„VPO” KÖZPONTI ERŐI
(Split)
A JRM központi szpliti haditengerészeti parancsnoksága alá tartozó erők:
VPO- Szplit (Split):
- 290. katonai rendész zászlóalj, Szplit (Split), „Dracevac” laktanya
- védelmi ezred, Szplit (Split)
- tartalék ezred, Szplit (Split)
- 135. katonai elhárítás, Szplit (Split)
- elhárítási csoport, Szplit (Split)
- haditengerészeti múzeum, Szplit (Split)
- katonai könyvtár, Szplit (Split)
- 82. tengerészeti központ "Pomorski Centar", Szplit-Divulje (Split-Divulje) (speciális tengerészeti erők),
- 320. műszaki ezred, Szplit-Szolin (Split-Solin)
- 205. partvédelmi rakétás divízió, Szplit-Divulje (Split-Divulje)
- 501. hátországi támogató zászlóalj, Szplit (Split)
- 86. motorizált védelmi ezred, Szplit (Split)
- katonai körzet (Vojni okrug Split), Szplit (Split)
- 502. szerviz- javító század, Szplit (Split)
- 481. egészségügyis osztag, Szplit (Split)
- 272. gépjárműves zászlóalj, Szplit (Split)
- adatfeldolgozó központ haditengerészeti körzet, Szplit (Split)
- 404. haditengerészeti hátországi –támogató bázis (MPB), Szplit (Split)
- 263. atom-biológiai-vegyi védelmi zászlóalj (ABHO) , Szplit (Split)
- 350. elektronikai felderítő központ, Szplit-Divulje (Split-Divulje)
További közvetlen a haditengerészeti főparancsnokság alá tartozó központi erők:
- 108. partiőrség –rakétás brigád, Crna Gora, Radovici[1] (Milan Spasic laktanya)
(P-20 „Rubez” NATO /SS-N-2C Styx és BROM „baterija raketna obala-more”/rakétás partvédelmi üteg, föld –levegő rakéták)
- 60. közepes hatótávolságú önjáró légvédelmi rakétás ezred (ssrp), Zadar (Sepurine laktanya Zaton), KUB rakétás ezred. Az ezred parancsnoka Milan Gligoric alezredes volt.
- speciális tengerészeti erők egysége, Pula
-332. ezred parancsnokság, Szinj (Sinj), laktanya "Ivanis Nelipic" (korábban "Tadija Anusic" laktanya) parancsnok: Miloje Petrovic alezredes
- 55. haditengerészeti-technikai rakéta bázis, Drnis
- 69. haditengerészeti-technikai rakéta bázis, Prevlaka
- 80. haditengerészeti-technikai rakéta bázis, Zrnovnica
-594. műszaki ezred, Sinj ,”Kukuzovac és Kula „ lőtér és laktanya. "Prvi splitski partizanski odred" laktanya-parancsnok: Radoslav-Rade Stamenkovic
- 569. zászlóalj, Knin
- 226. haditengerész zászlóalj, Plocse (Ploce)
- 405. hátországi-támogató bázis (PB), Knin
- haditengerészeti továbbképző központ (MNC), Pula
- 551. továbbképző központ, Szinj (Sinj), „Tadija Anusic” laktanya
[1] https://www.mycity-military.com/Mornaricko-naoruzanje-i-oprema/Baterija-raketa-obala-more-BROM.html
 |
| "Lora” napjainkban, a Horvát Haditengerészet és NATO bázisaforrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2588p25-lora-split |
 |
„Lora” JRM bázis. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2588p25-lora-split
|
 |
| Szplit 1994. „Riva” fotó: szerző |
 |
Szplit polgári kikötő 1994., háttérben az óváros „Dioclecianus” palota. fotó: szerző
|
OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS
(Zrnovnica)
A Zrnovnica (Split régió) településnél volt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) JRM haditengerészeti és technikai-rakétás főbázisa és atombunkere”Koresnica”. A települést átszelő Zrnovnica folyó bal partszakaszán, a Sridlivica hegység (Markovaca magaslat) helyezkedett el 4500 m2-en a bázis 181. számú objektuma (BOR-II), ahol JNA az RBS-15B hadihajó elleni , RZ-13 légvédelmi OSA-M szisztémájú rakétáit tárolta. A bázis hermetikusan lezárható földalatti objektuma mélyen benyúlt a hegytömb alá, ahol hadianyag-üzemanyag raktárt és irányító bázis üzemelt[1]. A folyó jobb partszakaszán a bázis 182. számú objektuma (Drognjus magaslat, Koresnica és Zrnovnica közt) terült el, mely a JNA operatív parancsnoki törzsének VPO a vezetési pontja és haditengerészeti tartalék parancsnoki helye volt. A VPO parancsnoka Nikola Mladenic vezérőrnagy volt.[2]
[1] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,5995.165.html
[2] http:// www. paluba. info/ smf/ index. php? topic= 5995. 0, http: // www .paluba. info/ smf/ index. php? topic =5 995. 135, http://split.com.hr/novosti/vijesti/podzemna-tajna-titove-vile
 |
| „Zrnovnica” katonai bázis két objektuma. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=5995.240 |
A JRM hadihajózó erőit és partvédelmi rakétás ütegeit a JNA légvédelmének (PO) légi felderítő és megfigyelő rendszere „VOJIN „ (Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje)[1] támogatta radarállomásaival. A JRM működtette a parti megfigyelő radar állomásokat „OROSt” (Obalska Radarska Osmatracka Stanica), valamint az OROSt-kat koordináló védelmi rádió megfigyelő rendszert és partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálatot ”OSOJ” (Obalska sluzba osmatranja i javljanja)[2]. A JRM „Split VPO” rakétavédelmi OSOJ főparancsnoksága (KVPO) a „Zrnovnica-182” (Z-182) objektuma volt, ahol 24. órás ügyelet működött. A „Z-182”. objektum OSOJ irányítása kapcsolatban állt Pulában, Sibenikben, Kumborban[3] lévő OSOJ állomásokkal. A JRM OSOJ struktúráját négy századra osztotta. Egy század „Zrnovnica-182” központi parancsnokságon működött, egy század a pulai, egy a sibeniki és egy a kumbori bázisokon. 1979-től a JRM kialakította saját radar-kommunikációs szisztémáját a „KIS Stina Jadran” rendszert (Komandno Informacioni Sistem Stina Jadran)[4]. A „KIS” rendszert a „Stina-C, Stina-S, Srina-R, 9C3-509 E,F, 9C3-202, DLT-209, 9KR-409, DLT-200” radar-kommunikációs technikai eszközök szolgálták ki.[5]
[1]http:// otpisani. nice board. com/ t235- vazdusno- osmatranje- javljanje-i- navodjenje,https: // www. mycity-military. com/ PVO-i- sistemi- VOJ/ Jedinice- VOJIN. htm, l https:// www.mycity- military.com/ PVO-i-sistemi-VOJ/Radari-u-SFRJ-SRJ.html
[2] OSOJ- feladatuk a rendelkezésre álló elektronikus, radar felderítés, vezérlés útján a partvédelmi OROSt támogatása, célmeghatározás szempontjából. OROSt esetében egy parancsnok, egy radaros, egy rádiós irányította a normál védelmi szolgálatot ellátó egy AR 55 parancsnoki terepjáróból, egy TAM típusú radarral ellátott tehergépkocsiból, egy rádiós „Makarska” típusú tehergépkocsiból, és egy TAM 110 tip. katonákat szállító tehergépjárműből álló egységet. http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html
[3] Crna Gorában
[4] C3I (Command Control Communications and Intelligence) NATO standart: 9CSI 600 Stina. Stina-C, Stina-S, Srina-R, 9C3-509 E,F, 9C3-202, DLT-209, 9KR-409, DLT-200. http:// www. paluba .info/ smf/ index. php/ topic, 20881. 330.html
[5] Napjainkban az Adriát a Horvát Hadsereg „obalna sluzba motrenja i obavjescivanja (OSMiO)” és „Postaja obalnog motrenja (POM)” kontrolálja- 1992. óta-.
 |
"KIS” rendszer radar kommunikációja
forrás: . http:// www. paluba .info/ smf/ index. php/ topic
|
 |
| Fix OROSt. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.180.html |
 |
| OROSt[1] (Obosnik) forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html
[1] Mobil, kitelepülő OROSt esetében egy parancsnok, egy radaros, egy rádiós irányította a normál védelmi szolgálatot ellátó egy AR 55 parancsnoki terepjáróból, egy TAM típusú radarral ellátott tehergépkocsiból, egy rádiós „Makarska” típusú tehergépkocsiból, és egy TAM 110 tip. katonákat szállító tehergépjárműből álló egységet. http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html
|
 |
Minden OSOJ alá tartozott OROSt radarállomás, felszerelve „DECCA, CR-103, OAR-M61, SG-6B” radarokkal. Későbbiekben a JRM kapott két „Falcon” USA hadiipar által gyártott radart is[1]. A JRM a tenger i terület nagyobb átfedése végett OROSt „9KR-409” rendszert telepített; „Pula (Muzil), Dugi Otok, Zirje, Vis, Lastovo, Mljet, Obosnik, Crni rt., „DECCA” radar rendszert pedig; „Savudrija, Brijuni, Losinj (Tovar) helyekre. Ezzel az elavultabb kisebb hatókörzetű SG-6B radarok kiváltásra kerültek. A különbség a hatótávolságban volt, a „9KR-409” radar hatótávolsága 111. kilométer, a „DECCA” radaré csak 89. kilométer volt[2].
[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0
[2]Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0
 |
Horvátországi OROSt állomások és hatókörzetei (domet).képszerkesztés:szerző
forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine |
Az OROSt rendszer a katonai mellett civilfunkciót is betöltött, a bozóttüzek, erdőtüzek észlelése és lakossági riasztás szempontjából. A állomások vagy fixen kitelepült objektumokban, vagy mobilizált, katonai gépjárművekre felépített és a járművekben vagy ahhoz tartozó konténer állomásokon működtetett bázison funkcionáltak.[1]
[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0
 |
| „9KR-409” radar. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=19029.0 |
 |
DECCA” radar.forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=20881.120
|
Az 5. VPS szektorban Pula város „admiralitás” haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ század, mely öt szakaszból állt. A pulai OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások[1] „Savudrija, Brioni (V. Straza 54.m.magaslat-Fort Tegetthoff „Teget”erőd), Muzil, Mali Losinj (Tovar), és az ezerkilencszázhatvanas évekig működött SG-6B elavult radarok Molat (Ostri vrh)” Premuda sziget területén[2].
[1] CR-103, Decca radar, SG-6B, Fruska gora-OAR-M61, 9KR-409 Falkoni
[2] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html
 |
| OSOJ épülete JRM 5.VPS –Pula. forrás:www.paluba.info |
 |
Admiralitás JRM 5.VPS-Pula parancsnokság. forrás: www.paluba.info
|
 |
| OROSt Savudrija, forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/magazin/item/2840-hrm-na-sjevernom-jadranu.html |
 |
OROSt Mali Losinj „Tovar”, forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/magazin/item/2840-hrm-na-sjevernom-jadranu.html
|
 |
OSt Briuni „Tegellhoff”, forrás: www.paluba.info
|
 |
OROSt Muzil, forrás:www.paluba.info
|
A 8. VPS szektorban Sibenik város haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ. A sibeniki OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások „Dugi Otok (Grbascak magaslat), Zirje (Straza 117.m. magaslat). A VPS alá tartozott két támaszpont (uporista-VPU): VPU Lastovo, VPU Vis. Lasztovó esetében OROSt üzemelt a 417 m. Hum magaslaton, Visz szigeten pedig az 587 m. Hum magaslaton.
 |
| OSOJ épülete JRM 8.VPS –Sibenik.. forrás:www.paluba.info |
 |
OROSt napjainkban Lasztovó sziget. kép: szerző
|
 |
| OROSt Dugi Otok „Grbascak”, forrás:www.paluba.info |
 |
| OROSt Zirje, forrás:www.paluba.info |
 |
| OROSt Vis „Hum”. kép: szerző |
 |
kilátás a „Hum” magaslatról Komizsa településre. kép:szerző
|
A 9. VPS szektorban Kumbor haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ. A kumbori OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások Obosnik (Kumbor-Lustica), Crni Rt. (Sutomora-Bar), Mljet (Gruj fok), az ezerkilencszázhatvanas évekig SG-6B radar Mavrijan[1] (Ulcinj) helyeken.
[1] Mavrijan SG-6B radart kiváltotta a 70- es évektől a Crni Rt. (Bar-Sutomora) helyen kiépített nagyobb hatótávolságú radar. Napjainkban modern légtérmegfigyelő radar üzemel Mavrijanon.
 |
 |
| Kotor öböl, forrás: http://www.ntcom-doo.com/sr/files/kotor-map.jpg |
 |
| Mljet- Saplunara, napjainkban horvát katonai bázis korábban JRM laktanya bejárata. kép: szerző |
 |
OROSt Mljet „Gruj”
|
 |
OROSt Obosnik, forrás: https://www.bokanews.me/featured/boka-nema-vise-pvo-raketa-ni-dubinskih-bombi/
|
Jugoszlávia szárazföldi tengerparti szakaszának hossza 2092 km. volt, melyhez hozzájött még az összes szigete, így 4024 km. partszakasszal büszkélkedhetett. A szárazföld északról déli irányban az Isztria, Gorski kotar, Velebit, Ravni kotar, Kastelanszkó polje, Donja Neretva, Dubrovácska zsupa és a montenegrói tájrészek mentén alkotta az adriai partvonalat. A Jugoszláv Néphadsereg az ezerkilencszáznyolcvanas évektől ezen partvonal védelmére modernizációba kezdett és kiépítette védelmi rakétarendszerét, a már meglévő hadiflotta és partvédelmi tüzérség mellett. A JRM legmodernebb partvédelmi rendszere az ellenséges hadihajók ellen a „BROM” mobilizált rakétavédelmi rendszer volt. A P-21 és P-22 rakétákat „SOPL” katonai járművekre szerelték fel. A jugoszláv hadvezetés 1979-ben vásárolta meg első tíz darab „SOPL” hordozó járművét és öt darab „BROM” (baterija raketa obala-more) rakétáját. A rakétákat kihelyezték a védelmi zónáikba; egy került Boka Kotor öböl Radivityi (Radovici) bázisra, egy a Lasztovó szigeten lévő bázisra, egy Visz szigetre, egy Máli Losinjra, egy pedig marad tartalékba Divulja haditengerészeti bázison. A lasztovói és boka kotori rakétás ütegeket a Prevlavka félszigeten állomásozó 69. rakétás bázis alá, a többi üteget pedig a drnisi 55. rakétás bázis alá sorolták be. A rakétahordozók „SOPL” MAZ 543M típusú katonai gépjárművek voltak. Ezen gépjárművek a vezető álláson és a rakéta rámpán kívül rendszerirányító parancsnoki kabinnal, „ HARPUN-BE”radarral, „KORAL-BE” rakétaindító rendszerrel, RPK-E rakéta előkészítő és tesztelő rendszerrel, "RDU-AE" hajlásszögmérő eszközzel, rádiótelefon rendszerrel, „GMK” kompaszt irányító eszközzel és más szükséges kísérő rendszerekkel volt felszerelve. A maximális lőtávolsága 80 km. volt, 80%-os pontossággal. A rakéták a tenger felett 25-50 méterrel, a szárazföld felett 250 méterrel közlekedtek. A radar hatótávolsága 100. km. volt. A rakéták indítása közti idő 7-9 másodperc volt[1].
[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0
 |
| BROM rakétarendszer, forrás: http://www.paluba.info |
 |
BROM rakétarendszer, forrás: http://www.paluba.info
|
 |
BROM Vis szigeten,
forrás: https://www.mycity-military.com/Mornaricko-naoruzanje-i-oprema/Baterija-raketa-obala-more-BROM_4.html |
Boka Kotor öböl Radivityi (Radovici) bázison állomásozó 204. „ORD” (Obalni Raketni Divizion) „BROM” üteg ellenőrizte az adriai szektort Mljet sziget déli fokától (átfedéssel a lasztovói „BROM” üteg területével) egészen az albániai határig. A zónában védelmezte a Boka Kotor bejáratát (Obosnik, Boka Kotorska), az ulcinji partvonalat. A Lasztovó (Lastovo) szigeten lévő 203. „ORD” „BROM” üteg ellenőrizte az Adriát, Mljet sziget déli fokától (átfedéssel a radovityii „BROM” üteg területével) egészen Brács-Solta szigetig (átfedéssel a viszi „BROM” üteg területével). A viszi (Vis) 202. „ORD” üteg ellenőrizte az Adriát Brács-Solta szigetektől (átfedéssel a lasztovói „BROM” üteg területével) egészen Sibenikig. A Losinj szigeten állomásozó 201.”ORD” „BROM” üteg ellenőrizte a Kvarner öblöt és Isztria déli részét, Dugi Otok szigettől, Pagon át egészen az isztriai Barbarigáig. A „BROM” ütegek összességében 49085 km² fedtek le és ellenőriztek[1].
[1]https:// www. mycity- military. com/ Mornaricko- naoruzanje- i- oprema/ Baterija- raketa- obala- more-BROM_ 3 .html, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info
 |
ROM védelmi szektorok. készítette: szerző
forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine,
alaptérkép. Wikipedia
|
 |
| BROM zárt bunker platform és őrhely ”Kamenica” (Lastovo) kép: szerző |
 |
| BROM zárt bunker ”Kamenica” (Lastovo) kép: szerző |
 |
BROM zárt bunker”Kamenica” (Lastovo) kép: szerző
|
 |
BROM zárt bunker”Kamenica” (Lastovo) kép: szerző
|
 |
| BROM álcázott zárt állás (Vis). kép:szerző |
 |
| BROM álcázott zárt állás (Vis). kép:szerző |
A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:
vagy email-en. program5000@gmail.com
A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni a szerzőt és a forrás linkünket !!!
FOLYTATJUK.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése