A JUGOSZLÁV HADITENGERÉSZET 11 RÉSZ


TENGERALATTJÁRÓ VADÁSZOK, ŐRNASZÁDOK, JÁRŐRNASZÁDOK



A Királyi Jugoszláv Haditengerészet rendelkezett három tengeralattjáró vadászatra használt torpedós naszáddal, melyek az ezerkilencszáz harmincas években készültek. Pontos adatokhoz a hajók építésének évéről és helyszínéről, és szolgálatba lépéséről, nem jutottunk. A három hajó közül az egyik volt a „Neretva”[1], mely több mint négyszáz tonnát nyomott. Hossza 56.70 méter, szélessége 6.50 méter volt.  A másik a „Klis”[2] volt, mely kétszázharminc tonna súlyú volt. A harmadik hajó a „Lastavica”[3] nevet viselte. Súlya kétszázhatvan tonna volt.
A „Neretva” 1941-es jugoszláv kapituláció során az olasz hadiflottához került, ahol „Zuri” névre keresztelve állt szolgálatba torpedós naszádként. A hajót az olaszok ellátták egy darab 76. mm-es L 40-es légvédelmi ágyúval, 20 mm-es L 70-es légvédelmi géppuskával, 13.2 mm-es géppuskával és két mélytengeri bombák telepítésére alkalmas „bombavetővel”. 1942-ben a hajó a háborús harcok során eltűnt, elsüllyedt-pontos adat nincs róla.
A „Klis” 1941-es jugoszláv kapituláció során az olasz hadiflottához került, ahol „Levrera” névre keresztelve állt szolgálatba torpedós naszádként. 1943. szeptemberében az olasz kapituláció során a dalmát vizeken járőröző hajó légitámadás során megsemmisült.
A „Lastavica” 1941-es jugoszláv kapituláció során az olasz hadiflottához került, ahol „Rondine” névre keresztelve állt szolgálatba torpedós naszádként. 1943. szeptemberében az olasz kapituláció során német ellenőrzés alá került a hajó Sibenik kikötőjében. A németek vontatóhajóként használták.

Korvett „Nada”

Korábban a brit haditengerészet „Flower” osztályú „Mallow” (K81) korvettje. A hajó „Smiths Dock Company” brit cég „Harland and Wolff”, észak-írországi Belfast-i hajógyárában készült el 1939-ben. Súlya normál terhelésnél 925 tonna, terhelt súly 1170 tonna. Hossza 62.5 méter, szélessége 10.11 méter. A motor erőssége 2750 lőerő volt. Két „Admiralty” hármas gőzmotor hajtotta meg, maximális 16 tengeri csomóval. A brit hadihajó részt vett a II. Világháborúban, torpedó rombolóként, majd 1944. január 11-én megkapta a Jugoszláv Haditengerészet SJPS. A Jugoszláv Haditengerészetben „Nada” névre keresztelték át. 1945-ben a Joszip Broz Titó vezette partizán erők haditengerészeténél új névvel „Partizanka” állították szolgálatba.  A hajó 1949-ben ismét visszakerült a brit „Royal Navy” haditengerészethez, ahol „Mallow” néven szolgált, de ezen év októberében a britek eladták Egyiptomnak, ahol „El Sudan” néven szolgált 1975-ig a haditengerészetben[4].

[1] http://xoomer.virgilio.it/ramius/Militaria/cannoniere-posamine-dragamine.html, Maurizio Brescia: Mussolini s Navy: A Reference Guide to the Regia Marina 1930-1945
[2] http://xoomer.virgilio.it/ramius/Militaria/cannoniere-posamine-dragamine.html, Maurizio Brescia: Mussolini s Navy: A Reference Guide to the Regia Marina 1930-1945
[3] http:// www. navypedia. org/ ships/ italy/it_cm_pg2.htm, http:// www. montenegrina. net/pages/ pages1/ istorija/ dokumenti/ pristan2_grupa_autora. htm, http:// www.paluba. info/ smf/ index. php? topic= 7864. 915, http://xoomer.virgilio.it/ramius/Militaria/cannoniere-posamine-dragamine.html, Maurizio Brescia: Mussolini s Navy: A Reference Guide to the Regia Marina 1930-1945
[4] http://www.navypedia.org/ships/yugoslavia/yu_es_nada.htm





Partizanka (ex Nada). forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=7913.0



A hajót ellátták a britek fegyverzettel: egy darab „egycsövezetű” 101.6 mm-es 45-ös BL Mk IX-es ágyúval, két darab „pom-pom” 40. mm-es légvédelmi ágyúval, hat darab „egycsövezetű” 20. mm-es Oerlikon 70-es Mk II/IV-es légvédelmi ágyúval, két 12.7 mm-es és két 7.7 mm-es géppuskával, két darab „DCT” mélytengeri aknával és két darab hordozható „DCR” mélytengeri aknával.1945-től a már jugoszláv tulajdonba került hajót felszerelték „Hedgehog” tengeri aknavetővel és két darab „egycsövezetű” 57. mm-es „Hotchkiss” 40-es romboló ágyúval, A hajót ellátták „286” típusú szenzorral és „290” típusú radarral, szonárral.[1]





Tengeri aknazárak az Adrián a II. Világháborúban. forrás:www.paluba.info



Őrnaszádok „CO 1 osztály”

A Jugoszláv Haditengerészet számára az ezerkilencszázötvenes és ezerkilencszázhatvanas évek közt, „A” és „B” sorozatban elkezdődött a Kraljevica „Tito” hajógyárban a „CO 1” osztályú járőrhajók (patrolni brodovi „PBR”) legyártása, elsősorban a tengeralattjárók elleni harci feladatok végrehajtásának céljából, illetve határőrizeti feladatok védelmére. Az „A” osztályú hajókat 1951-1954. közt, a „B” osztályúakat 1954-1957. közt állították a JRM szolgálatába. Az „A” osztályt 1973-84. közt kivonták a szolgálatból. Az „A” sorozatban készültek el a PBR-501[1], PBR-502.[2], PBR-503.[3], PBR-504.”Napred”[4], PBR-505.[5], PBR-506.”Junak”[6], PBR-507.[7], PBR-508.[8], PBR-509.[9], PBR-510.[10], PBR-511.[11], PBR-512.[12] Az első prototípus a „PBR-501” volt.[13]  A „B” sorozatban elkészült a PBR-513.[14], PBR-514.[15], PBR-515.[16], PBR-516.[17], PBR-517.[18], PBR-518.[19], PBR-519.[20], PBR-520.[21], PBR-521.[22], PBR-522.[23], PBR-523.[24], PBR-524.[25] Az „A” sorozatú acélvázas hajók normál súlya 194 tonna volt, terhelt súlya pedig 203 tonna. A „B” sorozatú acélvázú járőrhajók alapsúlya 218 tonna volt, a terhelt 240 tonnát fegyverzettel, harckészültségi állapotban. Az „A” osztályú hajók hossza 41.16 méter volt, szélességük 6.38 méter. A „B” osztály esetében a hosszúságuk 43.5 méter, szélességük 6.30 méter volt. Az „A” osztályú hajók 18.2 tengeri mérfölddel a „B” osztályúak 19.2 tengeri mérfölddel tudtak maximálisan haladni. Mindkét osztályú hajót két darab, egyenként 1545 KW-os, 1650 lőerős „SEMT Pielstick PA1 16V” dízelmotor hajtotta, mely akár 18 tengeri csomóra volt képes. Negyvenöt fős személyzet látta el a szolgálatot a hajón.
Mivel a hajók fő feladata volt a tengeralattjárók elleni harci tevékenység, ezért mindegyik rendelkezett a tengeralattjárók elleni „bombákkal”, melyeket tatrészen kialakított rakétás  „MK-6 bombavetőkkel RDB”, egyes hajókon orr részen két „JEZ” mélytengeri tengeralattjárók elleni „bombakivetővel”,  vagy mélytengeri bombák kioldására alkalmas tatrészi kivető sorral „KDB” láttak el. Emellett a hajókat felszerelték légvédelem céljából és hadihajók elleni harchoz alkalmazható ágyukkal. Ezen felszereltség hajónként változó volt. Kezdetben 76.mm-es D 50 amerikai ágyúk játszottak szerepet a hajók orr és tatrészi védelmében, melyeket az ezerkilencszázhetvenes években végrehajtott modernizációval L 60 és L 70 40. mm-es „Bofors” ágyúk váltottak fel. A hajók légitámadás elleni védelmében a négy illetve két 20. mm-es légvédelmi ágyúk kaptak szerepet, melyek egy vagy „négycsövezetü” M55, M71, M75 volt. Az ágyúk mellett 12.7 mm-es légvédelmi géppuskák is védelmet adtak a hajóknak. A fegyverzetek típus választása és száma több hajó esetében is eltérő volt. 
A modernizáció az elavult haditechnikát váltotta fel, így a hajók eltérően egymástól folyamatosan álltak át korszerűbb haditechnikára. A hajók időszakban még radarral, lokátorral nem rendelkeztek. Az ezerkilencszázhetvenes években az „A” és „B” sorozat fegyverzeti modernizáción esett át, mely azzal járt, hogy a korábbi ágyukat más-más ágyuk váltották hajónként. A legnagyobb lépést a „B” sorozatnál bevezetett az orr részen kialakított négy darab tengeralattjárók elleni szovjetgyártású „RBU-1200” egyenként öt darab „RGB-12” 252 mm-es mélytengeri bomba kilövésre alkalmas „vető” állás, valamint a hajó oldalain két darab, egyenként két-két „Svitac 128.mm-es” rakéta kilövésére alkalmas „vető” állás felszerelése a hajókra.


[1] 1951-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007.
[2] 1951-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[3] 1952-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[4] 1952-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[5] 1952-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[6] 1952-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[7] 1953-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[8] 1953-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[9] 1953-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[10] 1953-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[11] 1953-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[12] 1954-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. http: // www. paluba .info/ smf/ index. php? topic= 23696.105, http:/ /jna-sfrj.forumbo.net/t2219-pbr-520-streljk
[13]  http: // www. paluba .info/ smf/ index. php? topic= 23696.105, http:/ /jna-sfrj.forumbo.net/t2219-pbr-520-streljko, Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[14] 1954-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[15] 1954-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[16] 1954-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[17] 1955-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[18] 1955-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[19] 1955-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[20] 1956-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[21] 1956-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[22] 1956-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[23] 1956-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[24] 1956-ban gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[25] 1957-ben gyártották a Kraljevica „Tito” hajógyárban. Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007



 „RBU-1200”. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,13768.0.html

„Bofors L-70 40.mm-es és a négy darab „RBU-1200” rakéta vetőből két darab a PBR-520 járőrhajón forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t2219p60-pbr-520-streljko

Tengeralattjárók elleni bombák kivetésére szolgáló rakétavető „RDB „állások (MK-6).forrás:www.paluba.info

„Munkában” az RBU-1200-es. forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t2219p25-pbr-520-streljko

„ Oerlikon” 20 mm-es légvédelmi ágyú a PBR-503-on. forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t2219p25-pbr-520-streljko

D 50 ágyú. forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t2219p25-pbr-520-streljkoforrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,13768.0.html

A tatrészi „D 50” 76.mm-es ágyúkat válltó „Bofors” L-60. forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t2219p60-pbr-520-streljko

„JEZ” mélytengeri tengeralattjárók elleni „bombakivető”. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,23696.0.html

„JEZ” mélytengeri tengeralattjárók elleni „bombakivető”. forrás: www.paluba.info

Két „JEZ” mélytengeri tengeralattjárók elleni „bombakivető”a PBR-514. orr részén. . forrás: www.paluba.info





Az „A” és „B” sorozat a hetvenes –nyolcvanas évekre felszerelték elektronikai helyzetfelismerőkkel és harcászati eszközökkel; DECCA 45 radarral, (PEL) SQL elektromos lokátorral, „Sperry-jev” guroszkóppal. [1]
Az „A” sorozat modernizálását követően[2] a „B” sorozatból az ezerkilencszázhetvenes években modernizálásra kerülnek a PBR-519 „Miran”(később 340)[3] , PBR-520 „Streljko” (később 341)[4], PBR-521 „Marjan” (később 342)[5], PBR-524 „Proleter” (később 346)[6]. A hajókat ellátták a korábbi 76. mm-es ágyúk helyett az orr részen egy 40. mm-es „Bofors” L70, a tat részen egy 40. mm-es L60 „Bofors” ágyúval, négy „egycsövezetű” 20. mm-es agyúval, az orr részen kialakított két „JEZ” bombakivető rakéta állást felváltotta négy darab tengeralattjárók elleni szovjetgyártású „RBU-1200” egyenként öt darab „RGB-12” 252 mm-es mélytengeri bomba kilövésre alkalmas „vető” állással, valamint a hajó oldalain két darab, egyenként két-két „Svitac 128.mm-es” rakéta kilövésére alkalmas „vető” állással. A tengeralattjárók elleni mélytengeri bomba kilövésre alkalmas „MK-6 RDB vető” állások és mélytengeri bombák kioldására alkalmas tatrészi kivető sor „KDB” továbbra is a hajók haditechnikai részét képezték. A hajókat ellátták „DECCA RM-1226 radarral, „ANSCHÜTZ, STANDART IV” mágneses iránytűvel, „NEDINSCO” parancsnoki vezérlő „asztallal”, „SAL LOG 59” sebességmérővel, „ATLAS-470” mélységmérővel, „PEL SIMRAD SQ-3D/SF szonárral, „RTU-100/M” valamint „T-100/M” rádió távíró rendszerrel, „MARCONI” rádióadóval, „ARC-03” és RUP-12M, R-609 radió adóvevőkkel, „UKT-FM 66/’17 és 66/13” rádió telefonnal, „KDU 2M” radiológiai detektorral[7].

Az 503., 504., 509., 510., 511., 512[8]. járőrhajók az ezerkilencszáznyolcvanas évekig voltak a Jugoszláv Haditengerészet (JRM) aktív szolgálatában, az 519., 520., 521., 524. járőrhajók az ezerkilencszáznyolcvanas évek végéig és az ezerkilencszázkilencvenes évek elejéig. A járőrhajók közül Szudán és Indonézi haditengerészetének eladásra került az 501., 502., 505., 507., 513., 514., 515., 516., 517. és 518. A PBR-522 (modernizálva, mint PBR-344) és 523 (modernizálva, mint 345.) eladásra kerültek Banglades haditengerészetnek, ahol a 344-es P-314 „Karnphuli” a 345-ös pedig P-315 „Tistna” elnevezéssel léptek szolgálatba[9]. Az ezerkilencszázkilencvenes évek elejére a JRM kötelékében marad az 506., 508., 519., 520., 521., 524. egészen az 1990-1991. évben kirobbanó „Horvátország- Jugoszláv Néphadsereg” háborújáig, 1992. májusig[10]. 

[1] https: // www. mycity- military. com/ Ostalo-4/ Hrvatska- Ratna- mornarica_26. html,  http:/ / www. paluba. info/ smf/ index. php/ topic, 598.0. html, http: // jna-  sfrj. forum- aktiv. com/ t2910- kumbor -pc- patrolni- camci, http : // www. paluba. info/ smf / index. php? action = printpage ;topic = 598.0, https :/ /hr. wikipedia. org/ wiki/ Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice, http: // navyworld. narod. ru/ pbr. htm # 501, http ://  www.  paluba. info / smf /  index. php ?  topic = 13768 .0,
[2] Az 505. és 502. hajót felszerelték két L70-as „Bofors” 40.mm-es ágyúval és négy 20. mm-es „Oerlikon” légvédelmi ágyúval, két 128.mm-es „Svitac” rakétavetővel.  Az 503. hajón „JEZ” bombakivető rakéta állás és 20.mm-es Oerlikon volt légvédelmi célból. forrás: http: / /jna - sfrj. forumbo. net/ t2219p50- pbr- 520- streljko, http:// www. paluba. info/ smf/ index. php/ topic,23696.30.html
[3] Az 519 hajó védelmét modernizáció után ellátta egy tat részen lévő „négycsövezetű” M-75 20.mm-es ágyú, további két légvédelmi 20.mm-es M-71 ágyú, egy orr részen kialakított L70 40.mm-es „Bofors” ágyú, orr részen kialakított négy darab tengeralattjárók elleni szovjetgyártású „RBU-1200” egyenként öt darab „RGB-12” 252 mm-es mélytengeri bomba kilövésre alkalmas „vető” állással, valamint a hajó oldalain két darab, egyenként két-két „Svitac 128.mm-es” rakéta kilövésére alkalmas „vető” állással. két darab RDB és KDB. http://jna-sfrj.forumbo.net/t2219p75-pbr-520-streljko
[4]Az 520. hajó fegyverzetét kezdetben képezte egy tatrészi 76. mm-es D50 ágyú, orr részen pedig egy 40. mm-es L70 „Bofors” ágyú, valamint négy „egycsövezetű” 20.mm-es ágyú. A D50-est a modernizáció során lecserélték „Bofors” 40.mm-es L60 ágyúra. http://jna-sfrj.forumbo.net/t2219p25-pbr-520-streljko
[5] A PBR-521 járőrhajó „Bofors” 40 mm-es L-60 ágyúját az ezerkilencszáznyolcvanas éve elején lecserélték négy darab „egycsövezetű” 20 mm-es „Oerlikon” légvédelmi ágyúra. http: // www. paluba .info/ smf/ index .php?topic= 13768.0
[6] Az 524. hajó fegyverzetét kezdetben képezte orr részen két „JAZ” bombavető, 76.mm-es ágyú orr részen és tat részen  L60 40.mm-es „Bofors” ágyú. További négy m75 20.mm-es légvédelmi ágyúval volt ellátva. Modernizáció után tatrészen „négycsövezetű” 20.mm-es M-75 ágyúval szerelték fel, további két 20.mm-es M-55 ágyúval, L60 40. mm-es „Bofors” ágyúval.
[7] https: // www. mycity- military. com/ Ostalo-4/ Hrvatska- Ratna- mornarica_26. html,  http:/ / www. paluba. info/ smf/ index. php/ topic, 598.0. html, http: // jna-  sfrj. forum- aktiv. com/ t2910- kumbor -pc- patrolni- camci, http : // www. paluba. info/ smf / index. php? action = printpage ;topic = 598.0, https :/ /hr. wikipedia. org/ wiki/ Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice, http: // navyworld. narod. ru/ pbr. htm # 501, http ://  www.  paluba. info / smf /  index. php ?  topic = 13768 .0,
[8] 512 selejtezve 1982-83-ben. Elsüllyesztésre került a monenegrói Zsanjics (Zanjic) öbölben, ahol napjainkban kedvelt látogatási céljául szolgál a búvároknak. http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=13768.0, http:// www. alfadivingteam.com/ lokacije/ME/patrolac
[9] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=13768.0
[10] 1992. májusában a JRM a horvátországi adriai zónából teljesen kivonta hadihajózó erőit „Vis” és „Lastovo” szigeten lévő utolsó bázisairól. http:// www. paluba .info/ smf/ index. php?topic=13768.0, http:/ /jna-sfrj .forumbo .net/t2219p25-pbr-520-streljko



PBR-ek. forrás: www.paluba.info

PBR-501 forrás:www.paluba.info

PBR-519 forrás:www.paluba.info



Őrnaszádok „CO2 osztály”

A „CO 2” osztály első prototípusának építését az 1957. évben elkezdték, mely 1964-ben fejeződött be a PBR -551 „Mornar”[1] (később 346 hadrendi számú) szolgálatba állításával. Az ezerkilencszázhetvenes évben, 1973-ban a hajó a „Tivat” hajózási üzemében (MTRZ) modernizálták. A „Mornar” testvéreként az 1957-es éveben megépült a PBR-552 „Borac” (később 347 hadrendi számú), mely 1970-73. éveben modernizálják és 1992-ig a JRM kötelékébe szolgált. Az acél vázas hajók normál súlya 377.3 tonna volt, de teljes harci felszereltsége során a 404.7 tonnát is elérte. Hosszúságuk 56.98 méter volt, szélességük pedig 6.76. méter. A „CO-2” osztályt három darab egyenként 1545 KW-os, 2100 lóerős „SEMT Pielstick PA1 16V”[2] dízelmotor hajtotta, mely akár 21 tengeri csomóra volt képes.[3]  Átlagban 19-20. tengeri csomóval közlekedhettek. Személyzetük hatvanegy fő volt[4]. Kezdeti időszakban a hajóosztály általános technikai jellemzői voltak, két 76.mm-es D 50 ágyú, két „Bofors” 40. mm-es L60-as ágyú[5] és négy darab „egycsövezetű” 20. mm-es „Oerlikon”[6] ágyú. A modernizáció során két 20. mm-es „M-71” ágyú, két 76.mm-es agyú, valamint a két 40.mm-es L70 „Bofors” ágyú, valamit a tengeralattjárók elleni kivethető szovjet mélytengeri bombák, az orr részen kialakított két „JEZ” bombakivető rakéta állás, tatrészen oldalt két M-6 „RDB” és tatrészen „KDB”. A hetvenes évek béli modernizáció elindulásával a hajó fegyverzetét képezte az orr részen a „JEZ” bombakivetőt felváltotta négy darab tengeralattjárók elleni szovjetgyártású „RBU-1200 mm”[7] egyenként öt darab mélytengeri bomba kilövésre alkalmas „vető” állás, valamint a hajó oldalain két darab, egyenként két-két „Svitac 128.mm-es”[8] rakéta kilövésére alkalmas „vető” állás. A két darab mélytengeri rakéta „RDB MK-6” és két darab mélytengeri bombák kioldására alkalmas tatrészi kivető sor „KDB” megmaradtak. Az ezerkilencszázhetvenes években lezajló haditechnikai modernizáció révén az osztályt „DECCA RM- 1226” radarral, „ANSCHÜTZ, STANDART IV” mágneses iránytűvel, „SAGEM” parancsnoki vezérlő „asztallal”, „SAL LOG 25” sebességmérővel, „ATLAS-470” mélységmérővel, „PEL SIMRAD SQ-3D/SF szonárral, „RTU-100/M” valamint „T-100/M” rádió távíró rendszerrel, „SIEMENS” rádióadóval, R-691 és RUP-12M, R-609 radió adóvevőkkel, „UKT-FM 66/’17 és 66/13” rádió telefonnal, „KDU 2” radiológiai detektorral.[9]

[1] PBR-551, melyet 1970-73. közt modernizáltak a Tivat hajóüzemben és PBR-346 néven 1992-ig látott el szolgálatot a JRM kötelékében. http: // www. paluba. info/ smf/ index. php/ topic, 23696.45.html
[2] https://en.wikipedia.org/wiki/SEMT_Pielstick
[3] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,23696.45.html
[4] Shipyard Kraljevica List of delivered vessels 1946- 2007
[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Bofors_40_mm_gun
[6] https://en.wikipedia.org/wiki/Oerlikon_20_mm_cannon
[7] https://en.wikipedia.org/wiki/RBU-1000
[8] http://www.ird.ba/index.php?option=com_content&view=article&id=19&Itemid=34
[9] http://jna-sfrj.forumbo.net/t2219-pbr-520-streljko


PBR-551. modernizáció előtt. forrás:, www.paluba.info 

PBR-552. modernizáció után. forrás:, www.paluba.info 

PBR-552. modernizáció előtt, orr részen még „JEZ” kivetőkkel. forrás:www.paluba.info

PBR-552. modernizáció után, orr részen „RBU-1200”  kivetőkkel. forrás:www.paluba.info



A jugoszláv haditengerészetet erősítette meg a franciaországi „Le Fougeux” járőrhajó típus, melyet Franciaországban építettek a „F.C. Mediterranee Graville” hajógyárban 1954-ban. A hajó az USA haditengerészetének tulajdonában volt. 1956-ban megkapták a jugoszlávok, ahol a haditengerészet szpliti „Lora” bázisán szolgált a 38. számú járőrhajó osztályban, divízióban, mint PBR-581 „Udarnik”. 1984-ben a hajót „nyugdíjazták”, kivonták a szolgálat alól[1]. A hajó normál súlya 358.7, terhelt súlya 393.9 tonna volt. Hossza 52.93 méter szélessége 7.35 méter volt. A hajót már nem három hanem négy „SEMT Pielstick PA1 16V”[2] dízelmotor hajtotta, mely 18-19. tengeri csomó elérésére volt képes harcászati felszereltséggel. Fegyverzetét két 40.mm-es „Bofors” alkotta és két 20.mm-es ágyú.
A Jugoszláv Haditengerészet tervei közt szerepelt még további járőr hajók megépítése; PBR-553 „Bombas”, PBR-554 „Strelac”, PBR-555 „Kurir”, PBR-556 „Straza”. A kivitelezésre már nem került sor.[1]

Őrnaszád, járőrhajó (PC) „CO 80 (Kraljevica) osztály”
A „CO 80” az az „Kraljevica” osztályú járőrhajók (patrolni camci „PC”) a rijekai „Kraljevica” hajógyárban készültek el 1964-68. években. A prototípust 1957-ben tervezték meg, melyet az elsőként legyártott PC-131 „Cer”[2] járőrhajó képviselte. A hajóból egy darab került legyártásra az alábbi adatokkal; Súlya normál állapotban 80 tonna, terhelve 90 tonna volt. A hajó hossza 31.40, szélessége pedig 4.70 méter volt. Két darab 1103 KW-os „Mercedes-Maybach MD655S” dízelmotor hajtotta meg maximális 24.7 tengeri csomóval.  A „131” modellt követte egy modernebb sorozat. Két szériában kezdték meg a legyártást. Az első széria 1964-től már szolgálatba állhatott a haditengerészet kötelékébe: PC-132 „Kalnik”[3], PC-133 „Velebit”[4], PC-134 „Romanija”[5], PC-135 „Triglav”[6], PC-136 „Lovcen”[7]. Ezen szériában készült hajók súlya normál állapotban 111.6 terhelt állapotban 120.8 tonna volt. A hajó hossza 31.69 méter, szélessége pedig 5.81 méter volt. Két darab 1103 KW-os „Mercedes-Maybach MD655S” dízelmotor hajtotta meg maximális 19.7 tengeri csomóval. A második széria legyártására 1967-ben került sor: PC-137 Rudnik”[8], PC-138[9] ”Kamenar”, PC-139[10] „Durmitor”, PC-140 „Granicar/Kozuf”[11]. Ezen szériában készült hajók súlya normál állapotban 103.1 terhelt állapotban 117.5 tonna volt. A hajó hossza 32.15 méter, szélessége pedig 5.8 méter volt. Két darab 1291 KW-os „Mercedes-Maybach MD655S” dízelmotor hajtotta meg maximális 21.7 tengeri csomóval. A „CO 80” osztályt 1968-tól hadihajói a határőrizeti erőket szolgálták ki a haditengerészeten belül.[12]  A két széria fő légvédelmi fegyverzet volt az M 55 (Zastava) „Hispano” 20.mm-es ágyú[13], melyből egy a tat és egy az orr részre volt felszerelve. Az ágyúk „háromcsövezetűek” voltak (3X20.mm). Természetesen, mint minden más hadihajón a személyzet itt is fel volt szerelve könnyű fegyverzettel, általában 7.62 mm-es géppuskával és személyenkénti szolgálati felszerelésként gépkarabéllyal (Zastava AK „M65”) és maroklőfegyverrel, kézigránáttal. Navigációt „DECCA 45” radar látta el, melyet 1969-től elkezdődött modernizáció során „DECCA 946” radar és „ARMA-BROWN giroszkóp szolgálta ki. A hajókat ellátták „"Brown & Sons Ltd".” mágneses iránytűvel, „RTU-100/M” valamint „T-100/M” rádió távíró rendszerrel, „SIEMENS” rádióadóval (melyhez 7. méteres antenna tartozott, 150-400 km-es hatótávolsággal 2-12 MHz frekvenciával).  RUP-12, 8-12 km-es hatótávolsággal bíró rádió-adóvevővel, R-609 szovjet rádió-adóvevőkkel, „UKT-FM 66/’17 és 66/13” rádiótelefonnal, M-63 hajón belüli tábori telefonnal, „Marconi” rádió és RTU-100 rádió távíró rendszerrel, RUP-2B hajók és a hajók valamint a szárazföld közti 8- 10 km-es hatótávolsággal rendelkező rádióforgalmi adóvevő rendszerrel látták el.[14]

[1] http://navyworld.narod.ru/pbr.htm#556
[2] PC-131. http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=903.0
[3] 1964-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-132,mint PC-371 modernizálva. https://hr.wikipedia.org/wiki/Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[4] 1964-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-133,mint PC-372 modernizálva, https://hr.wikipedia.org/wiki/Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[5] 1964-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-134,mint PC-373 modernizálva, https://hr.wikipedia.org/wiki/Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[6] 1964-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-135,mint PC-374 modernizálva, https://hr.wikipedia.org/wiki/Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[7] 1964-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-136,mint PC-375 modernizálva, https://hr.wikipedia.org/wiki/Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[8] 1967-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-137,mint PC-382 modernizálva, https://hr.wikipedia.org/wiki/Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[9] 1968-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-138,mint PC-383 modernizálva eladva Máltának 1982.03.31-től „President Tito” (ex-Cer) elnevezéssel. http:// www. paluba. info/ smf/ index. php/topic,903.525.html, https://hr.wikipedia.org/wiki/Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[10] 1968-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-139,mint PC-384 modernizálva  eladva Máltának 1982.03.31-től „Ganni Bonnici” (ex-Dom Mintoff, ex-Durmitor) elnevezéssel. Ganni Bonnici (ex-Dom Mintoff, ex-Durmitor). http:// www. paluba .info/ smf/ index.php/ topic, 903.525. html, https://hr.wikipedia.org/ wiki/ Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[11] 1968-ben épült meg a „Kraljevica” hajógyárban Rijekában a PC-140,mint PC-385 modernizálva, https://hr.wikipedia.org/wiki/Brodovlje_Jugoslavenske_ratne_mornarice#Klasa_C-80
[12] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,903.45.html
[13] https://en.wikipedia.org/wiki/Zastava_M55
[14] http://www.paluba.info/smf/index.php?PHPSESSID=l17ks8rr08d7ar71jmlbruh2q4&topic=903.15


PBR-581. forrás:www.paluba.info
PC-131.  forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,903.630.html

PC-132.  forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,903.630.html

PC-133. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=903.0

PC-134. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=903.0

PC-135. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=903.0

PC-136. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=903.0

PC-137 , forrás:http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,903.180.html

PC-138 , forrás:http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,903.180.html

PC-139, forrás:http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,903.180.htm

PC-140, forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=903.870


PC-140 és az orr részen lévő „háromcsövezetű” 20. mm-es „Hispano” M55 légvédelmi ágyú,  
forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t2910p30-kumbor-pc-patrolni-camci

138 és 139 a máltai haditengerészet szolgálatában. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,903.450.html

Tengeralattjárók elleni „mélységi bombák” alkalmazása, egykori újságcikk. forrás:www.paluba.info

Sibenik-tengeri bejárat a sibeniki öbölbe. forrás: http://hr.n1info.com/a188393/Vijesti/Cije-je-Jadransko-more.html






Őrnaszád, járőrhajók „Mirna” (PC)
A Jugoszláv Néphadsereg haderő reformja révén az 1979-től 1985-ig a haditengerészet a krajevicai (Krajevica) hajógyárában végrehajtotta a saját gyártású „Mirna” osztályú járőrhajóinak (patrolni camac „PC”) gyártását[1]. 1980-1982 közt első fázisban négy; „PC-171 „Biokovo“[2], PC-172 Pohorje[3], PC -173 Koprivnik[4], PC -174 Ucka[5]” majd 1982-1983. közt kettő; „PC -175 Grmec[6],  PC-176 „Mukos“[7]” és végül öt darabot; „PC -177 Fruska Gora[8], PC -178 Kosmaj[9], PC -179 Zelengora[10], „PC-180 „Cer“[11], PC-181 „Durmitor“[12] helyeztek szolgálatba a haditengerészetük kötelékébe, ahol főleg a határőrizeti feladatokat látott el. Az acél- alumínium vázas járőrhajók általánosságban: 125.3 tonna alap súlyúak voltak, de teljes fegyverzetben 142.3 tonnát nyomtak. Méretük; 32.02 méter hosszúak és 6.74 méter szélesek. A hajókat két darab 2.426 kW-os „SEMT-Pielstick 12PA4V200VGDS” dízelmotor hajtotta, mely 24-31 tengeri csomóra volt képes. A hajón maximálisan huszonkét fő láthatott el szolgálatot és öt napig képes volt kikötés nélkül járőrözni. A hajók „DECCA” 1216C radarral,  „SAGEM LSH” sebességmérővel, „ATLAS-460” mélységmérővel, „ANSCHÜTZ, STANDART VI”, „KOMPAS K-120” mágneses iránytűvel, „SIMRAD SQS-5Q3D/SF szonárral, „RTU-100/M” valamint „T-100/M” rádió távíró rendszerrel,  „AMR-750” rádió adóval, „RU-2/2K” radió adó-vevőkkel, „UKT-FM 66/’17 és 66/13” rádió telefonnal, „DR-M3 vagy DR-11MB” radiológiai detektorral, „HD-M1” vegyi-kémiai detektorral, parancsnoki kültéri „BKI-15” hangszórókkal voltak felszerelve[13]. Fegyverzet: a hajók rendelkezett „D-70 BOFORS” 40. mm-es ágyúval a hajó orr részénél, valamint egy „négycsövezetú” egyenként 20.mm-es „Hispano” (Oerlikon) ágyúval ellátott „M-71” légvédelmi fegyverrel a hajó tat részén. További fegyverzet volt a hajó két oldalán található  egy-egy két 128.mm-es „Svitac” rakéta kilövésére alkalmas „vető”, a parancsnoki hídon pedig „négycsövezetú” lanszer típusú „MTU-4 Strela-2M” rakétavető[14] volt felszerelve. A tengeralattjárók ellen is bevethető járőrhajóknál „tengeralattjárók elleni bombák „MDB és PDRB” is elhelyezésre kerültek a tat részen.

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Mirna-class_patrol_boat
[2]1980. 05. 13-án gyártották le a PC-171 „Biokovo“ járőrhajót, mint prototípust a trogiri  (a horvát hadsereg birtokába került ,mint OB-61 „Novigrad”, majd OB-1 hadrendi elnevezéssel lép szolgálatba a Horvát Haditengerészet szpliti „1. Partvédelmi Divíziójába „DO”. A hajó normál súlya 130.6, terhelt súlya 146.5 tonna volt. A hajó hossza 32.43 méter, szélessége pedig 6.75 méter volt. Két darab 2206 KW-os dízelmotor hajtotta meg maximális 30 tengericsomóval. http://www.paluba.info/Mirna.html
[3] 1981-ben gyártották. A háború után a kétezres években átalakították „Budva” néven Crna Gorában turistahajónak. http:// www. paluba .info/ Mirna .html, http://www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[4] 1981-ben gyártották. A háború után a kétezres években átalakították „Vesna V” néven Crna Gorában turistahajónak. http:// www. paluba .info/ Mirna .html, http://www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[5] 1982-ben gyártották. 2003 évben a Crna Gora állam belügyminisztériuma, majd 2005. évben a tengeri rendészet kötelékébe sorolták szolgálatba, mint P-01 „Bar” rendőrségi hajót. http: // www. paluba. info/ Mirna.html, http://www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[6] 1982-ben gyártották. 2007. évben privatizálták Horvátországban, Biograd városban, majd „Nada” néven turistahajóként funkcionált. http://www.paluba.info/Mirna.html, http://www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[7] 1983-ben az PC-176 „Mukos“ . (a horvát hadsereg birtokába került ,mint OB-62 „Solta”, majd OB-02 hadrendi elnevezéssel lép szolgálatba a Horvát Haditengerészet szpliti „1. Partvédelmi Divíziójába „DO”. http: // www. paluba .info / Mirna .html, http://www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[8] 1983-ban gyártották. A háború után privatizálták és egy horvát cég vette meg. „Ina” néven turistahajóként átalakítva funkcionált. http:// www. paluba .info/ Mirna .html, http://www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[9] 1983-ban gyártották. 2003 évben a Crna Gora állam belügyminisztériuma, majd 2005. évben a tengeri rendészet kötelékébe sorolták szolgálatba, mint P-03 „Herceg Novi” rendőrségi hajót, majd privatizálják és „Vesna VII” néven turistahajóként folytatja. . http:// www. paluba. info/ Mirna. html, http:// www. vijesti.me/ vijesti/dva- najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[10] 1983-ban gyártották. 2007. évben privatizálták Horvátországban, Biograd városban,, majd „Ilirija néven turistahajóként funkcionált. http://www.paluba.info/Mirna.html, http://www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[11] 1985-ben a PC-180 „Cer“ (a horvát hadsereg birtokába került ,mint OB-63 „Cavtat”, majd OB-03 hadrendi elnevezéssel lép szolgálatba a Horvát Haditengerészet pulai „2. Partvédelmi Divíziójába „DO”), http:// www. paluba .info/ Mirna .html, http://www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[12] 1984-ben a PC-181 „Durmitor“ (a horvát hadsereg birtokába került ,mint OB-64 „Hrvatska Kostajnica”, majd OB-04 hadrendi elnevezéssel lép szolgálatba a Horvát Haditengerészet pulai „2. Partvédelmi Divíziójába „DO” ). http:// www. paluba.info/ Mirna.html, http:// www.vijesti.me/vijesti/dva-najveca-plovila-policije-idu-u-staro-zeljezo-91124
[14]A horvát hadsereg szolgálatába lépő „hadizsákmány” járőrhajókon idővel a „Strela 2M” helyett két 12.7 mm-es „Browing” géppuskát szereltek fel, illetve leszerelték a tatrészen lévő „Hispánokat”.


„D-70 BOFORS” 40. mm-es ágyú, forrás: http://www.wikiwand.com/en/Croatian_patrol_boat_%C5%A0olta_(OB-02)

„négycsövezetú” egyenként 20.mm-es „Hispano” ágyú. forrás: https://bs.wikipedia.org/wiki/Patrolni_brodovi_klase_Mirna#/media/File:HRM_Cavtat_03_170909.jpg 

128.mm-es „Svitac” rakétavető. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html

„Hispano” légvédelmi ágyú és a 128.mm-es „Svitac” rakétavető. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html 

Harcászati alap a járőrhajókon. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2910-kumbor-pc-patrolni-camci

PC-171. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html

A PC-171, mint „Novigrad” OB-01 Horvát Haditengerészet szolgálatában. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2910-kumbor-pc-patrolni-camci

PC-172. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html

A háború után a kétezres években „Budva” névre keresztelve átalakították Crna Gorában turistahajónak.
 forrás: http://navyworld.narod.ru/pbr.htm#161

PC-173.  forrás: http:// www. paluba .info/ Mirna .html

A háború után a kétezres években „Vesna V” névre keresztelve átalakították Crna Gorában turistahajónak.
 forrás: http://navyworld.narod.ru/pbr.htm#161

PC-174.  forrás: http:// www. paluba .info/ Mirna .html

2003 évben a Crna Gora állam belügyminisztériuma, majd 2005. évben a tengeri rendészet kötelékébe sorolták szolgálatba, mint P-01 „Bar” rendőrségi hajót. forrás: http:// www. paluba .info

PC-175 és 178.  forrás: http:// www. paluba .info/ Mirna .html

PC-175 2007. évben privatizálták Horvátországban, Biograd városban, majd „Nada” néven turistahajóként funkcionált..
 forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2910-kumbor-pc-patrolni-camci

PC-176. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html

PC-176 „Mukos“ a horvát hadsereg birtokába került ,mint OB-62 „Solta”, majd OB-02 hadrendi elnevezéssel lép szolgálatba a Horvát Haditengerészet szpliti „1. Partvédelmi Divíziójába „DO”.forrás:www.wikipedia.com

PC-177. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html

PC-177. A háború után privatizálták és egy horvát cég vette meg. „Ina” néven turistahajóként átalakítva funkcionált.
forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2910-kumbor-pc-patrolni-camci

PC-178. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html

PC-178. 2003 évben a Crna Gora állam belügyminisztériuma, majd 2005. évben a tengeri rendészet kötelékébe sorolták szolgálatba, mint P-03 „Herceg Novi” rendőrségi hajót, majd privatizálják és „Vesna VII” néven turistahajóként folytatja.
forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2910-kumbor-pc-patrolni-camci

PC-179. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html

PC-179.2007. évben privatizálták Horvátországban, Biograd városban,, majd „Ilirija néven turistahajóként funkcionált. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2910-kumbor-pc-patrolni-camci

PC-180., mint OB-03 a horvátok birtokába. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html

PC-181. mint OB-04 a horvátok birtokába forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,598.585.html








Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag legvégén tüntettem fel. 

A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/

vagy email-en. program5000@gmail.com 

A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni  a szerzőt és a forrás linkünket !!!


  FOLYTATJUK.





Megjegyzések

Megjegyzés küldése