja Luka 516. bázis).

A 9. hadsereg (Ljubljana) alá tartozott:

7. hadsereg parancsnokság (Ljubljana 1. laktanya) alá közvetlen tartozó erők

- gyalogos zászlóalj és milicía (Ljubljana- Sent Vid laktanya)

- gyalogos zászlóalj, (Ljubljana 2. laktanya)

- 361. légvédelmi tüzér ezred (Ljubljana 2. laktanya)

- 331. műszaki ezred (Ljubljana 2. laktanya)

- jelzőzászlóalj (Ljubljana 8. laktanya)

- vegyvédelmi zászlóalj (Ljubljana 8. laktanya)

- 202. gépesített-szállító zászlóalj (Ljubljana 8. laktanya)

- tüzér ezred (Slovenska Bistrica laktanya)

- műszaki zászlóalj (Novo Mesto laktanya és hadianyag raktár)

- műszaki zászlóalj (Celje 1. laktanya)

- 1. gyalogos hadosztály (Postojna 9. laktanya):

- jelzőzászlóalj (Postojna 1. és 9. laktanya)

- vegyvédelmi század (Postojna 1. laktanya)

- felderítő század (Postojna 1. és 9. laktanya)

- 20. gyalogezred (Postojna 2. laktanya)

- 1. tankvadász zászlóalj (Postojna 2. laktanya)

- egészségügyi szolgálat (Postojna 2. laktanya)

- 129/145. gyalogezred (Novo Mesto laktanya)

- tüzér zászlóalj (Novo Mesto laktanya)

- gyalogzászlóalj (Velike Bloke laktanya)

- tartalék gyalogezred (Velike Bloke laktanya)

- 14. harckocsizó (tank) ezred (Pivka laktanya)

- gyalogzászlóalj (Pivka laktanya)

- 155. tüzér ezred (Ribnica 1. laktanya)

- légvédelmi tüzér zászlóalj (Postojna -Veliki Otok 5. laktanya)

- támogató technikai század (Postojna -Veliki Otok 5. laktanya)

- műszaki zászlóalj (Postojna 1. laktanya és 507. hadiraktár valamint Vipava északi laktanya)

- 9/11. gyalogos dandár (Maribor „lovassági” 2. laktanya):

- két gyalogos zászlóalj (Maribor „lovassági” 2. laktanya)

- vegyvédelmi század (Maribor „lovassági” 2. laktanya)

- harckocsizó (tank) zászlóalj (Maribor katonai iskola és délnyugati 6. laktanya)

- tüzér zászlóalj (Maribor katonai iskola és délnyugati 6. laktanya)

- önjáró tankvadász tüzér üteg (Maribor katonai iskola és délnyugati 6. laktanya)

- önjáró légvédelmi üteg (Maribor katonai iskola és délnyugati 6. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg

- műszaki (Maribor katonai iskola és délnyugati 6. laktanya)

- műszaki század (Maribor katonai iskola és délnyugati 6. laktanya)

- két gyalogos zászlóalj (Maribor 4. laktanya)

- támogató technikai század (Maribor 4. laktanya)

- 345. hegyivadász-gyalogos dandár (Kranj laktanya):

- hegyivadász- gyalogos zászlóalj (Kranj 1. laktanya és intendáns-műszaki katonai raktár)

- tüzér zászlóalj (Kranj 1. laktanya és intendáns-műszaki katonai raktár)

- vegyvédelmi század (Kranj 1. laktanya és intendáns-műszaki katonai raktár)

- hegyivadász század (Kranj 1. laktanya és intendáns-műszaki katonai raktár)

- támogató technikai század (Kranj 1. laktanya és intendáns-műszaki katonai raktár)

- hegyivadász- gyalogos zászlóalj (Skofja Loka laktanya)

- hegyivadász- gyalogos zászlóalj (Tolmin laktanya)

- hegyivadász- gyalogos zászlóalj (Bohinjska Bela laktanya és hadianyag raktár)

- két hegyivadász- gyalogos zászlóalj (Bovec laktanya)

- gyalogos dandár (Ajdovscina 1. laktanya):

- gyalogos zászlóalj (Ajdovscina 1. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Ajdovscina északi laktanya)

- tüzér zászlóalj (Ajdovscina északi laktanya)

- önjáró tankvadász tüzér üteg (Ajdovscina északi laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Vipava északi laktanya)

- műszaki század (Vipava északi laktanya)

- önjáró légvédelmi tüzér üteg (Vipava északi laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Vipava északi laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Vipava 1. laktanya)

- harckocsizó zászlóalj (Vipava 1. laktanya)

- 268. harckocsizó (tank) dandár (Vipava 2. laktanya és hadianyag raktár):

- 268. harckocsizó (tank) dandár zászlóaljai (Vipava 2. laktanya és hadianyag raktár)

- önjáró tüzér „Howitzer” zászlóalj (Vipava 2. laktanya és hadianyag raktár)

- 9. hadsereg parancsnokság alárendelt egységek:

- gyalogos zászlóalj és milícia (Ljubljana-Sent Vid laktanya)

- gyalogos zászlóalj és milícia (Maribor északkeleti laktanya)

A közvetlen a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt működött a „titóvárosi” (Titograd) katonai területi önálló haderő, mely alá tartozott:

- 5. gyalogos dandár (Titograd nyugati 2. laktanya):

- két nehéz-gyalogzászlóalj (Beograd 60/61 laktanya főparancsnokság)

- egy nehéz-gyalogzászlóalj (Honvédelmi Minisztérium objektuma 4. katonai létesítmény)

- jelzőszázad (Titograd nyugati 2. laktanya)

- 5. dandár főparancsnokság (Titograd nyugati 2. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Titograd 3. laktanya)

- nehéz-gyalogos zászlóalj (Titograd 3. laktanya)

- harckocsizó (tank) zászlóalj (Titograd 3. laktanya)

- műszaki század (Titograd 3. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Titograd 3. laktanya)

- gépesített-szállító század (Titograd 3. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Danilovgrad 1. laktanya)

- tüzér zászlóalj (Danilovgrad 1. laktanya)

- nehéz-gyalogos zászlóalj (Split keleti laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Bar 1. laktanya)

- gyalogos zászlóalj (Niksic északnyugati laktanya)

- nehéz-gyalogos zászlóalj (Sarajevo délnyugati laktanya)

- vegyvédelmi század (Titograd északnyugati 6. laktanya)

- egészségügyi század (Titograd északnyugati 6. laktanya)

- támogató technikai század (Titograd északi laktanya)

- nehéz-gyalogos zászlóalj (Ljunljana -Sent Vid laktanya)

- nehéz-gyalogos zászlóalj (Maribor északkeleti laktanya)

- nehéz-gyalogos zászlóalj (Nis 3. laktanya kiképző poligon és hadiraktár)

a titógrádi hadsereg parancsnokság alárendelt egység:

- hegyivadász-gyalogos zászlóalj (Pljevlja 1. laktanya)

A Jugoszláv Haderőben külön régiót képezett a horvátországi Isztria tengermellékét, Kvárner-öböl, Észak, Közép és Dél-Dalmáciát, a montenegrói avagy crna gorai tengermellékét magába foglaló haditengerészeti szektor, avagy 4-es hadsereg régió^², mely a Jugoszláv Haditengerészet (JRM) régiójaként funkcionált. A területen fontos stratégiai város volt Zára (Zadar), ahol a haderő az alábbi erővel képviseltette magát:

- központi laktanya Zadar és Nin laktanya légvédelmi és légvédelmi-rakétás erők kiképző bázisa:

- „SA-6” rakéta ezred és légvédelmi ezred, „közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakétás erő”

- „6”. laktanya és légvédelmi kiképző bázis Zadar:

- egy légvédelmi kiképző ezred

- „7”. laktanya és kiképző bázis Zadar:

- egy tüzér kiképző ezred „rakéta-sorozatvető nem irányított rakéták illetve újabban irányított rakéták indítására képes tüzérségi erő”

- „2”. laktanya Knin:

- egy tüzér ezred „rakéta-sorozatvető nem irányított rakéták illetve újabban irányított rakéták indítására képes tüzérségi erő”

- „északkeleti” laktanya Sinj:

- főhadiszállás

- jelzőszolgálat

- „délnyugati”. laktanya Sinj:

- műszaki zászlóalj

A 4. hadsereg régió esetében az Adria-tengert és annak partszakaszát beleértve a szigeteket, három úgynevezett haditengerészeti védelmi szektorra osztották:

- Észak-Adria szektor:

- tengerészgyalogos zászlóalj és partvédelmi üteg (Mali Losinj laktanya)

- Közép-Adria szektor:

- főhadiszállás és jelző szolgálat (Sibenik 1. „Mandalina” laktanya)

- tengerészgyalogos zászlóalj (Sibenik 2. laktanya)

- önjáró páncélosok elleni tüzér üteg (Sibenik 2. laktanya)

- légvédelmi üteg (Sibenik 2. laktanya)

- légvédelmi tüzér zászlóalj (Sibenik légvédelmi erők laktanyája)

- harckocsizó (tank) század (Sibenik légvédelmi erők laktanyája)

- nehéz-tüzér üteg (Sibenik légvédelmi erők laktanyája)

- tengerészgyalogos zászlóalj (Banderica laktanya)

- vegyvédelmi század (Banderica laktanya)

- támogató technikai század (Banderica laktanya)

- tengerészgyalogos zászlóalj (Laslovo/Ubli 1. laktanya)

- vegyvédelmi század (Laslovo/Ubli 1. laktanya)

- légvédelmi tüzér üteg (Laslovo/Ubli 1. laktanya)

- Dél-Adria szektor:

- három tengerészgyalogos zászlóalj (Trebinje 1. laktanya)

A 4. hadsereg régió esetében a belső dalmáciai hegyvidéket a 27. gyalogos dandár erői kontrol zónájába esett:

- Knin 3. laktanya:

- gyalogos zászlóalj

- műszaki század

- légvédelmi tüzér üteg

- nehéz-tüzér légvédelmi ütegműszaki

- Knin 2. laktanya:

- gyalogos zászlóalj

- páncélosok elleni (tankvadász) tüzér üteg

- Benkovac 1. laktanya:

- gyalogos zászlóalj

- harckocsizó (tank) zászlóalj

- „délnyugati”. laktanya Sinj:

- gyalogos zászlóalj

- jelzőszolgálat

- támogató technikai század

A 4. hadsereg régió esetében, közvetlen a régió alá tartozó erőket képviselték:

- tüzér zászlóalj (Vis/Zlo Polje laktanya)

- harckocsizó (tank) század (Vis/Zlo Polje laktanya)

- tüzér üteg (Vis/Zlo Polje laktanya)

- partvédelmi tüzér üteg (Radovici laktanya)

- két kiszolgáló zászlóalj (Radovici laktanya)

- légvédelmi tüzér zászlóalj (Tivat északi laktanya)

- tüzér üteg (Tivat északi laktanya)

-főhadiszállás (Ploce haditengerészeti bázis)

- légvédelmi tüzér zászlóalj (Ploce haditengerészeti bázis)

- egészségügyi század (Ploce haditengerészeti bázis)

- jelzőszázad (Ploce haditengerészeti bázis)

1 https://www.cia.gov/readingroom/docs/CIA-RDP82T00709R000100420001-0.pdf

2 -1962-től a haditengerészet Haditengerészeti Parancsnokság (VPO) műveleti területét átnevezték 4. hadsereggé, mely néven a struktúrában 1968-ig működött, majd újra VPO-ként funkcionált, mint haditengerészet-

1980-ban, a már meglévő önálló 2. titóvárosi (Titograd) hadtest mellett, megalakult az 52. koszovói hadtest az akkori tartományként funkcionáló Koszovóban, a 2. hadseregben. A hadtest megalakítására a helyi albánok demonstrációi, tüntetései adtak okot:

- 1968. novemberében a Koszovóban a helyi albánok pristinai és más albánok lakta településeken az utcára vonultak megünnepelni Albánia nemzeti ünnepét -zászló napja-, mely eseménnyel párosult, Koszovó, mint tartomány köztársasággá való válásának követelésével. Természetesen a jugoszláv hatalmi elit ezt nem nézte jó szemmel és bevetette a milíciát és a JNA-t. Az esemény zavargássá fajult, melynek brutális véget vetett a milícia és JNA. Hasonló esemény történt 1981-ben, mely során kora tavasszal a koszovói albánok demonstrációját, mely továbbra is Koszovó függetlenségét irányozta elő, a JNA fegyveres beavatkozásával elfojtották. A továbbiakban a JNA a koszovói albánok törekvéseire, Koszovóban létrehozta a hasonló helyzetek kezelésére a 2. hadsereg alárendeltségében az 52. pristinai hadtestet „korpus”. Szükségességét bizonyította, hogy 1989. márciusában a jugoszláv hatalmi elit -szerb- megszüntette az 1974-ben elfogadott Koszovó autonómiáját, mely újabb zavargásokat váltott ki, melyet a JNA elfojtott^¹.

Az új erők megalakulásából kifolyólag 1980-as év végére a szárazföldi, haditengerészeti és légi-légvédelmi erők felosztása az alábbi képen alakult:

- 1. hadsereg (Beograd) -Szerbia tagköztársaság északi része és „Vojvodina” vajdasági autonóm terület zónája-,

- 2. hadsereg (Nis) -Szerbia tagköztársaság déli része és „Kosovo” koszovói autonóm terület zónája-

- 52. hadtest (pristina) – Koszovó autonóm terület zónája- 2. hadseregbe,

- 3. hadsereg (Skopje) - Macedónia tagköztársaság zónája-,

- 5. hadsereg (Zagreb) - Horvátország tagköztársaság zónája-,

- 7. hadsereg (Sarajevo) – Bosznia és Hercegovina tagköztársaság zónája-,

- 9. hadsereg (Ljubljana) - Szlovénia zónája-,

- 2. hadtest (Titograd)-– Crna Gora tagköztársaság zónája-,

- Haditengerészeti szektor Adria (Split) – Adria tenger és tengerparti zóna-

- Folyami Flottilla „RRF” (Beograd) - a haditengerészet alá tartozott, de az 1. hadseregcsoport alárendeltségébe működött-

- Légierő és Légvédelem (Beograd-Zemun) „RV i PVO. A légierő két repülős (légi) hadtestre osztották; 1. repülős (légi) hadtest „VaK” és 5. repülős (légi) hadtest „VaK”. A két zóna közti elhatárolódás a „Donji Miholjac-Janjina-Peljesac” vonalon húzódott. A repülős hadtestek alá tartozott a légvédelem.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság „Socijalisticka Federativna Republika Jugoslavija“ (SFRJ) -1963.04.07-tól, az alkotmány alapján, az ország hivatalos megnevezése; Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) ^²- fegyveres erőinek fejlődése három időszakra bontható^³. Az első időszak (1945-1958.), valamint a második időszak (1958-1969.), továbbá a harmadik időszak (1969-1950.), már „ A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepéig.” című írásműben feldolgozásra kerültek.

A katonai modernizációs erőfeszítések 1980-ra lelassultak, mivel a jugoszláv gazdaság nem volt képes egyszerre az ország gazdasági fejlődésére és a haderő számára előirányzott anyagi ráfordítást megvalósítani az előírt mértékben. A gazdaság nem tudta egyszerre reagálni a regionális különbségekre és az nemzetvédelemre (össznépi védelmi rendszer). Nőt az inflációs mértéke, lassult a gazdasági fejlődés. Jugoszlávia nyersanyag és termelői áruk hiányával küzdött, mely kihatott a hadiiparra, a saját fegyverzeti és haditechnikai gyártásra. Ezzel a modernizációs lassulással, lényegében az ország úgynevezett harckészültségi szintjére is kihatott.

A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (SFRJ) az ország védelmében a honvédelem és társadalmi önvédelem fogalmával (KONO, DSZ) terminológiailag meghatározott szisztéma alapján számolt az ország humán erőforrására, az az a polgári lakosság aktív részvételére a haza védelmében. Az össznépi aktív hon és önvédelem gerincét képezte a jugoszláv fegyveres erők, melynek egyik alkotó eleme volt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a Területvédelem (TO)^⁶. A JNA és TO egy egészet képezve alkotta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) fegyveres erejét. Ennek eredménye képen a JNA ezáltal két komponensű haderővé szerveződik, melynek gerincét maga a néphadsereg (JNA) alkotta, mellette pedig jelen volt a területvédelmi erők (TO), valamint sor került a fegyveres erők további fejlesztésére 1985-től.^⁷Az 1981-től az alkotmány rendelkezett arról, -Titó halálát követően- hogy Jugoszlávia (SFRJ-Szocialista Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) első kollektív elnöksége (1980-tól-1984-ig) vegye át a fegyveres erők irányítását, az az a legfelsőbb parancsnoki szerepet. Ezen tisztség betöltésére tartalékos tábornokok, ezredesek lettek kijelölve. Az elnöksége viszont, már nem gyakorolt akkora befolyást a hadseregre, mint korábban Titó. Ezzel a JNA részben autonómizált rendszerré kezdett válni és igazából, már a geopolitikai tér és a külpolitika változásai nem hatottak ki rá annyira.^⁸ 1982-ben elfogadták az új honvédelmi törvényt, mely rendelkezett az egész társadalmi-politikai közösség védelmi és biztonsági felkészülésének végrehajtásáról az elkövetkező időszakra. Az 1982. év, már Titó halálát követő időszak, amikor is a JNA egyre inkább a politikai felé kötelezi el magát. A jugoszláv politika esetében megerősödött a szerb nacionalizmus⁹, mely kihatott a politikai élet mellett a JNA-ra. A hidegháborús helyzet vége a szocialista politikai rendszerek összeomlása a JNA számára olyan helyzetet teremtett, amit nem igazán tudott, már követni. A JNA az ország belső rendvédelmi feladatainak szerepét felvállalva, a jugoszláviai nemzetiségek közti villongások kezelésére és a szerb hatalmi rezsim erő fitoktatásának kiszolgálására rendeződött át, mely eredménye képen az országon belül fokozatosan vesztette el a nemzeti vagy néphadseregi szerepét. A JNA egyre nagyobb szerepet húzott magára a szerb hatalmi rezsim nemzet érdekeinek végrehajtásában, a szocializmus fenntartása érdekében és eszközévé vált a politikai hatalomnak, céljainak megvalósításához.^¹⁰

Az 1980-as években a Nemzetvédelmi, avagy Honvédelmi Tanács Elnökségének „Savjeta za narodnu obranu Predsjedništva” fő célkitűzése volt, hogy korszerűsítse a Jugoszlávia fegyveres erőjét. 1987. február 6-án a Jugoszláv Szocialista Föderációs Köztársaság „Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija” (SFRJ) Elnöksége elfogadta a Fegyveres Erők szervezetének, valamint a fegyveres erőik parancsnokságának (vezetési és irányítási rendszerének) korszerűsítéséről szóló határozatot.¹¹

A JNA belekezdett a strukturális reformizációba, melynek célja, a hat hadseregcsoport „Armija“, és önálló 2. titóvárosi (Titograd) és a 2. hadsereg alá tartozó 52. pristinai hadtest átalakítása három katonai régióba „Vojni Oblast“ (VO), illetve a területvédelem (TO) tagköztársasági és tartományi részének „háborús” strukturális formációba helyezését és a katonai régiók (VO) alá sorolása, valamint a TO zóna törzseinek (ZnSTO) a JNA hadtesti erői alá sorolása. Továbbá a a strukturális reformizáció kiterjesztése a haditengerészetre és légierő és légvédelemre.^¹²A haderőreform előtt minden tagköztársaság rendelkezett „saját” hadseregcsoporttal, a tartományok pedig hadtest „korpus” szintű erővel. A haderőreform révén, a katonai régiósítás „Vojni Oblast“ (VO) eredménye képen viszont ez megszűnt, a hadseregcsoport hadosztályai, ezredei helyett a katonai régiók hadtestei, dandárjai alakultak meg. Mind eközben a haderő szerbesítése megkezdődött a nem szerbek által lakott területeken. ¹³1990-re a szerb és montenegrói nemzetiségű tisztek száma elérte a 70 %-ot a haderőben, mely párosult a JNA és a szerb politikai vezetés, politikai és katonai céljainak egyesítésével, mely 1990 közepén és második felében valósult meg, és 1991-ben pedig megszilárdult, konszolidálódott. A „nagyszerb“ ideológia^¹⁴ lassan, de biztosan begyűrűzött a JNA-ba, elsősorban annak felső vezetésébe. A cél, hogy a JNA végrehajtó csápként kiszolgálva a „nagyszerb“ ideológiai politikai rezsimet fenntartsa a centralista, kommunista Jugoszláviát.

A haderő továbbra is szárazföldi (KoV), légierő és légvédelmi (RV i PVO), haditengerészeti (JRM) erőből állt. A szárazföldi hadseregnek alapvető feladata volt: az ellenség főbb erői elleni harc, valamint a fegyveres erők mozgósítása és fejlesztése. Az légi és légvédelmi erői pedig fő feladata a légtér felett ellenőrzés és minőségi támogatás a hadseregnek és a haditengerészetnek. Jugoszlávia (SFRJ-Szocialista Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) fegyveres erejének (Oružane snage Jugoslavija „OS”) a célja volt Jugoszlávia, -mint el nem kötelezett külpolitikát gyakorló, egyenrangú nemzetek és nemzetiségek társadalom-politikai önrendelkező szocialista rendszer- területi integritásának, szabadságának, függetlenségének, szuverenitásának, valamint az alkotmányba foglalt társadalmi rend védelme, de a szövetségi törvény lehetőséget biztosított bizonyos társadalmi önvédelmi feladatok ellátására, annak irányítására békében és háborúban egyaránt. Ez utóbbi esetében fontos momentum volt a békeidőből háborús helyzetbe történő azonnali, gyors és hatékony átállás. A fegyveres erőt ebből kifolyólag; felszerelés, képzettség, szervezettség, felkészültség alapján felfejlesztették. A fegyveres erők tekintetében határozott erőt képviselt a Jugoszláv Néphadsereg, mely a Területvédelemmel (Teritorijana Obrana „TO”) együtt támogatta a többi hon és társadalmi önvédelmi erőforrást, melyekkel együtt látta el feladatát. Az állandósult „békeidőből” való átállás „hirtelen agressziót megelőző” fokozatba, azt eredményezte, hogy a JNA (szárazföldi, légi-légvédelmi, haditengerészeti és területvédelmi erők) folyamatosan bevetésre készen álltak, frontális, kombinált, partizán fegyveres harc lefolytatására, hagyományos és akár nukleáris háborúban. A haderőnemek - és más általános honvédelmi társadalmi felelősséggel rendelkező erőkkel- egymást kiegészítve és összhangban léptek fel az agresszorral szemben, a fő stratégiai irányok és fontos létesítmények elfoglalásával, a légi és tengeri partraszállás elleni küzdelemmel, az elfoglalt területek megőrzésével.^¹⁵

1 https: // www. Wikiwand. Com/ hr/ articles/ Jugoslavenska_ narodna_ armija, https:// americanradioworks. Publicradio. Org/ features/ kosovo_ trans/ more2. htm, Skeljzen Malici: Kosovo i raspad Jugoslavije. 2011. Tirane. Davor Marijan: Slom Titove armije. JNA i raspad Jugoslavije 1987.-1992. (Zagreb)., https://repozitorij.unizg.hr/islandora/object/hrstud:2666/datastream/PDF

21943. november 29-én megalakult a a Föderációs Demokrata Jugoszlávia „Demokratska Federativna Jugoslavija“ (FDJ), mely 1945. november 29- től Föderációs Nemzeti Köztársaság Jugoszlávia „Federativna Narodna Republika Jugoslavija“ (FNRJ). 1963.04.07-ig.

3 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......

4 Douglas A. Fraze: The Yugoslav All-Peoples Defense System : 1. A Pessimistic Appraisal. 1981.

5 Douglas A. Fraze: The Yugoslav All-Peoples Defense System : 1. A Pessimistic Appraisal. 1981.

6 M. Mijalkovski / V. Radovic, Istine i zablude o Jugoslovenskoj narodnoj armiji...

7 Richard Clinton Herrick: The Yugoslav Peoples Army: Its Military and Political Mission. 1980.

8 https:// veritasintezet. hu/ hu /mindennapi- tortenelem/ 7528-harminc- eve-tortent- jugoszlavia-szetesesenek- utolso-akkordjai-a- boszniai- haboru-kitorese-es-a-jugoszlav-szovetsegi-koztarsasag-kikialtasa

9 Jugoszlávia a szecesszióba sodródott és 1990-re polgárháborús háborús helyzetet teremtett. A „nagyszerb“ ideológia lassan, de biztosan begyűrűzött a JNA-ba, elsősorban annak felső vezetésébe. A cél, hogy a JNA végrehajtó csápként kiszolgálva a „nagyszerb“ ideológiai politikai rezsimet fenntartsa a centralista, kommunista Jugoszláviát 1990-tól szertefoszlott. Gulyás László: : Regionalizáció, regionalizmus és a nemzeti kérdés a titói Jugoszláviában, 1945-1980. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 155-169.

10 Slavko Kolar: Sluzenje Vojaskega Roka V Jugoslovanski Ljudski Armadi......https:// web. archive.org/ web/ 20090414173445/ http:// ffzg.hr/hsd/polemos/prvi/03.html , https:// corvinak. hu/ velemeny/ 2022/06/27/ tito- kulonutas- politikaja- 72-eve- lattak- hozza-a-jugoszlav-onigazgatasi-modell-megvalositasahoz, https: // mult- kor.hu/ el-nem- kotelezettkent- allt- jugoszlavia- elen-a-kulonutas-diktator- josip-broz-tito- 20220504, Gulyás László: : Regionalizáció, regionalizmus és a nemzeti kérdés a titói Jugoszláviában, 1945-1980. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 155-169. p, Anton Bebler: Razvitak jugoslavenske vojne doktrine .Fakultet za sociologiju potiticke znanosti i novinarstvo, Ljubjlana. VoL. XXll /1985/, No. -, &tr. u:r-w. https://core.ac.uk/download/pdf/19543363.pdf

11 Davor Marijan: Slom Titove armije- JNA i raspad Jugoslavije 1987.-1992., oldal; 108.-109.

12 https://www.hrvkrizniput.com/mala-povijest-jugoslavenskih-tajnih-sluzbi/

13 Strategija Oruzana Borbe. 1983. Beograd

14 http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-nagyszerb-nacionalizmus-profetaja

15 Strategija Oruzana Borbe. 1983. Beograd

A háborús helyzetben történő fegyveres harc nélkülözhetetlen, alapvető elemét jelentette a JNA jól manőverezhető szárazföldi hadereje (KoV), mely döntően befolyásolhatta a fegyveres harc „borba” maradéktalan sikerét. A hadseregcsoport struktúra alapján működő JNA tekintetében az 1980-as évek közepére fontos szerep jutott a harckocsizó, egyéb páncélozott gépesített, gyalogsági, tüzérségi dandároknak, hadosztályoknak (divízió) és további egységeknek. A KoV (szárazföldi erők) erőket gyalogság, páncélos, gépesített egységek, tüzérség… alkotta valamint intendáns, technikai, egészségügyi, közlekedési, katonai rendész szolgálatok. A szárazföldi erők képessége tekintetében készen állt a hosszútávú harcra, a harc bármilyen formájának, típusának és formájának alkalmazására, frontzónában, ideiglenesen megszállt zónában, vagy a hátországban.

A légi és légvédelmi erő célja volt a légtéren belüli és azon kívüli harci műveletek végrehajtása, a szárazföldi és haditengerészeti erők támogatása. Alapvető feladata, pedig a harc közbeni légtérfölény, felderítés, azonnali támogató és szállító művelet ellátása.

A haditengerészet célja az Adria-tengeren és partján, valamint a belvízi részén folytatott harci művelet végrehajtása, a szárazföldi és haditengerészeti erők támogatása. Feladata pedig, megvédeni Jugoszlávia Adriai-tengeri fennhatósági területét, annak határát, beleértve a kontinens szárazföldi partszakaszát és a szigeteket, továbbá a belvízi utakat, megtartani a harc közbeni felségterületi tengeri fölényt, harcot vívni az agresszor haditengerészeti erői ellen, annak megtörése, gyengítése érdekében.^¹

A hadseregcsoport struktúra alapján működő JNA tekintetében az 1980-as évek közepére fontos szerep jutott a harckocsizó, egyéb páncélozott gépesített, gyalogsági, tüzérségi dandároknak, hadosztályoknak (divízió) és további egységeknek. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ágait alkotta:

- gyalogság „pješadija”,

- páncélos és mechanizált (gépesített) egységek „oklopne i mehanizirane jedinice”,

- tüzérség „artiljerija”,

- tüzérségi-rakéta egységek „artiljerijsko-raketne jedinice”,

- légvédelem „protuzračne obrane”,

- mérnöki-műszaki egységek (utász) „inžinjerija”,

- atomi-biológiai-kémiai védelem (vegyvédelmi) „atomsko-biološko-kemijska obrana” (ABKO),

- hírközlés „veza”,

- repülés és tengerészet „avijacija i pomorstvo”.

A JNA és Területvédelem (TO) mindenre kiterjedő, masszív és rugalmas haderejét képezte a gyalogság. A gyalogság tömegesen bevethető, jól felszerelt erőt képviselt, harcra készen bármilyen terepen, sík, vagy hegyvidéki domborzati viszonyok közt, szárazföldön, vízen, levegőben, bármilyen napszakban és időjárási körülmény közt. Felvette a harcot a páncélosok ellen, a légvédelmi és gyalogság elleni műveletben, megerősítve akár gépesített erővel.

A páncélozott és mechanizált egységek, páncélozott harcjárművekkel és tankokkal, gyalogsági harcjárművekkel és egyéb katonai járművel álltak készen elsődlegesen támadó harcra. Jól manőverezhető, mozgatható, gyors egységeivel, erős tűzerővel, védelemmel rendelkeztek.

A klasszikus tüzérség és rakétával rendelkező tüzérség nagy tűzerővel, nagy hatótávolságra történő bevethetőséggel, jól manőverezhetőséggel rendelkeztek. Fő cél a tűztámogatás volt, úgy a szárazföldi erők és területvédelem részére, mint a haditengerészeti vagy légi erő számára, valamint a légvédelem, légelhárítás. Ezen erőkkel történő együttműködés során mérvadó volt a páncélosok elleni, a deszant elleni, tüzérség-rakétás erők elleni, és gyalogsági erők elleni bevethetőség. A tüzérség célja tekintetében tűztámogató és páncéltörő tüzérségre osztható. A légvédelmi tüzérségi-rakéta egységek, légvédelmi tüzérségi és rakétaeszközökkel voltak felszerelve, mellyel kellő képen biztosították a harcterületi csapatok, objektumok, létesítmények légvédelmi védelmét. A területi légvédelmi egységeinek legnagyobb része a légi- légvédelmi haderő részét képezte. A légvédelmi tüzér-rakéta egységek típusai a légvédelmi rakétaegységek és a légvédelmi tüzérségi egységek.

A műszaki erők a rendelkezésre álló haditechnikával biztosították a természetes és mesterséges akadályok leküzdését, az álcázást, a kommunikáció biztosítását és fenntartását…. . A műszaki erőket úgynevezett utász egységek, híd építő-pontonos egységek, megerősítő egységek, kétéltű járművekkel rendelkező egységek, repülőtér biztosító egységek, álcázó és gépészeti-építő egységek alkották.

Az atombiológiai-kémiai védelem a nukleáris-kémiai-biológiai védekezés és a radiológiai-kémiai-biológiai mentesítő erők fő feladatát a nevük is tükrözte. Ezen erőben felderítő, és fertőtlenítő- mentesítő egységek kaptak helyet.

A hírközlési erő a fegyveres erők vezetési, parancsnoki összeköttetését, kapcsolatrendszerét biztosította, vezeték nélkül „rádió, rádió relé, troposzférikus, víz alatti, jelző” és vezetékes vagy futárral való kapcsolattartás módján.

A légierő és a légvédelem alapvető szegmense a csapásmérés, harci manőverezés. A gyors manőverezhetőség, a gyors mozgékonyság, nagy hatótávolság, a gyors és hatékony szállítási feladat ellátás, erős tűztámogatás más erők részére, jellemezte. Vadászrepülős, vadász-bombázó repülős, felderítő repülős, könnyű harci repülős, szállító repülős, légi összekötő repülős és külön helikopteres egységek alkották.

A haditengerészet alapvető szegmense szintén a jó manőverezhetőség és csapásmérés volt. A haditengerészet rendelkezett vízfelszín feletti hajózó erővel és vízfelszín alatti tengeralattjáró erővel, továbbá partmenti tüzérségi és rakéta egységekkel, kommunikációs egységek és part menti megfigyelési és jelentési szolgálatok (RADAR-VOJIN), műszaki-víz alatti és elterelő-diverzáns tevékenységeket végző egységek és haditengerészeti légi egységekkel.

A JNA rendelkezett még további szolgálati ágakkal, melyek a területvédelemben is jelen voltak:

„műszaki, repüléstechnikai, haditengerészeti műszaki, parancsnoki, egészségügyi, állategészségügyi, szállítási, építőipari, jogi, geodéziai, pénzügyi, közigazgatási, hidrometeorológiai és zenei szolgálatok”,

ágazatokra és szakterületekre oszlattak, a fegyveres erők békebeli vagy háborús körülmények közti szükségleteinek kiszolgálására:

„anyagi-technikai, egészségügyi…...²

1 Strategija Oruzana Borbe. 1983. Beograd

2 Strategija Oruzana Borbe. 1983. Beograd -Organizacija Jugoslavenske narodne armije 115-116 oldal.

1.3

A JNA 1987-1992.

1.3.1. A HADERŐ ÁTALAKÍTÁSA.

1.3.1.1. Az „Egység” (Jedinstvo).

Az 1980-as években a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) úgynevezett hármas besorolású (kvalifikáltságú) rendszerrel rendelkezett,;

- „A” besorolású, teljesen feltöltött az az 60-100 % közti szinten álló erő,

- „B” besorolású, 15-60 % közti feltöltöttségű erő,

- „R” besorolású (általában tartalékot képező) 15 %-ig feltöltött erő,

melynek számszerű állapotát a zászlóaljak és hadosztályok száma határozta meg. A dandárok esetében „A” besorolású volt, mely négy zászlóaljjal rendelkezett. Az „A” besorolású törzs dandárt pedig legalább három „A” besorolású zászlóalj alkotta. A „B” besorolású dandárt két vagy három zászlóalj, vagy hadosztály alkotta. A „B” besorolású törzs dandárt pedig kettő vagy ritkábban egy „A” besorolású zászlóalj alkotta. A zászlóaljak vagy hadosztályok „A” besorolását meghatározta, hogy „békeidőben” 100%-os feltöltöttséggel kellett rendelkeznie. Ez előny jelentett egy háborús helyzet előállása esetén, mivel gyorsabban hadra foghatóvá vált, még mozgósítással történő feltöltés esetén is. A „háborús helyzetben” a besorolást megszüntették, az összes egységet mozgósítással feltöltötték és hadra fogható egységgé avanzsálták. A JNA a dandárok (brigád) mellett nagyobb létszámú úgynevezett támogató ezredekkel rendelkezett. Ezen ezredek nem frontvonalbeli, hanem „második vonalbeli” erők voltak, túlnyomó részt összekötő, tüzérségi, páncélosok elleni, légvédelmi, műszaki, vegyvédelmi egységek.^¹

A JNA fegyverzete a nyugati haderőhöz képest jelentős részen elavult volt az ezerkilencszáznyolcvanas évekre. A szárazföldi haderőnemben nem voltak „föld-föld” nagy-hatótávolságú rakéták, a légi és légvédelmi erőknél a támadórepülők elleni elektronikus felderítés, radartechnika, elektronikus felismerő rendszer és légvédelmi rakétarendszer, mely száz kilométernél nagyobb hatótávval rendelkezett volna. A haditengerészet esetében nem voltak modern rakéta naszádok, tengeralattjárók, nagy hatótávolságú rakéták.

1987. február 6-án a Jugoszláv Szocialista Föderációs Köztársaság „Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija” (SFRJ) Elnöksége elfogadta a Fegyveres Erők szervezetének, valamint a fegyveres erőik parancsnokságának (vezetési és irányítási rendszerének) korszerűsítéséről szóló határozatot.^² A strukturális reformizáció „Egység” (Jedinstvo) kódnévvel rendelkező katonai tervezet alapján került végrehajtásra 1986-1990. közt^³. A haderő reformját maga a jugoszláv honvédelmi miniszter, Bránkó Mamula (Branko Mamula)^⁴tengernagy, (1982.05.05-től 1988.05.15-ig miniszter), koordinálta.

A „Jedinstvo”⁵ terv három végrehajtási ciklusból állt, mely az 1., ezt követő 2., és végül a 3. elnevezést kapta meg. A „Jedinstvo”:

- első fázisában, a „Jedinstvo-1.“ altervben, a parancsnokságok, katonai régiókat (VO) és ahhoz tartozó alakulatok strukturális reformizációja történt meg, az 1980-as évek közepétől kezdődően,

- a „Jedinstvo-2.“ alterv során lényegében a létrejött új erő haditechnikai modernizációját jelentette, végrehajtására 1989. őszén került sor,

- 1990. február 26-április 4. közt végrehajtották és elfogadták a „Jedinstvo 3” altervet, mely során a létrejött haderő kategorizálását, hadrafoghatósági, feltöltöttségi szintű besorolását jelentette, mely során úgynevezett:

- „A” aktív elsőlépcsős,

- „B” másodlépcsős,

- „R” tartalékos

alakulatok jöttek létre, illetve cserélődtek meg egyes alakulatok korábbi besorolásai.

A „Jedinstvo” terv végrehajtásával lényegében előkészült arra, hogy erőit olyan szintre fejlessze át, mely alkalmas egy háborús helyzet kezelésére. A JNA, az egész országot átfogó területi katonai szerkezeti lefedettségének eddigi rendszerét a „Jedinstvo-1” terv alapján 1988. decemberére átalakították, struktúráját átszervezték. A JNA fő gerincét képező szárazföldi erők (KoV), melyet gyalogság, páncélos, gépesített egységek, tüzérség… alkotta, valamint intendáns, technikai, egészségügyi, közlekedési, katonai rendész szolgálatok.

Az 1980-as évek második felére a JNA a „Jedinstvo” alapján átszerveződik és az ezred hadosztályi struktúrát a dandárhadtestek váltják fel. Kivételt képezett ez alól a partizán könnyű hadosztályok és az 1. „proletar” mechanizált gárdista hadosztály, mely továbbra is a JNA legerősebb harcászati egysége maradt saját struktúráját megtartva. Az 1980-as évek végére, a nagyszámú relatíve gyenge gyalogsági hadosztályok (divízió), erősebb dandár szintű erővé történő átalakítása 1990-re befejeződött.

A legnagyobb szervezeti változás volt, a „hadsereg, avagy hadseregcsoport „Armija” - hadosztály „divizija” -dandár/ezred struktúrát felváltó; katonai régiósítás, avagy katonai régiók „Vojni Oblast” -hadtest „korpus”- dandár/ezred struktúra bevezetése a haderőbe. A hadseregcsoport jelentése lényegében a haderő legmagasabb szintű katonai formációja, mely csoportot általánosságban két-három szárazföldi hadsereg alkotja, durván ötszázezer fős létszámtól a másfél milliós maximumig. A hadseregcsoport úgynevezett seregcsoportokra tagozódhat, pl. 2-2 hadsereg alkotott 1-1 seregcsoportot. A hadseregcsoport parancsnoka általában tábornagy (hadseregek tábornoka).⁶

A nyugati katonai terminológia szerint, a katonai régió, angol megnevezéssel; „army district”, jugoszláv katonai megnevezéssel; „armija”-, hadseregcsoport szintű erő volt. A hadseregcsoport „Armija” struktúrát nevezték még hadsereg régiónak „armijska oblast” a jugoszláv haderőnél. A formációk alá hadsereg körzetek „armijski okrug” tartoztak A JNA a hadseregcsoportot „armija” az 1980-as évek végéig működtette, majd felváltotta a katonai régió „Vojni Oblast”. Katonai régió „Vojni Oblast”; több katonai körzetet „vojni okrug” magában foglaló katonai hatósági, közigazgatási-területi egység, stratégiai csoport, a Jugoszláv Hadseregben. Jugoszlávia területén a sikeresebb háborús felkészülés és a harci műveletek végrehajtása érdekében minden egységet, intézményt és katonai-területi szervet egyetlen katonai régiós parancsnokság alá egyesítették. Tehát az „oblast” és „okrug” közti különbséget ezek alapján próbálható megkülönböztetni. A katonai régiók főparancsnokságai a Honvédelmi Minisztérium alá tartoztak, a minisztériumban funkcionáló hadseregparancsnoki törzs, hadsereg főparancsnoka, vezérkari főnök alá. A Jugoszláv Haderő kronológiájában az „armija”, „armijski oblast”, „vojni oblast” struktúrák váltakoztak az időszakok folyamán. Az 1980-as években az „armija” kifejezést használták 1988-ig, majd ezen formációt átnevezték katonai régióvá „vojni oblast”. A katonai régió „Vojni Oblast” (VO), amit katonai régió, lényegében hadműveleti-stratégiai parancsnokság, ami az adott állam, jelen esetben Jugoszlávia geostratégiai területi felosztásával katonai régiókat hoztak létre, ahol összefogták a katonai alakulatokat, intézményeket, parancsnokságokat, az esetleges háborús helyzet minél hathatósabb, sikeresebb kezelésére, lefolytatására és befejezésére. A katonai régiókat összekötötték a jobb együttműködés érdekében, és minden régiót a központi parancsnokság helyszínéről neveztek el, és ellátták hadrendi számozással. A katonai régiókat helyőrségekre, elő parancsnokságokra „prekomanda” osztották fel. A régió élén a főparancsnok állt, aki közvetlen a honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozott.

A változások azt eredményezték, hogy 1987-1988. közt (1988.09.30-tól)⁷ a hat „Armija” hadseregcsoportból, azok egységeiből, létrejött három katonai régió „Vojni Oblast”, tizenkét szárazföldi haderőnemű hadtesttel, egy önálló mechanizált hadosztállyal, és „Beograd, Zagreb, Skopje” városvédelmi parancsnokságokkal (KOG).^⁸A hadosztály (divízió) általában két-három ezred alkotta, mely ezredeket pedig három-négy zászlóalj.

1987. év végére a JNA a „Jedinstvo-1.” terv alapján történő „átállás” előtt tizenkilenc-húsz szárazföldi hadosztállyal rendelkezett. Ezek közt volt gyalogos „pješadijskih divizija” motorizált „motoriziranih divizija” és mechanizált ”mehaniziranih divizija”:

- gyalogos hadosztályok:

- 31. gyalogos hadosztály- Maribor (9.hadsereg- Ljubljana)

- 7. gyalogos hadosztály- Sisak (5.hadsereg- Zagreb)

- 6. gyalogos hadosztály- Karlovac (5.hadsereg- Zagreb)

- 24. gyalogos hadosztály- Smederevo (1. hadsereg- Beograd)

- 25. gyalogos hadosztály- Sabac (1. hadsereg- Beograd)

- 22. gyalogos hadosztály- Beograd (1. hadsereg- Beograd)

- 21. gyalogos hadosztály- Leskovac (2. hadsereg-Nis)

- 23. gyalogos hadosztály- Zajecar (2. hadsereg-Nis)

- 26. gyalogos hadosztály- Stip (3. hadsereg-Skopje)

- 41. gyalogos hadosztály- Bitolj (3. hadsereg- Skopje)

- motorizált hadosztályok:

- 14. motorizált hadosztály- Postojna (9.hadsereg- Ljubljana)

- 9. motorizált hadosztály- Knin (JRM haditengerészet)

- 12. motorizált hadosztály- Osijek (7. hadsereg- Sarajevo)

- 4. motorizált hadosztály- Sarajevo (7. hadsereg- Sarajevo)

- 5. motorizált hadosztály- Banja Luka (7. hadsereg- Sarajevo)

- 2. motorizált hadosztály- Nis (2. hadsereg-Nis)

- 37. motorizált hadosztály- Raska (2. hadsereg-Nis)

- 42. motorizált hadosztály- Kumanovo (3. hadsereg- Skopje)

- mechanizált hadosztályok:

- 32. mechanizált hadosztály- Varazdin (5.hadsereg-Zagreb)

- 1. mechanizált gárda hadosztály- Beograd (1. hadsereg- Beograd)

A hadosztályokon kívül a szárazföldi (KoV) erők rendelkeztek egy operatív hadműveleti csoporttal „operativna grupa” (OG); 13. OG-Rijeka, és három hadtesttel; 12. mechanizált hadtest „mehanizirani korpus”- Novi Sad, 52. hadtest „korpus”- Pristina, 2. hadtest „korpus”- Titograd.

Külön kategóriát képeztek a partizán hadosztályok „partizanske divizije” (összesen 23 vagy 25.), melyeket alárendeltek a hadsereg parancsnokságoknak „komandama armija”, hadműveleti csoport (OG) parancsnokságoknak „komandi operativne grupe” és a hadtest parancsnokságoknak „komandama korpusa”. ^⁹

Közvetlen a „Jedinstvo” tervezet előtti állapotot a szárazföldi és haditengerészeti, valamint légierőnél, egyfajta „zűrzavaros, átszerveződő” időszak jellemezte, hiszen az átszerveződő, újonnan megalakuló egységek nem egyszerre jöttek létre, vagy alakultak meg, hanem különböző időszakokban . Ebből kifolyólag az hadseregcsoportokban létrejött új egységek a hadseregcsoportok helyébe belépő katonai régiókban is megmaradtak, de a hadseregcsoportokban funkcionáló régebbi struktúrájú egységek a hadseregcsoportokat felváltó katonai régiókban új szerkezeti egységgé alakultak át. Az 1980-as évek a jugoszláv hadsereg tekintetében a páncélos erők „gépesítését” jelentette, az az megnövekedett a harckocsik létszáma és lecserélődtek az elavulnak számító harcjárművek jó része. Ezzel párhuzamosan megnőtt a haderőben a gépesített-páncélos egységek (OMJ) száma is, növekedésük felgyorsulhatott. Fő erőt ennek tekintetében a létrejövő mozgékony, ütőképes, hatható tűzerőt képviselő gépesített-páncélos dandárok (brigád) jelentették. A gépesített erők csúcsát a gépesített hadtestek „korpus” létrehozása jelentette, de ezen erők csak rövid ideig funkcionáltak a JNA-ban. Az OMJ erőket alkalmazták önálló erőként, de a stratégiai és műveleti helyzettől függően egyes haderőkön belüli egységként. Gyors, korszerű és manőverezhető erőnek számítottak. Az OMJ (páncélos és gépesített egységek) családján belül egy speciális kategóriát alkotnak a páncélos ezredek, amelyeket a 80-as évek közepén többnyire megreformáltak vagy feloszlattak. Az egyik leghosszabb ideig fennmaradó páncélos ezred az 1. „proleterski” gárdista páncélos ezred volt az 1. „proleterske” gárdista mechanizált hadosztályban.¹⁰ 1988-ig az 1. „proleterski” gárdista hadosztályon belül léteztek mechanizált ezredek. A mechanizált ezredekben két mechanizált zászlóalj és egy harckocsizó-páncélos zászlóalj működött, valamint további harctámogató, kisegítő logisztikai erők.

A mechanizált ezredek szerkezetét alkotta:

- ezred parancsnokság,

- törzs parancsnokság,

- felderítő szakasz,

- 1. mechanizált zászlóalj,

- 2. mechanizált zászlóalj,

- harckocsizó zászlóalj,

- „haubica” tüzér hadosztály,

- két páncélosok elleni tüzér üteg,

- könnyű légvédelmi önjáró tüzér üteg,

- műszaki század,

- század irányítás,

- vegyvédelmi századok,

- logisztikai- hátországi támogató zászlóalj

A JNA esetében 1980-ban a haderőben akkor jelenlévő, meglévő tizenegy páncélos ezredből három ezred (6., 7. és 32.) rendelkezett hat ütegnyi „két-csövezetű” 57. mm-es légvédelmi önjáró könnyű tüzérséggel, hat páncélos ezred rendelkezett (1., 4., 24., 42., 19., 25.) hat ütegnyi „két-csövezetű” 30.mm-es „Praga” önjáró könnyű légvédelmi tüzérséggel, és két páncélos ezred (14., 41.) pedig hat ütegnyi légvédelmi önjáró könnyű „Strela-1M” tüzérséggel¹¹. A hadseregcsoport mindegyikénél funkcionáltak a „törzserők”, vagyis a csoport közvetlen irányítása alatt álló, a csoportot közvetlen kiszolgáló főerők. Ezeket képezte¹²:

-kiképző vagy továbbképző központok „nastavni centar”,

- technikai bázisok „tehnička baza”,

- intendáns bázisok „intendantska baza”,

- egészségügyi (szanitét) bázisok „baza za sanitetsko snabdevanje”,

- katonai kórház „vojna bolnica”,

- medicina- megelőzés intézménye „zavod PMZ (prev-med)”,

- katonai építési osztály „vojno-građevinski odsek”,

- hadsereg katonai számítástechnikai központja „vojnoračunački centar armije”,

- katonai számviteli központ „vojnoknjigovodstveni centar”,

- az automatikus adatfeldolgozás központja „ centar za automatsku obradu podataka”,

- katonazenekar és változatai „vojni orkestar I varijante”,

- katonai ügyészség „vojno tužilaštvo”,

- adminisztrációs székház (parancsnokság) „dom JNA”,

- határőrizeti erők, határőrizeti kerületek „granični odsjek”.

1.3.1.2. A haderőnemek struktúrája.

Az átállásos időszakban a szárazföldi, haditengerészeti és légi-légvédelmi erőket érintette, ebből a szárazföldi erőket jelentősebb mértékben^¹³. A szárazföldi erők (KoV):

- 1. hadseregcsoport (armija), a hadseregcsoport főparancsnoksága, Belgrád (Beograd) varosban funkcionált. Az 1. hadsereg alá tartozott:

- 45. partizán hadosztály (Valjevo „Valjevo, Gornji Milanovac, Loznica),

- 18. partizán hadosztály (Ruma),

- 46. partizán hadosztály (Kragujevac),

- 51. partizán hadosztály,

- 12. mechanizált hadtest (Novi Sad), - a 16. árpatarlói (Ruma) gyalogos hadosztályból alakult meg-a 12. mech. hadtest erői:

- 51. mechanizált dandár (Pancevo),

- 36. mechanizált dandár (Subotica),

- 453. mechanizált dandár (Sremska Mitrovica, Ruma), - tek po planu - 18. „proletar” motorizált dandár (Novi Sad) -korábban gyalogos dandár-,

- 506. „bánáti”gyalogos dandár (Zrenjanin),

- 1. "proletar" mechanizált gárdista hadosztály (Beograd),

- 24. gyalogos hadosztály (Smederevo),

- 25. gyalogos hadosztály (Sabac-Valjevo),

- 22. gyalogos hadosztály,

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Beograd),

- 252. harckocsizó dandár (Kraljevo).

- 2. hadseregcsoport (armija). A hadseregcsoport főparancsnoksága Nis (Nis) városban volt. A hadsereg alá tartoztak;

-2. "proletar" motorizált hadosztály (Nis), - 1982-ben az ezredként működő egység kapott egy páncélos zászlóaljat, így dandárrá minősítették, majd átalakították hadosztállyá, mint motorizált divízió-,

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Nis),

- 23. gyalogos hadosztály (Zajecar),

- 21. gyalogos hadosztály (Leskovac),

- 37. motorizált hadosztály (Raska),

- 211. harckocsizó dandár (Nis),

- 16. partizán hadosztály (Bor),

- 36. partizán hadosztály (Nis),

- 47. partizán hadosztály (Leskovac),

- 54. partizán hadosztály (Krusevac),

- 203. vegyes tüzér dandár (Nis) és (Aleksinac),

- 159. könnyű légvédelmi tüzér ezred (Nis),

- 15. motorizált dandár (Pristina),

- Koszovó és Methódija:

- magába foglalva a 52. partizán hadosztályt (partd), mely hadosztályi besorolását kissé megkérdőjelezte, hogy fegyverzetének jelentős részét megkapta az 54. partizán hadosztály, így az 52. partizánok csak tartalék erőt képviseltek. 1968-tól Koszóvó és Methódija a 2. hadseregcsoport (2.armija-Nis) műveleti területének része lett. Ezen terület katonai kontroljára a Vránjéban (Vranje) megalakított és állomásozó 461. partizán dandárt (partbr) irányozták elő, oly módon, hogy a dandárt feloszlatták és megalakították belőle a 461. partizán ezredet (partp), mely ezred maradt Vránjéban, viszont a dandárból kialakított 102. partizán ezredet (partp) a koszovói Gnjiláné (Gnjilane) városban lévő katonai bázisra vezényelték át. Továbbá Vránjéből a 749. számú támogató gyalog ezredet „dopunski pešadijski puk” (dopp) átirányították a koszovói Gnjiláné (Gnjilane) városban lévő katonai bázisra, hasonló sorsra jutott a 33. és 787. támogató gyalog ezred, melyeket Pazár (Novi Pazar) városban lévő bázisairól irányítottak át a koszovói Mirovicába (Kosovska Mitrovica). Az 501. vegyvédelmi zászlóalj (bABHO) pedig feloszlatásra ítélték. Koszovó határos volt Albániával, ezért egy megreformált határvédelmi struktúrát vezettek be, mely során a 152. határőrizeti dandárt (grbr) megalakítva, három határszakaszt hoztak létre:

- 1. határszakasz (Pec),

- 2. határszakasz (Dakovica)

- 3. határszakasz (Prizren).

A határvédelmet megerősítették néhány páncélosok elleni tüzér üteggel is. Koszóvó és Methódija területének katonai szerkezetéhez csatlakozott a megalakuló 495. műszaki poligon Mirovicába (Kosovska Mitrovica). A pristina (Pristina) melletti Velika Szlatinán (Velika Slatina) megalakították a 492. számú légibázist (VB), ahova Szkopjáből (Skopje) átirányították későbbiekben a 83. vadászrepülő ezred (LAP) 123., 130. vadászrepülő századait (eLAP). Az új légibázishoz kapcsolódóan a „Goles” magaslaton (hegység) kialakításra került a légvédelem részét képező légtérfigyelő és jelentő (VOJIN), 31. zászlóalja (bVOJIN).

1971-ben sor került a hadosztály struktúra és a katonai terület „vojna podrucja” megszüntetésére, mely után úgy ítélték meg, hogy a koszovói szárazföldi erőket nagyobb irányítás alá kell helyezni. Létrejött a pristinai katonai körzet „Vojni Okrug” (VoK vagy VO-Pristina). A VoK alá rendelték az 52. partizán hadosztályt, a benne funkcionáló három partizán dandárral. A VoK 1972-ig működött struktúrájában, ezt követően átszervezték operatív csoporttá „komandu Operativne grupe Kosovo” (OGK), miközben feloszlott az uroseváci (Urosevac) 336. határőrizeti továbbképző központot (gzr NC) és megalakult a 220. önjáró páncélosok elleni tüzér hadosztály (spoad) Urosevácban. Az elkövetkezendő évtizedben jelentős változtatás nem volt a struktúrában, a hadosztály szintű egységet a dandár és ezred formáció vette át. A határőrizet területén létrejöttek a kerületek „granicni odsek” (GO), megszűnt a 152. határőrizeti dandár, melyből a korábbi határőr szakaszok helyett, határőrizeti kerületek jöttek létre, önálló erővel:

- 26. GO Pec,

- 27. GO Dakovica,

- 28. GO Prizren.

Megalakult újra a korábban is hatékonyan működő 52. partizán hadosztály, de nem Mitrovicában, hanem Pristinában. 1975-ben megalakult a 549. gyalog ezred (pp) Prizrenben, két zászlóaljjal (Prizren-Pec). A 15. számú „proletar” dandár (prolp) pedig Pristinában (Pristina):

- két gyalog zászlóaljjal (Pristina),

- vegyes tüzér hadosztállyal (Kosovska Mitrovica),

- vegyes páncélosok elleni tüzér üteggel (Urosevac),

- két harckocsizó zászlóaljjal (Pristina).

1973-1976. közt a kialakításra kerültek a technikai bázisok, melyből két bázis Koszovóban került létrehozásra. Az egyik volt a 202. technikai bázis, melyen belül létrejött a 418. intendáns bázis, a másik pedig a 327. egészségügyi bázis (Nis). 1976-tól a koszovói operatív csoport „Operativna grupa Kosovo”, helyett megalakult az 52. számú operatív csoport „52. operativna grupa”, a pristinai katonai közigazgatási körzetben (VoK Pristina). Az 1980-as évek elejéről az 52. OG részét képezte a 15. „proletar” dandár (korábban hadosztály). Az időszakban végrehajtott strukturális reformizáció részeként a dandár átalakították mechanizált dandárrá „mehanizovana brigada” (mbr), melyben vegyes tüzér ezred (map), vegyes páncélosok elleni tüzér ezred (mpoap), műszaki zászlóalj (inzb), önjáró légvédelmi rakéta ezred (srp PVO) funkcionált. Az 52. OG részét képező 549. gyalog ezredet felfejlesztették dandárrá. Az 1981-es koszovói albánok tüntetés sorozata, melybe bevonásra került a JNA, megmutatta az 52. OG hiányosságait katonai szempontok alapján, mely az 52. OG felfejlesztését és megerősítését eredményezte („Oštrelj-terv”). Az 1980-as évek Koszovó tartomány szempontjából a régióban állomásozó helyi JNA erők létszámövelését, harcászati szint, státusz^¹⁴ megemelését, erők megerősítését jelentette, tekintettel a helyi alábán közösség lázadásaira. A 2. nisi hadseregcsoporttól, a „Nis, Uzice” katonai közigazgatási körzetekből Koszovóba kerültek átirányításra katonai egységek. 52. OG területére irányították az 52. partizán hadosztályból megalakult az 54. partizán hadosztályt (Krusevac) -„Novi Pazar, Trstenik, Krusevac, Aleksandrovac”- vonalra. Az 52. OG az alábbi főbb erők alkották az 1980-as évek elején:

- 15. „proletar” gyalogos dandárból megalakult a 15. motorizált dandár:

- két motorizált zászlóalj és két harckocsizó zászlóalj, ezen erőket a szlovéniai erőkből alakították ki, töltötték fel; a 13. „proletar” dandár 2. gyalogos zászlóaljából (Klana), mely zászlóaljból létrejött a 15. motorizált dandár 2. motorizált zászlóalja, a harckocsizó zászlóaljakat a horvát 25. pólai (Pula) gyalogos dandár motorizált zászlóaljából, a szlovén 145. gyalogos dandár (Novo Mesto) motorizált zászlóaljából és a 13. „proletar” dandár (Ilirska Bistrica) harckocsizó zászlóaljából hozták létre,

- 549. gyalogos ezredet felfejlesztették dandárrá:

- mely állt az 1. gyalog zászlóalj és 1. harckocsizó zászlóaljból, a dandár 2. gyalogzászlóalját a következő erőkből alakították meg;

- a szlovén 253. gyalogos dandár (Vipava-Ajdovsina), 2. gyalog zászlóaljának egy századából, az 1. harckocsizó zászlóaljat a 14. harckocsizó ezred (Pivka) 2. és 3. századából,

- 125. hegyivadász dandár:

- mely állt 1. gyalogos zászlóalj és 1. harckocsizó zászlóaljból:

- a szlovén 345. hegyivadász dandár (Kranj), 2. hegyivadász zászlóalja bevonásra került a 125. dandár 1. zászlóaljába, a 253. gyalogos (Vipava) zászlóalj egy harckocsizó századát pedig a 125. dandár harckocsizó zászlóaljába vonták be, a horvát 25. pólai (Pula) gyalogos dandárral együtt,

- 93. ágyús tüzér üteg, az 52. ágyús tüzér hadosztályba,

- 102. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred, (2. hadseregcsoport),

- 21. gyalogos hadosztály:

- a hadosztályban működő szerbiai 175. gyalogos ezredet (Leskovac), gyalogos dandárrá fejlesztették fel, gyalogos zászlóaljakkal és harckocsizó zászlóaljjal, melyet feltöltöttek a szlovén 253. gyalogos dandár (Vipava) 2. gyalogos zászlóaljából,

- 37. gyalogos hadosztály:

- a hadosztályban működő 27. gyalogos ezredet (Raska) motorizált ezreddé fejlesztették fel a szerbiai 145. gyalogos ezred (Novi Sad) 2. gyalogos zászlóaljából, és a horvát 25. gyalogos ezred (Pula) 1. gyalogos zászlóaljából, a 261. hegyivadász dandár szintű erőt képviselt a hadosztályba,-

- 54. könnyű hadosztály (Krusevac), tartalék dandárok „Aleksinac, Novi Pazar, Krusevac”,

- 52. hadosztály esetében megalakultak a 3., 4., 6. dandárok, melyek haditechnikájának egy része a szerbiai 54. hadosztály, 36. könnyű hadosztály, 51. könnyű hadosztály erőitől érkezett,

Az 52. OG erői közül az 1980-as évek közepén több egységet mozgattak át másik erőbe:

- az 549. gyalogos ezred 2. gyalogos zászlóalját (Pec) átirányították a 125. gyalogos dandár 2. gyalogos zászlóaljába,

- a 27. motorizált ezred (Raska) 2. motorizált zászlóalját átvezényelték az 549. gyalogos ezred, gyalogos zászlóaljába (Dakovica),

- megalakult a 743. támogató kiegészítő csoport (Kursumlja),

- az 535. kiegészítő központ tartalékos egység státuszba^¹⁵ került,

- megalakult a 130. tartalék hegyi dandár (Kosovska Mitrovica),

- megalakult a VoK Pristina 23. katonai rendész százada.

Tartalékos státuszú^¹⁶ erőt képviselt többek közt:

- 52. könnyű hadosztály,

- 130. hegyivadász dandár,

- 535. támogató-kiegészítő század,

- 69. gyalogos dandár (Pristina),

- 70. gyalogos ezred (Pec),

- 71. gyalogos ezred (Gnjilane),

- 93. ágyús tüzér üteghegyivadász dandár (Urosevac),

- 72. önjáró páncélosok elleni tüzér hadosztály (Urosevac),

- 67. zászlóalj vezetés-irányítás,

- 68. katonai rendészet százada,

- 217. technikai bázis,

- 451. intendáns bázis,

- 223. egészségügyi bázis.

Koszóvó területének katonai ellenőrzésében, mozgósításra került sor a nisi (Nis) légibázis erői körében; a 83. vadászrepülő ezredben, 492. légi bázison, 492. támogató-kiegészítő századnál, mely lehetőséget adott a 80. vadászrepülő ezred, 431. katonai bázis, 19. légtérfigyelő és jelentő (VOJIN) század megalakítására Koszovó ellenőrzésére, tekintettel a belső politikai feszültségre (albánok lázadása).

A politikai feszültség 1980-as év közepére enyhült, mely a tartalékos egységek átalakítását eredményezte 1984-re. Megalakultak a hadtest szintű zászlóaljak a 15., 125., 549. dandárokban, a 743. támogató kiegészítő csoportot ezreddé fejlesztették fel. Az 52. ágyús tüzér hadosztályból és az 52. vegyes ágyús tüzér ezredből megalakult az 52. vegyes tüzér ezred (map). Az 52. OG következő strukturális reformizációjára a „Jedinstvo” terv alapján, már 1989-ben került sor.^¹⁷

- 3. hadseregcsoport (armija). Főparancsnoksága Szkopje (Skopje) városban funkcionált . A hadseregcsoport alá az alábbi erők tartoztak;

- 26. gyalogos hadosztály:

- 39. gyalogos dandár (Stip),

- 168. gyalogos dandár (Stip):

- a 168. gyalogos dandárt (Stip) bázisáról motorizált dandárként áthelyezték (Strumica) bázisra,

- 212. motorizált dandár (Veles):

-két harckocsizó zászlóaljjal megerősítve, így a korábbi 212. gyalogos ezredből és a 41. harckocsizó ezredből (Prilep) létrejött a 212. motorizált dandár (Titov Veles),

- 26. vegyes tüzér ezred:

-két 155. mm-es „haubica” tüzér hadosztállyal és egy VBR-128. M-es nagy-hatótávolságú rakétás „Plamen” tüzér hadosztállyal,

- 41. gyalogos hadosztály (Bitolj):

- 84. gyalogos dandár (Bitolj),

- 164. gyalogos dandár (Ohrid),

- 87. gyalogos dandár (Tetovo):

-egy harckocsizó zászlóaljjal megerősítve, így mint motorizált dandár működött tovább, melyhez hozzá csatolják a 42. harckocsizó ezred, T-34 tankokkal felszerelt két zászlóalját,

- 41. vegyes tüzér ezred:

-két 155. mm-es „haubica” tüzér hadosztállyal és egy 105. mm-es M2A1 „haubica” tüzér hadosztállyal,

- 42. gyalogos hadosztály (Kumanovo):

- 89. gyalogos dandár (Vranje),

- 16. gyalogos dandár (Skopje),

- 549. motorizált dandár (Kumanovo),

- 50. partizán hadosztály (Stip) -13., 18., 20. partizán dandárokkal-,

- 48. partizán hadosztály,

- 47. partizán hadosztály,

- 243. harckocsizó dandár (Skopje),

- 325. könnyű légvédelmi tüzér ezred (Skopje),

- vegyes páncélosok elleni tüzér ezred (Vranje),

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Skopje).

- 5. hadseregcsoport (armija). Főparancsnoksága Zágráb (Zagreb) városban funkcionált . A hadseregcsoport alá az alábbi erők tartoztak;

- 7. gyalogos hadosztály (Sisak):

- 257. gyalogos ezred,

- 291. gyalogos ezred,

- 622.. motorizált dandár (Petrinja),

- 6. gyalogos hadosztály (Karlovac):

- 9. gyalogos ezred (Karlovac),

- 10. gyalogos ezred ,

- 12. hegyivadász dandár (Bihac),

- 8.. motorizált dandár (Karlovac),

- 43. partizán hadosztály (Pazin/Rijeka),

- 33. partizán hadosztály (Krizevci/Varazdin),

- 35. partizán hadosztály (Gospic),

- 8. partizán hadosztály (Karlovac),

- 28. partizán hadosztály (Daruvar/Bjelovar),

- 32. mechanizált hadosztály (Varazdin):

- 32. mechanizált dandár (Varazdin),

- 265. mechanizált dandár (Bjelovar),

- 31. mechanizált dandár (Dugo Selo),

- 73. motorizált dandár (Koprivnica),

- 13. operatív csoport (OG)- (Rijeka):

- 13. „proletar” motorizált dandár (Ilirska Bistrica),

- 25. motorizált dandár (Pazin),

- 6. hegyivadász dandár (Delnice),

- 140. motorizált dandár (Zagreb),

- 4. harckocsizó dandár (Jastrebarsko),

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Zagreb).

- 7. hadseregcsoport (armija). Főparancsnoksága Szarajevó (Sarajevo) városban funkcionált . A hadseregcsoport alá az alábbi erők tartoztak;

- 5. gyalogos hadosztály (Banja Luka),

- 10. partizán hadosztály (Banja Luka),

- 40. partizán hadosztály (Slavonski Pozega),

- 11. partizán hadosztály (Doboj),

- 38. partizán hadosztály (Bijeljina),

- 28. partizán hadosztály (Daruvar/Bjelovar),

- 12. motorizált hadosztály (Osijek):

- az átdolgozott „Rudo” terv alapján a 7. hadseregcsoportban két független harckocsizó-gépesített (gépesített-páncélos) dandár működött, melyek nem tartoztak hadosztály alá, az egyik volt a 12. „proletar” mechanizált dandár (Osijek), a „Rudo” haderő fejlesztési terv^¹⁸ alapján korábban a 17. gyalogos hadosztály részét képezte a 17. harckocsizó ezred (Brcko) és a 12. „proletar” mechanizált dandár (Osijek), még 1980-ban döntés született arról, hogy Vajdaságban és Koszovóban a szárazföldi haderő nemben hadtesteket hoznak létre, miközben Kelet-Szlavóniában hadosztályt, ennek során megalakult a 12. motorizált hadosztály (Osijek) a 12. mechanizált dandárból (Osijek), 158. vegyes páncélosok elleni ezredből (Dakovo), 327. gyalogos ezredből (Derventa), a 12. motorizált hadosztály megalakulása után, a hadosztály alá tartozott a 12. „proletar” mechanizált dandár (Osijek), 327. motorizált dandár (Derventa) -korábban 327. gyalogos dandár-, 395. motorizált dandár (Brcko),

- 4. motorizált hadosztály (Sarajevo):

- az 1968-as csehszlovákiai válság, krízis idején megalakult a szarajevói 4. gyalogos hadosztály (Sarajevo). 1975-ben a 49. gyalogos ezred a 4. gyalogos hadosztályban, mely hadosztályból 1983-ban létrehozták a 4. motorizált hadosztályt. Ezen évben a 49. gyalogos ezredből pedig megalakult a 49. motorizált ezred. A „Jedinstvo-1” haderő reformizációs terv alapján a 49. motorizált ezredet 1988-ban motorizált dandárrá fejlesztették fel,

- 329. harckocsizó dandár (Banja Luka):

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Sarajevo).

- 9. hadseregcsoport (armija). Főparancsnoksága Ljubljana (Ljubljana) városban funkcionált . A hadseregcsoport alá az alábbi erők tartoztak;

- hadsereg parancsnokság (Ljubljana),

- 289. katonai rendész zászlóalj (Ljubljana),

- felderítő század,

- összekötő század,

- diverzáns osztag,

- 15. „partizán” hadosztály (Novo Mesto):

- 5. partizán dandár (Ljubljana),

- 14. partizán dandár (Novo Mesto),

- 25. partizán dandár (Ribnica),

- 15. aknavetős „120.mm-es” tüzér hadosztály,

- 15. teherszállító század (hátas lovak, teherszállító igás lovak, vontató lovak, és egy vagy kéttengelyű szekerek),

- 29. „partizán” hadosztály (Ptuj):

- 4. partizán dandár (Ptuj),

- 11. partizán dandár (Sl. Bistrica),

- 27. partizán dandár (Ptuj),

- 29. aknavetős „120.mm-es” tüzér hadosztály,

- 29. teherszállító század (hátas lovak, teherszállító igás lovak, vontató lovak, és egy vagy kéttengelyű szekerek)

- 30. „partizán” hadosztály (Vrhnika):

- 13. partizán dandár (Postojna),

- 19. partizán dandár (Ajdovscina),

- 21. partizán dandár (Vrhnika),

- 30. aknavetős „120.mm-es” tüzér hadosztály,

- 30. teherszállító század (hátas lovak, teherszállító igás lovak, vontató lovak, és egy vagy kéttengelyű szekerek),

- 1. önálló partizán dandár (Boh. Bela),

- 14. „proleterska” motorizált hadosztály (Postojna):

- 14. „proleterske” gyalogezred (Ljubljana),

- 228. motorizált dandár (Postojna),

- 253. motorizált dandár (Ajdovscina),

- 31. gyalogos hadosztály (Maribor):

- 6. gyalogezred (Celje),

- 145. gyalogezred (Novo Mesto),

- 195. motorizált dandár (Maribor),

- 345. hegyivadász dandár (Kranj),

- 1. páncélos „harckocsizó-tankos” dandár (Vrhnika),

- 202. vegyes tüzér ezred (Sl. Bistrica),

- 417. vegyes páncélosok elleni „tankvadász” tüzér ezred (Ptuj),

- 471. vegyes páncélosok elleni „tankvadász” tüzér ezred (Novo Mesto),

- 635. légvédelmi könnyű tüzér ezred (Ljubljana),

- 522. műszaki ezred,

- 45. hídász-pontonos század (Kranj),

- 270. hídász-pontonos zászlóalj (Novo Mesto),

- ezred irányítás,

- elektronikus felderítő zászlóalj,

- vegyvédelmi zászlóalj,

- támogató ezred,

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Nis),

- 191. előretolt páncélosok elleni tüzér üteg „76.mm-es M-42” (Kranj),

- 183. előretolt páncélosok elleni tüzér üteg „76.mm-es” (Ptuj),

- 186. előretolt páncélosok elleni tüzér üteg „76.mm-es” (Celje).

- 2. önálló hadtest (korpus) közvetlen a honvédelmi minisztérium alá rendelve, önálló területi struktúra. Főparancsnoksága Titóváros (Titograd) városban funkcionált. A hadtest alá az alábbi erők tartoztak;

- 5. „proleterska” motorizált dandár (Titograd):

- harckocsizó zászlóalj és mechanizált század-

- 57. hegyivadász dandár (Pljevlja),

- 179. hegyivadász dandár (Niksic),

- 3. partizán hadosztály (Bar).

A haditengerészet és légierő tekintetében az 1980-as évek végéig érdemi változás a struktúrában nem történt.

1.3.1.3. Katonai régiók megalakulás a hadseregcsoportok

megszűnése.

A JNA reformizációja 1987. évben elkezdődött^¹⁹ a „Jedinstvo” terv alapján²⁰. Miután megtörtént a divíziók hadtesté „korpus” való felfejlesztése és strukturális átalakítása, 1987. novemberétől egészen 1988. októberéig:

- első fázisban létrejöttek a szárazföldi erők:

- 2. hadtest (Titograd),

- 9. hadtest (Knin),

- 12. hadtest (Novi Sad),

- 17. hadtest (Tuzla),

- 21. hadtest (Nis),

- 24. hadtest (Kragujevac),

- 31. hadtest (Maribor),

- 32. hadtest(Varazdin)

- 42. hadtest (Kumanovo)

- 52. hadtest (Pristina).

- második fázisban pedig 1988. októberétől:

- 4. hadtest (Sarajevo),

- 5. hadtest (Banja Luka),

- 13. hadtest (Rijeka),

- 14.hadtest (Ljubljana),

- 37. hadtest (Uzice),

- 41. hadtest (Bitola).

A hadtest egy magasabb szintű, önálló harci egység volt, részint parancsnoki törzsből, esetleg támogató alegységekből áll, valamint három-öt hadosztályból és dandárból állt. A hadosztály (divízió) általában két-három ezred alkotta, de előfordult a három-hat formáció is, valamint a hadosztályt alkothatta kettő-négy dandár szintű erő. A három és hatezer fő közti dandár (brigád) erő több ezredből vagy zászlóaljból, parancsoki törzsből, illetve tüzérségi és támogató alegységekből állt. Az ezer-háromezer fős ezred több zászlóaljból, illetve parancsnoki és támogató alegységekből állt. A hadtestek után a hadseregekből (5., 9., 2., 3., 7.,) elkezdődött a katonai régiók "Vojni Oblast" (VO)^²¹ kialakítása. Első etapban a megalakult a körzetparancsnokságok, városvédelmi, körzetparancsnokságok, majd a hadtesteket, divíziót és parancsnokságot alkotó logisztikai ellátó alakulatok, két vegyes tüzér dandár (brigád), két vegyes páncélosok elleni tüzér brigád, műszaki ezred (később brigád), önjáró közepes hatótávolságú rakétás ezred, légvédelmi ezred, ezred vezetés-irányítás, partizán divíziók, gyalogos ezredek, majd két ezredből egy brigád.

A légierő RV és légvédelem PVO három hadteste elsősorban a szárazföldi műveleti zónában volt jelen, ezért a haditengerészeti zóna (Adria) haditengerészeti erőinek támogatására a JNA létrehozza az 1. légi és légvédelmi hadtest erőiből a 97. repülős dandárt, brigádot. A dandár feladata volt a légi és légvédelmi támogatás, hadműveleti logisztikai feladatok ellátása, haditechnikai biztosítása.

A „Jedinstvo“ terv első etapjában megalakult a városvédelem "Komanda obrana grada" (KOG) Zágráb és Belgrád, majd sorra jöttek létre a hadtestek „korpus”. Az dandárok „brigada”, ezredeket, zászlóaljakat, századokat, szakaszokat, rajokat magába foglaló hadtesteken túl, a szárazföldi erőkhöz tartozott öt önálló szárazföldi hadosztály (divízió) és a huszonöt partizán divízió, melyek a hadtestek manőverező és tartalékos egységét képviselte. Zágráb és Belgrád után 1990. évben előirányozták Ljubljana, Szkopje (Skopje), Szarajevó (Sarajevo) városokban a városvédelmi parancsnokságok (KOG) létrehozatalát a belgrádi és zágrábi KOG- hoz hasonlóan.

A „Jedinstvo” terv haderő reformja kiterjedt a katonai területeken belül lévő Területvédelmi Erőkre (TO). A TO erők tagköztársasági és tartományi törzseinek erőit 1988-tól (régiós), zóna, járási, települési válság törzseket kialakítva egységeiket partizán dandárba (brigád), partizán hadosztályba (divízió) csoportosítják át, melyeket a Jugoszláv Néphadsereg (JNA), az adott tagállami, vagy tartományi illetékességgel bíró hadtesti parancsnokságai alá vontak be.

1968-tól 1988-ig lényegében a JNA struktúrája és területi szerveződése annak ellenére, hogy több alkalommal is változott, mégis megőrizte a hadsereg úgynevezett köztársasági jellegét. A hadseregcsoportok „Armija” a szövetségi állam (Jugoszlávia) szocialista tagköztársaságait fedték le, Szerbia területét két hadsereg, Horvátország területét lényegében egy hadsereg és egy haditengerészeti körzet (VPO), Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Macedónia szocialista köztársaságok területét egy hadsereg, Montenegrót pedig egy független hadtest „korpus”. A „Jedinstvo“ terv részeként 1988. év végén a hat hadseregcsoport és egy haditengerészeti körzet, légierő és légvédelem, titógrádi független hadtest átszerveződik és a korábbi katonai területi szervezetet az új katonai régiók (VO) váltják fel. 1988. december 25-én éjfélkor a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) katonai régióinak (VO) parancsnokságai átvették a korábbi hadseregcsoportok (Armija) és a 2. titógrádi hadtest korábbi parancsnokságaitól a JNA egységek vezetésének és parancsnokságának feladatait. December végén pedig a JNA teljesen átállt az új katonai régiós (VO) szervezeti rendszerre. A haditengerészet, és légierő és a légvédelem esetében a két hadnem struktúrájában jelentős változtatás nem történt, pusztán csak a parancsnoki szinteket és a műveleti területeket érintette ^²².

A szárazföldi erők „KoV” esetében^²³, már 1988. szeptembertől 1988. december végéig létrejöttek a katonai régiók „Vojni Oblast” (VO):

- az 1. és 7. hadsereget egybevonták és létrehozták a belgrádi (Beograd) főparancsnokságú 1. katonai régiót "Vojni Oblast" (VO), - Északi Hadszíntér „Sjeverno vojište”, amit neveztek Központi Hadszíntérnek „Centralno vojište”- mely a Bosznia és Hercegovina tagállamot (kivéve bihácsi régió), Vajdaság tartományt, a horvát tagállamból Szlavóniát, szerb tagállamot (kivéve a délkeleti régió) foglalta magába.

- a 2. és 3. hadsereg és a titógrádi avagy podgoricai hadtest egybevonásával megszületett a szkopjei (Skopje) főparancsnokságú 3. katonai régió (VO), -Délkeleti Hadszíntér „Jugoistočno vojište”- mely crna gorai tagállam, szerb tagállam délkeleti régiója, macedón tagállam és Koszovó tartomány területét foglalta magába.

- az 5. és 9. hadsereg egybevonásával létrejött a szlovén és horvát tagköztársaság (kivéve Szlavónia) és boszniai tagköztársaság bihácsi (Bihac) régióját magába foglaló, zágrábi (Zagreb) főparancsnokságú 5. katonai régió (VO), - Északnyugati Hadszíntér „Sjeverozapadno vojište”.^²⁴

Összességébe a régiós parancsnokságok „Komanda Vojni Oblast” alá tizenhat hadtest (korpus), városvédelmi parancsnokság „Komanda Obrana Grada” (KOG): KoG-Beograd, KoG-Zagreb, KoG-Skopje”, öt hadosztály (divizija), katonai körzetparancsnokságok, alakulatok és folyami flottilla (RRF) tartozott, valamint katonai körzetek „Vojni Okrug”. A folyami flottilla esetében a haditengerészet alá tartozott (JRM), de stratégia okokból az 1. belgrádi katonai régió (1.VO) alárendeltségébe sorolták. A JNA vezérkara a tagköztársasági határőrizeti erőket a katonai régiókhoz csatolják, ahol hadtestekhez sorolják be, mint határőr zászlóaljak. ^²⁵

Jugoszláviát három katonai régióra^²⁶ osztotta fel az OS SFRJ vezérkari törzse. A szárazföldi erők tekintetében:

- 1. katonai régió, (1.VO-Beograd),

-5. katonai régió, (5.VO-Zagreb),

-3. katonai régió, (3.VO-Skopje).

A haditengerészet tekintetében a haditengerészeti főparancsnokság alá tartozó Adria-tenger régió „Vojnopormorski Oblast” (VPO) három haditengerészeti szektor parancsnoksági zónára „Vojnopomorski sektor” (VPS):

- 5. VPS-Pula (Észak-Adria)

- 8.VPS-Sibenik (Közép-Adria)

- 9. VPS-Kotor (Dél-Adria)

és azon belüli támaszpontokra (VPU), partvédelmi ütegekre (OTB) és rakétavédelmi területekre osztották fel. A haditengerészet az Adria-tenger mellett kontrollálta egy hadtesttel (9.hadtest-Knin) Észak-Dalmácia kontinensen elterülő szárazföldi részét. A tenger a haditengerészet flottája ellenőrizte.

A légi és légvédelmi erők tekintetében három hadtesti légi és légvédelmi körzetre „korpus ratnog vazduhoplovsta i protivvazdusne odbrane” (k RV i PVO):

- 1. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (1.k RV i PVO-Beograd),

-5. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (5.k RV i PVO-Zagreb),

-3. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (3.k RV i PVO-Skopje).

Jugoszláv haderő úgynevezett hadseregcsoport struktúrájában a hadosztályok (divíziók) és dandárok (brigád), valamint ezredek domináltak. Ezen tekintetében is elsősorban a gyalogos és gépesített hadosztályok, avagy divíziók. Ezzel szemben a katonai körzet „Vojni Oblast“ (VO) struktúrájában a divíziók helyett a hadtestek, a dandárok (brigád) és ezredek továbbra is részét képezték a katonai körzetek hadtesteinek. A JNA az eddigi három hadteste, egy operatív csoportja és tizenkilenc hadosztálya (divízió) helyett, tizenhat hadtestet és hat divíziót kívánt létrehozni. Ezzel új hadtesti operatív parancsnokságok alakultak. Bár az új hadtestek alig voltak erősebbek, mint a divíziók, de meg voltak erősítve partizán alakulatokkal, illetve jól manőverezhető TO erővel.^²⁷ A Területvédelem (TO) esetében a tagköztársasági és tartományi szerveződést felváltja az alkotmányellenes új strukturálódás, mely során a TO háborús stratégia alapján a JNA katonai régiói (VO) parancsnoksága alá kerültek, a TO egységek a VO alárendeltségébe tartozó hadtesti parancsnokságok alá. Ez a fajta szervezet annak ellenére, hogy a háborús stratégiát szemléltette, részben békében is működött^²⁸.

A „Jedinstvo-1” tervezet alapján létrejövő 1. katonai körzet, 5. katonai körzet és 3. katonai körzet, valamint haditengerészet VPO és légierő és légvédelem tekintetében, a körzeten belül hadtestek, hadosztályok (divíziók), dandárok (brigád), ezredek, zászlóaljak, századok, szakaszok, osztagok, csoportok kezdték meg működésüket. Ezen körzeten belüli erőket műveleti feladatok ellátására operatív csoportokba (OG), taktikai csoportokba (TG), roham osztagokba (JOd) és harcoló csoportokba (BG) csoportosították. A JNA további részét képezte a területvédelem (TO). A dandárokat (brigád) több ezred alkotta, melyeket tüzérség, páncélosok elleni tüzérség és légvédelem támogatott, valamint több kisegítő alakulat szolgált ki, műszaki, biológiai- atom- vegyi támadás elleni, őr- kísérő, kommendáns, katonai rendész, egészségügyi, szállító, logisztikai, járműves….. .

1.3.1.4. Katonai régiók, lég-légvédelmi erők, haditengerészet,

szárazföldi erők 1987-1988-tól.

A JNA szárazföldi, haditengerészeti, légi-légvédelmi haderőnemét érintő átszervezése során négy szárazföldi (KoV) katonai régió „Vojni Oblast” (VO) alakult meg²⁹:

- 1988. év végén a JNA szárazföldi erői (KoV) közül az 1. és 7. hadsereg, összevonásából létrejött az 1. katonai régió (1.VO) régióparancsnokság „Beograd”, amely lefedte a horvát tagállam „Virovitica-Karlovac-Karlobag” vonaltól keletre eső zónáját, Bosznia és Hercegovina tagállamot (kivétel Bihács régió), Közép és Észak-Szerbia (beleértve a teljes Vajdaság tartományt) területén. Az 1.VO alá tartoztak a 4. szarajevói hadtest (Sarajevo), 5. bányalukai hadtest (Banja Luka), 12. újvidéki hadtest (Novi Sad), 17. tuzlai hadtest (Tuzla), 24. kragujeváci hadtest (Kragujevac), 37. uzsicei hadtest (Uzice). Belgrád védelme céljából pedig létrejöttek az 1. „proletar” mechanizált gárdista hadosztály, avagy divízió, 4. motorizált divízió és 22. gyalogos divízió és a városvédelmi parancsnokság „Komanda Obrana Grada” (KOG-Beograd).

- A 2. és 3. hadseregekből megalakult a katonai régió (3.VO), régióparancsnokság „Skopje”, amely lefedte a szerb tagállam egy részét (Dél-Szerbia), Koszóvó tartományt, Crna Gora, Macedónia tagállamok egészét. A 3. VO alá tartoztak a 2. titógrádi hadtest (Titograd), 21. niksicsi hadtest (Niksic), 41. bitolai hadtest (Bitola), 42. kumanovói hadtest (Kumanovo), 52. pristinai hadtest (Pristina) és a raskai 37. motorizált divízió (Raska) és a városvédelmi parancsnokság„Komanda Obrana Grada” (KOG-Skopje).

- Az 5. és 9. hadseregből létrejött az 5. katonai régió (5.VO), régióparancsnokság „Zagreb”, amely lefedte a szlovén tagállam egészét, a horvát tagállam „Virovitica-Karlovac-Karlobag” vonaltól nyugatra eső zónáját, anélkül, hogy magába foglalná a tengermelléki részeket, amelyet a Haditengerészet (JRM) felügyelt. Az 5. VO alá tartoztak 13. fiumei (Rijeka) hadtest, 14. ljubljanai (Ljubljana) hadtest, 31. maribóri (Maribor) hadtest, 32. varasdi (Varazdin) hadtest, KOG Zágráb, 6. gyalogos divízió (1990. év közepétől, mint 10. zágrábi hadtest) és a városvédelmi parancsnokság „Komanda Obrana Grada” (KOG-Zagreb).

A haditengerészet tekintetében a haditengerészeti régiós főparancsnokság alá tartozó Adria-tenger régió „Vojno-pomorska Oblast” (VPO) három haditengerészeti szektor parancsnoksági zónára „Vojno-pomorski sektor” (VPS):

- 5. VPS-Pula (Észak-Adria)

- 8.VPS-Sibenik (Közép-Adria)

- 9. VPS-Kotor (Dél-Adria)

és azon belüli támaszpontokra „Vojno-pomorska Uporista” (VPU), partvédelmi ütegekre (OTB) és rakétavédelmi területekre osztották fel. A haditengerészet az Adria-tenger mellett kontrollálta egy hadtesttel (9.hadtest-Knin) Észak-Dalmácia kontinensen elterülő szárazföldi részét. A tenger a haditengerészet flottája ellenőrizte. Érdekesség képen meg kell említeni a folyami flottillát „Ratna Flotila” (RRF), mely bár a haditengerészet részét képezte, geostratégiailag az 1. katonai régiós parancsnokság „1. Vojni Oblast” alárendeltségébe tartozott, mely a szárazföldi haderőnem katonai régiója volt a három közül. Továbbá a részét képezte a határvízi tavakon szolgáló hajózó határőrizeti erő, de azok szintén katonai régiós parancsnokság alá tartoztak, ezek közül is a 3. katonai régiós parancsnokság „3. Vojni Oblast” alárendeltségébe, mivel földrajzilag az érintett az albán-jugoszláv határon elterülő Skodra-tavat.

A légi és légvédelmi erők tekintetében három hadtesti légi és légvédelmi körzetre „korpus Ratnog Vazduhoplovsta i Protivvazdusne Odbrane” (k RV i PVO):

- 1. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (1.k RV i PVO-Beograd),

-5. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (5.k RV i PVO-Zagreb),

-3. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (3.k RV i PVO-Skopje).

Katonai régió „Vojni Oblast” definícióját, akár a szárazföldi, vagy haditengerészeti légi-légierő erőinél az alábbi képen értelmezhetjük a jugoszláv haderő esetében;

- több katonai körzetet „vojni okrug” magában foglaló katonai hatósági, közigazgatási-területi egység, stratégiai csoport, a Jugoszláv Hadseregben. Jugoszlávia területén a sikeresebb háborús felkészülés és a harci műveletek végrehajtása érdekében minden egységet, intézményt és katonai-területi szervet egyetlen katonai régiós parancsnokság alá egyesítették.

A katonai régiók „Vojni Oblast” (VO) főparancsnokságai a Honvédelmi Minisztérium (SSNO) alá tartoztak, a minisztériumban funkcionáló hadseregparancsnoki törzs, hadsereg főparancsnoka, vezérkari főnök alá. A katonai régió „Vojni Oblast” (VO) lényegében hadműveleti-stratégiai parancsnokság volt, amit az adott állam, jelen esetben Jugoszlávia geostratégiai területi felosztásával katonai régiókat hozott létre, ahol összefogták a katonai alakulatokat, intézményeket, parancsnokságokat, az esetleges háborús helyzet minél hathatósabb, sikeresebb kezelésére, lefolytatására és befejezésére. A katonai régiókat összekötötték a jobb együttműködés érdekében, és minden régiót a központi parancsnokság helyszínéről neveztek el, és ellátták hadrendi számozással. A katonai régiókat helyőrségekre, elő parancsnokságokra „prekomanda” osztották fel. A régió élén a főparancsnok állt, aki közvetlen a honvédelmi miniszter alárendeltségébe tartozott.

1 https://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/

2 Davor Marijan: Slom Titove armije- JNA i raspad Jugoslavije 1987.-1992., oldal; 108.-109.

3A JNA vezérkari törzse és a belgrádi politikai hatalmi rezsim a „Jedinstvo” terv végrehajtásával lényegében előkészült arra, hogy erőit olyan szintre fejlessze át, mely alkalmas egy háborús helyzet kezelésére, az az a már előre látható Jugoszlávia széthullásával függetlenedés felé orientálódó szlovén, horvát törekvések kezelésére.

4 Branko Mamula.1979- 1982. JNA vezérkari törzs, tiszti főparancsnoka, 1982-től 1988-ig a védelmi minisztérium parancsnoka. Wikipedia

5Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA

6https://forum.htka.hu/threads/haderok-katonai-egysegek-szervezeti-felepitese.1746/

7Anton Bebler: Razvitak jugoslavenske vojne doktrine .Fakultet za sociologiju potiticke znanosti i novinarstvo, Ljubjlana. VoL. XXll /1985/, No. -, &tr. u:r-w. https://core.ac.uk/download/pdf/19543363.pdf

8 https://bosnaonline.proboards.com/thread/341/raspad-rat-exyu-jna

9https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=32181.0

10https://bosnaonline.proboards.com/thread/341/raspad-rat-exyu-jna

11 https://bosnaonline.proboards.com/thread/341/raspad-rat-exyu-jna

12https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=32181.0

13https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=32181.0

14Az 1980-as években a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) úgynevezett hármas besorolású (kvalifikáltságú) rendszerrel rendelkezett,; - „A” besorolású, teljesen feltöltött az az 60-100 % közti szinten álló erő, - „B” besorolású, 15-60 % közti feltöltöttségű erő, - „R” besorolású (általában tartalékot képező) 15 %-ig feltöltött erő.

15Az 1980-as években a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) úgynevezett hármas besorolású (kvalifikáltságú) rendszerrel rendelkezett,; - „A” besorolású, teljesen feltöltött az az 60-100 % közti szinten álló erő, - „B” besorolású, 15-60 % közti feltöltöttségű erő, - „R” besorolású (általában tartalékot képező) 15 %-ig feltöltött erő.

16Az 1980-as években a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) úgynevezett hármas besorolású (kvalifikáltságú) rendszerrel rendelkezett,; - „A” besorolású, teljesen feltöltött az az 60-100 % közti szinten álló erő, - „B” besorolású, 15-60 % közti feltöltöttségű erő, - „R” besorolású (általában tartalékot képező) 15 %-ig feltöltött erő.

17 Bojan Dimitrijevic: Jedinice jugoslovenske vojske na Kosovu i Metohiji 1945–1999

18 Lásd: 1.2.3.2.1. A „Drvar” katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1959-1964./ 1.2.3.2.2. A „Drvar-2” modifikációs katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1964-1965./ 1.2.3.2.3. A „Snaga” katonai terv, fegyveres erők felfejlesztése 1965./ 1.2.3.2.4. A „Snaga-2, Rudo” modifikációs katonai terv, 1968.

19 1987.06.02-án a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) „SFRJ” elnöksége határozatot fogadott el a fegyveres erők teljes szervezeti és fegyverzeti fejlesztésére, átalakítására. Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, http:/ /hcz- zu. Hr/ 1986- 1991- brojno- stanje- formacija- naoruzanje-i- oprema -jna- prije- pocetka-domovinskog-rata/

20Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA

21 Három VO, melyet hadtestek, divíziók, brigádok- dandárok, ezredek, zászlóaljak, századok, szakaszok alkottak.

22 Adam Debelic: Ustroj i Naoruzanje JNA., Sveuciliste Josipa Jurja Strossmayera u Osijek. 2011.

23A szárazföldi erőket gyalogos, páncélos, tüzér. atom- biológiai- vegyi támadás elleni (ABHO), légvédelmi alakulatok alkották, melyeket technikai, műszaki, intendáns, egészségügyi, állatorvosi, közlekedési, adminisztrációs, pénzügyi, zenész és egyéb egységek szolgáltak ki.

24 https://bosnaonline.proboards.com/thread/341/raspad-rat-exyu-jna

25 Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA

26 Katonai régió „Vojni Oblast”; több katonai körzetet „vojni okrug” magában foglaló katonai hatósági, közigazgatási-területi egység, stratégiai csoport, a Jugoszláv Hadseregben.

27 Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija

28 Adam Debelic: Ustroj i Naoruzanje JNA., Sveuciliste Josipa Jurja Strossmayera u Osijek. 2011.

29 1988. december 25-én éjfélkor a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) katonai régióinak (VO) parancsnokságai átvették a korábbi hadseregcsoportok (Armija) és a 2. titógrádi hadtest korábbi parancsnokságaitól a JNA egységek vezetésének és parancsnokságának feladatait. December végén pedig a JNA teljesen átállt az új katonai régiós (VO) szervezeti rendszerre. A haditengerészet, és légierő és a légvédelem esetében a két hadnem struktúrájában jelentős változtatás nem történt, pusztán csak a parancsnoki szinteket és a műveleti területeket érintett.

1.3.1.5. az 1990-1991. évek, a haderőreform tükrében.

1.3.1.5.1. Helyzetkép, haditechnikai előirányzott tervezés, végrehajtás.

A JNA állományának tekintetében, az 1990. év elején a JNA „békebeli” létszáma 275 341 fő katona volt, melyből 25 101 fő tiszt volt, 19 165 fő úgynevezett „fiatal” tiszt, 539 fő kiszolgáló katonai személyzet volt, 2027 fő szerződéses katona, 38 423 fő a haderőben szolgáló civil volt, 189 855 fő pedig sorkatona és tartalékos tiszt volt. A „békebeli” időszakból „hadi, háborús” időszaki elrendelése esetén a JNA létszámát mozgósítás révén a hadkötelesek bevonásával 1 058 378 főre tudták emelni. ^¹ A JNA az ezerkilencszázkilencvenes év elejére az akkori európai katonai viszonylatában ütőképes és modern haderőt képviselhetett. Szárazföldi ereje mellett légierővel, légvédelemmel és haditengerészettel rendelkezett, melyben gyalogsági, tüzérségi, rakétás, harckocsizó, műszakista, vegyi- biológiai- atom támadás elleni egységek és azokat irányító törzsek, valamint technikai, építészeti, intendáns, közlekedési, egészségügyi, állatorvosi, üzemeltetési- gazdasági, adminisztrációs, katonai bírósági és ügyészégi, geodéziai, zenei szolgálati ágak sorakoztak fel.^²

1990-ben a JNA fegyverzete a nyugati haderőhöz képest jelentős részen elavult volt, a repülés, a kommunikáció-összeköttetés, műszaki erők esetében elsősorban. A modernizáció részét képezte a haderő „Jedinstvo” az az „Egység” reformja³, mely három fázisban került végrehajtásra⁴.

A szárazföldi haderőnemben nem voltak „föld-föld” nagy hatótávolságú rakéták -a legnagyobb hatótávolságú rakétája a JNA-nak a szovjet „Luna“ föld-föld rakéta volt, mely akkor, már elavultnak számított-, a légi és légvédelmi erőknél a támadórepülők elleni elektronikus felderítés, radartechnika, elektronikus felismerő rendszer és légvédelmi rakétarendszer, mely száz kilométernél nagyobb hatótávval rendelkezett volna.

Az 1960-as évektől a légierő négyszáz harci légi járművel rendelkezett. Vadászrepülőből százhatvanhét funkcionált, melyből tizenhat volt modernek számító „MIG-29“ harci repülő, a többi pedig elavult „MIG-21“ repülők, melyből hetvenhét „BIS“ variáns⁵ volt. A fő repülőgép állományt a az elavultnak számító „Jastreb, Orao, Supergaleb, Galeb“ támadó harci repülők tették ki, ebből is a többi közül modernebb „Supergaleb“ java oktató-kiképző gépként üzemelt, kevésbé vadászbombázóként.

A haditengerészet esetében nem voltak modern rakéta naszádok, tengeralattjárók, nagy hatótávolságú rakéták.

A JNA fegyverzetének sokszínűségét és minőségi állapotát a tüzérség esetén meghatározta Jugoszlávia politikai útja, mely során hol a Szovjetunióhoz, hol a nyugathoz közeledett és szerzett be onnan fegyverzetet, haditechnikát. Ebből adódott, hogy míg a nyugati haderő például a tüzérség tekintetében 105., 155. és 203 mm. kaliberű ágyukkal rendelkezett, addig a keleti haderő 122., 130., 152. és 203 mm. kaliberű tüzérségi technikával, a JNA pedig mindegyikkel. 1990. évre a JNA megközelítőleg, becslések alapján kétezer-négyszáz 105. mm-es, vagy annál nagyobb űrmértékű tüzérségi eszközzel rendelkezett. Páncéltörő fegyverzet tekintetében, -ahol a 100. mm-es lövegek számítottak többé-kevésbé modernek- közel négyezer darab volt készleten.

Gyalogsági fegyverzet esetében a JNA három különböző kaliberű fegyverzetet rendszeresített. Logisztikai szempontjából a legigényesebb haderő volt a JNA^⁶. A légvédelemben a JNA-ban és a területvédelemnél (TO) tizenkétezer tüzérségi eszköz volt, melyből 63 % tüzérségi ágyú, löveg, 37 % pedig rakéta. Ezen két szegmens tekintetében a rakéták közel 50 %, a tüzérségi ágyuk, lövegek esetében pedig 21 % volt elavult, jórészt II. világháborús hadizsákmány. A JNA számára felvásárolt szovjet, vagy nyugati hadi technológiai licensz alapján legyártott jugoszláv hadieszközök egy részét a JNA tovább fejlesztette saját szája íze szerint.

A JNA 1985-től 1990-ig tartó időszakban a „Naučno-istraživački resursa” (NIR), pontosan „NIR44” tudományos forráson alapuló nagy projektjei révén, mely során a kutatás-fejlesztés befejeződése, beruházások kivitelezése, prototípusok legyártása lehetővé tette a hadiipar fejlesztést, modernizálta haderejét, számos hazai gyártású haditechnikai eszköz, harci jármű került a JNA kötelékébe, úgy a szárazföldi, mint a légi-légvédelmi és haditengerészeti erők kötelékébe:

- régi „Maljutka” szovjet vezetékes parancsközlő távirányítású irányított páncéltörő rakétarendszer lecserélése II. generációs „Drug” páncélosok elleni irányított rakétarendszere,

- a „BVP-M80” páncélozott harcjármű bevezetése, ellátva 30. mm-es gépágyúval,

- „M-84” harckocsi bevezetése „Kapela” modifikációs projekt,^⁷

- „M-91” harckocsi „Vihor” tervezése és gyártási programjának elfogadása,

- 152. mm-es „NORA-C” és 152. m-es „NORA-B” önjáró „haubica” tarack bevezetése,

- a „KOL-15” projekt kivitelezése, mely az „Orkan” 262.m-es rakétarendszer bevezetését jelentette a jugoszláv haderőbe,

- többcélú szuperszonikus vadászrepülőgépek bevezetése a légierőnél,

- „Lasta” kiképző repülőgépek bevezetése a légierőnél,

- önjáró „kétcsövezetú” 30. mm-es légvédelmi tüzérségi, lézeres-számítógép vezérelt rendszer (LRG) bevezetése,

- önjáró „kétcsövezetű” 30. mm-es légvédelmi tüzérségi, radaros-számítógép vezérelt rendszer (RRG) bevezetése,

- LRG-n alapuló tűzvezérlő rendszer (SUV) bevezetése a „kétcsövezetű” 30. mm-es légvédelmi tüzérség ágyúkhoz,

- „AS-83” légvédelmi 40. mm-es tüzérségi löveg vontatható változat bevezetése,

- „AS-83” légvédelmi 40. mm-es tüzérségi löveg önjáró változat bevezetése,

- „Strela A-10M” légvédelmi rakéta rendszer bevezetése,

- „Grom” föld-levegő rakéta rendszer bevezetése,

- „Sonic” alacsonyan repülő célpont-észlelő rendszer bevezetése,

- elektronikus azonosító rendszer bevezetése,

- „VRTIO” repülési rádiótechnikai felderítő rendszer bevezetése,

- pilóta nélküli repülők-drón bevezetése,

hordozható légvédelmi rakétarendszer bevezetése,

- megfigyelő és célzó radar bevezetése a klasszikus légvédelmi fegyverekhez,

- rakétás gyorsnaszádok „C-64” bevezetése a haditengerészetbe,

- „S-26” aknavadász hajók bevezetése a haditengerészetbe,

- új „tengeri robbanó akna” program „Jez, Kremen, Kosmaj, Lasta” kódnéven került bevezetése a haditengerészetbe, a négy tengeri aknaprojektet a prototípus szakaszig a „Yugoimport” és Tengerészeti Intézet „Brodarski institut” kivitelezte^⁸,

- nagy járőr hajók „C-03” bevezetése a haditengerészetbe,

- rakétás tengeralattjárók „B-73.” bevezetése a haditengerészetbe,

- digitális integrált kommunikációs rendszer „DISK” bevezetése a parancsnoki és kommunikációs-összekötő, hír egységekben,

- rádióteleprinter rendszer „04-10kW, RTS-1kW/SV” bevezetése a parancsnoki és kommunikációs-összekötő, hír egységekben,

- „ARTIS” automatizált rádiótechnikai felderítő rendszer bevezetése a parancsnoki és kommunikációs-összekötő, hír egységekben,

- C és X sávos radarzavaró készülékek -repülőgép-változat- kutatási és fejlesztési bevezetése a parancsnoki és kommunikációs-összekötő, hír egységekben,

- radarzavaró készülékek minden frekvenciasávban -földelt változat- bevezetése a parancsnoki és kommunikációs-összekötő, hír egységekben,

- kilenc tonnás terepjáró és 0.75 tonnás terepjárók bevezetése a parancsnoki és kommunikációs-összekötő, hír egységekben,

- „Žirafa" radarfejlesztés a svéd "Ericsson" cég licence alapján,

- „TRN” tüzérségi fegyvercélzó radar bevezetése, fejlesztése,

- „ARIS” automatizált rádiófelderítő rendszer bevezetése, fejlesztése,

- „ARIOA” automatikus rádiófelderítő és zavaró rendszer bevezetése, fejlesztése,

- „INPOS” operációs rendszer informatikai támogatásra,

- „DPPI” digitális panorámajelző bevezetése, fejlesztése,

- „ADAPT P-15”, a „P-15” radar adaptációja,

- „APP” automatikus adatfogadás bevezetése, fejlesztése,

- „VOST” vizuális megfigyelő állomásbevezetése, fejlesztése,

- „EPS” elektronikus táblagép szegmensbevezetése, fejlesztése,

Mind emellett a „NIR45” projekt, mely bevonta a civil szervezeteket a kutatás-fejlesztési projektekbe, lehetőséget biztosított az oktatási segédanyagok létrehozatalában:

- a szárazföldi erők esetében:

- páncélosok elleni harc,

- légvédelem,

- gyalogsági és gyalogság elleni harc,

- tűztámogatás,

- páncélozott járművek,

- műszaki erők,

- vegyvédelmi erők,

- alkalmazott kutatás: az új típusú lőpor és robbanóanyag kifejlesztésére, különböző pirotechnikai kompozíciók létrehozatala, különböző féle speciális fém és műanyag kutatása, szénszálak kutatása a rakétahajtóművek kamráihoz, külső ballisztika, rakéta dinamika, robbanások fizikája, rakéta irányítás, optoelektronika és lézertechnika,

- a légi-légvédelmi erő esetében:

- repülők és helikopterek fejlesztése,

- repülők tűzfegyverzetének fejlesztése,

- rádió-rakéta rendszer fejlesztése,

- földbiztosítás, szimulátorok, kabinok fejlesztése,

- repülők felszerelése és elektronikájának fejlesztése,

- a haditengerészetben:

- hajók, úszó objektumok fejlesztése,

- fegyverzet és felszerelés fejlesztés,

- haditengerészeti diverzió és ehhez szükséges felszerelés, eszközök fejlesztése,

- elektronika és rendszer fejlesztés,

- a parancsnoki és kommunikációs-összekötő, hír egységek esetében:

- összeköttetés és kriptográfia, elektronikai felderítés és műszaki védelem, rádió és telekommunikáció fejlesztése.

- hátországi- logisztikai esetében:

- műszaki biztosítás- műhelyek és speciális szerszámok fejlesztése, biztosítása,

- műszaki biztosítás - elektrotechnika

- műszaki biztosítás -„TMS” robbanóanyag és lőszer,

- műszaki biztosítás – matematikai modellek, normatívák és karbantartási információs projektek,

- közlekedés biztosítás- nem harci járművek,

- intendáns biztosítás,

- egészségügyi biztosítás,

- állatorvosi biztosítás.

A „NIR” rendszert több intézmény;

- Szárazföldi Erők Katonai Műszaki Intézete „Vojnotehnicki institut KoV” (VTI), Beograd,

- Légierő Katonai Műszaki Intézete „Vazduhoplovno vojnotehnicki institut” (VVTI), Beograd,

- Vízrajzi-Hidrológiai Intézet Haditengerészet „Hidrografski institut RM” (HI), Split,

- Tengerészeti Intézet „Brodarski institut” (BI), Zagreb,

- Katonai Földrajzi Intézet „Vojnogeografski institut” (VGI), Beograd,

- Hadtörténeti Intézet „Vojnoistorijski institut” (VII), Beograd,

- Katonai Orvosi Akadémia „Instituti Vojnomedicinske akademije” (VMA), Beograd,

- Repülőorvosi Intézet „Vazduhoplovni medicinski institut” (VMI), Beograd,

és kutatóközpont:

- Műszaki Tesztközpont „Tehnicki opitni centar” (TOC), Beograd-Kumodraz, Niksic poligon, poligon Prevlaka,

- Légierő Teszt Központ Vazduhoplovni opitni centar” (VOC), Batajnica-Beograd,

- Tengerészeti Tesztközpont „Mornaricki opitni centar” (MOC), Lora-Split,

szolgálta ki Jugoszlávia területén.⁹

A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) haditechnikai parkja az ezerkilencszáznyolcvanas évek végére, az ezerkilencszázkilencvenes évek elejére meglehetősen jól felszereltek számított¹⁰.

Több fajta harckocsival rendelkeztek:

- nyolcvan darab M-84A tank,

- több mint háromszázhetven darab M-84 tank,

- nyolcvannyolc darab T-72M/MK tank,

- kilencszáznyolcvan darab T-55A (közel hétszázötven aktív szolgálatban a többi szervizelés alatt) tank,

- tartalékot képzett százötven és kétszázötven darab közti T-34-85 M/M1 tank, valamint száz darab M-47 tank.

További páncélozott harci jármű tekintetében:

- könnyű PT-76B harckocsiból negyven darab volt,

- M-80A BVP gyalogságot támogató harci járműből több mint ötszáztizenhét.

A felderítő (OIA) páncélozott harci járművek esetében:

- BRDM-2 felderítő páncélozott harci járműből hatvan,

- BRDM-2A felderítő páncélozott harci járműből húsz,

- BTR-50PK/PU felderítő páncélozott harci járműből százötven,

- BTR-60PB/PU és román TAB-71M felderítő páncélozott harci járműből hatvan,

- M-60P felderítő páncélozott harci járműből hatszáz,

- M-86 BOV-VP felderítő páncélozott harci járműből hetvenkettő és százötven darab közt volt szolgálatban.

Rakétákkal ellátott páncélozott szállító járművek tekintetében:

- tizenkét POLO M-80A LT, páncélozott szállító jármű,

- nyolcvan POLO M-83, páncélozott szállító jármű,

- hetvenöt 9P133 BRDM-2 Sagger, páncélozott szállító jármű,

- harminchat 9P122 BRDM-2 Sagger (tartalékban), páncélozott szállító jármű,

- tizenkét 2P27 BRDM-1 Snapper (tartalékban) páncélozott szállító jármű,

- hatvan 2P26 GAZ-69 Snapper (tartalékban) páncélozott szállító járműállt szolgálatba.

Tankvadász (páncélosok elleni) harci járművek esetében:

-tizenkét SO-100 M-44 (SU-100) harckocsi (tartalékban),

-száz SO-90 (M-36 modell Jackson) harckocsi (tartalékban),

-hetven SO-76 (M-18 Hellcat) harckocsi (tartalékban) állított hadrendbe.

Kis hatótávolságú Luna-M (Frog-7) ballisztikus rakétakomplexumból a JNA tizenhat darabot állított hadrendbe.

Rakétavetők tekintettében három modell volt a legkedveltebb:

-nyolcvannyolc darab M-63 Plamen (128mm) rakétavető,

-ötvenegy darab M-77 Oganj (128mm) rakétavető,

- tizenkét darab M-87 Orkan (262mm) rakétavető állt szolgálatba.

Önjáró „Howitzer” 90 2S1 Gvozdika lövegből nyolcvankét darab került hadrendbe.

Vontatott tüzérségi ágyúk esetében:

- negyven darab „25pdr” Mk.2, angol vontatott tüzérségi ágyú,

- kétszázhatvan darab jugoszláv M-56 Howitzer (105. mm), vontatott tüzérségi ágyú,

- százöt darab M2A1 (105. mm) amerikai tarack, vontatott tüzérségi ágyú,

- nyolcvankilenc darab szovjet M38 Howitzer (122. mm), vontatott tüzérségi ágyú,

- húsz darab szovjet D-30 (122. mm) vontatott tüzérségi ágyú,

- háromszázhárom darab jugoszláv D-30J, D-30J1 (122. mm), vontatott tüzérségi ágyú,

- kétszázötvenhat darab szovjet M46 (130. mm), vontatott tüzérségi ágyú,

- huszonöt darab jugoszláv D-20J (152. mm), vontatott tüzérségi ágyú,

- kilencvenkét darab jugoszláv M84 Nora-A (152. mm), vontatott tüzérségi ágyú,

- tizenkét darab jugoszláv M46/86 (152. mm), vontatott tüzérségi ágyú,

- százharminchét darab amerikai M1A1 (155. mm), vontatott tüzérségi ágyú,

- kilencvenöt darab amerikai M1 (155. mm) vontatott tüzérségi ágyú,

- hat darab amerikai M65 (155. mm) vontatott tüzérségi ágyú, állt szolgálatba.

Aknavetők esetében:

- százhatvannyolc darab M69B-D (81mm),

- ezeregyszázhárom darab M69A (82mm),

- kétszáznyolcvanhárom darab M74 (120mm),

- nyolcszázkét darab M75 (120. mm) került hadrendbe.

Harckocsik, páncélosok elleni rakéták és ágyúk esetében:

- kétszázötven darab szovjet 9K111 Fagot (AT-4 Spigot) páncélosok elleni rakétarendszer,

-ezerkétszáz darab 9K11 Maljutka (AT-3 Sagger), páncélosok elleni rakétarendszer,

-tíz darab BGM-71 TOW páncélosok elleni rakéta,

- hatvan darab Dragon M-47 amerikai páncélosok elleni rakéta, (tartalékban),

-húsz darab M65 (105mm) ágyú,

- ezerkétszáz darab hátrasiklás nélküli M60/M60A (82mm) ágyú,

- harmincöt darab M87/M91 Topaz (100mm) ágyú állt hadrendbe.

Légvédelmi fegyverzet tekintetében:

- száztizenhét darab ZSU-57-2 (két csövezető 57. mm-es),önjáró légvédelmi gépágyú,

- hétszázhuszonhét darab M-53/59, M-53/70 (V3S Praga- három csövezetű 30. mm-es), önjáró légvédelmi gépágyú,

- száz darab BOV-3 (háromcsövezetű 20. mm-es) gumikerekes páncélozott légvédelmi gépágyúval ellátott harci jármű,- 1989. év végi adatok alapján százhuszonkét darab-

- kétszázharminc darab M-38 (20mm) „Flak”légelhárító ágyú,

- száztizenhét darab M-38 (kétcsövezetű) 20 mm-es„Flak”légelhárító ágyú,

- kétszázhuszonnyolc darab M-38 (négycsövezetű) 20 mm-es„Flak”légelhárító ágyú,

- kétezerötvenhárom darab M-75 (20mm) „Zastava” légelhárító ágyú,

- száznegyvenhat darab MK-II (háromcsövezetű) 20 mm-es légelhárító ágyú,

- hetven darab M-55/A2B1„Zastava” (háromcsövezetű) 20 mm-es légelhárító ágyú,

- kétezerkétszázhetvenkilenc darab M-55/A3B1 „Zastava” (háromcsövezetű) 20 mm-es légelhárító ágyú,

- kilencszáztizenhárom darab M-55/A4G „Zastava” (háromcsövezetű) 20 mm-es légelhárító ágyú,

- százharminchat darab Strela 1M (SA-9B Gaskin),- egy rendkívül mobil, kis hatótávolságú, kis magasságú infravörös irányított föld-levegő rakétarendszer, amely a általában BRDM-2 kerekes páncélozott járműre van felszerelve-,

- négyezerkétszázhetvennyolc darab Strela 2M -szovjet hordozható kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer-

- tizenkét darab Strela 10M (SA-13B Gopher), -egy rövid hatótávolságú SAM (Surface-to-Air) rendszerű rakéta, önjáró lánctalpas (M-90), melyet arra terveztek, hogy megvédje a menetben lévő csapatokat az alacsony magasságban lévő repülőgépektől és helikopterektől, - 1989. év végi adatok alapján hat darab-,

- százhúsz darab lánctalpas önjáró 2K-12 Kub-M (SA-6 Gainful) közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakétarendszer,

- hatvan darab M71 (négycsövezetű) 12.7 mm-es légvédelmi gépágyú, általában tehergépkocsi „TAM 110 T7 4x4” platóra rögzített, vagy vontatható, melyet végül az M55A3/A4 (háromcsövezetű) 20. mm-es légvédelmi löveg váltott fel,- vontatható, vagy M1 változat „BOV-3” gumikerekes páncélozott járműre telepítve- ,

- száznegyvenhárom darab M-40 (25mm) légvédelmi gépágyú,

- száz darab M39 - M1A2 (37.mm) légvédelmi löveg (tartalékban), - 1989. év végi adatok alapján háromszáztizennégy darab-

- százhuszonnyolc darab mk.1/Mk.12 (40mm) légvédelmi löveg, - 1989. év végi adatok alapján száznegyven darab-

- kétszázhatvan darab M1 (40mm), légvédelmi löveg, - 1989. év végi adatok alapján háromszáznyolcvanhárom darab-

- száztizennyolc darab Bofors D-60 (40mm), légvédelmi löveg,- 1989. év végi adatok alapján hetvenhat darab-

- száznegyvenkét darab Bofors L/70 (40mm) /légvédelmi löveg kiegészítve kis és közepes hatótávolságú légtérellenőrző és légvédelmi „Giraffe” radarral, mely utóbbit „TAM-150” tehergépjárműre rögzítettek,

- százötven darab S-60 (57mm) (tartalékban) légvédelmi löveg- 1989. év végi adatok alapján száztizenhét darab-

- huszonöt darab „Dvina” (S-75, SA-2 Guideline) szovjet közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer,

- huszonöt darab „Volhov” (S-75M, SA-2E Guideline) szovjet közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, a „Dvina”továbbfejlesztett változata,

- ötven darab „Neva” (S-125, SA-3 Goa) szovjet közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer,

állított hadrendbe.

1 The Military Balance, The International Institute for Strategic Sudies, http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/, Glavan Mirna: Raspad Socijalisticke Federativne Republike Jugoslavije., Veljko Kadijevic: Moje videnje raspada”.

2 https://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/

3LÁSD: 1.3 A JNA 1987-1992./ 1.3.1. A HADERŐ ÁTALAKÍTÁSA./ 1.3.1.1. Az „Egység” (Jedinstvo).

4LÁSD: 1.3 A JNA 1987-1992./ 1.3.1. A HADERŐ ÁTALAKÍTÁSA./ 1.3.1.1. Az „Egység” (Jedinstvo).

5https://www.jetfly.hu/katonai-tipusok/695-mig-21-bisz

6https://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/

7 https://tanks-encyclopedia.com/coldwar/yugoslavia/m-84/

8 https://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=7990.0

9Simeon Kovacev, Zdenko Matijascic, Josip Petrovic: Naučno-istraživački resursa i kapaciteti JNA. https: //hrcak. Srce. hr/file/ 26483, https:// www. Mycity- military. Com /Oklopna-tehnika/Tenk-M-84_676.html, https: //www. Mycity- military. Com/ Artiljerija-municija-i- protivoklopna-sredstva/PORS-Drug.html ,https: // oruzjeonline. Com/ 2023/06/27/ zaboravljena-samopokretna- top-haubica-nora/ , https:// www.mycity- military. com/Ostalo-5/ Nezavrseni- projekti- JNA.html , https://real-j.mtak.hu/1570/1/TSZTKF_1989.pdf , https: //www. Paluba. info/ smf/i ndex. php?topic=7385.0 ,

10http:// vuksfrj. Se/ istorija/ JNA/ sastav% 20jna. html https:// www. Scribd. Com/ document/ 51606312/ JNA-Jugoslovenska-Narodna-Armija, https://www.mycity-military.com/PVO-i-sistemi-VOJ/Trupna-PVO_16.html

Légierő esetében:

- tizennégy darab MiG-29A (vadászrepülőgép),

- két darab MiG-29UB (vadászrepülőgép, oktató),

- százöt darab MiG-21bis/PFM (vadászrepülőgép),

- tíz darab MiG-21R (felderítő, oktató),

- hat darab MiG-21M, (többfeladatú vadászrepülőgép)

- tizennyolc darab MiG-21U/UM (vadászrepülőgép, oktató),

- huszonöt darab J-22 Orao (támadó),

- tizennégy darab NJ-22 Orao (támadó és oktató),

- huszonöt darab IJ-22 Orao (felderítő),

- kilenc darab INJ-22 Orao (felderítő),

- hatvan darab J-21 Jastreb (támadó),

- harmincnyolc darab IJ-21 Jastreb (felderítő),

- tizenkét darab NJ-21 Jastreb (támadó, oktató),

- hatvannyolc darab G-4 Super-Galeb (támadó, oktató),

- hetven darab G-2 Galeb (támadó,oktató),

- harminckét darab J-20 Kraguj (könnyű támadó),

- négy darab CL-215 (tűzoltó),

- hat darab An-2TD (szállító, ejtőernyős kiképző),

- tizenöt darab An-26 (szállító),

- öt darab Yak-40 (utasszállító),

- egy darab Yak-40 EI (elektronikai felderítő),

- két darab Falcon-50 (utasszállító),

- két darab Learjet-25D (utasszállító),

- két darab Do-28D (utasszállító),

- harminc darab UTVA-75 (motoros oktató és gyakorló repülőgép fegyverzettel ellátható),

- hét darab LASTA (motoros oktató és gyakorló repülőgép fegyverzettel ellátható),

- néhány darab UTVA-66 (motoros oktató és gyakorló repülőgép fegyverzettel ellátható) repülő állt hadrendbe.

A légierő további helikopterező erői esetében:

- két darab Alouette-III (utasszállító),

- harminchat darab HN-42M Gazela GAMA (tankvadász),

- harminckét darab HN-45M Gazela GAMA (tankvadász),

- huszonegy darab HI-42 Gazela HERA (felderítő),

- négy darab HI-45 Gazela HERA (felderítő),

- öt darab HS-45 Gazela (támadó),

- ötvenhárom darab HO-42/45 Gazela (szállító, oktató),

- hetvenhat darab Mi-8 (szállító),

- négy darab Mi-8 (HT-40 PED) (elektronikai felderítő),

- három darab Mi-14PL (tengeralattjárók elleni),

- hat darab Ka-25 (tengeralattjárók elleni),

- két darab Ka-28 (tengeralattjárók elleni) helikoptert állított szolgálatba.

1.3.1.5.2. Hadtesti struktúra.

A „Jedinstvo-1“ alapján végrehajtásra kerültek a haderőnemekben (szárazföldi erők, haditengerészet, légi-légvédelmi erők) a harcászati egységek, fegyvernemek átszerveződése, szárazföldi erők esetében úgynevezett katonai régiókba „Vojni Oblast”:

- 1. katonai régió, (1.VO-Beograd),

-5. katonai régió, (5.VO-Zagreb),

-3. katonai régió, (3.VO-Skopje).

légi-légvédelmi erők esetében légi-légvédelmi hadtesti parancsnokságokba „k RV i PVO”:

- 1. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (1.k RV i PVO-Beograd),

- 5. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (5.k RV i PVO-Zagreb),

- 3. hadtesti légi és légvédelmi körzet, (3.k RV i PVO-Skopje).

haditengerészet esetében pedig haditengerészeti területi parancsnokságba „Vojno- pomorska Oblast” (VPO):

- 5. VPS-Pula (Észak-Adria)

- 8.VPS-Sibenik (Közép-Adria)

- 9. VPS-Kotor (Dél-Adria)

rendeződése ¹.

A „Jedinstvo-1” haderő reformizációs terv részeként 1987-től 1988-ig a katonai régiók alatt felálltak a hadtestek „korpus”:

- első fázisban létrejöttek a szárazföldi erők: 2. hadtest (Titograd),9. hadtest (Knin/ -Haditengerészet szárazföldi dalmáciai hadteste-),12. hadtest (Novi Sad),17. hadtest (Tuzla), 21. hadtest (Nis), 24. hadtest (Kragujevac), 31. hadtest (Maribor), 32. hadtest (Varazdin),42. hadtest (Kumanovo), 52. hadtest (Pristina),

- második fázisban pedig 1988. októberétől: 4. hadtest (Sarajevo), 5. hadtest (Banja Luka), 13. hadtest (Rijeka), 14.hadtest (Ljubljana), 37. hadtest (Uzice), 41. hadtest (Bitola),

- harmadik fázisban 1990. május 15-re a JNA az 5. katonai régióban (5.VO-Zagreb) a Zágráb Városvédelmi Parancsnokság (KOGZ) és a károlyvárosi avagy karlóci (Karlovac) 6. „proletar” gyalogos hadosztály összevonásából létrehozta a zágrábi hadtestet (10. korpus-Zagreb), melyben megalakult a 4. harckocsizó dandár (Jastrebarsko), 140. mechanizált dandár (Dugo Selo) - a 31. mechanizált dandárból kialakítva- , a 622. motorizált dandár és a 257. motorizált dandár, mint gépesített-páncélos erők.

A hadtest egy magasabb szintű, önálló harci egység, amely általában 3-5 dandárból, parancsnoki törzsből, esetleg támogató alegységekből állt, a parancsnoka általában altábornagy, hadtest tábornok, létszáma néhány tízezer fő a dandárok számának függvényében.²

1987. év végére a JNA a „Jedinstvo-1.” terv alapján történő „átállás” előtt tizenkilenc-húsz szárazföldi hadosztállyal rendelkezett;

- a hadosztály (divízió) 2-4 ezredből, ezredenként 3-4 zászlóaljból állt, gyalogsági, harckocsizó avagy páncélos, mechanizált, motorizált, tüzérségi, partizán hadosztályok léteztek, hagyományosan a legkisebb önálló hadműködésekre képesített seregrész, parancsnoka általában vezérőrnagy (hadosztálytábornok).³

A hadosztályok közt volt gyalogos „pješadijskih divizija” motorizált „motoriziranih divizija” és mechanizált ”mehaniziranih divizija”. Akkor még, mindössze három hadtest; 12. mechanizált hadtest „mehanizirani korpus”- Novi Sad, 52. hadtest „korpus”- Pristina, 2. hadtest „korpus”- Titograd, funkcionált.

1988-ra, 1987. novemberétől egészen 1988. októberéig, a korábbi hadosztály és azon belüli ezred struktúrát felváltotta a hadtest és azon belüli dandár struktúra⁴. Kivételt képezett a szárazföldi erőket kiszolgáló, 1.”proletar” mechanizált gárdista hadosztály, mely a JNA legerősebb harcászati taktikai egysége volt, továbbá a partizán hadosztályok „partizanksa divizija”. ⁵ Meg kell jegyezni, hogy mi is a különbség a páncélos-gépesített erők tekintetében a motorizált és a mechanizált erők esetében. A motorizált erők a harcoló csapaterőt és azok anyagi ellátását biztosító gépjárműves szállító erejét jelenti, az az a járművel szállítási célból és tűztámogatási célból szerepeltek a motorizált erőnél, míg a mechanizált erő, maga a harcoló csapaterő páncélozott harcjárművel történő támogatását képviselő erőt jelentette, az az mint harceszköz szerepeltek a mechanizált egységekben a páncélozott járművek.⁶ Összegzés képen elmondható, hogy a Jugoszláv Hadsereg (JNA) 1980-as év végére, az 1990-es év elejére a viszonylag gyenge hadosztály (divizió) -kivéve 1. „proletar” gárdista mechanizált hadosztály és partizán hadosztályok- szintű erőről átváltott az erősebb dandár szintű erőkre. A hadsereg alapját a dandárok (brigád) képezték. 1990-re az átváltás befejeződött.⁷

A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) szárazföldi (KoV) haderejét körülbelül 140 000 aktív katona alkotta, beleértve 90 000 fős sorkatonai állományt. Ezen szárazföldi haderőnem képviselte a legnagyobb létszámot a hadseregen belül. A „KoV” létszáma a „békebeli” időszakhoz igazodott, háború esetén egymillió tartalékos volt mozgósítható, mely erő a tagköztársaságokban területvédelmi „Teritorijalna Obrana” (TO) erőkbe szerveződtek, a JNA katonai régiós „Vojni Oblast” (VO) parancsnoksága alá rendelve, melyben a „VO” alá tartozó hadtest „korpus” szintű formáció dominált. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ütőképes szárazföldi erejének törzsét az 1990. év végére a hadosztályokat „divizija” felváltó hadtestek „korpus” alkották. A korábbi hadosztály szervezeti formációban funkcionáló ezredeket a hadtestekben működő dandár (brigád) szintű egységek váltották fel, melyben zászlóaljak domináltak. Kivételt képeztek a könnyű partizán divíziók, hadosztályok és az 1. ”proletar„ mechanizált gárdista divízió (1. pgmd). A szárazföldi erők fő ütőképes erejét a gépesített-páncélozott alakulatok „Oklopno Mehanizovanih Jedinica” (OMJ) képezték. A „Jedinstvo” terv alapján történő átszerveződésig a gépesített-páncélozott alakulatok, melyek dandárokba szerveződtek, korábban hadsereg „Armija” parancsnokságok alá tartoztak, mint önálló erők. Az átszerveződéssel a gépesített-páncélozott dandárok egy része a hadsereg parancsnokságok helyébe lépő katonai régió „Vojni Oblast” parancsnokságai alá kerültek, más részük a hadtestek „korpus” alárendeltségébe sorolódtak be. A gépesített-páncélozott dandárok közt, könnyű, gépesített-szállító „mechanizált” (mehanizovana brigada- mbr) gépesített-lövész „motorizált” (motorizirana brigada- mtbr), páncélos-harckocsizó „harckocsizó” (oklopna brigada- okbr), vegyes páncélos és vegyes tüzér erő nemek sorakoztak fel.

Meg kell jegyezni, hogy mi is a különbség a páncélos-gépesített erők tekintetében a motorizált és a mechanizált erők esetében. A motorizált erők a harcoló csapaterőt és azok anyagi ellátását biztosító gépjárműves szállító erejét jelenti, az az a járművel szállítási célból és tűztámogatási célból szerepeltek a motorizált erőnél, míg a mechanizált erő, maga a harcoló csapaterő páncélozott harcjárművel történő támogatását képviselő erőt jelentette, az az mint harceszköz szerepeltek a mechanizált egységekben a páncélozott járművek.⁸

A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) a szárazföldi haderőnemének esetében a korábbi szerkezeti formációról (hadosztály) átváltott a dandár avagy brigád „brigada” szintű struktúrára, mely esetében a legnagyobb létszámú dandárjai a motorizált dandárok voltak 1990. év elejére. 1990-1991. közt a gyalogos dandárok „pješačka brigada” (pbr) a haditechnikai park fejlesztése révén, a gépesítéssel többnyire átalakultak motorizált dandárokká „motorizirana brigada” (mtbr).^⁹

Az 1990. évre a létrejövő dandárok többsége motorizált volt¹⁰, de jelen voltak a mechanizált „mehanizovana brigada” (mbr) és harckocsizó „oklopna brigada” (okbr) dandárok. A mechanizált dandárok hadtestek és mechanizált hadosztályok részét képezték.¹¹ A harckocsizó zászlóaljakhoz és ezredekhez gyalogos ezredet csatoltak, ezzel ezen egységek mechanizált dandárt alkottak.¹² Továbbá egyes harckocsizó zászlóaljakat beépítették a gyalogdandárok és motorizált dandárokba¹³.

A gépesített-páncélozott alakulatok esetében a „békeidőbeli“ előirányzott „Jedinstvo-2“ terv alapján, a JNA-nak ezernégyszáznegyvennégy (1444.) harckocsival és ezertizenkettő (1012.) gyalogsági páncélos harci járművel és páncélozott szállítójárművel kellett rendelkeznie, összességében kétezer-négyszázötvenhat (2456.) páncélossal, páncélozott járművel, „háborús időszakban“ viszont három-ezerszázkilenc (3109.) harckocsival és ezernyolcszázhuszonkét (1822.) gyalogsági páncélos harci járművel és páncélozott szállítójárművel¹⁴, összességében négyezer-kilencszázharmincegy (4931.) páncélossal, páncélozott járművel kellett rendelkeznie.¹⁵ Továbbá a „Jedinstvo-2“ terv alapján a páncélos alakulatok (harckocsizó, mechanizált, motorizált egységek) számára előirányozták, hogy a dandároknak mennyi harci járművet és mennyi harckocsizó, mechanizált, motorizált alakulatot kellett tartalmaznia.

A hadtest további ütőképes egységeit jelentették még a gépesített erők mellet a könnyű dandár „laka brigada” (lbr), a vegyes tüzér dandár „mjesovita artiljerijska brigada” (mabr), a rakétás dandár „raketna brigada” (rbr), és a vegyes páncélosok elleni tüzér dandár „mjesovita protuoklopna artiljerijska brigada” (mpoabr) megjelenése is.

A JNA szárazföldi tüzérsége „artiljerijska KoV” jugoszláv, szovjet és amerikai haditechnikával volt felszerelve. Szovjet típusból ezer mobilizálható 122. mm-es, 130. mm-es, 152. mm-es és 155. mm-es tüzérségi eszköze volt. Amerikai típusból hétszáz régi 105. mm-es és 155. mm-es mozgóágyú állt rendelkezésre, valamint „M-65” ágyú. Aknavető tekintetében a JNA hatezer darab 82. mm-es és 120. mm-es aknavetőt, „M-60PB” páncélozott harci járműre rögzített aknavetőt használt, továbbá szovjet 100. mm-es és 122. mm-es önjáró löveget, 105. mm-es „M-7” jugoszláv önjáró löveget. A rakétarendszer esetében a tüzérség százhatvan darab „YMRL-32” és „M-63” rakétavetőt, négy „FROG-7/9K52 Luna-M” irányítatlan szovjet föld-föld rakétakilövőt használt. A JNA páncélosok elleni egységei mobilizált páncéltörő ágyúkat, hátrasiklás, vagy visszarúgás nélküli ágyúkat, irányított páncéltörő rakétákat használtak; hetvenöt darab 90. mm-es és 100. mm-es páncéltörő ágyút, ötvenhét darab visszarúgás nélküli 82. mm-es és 105. mm-es ágyút, melyek közül a 82. mm-es verziót „M-60PB” páncélozott harci járműre rögzíthető volt. Szovjet „Sagger AT-3, Snapper AT-1” irányított páncéltörő rakéta szolgálta a páncélosok elleni harcot. Ebből az „AT-3” rakétából összesen hat darab rögzíthető volt a „BOV-1” harci gumikerekes járműre, mely ezáltal jól mobilizálható, hatékony páncélosok elleni erőt képviselt. A JNA szárazföldi légvédelme esetében a szárazföldi haderő négy egysége volt szovjet „föld-levegő” rakétákkal „SA-6, SA-7, SA-9, SA-13, SA-14, SA-16” felszerelve és tizenegy egység légvédelmi tüzérséggel ellátva, több, mint ötezer légvédelmi tüzérségi eszköz; szovjet 57. mm-es önjáró löveg „ZSU-57-2”, három-csövezetű 20. mm-es „BOV-3” gumikerekes harci páncélozott járműre szerelt légvédelmi gépágyú, három-csövezetű 30. mm-es „BOV-30” gumikerekes harci páncélozott járműre szerelt légvédelmi gépágyú. A haditengerészethez tartozó partvédelmi tüzérség ágyúkkal és „föld-föld” szovjet rakétákkal „SS-C-3” volt felszerelve, és hajózó erők elleni „BROM” mobilizálható rakétákkal.^¹⁶

A haditengerészet (JRM), melyet a hajózó erők, flotta, mellett a partvédelmi tüzérség és tengerészgyalogos alakulatok, valamint a haditengerészeti erőket támogató légi egységek alkottak, az akkori viszonylatban modernek számító fegyverzettel ellátva, fontos feladata volt a jugoszláv adriai tengeri felségvízének védelme, ellenőrzése. A haditengerészet főparancsnoksága „komanda VPO-Split” alá tartozott a Adria-tenger Haditengerészeti Katonai Régiója „Vojno Pomorke Oblasti” (VPO), melyhez három Haditengerészeti Szektor „Vojno Pomorske Sektori” (VPS) tartozott (5.VPS-Pula, 8.VPS-Sibenik, 9.VPS-Boka Kotor). Külön szárazföldi területként a haditengerészet alá sorolt Észak-Dalmácia Hegyvidékét, belső kontinens régióját ellenőrző 9. dalmát hadtest.

9. hadtest 1985- 1988. közti időszakban az alábbi egységek alkották;

- 9. vegyes tüzér ezred (Knin),

- 180. gyalogos dandár ( három zászlóalj és egy T-34-es harckocsizó zászlóalj "Benkovac"),

- 211. gyalogos dandár (egy plusz két tartalék zászlóalj „Knin” és egy harckocsizó T-34 zászlóalj „Benkovac”),

- 316. motorizált gyalogos dandár (négy zászlóalj "Sinj"),

- 557. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred (Knin),

- műszaki század (Sinj),

- katonai rendész század,

- őr- védelmi század.

A „Jedinstvo-2” terv alapján a VPO- haditengerészeti körzet 9. hadtest erőin belül megalakult a „B” osztályú 180. motorizált brigád (mtbr) Benkovac és 139. motorizált brigád (mtbr) „A” páncélos zászlóalj- Pula. A 9. hadtest knini 221. gyalogos dandárból a gépesítés révén megalakult a 221. motorizált dandár (mtbr), mely dandár az előírt korábbi „R” besorolás helyett, megerősödve nyolcvan tankból és páncélozott harci járműből álló benkovácsi (Benkovac) „A” harckocsizó és knini (Knin) „A” mechanizált zászlóaljjal „B” kategóriában került. Miután a pulai 139. motorizált dandár felszerelésének egy részét megkapta a 211. dandár, a 211. dandár át avanzsálódhatott „A” státuszba. A knini katonai rendész zászlóalj viszont „B” besorolásból „R” besorolásba került.

A haditengerészet részét képezte a folyami flottilla (RRF), mely geostratégiai szempontok alapján a belgrádi 1. hadsereg avagy katonai régió (VO) alá volt rendelve. Jugoszlávia belvízi területe 2066 km. hosszan szőtte be az országot. Ezen belvízi terület ellenőrzését látta el a megalakuló folyami flottilla. A flottilla ellenőrizte a Duna, Száva, Tisza, Dráva, Drina és Kulpa (Kupa) folyókat. A flottilla feladata volt a járőrözés mellett a haditechnika, haderő szállítása és logisztikai eszközök, ellátmány, üzemanyag…. fuvarozása, továbbá a folyók karbantartása, kotrása és hadianyagoktól való mentesítése.

A légierő és légvédelem (RV i PVO) fő feladata Jugoszlávia légterének ellenőrzése, védelme. Továbbá a szárazföldi és haditengerészeti erők támogatása. A légi támogatást a Jugoszláv Légierő (JRZ) vadászrepülős (la), vadász- bombázó repülős alakulatok (lab), felderítő (izvd), könnyű repülős rajok, légi szállítók, helikopteres alakulatok alkották. A légierő részét képezték a kiképző iskolák és különböző kisegítő szolgálati ágak; légvédelmi rakétarendszer (PVO), légtérfigyelés (VOJIN), kiszolgáló technikai személyzet, meteorológiai szolgálat, karbantartó és javító, ellátó logisztikai szolgálat…. . A rakétás rendszert szolgálta ki a légvédelmi légi megfigyelő és felderítő (VOJIN) radar szolgálat és elektronikai irányítás. Mind ezek mellett szolgálatba állnak az első jugoszláv harci repülők is a „Galeb” és „Jastreb”. További román gyártású „Orao” repülő is hadrendbe áll a légierőnél. Az ezerkilencszáznyolcvanas évek végén újabb modernizáción esik át a jugoszláv légierő és megérkeztek a modern „MIG” család gépei.

1990. évre a légierő rendelkezett huszonöt jugoszláv „J-20 Kraguj”, nyolcvan darab jugoszláv „Jastreb”, hatvan darab jugoszláv „Super Galeb”, és ötvenöt darab román „Orao-2” támadó vadászgéppel, száztizenkét darab „MiG-21PF/M/bis”, tizennyolc darab „MiG-21U”, tizennégy darab „MiG-29A”, két darab „MiG-29UB” szovjet harci támadó vadászgéppel. A felderítő repülők esetében pedig huszonnégy darab „J-21 Galeb” jugoszláv taktikai felderítő harci repülővel, húsz darab „RJ-1 Jastreb” jugoszláv taktikai felderítő harci repülővel, huszonöt darab román „Orao-1” taktikai felderítő harci repülővel, továbbá szovjet „MiG-21R (L-14i) és (L-17i) stratégiai felderítő repülővel. Harci helikopterek esetében hetven darab ”Mi-8„ szovjet harci helikopterrel, száz húsz darab francia licenc alapján jugoszláv gyártásban készült ”Gazela” szállítás céljából alkalmazott helikopter, és tíz darab szállítás céljára alkalmazott „Mi-8” szovjet helikopter, tizenkét darab harci „Gazela” helikopter, nyolc darab „Ka-25” harci helikopter, két darab „Ka-28” haditengerészet által használt harci szovjet helikopter, valamint négy darab többcélú „Mi-14” helikopter állt szolgálatba. A kiképző és oktató repülőgépek esetében pedig, nyolcvan darab jugoszláv „Galeb”, harminc darab jugoszláv „Jastreb”, hetven darab jugoszláv „UTVA-75” és negyven darab „UTVA-60” repülő, továbbá húsz darab „Gazela” helikopter. Szállítási célból tizenöt darab szovjet „An-26”, négy darab kanadai „CL-215” hidroplán, két darab francia „Falcon 50” közepes-utasszállító, két darab amerikai „Learjet 25B” közepes-utasszállító és kilenc darab svájci „Pilatus Porter PC-6” többcélú kisrepülő és hat darab „JAK-40” szovjet közepes utasszállító szolgált.

A légvédelem tekintetében a légvédelmi eszközök közé tartoztak a szovjet rakétavédelmi rendszer család: zászlóalj szinten nyolc darab „S-75 Dvina-Volhov” (SA-2 Guideline) szovjet közepes-hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, zászlóalj szinten hat darab „S-125 Neva/Pechora” (SA-3 Goa) közép-hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer, zászlóalj szinten hat-hét darab „2K12 Kub” (SA-6 Gainful) közepes- magasságú csapatlégvédelmi rakéta és tizenöt darab légvédelmi tüzér ezred a hadsereghez rendelve. A jugoszláv milícia rendelkezett továbbá „SA-341/-342 Gazela” helikopterekkel.

A hadtestek „korpus” előirányzott strukturális képlete alapján az 1990. évektől a hadtestek öt dandárból (brigád, „brigada”), három partizán hadosztályból (divízió, „divizija”), műszaki alakulatból, alakulat parancsnokságból, támogató tüzérségből, páncélosok elleni támogató tüzérségből, légvédelmi tüzérségből állt össze, melyet a parancsnokság irányított. Közvetlen a parancsnokság koordinálta a hadtestet alkotó további felderítő alakulatot, hír-jelző, rádió-felderítő alakulatot, katonai rendész alakulatot, parancsnokságot-törzset, összekötő, atom- vegyi- biológiai támadás elleni alakulatot, „propaganda- pszichológia” hadviselési alakulatot, légtér helyzetet ellenőrző alakulatot, hátországi támogató alakulatot.^¹⁷A hadtest parancsnokság alatt több úgynevezett operatív testület működött:

- Operatív és Oktatási Ügyek Osztálya „odjeljenje za operativno-nastavne poslove”,

- Hírszerzési Ügyek Osztálya „odjeljenje za obavještajne poslove”,

- a Páncélozott és Gépesített Egységek Osztálya „odjeljenje za oklopno-mehanizovane jedinice”

- az Atom-, Biológiai és Vegyi Védelem Osztálya „odjeljenje za atomskobiološko-hemijsku odbranu”,

- a Műszaki-Mérnöki Hivatal, a Tüzérségi és Rakétaügyi Osztály „odjeljenje za inžinjeriju, artiljerijsko-raketno odjeljenje”,

- a Hírközlési Osztály „odjeljenje veze”,

- a Légvédelmi Osztály „odjeljenje za protivvazdušnu odbranu”,

- a Személyzeti Ügyek Osztálya „odjeljenje za personalne poslove”,

- az Elektronikus Biztonsági Osztály „odjeljenje za elektronsko obezbjenenje”.¹⁸

A hadtest központi részét a főparancsnokság alkotta, mely alá a törzsön kívül számos szerv, osztály, és alap katonai egységek, elsősorban zászlóalj szintű erők, valamint század és szakasz erő tartozott. A hadtest „korpus” szintű erő 1987-1990. közt az alábbi alap erőkből állt^¹⁹:

- hadtest parancsnokság „k-dnt korpus”,

a hadtestet a főparancsnok „komandant” irányította, melyhez közvetlen kapcsolódott a szárnysegéd „adjutant”. A főparancsnok alá tartozott törzsfőnökség „nacelnik stab”, a parancsnok helyettes - erkölcsi, jogi, oktatás és nevelés -, biztonsági vezető -katonai biztonsági szolgálat- , hátországi parancsnok helyettes.²⁰

- törzs”stab”,

- politikai munkavégző testület és jogi testület „organi za politički rad i pravne poslove”,

- katonai elhárítás „organi za bezbjednost” (KOS),

- hátországi szervek „organi za pozadinu”

A hadtestek esetében az úgynevezett alaperőt képviselték a hadtest főparancsnokság közvetlen irányítása alá vonva:

- főparancsnoki adminisztárció „komanda stana”:

-megszervezi és végrehajtja a dandárparancsnokság és egyéb egységek biztonságát és ellátását,^²¹

- helyzet elemző- jelentő osztály a légtér megfigyelése és ellenőrzése „odjeljenje za izlaganje situacije u VaP-u” (o za izl. sit. u VaP-u), - „osmatranje i kontrolu vazdušnog prostora” (VaP)^²²-,

- propaganda és pszichológiai hadviselés szakasza „vod za propagandno-psihološko djelovanjev” (vPPD/ v za PD).

- védelmi (őr) zászlóalj „zaštitna bataljona” (ztnb)²³,

- katona rendész zászlóalj (bVP),

- zászlóalj összeköttetés-irányítás (bv),

- egészségügyi zászlóalj (sanb),

- gépjárműves- szállító zászlóalj (atb),

- támogató zászlóalj „dopunska bataljuna” (dopb),

- a támogató (kiegészítő) egységek célja a fegyveres erők személyzettel való feltöltése a háború alatt, továbbá a támogató egységekben kiképezett állományt a feltöltésekhez, komplett egységek utánpótlására, a képzést és toborzást hadkiegészítő központokban „Dopunski centar” hajtották végre:

- katonai hadkiegészítő központ egy katonai intézmény volt, mely a fegyveres erők egységeinek bizonyos szakterületeit, intézményeit hadkötelesekkel és tartalékosokkal töltötték fel^²⁴,

- atom- biológiai- vegyi/ kémiai támadás elleni század„četa ABHO” (cABHO),

- felderítő század „izviđačka četa” (ic),

- rádió- felderítő szakasz „radio izviđački vod” (riv),

- műszaki- technikai, építésügyi-mérnöki, közlekedési, intendáns, egészségügyi, állategészségügyi, pénzügyi, igazgatási, jogi, geodéziai és zenei szolgálatok.

A hadtest „korpus” alá a fenti erők mellett, „elsővonalbeli” gépesített-páncélos:

- páncélos-harckocsizó dandárok „oklopna brigada”,

- mechanizált dandárok „mehanizirana brigada”,

- motorizált dandárok „motorizirana brigada”,²⁵

és „másodvonalbeli” erők:

- hegyvidéki „brdska brigada ” (bbr) dandárok ²⁶,

- hegyivadász „planina brigada” (plbr) dandár ²⁷,

- műszaki ezredek „inženjerski puk” (inzp),

- atom és biológiai valamint kémiai támadás elleni alakulatok „atomsko-biološko-hemijske odbrane” (ABHO),

- rádiós hír-jelző, összekötő (VEZA) alakulatok,

- könnyű gyalogos dandárok „laka pješačka brigada” (lpbr),

- tengerészgyalogos dandárok „mornarička pešadijska brigada” (mopbr),

- „védelmi” motorizált ezredek „zaštitni motorizovani puk” (zmtp)²⁸,

- határőr zászlóaljak „granična brigada” (grb),

- logisztikai, hátországi bázisok „pozadinska baza” (pozdb),

- önjáró közepes- hatótávolságú légvédelmi rakétás ezredek „samohodni artiljerijski raketni pukovi PZO” (ssrp PVO),

- könnyű légvédelmi rakétás/ tüzér ezredek „laki artiljerijski raketni pukovi PVO” (larp) légierő és légvédelem „RV, PVO”,

- könnyű légvédelmi tüzér ezredek „laki artiljerijski pukovi PVO”(lap PVO) szárazföldi erők „KoV”,

- katonai rendész zászlóaljak „bataljuna Vojna Policija”(bVP),

- vegyes páncélosok elleni tüzérezredek „mješoviti protivoklopni artiljerijski pukovi” (mpoap),

- patrizán hadosztályok „partizanska divizija” (partd), önálló dandárok „brigada” (partbr),

- területvédelmi erők „teritotijalna obrana” (TO), melyek dandárokba vagy osztagokba szerveződtek,

tartoztak még.

Az SSNO^²⁹ (Szövetségi Titkárság Nemzetvédelem „védelmi minisztérium”) alárendeltségében maradt a JNA kiképzési és oktatási központjai, gárdista motorizált dandárja „gardijska motorizirana brigada” (gmtbr), avagy brigádja^³⁰, három összekötő ezred, egy műszaki ezred, könnyű rakétás- tüzér légvédelmi ezred, a logisztikai (hátországi) bázisokat kiszolgáló alakulatok egy része, egy továbbképző központ (NC), néhány önálló zászlóalj és hadosztály.

A JNA szárazföldi erőinek struktúrája részeként a hadtesti erők „korpus” 8000- 15 000 fős egységet képeztek (3-5. dandárnyi erő), a megmaradt hadosztályok avagy divíziók „divizija” 6000-8000 fős egységet (3-5. dandárnyi erő), ezredek „puk”³¹, a dandárok „brigad”³², 1000-2000 fős egységet (2-5. zászlóaljnyi erő), a zászlóaljak „bataljon”³³, 300-600 fős egységet (2-4. századnyi erő), a századok „ceta”³⁴ 50-100 fős erőt (2-3. szakasznyi), a szakaszok „vod”³⁵, 15-20 fős erőt (2-4. rajnyi), a rajok „odelenje”³⁶ pedig, 5-10 fős erőt, az örsök, 2-5 fős erőt³⁷ képviseltek. A katonai régiók „Vojni Oblast” alá, hat-hét hadtest tartozott általánosságba.³⁸

A hadtesteket „korpus” dandár „brigada” szintű erőkkel látták el. A dandárok esetében az általános struktúrát képezte:

- dandár parancsnokság „k-dnt brigada”,

- törzs „stab”, amely funkcionálisan összeköti és egységesíti az összes parancsnoki szerv munkáját :

- törzsfőnökség (vezérkar) „nacelnik stab”, élén a törzs/ vezérkari főnökkel, aki a törzzsel együtt irányítja a parancsnokság munkáját, mely esetében a vezérkari főnök egyben a dandár parancsnok-helyettese is. A vezérkari főnök - a parancsnok döntése értelmében - jogosult a beosztottakra feladatokat kijelölni.

- személyügyi szolgálat „PNŠ za popunu i personalne poslove”,

- szolgálati ágak testülete „organi za rodove”,³⁹

- kancellária (hivatal) „kancelarija”,

- operatív-oktatási szolgálat, testület „organ za operativno-nastavne poslove (PNŠONP)”,

- hírszerzés „organ za obavještajne poslove ( PNŠObP),

- politikai munkavégző testület „organi za politički rad”,

- katonai elhárítás „organi za bezbjednost” (KOS),

- hátországi szervek „organi za pozadinu”

- tervezési-anyagi és pénzügyi hatósági szolgálat „organizacija za planiranje materijalno-finansijske poslove”,

- Jugoszláv Kommunista Párt Bizottsága „komitet SKJ”, ⁴⁰

A dandár parancsnokság alá tartozó, úgynevezett parancsnoki adminisztárció „komanda stana” feladata volt megszervezni és végrehajtani a parancsnokság és egyéb egységek biztonságát és ellátását^⁴¹. A parancsnoki adminisztárciót képezte; parancsnokság, műszaki osztály „tehničko odeljenje”, különböző küldemények küldésére szolgáló osztály⁴², avagy katonai posta „vojna pošta i ekspedicija”, futár szolgálat-osztály „kurirsko odeljenje”, parancsnoki intendáns szolgálat-osztály⁴³ „intendantsko odjeljenje”, parancsnokságot kiszolgáló szállítási-közlekedési osztály „odjeljenje za prijevoz komande i osvjetljenje KM”. ⁴⁴

1.3.1.5.3. A „békebeli” és „háborús” haderő hadrafoghatósági forma 1990-től.

Az 1990. február 28-tól, már megvalósítási szakaszába kerülő „Jedinstvo-2” tervezet tovább változtatott a harcászati egységek, fegyvernemek korábbi strukturálódásán, létrehozva új katonai formációkat, meghatározva azok , „békebeli” és „háborús” helyzeti összetételét úgy létszámilag, mint fegyverzetileg.⁴⁵

A funkciójuk szempontjából a „Jedinstvo-3“ haderő reform révén haderők közt a JNA működtettet „A” kategóriájú első besorolású „aktív” egységeket, valamint másod lépcsős „B” kategóriájú egységeket és „R” kategóriájú tartalékos egységeket⁴⁶. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) megvalósította a hármas besorolású (kvalifikáltságú) rendszert az 1990. február 26-április 4. közt végrehajtott, „Jedinstvo-2” tervvel párhuzamosan, 1990. július 23-tól kivitelezte „Jedinstvo-3” altervet, mely a létrejött haderő kategorizálását, hadrafoghatósági, feltöltöttségi szintű besorolását jelentette. Ennek során úgynevezett:;

- „A” besorolású, teljesen feltöltött az az 60-100 % közti szinten álló erő,

- „B” besorolású, 15-60 % közti feltöltöttségű erő,

- „R” besorolású (általában tartalékot képező) 15 %-ig feltöltött erő,

melynek számszerű állapotát a zászlóaljak és hadosztályok száma határozta meg. 1990. januárjára általánosságban a dandárok esetében, az „A” besorolású dandárok rendelkeztek négy zászlóaljjal. Az „A” besorolású törzs dandárt pedig legalább három „A” besorolású zászlóalj alkotta. A „B” besorolású dandárt két vagy három zászlóalj, vagy hadosztály alkotta. A „B” besorolású törzs dandárt pedig kettő vagy ritkábban egy „A” besorolású zászlóalj alkotta. A zászlóaljak vagy hadosztályok „A” besorolását meghatározta, hogy „békeidőben” 100%-os feltöltöttséggel kellett rendelkeznie.

A JNA szárazföldi erőit korábban összességében;

- huszonnyolc hadosztály, avagy divíziót,

- háromszázhét dandárt, avagy brigádot és ezredet,

- százharmincöt önálló hadosztályt,

- négyszázhetven zászlóaljat-ebből hetvenegy „A” és százharminchét „B” besorolású, kétszáztizenkilenc „R” besorolású- tartalmazott.⁴⁷

1990 januárjában a „Jedinstvo-1“ alapján a JNA haderejében tizenhét gyalogezred maradt, melyből öt volt „B“ besorolású, tizenkettő pedig „R“. Továbbá volt egy motorizált „R“ besorolású ezred. A haditengerészetnél két „B“ besorolású és egy „R“ besorolású gyalogezred funkcionált. A „Jedinstvo-2” és „3.“ terv alapján az összes maradék gyalogezredet átszervezték dandárrá, vagy feloszlatták. Kivételt képeztek a támogató ezredek „dopunski puk“, melyből hat ezred maradt meg, 1988-ban, mint „R“ besorolású erő. A szárazföldi erőknél 1990. januártól maradtak úgynevezett hadtesti törzsezredek,; húsz darab vegyes tüzér ezred (map), huszonegy darab vegyes páncélosok elleni tüzér ezred (mpoap), huszonöt darab műszaki ezred (inzp), négy darab vegyvédelmi ezred (pABKO), hat darab önjáró rakéta ezred (SRP). felszerelve közepes ható-távolságú légvédelemi „KUB“ rakétával, tizenkilenc darab könnyű légvédelmi tüzér ezred (lap PVO), nyolc darab ezred irányítás „jelzőezred” (pVZ).^⁴⁸

A „Jedinstvo-3” terv alapján a katonai körzetekben (VO) megerősítették a katonai rendészetet (VP), valamint a támogató-védő motorizált ezredet alakítottak ki a katonai régió védelmére (zmtp); 65., 93. és 95. számú. A terv egészen 1995-ig előirányozta a katonai erők további rendeződését, mely során szerepelt további harckocsizó alakulatok létrehozása, mechanizált gyalogos erők létrehozása, további hat motorizált dandár átalakítását mechanizálttá; 8. „proletar” motorizált dandár (pmtbr), 49., 125., 140., 228. és 592. motorizált dandár (mtbr). Az előirányzott átalakítás a 228., 49. és 592. dandárokkal elkezdődött.

A szárazföldi erőknél a száztizennyolc darab szárazföldi alakulatból újraszerveződött hetvenöt darab alakulat, és nyolcvanhárom pedig besorolási kategóriát váltott.⁴⁹ 1990. január 01-től a JNA szárazföldi erejét a haderők hadiállapoti feltöltöttségi, készültségi szintjének tekintetében "A" besorolású, az az 60-100% feltöltöttségű, "B" besorolású az az 15-60% feltöltöttségű és "R" besorolású, az az 15% feltöltöttségű egységek alkották:

- öt hadosztály, ebből három „B” és két „R” besorolású,

- huszonhárom partizán hadosztály (partd) “R” besorolású,

- hetvenkét partizán dandár (partbr) “R” besorolású

- húsz gyalogos dandár (pbr):

ebből két „A”, tíz „B”, nyolc „R” besorolású,

- tizenhét gyalogos ezred (pp):,

ebből öt „B” és tizenkét „R” besorolású,

- hét hegyivadász (hegyvidéki) dandár⁵⁰ „brdska brigada” (bbr),

ebből három „B” és négy „R” besorolású,

- egy hegyivadász (alpesi) dandár „planinska brigada” (plbr)⁵¹ „B” besorolású,

- harminckét motorizált dandár (mtbr):

ebből négy „A”, huszonegy „B” és - hét „R”besorolású,

- egy motorizált ezred (mtp) “R” besorolású

- két tengerész- gyalogos dandár (mompbr) „B” besorolású

- egy tengerész - gyalogos ezred “R” besorolású

- egy „proletar” gárdista motorizált dandár (pgmtbr)“A” besorolású,

- hat kiegészítő, támogató ezred (pdp)“R” besorolású,

- tizennégy oktató bázis (ntc):

ebből egy „A” és tizenhárom „R”besorolású,

- hat harckocsizó dandár (okbr) “B”besorolású

- tizenegy mechanizált dandár (mbr),

ebből hét „A”, három „B” és egy „R” besorolású,

- egy tüzér-rakétás dandár (arbr) „B”besorolású,

- hat vegyes tüzér dandár (mabr) „B” besorolású,

- húsz vegyes tüzér ezred (map),

ebből tizenhét „B” és három „R” besorolású,

- öt vegyes páncélelhárító tüzér dandár (mpoabr) “B” besorolású,

- huszonegy vegyes páncélelhárító tüzér ezred (mpoap):

ebből tizenkettő „B” és kilenc „R” besorolású,

- huszonöt műszakista ezred (inzp):

ebből tizenhárom „B” osztályú és tizenkettő „R” besorolású,

- négy biológia- vegyi- kémiai és nukleáris támadás elhárító „vegyvédelmi” ezred (pABKO) “A” besorolású,

- hat közepes hatótávolságú önjáró rakétás légvédelmi ezred (ssrp PZO) “A” besorolású,

- tizenkilenc könnyű tüzér légvédelmi ezred (lap PZO):

ebből kilenc “A”, hét “B” és három “R” besorolású,

- nyolc összekötő ezred (pv) „A” besorolású,

- tizenkilenc katonai rendész zászlóalj (bVP):

ebből nyolc “A”, nyolc “B” és három “R” besorolású,

- nyolc diverzáns osztag (div. odred):

ebből öt “A”, kettő “B” és egy “R” besorolású,

- harminchárom határrendész egység “A” besorolású,

- két határőr zászlóalj (grb) “A” besorolású,

- tizenöt kiegészítő, támogató zászlóalj (bdp)“R” besorolású,

- támogató hegyivadász zászlóalj (bdpln)“R” besorolású,

- tíz ágyús páncélosok elleni tüzér hadosztály (tpoad) “R” besorolású,

- négy önjáró páncélosok elleni tüzér hadosztály (spoad) “R” besorolású,

- tizenegy hidász- műszaki (pontonos) zászlóalj (pontb):

ebből kettő “A”, négy “B” és öt “R” besorolású,

- huszonnégy zászlóalj vezetési parancsnokság (bv):

ebből tizennégy “A”, nyolc “B” és kettő “R” besorolású,

- négy elektronikus felderítő zászlóalj “A” besorolású,

- elektronikus felderítést elhárító zászlóalj (bEI) “A” besorolású:

- két központi elektronikus felderítő és megfigyelő központ (EIO) “A” besorolású,

- egy könnyű légvédelmi tüzér hadosztály (lad PZO) “R” besorolású.

1990-es évben a szárazföldi és egyes tengerészgyalogos dandárok esetében a hadrafoghatósági, feltöltöttségi szintű besorolás változott, év első felében és az év második felében, a dandáron belüli egységek esetében is más-más besorolással, mely besorolási szintváltások a „békeidőbeli” készültségi szintet a „háborús” szintre emelte fel 1991-ig.⁵²

A Jugoszláv Néphadsereg szerkezetében a katonai formációk haditechnikai ellátása és strukturális felépítése 1990. év végére, 1991. évre nagyjából beállt.^⁵³ A „Jedinstvo” terv az 1991. márciusi helyzetkép alapján az alábbiakat irányozta elő⁵⁴:

- a gyalogság felfejlesztése motorizált szakaszokkal, a személyi állomány szállítására, mozgatására,

- a motorizált erőket ellátni modern gumikerekes 4x4 vagy 6x6 meghajtással rendelkező, maximum tíz fő szállítására alkalmazható páncélozott szállító harci járművekkel,

- a dandár „brigada” és zászlóalj „bataljon” szintű erők ellátása felderítő erővel, a dandár esetében felderítő századdal, a zászlóalj esetében pedig szakasszal,

- a tüzérséget nagy változás érintette, mely során különböző elavult fegyvermodulok kivonása és új modern fegyvermodulok szabványosítása került meghatározásra,

- a légvédelem „protivvazduhoplovna odbrana” (PVO) esetében pedig a PVO dandárok megerősítésére előirányoztak úgynevezett raj szintű könnyű hordozható rakétarendszerek „lakih prenosnih raketnih sistema” (LPRS)⁵⁵ bevezetését a zászlóaljakban, és a dandárok megerősítését vegyes légvédelmi hadosztállyal „mjesovia divizija PVO”.

1991-től 1995. év végére előirányzott szolgálati formák, struktúra a JNA szárazföldi erők kötelékében:

- egy mechanizált „A” besorolású hadosztály

- tizennyolc partizán hadosztály „R” besorolású

- negyven partizán dandár „R” besorolású

- hét gyalogos dandár „R” besorolású

- öt hegyivadász (hegyvidéki) dandár ebből egy „B” és négy „R”besorolású

- egy hegyivadász (alpesi) dandár „B” besorolású

- harminckilenc mechanizált dandár,

- ebből hét „A” , egy „B” és harmincegy „R” besorolású

- egy tengerész -gyalogos dandár „R” besorolású

- gárdista motorizált dandár „A” besorolású

- három tartalék ezred „R” besorolású

- hét katonai oktatási központ

ebből egy „A” és hat „R” besorolású

- hat harckocsizó dandár „A” besorolású

- tizenhét motorizált dandár,

ebből tizenöt „A” és kettő „R” besorolású

- egy tüzér-rakétás dandár „B” besorolású

- hat vegyes tüzér dandár,

ebből három „A” és három „R” besorolású

- tizenkilenc vegyes tüzér ezred,

ebből négy „A” ,egy „B” és tizennégy „R” besorolású

- nyolc vegyes páncélosok elleni tüzér dandár

ebből kettő „A”, kettő ”B” és négy „R” besorolású

- tizenhét vegyes páncélosok elleni tüzér ezred,

ebből egy „A” ,egy „B” és tizenöt „R” besorolású

- három műszaki dandár „B” besorolású

- tizenhét műszaki ezred,

ebből kettő „B” és tizenöt „R” besorolású

- három vegyvédelmi ABKO ezred,

ebből egy „A” , kettő „R” besorolású

- hat közepes önjáró rakétás ezred (légvédelem- PZO) „A” besorolású

- húsz könnyű tüzér ezred PZO,

ebből nyolc „A” ,négy „B” és nyolc „R” besorolású

- egy „A” besorolású dandár szintű kapcsolattartó parancsnokág

- öt „A” besorolású ezred szintű kapcsolattartó parancsnokság

- „A” besorolású folyami flottilla

- tizenkilenc katonai rendész zászlóalj,

ebből nyolc „A” , egy „B” és tíz „R” besorolású

- három diverzáns osztag – század szintű erő- „A” besorolású

- harminchárom határőr zászlóalj „A” besorolású

- kilenc támogató tartalék „R” besorolású zászlóalj

- egy támogató hegyivadász zászlóalj „A” besorolású

- két ágyús páncélosok elleni tüzér hadosztály „R” besorolású

- két műszaki zászlóalj „A” besorolású

- tizenegy hídépítő zászlóalj,

ebből három „A”, kettő „B” és hat „R” besorolású

- kettő vegyvédelmi ABKO zászlóalj „A” besorolású

- tizenhét összeköttetést zászlóaljak közt biztosító parancsnokság,

ebből kilenc „A”, három „B” és öt „R” besorolású

- öt elektronikus felderítő és megfigyelő központ „A” besorolású.

1LÁSD: 1.3.1.3. Katonai régiók megalakulás a hadseregcsoportok megszűnése.

2Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

3Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

4Lásd: 1.3.1.3. Katonai régiók megalakulás a hadseregcsoportok megszűnése.

5 Davor Marijan - Oklopno-mehanizirane postrojbe JNA u ratu.

6Magyar Szemle 13. kötet 1-4. sz. (1931. szeptember-december)

7LÁSD: 1.3.1.3. Katonai régiók megalakulás a hadseregcsoportok megszűnése.

8Magyar Szemle 13. kötet 1-4. sz. (1931. szeptember-december)

9https://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/

10A motorizált dandárok többségi jelenléte abból is adódott, hogy a korábbi gyalogos dandárok túlnyomó részét átnevezték motorizált dandárokká.

11 Davor Marijan - Oklopno-mehanizirane postrojbe JNA u ratu.

12https://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/

13Davor Marijan - Oklopno-mehanizirane postrojbe JNA u ratu.

14Davor Marijan - Oklopno-mehanizirane postrojbe JNA u ratu.

15 -becslések alapján 1991-ben a „háborús időszakra” a JNA ezzel szemben kétezer-nyolcszáz (2800.) harckocsival és ezernégyszáz (1400.) gyalogsági páncélos harci járművel és páncélozott szállítójárművel, összességében négyezer-kétszáz (4200.) páncélossal, páncélozott járművel rendelkezett.-

16 Adam Debelic: Ustroj i Naoruzanje JNA., Sveuciliste Josipa Jurja Strossmayera u Osijek. 2011.

17 http://jugiliks2.com/index_htm_files/vinko%2026..pdf

18https://www.icty.org/x/cases/tolimir/ind/bcs/091104.pdf

19 https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=21080.580

20 LÁSD: 1.3.1.5. az 1990-1991. évek, a haderőreform tükrében./1.3.1.5.1. Helyzetkép, előirányzott tervezés. Ábra: hadtest struktúra.

21 https://www.proz.com/kudoz/serbian-to-english/military-defense/6906994-komanda-stana.html

22 https://www.vs.rs/sr_lat/jedinice/vojska-srbije/ratno-vazduhoplovstvo-i-pvo/126-brigada-vojin

23Védelmi „zastitni” egységek feladata volt a hadtest parancsnokságának biztosítása, védelme. Ezen speciális erők, a védelem keretében a hadtest „korpus” rendfenntartó és diverzió-szabotázs ellenes erejét alkották.

24 https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=21080.560

25Meg kell jegyezni, hogy mi is a különbség a páncélos-gépesített erők tekintetében a motorizált és a mechanizált erők esetében. A motorizált erők a harcoló csapaterőt és azok anyagi ellátását biztosító gépjárműves szállító erejét jelenti, az az a járművel szállítási célból és tűztámogatási célból szerepeltek a motorizált erőnél, míg a mechanizált erő, maga a harcoló csapaterő páncélozott harcjárművel történő támogatását képviselő erőt jelentette, az az mint harceszköz szerepeltek a mechanizált egységekben a páncélozott járművek. Magyar Szemle 13. kötet 1-4. sz. (1931. szeptember-december)

26A hegyi „brdska” dandár kisebb méretű lényegében gyalogsági alakulat, melyben hegyi zászlóaljak szolgáltak, azok számát és a törzsi egységek méretét tekintve kisebbek, ami taktikai-hadműveleti rendeltetéséből adódik, nem alpesi körülményre szakosodott, de hegyvidéki harcászatra bevetett erő, a hegyi egységek speciálisan kiképzett egységek voltak a harci műveletek végrehajtására hegyi és alacsony hegyi terepen, ezen egységek alaperejét a hegyi gyalogság és a hegyi tüzérség alkotta, alakulataikat úgy szervezték és szerelték fel, hogy kisebb igazításokkal közepesen hegyvidéki vagy mozgékony terepen is működni tudjanak, a klasszikus gyalogsághoz hasonlóan osztagokba, szakaszokba, századokba, zászlóaljakba és dandárokba szerveződtek. https:// www. Paluba. info/smf/ index.php?topic=16472.20, https:// www. Mycity- military. Com/ Vojne-i- policijske- jedinice/ Brdsko-Planinske- jedinice-VS.html,

27A hegyi „planinska” dandár szervezeti keretei megegyeztek a gyalogdandárral, hegyi zászlóaljak alkották, és a könnyű légvédelmi tüzérosztály helyett légvédelmi könnyű tüzér üteg funkcionált a dandárban, páncélos zászlóaljjal nem rendelkezett,1alpesi-, magashegyi képzésben, harcászatban részesültek, nemcsak általános hegyi harcászatban, a hegyivadász egységeket speciálisan kiképezték, felszerelték és felfegyverezték a magas hegyekben és nehéz terepen végzett műveletekhez, ezeken az egységeken belül, illetve a rendkívül nehéz, magashegységi terepen végzett műveletekhez hegymászó (alpinista) technikával rendelkező egységeket is kialakítottak, egy hegyvadász egység szervezete megegyezik a hegyividéki „brdska” egységével...raj, szakaszok, századok, dandárok, a JNA erőiben egyedül a 345. hegyivadász dandár volt „planinska brigada” az az hegyivadász dandár, amely eredetileg a hegyi gyalogos egységekhez tartozott és az Alpok magashegyi területét fedte le műveleti területük, ezért nevezték el "Alpesi dandárnak", ami nem volt a hivatalos neve. https://www.mycity-military.com/Vojne-i-policijske-jedinice/Brdsko-Planinske-jedinice-VS.html

281990-ben a „Jedinstvo” terv egyik intézkedése volt, a speciális védelmi „zastitni” egységek létrehozása a Katonai Régió „Vojni Oblast” védelmére. Ezen egységek feladata volt a katonai régiók parancsnokságának biztosítása. Ezen speciális erők, ezred szintű motorizált egységek voltak „zastitni motorizovani puk”, melyek a hadtest „korpus” rendfenntartó és diverzió-szabotázs ellenes erejét alkották. Wikipedia.

29 Honvédelmi Minisztérium

30 Az SSNO elit egysége. Gépesített- gyalogos erő, mely kiegészült két katonai rendész zászlóaljjal, egy külön katonai rendész századdal és antiterrorista századdal. A gárdista motorizált dandár két motorizált zászlóalj, két katonai rendész zászlóalj, egy harckocsizó zászlóalj, egy támogató zászlóalj alkotta, illetve parancsnokság.

31 Az ezred több zászlóaljból, illetve parancsnoki és támogató alegységekből álló katonai egység. Több ezred tesz ki egy hadosztályt (3-6 ezred). Létszáma körülbelül 1000 és 2500 fő között van, parancsnoka rendszerint ezredes. Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

32 A dandár (brigád) több ezredből vagy zászlóaljból, parancsoki törzsből, illetve tüzérségi és támogató alegységekből álló katonai egység. Több dandár (2-4) tesz ki egy hadtestet. A dandár létszáma körülbelül 3-6000 fő között van, parancsnoka rendszerint a dandártábornok. Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

33 A zászlóalj több századból álló szárazföldi katonai egység. Több (2-4) zászlóalj tesz ki egy ezredet vagy dandárt. Vannak önállóan és kötelékben működő zászlóaljak. Egy zászlóalj létszáma körülbelül 3-800 fő, parancsnoka rendszerint őrnagy, önálló zászlóalj esetén alezredes, esetleg ezredes. A harcoló alegységeken kívül több támogató alegységet (harcbiztosító és logisztikai alegységeket) és parancsnoki törzset is magában foglal.
A zászlóalj szintű tüzér egységeket osztálynak nevezik. Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

34 A század több (2-8) szakaszból álló katonai egység, létszáma általában 75 és 200 fő között van. Parancsnoka százados, esetleg főhadnagy. A század szintű tüzér egységek elnevezése üteg. Az üteg néhány löveggel (tábori ágyú, tarack, mozsár) rendelkező tüzérségi alegység. A korszerű hadseregben az üteghez általában 2-6 löveg tartozik. A nagy űrméretű tüzérség ütegeiben többnyire 2, a kisebb űrméretűeknél 4-6 löveg van. Az ütegeket általában szakaszokra oszlanak, amelyekhez 1-3 löveg tartozik. Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

35A szakasz (félszázad) egy olyan katonai egység elnevezése, amely 2-5 rajból áll. Ez megközelítőleg 30-50 katonát jelent. Általánosságban elmondható, hogy ez a legkisebb katonai egység, amelyet hivatásos tiszt vezet, rendszerint hadnagy, esetleg zászlós, törzszászlós. 30-50fő. Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

36A raj (tizedalj) a legkisebb katonai egység elnevezése. Általánosságban elmondható, hogy 8-20 fő alkotja.Az egységet általában nem hivatásos tiszt vezeti.Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

37Wikipedia, https:// forum. Htka. Hu/ threads/ haderok- katonai- egysegek- szervezeti- felepitese.1746/ , Savezni Sekretarijat za Narodnu Obranu: Pravilo Brigada. 1984.

38https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=21080.304

39Az szolgálati ágak voltak: gyalogság, páncélos egységek, tüzérség, légvédelmi tüzér-rakéta egységek, határvédelmi egységek, mérnöki, atomi-biológiai-kémiai védelem (ABHO), kommunikáció, tengeri, légi közlekedés, elektronikus felderítés és ellenelektronikai akciók (EI és PED), valamint légi megfigyelés, jelentés és irányítás (VOJIN).

40https:/ /www.mycity- military. com/ Ostalo-5/ Vojna- terminologija. html, https:// ucr.irmct.org/ LegalRef/ CMSDocStore/ Public/ BCS/ Transcript/ NotIndexable/ IT-05-88/TRS8007R0000334321.doc, https://www. paluba.info/smf/index.php?action=printpage; topic=32181.0, http: //dk.fdv.uni-lj.si/dela/Kolar-Slavko.PDF

41 kudoz/serbian-to-english/ military- defense/ 6906994-khttps: //www. proz.com/omanda-stana.html

42 https://sh.wikipedia.org/wiki/Ekspedicija

43Az intendáns szolgálat feladatrendszere kiterjed a katonai gazdálkodás szabályozására, a ruházati ellátásra, a katonai kereskedelmi ellátásra, tiszti klubok, legénységi és tiszthelyettesi kantinok működtetésére, pénzügyi ellátásra, tábori posta üzemeltetésére, élelmezési ellátásra, műszaki-katonai elhelyezési támogatásra. https:// nkerepo. uni- nke. hu/ xmlui/ bitstream/ handle/123456789/ 12106/ ertekezes. pdf; jsessionid = 5F7A922156F20D3D1CF26E8EA6CD633C? sequence= 1

44 https: //www. mycity- military. com/ Ostalo-5/ Vojna-terminologija. html, https: //www. paluba .info/ smf/ index.php?action= printpage;topic=32181.0

45 http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1987-1991.htm

46 LÁSD: 1.3 A JNA 1987-1992./ 1.3.1. A HADERŐ ÁTALAKÍTÁSA./ 1.3.1.1. Az „Egység” (Jedinstvo).

47LÁSD: 1.3 A JNA 1987-1992./ 1.3.1. A HADERŐ ÁTALAKÍTÁSA./ 1.3.1.1. Az „Egység” (Jedinstvo).

48 https://bosnaonline.proboards.com/thread/341/raspad-rat-exyu-jna

49https://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/

50A hegyi egységek olyan katonai gyalogsági egységek, amelyek speciálisan a hegyekben való mozgásra és túlélésre vannak kiképezve, és speciális ismeretekkel rendelkeznek a hegyi hadviselés taktikájában és technikájában.

51A hegyi egységek olyan katonai gyalogsági egységek, amelyek speciálisan a hegyekben való mozgásra és túlélésre vannak kiképezve, és speciális ismeretekkel rendelkeznek a hegyi hadviselés taktikájában és technikájában.

52 Davor Marijan: Smrt oklopne brigade, http: //www. srpskioklop. paluba. info/ jna/1987- 1991. htm, https: //bosnaonline. proboards. com/ thread/ 341/ raspad- rat- exyu- jna

53https://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/

54 https://www.mycity-military.com/Vojne-i-policijske-jedinice/Formacije-jedinica-JNA_37.html

55 https://vojnopolitickaosmatracnica.wordpress.com/2024/02/28/laki-prenosni-pvo-raketni-sistem-strela-2m-a/

1.3.2. HÁBORÚS KÉSZENLÉT ÉS FELADAT VÉGREHAJTÁS.

1.3.2.1. Széteső Jugoszlávia.

Joszip Broz Titó (Josip Broz Tito) 1980. 05. 04-i halálával a a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZK), "Socijaliszicka Federalna Republika Jugoslavija" (SFRJ) belgrádi székhelyű szövetségi kormánya gyakorolta a hatalmat, mely alá tartoztak a tagköztársaságok. A szövetségi hatalom gyakorolta a központi irányítást, elnök, parlament és az ideológiai eszmét adó kommunista párt révén. A markáns és karizmatikus Titó után, már nem volt olyan személyiség a politikai életben, aki átvette volna Titó szerepét. 1980-tól a jugoszláviai gazdaság és politika elindult a szétesés útján. A gazdasági válság párosult a szövetségi államon belüli etnikai feszültségek növekedésével. Az etnikai villongások némileg megingatták a belgrádi kommunista szövetségi hatalmat, mely folyamatos „elszerbesítése” aggodalmat váltott ki egyes tagköztársaságokban (szlovén és horvát tagállamok). 1989-1990. években, a Szovjetunió megszűnését követően a Közép-Kelet Európa egykori „szovjet gyarmatai” elindultak a függetlenné válás útján és azt az 1989-1990. évre ki is vívják, hol erőszakkal, hol békés átmenet útján. Jugoszláviát sem kerülhette el a szövetségi államon belüli egyes tagköztársaságok függetlenedési törekvései, mely együtt járt a szövetségi délszláv föderációs állam, Jugoszlávia felbomlásával. 1990-ban a többpárti választások zajlanak le Jugoszláviában. A választások eredménye egyes, függetlenedési törekvéssel rendelkező tagköztársaságok; Szlovénia, Horvátország, Bosznia, megerősödését eredményezte. A szövetségi hatalom folyamatos gyengülése és hatalmi erejének vesztése elsősorban a megerősödő szlovén és horvát tagállamok eltávolodásához vezetett a saját függetlenségük és szuverenitásuk irányába. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ekkor, már megkezdi felkészülését egy rendkívüli állapot bevezetésére, háborús helyzet kirobbanására. 1991. 06. 26-án Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét, önállóságát, szuverenitását, kiválását a Jugoszláviából. Mivel a szövetségi hatalom megőrizte a Jugoszláv Néphadsereg feletti kontrollját, ezért a szlovén törekvések letörésére a hadsereg bevetésével reagált. 1991. 06. 27-én a JNA megtámadta Szlovéniát. A szlovén „tíznapos” háború a JNA kudarcával végződött. Az Európai Közösségek diplomáciai tevékenysége alapján, 1991.06.28-tól fegyver embargót léptetnek életbe Jugoszláviával szemben. Ez a JNA kapitulációját jelentette Szlovéniával szemben és 1991.07.07-én brijoni (Brioni) szigetén tűzszüneti megállapodást kötnek, majd októberében a JNA kivonul Szlovéniából. A belgrádi szövetségi hatalom ezzel elismerte Szlovénia függetlenségét, de Horvátországét nem. A szövetségi hatalom háborúba lépett a JNA bevetésével és a horvátországi szerbek területvédelmi katonai alakulatok megszervezésével, a függetlenedni kívánó Horvátországgal szemben. 1990. évben lényegében a JNA a fenti politikai helyzet tükrében, a „Jedinstvo” reformizációs terv és a már 1970. évben létrehozott, Jugoszláviát erő esetleges támadás elhárítására és egy ellenséges intervenció esetén végrehajtandó stratégiai védelmi feladatok ellátására irányuló „Sutjeska” terv alapján a „háborús” helyzetre készült fel.¹

A "Sutjeska" tervet Jugoszlávia, és Európa, a világ akkori geopolitikai helyzetét figyelembe véve, 1970. évben alkották meg, mely során a terv előirányozta a Jugoszláv Haderő harci tevékenységét, védelmi és támadó hadmozgását, a Jugoszláviát erő, esetleges "nyugati" (NATO) erők, vagy a szovjetbarát "Varsói szerződés" erőinek támadásának elhárítására és intervenciójuk esetén végrehajtandó stratégiai védelmi feladatok ellátására. A terv lényegében a „háborús” helyzetre készítette fel Jugoszláviát, annak fegyveres erejét. el. A „Sutjeska" terv alapvetően két úgynevezett altervet tartalmazott, a "Sutjeska 1" és „Sutjeska 2”. A "Sutjeska 1" egy keleti irányú agresszióra, a „Sutjeska 2” egy nyugati irányú agresszióra történő reakciót irányozta elő a Jugoszláv Haderőnek. A terv kidolgozását követő időszak, az akkori Jugoszlávia geopolitikai helyzete elviekben kizárta az ország elleni külső agressziót. 1980-tól azonban a „Sutjetska-2” terv szisztematikus fejlesztését kezdték meg, alkalmazkodva az akkori helyzethez. Ennek során minden évben 1968-tól 1990-ig végrehajtásra került a JNA részéről a „Romanija” fedőnevű hadgyakorlat, mely a „Sutjeska-2” tervben előirányzott agresszióra történő válaszlépést és annak kezelését szimulálta. 1991-től a JNA és azzal párosuló „nagyszerb” ideológiai eszmén alapuló agresszió révén Horvátország és egy évre rá Bosznia hadba léptek a JNA ellen. A JNA ekkor a „Sutjeska-2” tervezetre és „Romanija” hadgyakorlatra kísértetiesen hasonlító operatív hadműveleti hadmozgást hajtott végre Horvátország és Bosznia ellen. Ebből adódhat, hogy a „Romanija” hadgyakorlat 1990. évi végrehajtása, már egyfajta előkészület volt Horvátország és Bosznia-Hercegovina elleni agresszióra.^²

1.3.2.2. A JNA válsága, feloszlás, vagy fenntartás.

Jugoszlávia , mint Szocialista Szövetségi Köztársaság „Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija” (SFRJ), szövetségi állam az 1980-as évekre rendkívül nehéz, válságos időszakon ment keresztül. A jugoszláv vezetés, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége „Savezna Komuniste Jugoslavije” (SKJ), mely bár egypárti hatalmat képviselt, mégis „többpárti” szervezetként működött, mivel a központi kommunista szervezet mellett, hat tagköztársasági és két tartományi, az az kilenc kommunista szervezetből állt, szembesült azon dilemmával, hogy hogyan oldódjon meg a válság, beleértve Jugoszlávia esetleges felbomlását is. A politikai szövetségen belül a politikai pártok vezetése és tagság közt ellentmondó nézetek kavarogtak ezzel a problémával kapcsolatban. A felbomlást elvetve továbbra is Jugoszlávia fenntartása volt a cél, hiszen nem volt arra forgatókönyv, hogy Jugoszlávia szétesése hogyan oldódhatna meg békés úton. Ezt támasztotta alá a tagállamokban megerősödő nacionalizmus, jugoszláv ellenesség, a Jugoszláviából kiszakadni akaró és függetlenedő tagállami politikai szervezetek előre törése és a radikalizálódás, különösen Szlovéniában, Horvátországban, Boszniában és Macedóniában is. A jugoszláv hatalom nem állt készen a nacionalizmus által erősen megterhelt jugoszláv problémák megoldására, a szövetségi állam decentralizációs folyamata, már az 1960-as évek közepétől elindulván tovább folytatódott.

A jugoszláv hatalom, a kommunista párt akaratát, annak végrehajtását jelentette, mely egyfajta monizmust^³ eredményezett. Az SKJ „tejhatalma” megmutatkozott abban, hogy a szervezet döntött a törvényhozó, végrehajtó, igazságügyi hatóságok működéséről, jellegéről.

Az SKJ 1941-1945. közt- akkor, mint „Komunistička partija Jugoslavije” (KPJ)^⁴- létrehozta a Jugoszláv Néphadsereget (JNA), melyen belül a párt megalakította a kommunista szövetséget (SK), az SKJ-val egyenrangú szervezetként. Az SK az SKJ ideológiai és politikai nézeteit képviselte a hadseregen belül, egyfajta irányadóként. Az 1974-es SKJ kongresszusán (1974.05.27-30.) megerősítették, hogy az SKJ a JNA szerves és elválaszthatatlan részévé vált és a hadsereg teljes egészét áthatotta. A haderőn belül az SKJ előirányozta a fegyveres harcra vonatkozó ideológiai nézeteket, politikai álláspontokat, parancsokat. A JNA szinte valamennyi vezetője SKJ tagja volt. A fegyveres erőkön belül a kommunista szövetség bizottságának elnöki pozíciója lényegében a JNA belüli hierarchia harmadik személye volt, az első; honvédelmi miniszter, második; vezérkari főnök mögött.

A JNA-ban akkor a hivatalos nyelv a szerbhorvát volt és latin írás, helyenként viszont kizárólag cirillt használtak. A szövetségi állam minden tizennyolc éven felüli, katonai szolgálatra alkalmas személyt, állampolgárt besoroztak és akár szlovén, akár horvát, akár macedón vagy koszovói nemzetiségű volt, a fenti szolgálati szabályokat betartatták.

Az 1980-as évek „zűrzavarában” - gazdasági stagnálás, pénzügyi válság….. - a jugoszláv hatalmat képviselő SKJ lassan, de biztosan haladt a szétesés felé, ezzel együtt magával hozva a szövetségi állam széthullásának szellemét is.

Az SKJ 1990. január 14-i konferenciáján megtörtént az 1974-es alkotmány elfogadása, mely a szocialista tagköztársaságoknak állami státuszt adott, a szerbiai autonóm tartományoknak (Koszovó és Vajdaság) pedig az „önkormányzó demokratikus társadalmi-politikai közösség” státuszát. Ezzel lehetőség nyílt egyes tagállamok függetlenedő, szeparatista politikai nézeteket való erejének fellépésére. A megerősödő, egyes tagállami szeparatizmus eredménye képen, elsőként a Szlovén Kommunisták Szövetsége, mint a SKJ szlovén tagállami szervezete, jelentette be kilépését az SKJ-ből. A Szocialista Szövetségi Köztársaság „Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija” (SFRJ), mint szövetségi állam formáció tulajdonképpen befejezte pályafutását és elindult a szétesés útján. A szlovén demonstratív lépés eredményeként lényegében az SKJ gyakorlatilag megszűnt formájába, és 1990.01. 14-én feloszlott. Ezt követő időszakban a kommunista szövetség meggyengült, erősödött a JNA elleni politikai propaganda, és elkezdődött az újonnan megalakuló politikai szervezetek, pártok megerősödése, többek közt a Szlobodán Milosevics (Slobodan Milosevic) alapította - 1990. 07 .27-én - Szerbiai Szocialista Párté^⁵. A teljes zűrzavarban forgó SKJ, már nem volt képes átalakulni olyan politikai párttá, mely garanciát adna az állam védelmére, nem volt képes ideologizálni a céljait. Mindeközben a JNA legfelsőbb vezetése, a vezérkar nehezen dolgozta fel az SKJ feloszlását és a JNA-t belesodorta abba, hogy a JNA már nem töltötte be alkotmányos szerepkörét. Az SKJ nem tudta biztosítani a JNA-t összetartó ideológiai és politikai egységet és harcképességet. A haderő szerbesítése megkezdődött a nem szerbek által lakott területeken.⁶ 1990-re a szerb és montenegrói nemzetiségű tisztek száma elérte a 70 %-ot a haderőben, mely párosult a JNA és a szerb politikai vezetés, politikai és katonai céljainak egyesítésével, mely 1990 közepén és második felében valósult meg, és 1991-ben pedig megszilárdult, konszolidálódott.

A „nagyszerb“ ideológia^⁷ lassan, de biztosan begyűrűzött a JNA-ba, elsősorban annak felső vezetésébe, melyhez támaszt adott a Milosevics felé Szocialista Párt. Ezen párt képviselte a kommunista Jugoszlávia működését, annak további meglétét. A cél, hogy a JNA a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Elnökségének „Predsedništva SFRJ” végrehajtó csápjaként kiszolgálva a „nagyszerb“ ideológiai politikai rezsimet fenntartsa a centralista, kommunista Jugoszláviát.

A zűrzavart fokozta, hogy egyes újonnan megalakuló pártok előirányozták a tagköztársasági hadseregek felállítását. A JNA vezérkara a feloszló SKJ helyett észszerűtlenül a JNA-án belül megalakította annak utódszervezetét a Kommunisták Uniója- Mozgalom Jugoszláviáért „Savez komunista – Pokret za Jugoslaviju” (SK-PJ). Mindeközben az európai radikális geopolitikai és társadalmi változások (a szocializmus összeomlása, a Varsói Szerződés önfelszámolása és Németország egyesülése) lényegében a kommunizmus összeomlását eredményezte, mely hozzájárult, hogy a JNA-án belüli közel egy évig működő - 1990. január után- új szervezet- SK-PJ igazából tovább rontott a JNA helyzetén.^⁸

A JNA -legfelsőbb parancsnoki törzs- a politikai hatalmat, államot (SFRJ Elnöksége) kiszolgáló csápként, a centralista, kommunista Jugoszlávia fenntartásának szerepkörével elvárta viszont, hogy a Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége „Predsedništva SFRJ” megvédje Jugoszláviát a tagállami szeparatista agresszióval szemben. Ezzel szemben a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Elnöksége, az állam képviselője egyfajta tehetetlenségének állapotáról tett tanúbizonyságot. A JNA esetében, már felmerült egy katonai puccs végrehajtása, de a legfelsőbb parancsnokság határozatlansága révén erre nem került sor. A főparancsnokság esetében eldöntendő volt, hogy a JNA kiszolgálja továbbra is a kommunista Jugoszláviát megtartani kívánó, és már nem a törvényesség és alkotmány keretein belül működő SFRJ Elnökségét, vagy feloszlatja magát. Itt elkülönültek a „nagyszerb” ideológiai nézeteket való hegemónista politikai hatalmat kiszolgálók és a jugoszláv kommunista patrióták, valamint a jugoszláv ellenesek - ez utóbbiak szlovén, horvát főtisztek-. A szerb hegemónisták és jugoszláv patrióta többségű JNA vezérkari törzs végül a JNA fenntartása, működtetése mellett döntött, mellyel egyértelmű volt, hogy a JNA a szeparatizmus ellen fellépő és a kommunista Jugoszláviát megtartani kívánó hatalom mellé állt.

A Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége „Predsedništva SFRJ”, mely képviselte az alkotmány szerint „háborúban és békében” a fegyveres erők „oružane snage” (OS) feletti hatalmat, az alkotmányra hivatkozással -alkotmány 240. cikkely 1. bekezdés- a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) függetlenségének, szuverenitásának, társadalmi rendjét, területi integritásának megvédése érdekében, az elnökségi tanács -elnökség és tagköztársasági elnökség- jóváhagyás nélkül rendelkezett a SFRJ fegyveres erőinek „oružane snage” (OS) bevetéséről, mely az 1974-es alkotmány óta a Jugoszláv Néphadsereget (JNA) és a Területvédelmet (TO) jelentette. Ez lényegében nem volt más, mint a fegyveres erők háború esetén történő „békés alkalmazása”, melyet a Elnökség kidolgozott tervben ratifikált. A helyzet szifilisztikája volt, hogy a JNA esetében bár a SFRJ Elnöksége „Predsedništva SFRJ” az alkotmányon alapulva hatalmat gyakorolt és irányítást „háború és béke” esetén, a Területvédelem (TO) felett nem, mivel a Területvédelemről, annak irányításáról az SFRJ honvédelmének alapjai törvény „Osnovi opštenarodne odbrane SFRJ" (ONO)^⁹ 11. paragrafusa rendelkezett, miszerint a TO feletti hatalom, a kizárólagos hatáskörrel bíró tagköztársasági és a tartományi vezetés, SFRJ Tagköztásasági Elnökség ”Predsedništva republike pokrajine” alá tartozott. A tagköztársaságok a Honvédelmi és Társadalmi Önvédelmi Bizottság „Komiteti za općenarodnu obranu i društvenu samozaštitu” (ONO i DSZ)^¹⁰ révén befolyásolhatták a Területvédelem (TO) egyes részei feletti vezetési és irányítási rendszert. A rendszer révén a szeparatista tagköztársaságok saját fegyveres erőik megalapozásához felhasználhatták Területvédelmüket, ezáltal megteremtve a feltételét Jugoszlávia politikai eszközökkel történő újjászervezéséhez. 1990 folyamán a jugoszláv válság folyamatosan bonyolódott, elsősorban a szlovén és horvát szeparatisták nyílt utalásai miatt Szlovénia és Horvátország Jugoszláviától való elszakadásáról. Egyértelművé vált, hogy a függetlenedni akaró nemzeti tagköztársaságok (Szlovénia, Horvátország, később Bosznia) előbb vagy utóbb a létrehozott felfegyverzett erőikkel a JNA-val szemben fellépnek és erőszakot alkalmaznak majd, mely 1991-re be is következett.^¹¹

1Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija vaznija obiljezja.

2 https://tanks-encyclopedia.com/coldwar/yugoslavia, Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija vaznija obiljezja.

3https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/m-F2FC3/monizmus-F3237/

4https://hu.wikipedia.org/wiki/Jugoszl%C3%A1v_Kommunist%C3%A1k_Sz%C3%B6vets%C3%A9ge

5https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbiai_Szocialista_P%C3%A1rt

6 Strategija Oruzana Borbe. 1983. Beograd

7 http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-nagyszerb-nacionalizmus-profetaja

8M. Mijalkovski / V. Radović, Istine i zablude o Jugoslovenskoj narodnoj armiji...

9Savezni Sekretarijat za Narodna Obranu, General staba JNA, Nastavna Uprava: Radni tekst tema za udzbenik predmeta „Osnovi opštenarodne odbrane SFRJ" na visokoskolskim ustanovama. 1974.

10Jugoszlávia honvédelmi védekező-védelmi rendszerének koncepciója (ONO DSZ). Davor Marijan: Komiteti za općenarodnu obranu i društvenu samozaštitu -slučaj Socijalističke epublike Hrvatske.

11M. Mijalkovski / V. Radović, Istine i zablude o Jugoslovenskoj narodnoj armiji...Tomislav .Janlol: Sistem ONO i sigurnost SFRJ. Zagreb., Davor Marijan: Jugoslavenska narodna armija vaznija obiljezja.

TOVÁBBI FELTÖLTÉS ALATT

1991. és 1992. ÉVEK

HORVÁTORSZÁG HÁBORÚJA 1991-1996 INFORMÁCIÓS BLOG

Keresés ebben a blogban

JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG 2.RÉSZ "hadrend, struktúra 1990-es évek"

Megjegyzések

Megjegyzés küldése