A JUGOSZLÁV HADITENGERÉSZET 9. RÉSZ

PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG „OTB”

(JRM)

A partvédelmi tüzérségi erők ütegekbe rendeződtek. Az ütegek (bitnica avagy baterija) ágyúkkal, aknavetőkkel és tarackokkal (haubica)[1] voltak felszerelve. A 3-6. darab tüzérségi eszközzel ellátott ütegeket 50-60 fős szolgálatos katonai személyzet szolgálta ki. A partvédelem „OTB” (Obalna Topnicka Baterija-Bitnica) saját ütegei mellett légvédelmi ütegekkel egészült ki. Az „OTB” esetében voltak fix letelepített, kiépített nyitott és zárt lőállású, általában négy löveggel ellátott ütegek, de voltak fix bázisú nyitott vagy zárt mozgatható kiépített ütegállások, ahol hat löveg is működött. A mobilizált ütegek közzé tartozott a tehergépjárművekkel mozgatható, vontatott lövegek. Általában ezt az orosz „Kraz” katonai tehergépjárművek látták el. Ezen ütegeket az alkalmas helyszínekre vontathatták, ahol akár ideiglenes lőállásokból használhatták a lövegeket. A fix letelepítésű ütegek esetében a nyitott lőállásokat is tudták álcázni, álcahálókkal és egyéb álcázási anyagokkal. A fix lőállások esetében kiépítettek földalatti bunkereket, bunker rendszereket alakítottak ki, ahova a mozgatható lövegeket jól elrejthették, illetve a személyzet tartósabb, hosszabb távra is be tudott rendezkedni. [2] A tüzérségi eszközök mozgatása kiépített sínpályán történt. Zárt állások esetében a bunkerből kimozgatták a löveget a lőállásra, ahonnan célba vehették az ellenséget, illetve a bunkerbe vissza is mozgatták a löveget. A zárt lőállások nyitott lőteréit szintén álcázták. A fix nyitott álcázott lőállások esetében a kezelő személyzet külön személyzeti bunkerben tudott védekezni esetleges légitámadás ellen. A tüzérségi lőállások kiegészültek megfigyelő állásokkal, légvédelmi állásokkal, kommunikációs állásokkal és lőszer raktározásához külön bunkerekkel, bunker rendszerrel. Az ütegállásokhoz kapcsolódtak laktanyák, parancsnokságok és BROM védelmi rakétaállások, megfigyelő radar objektumok, vagy mobilizált radarok.

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarack_(l%C3%B6veg)

[2] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.0.html,

Partvédelmi ütegek. forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine (obalne baterija: üteg centralno obiljezje:körzet központ, elipsa distribucija: körzet területe, centra koncentracija: központ)

Partvédelmi ütegek-védelmi zóna. forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine (színskála: ütegek hatótávolsága)

Zárt beton bunkerbe rejthető, sínen a nyitott lőállásba kimozgatható partvédelmi löveg Sparozni Rat (Mljet). kép:szerző

Nyitott álcázott lőállás „Velje More” (Lastovo). kép:szerző

Zárt beton bunker álcázott lőállás”Velje More” (Lastovo). kép:szerző

Nyitott üteg lőálláshoz tartozó személyzeti beton bunker „Velje More” (Lastovo). kép:szerző

Nyitott üteg lőállás maradványa „Velje More” (Lastovo). kép:szerző

zárt megfigyelő állás „Velje More” (Lastovo). kép:szerző

Nyitott üteg lőállás maradványa „Velje More” (Lastovo). kép: szerző

A partvédelmi tüzérség ütegeinél olasz 90. mm-es D-51, német 88. mm-es légvédelmi (PAV) M-36, orosz 130. mm-es M-46, orosz 85.mm-es légvédelmi (PAV) M39/42, valamint jugoszláv partvédelmi 100.mm-es M86 lövegeket használtak. Később megjelent a „SUVOA (sistem uprav- ljanja vatrom obalske artiljerije) M-70 védelmi rendszer, SNAR-10 radarral.

A partvédelmi ütegek a Jugoszláviához tartozó Adria tengerparti részén a szárazföldi és szigeteken mentén helyezkedtek el. Összeségében hetvennégy üteg volt, melyből harmincegy a szárazföldi tengerparti szakaszon, negyvenhárom a szigeteken. A szigetek esetében Visz (Vis) szigeten hét, Korcsula (Korcula) szigeten négy, Losinj szigeten négy, Veli és Mali Brijun, Cres, Zsirje (Zirje), Veli Drvenik, Hvar és Mljet szigeteken két üteg működött. Egy üteg működött „Unije, Ilovik, Silba, Premuda, Ist, Molat, Murter, Solta, Bisevo, Mrcara, Lastovo és Sipan” szigeteken.

A partvédelmi ütegek elhelyezésében fontos szerepet játszott a védendő partvonal geográfiai jellemzői. Az ellenséges partraszállási lehetőségek szempontját figyelembe véve négy főbb stratégiai védelmi zóna került kialakításra; „Istarski zóna (Isztria), Zrmanjsko-Cetinjska zóna (Észak és Közép-Dalmácia), Dubrovacko-Neretvanska zóna (Dél-Dalmácia), Crnagorska zóna (Crna Gora). A Kvarner öböl és Közép-Dalmácia szigetvilága, sok apró szigettel, zátonnyal, szirtekkel lényegében szinte ellehetetlenítette a hajóval történő deszantolást[1].

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

Nyitott üteg lőállás maradványa (Vis). kép: szerző

Partraszállás elleni védelmi zónák JRM. kép: szerző,

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

„Istarski” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO)

Isztria esetében a félsziget egésze alkalmas volt arra, hogy egy esetleges ellenséges támadás esetén partraszálló erők jussanak be a szárazföldre, Isztria belsejébe. Természetesen onnan még további támadási irányt képzett Jugoszlávia horvát tagállamának belső részébe történő bejutás, leküzdve az Isztriát a Gorszki Kotar hegységtől elválasztó „Cicarija” és „Ucka” hegyvonulatot. Ezen hegyek viszont már a rijekai 13. hadtest műveleti területét képezte. A Kvarner öböl szigetvilága természetes akadályt képzett egy ellenséges partraszállás végrehajtásában. Elsőként „Unija sziget, Susak sziget, Cres sziget, Mali Losinj sziget, Ilovik sziget, Silba és Premuda szigetek, Skarda sziget, Ist és Molat sziget” képeztek gátat a szárazföldig való bejutáshoz, majd „Krk, aztán a sorra következő szigetek Krk, Rab, Prvic, Goli, Grgur, Rab, Olib, Pag”, és a megszámlálhatatlan zátony, szírt és kisebb szigetke. A JRM 5. pulai haditengerészeti szektora (VPS) Isztria ellenséges diverziója védelmére (PDO) kialakította partvédelmi tüzérségét (199. oag), tizenhárom üteggel, melyből hat üteg a szárazföldön, hét a szigeteken került kialakításra[1]. Az első 130.mm-es M46 és négy 150.mm-es D-40 ágyukkal ellátott ütegállások Barbariga katonai bázis volt, amely „Bus” és „Sv Benedikt” öböl és „Pavarija erdő közti zónában terült el[2]. Egyik üteg D-40-es a 39.4 m. magaslaton, a másik pedig a Sv Benedikt erődnél volt[3]. A bázison emellett öt- hat darab teherjárművel mozgatható 130.mm-es M-46 lövegek álltak készenlétben a laktanya fedett tárolójában[4]. A következő partvédelmi üteg Brijuni szigeteken (Mali és Veli Brijun) volt. Itt Mali Brijun szigeten a „Glavina” és a „Hlibine” fokoknál volt összeségében hat 150.mm-es D-40-es ágyúval rendelkező üteg kihelyezve. Veli avagy Veliki Brijun szigeten Penada félszigeten „Borik” (Draga fok) három 150.mm-es D-40-es ágyúval rendelkező üteg, Penada foknál pedig négy 66.mm-es D-50-es ágyúval rendelkező üteg volt. Penada félsziget déli csücskében működő laktanya szolgálta ki a partvédelmet. Emellett Joszip Broz Titó[5] Jugoszlávia „tejhatalmú” elnökének kedvenc tartózkodási helye volt Briuni, ahol a JNA „Bijela Villa” objektumában rendszerességgel megfordultak más államok vezetői[6].

[1] Szárazföldi ütegek: „Barbariga OTB (partvédelmi üteg), Pula/Muzil OTB, Pula/Kumpari OTB, Premuda/Monte Kope OTB, Svetica/Monte Madonna OTB, Kavran OTB. Szigeteken lévő ütegek: Mali Brijun szigeten a „Glavina” és a „Hlibine” OTB, Veli avagy Veliki Brijun szigeten Penada félszigeten Borik OTB, Penada fok OTB, Cres/Grmov OTB, Cres/Stivan OTB, Unije/Unije OTB. forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0

[2] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga

[3] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga

[4] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga, http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=753.405

[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Josip_Broz_Tito

[6] https://www.jutarnji.hr/vijesti/za-otocic-koji-je-bio-titov-privatni-raj-nikoga-vise-nije-briga/2317208/

„Barbariga” katonai objektum. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga

Veli Brijun Penada. forrás: http://morski.hr/2017/10/07/za-novo-ruho-brijuna-33-i-pol-milijuna-kuna-vlakovi-hibridni-brod-ljetno-kino/

A JRM partvédelmi ütege „OB” (Obalna Baterija) őrizte Pulát. A „Muzil” félszigeten az ottani katonai bázishoz tartozó területen, „Kumpari” avagy „Kampari” foknál négy 76.mm-es olasz D-40-es ágyúval rendelkező üteg, Muzil erődnél a sziklás partvonalon a „Muzil” foknál, pedig négy 88.mm-es D-56 német ágyúval rendelkező üteg működött[1]. A szárazföldi részen további három partvédelmi ütegek működtettet a JRM Isztria és Kvarner öböl bejáratának védelmére. Premantura félszigeten a „Monte Kope” magaslatnál lévő katonai bázison két 190.mm-es D-42-es „Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) gyártású)” ágyúval rendelkező üteg működött Kope félsziget „Rakovica, Paljez és Volam” fokoknál. A JRM két német 88.mm-es D-56 ágyúval rendelkező és két olasz 76.mm-es D-40 ágyúval rendelkező üteget működtetett Sisan-Svetica (Monte Madonna) katonai területen[2], valamint Kavran katonai bázison[3].

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[2] https://hr.wikipedia.org/wiki/Svetica_(Monte_Madonna)

[3] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

Isztria védelmét ellátó partvédelem.

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(gradovi:városok, obalna baterija: parti üteg,PM BROM.rakétavédelemi bázis, domet BROM: hatótávolság BROM,Domet OB:hatótávolság parti tüzér ütegek), istarska PDO: Isztria partraszállás-deszantolás elleni körzete, Visina: magasság, elipsa…

:parti üteg körzete)

„Kovcanja” katonai objektum napjainkba Veliki Losinj. kép: szerzö

Mali Losinj kép:szerző

A Kvarner öböl védelmében kiemelkedő szerephez jutott Cres sziget (beleértve Losinj szigeteket), ahol a Jugoszláv Haditengerészet több katonai bázist is működtetett. A sziget fő katonai létesítménye a „Kovcanja” bázis volt, mely „Veliki Losinj” déli csücskében lévő „Kovcanja” öbölben volt. További katonai bázis volt Csikát (Cikat) területén „Velopina” katonai létesítmény és az „Augusta” öbölben (Luka Mali Losinj) lévő üzemanyag és hadianyag bunkerraktár[1], „Becarusa” kikötői kapitányság (Lucka kapitana) objektuma[2]. „Tovar” magaslaton a partvédelmi üteg mellett „OROSt” működött. További katonai objektum volt a „Poljane” bázis a Mali Losinj öbölben, a Veliki és Mali Losinj összekötő földszorosban [3].

[1] http://www.ddiskf.hr/hr/aktivnosti/43-zanimljivosti/70-vojni-poloaji-na-loinjskom-arhipelagu

[2]https: // imovina. gov. hr/ User DocsImages// dokumenti/ Povjerenstva% 20 nekretnine/ 2017/ 10% 20 sjednica// 10.3.pdf

[3] https://obris.org/hrvatska/vojni-polozaji-na-losinjskom-arhipelagu/

„Velopina napjainkban. forrás: Google Maps street wievs

Cres szigeten, két partvédelmi üteg működött, Grmov településnél 130.mm-es ágyúkkal felszerelt üteg, „Stivan” településnél további partvédelmi üteg működött.[1]

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

„Vela Straza” napjainkban: forrás: Google Maps street wievs

Még az Isztria „PDO” védelmi részét képezte az Unije szigeten lévő partvédelmi tüzérség. Unija szigeten a JRM „Vele Stinje” foknál voltak az ütegállások, „Maracol” öbölben pedig kikötőhely és katonai kiszolgáló objektumok „Selo” helyezkedtek el[1].

[1] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,4226.465.html

Unije sziget „Maracol” öbölben lévő egykori katonai objektum.forrás: www. mapio. net

Unije sziget. forrás: http://www.poslovni.hr/hrvatska/potpisan-ugovor-o-projektu-otok-unije-samoodrzivi-otok-287510

Isztria védelmét ellátó partvédelem.

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

„Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO)

Kvarner öböl déli bejáratának (Ilovacka vrata), Észak-Dalmácia és Közép-Dalmácia szárazföldi részének, az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Veliki és Mali Losinj, Ilovik, Silba, Premuda, Ist, Molat és Dugi Otok, Murter, Zirje (1.és 2. üteg), szigetek, Sibenik (Kriz, Razine, Lemis), Rogoznica (Zecevo, Movar, Kora, Covik), Drvenik Veli sziget (Drvenik és Komorovica ütegek), Solta sziget (Marinca) partvédelmi ütegei[1].

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

Kvarner és Dalmácia védelmét ellátó partvédelem.

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

elipsa…:parti üteg területi lefedettsége-hatókörzete)

„Zrmanjsko-cetinska PDO” (ZC PDO) esetében 180 km. hosszan és 50. km. mélységben állt fent az esetleges ellentámadás esetén a partraszállási lehetőség veszélye. Ezen zóna magába foglalta Észak-Dalmácia, Közép-Dalmácia elleni támadást, partraszállást és további behatolást a szárazföldi rész „Zrmanja és Cetina” folyók közti területén. Észak-Dalmáciába (Ravni Kotari) történő behatolásnak természetes gátját képezte „Ilovik, Olib, Silba, Premuda, Skarda, Ist, Molat, Dugi Otok szigetek”. Ezen szigetvilágon keresztül tekintettel a zátonyok és apróbb szigetek, szirtek sokaságának öt biztonságos behajózási útvonalat lehetett megjelölni. Az egyik volt egy esetleges behatolási lehetőséghez az „ilovoki tengeri szoros-bejárat” (Ilovicka vrata/ Kvarnericka vrata) keresztül a Kvarner öbölbe, ahonnan Észak-Dalmácia megközelítése „Pag, Olib, Silba, Premuda” közti elhajózással volt lehetséges. További bejáratot képzett „Premuda-Skarda”, „Skarda-Ist”, „Ist-Molat”, „Molat-Dugi Otok” szigetek közti tengeri áthajózási átjáró[1]. Az egész zónára kiterjedt a „Kovcanja” katonai bázison (Mali Losinj) állomásozó rakétavédelmi „BROM” üteg kontrolja.

[1]Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

szemléltető térkép, kép: szerző

A Mali Losinj területén lévő ütegek a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) „Ilovik” tengerbejáratának (Ilovicka vrata) védelmét látták el, a Kovcanja bázison lévő BROM rakétavédelmi üteggel (201. partvédelmi rakétás divízió „ord-BROM”) együtt. Az „Ilovicka vrata” tengeri bejáratot, szorost a JRM hét partvédelmi üteggel „obalna baterija” (OB) kontrolálta. Ezen ütegek voltak „OB Tovar (Mali Losinj), OB Vela Straza (Mali Losinj), OB Anuncijata (Mali Losinj), OB Martvasca (Mali Losinj), OB Ilovik, OB Silba, OB Premuda. A „Skarda-Ist-Molat-Dugi Otok” közti tengeri szorosokat a „Premuda, Ist, Molat (Bonastre fok), Dugi Otok (Suhi Vrh fok)” szigeten lévő ütegével védte.

Losinj esetében „Tovar” magaslaton négy német 88.mm-es D-35 ágyúval rendelkező üteg, „Anuncijata (Cikat-Ciglen/Rt Madonna) két olasz 76.mm-es D-30 ágyukkal felszerelt üteg, „Monte Basston/Vela Straza” erőd és magaslat négy német 88.mm-es D-35 ágyúval rendelkező üteg és Martvasca fok partvédelmi üteg látott el partvédelmi szolgálatot. Ilovik szigeten a JRM erői a Did magaslaton megfigyelő állást működtettek. A partvédelmi ütegeiket a „Parknu” öböl felett helyezték el[1]. A „Draga” laktanyában[2] helyezték el a kiszolgáló személyzetet. Premuda szigeten négy olasz 76.mm-es D-30 ágyukkal felszerelt üteg működött „Zubic” foknál, további katonai objektum volt a premudai sziget nyugati partvonalán „Grbica” és a sziget északi részén „Golubinka” objektum.

[1] https://obris.org/hrvatska/duudi-morh-ove-godine-predao-102-neperspektivna-objekta/

[2] http://www.novilist.hr/Vijesti/Regija/Otoci/CEKA-SE-DAROVNICA-DRZAVE-Centar-za-znanost-o-moru-bit-ce-jos-jedna-sjajna-losinjska-prica

Premuda sziget. forrás:http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/premuda-sziget/

A pulai 5. VPS Iszt (Ist) szigeten négy olasz gyártmányú 90.mm-es D-53 partvédelmi üteget állomásoztatott a sziget nyugati partvidékén (Gora) magaslat. A katonai állomány részére „Zadaca” tájrészen a nyugati szigetrészen laktanya (Beljavka) és helyőrség „karaula” (Uvala Siroka) működött[1].

[1] Damir Magas: Odjel za geograﬁju i Centar za istrazivanje krsa i priobalja, Sveuciliste u Zadru

A pulai 5. VPS Molat szigeten lévő haditengerészeti támaszpontja (VPU), a sziget „Hrica” tájrészén volt („Selo” laktanya), emellett a „Lucica” öbölben funkcionált katonai objektum, katonai terület Puntica fok-félszigetnyúlvány, Jazi öbölben hadianyag raktár (Jaz I.,II.,III.) és kikötőhely volt kiépítve^{^[1]}. A szigeten a partiőrség tüzérségének „Golubinjak, Gracina és Bonaster” magaslatain megfigyelő pozíciói voltak, a négy olasz gyártmányú 76. mm-es D-40 partvédelmi ütegeket pedig a sziget Bonaster magaslata alatti tengerparti részén rejtették el beton bunkerokba. A „Zaganj” öbölben Bonaster alatt pedig katonai objektum volt. A szigeten három álcázott hadihajók kikötésére alkalmas parti horgonyzó hely volt kiépítve^{^[2]}.

[1] https://www.slobodnadalmacija.hr/novosti/hrvatska/clanak/id/112731/americki-ulagaci-zabit-ce-se-u-zid, http://www.molat.net/opsirnije.php?id=237&naslov=Kasarna%20i%20Gostiona:%20ru%9Aevine%20koje%20vape%20za%20obnovom

[2]http://www.mppi.hr/UserDocsImages/Izmjene%20i%20dopune%20Prostornog%20plana%20uredenja%20Grada%20Zadra%20_Glasnik%20Zadra%20broj%2003-2008%2030-7_14.pdf

Molat (Lucica) katonai objektum. forrás: http://www.molat.net/opsirnije.php?id=237&naslov=Kasarna%20i%20Gostiona:%20ru%9Aevine%20koje%20vape%20za%20obnovom

Szilba (Silba) szigeten a JRM hajózó erői részére négy hadi kikötési hajóállást tartott fent, elsősorban a sziget nyugati részén Szilba (Silba) település tengerparti zónájában. Mindemellett Silba szigeten négy cseh gyártmányú 80.mm-es M-28 ágyukkal felszerelt üteg működött^{^[1]}.

[1] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=25900.0;wap2

Silba sziget. forrás: https://www.antenazadar.hr/clanak/2015/12/silba-postojbina-autenticnog-hrvatskog-vampira/

Dugi Otok sziget legészakibb fokánál „Suhi Rt” a Tisznó (Tisno) szigetnyúlványon helyezkedett el a JRM katonai bázisa. Dugi otok sziget és attól délre eső tengerrész és partvidék már a sibeniki 8. haditengerészeti szektor (VPS) műveleti területébe esett. A 43 km. hosszú[1] szigeten csak „Suhi” foknál (Rt) működött partvédelmi üteg állás, mely biztosította Molat és Dugi otok közti tengerszorost („Maknare” bejárat, „Sedmovrace” átjáró). A partvédelmi üteget kiszolgáló katonai bázis „Dragove” településtől északra volt. További katonai objektumok is voltak a szigeten, ezek elsősorban hadihajók elrejteésére szolgáló partmenti sziklákba beépített bunker hajóállások (potkop) „Zagracina”, „Paprenica”, „Bokasin”. A szigeten OROSt radarállomás[2] működött „Grbascak” magaslaton. Dugi otok és délre tőle Kornat sziget északnyugat- délkelet vonalon körülbelül 85 km. hosszan képezett természetes gátat a szárazföldi tengerparti területek védelmében. Dugi otok és Kornat közti szűk tengeri átjáró szirtekkel, zátonyokkal és apró szigetekkel nehéz, szinte lehetetlen átjárási lehetőséget kínált hadiflotta számára.

[1] http://www.hpd-kapela.hr/docs/POZIV_DUGI%20OTOK.pdf

[2] Napjainkban a Horvát Haditengerészet Vela Starza magaslaton üzemelteti (OSMiO) radarját.

Dugi otok sziget északi irányba. forrás: http://dugiotok-travel.com/about-dugi-otok-2/

Suhi Rt. kilátás Molat szigetre. kép:szerző

Suhi Rt (Tisno) átvezető törmeléknyelv Okljuk félszigetre. Jobbra a "Pantera" öböl (Veli Rat) balra a nyílt tenger Molat irányába. kép:szerző

Dugi otok sziget déli irányba, a háttérben Kornat kopár szigetek.

forrás: http://www.gradonacelnik.hr/vijesti/grad-vodice-nagradio-najbolje-ucenike-izletom-na-kornate-i-dugi-otok

Dugi otok sziget Suhi rt. (Tisno) egykori JNA bázis. kép:szerző

Dugi otok sziget és Kornat sziget közti átjáró Katina szigettel.

forrás: http://www.parkovihrvatske.hr/en/nature-park-telascica?p_p_id=parcstabhandler_WAR_parcsportlet&p_p_lifecycle=2&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_resource_id=

investigatePark&p_p_cacheability=cacheLevelPage&_parcstabhandler_WAR_parcsportlet_mvcPath=%2Fjsp%2Fparcs-tab-handler%2Ftab-pages%2Finvestigate-park.jsp

JRM parti tüzér üteg. forrás: www.paluba.info

Kvarner és Észak-Dalmácia védelmét ellátó „Zrmanjsko-cetinska”északi partvédelem

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(sárga pont: partvédelmi ütegek, lila szín:”BROM” rakéták hatótávolsága, PM: „BROM”rakétavédelemi bázis, zöd,világoszöld, sárga, naracssárga színek: hatótávolság-területi lefedettség parti tüzér ütegek, rózsaszín: kontinens-könnyű partraszállási zóna, sötétlila ellipszis alakuú vonal::parti üteg zónája)

Kornat szigetvilága és Zsirje (Zirje) sziget közt helyezkedik el a hat kilométer széles „Sedmogradska vrata” tengeri bejárat a „Murter” belső tengerész és Vodicse (Vodice), valamint Sibenik stratégiailag fontos pozíciót betöltő szárazföldi, kontinensen lévő város felé. „Sedmogradska vrata” tengeri bejáratot a JNA Murter szigeten lévő partvédelmi ütegeivel biztosította egy részt, másrészt a Zsirje szigeten működő partvédelmi ütegével (északi üteg Vela Glava). Ezen ütegek fontos szerepet kaptak a kontinens védelmében, mivel sem a Losinjban, sem a Visz (Vis) szigeten lévő rakétavédelmi (BROM) üteg által nem volt lefedett terület[1].

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

Murter szigeten a JNA a Raduty (Raduc) magaslaton (125.m.) működtetett laktanyát, melyhez tartozott „Podraduc” hegyoldali részen kialakított álcázott két darab partvédelmi üteg[1].

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

Murter sziget és szigettársai. forrás: https://www.hrvaska.net/hu/udulohelyek/murter-hu.htm

A murteri üteg mellett fontos szerepet kapott a „Sedmogradska vrata” tengeri bejárat elsődleges védelmében, a Zsirje sziget északi csücskében (Vela Glava magaslat) lévő két D 53 olasz gyártmányú ágyúval ellátott üteg.[1] A Vela Glava magaslati üteghez tartozott katonai objektum a magaslat keleti oldalában helyezkedett el. Zsirje szigeten a partvédelmi ütegeket a „Zvizdula” magaslatól keletre, a „Zirjanski kanal” tengeri csatorna irányába a „Zvizdula” laktanya szolgálta ki. Magán a magaslaton klét 90 mm-es olasz D 53 ágyúval ellátott üteg működött. Ez volt Zsirje „déli” partvédelmi ütege. A zsirjei „déli” üteg (Zvizdula) feladata volt biztosítani és lefedni Zsirje (Zirje) sziget és a kontinens közti nyílt tengeri területet, mely bejáratot képezett Sibenik irányába. Zsirjében működött a „Sjeverna Zirje” laktanya.[2]

[1] http: // sibenskiportal. rtl. hr/ 2016/ 09/ 18/ slabo- poznata- povijest- 90mm- topova-sa-zirja/, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[2]http: // sibenskiportal. rtl. hr/

Közép-Dalmácia védelmét ellátó déli partvédelem

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(sárga pont: partvédelmi ütegek, lila szín:”BROM” rakéták hatótávolsága, PM: „BROM”rakétavédelemi bázis, zöld,világos zöld, sárga, narancssárga színek: hatótávolság-területi lefedettség parti tüzér ütegek, rózsaszín: kontinens-könnyű partraszállási zóna, sötétlila ellipszis alakú vonal::parti üteg zónája, zöld pont: fontosabb városok

Zsirje déli része már a Visz (Vis) szigeten állomásozó „BROM” rakétavédelmi üteg lefedettsége alá tartozott.

Zirje. forrás: http://morski.hr/2018/01/04/problem-nepovezanosti-naslo-bi-se-rjesenje-za-10-otoka-da-vladi-nisu-vazniji-mobiteli/

A zsirjei „déli” üteg (Zvizdula) biztosította egy részét Zsirje és a kontinens közti nyílt tengeri részt Primosten irányába, de teljes mértékben nem tudta lefedni azt. A „Sibenski kanal” tengeri csatornát és közvetlen a szárazföld (kontines) partvidékére sem terjedt ki a zsirjei partvédelmi üteg lefedettsége. A JRM 8. VPS a kontinens közeli tengeri részt, illetve a sibeniki tengeri csatornát több a szárazföldön kiépített üteggel biztosította és fedte le.

Sibenik környékét volt a „Kriz” és „Razine” partvédelmi ütegállások. A „Kriz” állás a 65. méter magas „Sv Kriz” magaslaton állomásozott rálátással maga Sibenik városra és a sibeniki tenger csatornára, Sibenik város (Krka) öblére, az öbölbe bejáratot képező „Sveti Ante” csatornára, „Prvic[1]” és „Zlarin[2]” szigetekre, továbbá a két sziget közti átjáróra (Sibenska vrata). A „Razina” állás a 63. méter magas „Razina” magaslaton állomásozott, melyhez tartozott egy külön katonai bázis „Razina” a „Brdarica” és „Razina” települések közti közút mellett. A tüzér üteg biztosította Zlarin sziget és a szárazföld „Ostrica félsziget nyújvány) közti tengeri átjárót, bejáratot a sibeniki tengeri csatornára[3].

[1] Prvic szigeten a JNA katonai területet tartott fenn „Skarlobrin”. forrás: https: // imovina. gov. hr/ UserDocsImages/ dokumenti/ Stari%20 dokumenti%20 uneseni%20 naknadno/ Plan%20 upravljanja%20 imovinom%20u% 20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf

[2] Zlarin szigeten a JNA katonai objektumot tartott fenn „Marin Rt”. Zlarin szigeten a 8. aknavadász osztag (opm) állomásozott a „Zlarin” laktanyában. forrás: https: // imovina. gov. hr/ UserDocsImages/ dokumenti/ Stari%20 dokumenti%20 uneseni%20 naknadno/ Plan%20 upravljanja%20 imovinom%20u% 20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf

[3] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

Sibenik. forrás: http://marine.ncp.hr/galleries_articles/photos/1/

Sibenik. forrás: https://slobodnadalmacija.hr/dalmacija/sibenik/clanak/id/319693/cuvar-sibenika-od-dva-kilometra

A kontinens, szárazföld a „Lemis” foktól lényegében a nyílt tengerrel érintkezett Primosten, Rogoznica településeken át a „Covik” fokig. Ezen szakaszon a szárazföld előtt a tengeren nem voltak szigetek. A JRM a szárazföldre Lemistől Csovicig öt partvédelmi üteget működtetett[1]. Primostentől északra Sibenik irányába volt a „Hodomescica” öbölnél a Lemis foknál a „Lemis” üteg. Rogoznica területén a JRM három laktanyát tartott fent. Ezen bázisokon a 8. VPS 118. parti tűzőrsége (OBT), a 142. tüzér divíziója állomásozott. Az egyik volt Rogoznica „Sibenska” öblében lévő „Kruscica” kaszárnya, Másik volt, Rogoznica zecsevói (Zecevo) területén lévő laktanya és partvédelmi üteg. A partvédelmi zecsevói üteg négy darab D-53 olasz gyártmányú ágyúból állt. A harmadik laktanya a partvédelmi üteg Vela Smokvica szigetén lévő objektum volt, ahol maga az üteg a sziget déli partszakaszán foglalt állást, négy 80.mm-es cseh gyártmányú D-28-as üteggel[2]. További partvédelmi bázis, üteg állomásozott a razsanji (Razanj) Movar hegy 120.m. magaslatán lévő erődben, valamint „Kora” foknál (Kora öbölnél egy üteg és Turski Boknál egy üteg) és „Covic” foknál[3]. A „Covik” foknál lévő partvédelmi üteg már biztosította a Mali Drvenik és Veliki Drvenik valamint a szárazföld közti „Drevnicka vrata” tengeri bejáratot és „Drevnicki kanal” tengeri csatornát. Veliki Drvenik szigeten a JRM működtette „Siran” hadianyag raktárát és objektumát, négy 90.mm-es D-53 gyártmányú partvédelmi ütegét „Siran” foknál, négy 90.mm-es D-53 olasz gyártmányú „Komorovina” partvédelmi ütegét a Komorovina magaslaton. A szigeten a katonaság területéhez tartozott a „Starina” erőd is. Veliki Drvenik sziget partvédelmi ütegei biztosították a trogiri öbölt, szpliti tengercsatorna bejáratait (Drevnicki kanal, Drevnicka vrata, Soltanski kanal)[4]. A szpliti tengercsatorna bejáratát (Soltanski kanal) Solta szigetéről a JRM parti tűzérsége négy 80.mm-es M-28-as Csehszlovák gyártmányú ágyukkal biztosította „Marinca” foknál lévő ütegével. Szplit eléréséhez egyébként a „Drevnicki és Soltanski” csatornák jelentették a hajózható tengeri utat. Solta sziget és Brács (Brac) sziget közti „Splitski vrata” szűk bejárat nehezen hajózható területet jelentet hadihajók számára.

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[2] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.

[3] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[4] [4] https: // obris. org/ hrvatska/ duudi- morh- ove- godine- predao- 102- neperspektivna-objekta/ , https: //imovina.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/Stari%20dokumenti%20uneseni%20naknadno/Plan%20upravljanja%20imovinom%20u%20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf

Szplit elérése (Drevnicki kanal, Drevnicka vrata, Soltanski kanal)-partvédelmi ütegek. kép. szerző

„Movar” objektum Razanj. forrás: Wikiloc

Kilátás Movar magaslatról. forrás www.mapio.net

Kora foknál lévő OTB. forrás: http://loverogoznica.eu/hr/kanica/

Álcázott nyitott ütegállás. forrás:www.paluba.info

„Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO)

Horvát akkori tagköztársaság szárazföldi (kontinens) területének, Közép-Dalmácia déli és Dél-Dalmácia északi részének (Szplittől Makarszkán át Plocséig), valamint Dél-Dalmácia középső és déli területének (Neretva folyó deltavidékétől Dubrovnik tengerparti zónáján át Konavle és, Prevlaka félszigetig), az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Hvar (Kabal, Pelegrin), Vis (Nova Posta, Sv Juraj, Velika Glava, Smokova, Talez, Stupisce, Bisevo, Barjaci), Scedro (Scedro), Korcula (Privlaka, Velo danceBustina, Raznjic), Lastovo (Mrcara, Velje more), Mljet (Goli, Gruj), Sipan (Sipan), Dubrovnik (Petka, Pelegrin, Cavtat 1, Cavtat 2, Molunat, Prevlaka) partvédelmi ütegei.

Dalmácia védelmét ellátó partvédelem.

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(sárga pont: partvédelmi ütegek, lila szín:”BROM” rakéták hatótávolsága, PM: „BROM”rakétavédelmi bázis, zöld,világos zöld, sárga, narancssárga színek: hatótávolság-területi lefedettség parti tüzér ütegek, rózsaszín: kontinens-könnyű partraszállási zóna, sötétlila ellipszis alakú vonal::parti üteg zónája, zöld pont: fontosabb városok

A kontinensen „Neretvansko-Dubrovacka” PDO száz kilométer hosszan észak-dél irányba húzódott és 20-50 km. mélységben. A domborzati viszonyok mértékében nehéz, közepesen nehéz és könnyű partraszálló területeket különböztettek meg. Nehéz szakasznak bizonyultak a hegyvidéki területek „Mosor, Biokovo” hegységek, közepes akadályt jelentetek a „Rilic” hegyvidék és a dubrovniki partmenti hegyvonulat (Ston-Slano- Orahovo-Stolac, Dubrovnik/Cavtat-Trebinje, Cavtat-Cilipi-Prevlaka-Herceg Novi”) és az „Ostrog, Orjen” hegyek. Könnyű terepet képviselt a Neretva folyó deltavidéke, ahonnan egészen Bosznia és Hercegovina mosztári területéig biztosított volt a bejutás, különösebb természetes akadályok hiányába („Ploce-Metkovic-Mostar és Ploce-Tomislavgrad-Livno”). A szárazföld eléréséhez azonban az ellensége partraszálló erőknek elsőnek le kellett küzdeni a partmentén húzódó szigeteket. A legkedvezőbb partraszállási zónának, a Neretva folyó deltavidékének eléréséhez a támadó erőknek vagy a Brács (Brac) és Hvar sziget közti tengercsatornát (Hvarski kanal), vagy a Hvar és Korcsula (Korcula) szigetek közti tengercsatornát (Korculanski kanal) kellett használniuk, ahonnan behajózhattak a „Neretvanski” csatornába (Malo more) és a torkolati területre. Közepesen nehéz partraszállási zónaként szóba jöhetett a Peljesac félszigetre történő behajózás, ahonnan a szárazföldi rész „Ston-Zaton Doli” vonalon már megközelíthető volt. Peljesacra történő bejutáshoz a támadó partraszálló erőknek a Korcsula és Mljet szigetek közt (Mljetski kanal) kellett behajózni, vagy pedig Mljet és Sipan sziget közt (Mljetski kanal). A Korcsula és Mljet közti behajózás során Lasztovó (Lastovo) sziget (Lastovski kanal) képzett akadályt. A dubrovniki szárazföldi tengerparti zóna esetében, annak elérése során a támadó erőknek lehetősége volt a szárazföld tengerparti részével párhuzamosan futó főút (magistral) igénybevételével vagy Dubrovnik, vagy Neretva folyó deltavidéke, vagy a hercegovinai „Popovo polje” felé történő tovább haladáshoz.

A dubrovniki szárazföldi rész megközelítésénél, a peljesaci Sztontól (Ston) Dubrovnikig természetes akadályt képeztek az „Elefiat” szigetek (Elefitski otoci); „Olipa, Jakljan, Sipan, Lopud, Kolocep”. Az Elefiat szigetek és a szárazföld közt húzódik a kolocsepi tengercsatorna (Kolocepski kanal). A csatornába történő behajózáshoz a szigetek közti tengerátjárókon, szorosokon, bejáratokon (vrata) van lehetőség, Olip és Jakljan közt a „Veliki Vratnik” bejárat, Jakljan és Sipan közt a „Harpoti” bejárat, Sipan és Lopud közt a „Lopudska” bejárat, Lopud és Kolocsep közt a „Kolocepska” bejárat, Kolocsep és Dubrovnik közt a „Velika” bejárat. Dubrovniktól a szárazföld szabadon elérhető, mivel nincsenek természetes akadályt képző szigetek, egészen az akkori Jugoszláv- Albánia geográfiai államhatáráig.

Neretva folyó deltája, homokos sík partvidék. Háttérben a Peljesac félsziget, középen a Neretvanski” csatorna. kép: szerző

Neretva deltavidék 1995.év. kép:szerző

Neretva deltavidéke, mezőgazdasági zóna. Háttérben középen a „bejárat” Metkovic felé. kép: szerző

A Neretva folyó betorkollása, háttérben a szárazföld hegyei (Ploce). kép: szerző

Peljesac félsziget (balra) és Korcsula (jobbra) szigetek közti „Peljeski” tengercsatorna. kép: szerző

Kilátás Peljesacról. Előtérben Korcsula sziget és város, háttérben a nyílt tengerrész. kép:szerző

Dubrovnik. kép: szerző

A háttérben az Elefiat szigetek (Kolocep, Lopud, Sipan), jobbra a szárazföldi dubrovniki partvidék. Előtérben

Dubrovnik város.kép: szerző

Korcsula déli tagolt partvidéke. kép:szerző

„Rijeka Dubrovacka” öböl Dubrovnik 1994.évben, „még híd nélkül”. kép:szerző

Hvar sziget, „Stari Grad” város helikopterből, a háttérben jobbra Kabal szigetnyúlvány és Brács sziget déli részeforrás: www.hvar.com

Mljet sziget és Peljesac félsziget (háttrében) közti „Mljetski” tengercsatorna, Mljetről fotózva. kép: szerző

Kilátás Mljetről a nyílt tengerre. Mljet tagolt déli partvonala. kép: szerző

Kilátás Visz (Vis) szigetről Bisevóra. kép:szerző

Kilátás Visz szigetről Hvaer szigetre, „Viski” tengercsatorna. kép: szerző

Lasztovó (Lastovo) sziget, kilátás a „Lastovski” tengercsatornára. Jobbra halványan Mljet sziget látható. kép: szerző

Lasztovó (Lastovo) sziget északi part és Lasztovó város, kilátás a „Lastovski” tengercsatornára.

Háttérben Mljet sziget látható. kép: szerző

Lasztovó (Lastovo) sziget déli tagolt partvidéke (uvala Uska). kép: szerző

A legkülsőbb sziget Visz (Vis) volt, mely egészében egy zárt katonai zónát alkotott. Turizmus elől elzárt több mint harmincnyolc katonai létesítménnyel rendelkező szigetet még partmenti aknamezővel is védték egyes helyeken. A sziget önmagában a sibeniki 8. haditengerészeti szektor (VPS) haditengerészeti támaszpontja (VPU) volt^{^[1]}. A VPU erőinek technikai szakasza, intendáns szakasza, gépjárműves szállító szakasz, könnyű légvédelmi tüzér üteg (három 20.mm-es ágyú), egészségügyi szakasz, század parancsnokság, és parancsnoksága Visz várostól kifelé haladva Komizsa irányába a Banderica magaslat mögött lévő „Samogor” (központi) laktanyában állomásozott. Nova Posta szigetnyúlványon, a”Parja” öbölben volt a „Jastog” száz méter hosszú, sziklába vájt hajó bunker (potkop)^{^[2]}.

A VPU parancsnokság műveleti bázisát és a VPO kihelyezett parancsnokságát, földalatti atombunkerét a „Velja glava” (Velika glava) 353 m. .magaslaton helyezte el^{^[3]}. Visz (Vis) város „Viska luka” öblében működött a VPU kisebb hadikikötője a „Ceska” villa nevezetű parancsnoki objektumnál. A „Ceska” villa egyébként a tisztek számára működő pihenőhely és klub volt. Visztől északra a Nova Posta” szigetnyúlványon működött a „Rogacic”katonai objektum, partvédelmi üteg. Visz várostól délre esett Zlo polje, ahol működött a „Stoncica” laktanya^{^[4]}. A laktanyában „haubica” üteggel rendelkező vegyes tüzér divízió állomásozott^{^[5]}. Nem messze „Stoncicától” volt kissé délebre a „Smokovo” területén lévő lőteret és hadianyag raktárt és a tengerparton „Zanka” területén, szemben a „Parzanj” szigetekkel partvédelmi üteg. Visztől északkeletre volt a Radino brdo magaslaton a VPU vezetési pontja és Donji Poljica katonai terület. Maga Visz városban a VPU adminisztrációs épülete a „Dom JNA”[6] működött és a „Stonca” kikötőrész a „Stonca” öbölben (ahol üzemanyag tárolására alkalmas bunkerraktár volt) és a „Starine” katonai raktár. Komizsa (Komiza) városkánál gyalogsági zászlóalj állomásozott a „Rogaci” kaszárnyában és parancsnokság a komizsai „Dom JNA” adminisztrációs épületében[7]. Podspilje „Glavica” részén vízbázis katonai terület volt. A Komizsától délre eső „Stupiste” szigetnyúlványon rakétás divízió szolgált, Ravno (Dragomir Komik) objektumban 130. mm-es tüzér üteg működött. Komizsától délre eső „Stupisce” szigetnyúlványon a rakétás védelmi erők laktanyája volt, ahol (BROM) üteg funkcionált.

[1] 202. partiőrség rakétás divízió

[2] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2030-vis-komiza

[3] https://obris.org/hrvatska/cija-je-vojarna-vela-glava/

[4] https://www.youtube.com/watch?v=nQbzKxfKx-U

[5] A divízió: szakasz parancsnokságból, hat darab M1A1 105.mm-es „haubica” ágyúval ellátott ütegből, hat darab „ZIS” 76.2 mm-es ágyúval ellátott ütegből, hat darab „UBM 52” 120.mm-es aknavetővel ellátott ütegből, hat darab 76.2 mm-es „Hellcat” önjáró M-18 tarackból, tíz darab T34/85 és egy darab „Sherman” harckocsiból álló századból, felderítő szakaszból állt. https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Vis-i-Lastovo_2.html

[6] napjainkabn Vis város kulturális központja

[7]-napjainkban Ivan Vitic kulturház Komiza

Komizsától északra a „Barjaci” szigetnyúlványon partvédelmi üteg volt. A Hum magaslaton OROSt radar működött. „Pliska polje” területén ideiglenes kialakítható kisrepülőtér, leszállóhely üzemelt ^{^[1]}.

A partvédelmi tüzér ütegek a szigetet teljesen körbevették: „Nova Posta” (Nova Posta fok) négy 80. mm-es csehszlovák gyártmányú M-28-as ágyúval ellátott üteg, „Sv Juraj” (erőd „George” Vis) négy 66. mm-es Osztrák-Magyar Monarhia által gyártott D-45 ágyúval ellátott üteg, „Smokovo Polje” (Smokovo-Zanka) négy 90.mm-es olasz gyártású D-53 ágyúval ellátott üteg, „Stupisce” (Stupisce fok Komiza) négy 90.mm-es olasz gyártású D-53 ágyúval ellátott üteg, „Barjaci” (Barjaci fok Komiza) négy 80.mm-es csehszlovák gyártású M-28-as ágyúval ellátott üteg, „Talez” (Duboka-Podhunlje) üteg, „Velika Glava” magaslat (Smokovo) üteg, „Bisevo” (Bisevo sziget Gatula fok) négy 80.mm-es csehszlovák gyártású M-28-as ágyúval ellátott üteg.^{^[2]}

[1]https: // dnevnik. hr/ vijesti/ hrvatska/ samo- je- jedan- hrvatski- otok-s- 38- napustenih- vojnih- objekata---410920.html, https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Vis-i-Lastovo_2.html

[2] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

„Nova Posta” ütegállás. kép: szerző

„Nova Posta”. kép: szerző

„Sveti Juraj” erőd kép:szerző

Smokovo-Zanka partvédelmi üteg. forrás: www.anatomijaotoka.net

„Stupisce” partvédelmi ágyú. kép:szerző

„Stupisce” álcázott objektumok (háttérben Bisevo sziget). kép:szerző

„Barjaci” (Barjak) kőháznak álcázott partvédelmi ütegállás. kép:szerző

"Barjaci” (Barjak) kőháznak álcázott partvédelmi ütegállások.

forrás:http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2030p60-vis-komiza

Komiza. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2030p60-vis-komiza

Visz sziget partvédelmi tüzérségének feladata volt a sziget védelme mellett a „Solta-Hvar-Korcula” szigetek közti tengerrész kontrolja, a „Korcula-Hvar” közti „Korculanski”, a „Brac-Hvar” közti „Hvarsk” és a „Hvar-Vis” közti „Viski” tengercsatornák felügyelete. A „Hvarski” és „Viski” tengercsatorna biztosítását a „Nova Posta”, „Sv Juraj” ütegek látták el. A „Korculanski” tengercsatorna felé a „Velika Glava” és „Velika Smokova” ütegek állásai adták a védelmet. A nyílt tenger felé három viszi (Vis) üteg „Veliki Talez, Stupisce, Veliki Barjaci” nézett, biztosítva a sziget nyugati és déli partját. Bisevó (Bisevo) szigeten a „Gatula” foknál egy üteg biztosította Visz sziget Komizsa települését és partvonalát, valamint magát Bisevót[1].

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

Dalmácia- Viski kanal, Hvarski kanal, Korculanski kanal, Lastovski kanal, Mlejtski kanal védelmét ellátó partvédelem.

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

A Neretva folyó torkolatvidékét (Ploce), mint „könnyű” partraszállási zónát a Hvar szigeten, annak nyugati szigetvégében lévő ütegek „Kabal” (négy 75.mm-es M-97 ágyú) és „Pelegrin” biztosították. A két üteg a „Hvarski” tengercsatornát őrizte a „Solta” szigeten lévő, de a „Zrmanjsko-cetinske PDO” tartozó „Marinca” üteggel egyetemben. A „Hvarski” csatorna Brács és Hvar sziget északi vonala, valamint Hvar sziget északi vonala és a szárazföldi makarszkai tengerpart közt húzódott.

Pelegrin partvédelmi ütegek (OB). szerkesztés: szerző, forrás:ww.visit-hvar.com

A másik bejutási lehetőség volt a Neretva folyó torkolatához Hvartól délre, Hvar és Korcsula szigetek közti „Korculanski” tengercsatorna. Ezen csatorna Hvar sziget déli partvonalán és Korcsula sziget északi partvonala közt húzódott egészen Peljesac félsziget nyugati csücskéig. Peljesactól a félsziget északi vonalán a tengercsatorna „Neretvanski” része terület el, egészen a Neretva torkolatáig. Peljesac félsziget déli partvonalán Korcsula sziget északi vonalának keleti végénél pedig a „Peljeski” tengercsatorna. Hvar szigeten a JRM a „Kabal” szigetnyúlványon és a „Pelegrin” szigetnyúlványon állomásoztatta partvédelmi erőit az ott lévő katonai objektumaiban^{^[1]}.

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

Kabal partvédelmi ütegek (OB). szerkesztés: szerző, forrás:ww.visit-hvar.com

Dalmácia- Lastovski kanal, Mlejtski kanal, Kolocepski kanal és Dubrovnik tengerpart védelmét ellátó ütegek.

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

Kabal JRM tüzér ütegeinek bunker rendszere Hvar. kép: szerző

A „Korculanski” tengercsatornát biztosította a Styedró (Scredo) szigeten lévő partvédelmi üteg, két 88.mm-es szovjet gyártmányú M-31-es ágyúval. A „Korculanski” tengercsatorna fő védelmét azonban a korcsulai partvédelmi ütegek látták el. A 8. VPS Sibenik szektorhoz tartozott a korcsulai haditengerészeti támaszpont (VPU). A VPU Korcsula szigetén több katonai bázist működtettet. A legnagyobb katonai komplexum a Privala félszigeten, 188. hektáron[1] elterülő „Privala” laktanya, melyhez tartozott a félsziget „Privala” fokánál lévő négy 88.mm-es M-31 ágyúval felszerelt partvédelmi üteg. Az üteg kontrolálta a tengerrészt Visz sziget irányába és a „Korculanski” tengercsatornát Hvar irányába. „Privala” haditengerészeti támaszpontként (VPU) üzemelt, ahol a JRM közép és dél-adriai hajózó erőit tudta állomásoztatni a védett „Meja” öbölben. További katona objektum volt a szigeten „Velo Dance” laktanya és partvédelmi üteg. A két 85.mm-es ágyúval rendelkező tengerparti üteg a Velo Dance foknál kontrolálta a tengerészt Visz sziget irányába, illetve Korcsula sziget déli tengerészét, „Lastovski” tengercsatornát.

[1] http://www.velaluka.hr/files/velaluka.hr/obavijesti/7_sjednica_opcinskog_vijeca_a/privala1.pdf,

Privala. forrás: http://utazasvideo.com/articles/read-korcula-sziget_160.html

Szintén a sziget déli partvédelmét látta el a „Lastovski” tengercsatorna irányába a „Bultina” magaslatnál lévő partvédelmi üteg. További partvédelmi üteg állomásozott Korcsula sziget keleti végében lévő Lumbarda területén a „Raznjic” szigetnyúlványon. „Raznjic” egésze katonai terület volt, ahol négy 88.mm-es csehszlovák gyártmányú ágyúból álló üteg látta el Korcsula és Mljet sziget közti tengerrész, „Mljetski” tengercsatorna bejáratának védelmét. A partvédelmi ütegállások és objektumok mellett, további laktanya volt Korcsula városban az óvárostól délre eső településrészen, katonai objektumként (kommunikációs objektum) működött a Hum 375.m. magaslatán lévő erőd, valamint Vela Lukában (Greben) és Korcsulán (Inkobrod) a JRM hadihajó javító-szerelő üzemet működtetett[1].

[1] http: // www.korcula. hr/ wp- content/ uploads/2_zapisnik_sa_10_sjednice_gv_03032010. pdf, http: // www. hkv. hr/ razgovori/ 6818- razgovor-s-kontra-admiralom-antom-budimirom-u-povodu-19-obljetnice-osnutka-hrm-a.html, http: //jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1404-vp-6636-korcula

Privala és Hum. forrás:www.worldpress.com

„Raznjic” katonai terület. forrás: http://www.visitkorcula.eu/album/index.php

„Raznjic” Lumbarda laktanya bejárata napjainkba. kép:szerző

„Raznjic” Lumbarda laktanya napjainkba. kép:szerző

kilátás Lumbardára (Przina strand)a laktanyából. kép:szerző

bunker.kép:szerző

megfigyelő lesállás, kép:szerző

Bejárat partvédelmi üteg bunker rendszerébe.kép:szerző

partvédelmi ütegállások, kép:szerző

„Raznjic” laktanya objektum. kép:szerző

Inkobrod (Korcula). kép:szerző

Korcsula óváros. kép:szerző

Vela Luka „Greben”. kép:szerző

Vela Luka. kép:szerző

Korcsula óváros részlet 1994. kép:szerző

Korcsula óváros kapuja a kilencvenes években. kép:szerző

kép:szerző

Visz (Vis) szigethez hasonlóan, a nyílt tengeren, az egyik legkülsőbb sziget volt Lasztovó (Lastovo). Lasztovó a 8. VPS[1] Sibenik szektor haditengerészeti támaszpontja (VPU) volt. A szigeten tekintettel arra, hogy támaszpont volt, jelentős számú katonai objektum működött. Az egyik három hektáros katonai objektum, laktanya, hadikikötő és üzemanyag bunker raktár, hadianyag bunker raktár a Prezsba (Prezba) félszigeten a „Jurjeva” öbölben (Pasadur „Veljo Lago) volt. Prezsba lényegében teljes egészében katonai zóna volt[2]. A „Jurjev vrh” magaslaton megfigyelő állás, Sita öbölben hadihajó bunker, Kremena öbölben szintén hadihajó bunker volt. Preszbai bázis alá tartozotta Mrcsara (Mrcara) szigeten állomásozó partvédelmi üteg. Másik fontos katonai bázis volt Ubli településtől délre „Zle polje” területén lévő négy hektáros „Marsal Tito” laktanya és hozzá tartozó 127.m.magaslat-megfigyelő objektum. A „Marsal Tito” laktanya után újabb katonai zóna következett, a hat hektáron elterülő Velje More” laktanya. „Velje More” bázison a 203. partiőrség rakétás divízió (ord) és partvédelmi üteg (Veljo more foknál) bázisa volt[3]. A terület magába foglalta a „Duboka”, „Perma”, „Mrca” öblöket, „Kamenica” (BROM állás-bunker) magaslatot és a „Veljo more” valamint „Gornji” fokokat. A BROM 203. divízió a viszi (Vis) BROM divízió mellett lefedte Brács, Hvár, Peljesac félsziget, Korcsula, Lasztovó és Mljet, valamint Sipan szigeteket, „Hvarski, Viski, Korculanski, Lastovski, Peljeski, Neretvanski” tengercsatornákat.

Mrcsara (Mrcara) szigeten a Lenga foknál lévő négy 878.mm-es D-56 német gyártmányú ágyúval ellátott üteg ellenőrizte a „Hvarski” tengercsatornát Korcsula sziget nyugati végének irányába, illetve biztosítottál Lasztovó nyugati részének védelmét, Kopiste sziget és (Zaplja) tengercsatorna irányába. A „Velje More” területén a „Veljeg more” foknál lévő négy 88.mm-es D-56 német gyártmányú ágyúval ellátott üteg ellenőrizte Lasztovó szigettől délre eső nyílt tengerészt. Lasztovó szigeten további katonai objektumok voltak: Ubli településnél „Nizno polje” területén lévő laktanya, Hum magaslatnál lévő katonai objektum, parancsnoki épület. Katonai területnek számított „Kopiste” sziget (nyugatra Lasztovó szigettől), és „Susac” sziget. Pihenő és rekreációs objektumvolt Ubliban a hotel „Sirena”. „Plesevo brdo“ magaslaton OROSt radar állomás működött. A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészete (JRM) a szigetet Visz (Vis) szigethez hasonlóan zárt szigetként kezelte. [4]

[1] VPS-haditengerészeti szektor

[2] A tengerparti objektumok üzemanyag tárolásra (2-2.5 millió liter ) és haditechnikai eszközök tárolására (1200-1500 tonna) szolgáltak.

[3] A laktanyákban a BROD és ORD rakétás egységek voltak elhelyezve . A két egységből álló önálló tengerészgyalogos zászlóalj támogatva volt egy légvédelmi és partvédelmi tüzér üteggel,műszaki és támogató, parancsnoki irányító egységgel. A BROM elhárító rakéták két MAZ 543M gépjárművön voltak elhelyezve megerősítve két radar rávezetésű 80/120km hatótávolságú P-21 vagy P-22 rakétákkal (két darab) .

[4] http: // jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t1934- lastovo, http:// www. zzpudnz. hr/ Link Click. aspx? fileticket= F4lO5GWipbU% 3D&tabid=150, https:/ /www. slobodnadalmacija. hr/ novosti/ hrvatska/ clanak/ id/ 110134/ premijerko- napunite- kasu- prodajom- vojnih -hotela, http: // www. hps. hr/ info/ hrvatski- vrhovi/ lastovo-vrh-sozanj/, http:// www. zzpudnz. hr/ LinkClick. aspx? fileticket= 7o4wos3n3pg%3D&tabid= 481, http: // mapio. net/ pic/ p- 9903535/, https: // lastovo. hr/ wp-content/ uploads/ 2012/ 11/ id_PPUO_lastovo_kp_odredbe_14_04_2014- NOVO.pdf, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine., Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

Kilátás a Hum magaslatról Lasztovó nyugati részére. kép: szerző

Kilátás Hum magaslatról Lasztovó városkára. A háttérben Korcula sziget. kép:szerző

Hum magaslat. kép: szerző

Plesevo Brdoról kilátás „Velje More” katonai zónára. kép:szerző

„Plesevo brdo” OROSt. kép: szerző

„Tito Marsal” laktanya Ubli. kép:szerző

Ubli „egykori” JNA katonai hotel. forrás:https://www.tportal.hr/vijesti/clanak/zasto-su-vojni-objekti-nas-mrtvi-kapital-20140728/slika-ecb5d7b97fb6e26fd88afbf4dd5183cf

„Sito” hajóbunker. kép:szerző

„Kremena” hajóbunker. kép: szerző

„Jurjev vrh” megfigyelő objektum.kép:szerző

Kilátás a magaslatról Mrcara szigetre. kép:szerző

„Jurjeva” katonai öböl. kép:szerző

„Jurjeva” katonai öböl-épületek. kép:szerző

„Jurjeva” katonai öböl bejárata. Kilátás a „Jurjeva” öbölből Velo Lago öbölbe. kép:szerző

„Jurjeva” katonai öböl, hadianyag bunker 107. magas hegyben és objektumai. kép:szerző

„Jurjeva” katonai öböl-üzemanyag tároló bunker „Mostoni vrh” hegyben. kép:szerző

„Jurjeva” katonai öböl- hadianyag tároló bunker 107. magas hegyben. kép:szerző

„Jurjeva” katonai öböl. Hadianyag raktárba befutó sín, szállító pálya. kép:szerző

Lastovo település a sziget központja. kép:szerző

„U” alakú BROM állás egyik bejárata. Velje More Kamenica magaslat kép.szerző

„U” alakú BROM állás másikk bejárata. Velje More Kamenica magaslat kép.szerző

A kamenicai BROM bunker két bejárata közti platform. kép:szerző

Háttérben a 127.m.magaslat (megfigyelő objektum) a félszigeten. kép:szerző

Áramellátó Kamenica. kép:szerző

Szellőztető Kamenica. kép:szerző

Figyelőállás Kamenica. kép:szerző

Kamenica kép:szerző

Álcázott megfigyelő Velje More fok. kép:szerző

Álcázott lőállás Velje More fok. kép:szerző

Megfigyelő állás Velje More fok, kilátás nyílt tengerre. kép:szerző

Partvédelmi üteg Velje More. kép:szerző

Velje More laktanya. kép:szerző

Partvédelmi tüzérség címere kép:szerző

Haditengerészet címere kép:szerző

Velje More laktanya. kép:szerző

Velje More laktanya bejárata. kép:szerző

Lasztovótól keletre egy ellenséges partraszálló erőnek lehetősége volt a szárazföld felé behajózni Mljet és Korcsula sziget közt a „Mljetski” tengeri csatornába. Ennek megakadályozása érdekében a Jugoszláv Haditengerészet, Korcsula sziget keleti végében a 8. sibeniki VPS[1] alá tartozó két partvédelmi üteget működtetett „Raznjic” és „Bultina” területén[2]. Mljet szigeten a 9. VPS „Tivat”(Kotor öböl Montenegro) ellenőrzése alatt pedig további két üteget működtetett Mljetski” tengeri csatorna kontroljára. Az egyik üteg Mljet sziget nyugati csücskében lévő „Goli” szigetnyúlvány „Sparozni” foknál (négy 80.mm-es M-38 csehszlovák gyártmányú ágyúval felszerelve) állomásozott, a másik pedig Mljet sziget keleti csücskében lévő „Gruj” foknál (négy 88.mm-es D-56 német gyártmányú agyúval felszerelve). Mljet szigeten egyébként a 9. haditengerészeti szektor (VPS) tivati parancsnokságának 171. partvédelmi tüzér csoportja (oag) állomásozott a keleti végében lévő „Saplunara” laktanyában, illetve a sziget nyugati végében lévő „Goli” laktanyában. A sziget két csúcsán -"Veliki Planjak" 391.m. magaslat és "Veliki grad" 513. m. magaslat- működtettet a kommunikációs adótornyok és hozzá tartozó objektumok. Saplunárához tartozott a „Kosovo” magaslat, ahol OROSt (haditengerészeti radarállomás) működött. A haditengerészet a sziget nyugati végében Pomenában és a sziget keleti végében Saplunárában „álcázott” hadi kikötőt (MZ) tartott fenn. [3]

[1] VPS –haditengerészeti szektor. A szektorok a szpliti haditengerészeti parancsnokság (VPO) alá tartoztak. Három VPS-s volt; 5. pulai, 8. sibeniki, 9. tivati (Boka Kotor). A VPS-s alá haditengerészeti támaszpontok VPU tartoztak.

[2] lásd 104-110. oldal, korcsulai partivédelmi tüzérség

[3] https://glasgrada.hr/20-dio-na-kantunu-kuca-stoji/, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine, http:// www .zzpudnz. hr/ LinkClick.aspx?fileticket= kTskUPqw7eM%3D&tabid=160, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

„Goli” laktanya bejárata. kép: szerző

„Goli” laktanya. kép: szerző

„Goli” laktanya. Kilátás Pomenára. kép: szerző

„Goli” laktanya. kép: szerző

„Goli” laktanya. Sparzni Rt. ütegállás. kép: szerző

„Gruj” Saplunara. kép:szerző

Kikötő „Sobra” kilencvenes évek. kép:szerző

Belső tavak, kolostorsziget a kilencvenes években. kép: szerző

Mljet északi partja (Kozarica), kilátás Peljesacra. kép:szerző

Egykori katonai kikötő Saplunara. kép:szerző

A JRM 9. VPS 171. partőrség tüzér csoportjának erői erős partvédelmet alakítottak ki a szárazföldi részre (Dubrovacko primorje) vezető tengeri területek mentén. Mljet sziget geográfiai védelme mellett a sziget nyugati felében lévő Peljesac és Mljet közti tengeri bejáratot (Mljetski kanal) a Goli területén lévő üteg biztosította. Mljet sziget keleti csücskében lévő saplunarai Gruj üteg pedig a Sipan és Mljet közti bejáratot. Peljesacra történő bejutáshoz a támadó partraszálló erőknek a Korcsula és Mljet szigetek közt (Mljetski kanal) kellett behajózni, vagy pedig Mljet és Sipan sziget közt (Mljetski kanal). Mljet ütegei lényegében megakadályozták az ellenséges támadó erők bejutását Peljesacra, ahol „Smokvina, Prapratno, Ston-Broce, Zuljana, Zaglanak” öblöknél partraszállási lehetőségek adottak voltak[1].

[1] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

Mljet sziget keleti részénél húzódó „Mljetski” tengercsatornát biztosította még a Sipan szigeten lévő négy 88.mm-es D-56 ágyúval ellátott üteg, mely a sziget 194.m. magas „Debela Glava” magaslatán állomásozott. A sipani üteg biztosította a Peljesac félsziget legdélebbi pontja (Vratnik fok) és Kolocsep sziget közti tengerészt, vigyázva az Elefiat szigetek és a szárazföld (Dubrovacko primorje) közti „Budima” öblöt, „Kolocepski” tengercsatornát. Az üteg lefedte a Peljesac félsziget déli pontja és Olip sziget közti „Mali Vratnik” bejáratot, Olip sziget és Jakljan sziget közti „Veliki Vratnik” bejáratot, Jakljan sziget Sipan sziget közti „Harpoti” bejáratot, Sipan és Lopud sziget közti „Lopudska” bejáratot. Az üteg laktanyája szintén a „Debela Glava” hegy Sipan település felőli oldalában helyezkedett el. A város kikötőjében hadi célra alkalmas katonai móló volt[1].

[1] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

Sipan. forrás: www.booking.com

Az Elefiat szigetek (Olip, Jakljan, Sipan, Lopud, Kolocep), természetes fizikai akadályt jelentettek egy támadó ellenséges partraszálló erő számára a nyílt tenger felől a „Kolocepski” tengercsatorna és a szárazföld eléréséhez. Sipan szigeten lévő partvédelmi üteg mellett jelentős szerepet játszott a dubrovniki Lapad félsziget Petka fokánál lévő négy 88.mm-es M-31 szovjet gyártmányú üteg, mely ellenőrizte Lopud és Kolocsep szigetek közti „Kolocepska vrata” bejáratot, valamint a nyílt tengerészt Dubrovniknál. Dubrovniktól lényegében nem képezett semmi fizikai akadályt egészen a Kotor öbölig (Montenegro). Kolocsep szigettől a Dubrovniktól délre eső Kavtatig (Cavtat) három kisebb partraszállási terület volt; „Mlin, Cavtat, Molunat”. Ezen területeken történő partraszállás esetén lehetősége nyílt a támadó erőknek betörni Konavle tájrészre, ahol a Cilipi repülőtér[1] is működött. Konavléből akár Dubrovnik, vagy akár Herceg Novi irányába mozgathatták tovább harci erőiket.

[1] http://www.zzpudnz.hr/LinkClick.aspx?fileticket=xcKRnHaxKS4%3D&tabid=512

Dubrovnik a JNA részéről 1970-ig, mint a tengerészgyalogság központja működött Gruzs (Gruz) városrészében lévő kaszárnyájába. A haditengerészet 1970-től viszont áttette központját a közeli, de már Bosznia és Hercegovina területén lévő Trebinje városkába, a 9.. VPS „Kumbor” alá tartozó parancsnoksággal. A kaszárnya épülete polgári célokat szolgált ezután, viszont Lapad városrészben továbbra is működött a mai „Iva Dulcica” utcában katonai objektum,mely a partvédelmi ütegeket szolgálta ki[1]. További fontos rekreációs létesítmény volt „Kupari” katonai hotel- pihenő és szabadidő komplexum[2]

[1] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[2] http: //jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t3629- vojno- odmaraliste- kupari, http: // cdn. dubrovniknet. hr/ novost.p hp?id=38223#.Ww5zpfmFPIU

Egykori katonai laktanya Gruz (Dubrovnik. forrás: http://www.dubrovniknet.hr/novost.php?id=59334#.Wwuxh_mFPIU

JRM katonai zóna Kupari és Pelegrin. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/

Kupari. (az 1991. harcok nyomai). forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/

Dubrovniktól Prevlaka félszigetig a Jugoszláv Haditengerészet (JRM) 9. haditengerészeti szektor (VPS) Petka üteg mellett további öt partvédelmi üteget működtetett. Kupari területén a „Pelegrin” foknál (laktanya Pelegrin-Kupari) négy 88.mm-es D-35 német gyártmányú üteg felügyelte e nyílt tengert, Kavtát (Cavtat) városban pedig „Macajec” részen négy 76.mm-es D-40 olasz gyártmányú ágyúval ellátott üteg[1]. Kavtát Sustjepan félszigetnyúlvány szintén katonai terület volt. Napjainkban Kavtát hatalmas szállodakomplexuma (Hotel Croatia) épült fel rá. Kavtáthoz tartozott még egy üteg, de az a 240. méter magas Velje brdo magaslatnál lévő katonai bázison működött. További két 150.mm-es D-40 Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) általgyártott ágyúval felszerelt üteg vigyázta a nyílt tengert Molunat területén a 299.m. magas „Restenica” magaslatnál, ahol a „Straza” 263.m. magaslaton megfigyelő működött[2]. Molunat félsziget „Donji Molunat” öbölbeli részén három álcázott kikötőhely állt a hadihajók rendelkezésére.[3]

[1] Korábbi időszakban a II.Világháborúban a „Sustjepan” félszigetnyúlványon lévő foknál működtek partvédelmi ütegek.

[2] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.540.html, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[3] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine., Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

Kilátás a OB Molunat ütegállásokból Molunat félszigetére. forrás: http://www.paluba.info

Cavtat. forrás: www.marinas.com

Molunat ütegállás tüzérségi pozíció. forrás www. paluba.info

Prevlaka partvédelmi ütegállás. forrás:www.paluba.info

Prevlaka félsziget-katonai bázis. Balra Luciste félsziget Crna Gora. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/

Prevlaka félsziget-katonai bázis. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/

A „Neretvansko dubrovacka PDO” utolsó partvédelmi ütegállása a még horvát tagköztársaság területén lévő „Prevlaka” félszigeten volt. A félsziget teljes egészében katonai területként működött[1]. A 85.mm-es partvédelmi üteg állását az „Ostro” erődtől nyugatra lévő „Ostra” foknál voltak a sziklafalba álcázva. A 85. mm-es üteget Prevlavkán lévő 88.mm-es ágyúkkal ellátott tartalék üteggel támogatták. Konavlje (Konavle) területén a jugoszláv hadsereg több rádiókommunikációs reléállomást és tornyot tartott fenn; Vitaljina területén a „Glavica” 207.m. magaslaton, „Suvarevina” 230. m. magaslaton, „Velje Brdo” 240.m. magaslaton, „Straza” 261.m. magaslaton, „Resnica” 299.m. magaslaton, „Ilijin vrh” 561.m. magaslaton, „Snjeznica hegy Ilijin Vrh” 1234.m. magaslaton, Jasenica településen a „Jasenica” 505. m. magaslaton és a „Golubinac” 551.m. magaslaton. Ezen állomások biztosították a rádió összeköttetést a katonai objektumok közt[2].

A „Neretvansko dubrovacka PDO” zónáját a Visz (Vis) és Lasztovó (Lastovo) rakétavédelmi rendszere (BROM) fedte le, valamint a dubrovniki, konavljei és prevlakai részt a már 9. VPS „Tivat-Kumbor” haditengerészeti szektor „Obosnik” támaszpontján lévő „BROM”. A „PDO” zónáját egyébként a szpliti, plocsei és tivati (Kumbor) haditengerészeti erők hadihajózó egységei támogatták. A „Neretvansko dubrovacka PDO” zónáját emellett a haditengerészet kiszolgáló légvédelmi erők is kiszolgálták, a szpliti „Divulje” és a boszniai Mosztárban lévő (Mostar) „Ortijes”katonai repülőtereiről.

A 9. VPS szektorban Kumbor haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ. A kumbori OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások Obosnik (Kumbor-Lustica), Crni Rt (Sutomora-Bar), Mljet (Gruj fok), az ezerkilencszázhatvanas évekig SG-6B radar Mavrijan[3] (Ulcinj) helyeken.

[1] 1973. évben a belgrádi (Beograd) Technikai Kísérleti Központ (Tehnicki Opitni Centar „TOC”), létrehozott hét, a szárazföldi erők haditechnikai működésével, fejlesztésével kapcsolatos katonai-műszaki intézetet. A fegyverek és a katonai felszerelések minőségi vizsgálatával és értékelésével foglalkozó haditechnikai intézetek két kiemelet lőtéren tudták kísérlet tárgyává képezni a haditechnikai fegyvereket. Egyik volt "Nikinci" a másik pedig "Prevlaka". „Prevlaka” az egyik legmodernebb tüzérségi lőtérként működött a TOC keretén belül, ahol jelentős tüzérségi, légvédelmi muníciót tároltak és próbáltak ki nap mint nap. Prevlakán a 9. VPS „Kumbor-Tivat” a 69. haditengerészeti technikai rakéta bázisát, „VOJIN” légtérfigyelő- radaros századát, légvédelmi zászlóalját (20. és 40.mm-es tüzérségi ágyúkkal ellátva), „OROSt” tengerrészt figyelő radar szakaszát a kumbori századából és partvédelmi ütegét állomásoztatta. Ezen erőket a tivati „Kumbor” 9.VPS hátországi ellátó zászlóalja támogatta.

[2] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[3] Mavrijan SG-6B radart kiváltotta a 70- es évektől a Crni Rt. (Bar-Sutomora) helyen kiépített nagyobb hatótávolságú radar. Napjainkban modern radarmegfigyelő üzemel Mavrijanon.

„Crnagorska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO)

A „Neretvansko Dubrovacka PDO” prevlakai parti tüzérsége valamint a „Crnagorska PDO” lusticai félsziget parti tüzérsége egymást átfedő közös területen ellenőrizte a „Crnagorska PDO” alá tartozó „Bokakotorska” öböl bejáratát. A parti tüzérséget támogatta a „Neretvansko Dubrovacka PDO” déli, keleti részét lefedő és a „Crnagorska PDO” területét, majdnem a jugoszláv-albán határig kiterjedő rakétás védelmi rendszer (BROM), mely a Lustica félsziget Obostnik magaslaton állomásozott. Ulcinj és hozzá tartozó tengerpart részen, a jugoszláv-albán határig mobilizált „SOPL” rakétás-rendszerrel ellenőrizték. Kumborban OSOJ védelmi radarközpont működött, mely alá tartozott a mljeti OROSt mellett, Obosnik és Crni Rt.(Bar) területén lévő OROSt. A Herceg Novi- Lustica félszigeten volt a JRM egyik radarállomása, az Obosnik magaslaton. A másik pedig Ulcinjnél a Marjan (Mavrijen) magaslaton. A kommunikációt szolgálta ki a Kotor felé magasodó Lovcen hegység 1749.m.magas „Stirovnik” magaslatán lévő adótorony.

Kotori öböl és montenegrói védelmét ellátó partvédelem.

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(sárga pont: partvédelmi ütegek, lila szín:”BROM” rakéták hatótávolsága, PM: „BROM ”rakétavédelmi bázis, zöld, világos zöld, sárga, narancssárga színek: hatótávolság-területi lefedettség parti tüzér ütegek, rózsaszín: kontinens-könnyű partraszállási zóna, sötétlila ellipszis alakú vonal::parti üteg zónája, zöld pont: fontosabb városok

Crna Gora tengerparti zóna térkép. alapkép forrás: http://www.batomandic.com/images/wmax/coast-color.jpg

A „Crnogorska” partraszállási zóna (pomorsko-desantna osnovica „PDO”) az akkori Jugoszlávia horvát és crna gorai tagköztársaságok közti geográfiai határtól (Kobila hegység), „Sutomore” szutomorszki öbölig (Bar járás) tartott. Kilenc partvédelmi tüzérüteg biztosította a szárazföldet; „Kobila, Kabala, Arza, Rt Veslo, Kociste, Traste, Platamunti, Skocidjevojka, Crni Rt”. Szutomorétől a Jugoszlávia és Albánia közti államhatárig (Bojana „Buna” határfolyó) lényegében egy külön védelmi területet alakítottak ki, tekintettel arra, hogy a szutomorei öböltől már a „Skadarsko” tó (Skodra) és a tó valamint az Adria közt húzódó „Rumija” hegység egyfajta természetes akadályt képezett egy a szárazföld belseje felé irányuló ellenséges intervenciónak. A Bár (Bar) és Ulcinj közti zónában a JRM két partvédelmi üteggel fedte le a védelmi szektorát „Volujica, Dobra Voda”.

A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének (JRM) legnagyobb bázis a 9. haditengerészeti szektor (VPS) „Tivat” a crna gorai tagköztársaság „Bokakotorska” öböl” területén helyezkedett el. Ezen öböl lényegében magába foglalta a nyílt tengerész felőli bejáratot „Bokakotorska vrata”, a „Hercegnovski” öblöt, „Kumborski” szorost, „Tivatski” öblöt, „Verige” szorost és a „Kotor” öblöt. A „Bokakotorska” öblöt határoló szárazföldi partszakaszt „Hercegnovi-Perast-Kotor” az „Orjen” és „Lovcen” hegységek zárták le a szárazföld belseje felé. A hegységek természetes akadályt képeztek egy esetleges partraszálló ellenséges erő további szárazföldi belső területek felé történő támadó műveletéhez. A „Bokakotorska” öbölbe történő partraszállás esetén a támadó erőknek a hegyvidéki nehezen járható terepviszonyainak elkerülése végett az offenzív hadmozgás „Hercegnovi- Cavtat”, „Tivat-Budva” vonalon irányozták elő. A „Bokatoroska” zóna védelme érdekében a JRM az öböl bejáratánál „Lustica” félszigeten jelentős számú katonai objektumokat működtetett[1].

A Kotor öbölben a haditengerészet „Vitoglav”, „Peras”, „Gospa Rt” területén álcázott hadihajók kikötésére alkalmas mólót épített ki. Ilyen álcázott kikötő volt Bigova területén is[2].

A JRM 9. haditengerészeti szektor legnagyobb bázisa a „Hercegnovski” (Kumbor) és „Tivatski” öbölben (Tivat) volt. Ezen központ alá tartoztak az alábbi objektumai: „Tivatski Arsenal” katonai objektum és hadikikötő (Tivat), „Sava Kovacevic” MTRZ hadihajó szerelő és javító üzem (Tivat), hadikikötő (Tivat), „Seljanovo” foknál lévő katonai objektum (Tivat), laktanya és hadianyag raktár Lepetane[3] (Tivat), „Ostrvo cvijece” sziget[4] katonai turisztikai komplexum (Tivat), tüzérségi hadi üzem Opatovo (Tivat), „Prevlaka” katonai terület (Tivat), tűzérségi hadianyag raktár „Morinj” (Morinj) településen[5], „Vrmac-Glavati” hadianyag raktár Muo-Prcanj)[6], üzemanyag raktár „Jugopetrol” Lipci (Risan)[7], laktanya „Kamena” (Kameno-Herceg Novi), „Orjenski bataljon” laktanya és hadikikötő „Kumbor”[8](Kumbor), „Hidrobaza” (hidroplán leszálló pálya) „Kumbor” (Kumbor)[9], hadianyag raktár és laktanya „Sasovici” (Zelenika-Sasovici),[10] Zelenika JNA parancsnoki épülete (Zelenika), Meljine katonai kórház[11] és parancsnoki objektum[12], laktanya „Baosici” (Baosici)[13], Mamula sziget haditengerészeti megfigyelő objektum, katonai komplexum "Marka Cara" és "Stara menza" (Herceg Novi)[15], „Kociste” lő és gyakorlőtér (Kociste-Lustica), „Milan Spasic” laktanya (Radovici-Lustica)[16], „Klinci” laktanya (Klinci-Lustica), katonai objektumok; „Stara Menza[17], „Spilice, Rakite, Rosa” parti sziklákba rejtett, álcázott hajóbunkerok (a „Rosa” bunker tengeralattjárók számára alakították ki), további hadianyag raktár volt a „Pristan és Petrovici” (Lustica)[18], valamint üzemanyag raktár és hadianyag raktár Spilice-Raketi (Lustica) területén,. A JRM lövészeti zónát, lőteret működtetett „Arza” foknál[19], „Bigovo” katonai turisztikai komplexum- Traste fok (Bigovo).

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[2] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine. http://radiojadran.com/vojska-otisla-ostali-uruseni-objekti-cekaju-investitore-i-vecu-brigu/

[3] http: // www. vijesti. me/ vijesti/ opstina- tivat- i- cok- ce- napraviti- mini- olimpijsko- selo- samo- se- ne- zna-kada-801637/galerija?p=1

[4] http://www.politika.rs/sr/clanak/37670/Region/Nove-gazde-za-Ostrvo-cveca

[5] www.gov.me/ResourceManager/FileDownload.aspx?rId=217167...

[6] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[7] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[8] http://www.vijesti.me/vijesti/vojska-nastavila-iseljenje-iz-kasarne-orjenski-bataljon-96090

[9] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=6615.0

[10] http: // www. m onitor. co. me/ index. php? option= com_content & view= article&id= 5728: zaputeni- vojni-objekti -u- herceg- novom- opasnost- o- kojoj – se - uti- & catid= 3966: broj- 1266& Itemid= 5250, https: // www. bokanews.me/featured/23215/

[11] http://www.centarnovi.com/

[12] http://www.vijesti.me/vijesti/propada-bivsa-komanda-mornarice-skitnice-spavaju-na-epoletama-196859

[13] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[14] http: // www. mans. co. me/ wp- content/ uploads/ or/ planskadokumentacija/ PLANSKA_DOKUMENTA_ HN/ Duboki_Do/tekst.pdf, http://azil.cistoca-hn.com/,

[15] https:// www. ekapija. com/ news/ 41740/nastavlja- se- prodaja- vojne- imovine- u- crnoj- gori- pod-lupom-tri- nove, http: // radiohercegnovi. net/ tag/ kompleks- marka- cara/, http: // www. mans. co. me/ wp-content/ uploads/ 2009/ 08/ plan-privatizacije-2008-prilog.pdf,

[16] „Radovici” bázison állomásozott a JRM 9. VPS; 130. műszaki zászlóalj (inzb), 140. partiőrség rakétás divízió (ord), 86. könnyű tüzér divízió (lad) PVO, 204. partiőrség rakétás divízió (ord).

[17] http://www.mans.co.me/wp-content/uploads/2009/08/plan-privatizacije-2008-prilog.pdf

[18] http:// www. vijesti. me/ vijesti/ skladiste-municije-tik-uz-more-91429, http://www. vijesti.me/ vijesti/ stotine- tona- eksploziva- u-srcu-boke-94043

[19] http: // radiotivat. com/, http:/ / opstinativat. com/ cg/ images/ stories/ Usvojeni % 20 PUP/ PUP_ Tivat_ tekstualni% 20 dio_septembar_ SMANJEN. pdf, file: /// C: /Users /SzelesT /Downloads / Ugovor % 20 gromobranske %2 0instalacije[1].pdf

Lustica félsziget. Háttérben az Orjen hegység és a „Hercegnovski” öböl. forrás:

https://www.lusticabay.com/hr/masterplan

Légifotó. forrás:https://www.shutterstock.com

Légifotó. forrás: https://360monte.me/kotor-cruise

Kilátás a Rumija hegycsúcsról Bár városra. forrás: www.montenegro-visit.com

A 9. VPS (Tivat) a „Bokakotorska” öböl északi bejáratánál „Kobila” területén három D-40-es olasz gyártású 76.mm-es ágyúból álló üteg felügyelte a tengert és az öböl bejáratát. Lustica félszigeten a „Bokakotorska” öböl déli bejáratánál a JRM 9. VPS (Tivat) szinte a félsziget egészén katonai erőket állomásoztatott[1]. A kotori öböl bejáratát a Kabala foknál (Durov kamen) lévő négy 76.mm-es D-40-es olasz gyártású ágyúval rendelkező üteg biztosította. A „Bokakotorska” öböl bejáratot biztosította az Arza foknál lévő két 150.mm-es D-50 Osztrák-Magyar Monarchia által gyártott ágyúval felszerelt üteg. A nyílt tengert és az öbölbejárat egy részét fedte le a „Veslo” foknál a „Gomilice” magaslaton üteg. A további lusticai ütegek már a nyílt tengert fedték le, illetve biztosították a „Traste” öblöt, mely Lustica félsziget Adria tengerrel érintkező „nyakánál” terület el. Ezen ütegek voltak a „Traste” öböl északnyugati részén lévő Kocsiste (Kociste) ütegállás, ahol négy 80.mm-es M-28-as csehszlovák gyártású ágyú, valamint a „Traste” öböl délkeleti részén a Traste foknál (Bigova katonai bázis) lévő „Traste-Bigova” ütegállás, ahol három 150.mm-es M-28 az Osztrák-Magyar Monarchia által gyártású ágyú védte a partszakaszt és nyílt tengert[2].

[1] „Milan Spasic” laktanya (Radovici) , „Gornji és Donji Klinci” laktanya (Klinci), „Spilice, Rakite, Rosa” parti sziklákba rejtett, álcázott hajóbunkerok (a „Rosa” bunker tengeralattjárók számára alakították ki), további hadianyag raktár volt a „Pristan-Petrovici” (Lustica), üzemanyag raktár Spilice-Raketi (Lustica), lőtér „Kociste és Arza”, Kabala fok partvédelmi üteg állás (Gornja Kabala-Lustica), Gola Gomila 155. m. (Lustica), Arza fok partvédelmi üteg állás (Lustica), Macka 172.m. (Lustica), Kociste fok partvédelmi üteg állás (Lustica), Veslo partvédelmi üteg állás (Lustica), Traste fok partvédelmi üteg állás (Lustice),

[2] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

Montenegrói partvonal. forrás: http://www.petrovac.org/mapa

Kobila partvédelmi ütegállás.forrás: http://ifjmonarchista.blog.hu/2009/08/27/loallasok_a_kobila_szoros_keleti_oldalan

Kabala partvédelmi ütegállás. forrás: http://ifjmonarchista.blog.hu/2009/08/27/loallasok_a_kobila_szoros_keleti_oldalan

A „Bokatoroska” zóna, mint esetleges szóba jöhető partraszállási zóna (PDO) védelme a partvédelmi tüzérség által erősnek számított. Behatolni a kotori öbölbe majdhogynem lehetetlennek bizonyult[1].

Egy ellenséges, montenegrói partvidéken történő intervenció könnyebb, de nem egyszerű partraszálló helyszíneként jelölte meg a JRM a budvai (Budva) öblöt, Buljarica (Petrovac na Moru) és Bár (Bar) partmenti területét. Ezen részen lényegében a nyílt tenger hullámai mosták a tucatnyi parti apró kavicsos öblöket, melyek kiváló lehetőséget nyújtottak egy ellenséges deszantakció számára. A „Budva-Buljarica-Bar” vonal mögött azonban elterültek a „Lovcen, Branjevina, Pastrovici Gora, Sozina, Rumija” hegycsoportok, melyek természetes akadályként állták a szárazföld belsejébe behatolni szándékozó ellenséges erők útját. A belső montenegrót a titógrádi (Titograd „mai nevén Podgorica”) 2. hadtest erői ellenőrizték[2].

A „Budva-Buljarica-Bar” partvonalra deszantoló ellenség a gépesített erőit a belső szárazföld felé lényegében a hegycsoportokat átszelő közlekedési útvonalakon tudták volna mozgatni. Ilyen útvonalak voltak a „Budva-Cetinje” közti közút, a „Buljarica (Petrovac)- Vrpazar- Podgorica” vagy a „Bar- Vrpazar-Podgorica” közti közút. Mindegyik a jól védhető és nehezen járható, emelkedőkkel és lejtőkkel, szintemelkedéssel taglalt hegyi út volt. Budva esetében fennállt még Tivat vagy Kotor elérése is közúton[3].

A JRM 9. VPS a „Budva-Buljarica-Bar” zónát öt partvédelmi ütegével védte; „Platamuni, Skocidjevojka, Crni Rt, Volujica, Dobra Voda”. Budvai öblöt a JRM 9. VPS két üteggel védte a „Platamuni” és „Skocidjevojka” tüzérállásaival. Emellett a Buljaricában lévő „Crni Rt” üteg is lefedte a budvai öböl déli részét, de a fő védelmet „Platamuni” és „Skocidjevojka” adta. Platamuni területén a JRM katonai bázist és tüzérségi lőteret működtetett. A bázis a Jaz” öböltől a „Tresteno” öblön át a Platamone fokig tartott[4]. A partvédelem „Platamuni” ütegét a 138.m. magaslaton helyezte el, ahol két 150.mm-es D-40-es Osztrák-Magyar Monarchia által gyártott ágyú kontrolálták a tűzzónájukat a Platamone fok irányába[5]. A budvai öböl déli partvidékét és a buljaricai partot a bári (Bar) járáshoz tartozó „Skocidjevojka” (Rezevica-Krstac) foknál (Skocidjevojka katonai bázis) a JRM 9.VPS négy 88.mm-es D-56 német gyártású ágyúval ellátott üteggel biztosította[6]. A Buljarica parti zóna partraszállási, deszantolási lehetőséget adó tengerpartját a „Skocidjevojka” üteg mellett a „Crni Rt” foknál, négy 88.mm-es M-31-es német gyártású ágyúval felszerelt üteg védelmezte. Ezen üteg már a szutomorei (Sutomore) és bári (Bar) tengerparti szakaszt is felügyelete. Bár város fontos tengerparti kikötőként is üzemelt a turisztikai pihenőhely mellett. A JNA 2. titógrádi (Podgorica) hadtest 3.”partizán” divízióját állomásoztatta a városban a "Pero Cetkovic" laktanyában[7]. A partvédelmi erők „Crni Rt” területén lévő laktanyában[8] és a Bártól délre eső „Volujica” kiemelkedés, Bigovica részen négy 80.mm-es csehszlovák M-28-as ágyúval felszerelt üteggel működő katonai objektumban, valamint „Dobra Voda” területén Mogila magaslatnál négy 88.mm-es M-31-es szovjet gyártású ágyúval felszerelt ütegállásban állomásoztak.

[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[2] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[3] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[4] https://www.mycity-military.com/Vojske-sveta-baze-i-objekti/Vojske-bivsih-Republika-SFRJ_223.html

[5] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[6]http://www.bankar.me/2014/12/19/skocidevojka-austrijancima/, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.mans.co.me/wp-content/uploads/studijeslucajeva/urbanizam/SKOCIDJEVOJKA.pdf, http:// www. politika. co. rs/ sr/ clanak/ 59377/ Region/Luksuzna-Skocidevojka-za-elitu

[7] http://www.novosti.rs/vesti/naslovna/aktuelno.69.html:178734-Ukradeno-50-snajpera

[8] Crni Rt katonai bázis. A partvédelmi üteg mellett a laktanyán kívül még védelmi megfigyelő radarállomás (OROSt) is üzemelt.

Ulcinj. http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1983p25-ulcinj-i-karaule

„Arsenal „Tivat. forrás: www.bokanews.me

„Kumbor”katonai bázis egykoron (felső kép) és napjainkban tervezett polgári jachtkikötővel (alsó kép). forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t3043p750-kumbor-1986-1987

„Pristan-Lustice” katonai bázis. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t3043p750-kumbor-1986-1987

„DBM” deszantoló hadihajó „Rakite” katonai bázison.

forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t3043p750-kumbor-1986-1987

A „Crnogorska” partraszállási zóna (pomorsko-desantna osnovica „PDO”) lényegében Szutomore településig tartott. Mint említve lett már Szutomorétől a jugoszláv-albán államhatárig a JRM külön hadműveleti zónaként kezelte a szárazföldi területét Crna Gorának[1], ezen belül is a tengerparti szakaszt „Sutomore- Bar- Ulcinj”. Mindezt a geográfiai adottságok miatt alakították ki. A megközelítőleg 60.km. hosszan északnyugat délkelet irányba húzódó külön hadműveleti zóna magába foglalta az alábbi behatárolt geográfiai területet; északi határ: „Sutomore (Adria tenger)-Virpazar (Skodra tó) vonal (Adria tenger- Pastrovici hegység-Lokvica hegység- Crmocko polje mező- Skodra tó), keleti határ: Skodra tó partvonala Virpazartól- Ckláig, déli határ: „jugoszláv- albán államhatár”; Skodra tó- Anamali tájrész- Bojana folyó vonala, Bojana folyó-Adria tenger torkolata, nyugati határ: Adria tenger partvonala a Bojana folyó torkolatától Szutomoréig.

Szutomore (Sutomore)- Virpazar közti közel 17. km. hosszan[2] húzódó vonal az Adria tenger és a Skodra tó közt húzódó hegyvidékes területe volt. A két települést közvetlenül vasútvonal kötötte össze. A Skodra tó partján lévő Virpazar település (Crmicko polje) lényegében „kaput” képzett Crna Gora fővárosa, „Titograd” (Podgorica) felé, úgy vasúton, mint közúton. Szutomoréból közúton Virpazarba a tengerparti Bar városán át lehetett eljutni, érintve a „Sutorman” hágót”, mely a „Bljeskeza” hegytömböt választotta el a „Rumija” hegytömbtől. A Rumija hegytömb erős kitett sziklás terepviszonyai és az ezer métert meghaladó[3] magaslatai révén egy fajta természetes gátként zárta el a tengerparti részt („Sutomore-Bar-Ulcinj”) a szárazföld belseje felé („Virpazar- Titograd”). A hegytömb északnyugat-délkelet vonalon húzódott párhuzamosan a tengerparttal a partvonal („Sutomore-Bar-Ulcinj”) és a Skodra tó partszakasza („Virpazar-Boboviste-Ckla”) közt. Ezáltal a tengerparti részt leválasztotta a Skodra tótól. Szutomore és Bár közt a „Patrovici” és a „Sozina” hegyek magaslottak, a „Sutorman” hágóig. A hágótól nyugat-keleti irányon a Skodra tó felé már a Rumija hegytömbje terült el „Bar- Stari Bar- Dobra Voda- Krute- Vladimir-Sukobin” települések mögött, lezárva az ulcinji „dimbes-dombos” síkvidéket. Mint már említve lett a JRM „külön hadműveleti zónáját” három partvédelmi üteggel fedte le egészen az ulcinji „Mendra” fokig. Ezen három üteg volt a szutomorei Crni Rt foknál lévő „Crni RT” üteg, a Bár várostól délre eső „Volujica” üteg és a Dobra Vodánál lévő „Dobra Voda” üteg.

[1] „akkori jugoszláv tagállam” napjainkban már önálló állam „Montenegro”

[2] Légvonalban mért távolság Crni Rt foktól a Skodra tó virpazari hídig „Lesendro” .

[3] Legmagasabb pontja a Rumija hegycsúcs 1594.m.

„Sutomore-Bar-Ulcinj” vonal térképen. forrás:http://sutomore.rs/wp-content/uploads/2013/12/mapa-crne-gore.jpg

Az ulcinji „Mendra” fok és a Bojana folyó torkolata (jugoszláv-albán államhatár) közt nem voltak kiépített ütegállások 1992-ig[1]. A zónát a tengerparttól (Mendra fok-Ulcinj- Deran fok- Bojan folyó torkolata „államhatár”) a Saszkó (Sasko) tóig a bokakotori öböl Lustica félszigetén, Obosnik magaslaton lévő „BROM” rakétavédelmi rendszer fedte le. A rakétavédelmi rendszert a bári (Bar) Crni Rt-nél lévő OROSt (radar) szolgálta ki. Emellett Ulcinjnál, nem fix telepítésű „SOPL” mobilizált védelmi rakétákkal felszerelt ütegek álltak készenlétben a partvédelemre. Ulcinj városban a 9. VPS JRM 16. számú határvédelmi tengerészgyalogsága állomásozott a „Zoganje” kaszárnyában.^{^[2]} További objektumok voltak, „motel Sas sa Vladimir”, „Valdanos” katonai-turisztikai pihenő és szabadidő komplexum”. Ulcinj „Mavrijan” magaslaton „VOJIN” légtérellenőrző radar működött[3].

[1] 1992. júniustól a JNA feloszlik és Szerbia valamint Montenegró, mint Jugoszlávia újdonsült szövetségi állama létrehozza közös haderejét „Jugoszláv Hadsereg (VJ)” elnevezéssel. Crna Gorában a VJ két újabb partvédelmi üteggel erősíti meg a tengerparti zónát; Stara Ulcinj fok (Ulcinj) és Deran fok, valamint az 510.m. Kameno magaslatnál tüzérségi ütegállások. http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=753.495;imode

[2] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1983p25-ulcinj-i-karaule

[3] https://www.mycity-military.com/PVO-i-sistemi-VOJ/Radari-u-SFRJ-SRJ.html

A Bojana folyó torkolata (kemping Ada, a távolabbi folyóág az államhatár). forrás: https://360monte.me/ulcinj

Deran fok (Ulcinj) felé a tengerpart „Breg mora”. forrás: https://360monte.me/ulcinj

Bojana folyó felé a tengerpart „Breg mora”.forrás: https://www.123rf.com/photo_37459189_aerial-view-of-the-velika-plaza-ulcinj-montenegro-.html

Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag legvégén tüntettem fel.

A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/

vagy email-en. program5000@gmail.com

A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni a szerzőt és a forrás linkünket !!!

FOLYTATJUK.

HORVÁTORSZÁG HÁBORÚJA 1991-1996 INFORMÁCIÓS BLOG

Keresés ebben a blogban

A JUGOSZLÁV HADITENGERÉSZET 9. RÉSZ

Megjegyzések

Megjegyzés küldése