A JUGOSZLÁV HADITENGERÉSZET 16. RÉSZ


HADITENGERÉSZETI SZEKTOROK (VPS)
„Jugoszláv Haditengerészet 1980-1991.”




A jugoszláv haditengerészet (JRM) szpliti (Split) központi parancsnoksága (VPO) alá tartozott három haditengerészeti szektor (VPS). Az Adria tenger jugoszláv felségvizeit a JRM három szektorra felosztva kontrolálta.
Egyik szektor volt az észak-adriai 5. VPS „zóna”, melyhez Jugoszlávia akkori szövetségi államaiból a szlovén és horvát tartozott. A szektor magába foglalta Isztriát és a Kvarner öbölt. Ezen szektor parancsnoksága Pula városban állomásoztatta tengerészeti erőit és központi vezetési pontját. A 8. VPS haditengerészeti kikötőjét Pulában működtette, illetve a szektor alá tartozott „Losinj és Molat” szigeten lévő haditengerészeti támaszpont (VPU).
Másik szektor volt a közép-adriai 8. VPS „zóna”, melyhez Jugoszlávia akkori szövetségi államaiból a horvát tartozott. A szektor magába foglalta Észak és Közép-Dalmáciát. Ezen szektor parancsnoksága Sibenik városban állomásoztatta tengerészeti erőit és központi vezetési pontját. A 8. VPS haditengerészeti kikötőjét Sibenikben működtette, illetve a szektor alá tartozott „Vis, Korcula és Lastovo” szigeten lévő haditengerészeti támaszpont (VPU).  Mind ezek mellett természetesen a haditengerészeti központi parancsnokság (VPO) Szplitben működtette haditengerészeti kikötőjét (Lora), illetve Plocse városban kikötő-bázisát. 
Harmadik  szektor volt a dél-adriai 9. VPS „zóna”, melyhez Jugoszlávia akkori szövetségi államaiból a horvát és montenegrói tartozott. A szektor magába foglalta Dél-Dalmáciát. Ezen szektor parancsnoksága a kotori öbölben volt Tivatban és Kumborban. A 9. VPS haditengerészeti kikötőjét ezen két városkában működtette.[1]  


[1] http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=18618.0


5. tengerészeti szektor VPS/Pula


A tengerparti zónában Isztrai ,Primorsko, Kvarner öböl részén, egészen a Velebit vonulaton át Maszlenicáig (Maslenica) a szárazföldi erők mellett a Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészeti erői (JRM) „5. Pula VPS” haditengerészeti szektor egységei állomásoztak objektumaikban. Pulában az 5. VPS fő haderejét a 139. tengerészgyalogos dandár, a VPS-t támogatta a JNA pulai 185. vadászbombázós ezrede. Pulában 1990-re tizenkétezer katona, tíz hadihajó szolgált, mindezek mellett a katonai raktárak, ezer tengeri aknát, huszonhatezer tonna robbanóanyagot, ötvenhatezer tonna lőszert, a területvédelmi erők (TO) fegyverzetét tárolta. Pula területén több mint ezernyolcszáz hektárnyi terület állt a Jugoszláv Néphadsereg birtokában, Isztriában Medulintól Barbarigáig pedig százharminckilenc katonai objektumot tartott fenn a JNA, köztük beleértve hét akkori isztriai járás területvédelmi erőinek „TO” bázisát[1].
Pulában és annak környékén számos korábban épült katonai erőd (Velencei Köztársaság, Osztrák-Magyar Monarchia idejéről) volt, melyek jelentős részét a JNA kisajátított, egy részük pedig megmaradt a turistalátványosságnak[2]. Ezen erődök elsősorban úgynevezett „bunker” hadiraktárként funkcionáltak, de egyes tengerparti erődökben partvédelmi ütegeket és megfigyelő objektumot (OUP) működtettek.[3] Stinjan várostól Pomera településig huszonhét erődben működött katonai objektum, mely az Osztrák-Magyar Monarchia idején tüzérségi ütegként szolgáltak, de a Jugoszláv Néphadsereg már hadiraktárnak vagy egyéb katonai objektumnak alkalmazta; „Punta Kristo, Monte Grosso, Munida, Kastelir (Stinjan), Valmarin (ex Bradamante), Valmaggiore, Kaizer Franz( Sv Andrija), San Daniele (Sandalj), Svet Juraj, Monvidal, Sveti Mihovil, Turtian, Kastijun (Pomer), Casoni Vecchi (Monte Paradise-Vidikovac), Monsival (Bourguignon), Verudella, Stoja, Ovina (Valvoline), Musil, Fisella, Marie Louise,[4]


[1] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A2481/datastream/PDF/view
[2] Kristo, Debeli, Munida, Marija Lujza, Roland, Muzil, Stoja, Maks, Franc, Burginjon, Verudela, Kasuni, Pomer, Turcijan, Sveti Miho, Movidal, Sveti Danijel, Sveti Jure, Bradamante, Kastelir, Kastel, Tegethof. forrás. http: // www. paluba. info/ smf/ index. php/ topic,753. 45. html,  Kresimir Regan i Branko Nadilo: Utvrde Pule i okolice https: // www. adrifort.eu/ sites/ default /files/ gestione_attivita_documento/ allegati_documenti/ 4.4.%20CITY% 20OF%20PULA.CONSERVATION% 20STUDY%20OF%20 MONTEGROSSO.pdf, https:// repozitorij. unipu.hr/ islandora/object/unipu%3A1819/datastream/PDF/view
[3] https:// www. adrifort. eu/ sites/ default/ files/ gestione_ attivita_d ocumento/ allegati_documenti/ JURAJ%20 DOBRILA.UNIV_.Historical%20study.pdf
[4] https:// www. istrapedia. hr/ hr/ natuknice/ 1268/ utvrde- ili- fortifikacije, https: // repozitorij. unipu. hr/ islandora/ object/ unipu%3A4051/datastream/PDF/view


Az 5 VPS haditengerészeti szektor- Pula, Jugoszlávia második (Split az első) legnagyobb haditengerészeti kikötőjét üzemeltette a pulai öbölben, ahol a legnagyobb katonai létesítménye, Monumenti” működött. A „Monumenti” zárt területe magába foglalta a „Sveta Katarina” sziget laktanyát, „Mulimenti” avagy „Maja 1” kaszárnyát és „Donja Uvala” laktanyáját, továbbá a „Zunac” öbölben lévő hadi üzemanyag raktárt „Zonka” (Stinjan-Pula)[1] és a „Velalunga” kaszárnyát,[2] valamint a „Punta Christo” erődben működő katonai „szignalizációs-jelző” állomás[3], „Stinjan” kikötő –katonai raktár objektum, [4]de területén volt a „Monte Grosso” , „Valmaggiore”, „Munida” erőd is. A „Monumenti” létesítmény oktatóbázisként is szolgált a búvár, tengerészgyalogos, hajózó képzés területén[5]. Az 5. VPS-nek a másik nagy zárt katonai területe, katonai komplexuma a Muzil[6] félszigeten volt. Itt működött a tengerészgyalogság "narodni heroj Sergej Masera" kaszárnyája 1947-től[7], valamint az 1959-ben épült „Smokvica” katonai objektumai és a „Maria Liusa” erődnél funkcionáló „Kumpar” partvédelmi üteg, a „Muzil” erődnél funkcionáló „Muzil” partvédelmi üteg és OROSt radar állomás.[8] Muzilon további katonai létesítmény is helyet kapott; „Fizela” (Muzil-Pula) katonai kaszárnya és hadikikötő, ahol kutyás őrszolgálat és technikai műszakista szakasz állomásozott, „ Vargarola” katonai kikötő és objektum, ahol a 5. VPS 11. határőrizeti haditengerészeti osztaga állomásozott[9], katonai raktár „Signola” (Muzil), kiképző pálya, gyakorló tér[10].


[1] http://www.istarski.hr/node/46563-jos-uvijek-se-neki-bivsi-vojni-objekti-vode-kao-vlasnistvo-jna, http: // www.pula.hr/site_media/media/typo3/uploads/media/PPO_1dio.pdf
[2] tengerész-gyalogság bázisa- http: // jna -sfrj. forum -aktiv. com/ t50- pula- katarina- mornaricka- pesadija, http: // www. pula. hr/ site_media/ media/ typo3/ uploads/ media/ PPO_1 dio. pdf, http: // www. regionalexpress. hr/ site/more/vojarna-vallelunga-2-predana-na-upravljanje-gradu-puli
[3] https://istarski.hr/node/46563-jos-uvijek-se-neki-bivsi-vojni-objekti-vode-kao-vlasnistvo-jna
[4] https://hr.wikipedia.org/wiki/%C5%A0tinjan
[5] https:// www. adrifort. eu/ sites/ default/ files/ gestion e _ attivita _ documento /allegati_ documenti/ 4.4. % 20CITY %20OF%20PULA.CONSERVATION%20STUDY%20OF%20MONTEGROSSO.pdf
[6] Muzil félszigetet 1947-től vette birtokba a Jugoszláv Néphadsereg, melyet 1991. december 15-16-ig birtokoltak. A JNA és Horvát Hadsereg megegyezése alapján a JNA Muzilból erőit kivonhatta a crna gorai Bar városba.  Goran Saponja: Military history of Muzila
[7]http: // jna –sfrj .forum -aktiv. com/ t231- muzil- pula, https: // net. hr/ danas/ crna- kronika/ zamalo- sam-umro-u-muzilu –nevjerojatan -slucaj-rocnika-jna-kojem-hrvatska-nakon-33-godine-mora-platiti-odstetu/, http://praksa.hr/uploads/istrazivanje/muzil-elaborat.pdf
[8]A JRM működtette a parti megfigyelő radar állomásokat „OROSt” (Obalska Radarska Osmatracka Stanica), valamint az OROSt-kat koordináló  védelmi rádió megfigyelő rendszert és partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálatot ”OSOJ” (Obalska sluzba osmatranja i javljanja)[2]. https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/obalna-utvrda-maria-louise-najveca-pulska-kruzna-utvrda-1059202
[9] „Vargarola” a hadikikötőben a Horvát Haditengerészet alakította ki pulai „Sjeverna Jadran” hadműveleti körzetének parancsnokságát és hadikikötőjét, miután felújította és átalakította. Jugoszlávia időszakában a Jugoszláv Néphadsereg haditengerészetének pulai szektorparancsnokság 11. számú határőrizeti osztaga állomásoztatta osztagát a „Vargarola” katonai komplexumban. https://dokumen.tips/documents/muzil-elaborat.html, http://jna-sfrj.forumbo.net/t1424p175-fizela-pula-1986-temeljna-obuka
[10] Goran Saponja: Military history of Muzila, Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.



Pulában további katonai létesítmények funkcionáltak:” az „Admiralitás” épülete a Riván, ahol az 5. VPS parancsnoksága és az „OSOJ” vezetési központja funkcionált, továbbá kaszárnya „Istarski brigad”[1], kaszárnya és parancsnokság „Karlo Rojc” (ex Masinska) laktanya (Pula belváros)[2], laktanya ”Vladimir Gortan”[3] és citadella (Sijana-Pula)[4], „Vitomir Sirola Pajo (ex Stara Masinska)” kaszárnya (Veruda-Pula)[5], kaszárnya „"Lino Mariani-Mlin” (vasútállomás-Pula)[6], katonai kórház „Mornaricka bolnica” (Barake-Pula)[7], DOM JNA adminisztrációs parancsnokság, mely a „Morarnicki Kasino palota” épületében működött (belváros-Pula)[8], szolgálati adminisztratív kaszárnya „Uljanik” (belváros-Pula)[9], az Osztrák-Magyar Monarchia egykori „Nazario Sauro” laktanyája, mely „Ivan Goran Kovacic”[10] néven a JRM haditengerészeti továbbképző központjaként (Mornaricki nastavni centar Pula) működött. A mai járási bíróság helyén pedig a katonai ambulancia épülete szolgálta ki a hadsereget[11]. A JNA birtokába voltak még a „Hotel Riviera” épülete[12], valamint a „Monsival” (ex Burginjon), ahol a JNA 1967-ig hadiraktárt működtetett[13], katonai raktár objektum „Monte Zaro” (Kastel erőd)[14] erőd, ahol 1947-től katonai meterológiai állomás üzemelt, ”Monte Giorgio” erőd hadianyag raktár, „Fort Monvidal” erőd katonai objektum, melyet 1960-ra a JNA polgári célra átadott[15].



[1] Pula Rovinjska ulica 2.b. –napjainkban a „Zupanijsko drzavno odvjetništvo u Puli” épülete. http: //www. regionalexpress. hr/ site/ more/ otvorena- zgrada- bivshe- vojarne- istarskih- brigada- video, https:// pravosudje.gov. hr/vijesti/ zgrada-pravosudnih-tijela-u-puli/12560#
[2] 5. VPS Pula főparancsnokságának székhelye (napjainkban Pula „Ulica Ljudevita Gaja 3.” szám alatt található kulturális központ.  http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t140p15-aerodrom-pula-vojno-civilni, https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Mornaricka-pjesadija-JNA_20.html
[3] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1157p50-pula-kasarna-vladimir-gortan
[4]Gortan laktanya napjainkban már Pula új autóbusz állomása az „istarske divizija” úton. https: // www. pixsell.hr/ agencija/ pxl- standard- news/ pula- vojni- objekti- u- okolici- grada- galerija- 284823/, http://www.regionalexpress.hr/site/more/otvorena-zgrada-bivshe-vojarne-istarskih-brigada-video
[5] Napjainkban a pulai püspöki misszió székhelye „Biskupijsko misijsko sjemeniste redemptoris mater”,  http:// metamedia. hr/ wp- content/ uploads/ 2011/ 12/ novine_rojc_br-2-1.pdf, https: // vdocuments.site/veznik-br-02-ljudi-iz-rojca.html, http://jna-sfrj.forumbo.net/t713-pula-kasarna-sirola-vp-2581-61-83-84
[6] napjainkban a pulai közlekedés rendészet rendőrségi épülete, forrás: http: // istarska. policija. hr/ MainPu. aspx?id= 267591, http:// jna-sfrj. forumbo.net /t3004p15-kasarne-u-kojima-ste-boravili-u-toku-vojnog-roka-i-kasarne-koje-ste-posetili-kao-civil
[7] https://www.obpula.hr/povijest-bolnice/
[8] Pula, „Dobrilina ulica 4. ’ http:// www. wikiwand. com/ hr/ Mornari% C4%8 Dki_kasino_u_Puli, http: // www. pula.hr/site_media/media/typo3/uploads/media/PPO_1dio.pdf
[9]http: // www. kud- uljanik. hr/2009/09/ 02/ upisi- novih-clanova/, https: // www. jutarnji. hr/ arhiva/ dogovorena- prodaja- nekretnina-uljanika/3231680/
[10] https://www.facebook.com/jna1951/photos/a.157490597649820/243988812333331/?type=3&theater
[11] http://sudovi.pravosudje.hr/ospu/index.php?linkID=3
[12] https://www.hrvatski-fokus.hr/index.php/unutarnja-politika/23594-nisu-im-smetali-jna-kos-udba-1
[13] https://issuu.com/mirnakarzen/docs/final_hrv_03102016
[14] https:// www. researchgate. net/ publication/ 266732347_ Prenamjena_ vojnih_ brownfield_ lokaliteta_ primjer_ prenamjene_vojarne_Karlo_Rojc_u_Puli, https://issuu.com/mirnakarzen/docs/final_hrv_03102016
[15] https://sh.wikipedia.org/wiki/Fort_Monvidal




Intendáns raktár CIS (Centralno intendantsko skladiste) a kikötőben, ahol hadi raktár üzemelt[1]. 1960-ig működött a Monte Paradiso (Casoni Vecchi erőd) erődjében hadianyag raktár[2], a „San Michele” (Sv Mihovil) erődben szintén katonai óvóhely, majd raktár üzemelt, végül a kórház raktáraként hasznosították gyúlékony anyagok számára[3].
 Katonai objektumnak számított a „Stoja” (Stoja erőd) és katonai objektum „Valkane” (Pula)[4], mindkét objektumot a 1947-től JNA átad polgári célra[5]. Katonai területként funkcionált a pulai „Pineta-Mornar-Valsaline” Lungomare katonai laktanya és fürdőhely (Solina öböl-Pula). A „Verudella” erőd 1947-ben került a Jugoszláv Néphadsereg birtokába, ahol mint katonai objektumot használják, de átadásra került a pulai város részére, turisztikai hasznosítás céljából.[6] Katonai objektumok voltak továbbá a Pilica öbölben lévő „Veruda” objektum, a Veruda félsziget/Sakucani öbölben lévő kaszárnya Verudica „Saccorgiana” kaszárnya.[7]


[1] Az objektum a Sv Polikarp utca (Revelanteova utca) 2. szám alatt található. http:// www .regionalexpress. hr/site/ more/ grad-pula, https://issuu.com/mirnakarzen/docs/final_hrv_03102016
[2] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view
[3] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view
[4] http://www.dhk-pula.hr/pristupi-osvrti/detaljnije/pula-tridesetih-i-cetrdesetih-godina-dvadesetoga-stoljeca, http://www.cenki-cecii.com/wp-content/uploads/2013/07/ODAKLE_SMO_OK.pdf
[5] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view
[6] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view
[7] https://www.pula.hr/site_media/media/uploads/content/images/2018/05/29/05-prijedlog-odluke-o-izradi-i-id-gup-i-i-id-upu-marina-veruda.pdf, https://istarski.hr/node/46563-jos-uvijek-se-neki-bivsi-vojni-objekti-vode-kao-vlasnistvo-jna



„Verudela” félsziget (Pula). forrás: Wikipadia


Pula belső tengeri öböl-kikötő. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t50p510-pula-katarina-mornaricka-pesadija




Maj 1” laktanya és „Sv Katarina” sziget, mögötte Sv Andrija zöldellő szigete.
 .forrás: http://www.pula.hr/site_media/media/typo3/uploads/media/PPO_1dio.pdf



Mornaricki nastavni centar Pula. forrás: https://www.facebook.com/jna1951/photos/a.157490597649820/243988812333331/?type=3&theater





„Istarski brigad” napjainkban felújított épülete. forrás: www. pravosudje.gov.hr



„Smokvica” komplexum Muzil. kép forrás: https://dokumen.tips/documents/muzil-elaborat.html

Hotel „Riviera” Pula. forrás: http://wikimapia.org/6833463/hu/Hotel-Riviera



„Valsaline” avagy „Mornar-Pineta” katonai objektum, napjainkban strand.
forrás: http://www.pulacroatia.net/item/valsaline-mornar-beach-pula/


Muzil partvédelmi tüzér ütegek (OTB). forrás: http://praksa.hr/uploads/istrazivanje/muzil-elaborat.pdf



„Hidrobaza- http://www.brijunirivijera.hr/program/lokacija_hidrobaza




„Sveta Katarina-Pula” forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t50p675-pula-katarina-mornaricka-pesadija


 „Mulimenti” katonai komplexum, „Monument” laktanya, jobbra a tengeri bevezető bejárat „Sv Katarina” szigetre, háttérben a tengerparti „Velalunga” laktanya
forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t50p675-pula-katarina-mornaricka-pesadija




„Karlo Rojc” laktanya-Pula. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1357p75-pula-karlo-rojc-1986-87



„Muzil” katonai komplexum-Pula. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t231p325-muzil-pula

„Vladimir Gortan” laktanya-Pula. forrás: Google Maps



Kaszárnya „Fizela” Muzil (Pula). forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1424p125-fizela-pula-1986-temeljna-obuka



Kaszárnya „Velalunga”  (Pula). forrás: http://www.regionalexpress.hr/site/more/vojarna-vallelunga-2-predana-na-upravljanje-gradu-puli

Hadikikötő Pula „Vergalora (Vargalora) Muzil.
forrás: https://hrvatski-vojnik.hr/magazin/item/2840-hrm-na-sjevernom-jadranu.html

Dom JNA (Morarnicki kasino palota), forrás: http://casinotopicss.com/



„Mlin” kaszárnya Pula. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t3004-kasarne-u-kojima-ste-boravili-u-toku-vojnog-roka-i-kasarne-koje-ste-posetili-kao-civil

Pula város agglomerációs körzetében a Jugoszláv Néphadsereg számos katonai objektumot működtetett. Ezek egy része egykori monarchiabeli (Osztrák-Magyar Monarchia) erődökben funkcionáltak. Ilyen hadi objektumok voltak ; katonai raktár „Valmarin” (ex Bradamante erőd)[1], és „Mikoteto” lőtéri raktár objektum[2], katonai raktár „Kastelir” (Monte Castellier erőd- Stinjan)[3], tartalék parancsnoksági objektum-hadianyag raktár „Turtijan” (Sisan)[4], ”Hidrobaza” katonai objektum-helikopter leszálló állomás „MZP” (Stinjan/Puntizela)[5], lő és kiképző tér „Marlera” (Marlera fok Lizanj)[6], „Valbandon”[7] és „Pineta-13. maj” katonai komplexum (Peroj-Fazana),[8] lőtér „Valdebek” (Valdebek-Pula)[9], lőtér Banjol (Banjol-Monte Kope), laktanya katonai objektum „Kastijun” (Pomer erőd)[10].


[1]http: //  www.  regionalexpress. hr/ site/ more/ ukrali- 1500000- kuna- starog- eljeza, http: // izlog. limun. hr/ default.  aspx?id= 9&vId= 633998, https: // www.pula.hr/ site_ media/ media/ typo3/ uploads/ media/ Procjena_ ugrozenosti_G rad_ Pula_ V4.pdf
[2] http://izlog.limun.hr/default.aspx?id=9&vId=633998
[3] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view
[4] https: // www. adrifort. eu/ sites/ default/ files/ gestione_ attivita_ documento/ allegati_ documenti/ JURAJ % 2 0DOBRILA. UNIV_.Historical%20study.pdf
[5] http://www.stinjan.hr/index.php?id=69, http://www.glas-slavonije.hr/vijest.aspx?id=270142
[6] http://www.istarski.hr/node/22307
[7] Napjainkban a horvát rendőrség (MUP) rekreációs-pihenő központja. https://mup.gov.hr/odmaraliste-valbandon/282043
[8] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/f15-ratna-mornarica
[10]https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/pomer-najjuznija-kopnena-utvrda-obrambenog-lanca-908012

„Turtijan” (Sisan) erőd. forrás:Wikipadia

Nem a haditengerészethez tartozott, hanem a légierőhöz, de kiszolgált haditengerészeti erőket a  pulai polgári és katonai repülőtér és ahhoz kapcsolódó katonai objektumok; „Budava” katonai reptéri üzemanyagraktár (Budava hegy-Valtura), repülőtér „Valtura”[1] és Loborika hadianyag raktár. San Daniele (Sandalj) erőd tartalék repülőtéri parancsnoksági objektum[2].


[1] „Pula” nemzetközi repülőtér (Valtura járás).
[2] https: // www. adrifort. eu/ sites/ default/ files/ gestione_ attivita_ documento/ allegati_ documenti/ JURAJ % 2 0DOBRILA. UNIV_.Historical%20study.pdf



Pulai repülőtér „Valtura”. forrás: https://www.mycity-military.com/slika.php?slika=111696_41787936_Img_9469.jpg



További bázis volt a Liznjan várostól keletre eső „Svetica” (Monte Madonna) partvédelmi üteg bázis[1]. A katonai objektum 16 km-re volt Pulától, a Kale és Kuje völgyben helyezkedett el a tenger partján. Az objektum parancsnoksága a terület legmagasabb pontján (Monte Madonna 90.6 m. magaslat) helyezkedett el, megfigyelő állással együtt, ahonnan jól belátható volt Senj, Cres, Zeca, Losinj, Susak, Unije és még a Velebit hegység az egész Kvarner öböl[2].


[1] https://sh.wikipedia.org/wiki/Svetica_(Monte_Madonna)
[2] https://hr.wikipedia.org/wiki/Svetica_(Monte_Madonna), Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.



A JRM Premantura félszigeten a „Gomila” öbölnél működtette a „Premantura” kaszárnyát, melyhez hozzá tartozott a „Monte Kope” objektum (partvédelmi tüzérség és légtérfigyelő radarállomás „VOJIN”)[1]. Maga Premantura félsziget a településtől a „Kamenjak” fokig zárt katonai zóna volt. Kamenjak területén katonai objektum volt a Premantura félsziget végében[2].


[1] partvédelmi tüzérség „OTB” bázisa, http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t218-vp-6766-premantura
[2] http://metamedia.hr/wp-content/uploads/2011/12/novine_rojc_br-2-1.pdf


Kihelyezett radar Premanturán, forrás. http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t218p100-vp-6766-premantura


Premantura-Kamenjak. forrás: https://www.premantura.net/kamenjak/

Az ezerkilencszázötvenes évektől zárt katonai zónának számított a Brijuni szigetek (Mali és Veliki Brijun). Brijuni szigetek összes egykori polgári építménye; a 12/13-ik században épült Johson torony, „Turanj” öböl velencei korabeli só malmokkal, a 16-ik századi velencei kastély, a 16/18. századi villa „Pava”, 1870-ben épült világítótorony, 1900-ben épült kilátóhely „Vidikovac”, 1895. – 1899-ben épült „Kupelwieser” villa és 1917-ben épült „Kupelwieser” mauzóleum, 1902-ben épült hajók háza épülete, a XX.század elején a XIX. század végén épült „Kochova” strázsa (őrtorony), „Cufarova” strázsa, „Szűzanya szikla, Brijun városka hajózó őrhelye és várost védő őrhelye, 1912-ben épült „Parne” fürdőhely, az 1912-ben épült mezőgazdasági komplexum, az 1913-ban épült téli fürdő,[1] valamint egykori Osztrák-Magyar Monarchiabeli katonai erődítményei; 1864/1868-ban épült „Tegetthoff „ erőd, 1898/1902-ben épült „Peneda” erőd, a XX.század elején a XIX. század végén épült „Cavarolla” üteg, „Punta Peneda” üteg, „Naviglio” üteg, „Giacone” üteg,  valamint „Mali Brijun” szigeten 1895-1902-ben épült „Brioni Minor” erőd, a XX.század elején a XIX. század végén épült „Sretto”, „Kadulja”, „Sabbion”, „Femina”, „Punta Grosso”, „Torpedna”, „San Nicolo” ütegek, az 1886-ban épült „Siemens” katonai komplexum, és a XX.század elején épült központi katonai barakk és „Tegetthoff” admiralitás emlékmű[2], mind-mind a Jugoszláv Néphadsereg birtokába kerültek.
Ezen sziget épült meg Joszip Broz Tito[3] kedvelt üdülőhelye, magán állatkertjével együtt. Jugoszlávia „tejhatalmú” elnökének kedvenc tartózkodási helye volt Briuni, ahol a már ott lévő ezerkilencszázas évek elején épült egykori villa és hotel épületeket; az 1909-ben épült villa „Magnolija”(Sumadinka)[4], az 1912-ben épült villa „Borika” és az 1911/1912-ben épült „Nojarnik” (vila Robilant), az 1909/1910-ben épült villa „Perojka” és „Fazanka”[5], az 1910-ben épült „Kastel” (Jurina) villa, az 1912-ben épült hotel „Neptun” és 1910-ben épült hotel „Istra”, villa „Marica”[6], az 1939. – 1942. közt épült hotel „Karmen” és „Marica” villa[7], ez utóbbi az 5. VPS parancsnoki épületeként szolgált, az 1931-ben épült „Lovorka” villa, az 1932-ben épült „Jadranka” villa épületeit bevonták a hadsereg alá.[8]   


[1] Javna ustanova Nacionalni park Brijuni – Plan upravljanja (2016.- 2025.)
[2] Javna ustanova Nacionalni park Brijuni – Plan upravljanja (2016.- 2025.)
[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Josip_Broz_Tito
[4] https://www.np-brijuni.hr/en/plan-your-visit/catering-facilities/cafe-skoljka
[5] https: //mgipu. gov.hr/User DocsImages// dokumenti/ Prostorno/ Planovi/PP Brijuni//I_%20 Obrazlozenje.htm https:// mzoe.gov.hr/ UserDocsImages/ UPRAVA- ZA- PROCJENU- UTJECAJA- NA- OKOLIS- ODRZIVO-GOSPODARENJE- OTPADOM/ Opuo/ 02_09_2019_Elaborat_Vodoopskrba_NP_Brijuni.pdf
[6] https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//I_%20Obrazlozenje.htm
[7] https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//I_%20Obrazlozenje.htm
[8]https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//PPBrijuni_tekst.pdf , https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//I_%20Obrazlozenje.htm



Az ezerkilencszázötvenes években a „partizánvezér” Titó Veli Brijun szigeten több pártobjektumot építetett. Ezek közt volt az 1953-ben a  Dobrinka öbölben épült Titó villa (Bijela Vila), az 1957-ben a villa „Brijunka”, ahol rendszerességgel megfordultak más államok vezetői, az 1956-ban épült villa „Primorka”, az 1956-1960. közt épült villa „Dubravka”[1], „Galija” sziget pihenő objektum, és az 1955-ben épült „Krasnica” sziget „Vanga” pihenő objektum.[2]
A szigetek közül „Mali Brijun” területén partvédelmi üteg[3] állomásozott a „Sv Mikula” öbölben lévő laktanyában. A szigeten két üteg funkcionált, az egyik a „OB Glavina” a Glavina foknál, a másik az „OB Hlibina” a Hlibina foknál. Veli avagy Veliki Brijun sziget nagysága miatt több katonai objektumot is magába foglalt. Maga a sziget Brijuni városkájában hadikikötő és számos pihenésre kialakított objektum, épület funkcionált.[4]
Veliki Brijun „Veliki Straza” 54. méteres magaslatán lévő „Tegetthoff„ (Teget) erődben OROSt radarállomás üzemelt. A sziget Penada félszigetén a Draga foknál működött az „OB Borik” üteg, a Penada foknál pedig az „OB Penada” üteg. Mindkét üteget a Penada félsziget déli csücskében működő „Penada” laktanya szolgálta ki.[5]


[1] https: //www. tportal.hr/vijesti/ clanak/ dosje-  titove-vile -neotkriveni-detalji- mracne- tajne-i- neizvjesna-buducnost- 11- rezidencija-u- hrvatskoj-foto- 20180520
[2] https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//Sa%C5%BEetak.htm
[3] Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[4] https://korak.com.hr/korak-043-rujan-2013-afirmacija-sustava-austrijske-pomorske-tvrdave-pula/
[5] https:// mzoe.gov.hr/ User DocsImages/ UPRAVA- ZA- PROCJENU- UTJECAJA- NA- OKOLIS- ODRZIVO-GOSPODARENJE- OTPADOM/ Opuo/02_09_2019_Elaborat_Vodoopskrba_NP_Brijuni.pdf



„Brijunka vila”. forrás: https://bnn.ba/reportaze/titovu-vilu-na-brijunima-danas-koriste-hrvatski-predsjednici-i-premijeri

Szemben a hotel „Neptum” komplexuma jobb szélén a hotel „Istrával”. A kép jobb oldalán az öböl jobb szélén pedig hosszan a hotel „Karmen” épülete. forrás:https://www.svejetu.hr/grupna-kupovina-popusti-akcije-snizenja/hotel-istra-aktivan-odmor-na-brijunima-fazana-istra-hrvatska-1613-kn/44510


„Peneda” katonai zóna Brijuni. forrás: https://glasistrenovine.hr/arhiva-portala/pregled-vijesti/novi-prijedlozi-za-krajobrazno-uredenje-brijuna-360253



Barbariga területén a JNA haditengerészet partvédelmi ütegét állomásoztatta a „Barbariga” kaszárnyában[1].
Pazin város és járás esetében a JNA több katonai objektumot tartott fenn: „Dom JNA-adminisztrációs épület, „Joakim Rakovac-Veli Joze” laktanya (Pazin), harckocsizó lő és kiképző tér „Lindar” (Pazin-Lindar-Baksi)[2], katonai raktár Donja Loka (Pazin) és Bertosi-Zabrezani, lőtér „Brestovica”[3]. 
Umag tengerparti városkában a „Savudrija” út mentén, „Monterol” és Umag közt működött a „Boris Kidric” laktanya. Savudrijában ezen kívül még működött OROSt radarállomás. Emellett Petrovijában, Umag járáshoz tartozó településnél az umagi út mentén helyezkedett el a „Petrovija” katonai komplexum (Petrovija)[4].
Rovinj városban a tengerparti belvárosi részen a „VI augusta Ferri 21.” alatt működött a JNA katonai épülete. Katonai repülőtér működött a „Limski zaljev” tengeröböltől északra Vrsar településhez tartozó „Crljenka” területén. 
Az észak-adriai körzetet ellenőrző 5. VPS Pula a tengerparti zóna mellett a partvonalak mentén kialakított ütegével és rakétavédelmével biztosította a egész Isztriát a „Cicarija” hegyvonulattal bezárólag, mely a „Istarski zóna (Isztria)  deszantolás elleni zónáját képezte.[5] A Cicarijától a szárazföld belseje felé a Gorszki kotár (Gorski kotar) hegységet már a rijekai 13. hadtest illetékességi műveleti területét képezte. [6]
Az 5. VPS Pula kontrolja kiterjed az egész Kvarner öbölre. Déli határa lényegében a Velebit vonulat tengerparti része (Tribanj)- Pag sziget északi része- Molat sziget - Dugi otok sziget északi pontja (Suhi Rt) vonalig tartott, mely vonalon szomszédos volt a sibeniki 8. VPS tengeri műveleti szektorával. A pulai 5. VPS főparancsnoka 1991. júliusig Marijan Pogacsnik (Pogacnik) ellentengernagy volt. Júliustól pedig Vladimir Barovity (Barovic) ellentengernagy, halálát követően pedig 1991. szeptember 27-től Milan Rakity (Rakic) kapitány vette át a szektor irányítását. Az 5. VPS erői a központi főparancsnokság, vezérkari törzs irányította pulai parancsnoki objektumából (Admiralitás épülete). A központi erőhöz tartozott az „elhárítási” csoport, a katonai bíróság és ügyészség.
Az 5. VPS fő erőit képviselte a 139. motorizált tengerészgyalogos dandár (brigád), mely erő Pulában, Umagban és Pazinban állomásoztatta alegységeit. Pulában szolgált a 5. VPS, 2. partizán brigádja, a 199. parti tűzérség csoportja (OAG)[7], 5. tüzér-ágyús divízió (tad), az 5. könnyű tüzér divíziója (lad) légvédelmi alakulata (PVO), 5. vegyes hajózó- deszantos divízió (mddb)[8], 5. tengerészeti műszaki osztag (mio), 5. partiőrség megfigyelő százada (OSOJ)[9], 11. határőrizeti haditengerész osztaga (gmo)-helyőrség Susak sziget)[10], 116. műszaki zászlóalja (inzb), 5. zászlóalj szintű összeköttetést biztosító parancsnoksága, 132. egészségügyi zászlóalja, 5. gépjárműves század, 657. haditengerészeti hátországi támogató bázis (pob), 490. haditengerész zászlóalj. Pazinban a 4. partizán brigád állomásoztatta zászlóaljait.  Pulában a központi kórház látta el a hadikórházi funkciót, ahol az 5. VPS egészségügyi szolgálata működött. Az 5. katonai rendész század az „Istarski Brigad” laktanyában állomásozott.[11]
Az 5. VPS alá két haditengerészeti támaszpont tartozott (VPU). Az egyik Losinj[12], a másik Molat szigeten állomásozott.
A 201. partvédelmi rakétás divízió (ord-BROM) Mali Losinjban lévő „Kovcanja” bázison állomásozott, mely a Losinj sziget legfőbb katonai létesítménye volt[13]. A Losinj szigeten állomásozó 201.”ord-BROM” üteg ellenőrizte a Kvarner öblöt és Isztria déli részét, Dugi Otok szigettől, Pagon át egészen az isztriai Barbarigáig. A divízió alá tartozott két vagy három tengerészgyalogos egység, egy könnyű légvédelmi tüzér csoport, egy vegyes tüzér csoport, egy vagy kettő rakétás csoport (BROM/Rubez).[14] A VPU Losinj alá több katonai létesítmény tartozott. A „Kovcanja” bázis „Veliki Losinj” déli csücskében lévő „Kovcanja” öbölben volt. További katonai bázis volt Csikát (Cikat) területén „Velopina” katonai létesítmény és az „Augusta” öbölben (Luka Mali Losinj) lévő üzemanyag és hadianyag bunkerraktár[15], „Becarusa” kikötői kapitányság (Lucka kapitana) objektuma[16]. „Tovar” magaslaton a partvédelmi üteg (OB vagy OTB) mellett „OROSt” radarállomás működött. További katonai objektum volt a „Poljane” bázis a Mali Losinj öbölben, a Veliki és Mali Losinj összekötő földszorosban [17]. A Mali Losinj területén lévő ütegek ( „OB Tovar, OB Vela Straza, OB Anuncijata, OB Martvasca) lefedték Ilovik és Mali Losinj közti tengerszorost és Ilovik szigetet, ahol külön üteg működött.[18]
Még az Isztria deszantolás elleni zóna „PDO” védelmi részét képezte az Unije szigeten lévő partvédelmi tüzérség. Unija szigeten a JRM „Vele Stinje” foknál voltak az ütegállások, „Maracol” öbölben pedig kikötőhely és katonai kiszolgáló objektumok „Selo” helyezkedtek el[19].
Cresz (Cres) szigeten, két partvédelmi üteg működött, Grmov településnél és „Stivan” településnél, melyek szintén az Isztria deszantolás elleni zóna „PDO” védelmi részét képezték.[20]
Isztria deszantolás elleni zóna „PDO” Mali Losinj szigetnél ért végett, onnan már a a „Zrmanjsko-cetinska” deszantolás elleni zóna „PDO” kezdődött, melynek részét képezte a „Kvarnericka vrata”, az az a Kvarner öbölbe bevezető tengeri átjáró.[21]
„Susak” szigeten a 5. VPS 11. határőrizeti hajózó erőinek volt helyőrsége, állomása, a szigeten határőrizeti objektum is működött.[22]
Szilba (Silba) szigeten a JRM hajózó erői részére négy álcázott hadihajók kikötési alkalmas hajóállást tartott fent, elsősorban a sziget nyugati részén Szilba (Silba) település tengerparti zónájában. Mindemellett Silba szigeten partvédelmi üteg működött[23].
Premuda szigeten partvédelmi üteg működött „Zubic” foknál, további katonai objektum volt a premudai sziget nyugati partvonalán „Grbica” és a sziget északi részén „Golubinka” objektum.
A pulai 5. VPS Iszt (Ist) szigeten partvédelmi üteget állomásoztatott a sziget nyugati partvidékén (Gora) magaslat. A katonai állomány részére „Zadaca” tájrészen a nyugati szigetrészen laktanya (Beljavka) és helyőrség „karaula” (Uvala Siroka) működött[24]. Iszt szigeten a JRM üzemanyag bázist is üzemeltetett a „Kosiraca” öbölben (Razina bunker)[25].
A pulai 5. VPS Molat szigeten lévő haditengerészeti támaszpontja (VPU), a sziget „Hrica” tájrészén volt („Selo” laktanya), emellett a „Lucica” öbölben funkcionált katonai objektum, katonai terület Puntica fok-félszigetnyúlvány, Jazi öbölben hadianyag raktár (Jaz I.,II.,III.) és kikötőhely volt kiépítve[26]. A szigeten a partiőrség tüzérségének „Golubinjak, Gracina és Bonaster” magaslatain megfigyelő pozíciói voltak, a partvédelmi ütegeket pedig a sziget Bonaster magaslata alatti tengerparti részén rejtették el beton bunkerokba. A „Zaganj” öbölben Bonaster alatt pedig katonai objektum volt. A szigeten három álcázott hadihajók kikötésére alkalmas parti horgonyzó hely volt kiépítve[27].              
Fontos megemlíteni, hogy mivel a Kvarner öbölben, az észak-dél irányon, a kontinenssel párhuzamosan elterülő Pag sziget védte  a szárazföldet, lényegében amellett, hogy Mali Losinj, Ilovik Silba és Premuda védte Pag és Cres közti „behatolást” a szárazföld irányába levédte, Ilovik, Premuda, Olib, Ist, Molat és Silba, valamint Dugi Otok (Suhi Rt) sziget északi fokán lévő partvédelmi ütegek már lényegében az észak-dalmáciái kontinens („Zrmanjsko-cetinska” deszantolás elleni zóna „PDO”) tengeri kapuját „őrizték”. A fő észak-dalmáciai tengeri „kaput”, a „Skarda-Ist-Molat-Dugi Otok” közti tengeri szorosokat a „Premuda, Ist, Molat (Bonastre fok), Dugi Otok (Suhi Vrh fok)” szigeten lévő ütegével védte a partvédelmi tüzérség (OB).Ebből Dugi Otok már a sibeniki 8. VPS illetékességi területéhez tartozott.[28]


[1] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga
[2] https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Mornaricka-pjesadija-JNA_33.html
[3]https: // www. ipazin. net/ korov- osvojio- vojne- objekte- na- pazinstini/,    http: // www. forumgorica. com/ index. php?topic=1304.0, https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu:1814/preview
[4] https://www.braniteljski-portal.com/sto-hvidr-a-pula-ima-sa-izborom-predsjednika-hdz-a-pula
[5] A partvédelmi ütegek elhelyezésében fontos szerepet játszott a védendő partvonal geográfiai jellemzői. Az ellenséges partraszállási lehetőségek szempontját figyelembe véve négy főbb stratégiai védelmi zóna került kialakításra; „Istarski zóna (Isztria), Zrmanjsko-Cetinjska zóna (Észak és Közép-Dalmácia), Dubrovacko-Neretvanska zóna (Dél-Dalmácia), Crnagorska zóna (Crna Gora). Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[6] Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet. https://vlada.gov.hr/UserDocsImages//Sjednice/2014/193%20sjednica%20Vlade//193%20-%2010.pdf
[7] „Barbariga OTB (partvédelmi üteg), Mali Brijun szigeten a „Glavina” és a „Hlibine” OTB,  Veli avagy Veliki Brijun szigeten Penada félszigeten Borik OTB, Penada fok OTB, Pula/Muzil OTB, Pula/Kumpari OTB, Premuda/Monte Kope OTB, Svetica/Monte Madonna OTB, Kavran OTB, Cres/Grmov OTB, Cres/Stivan OTB, Unije/Unije OTB, (bővebben lásd: Partvédelmi ütegek-tüzérség  „OTB” fejezet).
[8] Négy deszantolásra és aknaszedésre kialakított motoros hajó „DTM” (desantni tenkonosci – minopolagaci) és két jacht :Jadranka és Podgorka. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=746.0
[9] Az 5. VPS szektorban Pula város „admiralitás” haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ század, mely öt szakaszból állt. A pulai OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  „Savudrija, Brioni (V. Straza 54.m.magaslat-Fort Tegetthoff „Teget”erőd), Muzil, Mali Losinj (Tovar), és az ezerkilencszázhatvanas évekig működött  SG-6B elavult radarok Molat (Ostri vrh)” Premuda sziget területén
[10] Járőrhajók: „PC 132, 133, 134, 135 , 136 (80-as típusúak) és két motorcsónak „CMP 11 és 14”.
[11] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1044-pula-istarske-brigade-vp-4599-13
[12] http:// www. mali- losinj. hr/ wp- content/ uploads/ 2015/ 12/ Odredbe- za- provodjenje. pdf https: //vlada. gov. hr/ UserDocsImages//Sjednice/2014/193%20sjednica%20Vlade//193%20-%2010.pdf,
[13] A Mali Losinj területén lévő ütegek a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) „Ilovik” tengerbejáratának (Ilovicka vrata) védelmét látták el, a Kovcanja bázison lévő BROM rakétavédelmi üteggel (201. partvédelmi rakétás divízió „ord-BROM”) együtt.  Az „Ilovicka vrata” tengeri bejáratot, szorost a JRM hét partvédelmi üteggel „obalna baterija” (OB) kontrolálta. Ezen ütegek voltak „OB Tovar (Mali Losinj), OB Vela Straza (Mali Losinj), OB Anuncijata (Mali Losinj), OB Martvasca (Mali Losinj), OB Ilovik, OB Silba, OB Premuda. A „Skarda-Ist-Molat-Dugi Otok” közti tengeri szorosokat a „Premuda, Ist, Molat (Bonastre fok), Dugi Otok (Suhi Vrh fok)” szigeten lévő ütegével védte.
[14]   Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[15] http://www.ddiskf.hr/hr/aktivnosti/43-zanimljivosti/70-vojni-poloaji-na-loinjskom-arhipelagu
[16]https: // imovina. gov. hr/ User DocsImages// dokumenti/ Povjerenstva% 20 nekretnine/ 2017/ 10% 20 sjednica// 10.3.pdf
[17] https://obris.org/hrvatska/vojni-polozaji-na-losinjskom-arhipelagu/
[18] Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[19] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,4226.465.html
[20] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html
[21] ,   Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[22] Járőrhajók: „PC 132, 133, 134, 135 , 136 (80-as típusúak) és két motorcsónak „CMP 11 és 14”.
[23] http: // www. paluba. info/ smf/ index.php? topic= 25900.0 ;wap2,   Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[24] Damir Magas:   Odjel za geografiju i Centar za istrazivanje krsa i priobalja, Sveuciliste u Zadru
[25]http :// www. zadarskilist. hr/ clanci/ 22032010 /sepurine -dio- projekta- hamburger- za- 100- dolara,    Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[26] https://www.slobodnadalmacija.hr/novosti/hrvatska/clanak/id/112731/americki-ulagaci-zabit-ce-se-u-zid
[27]http://www.mppi.hr/UserDocsImages/Izmjene%20i%20dopune%20Prostornog%20plana%20uredenja%20Grada%20Zadra%20_Glasnik%20Zadra%20broj%2003-2008%2030-7_14.pdf, Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[28] Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.


Isztria félsziget. forrás: https://coupedecheveux2015.blogspot.com/2018/06/karta-hrvatske-kvarner.html



Kvarner öböl. forrás: http://www.davorkrtalic.com/Turizam/Hrvatska/Kvarner.htm





9. tengerészeti szektor VPS/Kumbor

A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének Központi Katonai Körzetéhez (VPO) tartozott a 9. Katonai Tengerészeti Szektor (VPS). A 9. VPS a dél-adriai régiót foglalta magába, mely Jugoszlávia akkori horvát és montenegrói (Crna Gora) szövetségi államaihoz tartozott geográfiailag. Északi határa lényegében a 8. VPS déli határa képezte; Neretva folyó torkolata- Peljesac félsziget- Mljet és Korcsula szigetek, valamint Mljet és Lasztovó szigetek közti tengerrészen húzódott. A déli határát pedig a jugoszláv-albán geográfiai határa képezte. Területileg a 9. VPS a Dél-Dalmát dubrovniki, kotori, budvai, bári, ulcsinji (Dubrovnik, Kotor, Budva, Bar, Ulcinj) tengerparti szárazföldi szakaszt, Mljet, Sipan, Elefiat szigetek[1] szigeteket foglalta magába. A szektor a kontinentális szárazföldi belső részen kapcsolódott a JNA szárazföldi erőinek boszniai 4. hadtest és crna gorai 2. hadtest erőinek műveleti zónájához.


[1] Az akkori Jugoszlávia horvát tagköztársasághoz tartoztak. 



„Bokakotor”. forrás: https://link.springer.com/chapter/10.1007/698_2016_44



A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének (JRM) legnagyobb bázisa, a 9. haditengerészeti szektor (VPS) a crna gorai tagköztársaság „Bokakotorska” öböl” területén helyezkedett el. Ezen öböl lényegében magába foglalta a nyílt tengerész felőli bejáratot „Bokakotorska vrata”, a „Hercegnovski” öblöt, „Kumborski” szorost, „Tivatski” öblöt, „Verige” szorost és a „Kotor” öblöt. A „Bokakotorska” öblöt határoló szárazföldi partszakaszt „Hercegnovi-Perast-Kotor” az „Orjen” és „Lovcen” hegységek zárták le a szárazföld belseje felé. A hegységek természetes akadályt képeztek egy esetleges partraszálló ellenséges erő további szárazföldi belső területek felé történő támadó műveletéhez. A „Bokakotorska” öbölbe történő partraszállás esetén a támadó erőknek a hegyvidéki nehezen járható terepviszonyainak elkerülése végett az offenzív hadmozgás „Hercegnovi- Cavtat”, „Tivat-Budva” vonalon irányozták elő. A „Bokatoroska” zóna védelme érdekében a JRM az öböl bejáratánál „Lustica” félszigeten és Prevlavka félszigeten jelentős számú katonai objektumokat működtetett, szinte mindkét félsziget zárt katonai terület volt[1]. Boka Kotor haditengerészeti bázis[2] átfogta az egész crna gorai tengerparti zónát, beleértve a hercegnovi, tivati és kotori tengeröblöket és Lustica félszigetet.



[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[2] http:// www.politika. rs/ sr/ clanak/ 35344/ %D 0 % 9 2 % D 0 % B 8 % D 1 % 8 1 % D 0 % B E % D 0 % B A % D 0 % B 8 - % D 1 % 8 2 % D 1 % 8 3 % D 1 % 8 0 % D 0 % B 8 % D 0 % B 7 % D 0 % B 0 % D 0 % B C - % D 1 % 83 - % D 0 % 9 E % D 1 % 8 0% D 1 % 9 8 % D 0% B 5 %D 0 % B D % D 1 % 8 1 % D 0% B A % D0 % B E % D 0 % B C - % D 0 % B 1% D0%B0%D1%82%D0%B0%D1%99%D0%BE%D0%BD%D1%83, http:// jna-sfrj. forum- aktiv. com/ t3043- kumbor- 1986- 1987, www. gov. me/ files/ 1196416175. doc, http:// www. paluba. info/ smf/ index .php/ topic,12506. 45.html


„Arsenal-Tivat” és a „Sava Kovecevic” MTRZ . forrás: https://www.bokanews.me/featured/porto-montenegro-nije-potisnuo-arsenal-iz-srca

A JRM 9. haditengerészeti szektor legnagyobb bázisa a „Hercegnovski” (Kumbor) és „Tivatski” öbölben (Arsenal-Tivat) volt. A tivati szektor területén több katonai létesítmény funkcionált. Ezek közt volt a „Tivatski Arsenal”[1] katonai objektum (Tivat), mely magába foglalta a „Sava Kovacevic” MTRZ hadihajó szerelő és javító üzemet és hadikikötőt, valamint a tivati bázishoz tartozott a „Seljanovo” városrészen (Zagrebacka és Kotorska utcák sarkán)[2] lévő katonai objektum és az „Arsenal” területén lévő „DOM JNA”[3] adminisztrációs épület is. [4]


[1] https://www.bokanews.me/featured/arsenal-i-dalje-zivi-u-srcima-tivcana/
[2] https://www.bokanews.me/featured/bivsi-podmornicari-od-ministarstva-odbrane-dobili-kancelariju-u-tivtu/
[3] A régi, már az Osztrák-Magyar Monarchiában tiszti klubként üzemelő, DOM JNA 1980-ban lebontásra került, korábbi ével földrengéseiben megrongálódott. A JNA már nem használta adminisztrációs épületnek. Az új épület az „Arsenal” területén épült meg. Napjainkban a montenegrói haderő DOM VOJSKA épülete található a monarchiabeli Dom JNA helyén. Az „Arsenal” területén lévő Dom JNA épülete megszűnt , mivel az egész „Arsenal” privatizálásra került és turisztikai fejlesztések révén polgári épületek épültek a régi katonai objektumok helyére.  http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=8057.60
[4] Izvjestaj sa javne rasprave o Nacrtu Izmjene i dopune Drzavne studije lokacije „ARSENAL“,Tivat


„Arsenal-Tivat” katonai épületei. forrás: https://www.facebook.com/106985207439931/photos/a.106992734105845/127460658725719/?type=3&theater


Tivat körzetében volt a „Lepetane” kaszárnya és hadianyag raktár[1], az „Ostrvo Cvijeca” sziget[2] és ahhoz tartozó katonai turisztikai komplexum, „Prevlaka-Cvijeca” katonai épületek, valamint az „Opatovo” tüzérségi hadi üzem.[3]



[1] http: // www. vijesti. me/ vijesti/ opstina- tivat- i- cok- ce- napraviti- mini- olimpijsko- selo- samo- se- ne- zna-kada-801637/galerija?p=1
[2] http://www.politika.rs/sr/clanak/37670/Region/Nove-gazde-za-Ostrvo-cveca
[3] Izvjestaj sa javne rasprave o Nacrtu Izmjene i dopune Drzavne studije lokacije „ARSENAL“,Tivat


„Lepetane” kaszárnya és hadianyagraktár. forrás:www.bokanews.me/




„Opatovo” tüzérségi üzem. forrás: www.paluba.info

A tivati öbölben a fent említett katonai objektumok mellett további létesítmények szolgálták ki a Jugoszláv Haditengerészetet. Ezek közt voltak; laktanya „Baosici” (Baosici- 1922-ig a „Bokakotor” haditengerészeti körzeti parancsnokságának székhelye)[1], hadianyag raktár Petrovici” (Lustica)[2], „Jadran” hajógyár (Bijela).


[1] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf, Drzavna studija lokacije Sektor 5 (za dio bivse kasarne Orijenski bataljon) – izmjene i dopune NACRT PLANA
[2] http:// www. vijesti. me/ vijesti/ skladiste-municije-tik-uz-more-91429, http://www. vijesti.me/ vijesti/ stotine- tona- eksploziva- u-srcu-boke-94043



„Ostrvo Cvijeca” forrás: http://www.adria.travel/tivat/


„Ostrvo Cvijeca” forrás: http://www.adria.travel/tivat/

A kotori öbölben lényegében Kotor város felett húzódó Vrmac hegységben a „Fort Vrmac” erődnél terület el a „Vrmac-Glavati” hadianyag raktár.[1] Megemlíthetjük még a Kotor felé magasodó „Gorazda” erődöt, ahol katonai haditengerészeti megfigyelő objektum (POM) működött.[2] Kotorban a hadsereg a „Muo-Prcanj” kikötőt használta, mindemellett az öböl „bejáratánál” lévő „Gospa” foknál rejtett kikötőhely funkcionált.[3]
A kotori öböltől északra esik a „Risanski” öböl. Itt a hadsereg tüzérségi hadianyag raktár működtetett „Morinj” (Morinj) településen[4], , üzemanyag raktárt Lipciben „Jugopetrol” (Lipci -Risan)[5], álcázott hadihajók kikötésére alkalmas mólókat „Vitoglav”, „Peras” részen.[6]


[1] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf
[2] http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=12506.0
[3] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf
[4] www.gov.me/ResourceManager/FileDownload.aspx?rId=217167...
[5] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf
[6] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf



„Opatovo” katonai létesítmény. forrás: www.vijesti.m
„Vrmac-Glavati” hadianyag raktár Kotor. forrás: google.maps
„Jugopetrol” Lipci üzemanyag hadiraktár és bázis. forrás: https://montenegro-utazas.info/lipci/
„Morinj” katonai bázis. forrás: http://dubrovniknet.hr/novost.php?id=23121
Bijelai „Jadran” hajógyár. forrás: https://vimeo.com/82544568
Gorazda” erőd.
 forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/75/Fort_Gorazda_aerial_view.jpg/580px-Fort_Gorazda_aerial_view.jpg



forrás: https://www.in4s.net/ni-mletacka-republika-nije-gazila-crkvu-i-slobodu-bokeskih-srba/

forrás: https://skalaradio.com/izlozba-prve-generacije-skole-stripa-u-tivtu/




 A „Hercegnovski” öbölben és „Kumborski” szorosban „Igalo” várostól „Tivat” városig a JRM több katonai létesítményt tartott fenn.[1] Ezek közt volt az igalói „Galeb” (Tito) villa[2], az „Orjenski bataljon” laktanya és hadikikötő „Kumbor”[3] (Kumbor), melyhez tartozott a „Hidrobaza” (hidroplán leszálló pálya) [4], 9.VPS parancsnoki épülete és OSOJ. Herceg Novitól északra a 9.VPS pedig katonai hadianyag raktárt működtetett, egyik volt a „Kamena”, „Kameno” településnél.[5]


[1] http://jna-sfrj.forumbo.net/t3043p735-kumbor-1986-1987
[2] https://www.total-montenegro-news.com/travel/5396-villa-galeb-igalo
[3] http://www.vijesti.me/vijesti/vojska-nastavila-iseljenje-iz-kasarne-orjenski-bataljon-96090
[4] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=6615.0
[5] https://radiohercegnovi.net/u-nekadasnjoj-kasarni-na-kamenom-povrijedjena-tri-djecaka-iz-herceg-novog/




„Kumbor” laktanya „Orjenski bataljon” parancsnoki épület. forrás: www.paluba.info



További katonai objektumok voltak; hadianyag raktár és laktanya „Sasovici” (Zelenika-Sasovici),[1] Zelenika JNA parancsnoki épülete, tiszti szállója (Zelenika)[2], Meljine katonai kórház[3] és parancsnoki objektum villa épülete[4], Mamula sziget haditengerészeti megfigyelő objektum, Herceg-Novi óvárosában lévő tengerre néző Dom JNA impozáns adminisztrációs épülete, a „Sv Jeromina” templomnál, mely a "Marka Cara"[5] nevet viselte, valamint szintén Herceg-Novi óvárosában (Belavista tér „trg”) lévő "Stara menza" katonai parancsnoki épület[6].


[2] http://jna-sfrj.forumbo.net/t3043p625-kumbor-1986-1987
[3] http://www.centarnovi.com/
[4] http://www.vijesti.me/vijesti/propada-bivsa-komanda-mornarice-skitnice-spavaju-na-epoletama-196859
[5] https://radiojadran.com/ruski-dom-u-starom-gradu-bez-rusa-i-drugih-turista/
[6] https:// www. ekapija. com/ news/ 41740/nastavlja- se- prodaja- vojne- imovine- u- crnoj- gori- pod-lupom-tri- nove, http: // radiohercegnovi. net/ tag/ kompleks- marka- cara/, http: // www. mans. co. me/ wp-content/,  uploads/ 2009/ 08/ plan-privatizacije-2008-prilog.pdf, http://www.mans.co.me/wp-content/ uploads/2009/08/ plan- privatizacije-2008-prilog.pdf


Katonai kórház „Meljine”.forrás: https://portalanalitika.me/clanak/241520/bolnici-meljine-ponovo-blokiran-racun

„Kumbor” katonai komplexum. forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t3043p775-kumbor-1986-1987

„Hidrobaza” Kumbor. forrás: www.paluba.info

„Zelenika” haditengerészeti objektum. forrás: www mojacrnagora.com



A Hercegnovi öböl déli részét a Lustica félsziget határolta el az Adria nyílt tengeri területétől. A félsziget szinte teljes egészében katonai terület volt. Itt a haditengerészet több objektumot működtetett; „Kociste” gyakorló és lőtér (Kociste-Lustica), „Milan Spasic” laktanya (Radovici-Lustica)[1], „Klinci” laktanya (Klinci-Lustica), katonai objektumok; „Spilice, Rakite, Rosa” parti sziklákba rejtett, álcázott hajóbunkerok (a „Rosa” bunker tengeralattjárók számára alakították ki), további hadianyag raktár volt a „Pristan és Petrovici” (Lustica)[2], valamint üzemanyag raktár és hadianyag raktár Spilice-Raketi (Lustica) területén,. A JRM lövészeti zónát, lőteret működtetett „Arza” foknál[3], „Bigovo” katonai turisztikai komplexum- Traste fok (Bigovo), ahol rejtett-álcázott hadihajók kikötésére alkalmas móló funkcionált.[4] Belső szárazföldi részen a JNA fenntartotta katonai turisztikai komplexumát „Zabljak” néven Zabljak településen, ami kapcsolódott a JRM 9. VPS-hez is.


[1] https://ilovemontenegro.blog.hu/2018/11/10/kasarna_milan_spasic_u_radovicima
[2] http:// www. vijesti. me/ vijesti/ skladiste-municije-tik-uz-more-91429, http://www. vijesti.me/ vijesti/ stotine- tona- eksploziva- u-srcu-boke-94043
[4] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine. http://radiojadran.com/vojska-otisla-ostali-uruseni-objekti-cekaju-investitore-i-vecu-brigu/



„Lustica” félsziget és katonai objektumok. forrás: https://waytomonte.com/en/p-923-lustica




Radovici „Milan Spasic” laktanya. forrás: www.oracomhm.com

„Klinci” katonai objektum romjai. forrás: www.wikiloc.com


A 9. Haditengerészeti Szektor Parancsnokság (Vojnapomorska Sektor „VPS” KM) Kumbor település „Kumbor” foknál található haditengerészeti komplexumban székelt. A komplexumban a szektorparancsnokság mellett további alárendelt erők állomásoztak; 9. atom-biológiai-vegyi támadás elleni század (Kumbor), 9. vegyes deszantoló hajózó divízió (mddb Kumbor), 9. aknavetős osztag (Kumbor), 9. haditengerészeti műszaki osztag  (laktanya „Orjenski bataljon”), 9. radar megfigyelő szolgálta (OSOJ- laktanya „Orjenski bataljon”)[1], 16. határőrizeti haditengerészeti osztag (Kumbor, Ulcinj,), 16. hatőrőrizeti tengerészgyalogos dandár (Ulcinj), 9. zászlóalj irányítási parancsnokság (Kumbor), 9. adatfeldolgozó és elemző központ, 9. egészségügyi zászlóalj (Meljine katonai kórház), 9. gépjárműves század (Kumbor), 367. haditengerészeti hátországi támogató-kiszolgáló bázis (Kumbor)[2]. Az akkori Jugoszlávia Bosznia és Hercegovina tagköztársaság délkelet- hercegovinai tájegységében lévő Trebinje városban a 9. VPS több erőt is állomásoztatott a „Sava Kovacevic” laktanyában[3]. Ezen erők közé tartoztak a 472. tengerészgyalogos dandár, 107. partőrség tüzér csoport (Trebinje). Mint már említettem a „Lustica” félsziget lényegében teljesen katonai területként működött, ahol a fő bázist a „Radovici” településnél lévő „Milan Spasic” laktanya jelentette. Ezen katonai komplexumhoz tartozott a 130. műszaki zászlóalj (Radovici), 204. partiőrség rakétás divízió (Radovici), 140. partiőrség rakétás divízió (Radovici), 86. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Radovici), 521. tengerészgyalogos ezred (Radovici). Mljet sziget szintén a 9. VPS alá tartozott, ahol a 171. partőrség tüzér csoport (Mljet-Sipan/objektum „Luka Sipan”) állomásozott.
A 9. VPS illetékességi zónájában volt a történelmi jelentőséggel bíró, világörökség részét képező Dubrovnik város. A városban a JNA részéről 1970-ig, mint a tengerészgyalogság központja működött Gruzs (Gruz) városrészében lévő kaszárnyájába 1970-ig[4]. Ezt követő időszakban  az épület polgári célokra használták.  Dubrovnik, Lapad városrészben működött a mai „Iva Dulcica” utcában katonai objektum, mely a partvédelmi ütegeket szolgálta ki[5]. További fontos rekreációs létesítmény volt „Kupari” katonai hotel- pihenő és szabadidő komplexum[6]. A Dubrovniktól délre eső Kavtát (Cavtat) területén a Kavtát, „Sustjepan” félszigetnyúlvány részén helyezkedett el a „Zvekovica” katonai zóna.[7]. Konavjle tájrészen működött a „Cilipi” polgári és katonai repülőtér[8].
A jugoszláv hadsereg több rádiókommunikációs reléállomást és tornyot, valamint ezt kiszolgáló objektumot tartott fenn horvát tagköztársaság dél-dalmáciai „Konavlje” tájrészén; Vitaljina területén a „Glavica” 207.m. magaslaton, „Cilipi” és „Popovici” közti „Suvarevina” 230. m. magaslaton és Velje Brdo” 240.m. magaslaton, a Mikulici és Donji Durinici települések közti „Straza” 263.m. magaslaton és „Resnica” 299.m. magaslaton, „Ilijin vrh” 561.m. magaslaton, „Snjeznica hegy legmagasabb pontján az „Ilijin Vrh” 1234.m. magaslatán, Jasenica településen a „Jasenica” 505. m. magaslaton és a „Golubinac” 551.m. magaslaton. Ezen állomások biztosították a rádióösszeköttetést a katonai objektumok közt[9].
1973. évben a belgrádi (Beograd) Technikai Kísérleti Központ (Tehnicki Opitni Centar „TOC”), létrehozott hét, a szárazföldi erők haditechnikai működésével, fejlesztésével kapcsolatos katonai-műszaki intézetet.  A fegyverek és a katonai felszerelések minőségi vizsgálatával és értékelésével foglalkozó haditechnikai intézetek két kiemelt lőtéren tudták kísérlet tárgyává képezni a haditechnikai fegyvereket. Egyik volt "Nikinci" a másik pedig "Prevlaka". „Prevlaka”[10] az egyik legmodernebb tüzérségi lőtérként működött a TOC keretén belül, ahol jelentős tüzérségi, légvédelmi muníciót tároltak és próbáltak ki nap mint nap. Prevlakán a 9. VPS „Kumbor-Tivat” a 69. haditengerészeti technikai rakéta bázisát, „VOJIN” légtérfigyelő- radaros századát, légvédelmi zászlóalját (20. és 40.mm-es tüzérségi ágyúkkal ellátva), „OROSt” tengerrészt figyelő radar szakaszát a kumbori századából (mely vizuális megfigyelést végzett) és partvédelmi ütegét állomásoztatta. Ezen erőket a tivati „Kumbor” 9.VPS hátországi ellátó zászlóalja támogatta. „Prevlaka” katonai komplexumban (6 darab fő objektum) átlagban hatszáz haditengerész szolgált[11]. Prevlavkától északra a már montenegrói területen helyezkedett el a „Kobila” katonai objektum, laktanya, partvédelmi üteg, kikötőhely.


[1] A 9. VPS szektorban Kumbor haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ. A kumbori OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  Obosnik (Kumbor-Lustica), Crni Rt (Sutomora-Bar), Mljet (Gruj fok), az ezerkilencszázhatvanas évekig SG-6B radar Mavrijan  (Ulcinj) helyeken.
[2] Organizacija JNA
[3]https://trebinjelive.info/2017/10/21/bivsi-marinci-jna-iz-cijele-evrope-ponovo-se-postrojili-u-trebinjskoj-kasarni/
[4] A haditengerészet a tengerészgyalogságát 1970-től áthelyezte a Bosznia és Hercegovina területén lévő Trebinje városkába, a 9.. VPS „Kumbor” alá tartozó parancsnoksággal.  LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[5] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine
[6] http: //jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t3629- vojno- odmaraliste- kupari, http: // cdn. dubrovniknet. hr/ novost.p hp?id=38223#.Ww5zpfmFPIU
[7] Napjainkban Kavtát hatalmas szállodakomplexuma (Hotel Croatia) épült fel rá. http: // izlog. limun. hr/ default. aspx? id= 9&vId= 879594
[8] http://www.zzpudnz.hr/LinkClick.aspx?fileticket=xcKRnHaxKS4%3D&tabid=512
[9]   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[10] KÉPEK A BÁZISRÓL: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,11008.45.html
[11] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=11008.0;wap2



Bár város fontos tengerparti kikötőként is üzemelt a turisztikai pihenőhely mellett. A JNA 2. titógrádi (Podgorica) hadtest 3.”partizán” divízióját állomásoztatta a városban a "Pero Cetkovic" laktanyában[1]. Ulcinj városban a 9. VPS JRM 16. számú határvédelmi tengerészgyalogsága állomásozott a „Zoganje” kaszárnyában.[2] További objektumok voltak, „motel Sas sa Vladimir”, „Valdanos” katonai-turisztikai pihenő és szabadidő komplexum”. Ulcinj „Mavrijan” magaslaton „VOJIN” légtérellenőrző radar működött[3].


[1] http: // www. novosti. rs/ vesti/ naslovna/ aktuelno. 69. html: 178734- Ukradeno- 50- snajpera, http: // jna-sfrj.forumbo.net/t1091p15-kasarna-u-baru-septembar-1986
[2] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1983p25-ulcinj-i-karaule
[3] https://www.mycity-military.com/PVO-i-sistemi-VOJ/Radari-u-SFRJ-SRJ.html


„Valdanos” Ulcinj. forrás:https://mienkavilag.hu/az-ulcinj-riviera-strandjai/

„Prevlaka- kapija Boka”partvédelmi üteg. forrás: https://www.novosti.rs/vesti/planeta.300.html:569724-Otimaju-Prevlaku-bez-suda

„Mamula” erőd. forrás: https://www.sea-seek.com/Otok-Mamula

„Kabala” erőd. forrás: https://forum.cdm.me/showthread.php?182794-Tvr%C4%91ave-utvr%C4%91eni-gradovi-i-fortifikacioni-objekti-u-Crnoj-Gori

A dél-adriai zónát a JRM (Jugoszláv Haditengerészet) a partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálat „OSOJ” alá tartozó, kiépített fix radar és mobilizált parti megfigyelő radar állomások „OROSt” működésével, modern „BROM” rakétavédelmi rendszerrel biztosították. Kumborban OSOJ védelmi radarközpont működött az „Orjenski bataljon” laktanyában, mely alá tartozott a mljeti ”Saplunara-Gruj fok”OROSt mellett, Obosnik és Crni Rt.(Bar) területén lévő OROSt.
Bár a „Neretvansko dubrovacka PDO” zónáját a 8. VPS-hez tartozó Visz (Vis) és Lasztovó (Lastovo) rakétavédelmi rendszere (BROM) fedte le, a dubrovniki, konavljei és prevlakai részt a már 9. VPS „Tivat-Kumbor” haditengerészeti szektor „Obosnik” támaszpontján lévő „BROM” kontrolálta.[1]
Ulcinj és hozzá tartozó tengerpart részen, a jugoszláv-albán határig mobilizált „SOPL” rakétás-rendszerrel ellenőrizték. A Herceg-Novi - Lustica félszigeten volt a JRM egyik radarállomása, az Obosnik magaslaton. A másik pedig Ulcinjnél a Marjan (Mavrijen) magaslaton. A kommunikációt szolgálta ki a Kotor felé magasodó Lovcen hegység 1749.m.magas „Stirovnik” magaslatán lévő adótorony.[2] További katonai kommunikációt biztosította Mljet sziget "Veliki Planjak” 391.m. magaslatán, és „Veliki Grad” 513. m. magaslatán lévő antennák.
A „BROM” mellett a partvédelemben nagy szerepet játszottak a parti tüzérségek. A 9. VPS zónáját két úgynevezett partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) fedte le. Az egyik a szomszédos 8. sibeniki VPS-t is kiszolgáló „Neretvansko Dubrovacka PDO”, a másik pedig csak a 9. VPS-t kiszolgáló „Crnagorska PDO”. A „Neretvansko Dubrovacka PDO” zóna egészen a Prevlavka félszigetig húzódott. A már „Crnagorska PDO” alá tartozó „Bokakotorska” öböl bejáratát és Prevlaka déli részét, a crnagorai PDO lusticai félszigeten lévő üteg, átfedéssel kontrolálta a „Neretvansko Dubrovacka PDO” prevlakai ütegével. „Bokakotorska” öböltől délre már csak a „Crnagorska PDO” ellenőrizte egészen a „Sutomore” településig tartott.[3]
A „PDO” zónákat tüzérségi ütegek biztosították, melyeket szigetekre és a szárazföldre, kontinensre telepítettek.
A 9. VPS illetékessége alá tartozó műveleti területen, a „Neretvansko Dubrovacka PDO” zónájában a 9. VPS a parancsnokságának 171. partvédelmi tüzér csoportja (oag) védte Mljet szigetet és Sipan szigetet.
A tüzér csoport Mljet szigeten a sziget két végében állomásozott katonai objektumaiban. A sziget keleti végében lévő „Saplunara” laktanyában, illetve a sziget nyugati végében lévő „Goli” laktanyában. A sziget két csúcsán -"Veliki Planjak" 391.m. magaslat és "Veliki grad" 513. m. magaslat- működtettet a kommunikációs adótornyok és hozzá tartozó objektumok. Saplunárához tartozott a „Kosovo” magaslat, ahol OROSt (haditengerészeti radarállomás) működött. A haditengerészet a sziget nyugati végében Pomenában és a sziget keleti végében Saplunárában „álcázott” hadi kikötőt (MZ) tartott fenn. [4] Mljet szigeten a 9. VPS „Tivat”(Kotor öböl Montenegro) ellenőrzése alatt két üteget működött, a sziget nyugati csücskében lévő „Goli” sziget nyúlvány „Sparozni” foknál, valamint a másik a  sziget keleti csücskében lévő „Gruj” foknál.[5]
Sipan szigeten, a sziget 194.m. „Debela Glava” magaslatán partvédelmi üteg állomásozott az ott lévő objektumában. A város kikötőjében hadi célra alkalmas „Luka Sipan” katonai móló és objektum volt[6].
Dubrovniktól Prevlaka félszigetig a Jugoszláv Haditengerészet (JRM) 9. haditengerészeti szektor (VPS) a dubrovniki Lapad félszigeten, a Petka fokánál működtettet üteget, valamint Kupari területén a „Pelegrin” foknál (laktanya Pelegrin-Kupari), Kavtát (Cavtat) városban pedig „Macajec” részen, Kavtáthoz tartozott még egy üteg, de az a 240. méter magas Velje brdo magaslatnál lévő katonai bázison működött, Molunat területén a 299.m. magas „Restenica” magaslatnál, ahol a „Straza” 263.m. magaslaton egyébként megfigyelő állomás működött[7]. Molunat félsziget „Donji Molunat” öbölbeni részén három álcázott kikötőhely állt a hadihajók rendelkezésére.[8]
A „Neretvansko dubrovacka PDO” utolsó partvédelmi ütegállása, a még horvát tagköztársaság területén lévő „Prevlaka” félszigeten volt. A félsziget teljes egészében katonai területként működött.  A üteg állását az „Ostro” erődtől nyugatra lévő „Ostra” foknál voltak a sziklafalba álcázva, melyet Prevlavkán lévő tartalék üteggel támogattak. [9]
A  „Crnagorska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) az akkori Jugoszlávia horvát és crna gorai tagköztársaságok közti geográfiai határtól (Kobila hegység), „Sutomore” szutomorszki öbölig (Bar járás) tartott. Kilenc partvédelmi tüzérüteg biztosította a szárazföldet; „Kobila fok (Kobila), Kabala fok (Gola Gomila -Lustica félsziget), Arza fok (Lustica), Veslo fok (Gomilica-Lustica félsziget, Kociste fok (Lustica félsziget), Traste fok (Lustice félsziget), Platamuni 138.m. (Bar), Skocidjevojka fok (Petrovac-Bar), Crni fok (Sutomore-Bar).[10]
Szutomorétől a Jugoszlávia és Albánia közti államhatárig (Bojana „Buna” határfolyó) lényegében egy külön védelmi területet alakítottak ki, tekintettel arra, hogy a szutomorei öböltől már a „Skadarsko” tó (Skodra) és a tó valamint az Adria közt húzódó „Rumija” hegység egyfajta természetes akadályt képezett egy a szárazföld belseje felé irányuló ellenséges intervenciónak. A Bár (Bar) és Ulcinj közti zónában a JRM két partvédelmi üteggel fedte le a védelmi szektorát Volujica fok (Bar), Dobra Voda fok (Bar). Az ulcinji „Mendra” fok és a Bojana folyó torkolata (jugoszláv-albán államhatár) közt nem voltak kiépített ütegállások 1992-ig[11].
A „PDO” zónáját a szpliti, plocsei és tivati (Kumbor) haditengerészeti erők hadihajózó egységei támogatták, illetve a boszniai Mosztárban lévő (Mostar) „Ortijes”, illetve a crnagorai „Titograd” katonai repülőtér.
A „Skodra[12] tavon” a Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének (JRM) határvízi határőrizeti 16. dandárja (Ulcinj-Zoganje kaszárnya) állomásozott Virpazar településen lévő „Juli 4.” helyőrségen.


[1] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA
[2] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA
[3] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA
[4] https://glasgrada.hr/20-dio-na-kantunu-kuca-stoji/, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine, http:// www .zzpudnz. hr/ LinkClick.aspx?fileticket= kTskUPqw7eM%3D&tabid=160,   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[5] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine
[6] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine
[7] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.540.html, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine
[8] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine.,   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[9] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA
[10] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA, https: // zir. nsk.hr/islandora/ object/ pmf%3A3593/ datastream/ PDF/ view, http: // www. kuk-fortification. net/ gruppe-kobila-ein-neues-hotelprojekt-a-new-project-for-a-resort/
[11] 1992. júniustól a JNA feloszlik és Szerbia valamint Montenegró, mint Jugoszlávia újdonsült szövetségi állama létrehozza közös haderejét „Jugoszláv Hadsereg (VJ)” elnevezéssel. Crna Gorában a VJ két újabb partvédelmi üteggel erősíti meg a tengerparti zónát; Stara Ulcinj fok (Ulcinj) és Deran fok, valamint az 510.m. Kameno magaslatnál tüzérségi ütegállások. http:// www. paluba. info/ smf/ index. php? topic= 753. 495; imode, https: //zir. nsk. hr/islandora/object/pmf%3A3593/datastream/PDF/view
[12] forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t890p50-recna-flotila



Montenegrói partvonal. forrás: http://www.petrovac.org/mapa


8. tengerészeti szektor VPS/Sibenik

A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének Központi Katonai Körzetéhez (VPO) tartozott a 8. Katonai Tengerészeti Szektor (VPS). A 8. VPS a közép-adriai régiót foglalta magába, mely Jugoszlávia akkori horvát szövetségi államaihoz tartozott geográfiailag. A szektor magába foglalta Észak és Közép-Dalmáciát. Északi határa lényegében a Velebit vonulat tengerparti része (Tribanj)- Pag sziget északi része- Molat sziget - Dugi otok sziget északi pontja (Suhi Rt) vonalig tartott, mely vonalon szomszédos volt a pulai 5. VPS Pula tengeri műveleti szektorával. Déli határa A Neretva folyó torkolata- Peljesac félsziget- Mljet és Korcsula szigetek, valamint Mljet és Lasztovó szigetek közti tengerrészen húzódott, ahol szomszédos volt a 9. VPS Boka Kotor tengeri műveleti szektorával. Területileg a 8. VPS a JRM legnagyobb kiterjedésű haditengerészeti szektora volt. A 8. VPS a kontinentális szárazföldi Észak és Közép-Dalmát tengerparti szakasz és az északi és déli szektorhatárok közti szigeteket foglalta magába. A szektor a kontinentális szárazföldi belső részen kapcsolódott a JRM-hez tartozó 9. számú hadtest (Knin) észak és közép-dalmáciai szektorához. [1] Ezen hadtest egyes erőivel a 8.VPS rendelkezett.
A 8. szektor parancsnoksága Sibenik városban állomásoztatta tengerészeti erőit és központi vezetési pontját. A 8. VPS haditengerészeti kikötőjét Sibenikben működtette, illetve a szektor alá tartozott „Molat, Vis, Korcula és Lastovo” szigeten lévő haditengerészeti támaszpont (VPU).  Sibenik elhelyezkedése stratégiai szempontból igencsak védett részen terült el. A sibeniki öböl lényegében a Krka folyó torkolata, mely a „Sibenska luka” tengeri öbölrészben szélesedett ki. Ezen öböl egy vékonyka tengeri csatorna, átjáró „Sveti Ante” kötötte össze az Adria „sibenski kanal” tengercsatornával.
Maga Sibenik városban és annak illetékességéhez tartozó agglomerációs területen a Jugoszláv Néphadsereg, Haditengerészet tizenhét laktanyát tartott fenn, ezer katonával, tiszttel (két gyalogos zászlóalj), harmincöt hadihajóval, 190 000 kilogramm robbanó anyaggal, aknával feltöltött katonai raktár objektummal. Ez utóbbiak a partvédelmi tüzérséget, ütegeket kiszolgáló tüzérségi lövedékeket voltak feltöltve.[2]
  
A sibeniki parancsnoksággal irányított szektor főparancsnoka 1991. szeptemberig Gyuró Pojer (Duro Pojer) ellentengernagy volt, akit szeptembertől Markó Szunarity (Marko Sunaric) hadihajó kapitány váltott. A 8. VPS erői a sibeniki „Mandalina” vasútállomás mögötti „Vrnaza” öböl melletti nyolcezer négyzetméteren elterülő „Palacin” katonai épületben, laktanyában  állomásozó központi főparancsnokság, vezérkari törzs irányította. Az objektumot a katonai rendészet raja védte.  A központi erőhöz tartozott az „elhárítási” csoport, a katonai bíróság és ügyészség[3].


[1] http://212.92.192.228/digitalizacija/novine/sibenski-list_1962_521.pdf
[2]https://sibenski.slobodnadalmacija.hr/vijesti/zupanija/clanak/id/469348/rogoznicu-ne-zanima-spor-oko-smokvice-oni-zele-ex-vojarnu-kruscica
[3]https://sibenski.slobodnadalmacija.hr/vijesti/sibenik/clanak/id/631481/napokon-pocela-gradnja-sibenski-studenti-vise-nece-lsquodobivati-nogursquo-kad-stignu-turisti



Palacin” VPS parancsnokság és OSOJ parancsnokság. forrás: http://mojfaks.com/uploads/images/8081sibenik_naslovna2.jpg


A legnagyobb kaszárnya, mely Sibenikben volt a „Sveti Petar” öbölnél lévő „Bribirski knezovi” az az „Rade Koncar”  laktanya [1]. A laktanyában a 8. VPS 11. tengerészgyalogos dandárjának (pbrmp) 1. zászlóalja állomásozott, Gyuró Karajlovity (Duro Karajlovic) alezredes vezetésével. Továbbá egy műszaki század, egy atom- biologiai- kémiai támadás elleni század, egy légvédelmi (20 mm-es „háromcsövezetű” ágyú) üteg, összességében ötszáz katona.[2] 
Másik fontos laktanya volt Sibenikben, a „Mandalina” félsziget elején az „Ante Jonic” laktanya. Itt a zászlóalj irányítás, logisztikai bázis, megfigyelő szolgálat százada állomásozott, összességében nyolcvanöt katona.[3]


[1] https: // sibenskiportal. rtl. hr/ naslovna/ grad- preuzima- vojarne- vrijedne- 200- milijuna- kuna/, https: // ravnododna. com/ event/terraneo-festival-dobio-prvo-hrvatsko-ime-overflow/
[2] http://www.rujanskirat.com/
[3] http://www.rujanskirat.com/


„Bribirski knezovi” az az „Rade Koncar”  laktanya. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=29678.0

„Ante Jonic” laktanya épülete. forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t2646-sibenik-vp-2407-3-kasarna-ante-jonic-dec-88-89


„Mandalin” félszigeten működött a haditengerészet hadihajó javító üzeme (MTRZ)[1], mely a „Velimir Skorpik” nevet viselte, további a hadikikötő „Kulina” laktanya. A kétszáz fős  „Kulina” hadikikötőben[2] állomásozott a JRM sibeniki szektorhoz tartozó harmincöt hadihajóból álló hajózó flottája; segédhajózó osztag (később divízió), határőrizeti (GMD) járőr hajók a határvédelmi tengerész divízió keretében (kilenc darab PC tip. Mirna hajó PC-171 „Biokovo, PC-172 „Pohorje”, PC-173 „Koprivnik”, PC-174 „Ucka”, PC-175 „Grmec”, PC-176 „Mukos”, PC-177 „Fruska Gora”, PC-180 „Cer”, PC-181 „Durmitor”), 8. aknavadász divízió, deszantoló hajózó alakulat a deszantoló hajózó divízió keretében (egy darab DBM, néhány DTM és több DJC), a „Sv Petar” öbölben a deszantoló hajózó alakulat rohamcsónakjai, aknaszállítói, valamint támogató hajózó egység vagy divízió (PO 91, 92, 93, PN, PV, ...hajókkal).[3]


[1] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,8081.15.html
[2] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,6553.0.html
[3] https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Slike-Jugoslovenske-Ratne-Mornarice_6.html Slobodna Dalmacija



„Velimir Skorpik” MTRZ. forrás:www.plauba.info

„Kulina” laktanya és hadikikötő. forrás:www.paluba.info

„Duboka” üzemanyag raktár, napjainkban polgári hajózó üzemanyag töltő állomás. forrás: https://www.enavtika.si/en/vodnik/ogled/bencinska-crpalka-sibenik-2-sibenik


A „Sv Kriz” 65. méter magas magaslatától északra a „Mandalina” félszigettel szemben, a „Sv Petar” öbölben volt a 8. VPS hajózó erőinek üzemanyag bunker raktárja, a „Duboka”, ahol tizenkét fős szolgálat állomásozott. Itt 1 410 000 tonna üzemanyagot tároltak[1]. 
A JRM sibeniki kiemelt hadianyag-robbanóanyag raktára és laktanyája volt a „Sv Ante” szoros csatornában (Minerska öböl) lévő, negyven fős katonával szolgáló „Minerska” laktanya[2]. A 64 468 m2 –en elterülő „Minerska” laktanyában[3] a partvédelmi tüzérség ütegeinek (Zirje, Zecevo, Smokvica, Kruscica) muníciója és haditechnikai fegyverzete, valamint robbanóanyag volt tárolva „negyven darab 20 és 130 mm-es ágyú löveg”.[4]


[1] https://www.slobodnadalmacija.hr/dalmacija/sibenik/nauticari-i-ribari-po-gorivo-u-duboku-2029
[2]https://www.sibenik.in/?novosti=sibenik&title=sibenske-vlasti-preuzele-vojarnu-minerska-jos-1993-godine-ali-do-danas-nije-postala-nasa&id=20033
[3]http://tris.com.hr/2014/07/vecina-ex-vojnih-objekata-u-drzavi-i-dalje-zjape-prazni-i-neiskoristeni-sibenik-dobio-pet-bivsih-vojnih-nekretnina/
[4]https://sibenski.slobodnadalmacija.hr/vijesti/zupanija/clanak/id/469348/rogoznicu-ne-zanima-spor-oko-smokvice-oni-zele-ex-vojarnu-kruscica, (https://www.express.hr/top-news/rat-na-otoku-je-zavrsio-a-nitko-ne-zna-sto-bi-s-vojarnom-8785


„Minerska” laktanya. forrás: www.paluba.info

A „Panikovac” öbölben a „Sv Petar” öböl bejáratánál helyezkedett el a hadihajókhoz tartozó torpedókkal foglalkozó technikai üzem-laktanya, mely az öbölről a „Panikovac” nevet viselte. Az objektumban huszonöt fő katona szolgált.[1]


[1]https://www.sibenik.in/sibenik/foto-morh-opovrgava-da-usred-sibenika-drze-torpeda-i-mine-kojima-je-prosao-rok-trajanja/30606.html

Sibenik városban volt a negyven fős katonai rendész század laktanyája a „Subicevac” a „Barona” erőd mellett[1], valamint a belvárosban a Jugoszláv Néphadsereg adminisztrációs parancsnoki épülete a „Dom JNA” [2].



[1]https://mok.hr/vijesti/item/18908-obljetnica-bitke-za-sibenik-1991-2015-bitka-za-sibenik-bila-je-bitka-za-hrvatsku
[2] Napjainkban városi könyvtár. https://www.sibenik.in/sibenik/arhitekt-krajina-sibencanima-ispricao-kako-je-dom-jna-prenamijenjen-u-gradsku-knjiznicu/74324.html

„Panikovac” raktár. forrás: https://m.sibenik.in/sibenik/foto-morh-opovrgava-da-usred-sibenika-drze-torpeda-i-mine-kojima-je-prosao-rok-trajanja/30606.html


Sibeniktől északra eső 256 méteres Kamenar magaslaton működött huszonöt fős katonai személyzettel a „Centar Veze”, katonai rádió összeköttetést biztosító adó és állomáshely „Kamenar”. További rádióállomás volt a „Dubrava” objektum, melyet tíz fő katona biztosított. Ezen objektum már Sibeniktől északra a Jurasov krs magaslaton volt, Juras településnél. A rádióforgalmazási kapcsolatot biztosította az állomáshelyek között a Drnis településnél lévő Promina hegy magaslatán (Cavinica 1147 m.) lévő átjátszó torony és ehhez tartozó „Promina” katonai objektum. Az objektum a JRM 9. hadtest (Knin) erőinek rádió kommunikációs átjátszó tornya volt, melyet huszonöt fős őrszolgálat biztosított. [1]Az úgynevezett területvédelmi erők (TO) részére fenntartott haditechnikai fegyverzetet a sibeniki járásban a „Jamnjak” és „Razine” bunker raktárakban tárolták. 
Sibeniktől északra „Jamljak” részen a 3000 m2-en elterülő területről elnevezett „Jamljak” muníciós hadianyag-robbanóanyag és területvédelmi erők haditechnikai raktára[2]. A húsz fős katonai egységgel védett raktárban a sibeniki járási területvédelmi erők hadianyag és hadieszköz készletét tárolták.[3] Hasonló területvédelmi erők hadianyag raktára működött Sibeniktől délre eső „Razina” 63 méteres magaslaton. A raktár a magaslatról a „Razina” (Gomljak) elnevezést kapta[4]. Az ötven katonával biztosított raktárban önjáró 90 mm-es  lövegekhez tároltak muníciót, valamint légvédelmi ágyúkhoz 20 mm-es muníciót és egy légvédelmi üteget, a sibeniki járási területvédelmi erők hadianyag és hadieszköz készletét.[5]


[1] http://www.rujanskirat.com/
[2]http://tris.com.hr/2014/07/vecina-ex-vojnih-objekata-u-drzavi-i-dalje-zjape-prazni-i-neiskoristeni-sibenik-dobio-pet-bivsih-vojnih-nekretnina/
[3] http://mok.hr/vijesti/item/7024-propala-prodaja-bivih-vojarni-jamnjak-i-raine
[4] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=29677.0
[5] http://www.rujanskirat.com/


„Kamenar” objektum és kilátás Sibenikre. forrás: https://hr-hr.facebook.com/JUPrirodaSKZ/photos/a.243752925758172/266843890115742/?type=3&theater


További területvédelmi járási hadianyag-haditechnikai raktárak működtek még Vodicsében (Vodice), a várostól északra eső külterületen, „Kruscica” megnevezéssel. Ezen raktárt egy tizenkét fős katonai alakulat őrizte. Sibeniktől távolabb, inkább már Drnis városhoz közelebb  volt egy hadianyag, haditechnikai raktár a Krka folyó szorosában „Bogocinski kraj” tájrészen, mely a „Manojlovac” nevet viselte és huszonöt fős katonai egység biztosította. Szintén Drnis városhoz közeli Trbounje településnél működött a „Trbounje” laktanya és hadianyag-robbanóanyag és haditechnikai raktár, amit húsz katona őrzött és százötven katona szolgált. Drnis városhoz tartozott a várostól délre eső „Zitnic” haditechnikai raktár, melyet huszonöt fő katona biztosított. [1] Katonai gyakorló és lőtér működött Jadrtovac településnél[2]


[1] IVAN BRIGOVIC: Odlazak JNA iz Zadra, Sibenika i Splita... CSP, br. 2., 415.-452. (2011)
[2] https://www.facebook.com/groups/1426107641004634/permalink/2440946779520710/

„Jamljak” katonai bázis Sibenik. forrás: https://m.24sata.hr/news/u-sibenskoj-vojarni-zele-ispitivati-opasne-otrove-127268

„Razina/Gomljak” katonai bázis Sibenik. forrás:www.paluba.info


A sibeniki 8. VPS alá tartozott a Sibenikben állomásozó parancsnokság, tiszti törzs, adminisztrációs szolgálat, őrszolgálat, légvédelem, tüzérség, gyalogság, informatikai szolgálat, atom-biológiai-vegyi támadás elleni szolgálat, haditechnikai raktárakat kiszolgáló szolgálta, gépjárműves, egészségügyi,  katonai elhárítás és felderítés. Mindezen VPS parancsnokság alá tartozó központi erők mellett, Sibenikben volt a 8. VPS parancsnokság, katonai elhárítás 8. VPS, 8. katonai rendész százada, 8. atom-biológiai-vegyi támadás elleni százada, a sibeniki „Rade Koncar” és a zadari „Ante Banina” laktanyákban állomásozó 11. tengerészgyalogos dandár (1991.októberében kivonták a dandárt Drnis városban és beintegrálták a 9. hadtest alá), 8. vegyes deszantoló hajózó divízió (8. mddb), 8. haditengerészeti műszaki osztag, a sibeniki „Palacin” VPS parancsnoksági épületében működő 8. radar megfigyelő szolgálta (OSOJ), 104. műszaki zászlóalj, 8. zászlóalj irányítási parancsnokság, adatfeldolgozó és elemző központ, 100. egészségügyi század, 8. gépjárműves század, 602. haditengerészeti hátországi támogató-kiszolgáló bázis, a „Rade Koncar” laktanyában állomásozó 323. könnyű légvédelmi tüzér divízió, 20. határőrizeti haditengerészeti divízió (Sibenik „Kuline” hadikikötő). Katonai területe volt „Kakan” és „Logorun” sziget. A 8. VPS erőit támogatta a központi erőkhöz (VPO) tartozó 55. haditengerészeti-technikai rakéta bázis (mtrb) Drnis, 404. tengerészeti logisztikai bázis- Ploce (Kardeljevo), 226. támogató tengerészgyalogos zászlóalja Ploce (Kardeljevo), valamint a 9. hadtest erői.


kép: szerző szerkesztésében. forrás: https://mok.hr/vijesti/item/9985-idueg-ljeta-etat-emo-po-ureenom-kanalu-sv-ante

Plocse (Ploce), régi nevén Kardeljevo a Neretva folyó torkolatában helyezkedik el, ahol a kereskedelmi kikötő mellett a haditengerészet is katonai kikötőt és bázist (18. katonai helyőrség és 158. haditengerészeti bázis) tartott fenn a „Bacina” öbölben[1]. A hadikikötő a Neretva folyó torkolatvidékének északi szegletében helyezkedett el. A nyílt tengerről egy tengeri csatorna vezetett be a plocsei öbölbe, ahol első zónában a kereskedelmi kikötő helyezkedett el, majd a „Bacina” öböl „Portina” katonai része következett. Plocséban a VPO 404. logisztikai raktár üzemelt, valamint a VPO központi parancsnokság 16. aknavadász divíziója[2], mely aknász hadihajóival a „Bacina” öbölben lévő „Portina” hadikikötőjében horgonyzott. Portinában további katonai műhely (hangár) és poligon (gyakorlótér) volt.[3]
További erők állomásoztak Plocsében; a VPO-Split 226. támogató tengerészgyalogos zászlóalja (dmb),  8. VPS 270. légvédelmi divízió, melyek a "Stanko Parmac"[4] laktanyában, a „Sidrista” katonai (garnizon) objektumban állomásoztak. További katonai objektumok voltak még; JNA adminisztrációs épülete  (Dom JNA), a makarszkai, plocsei, vrgoraci és metkovityi területvédelmi (TO) erők fegyverzeti raktára és laktanyája a „Mala Bara” objektum [5], tengeri robbanó aknák tárolására és hadihajókhoz üzemanyag tárolására szolgáló „Tatinja” bunker raktár[6], katonai komplexum „Sipak” [7], a „Visnjica” 244.m. magaslaton lévő katonai objektum[8], katonai területnek számított a „Plocica” sziget is, mely Korcsula és Hvar sziget közt helyezkedik el. Már távolabb esett Plocsétől az orebicsi (Orebic-Peljesac félsziget) radar, mely a Peljesac félsziget Rota magaslatán[9] szolgálta ki a haditengerészetet. A JRM Plocse körzetében három hajózó bunkert tartott fenn, két darab a szárazföldi partszakaszon, egy a Peljesac félszigeten volt; „Duba, Soline, Brijesta (Peljesac félszigeten)[10].



[1] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1619-kardeljevo-ploce
[2] - 16. aknavadász divízió, Plocse (Ploce): 1.aknavadász osztag (ML-151,ML-152, ML-153, ML-161 hadihajók), 2. aknavadász osztag (ML-141, ML-142, ML-143, ML-144.)
[3] https://www.plocanskastranka.com/preuzimanja/Ranko_%20Barbir-Istina_o_Luckoj_gardi.pdf, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA
[4]Napjainkban „Neretva” laktanya. https: //www. eding. hr/ hr/ projekt/ vojarna-neretva-76 http: // zzpudnz. hr/ LinkClick. aspx?fileticket= CuYqSfyaQzs%3D&tabid=584
[5] TO Makarske, Ploca, Vrgorca i Metkovica zarobljeno u Malim Barama blizu Ploca"Ranko Barbir;Josko"Istina o Luckoj gardi, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA
[6] TO Makarske, Ploca, Vrgorca i Metkovica zarobljeno u Malim Barama blizu Ploca"Ranko Barbir;Josko"Istina o Luckoj gardi
[7] https://slobodnadalmacija.hr/dalmacija/dubrovnik/luka-ploce-sanacija-sipka-za-milijun-kuna-171278
[8] http://ploce.hr/wp-content/uploads/2017/09/pp-sazetak-idppug-ploce-12-01-2016.pdf
[9] https://www.index.hr/vijesti/clanak/mjestani-peljesca-idu-na-blokadu-cesta-zbog-novih-radara-a-drzava-se-poziva-na-dogovor-s-opcinom-koja-ne-postoji/991383.aspx
[10] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA




„Ploce” katonai kikötő. forrás: https://ploce.com.hr/politika/vlada-rh-vojna-luka-sidriste-nije-u-perspektivi-ministarstva-obrane/

„Bacina-Portina” öböl. forrás: https://www.facebook.com/ploce.com.hr/photos/a.599925150090743/1866367590113153/?type=3&theater

Ploce ipari kikötő. forrás: http://www.edubrovnik.org/en/financial-reports/attachment/luka-ploce/

„Spisak” katonai raktár objektum. forrás: www. izvor.com

„Rota” radar-Peljesac félsziget. forrás:www.index.hr

„Stanko Parmac” laktanya parancsnoki épülete. Napjainkban a „Neretva” laktanya 116. brigád Horvát Hadsereg. forrás: http://www.rogotin.hr/2017/02/27/neka-mladih-vojnika-u-plocama-mozda-se-udamo/




Az észak és közép-adriai körzetet ellenőrző 8. VPS[1] erőit a Jugoszláv Haditengerészet központi erőihez tartozó partvédelmi tűzőrség biztosította, a szárazföldi partvidék mellett a szigeteken elhelyezett, kialakított ütegével és rakétavédelmével[2], egész Dalmáciát a Gorski kotar hegytől a Nereteva folyó torkolatáig (innen már a 9. VPS Boka Kotor zónája kezdődött).
A kontinens védelmében a haditengerészet parti megfigyelő radar állomásokat „OROSt” (Obalska Radarska Osmatracka Stanica), valamint az OROSt-kat koordináló védelmi rádió megfigyelő rendszert és partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálatot ”OSOJ” (Obalska sluzba osmatranja i javljanja)[3] tartott fenn.[4] A 8. VPS szektorban a 8. radar megfigyelő szolgálta (OSOJ) látta el a feladatot. Az OSOJ Sibenik város haditengerészeti komplexumában működött. Az OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  „Dugi Otok (Grbascak magaslat), Zirje (Straza 117.m. magaslat). Lasztovó esetében OROSt üzemelt a 417 m. Hum magaslaton, Visz szigeten pedig az 587 m. Hum magaslaton. Ezen radarállomások szolgálták ki a 8. VPS zónájába eső és alárendeltségében működő, „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektort[5] a „Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektort[6] (PDO) védő, biztosító 8. VPS partvédelmi ütegeket; 118. partvédelmi tüzér csoport (Rogoznica), 142. partvédelmi tüzér divízió (Kruscica), 269. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Sinj)[7], 270. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Ploce), 410. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Divulje), a Zlarin szigeten lévő „Zlarin” laktanyában[8] és ahhoz tartozó bunker állásokon és partvédelmi ütegeken állomásozó 8. aknavetős osztag, valamint „BROM” rakétavédelmi rendszerrel rendelkező rakétás erőket; 202. partvédelmi rakétás divízió (BROM-Vis), 203. partvédelmi rakétás divízió (BROM-Lastovo).[9]
A „Zrmanjsko-cetinska” PDO zóna északi része az 5. VPS ellenőrizése alá esett, de már Dugi Otok szigettől a fenti zóna a 8. VPS területi illetékessége alatt folytatódott az Adria mentén déli irányba, követve Dalmáciát.[10]  Dugi Otok szigeten a JRM a bunker-hajóállások (Zagracina, Paprenica, Bokasin) mellett, „Suhi Rt” a Tisznó (Tisno) szigetnyúlványon és „Dragove” településtől északra működtetett a partvédelmi tüzérséget kiszolgáló katonai bázist[11]. Az tüzér üteg a „Suhi” foknál lévő állásából biztosította Molat és Dugi Otok közti tengerszorost. A JRM, a Kornati szigetvilág és Zsirje (Zirje) sziget közti „Sedmogradska vrata” tengeri bejáratot a Murter szigetet, Vodicsét (Vodice), valamint Sibenik várost, a Murter sziget, „Raduca” magaslatán lévő „Murter” objektum[12] és partvédelmi ütegeivel[13] és a Zsirje szigeten működő laktanya „Koromacno”, és partvédelmi ütegével[14] biztosította. Mivel a zsirjei üteg a kontinens közti nyílt tengeri részt teljes mértékben nem tudta lefedni, így a JRM a „Sibenski kanal” tengeri csatornát és közvetlen a szárazföld (kontinens) partvidékét két szárazföldi üteggel biztosította. A Sibenik környéki „Kriz” és „Razine” partvédelmi ütegállások.(OB Kriz, OB Razine) a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) sibeniki tenger csatornát, Sibenik város (Krka) öblét, az öbölbe bejáratot képező „Sveti Ante” csatornát, „Prvic[15]” és „Zlarin[16]” közti átjárót (Sibenska vrata), a Zlarin sziget és a szárazföld „Ostrica félsziget nyúlvány közti tengeri átjárót,(bejárat a sibeniki tengeri csatornára) őrizték[17]. 
Az egyik veszélyeztetett szárazföldi partvonal, ami a 8. VPS illetékességi zónájához tartozott a Primosten és Rogoznica közti szektor volt, amit igazából nem védett természetes sziget a deszantolást megnehezítve. A JRM ide is erős partvédelmi ütegvonalat alakított ki. A kontinens, a „Lemis” foktól a nyílt tengerrel érintkezett Primosten, Rogoznica településeken át a „Covik” fokig.. Lemistől Csovikig több partvédelmi üteget működött[18]; a Lemis foknál a „Lemis” üteg, „Zecevo Rogoznicko” területén „Zecevo” üteg, Vela Smokvica szigeten lévő üteg, „Razanj” területén a „Movar” erődi üteg és a „Kora” valamint „Covik” foknál lévő üteg. Ez utóbbi üteg már biztosította a Mali Drvenik és Veliki Drvenik valamint a szárazföld közti „Drevnicka vrata” tengeri bejáratot és „Drevnicki kanal” tengeri csatornát.[19]
Rogoznica területén a JRM három laktanyát tartott fent, valamint Zecsevóban három, Rogoznicában pedig két „álcázott” hadihajózó kikötési állást és Supljak településnél egy katonai objektumot.[20] Ezen bázisokon a 8. VPS 118. partiőrség-tüzér csoport (oag) „Rogoznica”, a 142. partiőrség tüzér divízió (oad) „Kruscica” állomásozott. Az egyik volt Rogoznica „Sibenska” öblében lévő „Kruscica” kaszárnya, Másik volt, Rogoznica zecsevói (Zecevo) területén lévő „Zecevo” laktanya és partvédelmi üteg. A harmadik laktanya a partvédelmi üteg Vela Smokvica szigetén lévő „Smokvica” objektum volt, ahol maga az üteg a sziget déli partszakaszán foglalt állást. A zecsevói bázison négy 100.mm-es, négy 130.mm-es és négy 85.mm-es ágyú, valamint négy „háromcsövezetű” 20.mm-es légvédelmi ágyú  működött,  harminc katonával biztosítva a bázist. A kruscicai bázison 100.mm-es, 130.mm-es, 88.mm-es, 85.mm-es és 40.mm-es ágyúk voltak, valamint két „SNAR” radar, négy „Kraz” 130.mm-es ágyúval, a bázist pedig húsz katona biztosította. A szmokvicai bázison négy 88.mm-es, és két „háromcsövezetű” 20.mm-es légvédelmi ágyú  működött,  húsz katonával biztosítva a bázist.[21]
Veliki Drvenik szigeten a JRM működtette „Siran” hadianyag raktárát és objektumát, partvédelmi ütegét „Siran” foknál, partvédelmi ütegét a Komorovina magaslaton. A szigeten a katonaság területéhez tartozott a „Starina” erőd is. Veliki Drvenik sziget partvédelmi ütegei biztosították a trogiri öbölt, szpliti tengercsatorna bejáratait (Drevnicki kanal, Drevnicka vrata, Soltanski kanal)[22]. A szpliti tengercsatorna bejáratát (Soltanski kanal) Solta szigetéről a JRM parti tüzérsége „Marinca” foknál lévő ütegével ellenőrizte. Szplit eléréséhez egyébként a „Drevnicki és Soltanski” csatornák jelentették a hajózható tengeri utat. Solta sziget és Brács (Brac) sziget közti „Splitski vrata” szűk bejárat nehezen hajózható területet jelentet hadihajók számára. [23]


[1] A szektor magába foglalta Észak és Közép-Dalmáciát. Északi határa lényegében a Velebit vonulat tengerparti része (Tribanj)- Pag sziget északi része- Molat sziget - Dugi otok sziget északi pontja (Suhi Rt) vonalig tartott, mely vonalon szomszédos volt a pulai 5. VPS Pula tengeri műveleti szektorával. Déli határa A Neretva folyó torkolata- Peljesac félsziget- Mljet és Korcsula szigetek, valamint Mljet és Lasztovó szigetek közti tengerrészen húzódott, ahol szomszédos volt a 9. VPS Boka Kotor tengeri műveleti szektorával.
[2] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[3] OSOJ- feladatuk a rendelkezésre álló elektronikus, radar felderítés, vezérlés útján a partvédelmi OROSt támogatása, célmeghatározás szempontjából. OROSt esetében egy parancsnok, egy radaros, egy rádiós irányította a normál védelmi szolgálatot ellátó egy AR 55 parancsnoki terepjáróból, egy TAM típusú radarral ellátott tehergépkocsiból, egy rádiós „Makarska” típusú tehergépkocsiból, és egy TAM 110 tip. katonákat szállító tehergépjárműből álló egységet. http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html
[4] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[5] Kvarner öböl déli bejáratának (Ilovacka vrata), Észak-Dalmácia és Közép-Dalmácia szárazföldi részének, az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Veliki és Mali Losinj, Ilovik, Silba, Premuda, Ist, Molat és Dugi Otok, Murter, Zirje (1.és 2. üteg), szigetek, Sibenik (Kriz, Razine, Lemis), Rogoznica (Zecevo, Movar, Kora, Covik), Drvenik Veli sziget (Drvenik és Komorovica ütegek), Solta sziget (Marinca) partvédelmi ütegei
[6] Horvát akkori tagköztársaság szárazföldi (kontinens) területének, Közép-Dalmácia déli és Dél-Dalmácia északi részének (Szplittől Makarszkán át Plocséig), valamint  Dél-Dalmácia középső és déli területének (Neretva folyó deltavidékétől Dubrovnik tengerparti zónáján át Konavle és, Prevlaka félszigetig), az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Hvar (Kabal, Pelegrin), Vis (Nova Posta, Sv Juraj, Velika Glava, Smokova, Talez, Stupisce, Bisevo, Barjaci), Scedro (Scedro), Korcula (Privlaka, Velo dance, Bustina, Raznjic), Lastovo (Mrcara, Velje more), Mljet (Goli, Gruj), Sipan (Sipan), Dubrovnik (Petka, Pelegrin, Cavtat 1, Cavtat 2, Molunat, Prevlaka) partvédelmi ütegei. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[7] Szinj (Sinj) városban és annak körzetében a Jugoszláv Néphadsereg haditengerészetét támogató 9. hadtest erői állomásoztak, valamint a JRM VPO –Split központi erői a „Kula” laktanyában, a „Kukuzevac” katonai lőtér (poligon) objektumában és a városban lévő „Tadija Anusic” laktanyában. Ezen erők az VPO-Split 594. műszaki ezred, VPO-Split 332. ezred irányítás, 9. hadtest 316.motorizált brigád, VPO-Split 269. könnyű tüzér légvédelmi divízió. http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=18618.15
[8] Zlarin szigeten a laktanya mellett két megfigyelő bunker és partvédelmi ütegállások voltak. https: // sibenskiportal .rtl. hr/ naslovna/zlarinska-vojarna-postala-hit-cak-16-investitora-spremno-ulagati/
[9] A JRM legmodernebb partvédelmi rendszere az ellenséges hadihajók ellen a „BROM” mobilizált rakétavédelmi rendszer volt. A P-21 és P-22 rakétákat „SOPL” katonai járművekre szerelték fel. Prikaz zapovjednog vrha JNA (aktivni u razdoblju od 1. 1. 1990. do 20. 5. 1992. godine na temelju mobilizacijskog razvoja JNA) „tabelami prikaz”
[10] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[11] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[12] https://www.murter.hr/component/content/article/37-zanimljivosti/558-stari-vojni-kompleks-na-brdu-raduc
[13] Murter szigeten a JNA a Raduty (Raduc) magaslaton (125.m.) működtetett laktanyát, melyhez tartozott „Podraduc” hegyoldali részen kialakított álcázott két darab partvédelmi üteg. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http:// www. paluba.i nfo/s mf/i ndex.php/ topic,753.360.html
[14] Északi üteg Vela Glava magaslat, déli üteg Zvizdula. A „Zirje” szigeten lévő katonai erők ellenőrizték a „Kakan” objektumot  (Kakan sziget),Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[15] Prvic szigeten a JNA katonai területet tartott fenn „Skarlobrin”. forrás: https: // imovina. gov. hr/ UserDocsImages/ dokumenti/ Stari%20 dokumenti%20 uneseni%20 naknadno/ Plan%20 upravljanja%20 imovinom%20u% 20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf
[16] Zlarin szigeten a JRM (haditengerészet) a  8. aknavadász osztag (opm) állomásozott a „Zlarin” laktanyában. forrás: https: // imovina. gov. hr/ UserDocsImages/ dokumenti/ Stari%20 dokumenti%20 uneseni%20 naknadno/ Plan%20 upravljanja%20 imovinom%20u% 20vlasni%C5%A1tvu% 20RH%202015.%20 godina.pdf, https://m. sibenik.in/sibenik/foto-pijavica-poharala-zlarin-na-bivsu-vojarnu-srusila-se-stoljetna-stabla/31110.html#
[17] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html
[18] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html
[19] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[20] http://sibensko-kninska-zupanija.hr/upload/stranice/2013/07/2013-07-18/110/dokumenti/1.Odluka.pdf
[21] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. http:// jna- sfrj. forumbo.net/t916-rogoznica-kruscica-1977-1978, https://m.sibenik.in/ sibenik/ foto- pijavica- poharala-zlarin-na-bivsu-vojarnu-srusila-se-stoljetna-stabla/31110.html#
[22] [22]  https: // obris. org/ hrvatska/ duudi- morh- ove- godine- predao- 102- neperspektivna-objekta/ , https: //imovina.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/Stari%20dokumenti%20uneseni%20naknadno/Plan%20upravljanja%20imovinom%20u%20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf
[23] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine



„Kruscica” laktanya. forrás: https://www.facebook.com/UrbexEDCCroatia/photos/a.1791948854412797/1792525827688433/?type=3&theater

„Zecevo” laktanya. forrás:Wikipedia

„Smokvica” egykori JRM bázis. forrás: https://www.24sata.hr/news/ovrha-na-otoku-smokvica-drzavi-se-vraca-19-objekata-541676



A „Hvar sziget- Vis sziget” vonaltól egy újabb deszantolási zóna kezdődött, a „Zrmanjsko-cetinska” PDO zóna, mely egészen a dél-dalmáciai Prevlavka félszigetig, a Kotor öböl bejáratig húzódott. Ezen zónából a 8. VPS ellenőrzése alá tartozott a terület a Neretva folyó torkolata – Mljet sziget vonalig, ettől délre már a 9. VPS zónája következett.[1] A „Zrmanjsko-cetinska” PDO zóna Brács (Brac) és Hvar sziget közti tengercsatornát (Hvarski kanal) két partvédelmi üteg biztosította, a Hvar szigeten lévő Kabal” és „Pelegrin” ütegek biztosították. A Hvar és Korcsula szigetek közti „Korculanski” tengercsatornát biztosította a Styedró (Scredo) szigeten lévő partvédelmi üteg, valamint a korcsulai partvédelmi ütegek; „Privala”, „Velo Dance”. A „Lastovski” tengercsatornát szintén a korcsulai ütegek biztosították; „Bultina”, „Raznjic” (ezek már a Mljet és Korcula sziget közti tengeri átjárót is felügyelték), valamint a lasztovói ütegek; Mrcsara (Mrcara) szigeten a Lenga foknál lévő üteg ellenőrizte a „Hvarski” tengercsatornát Korcsula sziget nyugati végének irányába, illetve biztosítottál Lasztovó nyugati részének védelmét, Kopiste sziget és  (Zaplja) tengercsatorna irányába.  A „Velje More” területén a „Veljeg more” foknál lévő üteg ellenőrizte Lasztovó szigettől délre eső nyílt tengerészt. Visz sziget partvédelmi tüzérségének[2] feladata volt a sziget védelme mellett a „Solta-Hvar-Korcula” szigetek közti tengerrész kontrolja, a „Korcula-Hvar” közti „Korculanski”, a „Brac-Hvar” közti „Hvarski” és a „Hvar-Vis” közti „Viski” tengercsatornák felügyelete. A „Hvarski” és „Viski” tengercsatorna biztosítását a „Nova Posta”, „Sv Juraj” ütegek látták el. A „Korculanski” tengercsatorna felé a „Velika Glava” és „Velika Smokova” ütegek állásai adták a védelmet. A nyílt tenger felé három viszi (Vis) üteg „Veliki Talez, Stupisce, Veliki Barjaci” nézett, biztosítva a sziget nyugati és déli partját. Bisevó (Bisevo) szigeten a „Gatula” foknál egy üteg biztosította Visz sziget Komizsa települését és partvonalát, valamint magát Bisevót[3].
A VPS a sibeniki hadikikötője (Kuline) mellett három haditengerészeti támaszpontot „vojno-pomorsko uporiste” (VPU) tartott fenn, az egyik Lasztovó (Lastovo) szigeten volt, a másik pedig Visz (Vis) szigeten a harmadik Korcsula (Korcula) szigeten volt. A Lasztovó (Lastovo) szigeten lévő 203. „ORD” „BROM” üteg ellenőrizte az Adriát, Mljet sziget déli fokától (átfedéssel a 9. VPS radovityii „BROM” üteg területével) egészen Brács-Solta szigetig (átfedéssel a viszi „BROM” üteg területével). A viszi (Vis) 202. „ORD” üteg ellenőrizte az Adriát Brács-Solta szigetektől (átfedéssel a lasztovói „BROM” üteg területével) egészen Sibenikig.[4]
Lasztovó a 8. VPS[5] Sibenik szektor haditengerészeti támaszpontja (VPU) volt. A szigeten tekintettel arra, hogy támaszpont volt, jelentős számú katonai objektum működött. Az egyik három hektáros katonai objektum, laktanya, hadikikötő és üzemanyag bunker raktár, hadianyag bunker raktár a Prezsba (Prezba) félszigeten a „Jurjeva” öbölben (Pasadur „Veljo Lago) volt. Prezsba lényegében teljes egészében katonai zóna volt[6]. A „Jurjev vrh” magaslaton megfigyelő állás, Sita öbölben hadihajó bunker, Kremena öbölben szintén hadihajó bunker volt. Preszbai bázis alá tartozott a Mrcsara (Mrcara) szigeten állomásozó Lenga foknál lévő partvédelmi üteg. Másik fontos katonai bázis volt Ubli településtől délre „Zle polje” területén lévő négy hektáros „Marsal Tito” laktanya és hozzá tartozó 127.m.magaslat-megfigyelő objektum. A „Marsal Tito” laktanya után újabb katonai zóna következett, a hat hektáron elterülő Velje More” laktanya. „Velje More” bázison a 203. partőrség rakétás divízió (ord) és partvédelmi üteg (Veljo more foknál) bázisa volt[7]. A terület magába foglalta a „Duboka”, „Perma”, „Mrca” öblöket, „Kamenica” (BROM állás-bunker) magaslatot és a „Veljo more” valamint „Gornji” fokokat. A BROM 203. divízió a viszi (Vis) BROM divízió mellett lefedte Brács, Hvár, Peljesac félsziget, Korcsula, Lasztovó és Mljet, valamint Sipan szigeteket, „Hvarski, Viski, Korculanski, Lastovski, Peljeski, Neretvanski” tengercsatornákat. Lasztovó szigeten további katonai objektumok voltak: Ubli településnél „Nizno polje” területén lévő laktanya, Hum magaslatnál lévő katonai objektum, parancsnoki épület. Katonai területnek számított „Kopiste” sziget (nyugatra Lasztovó szigettől), és „Susac” sziget. Pihenő és rekreációs objektumvolt Ubliban a hotel „Sirena”. „Plesevo brdo“ magaslaton OROSt radar állomás működött.[8] A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészete (JRM) Visz (Vis) szigethez hasonlóan zárt szigetként kezelte Lasztovót is.  [9]
Lasztovó stratégiai elhelyezkedése révén több partvédelmi üteggel rendelkezett; Mrcsara (Mrcara) szigeten a Lenga foknál OB „Mrcara”, Lasztovó szigeten a „Veljeg more” foknál OB „Velja More”.
A turizmus elől elzárt több mint harmincnyolc katonai létesítménnyel rendelkező Visz (Vis) szigetet még partmenti aknamezővel is védték egyes helyeken. A sziget önmagában a sibeniki 8. haditengerészeti szektor (VPS) haditengerészeti támaszpontja (VPU) volt[10]. A VPU erőinek technikai szakasza, intendáns szakasza, gépjárműves szállító szakasz, könnyű légvédelmi tüzér üteg (három 20.mm-es ágyú), egészségügyi szakasz, század parancsnokság, és parancsnoksága Visz várostól kifelé haladva Komizsa irányába a Banderica magaslat mögött lévő „Samogor” (központi) laktanyában állomásozott.
A VPU parancsnokság műveleti bázisát és a VPO kihelyezett parancsnokságát, földalatti atombunkerét (ARK) a sziget belsejében lévő „Velja glava” (Velika glava) 353 m. .magaslaton helyezte el[11].
Visz (Vis) város „Viska luka” öblében működött a VPU kisebb hadikikötője a „Ceska” villa nevezetű parancsnoki objektumnál. A „Ceska” villa egyébként a tisztek számára működő pihenőhely és tiszti klub volt. Visz (Vis) város születési helyét jelentő „Kut” városrészben működött a katonai kulturális intézmény a muzeális épületben.
Visztől északra a Nova Posta” szigetnyúlványon működött a „Rogacic” katonai objektum,, laktanya, a”Parja” öbölben a „Jastog” száz méter hosszú, sziklába vájt hajóbunker (potkop)[12] és álcázott kikötője, az OB „Nova Posta” partvédelmi üteg. Rogacictól délre, Visz felé a „George” erődben pedig a OB „Sv Juraj” partvédelmi üteg állomásozott, rálátással „Host” szigetecskére.
Visz várostól délre „Zlo polje” területén a „Stoncica” laktanya[13]. működött. A laktanyában „haubica” üteggel rendelkező vegyes tüzér divízió állomásozott[14]. Nem messze „Stoncicától” volt kissé délebbre a „Smokovo” területén lévő lőteret és hadianyag raktárt, a tengerparton „Velika Glava” magaslaton OB „Velika Glava” partvédelmi üteg, „Zanka” területén, szemben a „Parzanj” szigetekkel OB „Smokovo” partvédelmi üteg funkcionált. További partvédelmi üteg volt Podhumlje tengerparti részén, „Duboka-Talez” területén az OB „Talez” üteg.
Visztől északkeletre volt a Radino brdo magaslaton a VPU vis, 10 504 nm-es területén lévő objektuma-vezetési pontja és a 12 579 nm-es Donja Poljica rét (livada) katonai terület, 16 814 nm-es „Draskovac” rét (livada) katonai terület[15]. Maga Visz városban a VPU adminisztrációs épülete a „Dom JNA”[16] működött és a „Stonca” kikötőrész a „Stonca” öbölben (ahol üzemanyag tárolására alkalmas bunkerraktár volt) és a „Starine” katonai raktár. Komizsa (Komiza) városkánál gyalogsági zászlóalj állomásozott a „Rogaci” kaszárnyában és parancsnokság a komizsai „Dom JNA” adminisztrációs épületében[17].
Podselja településnél katonai tartalék vízbázis „Glavica” objektuma volt. A Komizsától (Komiza) délre eső „Stupisce” szigetnyúlványon, a JRM 130. mm-es tüzér üteg és BROM rakétás divízió szolgált, a Ravno (Dragomir Komik) objektumban és „Stupisce” laktanyában. Komizsától északra a „Barjaci” szigetnyúlványon az OB „Barjaci” partvédelmi üteg állomásozott, objektumában és ütegállásaiban.
A Hum magaslaton OROSt radar működött. „Plisko polje” területén ideiglenes kialakítható kisrepülőtér, leszállóhely üzemelt [18].


[1] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[2] A partvédelmi tüzér ütegek a szigetet teljesen körbevették: „Nova Posta” (Nova Posta fok), „Sv Juraj” erőd, „Smokovo Polje” (Smokovo-Zanka), „Stupisce” (Stupisce fok Komiza),  „Barjaci” (Barjaci fok Komiza),  „Talez” (Duboka-Podhunlje) üteg, „Velika Glava” magaslat (Smokovo) üteg, „Bisevo” (Bisevo sziget Gatula fok) üteg.  
[3] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html
[4] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[5] VPS-haditengerészeti szektor
[6] A tengerparti objektumok üzemanyag tárolásra (2-2.5 millió liter ) és haditechnikai eszközök tárolására (1200-1500 tonna) szolgáltak.
[7] A laktanyákban a BROD és ORD rakétás egységek voltak elhelyezve. A két egységből álló önálló tengerészgyalogos zászlóalj támogatva volt egy légvédelmi és partvédelmi tüzér üteggel,műszaki és támogató, parancsnoki irányító egységgel. A BROM elhárító rakéták két MAZ 543M gépjárművön voltak elhelyezve, megerősítve két radar rávezetésű 80/120km hatótávolságú P-21 vagy P-22 rakétákkal (két darab) .
[8] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[9] http: // jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t1934- lastovo, http:// www. zzpudnz. hr/ Link Click. aspx? fileticket= F4lO5GWipbU% 3D&tabid=150, https:/ /www. slobodnadalmacija. hr/ novosti/ hrvatska/ clanak/ id/ 110134/ premijerko- napunite- kasu- prodajom- vojnih -hotela, http: // www. hps. hr/ info/ hrvatski- vrhovi/ lastovo-vrh-sozanj/, http:// www. zzpudnz. hr/ LinkClick. aspx? fileticket= 7o4wos3n3pg%3D&tabid= 481, http: // mapio. net/ pic/ p- 9903535/, https: // lastovo. hr/ wp-content/ uploads/ 2012/ 11/ id_PPUO_lastovo_kp_odredbe_14_04_2014- NOVO.pdf, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine.,  Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine
[10] 202. partiőrség rakétás divízió
[11] https://obris.org/hrvatska/cija-je-vojarna-vela-glava/
[12] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2030-vis-komiza
[13] https://www.youtube.com/watch?v=nQbzKxfKx-U
[14] A divízió: szakasz parancsnokságból, hat darab M1A1 105.mm-es „haubica” ágyúval ellátott  ütegből, hat darab „ZIS” 76.2 mm-es ágyúval ellátott ütegből, hat darab „UBM 52” 120.mm-es aknavetővel ellátott ütegből, hat darab 76.2 mm-es „Hellcat” önjáró M-18 tarackból, tíz darab T34/85 és egy darab „Sherman” harckocsiból álló századból, felderítő szakaszból állt. https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Vis-i-Lastovo_2.html
[15] https://obris.org/hrvatska/cija-je-vojarna-vela-glava/
[16] napjainkabn Vis város kulturális központja
[17]-napjainkban Ivan Vitic kulturház Komiza http://www.d-a-z.hr/hr/vijesti/zavrsena-obnova-kulturnog-centra-ivan-vitic-u-komizi,1970.html
[18]Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, https: // dnevnik. hr/ vijesti/ hrvatska/ samo- je- jedan- hrvatski- otok-s- 38- napustenih- vojnih- objekata---410920.html, https://www.mycity-military. com/Ostalo-4/Vis-i -Lastovo_2.html




„Vis” sziget. térkép. forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t2030-vis-komiza

A VPU Korcsula szigetén működtette a „Privala” félsziget nyúlványán a félsziget nevét viselő „Privala” katonai bázisát,. [1] A bázis több mint száznyolcvannyolc hektáron terület el és magába foglalta a VPU főbb objektumait. [2] „Privala” bázishoz tartozott további egy partvédelmi üteg OB „Privala”, négy állással, a „Privala” fokánál. „Privala” bázis haditengerészeti támaszpontként (VPU) üzemelt, ahol a JRM közép és dél-adriai hajózó erőit tudta állomásoztatni a védett „Meja” öbölben. „Privala” fő VPU bázison kívül további katona objektum volt a szigeten a „Velo Dance” laktanya és partvédelmi üteg OB „Velo Dance”, a „Bultina” magaslatnál lévő OB „Bultina” partvédelmi üteg. További partvédelmi üteg állomásozott Korcsula sziget keleti végében lévő Lumbarda területén a „Raznjic” szigetnyúlványon, OB „Raznjic”. Fontos stratégiai állás volt „Raznjic” elhelyezkedése végett, ezért a VPU Korcula-JRM „Raznjic” egészét katonai területként kezelte. A partvédelmi ütegállások és objektumok mellett, további kaszárny volt Korcsula városban az óvárostól délre eső „Sv Antun” templomnál[3], katonai objektumként (kommunikációs objektum) működött a Hum 375.m. magaslatán lévő erőd, valamint Vela Lukában (Greben) és Korcsulán (Inkobrod) a JRM hadihajó javító-szerelő üzemet működtetett[4].


[1] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,18618.30.html
[2] http://www.velaluka.hr/files/velaluka.hr/obavijesti/7_sjednica_opcinskog_vijeca_a/privala1.pdf,
[3] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1404-vp-6636-korcula, http://os-pkanavelica-korcula.skole.hr/?news_id=1928
[4] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine http: // www.korcula. hr/ wp- content/ uploads/2_zapisnik_sa_10_sjednice_gv_03032010. pdf, http: // www. hkv. hr/ razgovori/ 6818- razgovor-s-kontra-admiralom-antom-budimirom-u-povodu-19-obljetnice-osnutka-hrm-a.html, http: //jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1404-vp-6636-korcula


Partvédelmi tüzérség. forrás:www.paluba.info

Sibenik várostérkép. forrás: https://coupedecheveux2015.blogspot.com/2018/08/sibenik-karta.html

Térkép Közép-Dalmácia. forrás: https://coupedecheveux2015.blogspot.com/2018/08/sibenik-karta.html


ZADAR A JUGOSZLÁV HADSEREG „BÁZISA”   

Zadar[1] a tengerparti Észak-Dalmácia „fővárosa”. Csodálatos óvárosa (Poluotok) és „Brodarica” mellett a jugoszláv korszakban kiépült a újvárosi rész, emeletes házakkal, sport és kulturális létesítményekkel, a szocialista eszméket hirdető művelődési és oktatási intézményekkel. Ezek mellett Zadar a Jugoszláv Néphadsereg légvédelmi[2] és szárazföldi tüzérségi[3] és légi[4] mediterrán kiképző bázisa és oktatási központja lett, számos intézménnyel, komplexummal és persze hadicélra működő kaszárnyákkal, laktanyákkal, hadiraktárakkal, légi és vízi katonai objektumaival, egyéb katonai létesítményeivel. Lényegében a jugoszláv haderő „bázisvárosaként” funkcionált, ahol a szárazföldi, légi és haditengerészeti erők együttesen jelen voltak. A város a sibeniki 8. VPS haditengerészeti szektorában volt.


[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1ra
[2] „Duro Dakovic” laktanya és „Ante Banina” laktanya
[3] „Marko Oreskovic” (ASC) központ
[4] „Zemunik” légibázis
Zadar, előtérben az óvárosi félsziget nyúlványa. forrás: https://www.antenazadar.hr/clanak/2013/05/citave-ulice-zadra-bit-ce-hosteli-povezani-tunelima/
A hadsereg megépítette a városban akkori modern laktanyáit, de ugyan akkor felhasználtak egykori, az Osztrák-Magyar Monarchia béli, vagy régebbi épületek is, főleg tiszti, parancsnoki állomány részére, adminisztrációs, rekreációs, vezetési, oktatási épületként.  Zadar óvárosában a mai „Istarska obala” tengerparti sétányon helyezkedett el a Jugoszláv Néphadsereg adminisztrációs parancsnoki épülete a „Dom JNA”[1].
Zadar városban volt a 14.29 hektáron elterülő katonai komplexum, mely magába foglalta a „Duro Dakovic”, becenevén „Plavci”  (Kasarna 2.) laktanyát[2], ahol a légvédelem tüzérségi kiképző központja (centar protuzracne obrane „PVO ASC”)[3] és a zadari katonai főparancsnokság (komanda garnizona) volt, és a „Marko Oreskovic[4] (Kasarne 1.) szárazföldi erők tüzérségi kiképző iskola (Artiljerijski skolski centar „ASC”) működött, Az „ASC”  magába foglalta a JNA tüzérségi katonai középiskoláját (ASVS), magát az akadémiát (AVA), a tüzérségi tartalékos tiszti iskolát (SROA), és a légvédelmi tüzérségi-rakétás tartalékos tiszti iskolát (PVO-SROAR)[5]. A légvédelmi tüzérségi központ „PVO ASC”, légvédelmi kiképző iskolája (Skolski centar protivazduzne odbrane Zadar „SC PVO”), melyhez tartozott a légvédelmi tüzér kiképző középiskola (SVS PVO), maga az akadémia (PVO VA), és a légvédelmi tüzér tartalékos tiszti iskola (SRO PVO), a zadari „Stanovi” városrészben 18,42 hektáron működő „Ante Banina”, becenevén „Novi logor” (Kasarna 4.) laktanya területén volt[6], A komplexum mellett volt, a „Vostarnica” városrészben lévő, a hadsereg tulajdonát képező „Iz” hotel[7].
A város központi „Vostarnica” részén terült el 5.60 hektáron a „Vostarnica” laktanya[8], ahol helyet kapott a katonai ambulancia épülete[9], katonai könyvtár és „Jedintsvo” katonai áruház, továbbá a városnegyedben szolgálati lakások is voltak a tisztek számára.[10] Zadar „Petrici” városrészén működött az 1.94 hektáron elterülő „Mocire” bunker objektum és laktanya, ahol a harci járművekhez szükséges üzemanyagot tároltak[11].
Északra Zadartól helyezkedik el Bokanjac település. Itt működött a JNA zadari katonai kiképző-gyakorló tere (poligon) és hozzá kapcsolódó kiszolgáló objektumok „Bokanjac 2”.[12] A gyakorlótérhez kapcsolódott egy katonai hadiraktár objektum „Bokanjac 1”[13] is, ahol az intendáns és logisztikai erők haditechnikai eszközei voltak elraktározva, mely Bokanjac Zadar felőli bejáratánál helyezkedett el.


[1] Napjainkban a „Zadar” megyei járási hivatal épülete. Lidija Knezevic, Nives Rogoznica: Kome propadaju bivse vojne nekretnine? Iskustva prenamjene u Hrvatskoj.
[2] http://www.znet.hr/2011/10/anegdote-iz-zadarskih-vojarni-splitski-pisac-i-novinar-milorad-bibic-mosor-vojni-rok-sluzio-u-zadru/, http://darhiv.ffzg.unizg.hr/id/eprint/4903/1/Kome%20propadaju%20bivse%20vojne%20nekretnine-Iskustva%20prenamjene%20u%20Hrvatskoj.pdf
[3] http://admin.nedeljnik.co.rs/velike-price/portalnews/tajna-zadarske-kasarne-cetiri-ratna-havera-perisic-ceku-dudakovic-i-petkovic/
[4] A „Marko Oreskovic” és a „Duro Dakovic” katonai komplexum 1991. után a Horvát Hadsereg „Franko Lisica” laktanyája. https://zadarski.slobodnadalmacija.hr/zadar/zoom-dana/usred-zadra-ogromna-zvijezda-petokraka-531279, https://www.cms.hr/hr/vojska-ministarstvo-obrane-rh/jna-je-zadru-ostavila-prostore-velicine-dva-poluotoka-a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-domhttps://www.zadarskilist.hr/clanci/23092011/zauzimanjem-vojarni-sprijecen-pakleni-plan-jna-da-u-zadar-udu-tenkovskim-snagama, https:// www. kucaljudskihprava. hr/ 2017/ 02/ 21/ kuca – ljudskih - prava- i- eko-zadar- odrzali- okrugli- stol- na- temu- javnog- prostora- u-z adru/,
[5] Kovacev, Matijascic: Nastavno-obrazovni resursi i kapaciteti JNA
[6]Napjainkban „Visnjik” sport centrum.  https:// obris. org/ hrvatska/ zadar- poslije- vojski /, https :/ / www. cms. hr/ hr/ vojska- ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila - prostore- velicine- dva- poluotoka- a- mladi-i-nezavisna- scena-jos-uvijek-nemaju-dom
[7] https://www.zadarskilist.hr / clanci/ 08032019/ hotel- iz- novi- vlasnik- ali- stari- stanar, https: // ezadar. net. hr/ biznis/3254215/hostel-4you-novi-je-vlasnik-hotela-iz/
[8] 1991. után a Horvát Hadsereg „Stepan Radic” laktanyája, napjainkban egészségügyi központ (Dom Zdravlja), mentállomás (hitna pomoc) és a holland kulturális központ található, valamint a korábbi katonai könyvtár helyén a városi könyvtár kapott helyet és további kulturális rendezvények. https://www. antenazadar. hr/ clanak/ 2017/ 06/ vojarna- narodu- zadrani- zele- prostor- za- kulturu- djecu- mlade- sport -park- i- trg/, https: // www. cms.h r/ h r/ vojska- ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva- poluotoka- a- mladi -i-nezavisna- scena- jos-uvijek-nemaju-dom, http://www.door.hr/wp-content/uploads/sites/4/2016/03/Vojarna-narodu-Projektiraj-svoj-kvart.pdf
[9] Napjainkban megyei Sürgősségi Központ (zavod za hitnu medicinu zadarske zupanije), Lidija Knezevic, Nives Rogoznica: Kome propadaju bivse vojne nekretnine? Iskustva prenamjene u Hrvatskoj.
[10] Lidija Knezevic, Nives Rogoznica: Kome propadaju bivse vojne nekretnine? Iskustva prenamjene u Hrvatskoj.
[11] Napjainkban a „Simun Kozicic Benja” általános iskola épülete. http://www.057info.hr/vijesti/2011-01-03/otvorenje-mocira-za-dva-mjeseca, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska, https://obris.org/hrvatska/zadar-poslije-vojski/, http://docplayer.net/93879062-Strucni-skup-zbornik-radova-zagreb-2016.html 
https://www.projekt-mocire.hr/hr/stambeni-kompleks-mocire-zadar/,
[12] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1417p625-artiljerijski-skolski-centar-zadar, https://zadarski.slobodnadalmacija.hr/zadar/4-kantuna/najgore-je-na-musapstanu-i-bivsem-kamenolomu-jadrana-u-okolis-odbaceno-gotovo-50-000-kubika-smeca-533189
[13] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1417p625-artiljerijski-skolski-centar-zadar

Dom JNA egykori impozáns épülete. forrás: szerző
Észak-Dalmácia-Ravni kotar és Zagorje. forrás: https://www.komazec.com/naselja.htm

Zadar belvárosi részében lévő fontosabb JNA objektumok. alapkép forrás: http://romario.hr/hr/9016/zadar/
szerkesztette:szerző

Zadarban a „Skroce-Plovanije” városrészén 7.49 hektáron terült el a „Barutana” laktanya (Plovanije-Vidikovac), ahol lőszer-hadianyag raktárbázis (MES)[1] is helyet kapott. A zadari óvárosi déli bejáratánál a „Vladinir Nazor” parktól délre 5.56 hektáron működött a technikai és javító katonai szolgálat „Ravnica” (Kasarne 3.) laktanyája[2], melyhez tartozott a már „Kolovare” városrészhez tartozó katonai objektum, raktárbázis „Kolovare”[3]  A zadari „Smiljevac” városrészben volt a 7.65 hektáron elterülő zadari és biográdi területvédelem (TO) hadianyagát raktározó „Turske kuce” laktanya[4], valamint a 3.73 hektáron elterülő „Konjusnica” (Kasarne 9.) katonai bázis[5], ahol az intendáns és logisztikai erők haditechnikai eszközei voltak elraktározva.  A város „Sokin brig” részén 5.42 hektáron helyet foglaló „Crvene kuce” hadiraktár és barakk [6], 
Zadar város tengerparti részén „Kolovare” városrészben a JNA katonai épülete a „repülés háza” (Dom Pilot, avagy Dom ratna zrakoplovstva, avagy Dom aviacija) működött a hotel „Kolovare” szálloda komplexum mögött. [7] Zadar várostól délre a tengerparton helyezkedett el a JRM  hadikikötője és a „Gazenica” hadi üzemanyag raktárbázis, közel ötezer tonna kerozinnal feltöltve a légierő számára, mely a Zadartól délkeletre eső „Zemunik Gornji” település mellett lévő „Zemunik” harcászati légierőbázist[8] (84. légibázis JRZ) szolgálta ki. A légbázison működött a Jugoszláv Légierő (JRZ) katonai akadémiája (Vazduhoplovna Vojna Akademija – VVA)[9]. Szintén a „Zemunik” légibázist szolgálta ki a repülőtér zárt területérhez tartozó „Babindub” hadianyag raktár objektumok, valamint a zágrábi (Zagreb) Pleso katonai repülőtéren lévő „VOJIN”[10] légtérellenőrző 5. számú ezred 51. „VOJIN” zászlóalj (Zeljava/Bihac) bázishoz tartozó, a zemuniki repülőtértől független „Kriz” 154. m. magaslaton lévő megfigyelő 3. számú „VOJIN” század S-600 „VOJIN” légtérfigyelő radarbázis.[11]


[1] https://www.zadarskilist.hr/clanci/23092011/zauzimanjem-vojarni-sprijecen-pakleni-plan-jna-da-u-zadar-udu-tenkovskim-snagama, https:// www. cms. hr/ hr/ vojska-m inistarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila-prostore- velicine- dva-poluotoka-a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-dom
[2] https:// www. cms. hr/ hr/ vojska- ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva-poluotoka -a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-dom
[3] Napjainkban ingyenes parkolózóna. http:// www.0 57 info. hr/ print/ 2010- 03- 22/s epurine- dio- projekta-hamburger- za-100-dolara
[4] https: // www. zadarskilist .hr/ clanci/ 23092011/ zauzimanjem- vojarni- sprijecen- pakleni- plan- jna- da-u-zadar-udu- tenkovskim-snagama, https:// www. cms.hr/hr/vojska-ministarstvo-obrane-rh/jna-je-zadru-ostavila-prostore-velicine-dva-poluotoka-a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-dom
[5] https: // www. cms. hr/ hr/ vojska- ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva-poluotoka –a - mladi- i- nezavisna- scena- jos- uvijek- nemaju- dom, https: // www. cms. hr/ hr/ vojska-ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva- poluotoka-a-mladi –i -nezavisna- scena-jos-uvijek- nemaju-dom
[6] https: // vlada.g ov. hr/ print. aspx?id=2 39&url= print, https:// www. cms. hr/ hr/ vojska- ministarstvo- obrane-rh/jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva- poluotoka- a- mladi-i- nezavisna- scena-jo s- uvijek- nemaju- dom
[7] http://www.057info.hr/print/2010-03-22/sepurine-dio-projekta-hamburger-za-100-dolara
[8] Zemunik bázison a batajnicai (Batajnica) 138. légi szállító brigád, 676. harci légierő százada állomásozott (CL-215).Zemunikon volt a 84. légi bázis, mely alá tartozott a 84. könnyű légvédelmi tüzér-rakétás csoport és a 84. légierő-technikai zászlóalj. Zemunik légibázishoz tartozott a 105. harci-bombázó (tréning) ezred. Az ezred alá tartozott a 249. harci-bombázó század (G-4 Super-Galeb), 251. harci bombázó század (G-2 Galeb), és a bemutatókon részt vevő légi akrobatikus csoport.
[9] http:/ /www. paluba.info/smf/index.php/topic,25666.45.html,Damir Magas: Prostorni razvoj Zadra 1945.-1991.
[10] légi felderítő és megfigyelő rendszere „VOJIN „ (Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje) 
[11] http://jna-sfrj.forumbo.net/t100-aerodrom-zemunik-zadar




Hotel „Iz” Zadar. forrás: http://www.sportsflash.com.au
A jugoszláv haderő észak-dalmáciai legnagyobb bázisának számított a 104.4 hektáros Zaton-Nin térségében lévő „Sepurina” laktanya (Zaton). A komplexumhoz gyakorló és lőtér tartozott, valamint helikopter bázis „helidrom”.[1]
A „Sepurine” bázison a 9. hadtest (Knin) 271. könnyű tüzér rakétás ezred[2] (larp) légvédelmi egység, a VPO –Split 275. légvédelmi rakéta rendszer (laki prijenosni raketni sustavi „LPRS”)[3], valamint a VPO-Split haditengerészeti főparancsnokság 60. önjáró közepes hatótávolságú rakétás ezred 60 srednjeg samohodnog raketnog puka „ssrp”). Ezen erők rendelkeztek „RSTON” célravezető radarral és KUB-M (Sredstva Raketno-tehnicke baterije „Rtb” sistema Kub-M) rakéta rendszerrel, tehergépkocsira szerelt ellenőrző és tesztelő mozgó állomással „kontrolno-ispitna pokretna stanica /KIPST”.


[1]https://www.cms.hr/hr/vojska-ministarstvo-obrane-rh/jna-je-zadru-ostavila-prostore-velicine-dva-poluotoka-a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-dom, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska, https://obris.org/hrvatska/zadar-poslije-vojski/, http://docplayer.net/93879062-Strucni-skup-zbornik-radova-zagreb-2016.html 
[2] A 271. larp további erőket állomásoztatott a benkováci (Benkovac) “Slobodan Macura” laktanyában
[3] 9K32 Strela-2M/A, valamint 9K38 Igla-1. rakétavetők.

60. ssrp. jelvénye. forrás: https://www.mycity-military.com/Vojske-sveta-baze-i-objekti/Poligon-Sepurine-Zadar_2.html

Továbbá jugoszláv gyártású, légvédelmi „strela” 9K32 2-M rakétával (NATO SA-7 Grail) felszerelt „BOV-3” páncélozott gumikerekes harci járművekkel (Lsab BOV-3), melyet csak „strelac-protivavionac”, az az „légvédelmi lövész” néven illettek a katonai szlengben. A 275. légvédelmi rakéta rendszer (laki prijenosni raketni sustavi „LPRS”) alkalmasak voltak az alacsonyan szálló harci repülők és helikopterek semlegesítésére[1].


[1] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=23318.0


Kriz magaslat „VOJIN” radar 1992-ben. forrás: https://daniponosa.hrt.hr/dani-ponosa/35/akcija-jaguar

Kriz magaslat radarállomás „VOJIN” 1992. forrás: https://crnemambe.hr/crne-mambe/stalne-rubrike/ratovi/u-vihoru-rata/3795-akcija-kodnog-naziva-operacija-jaguar-1-2-domoljubni-portal-cm-u-vihoru-rata

„Zemunik” JNA légibázis. forrás: http://jna-sfrj.forumbo.net/t100p25-aerodrom-zemunik-zadar

Duro Dakovic laktanya és a Marko Oreskovic ASC komplexuma. forrás: https://www.skyscrapercity.com/threads/zadar-construction-update-2016-2020.1884311/page-2#post-129790806

„Vostarnica” laktanya. forrás: www.057.info.hr

Az egykori „Ante Banina” laktanya területe, napjainkban Zadar sportközpontja „Visnjik” forrás: http://sdp-zadar.org/outsourcing-u-gradskim-tvrtkama-visnjik-platio-preko-milijun-kuna-trznica-posegnula-do-siska-a-u-vodovodu-ne-znaju-sto-je-to/

Sepurine laktanya. forrás: https://www.youtube.com/watch?v=qlVb6tAkrxs

Sepurine laktanya. forrás: www.orbis.org

Zadar 1991. demográfiai térképe és járási területe (kék szín: szerb lakosság, piros szín: horvát lakosság). forrás www.paluba.info

Zadar régióhoz tartozó „Bibinje” tengerparti település illetékességi területén helyezkedett el „Gazenica” katonai üzemanyag tároló bunkerraktár és Bibinje közt a JNA katonai pihenő tábora, helye, ahol közvetlen a tenger partján az „Sv Jelena” öbölben.[1]
Biograd na Moru városnál szintén fenntartott egy objektumot „Jankolovica” a JNA, mely a várostól északnyugatra lévő „Jankolovicki brig” területén volt, és katonai raktárként működött.[2]
Zadar régióhoz tartozó területen (Zadar városhoz tartozó körzet) a jugoszláv haderő több további katonai objektumot tartott fenn, mely kapcsolódott  a haditengerészeti erők kiszolgálásához, illetve a partvédelmi tűzérséghez, megfigyelő radarállomásokhoz (OROSt)[3]. Zadar katonai régióhoz tartozott „Skarda, Ist, Molat, Premuda, Silba, Olib, Maun, Pag (nagyobb része), Vir, Zverinac, Sestrunj, Dugi Otok, Ugljan, Iz, Rava, Pasman, Vrgada” szigetek. Zadar adriai régióján két haditengerészeti szektor osztozott, az egyik a pulai 5. VPS., melyhez „Premuda, Silba, Olib, Skarda, Ist, Molat, Maun, Pag (északi része), szigetek tartoztak, a másik a sibeniki 8. VPS, melyhez „Vir, Pag (déli része), Zverinac, Sestrunj, Dugi Otok, Ugljan, Iz, Rava, Pasman, Vrgada” szigetek tartoztak[4]. A JRM működtette a parti megfigyelő radar állomásokat „OROSt” (Obalska Radarska Osmatracka Stanica), valamint az OROSt- kat koordináló  védelmi rádió megfigyelő rendszert és partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálatot ”OSOJ” (Obalska sluzba osmatranja i javljanja). Minden OSOJ alá tartozott OROSt radarállomás. Az 5. VPS pulai OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások[5] „Savudrija, Brioni (V. Straza 54.m.magaslat-Fort Tegetthoff „Teget”erőd), Muzil, Mali Losinj (Tovar), és az ezerkilencszázhatvanas évekig működött  SG-6B elavult radar Premuda sziget (Grbica) és Molat sziget (Ostri vrh) területén[6]. A „Dugi Otok szigeten működő OROSt (Grbascak magaslat), már a 8. VPS- Sibenik haditengerészeti szektorhoz sibeniki OSOJ központja alá tartozott.
1990-re a partvédelmi tűzérséget kiszolgáló bázisok a zadari régióban „Silba, Premuda, Ist, Molat, Dugi Otok” szigeten voltak. Ezen szigetek közül a pulai 5. haditengerészeti szektor (VPS) alá tartozott  „Siba, Premuda, Molat, Ist,[7]. Dugi Otok” a sibeniki 8. VPS műveleti zónába tartozott.[8]
A partvédelmi tűzérséget és radarmegfigyelést a szigeteken kialakított katonai objektumok szolgálták ki, melyekhez kikötők, rejtett kikötők, hajózó erők részére kialakított bunkerek, és egyéb katonai objektumok tartoztak.
A Molat sziget közigazgatásilag Zadar városához tartozik. A sziget több mint húszezer négyzetméternyi területét birtokolta a Jugoszláv hadsereg (JNA). A sziget fontos stratégiai pontot jelentett a jugoszláv hadvezetésnek, ezért ott a 5. VPS alá tartozó haditengerészeti támaszpontot (VPU) is létesítettek[9]. Molat haditengerészeti támaszpontként kapcsolódott Losinj haditengerészeti támaszponthoz, mely szintén az 5. VPS alá tartozott. Molat elhelyezkedés szempontjából ugyan úgy ahogyan Premuda, vagy Szilba, illetve Iszt védelmi szerepet töltött be a kontinens biztosításában, ezért partvédelmi ütege felügyelte a tengert.
A szigeten összesen hét katonai objektuma volt a hadseregnek.[10]. Zadarból komp közlekedett Molat sziget „Lucina” kikötőjébe, mely az összeköttetést jelentette a szárazföldi kontinens és a sziget közt. A kikötőnél közvetlen nyugati irányba volt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) „Selo” hadianyag raktár és laktanya a kompkikötőtől közel 850 méterre, maga a sziget központjának számító Molat településtől pedig északnyugatra 400 méterre volt a „Molat- Brgulje” településeket összekötő út mellett „Hrica” részen[11]. A JNA gazdasági raktárbázisként működtette a „Jaz” öbölnél és Molat város közt elterülő részen lévő katonai területet, ahol három objektum volt; „Jaz I., Jaz II., Jaz III., melyek területén korábban a világháborúból ismert fogolytáborok működtek anno.[12] A sziget központi települése Molat volt. Molat településen szintén volt egy katonai objektum (laktanya) a templom mögötti részen, valamint a „Dom JNA” adminisztrációs tengerparti épülete a „Lucica” öbölben. A sziget legnagyobb katonai objektuma azonban a „Bonaster” félszigeten működött. A „Zaganj” öbölben Bonaster magaslat alatt a „Bonaster” partvédelmi üteget kiszolgáló katonai objektum volt, ahol pulai tengerészgyalogos erők is állomásoztak néha. Maga az üteg a „Strni bok” és „Podvoznik” öblök közti sziklás partoldalba volt álcázva beépítve. A szigeten három álcázott hadihajók kikötésére alkalmas parti horgonyzó hely volt kiépítve. Ebből kettő a Bonaster félszigetnyúlványon a „Brguljski öbölben volt, egy pedig szintén az öbölben, csak a túloldali részen lévő „Podgarbe” részen [13].    
Iszt (Ist) szigeten a „Gora” magaslatnál a jugoszláv hadsereg partvédelmi ütegállásokat épített ki, melyet a sziget „Zadaca” tájrészén létesült „Beljavka” laktanya szolgált ki. Mind ezek mellett, a haditengerészet határőrizeti járőrhajózó erői számára helyőrség, „karaula” létesült „Uvala Siroka” öbölben[14]. Iszt szigeten a JRM üzemanyag bázist is üzemeltetett a „Kosiraca” öbölben (Razina bunker)[15].
Premuda szigeten partvédelmi üteg működött „Zubic” foknál, további katonai objektum volt a premudai sziget nyugati partvonalán „Grbica” és a sziget északi részén „Golubinka” objektum, melyek az üteget szolgálták ki. A szigetnél a 5. VPS hajózó erői járőröztek.[16]
Szilba (Silba) szigeten a JNA a szigetről elnevezett városban, Szilbában (Silba) tartott fenn üdülőt „Backa-Apatin” apartmanházat, mely 1960-tól gyermeküdülőként funkcionált tovább. Napjainkban elhagyott[17]. Fő katonai objektum a sziget „Ravnica” tájrészén helyezkedett el a „Kotlina” völgy feletti magaslaton. Ezen objektumban a partvédelmi üteg működött, A sziget tengeri részén az 5. VPS hajói járőröztek[18].
Dugi Otok sziget esetében a sziget lényegében a sibeniki 8. VPS műveleti szektorához tartozott, mivel a pulai 5. VPS és a sibeniki szektor közti határ 1990-re „Premuda” és „Ist” sziget közt húzódott. A „Dugi Otok” sziget legészakibb „Suhi” foknál (Rt) működött partvédelmi ütegállás, melyet „Suhi Rt” a Tisznó (Tisno) szigetnyúlványon lévő katonai objektum szolgálta ki. További katonai objektumok is voltak a szigeten, ezek elsősorban hadihajók elrejtésére szolgáló part menti sziklákba beépített bunker hajóállások (potkop) „Zagracina”, „Paprenica”, „Bokasin”, melyek a sibeniki 8. VPS zónájába tartoztak. Ezen objektumokat a „Dragove” településtől északra lévő katonai objektum szolgált ki. [19]


[1]https://net.hr/danas/hrvatska/branitelji-ustali-jer-je-drzava-kamp-dala-u-zakup-branitelju-mi-odavde-necemo-otici
[2] https://www.biogradnamoru.hr/images/sluzbeni-glasnik/2016/08-16.pdf
[3]  Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.
[4] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=18618.15
[5] CR-103,  Decca radar,  SG-6B, Fruska gora-OAR-M61,  9KR-409  Falkoni
[6] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html
[7] http:// www. paluba. info/ smf/ index. php? topic= 18618. 15, https: // www. zurnalist. online/ blog/ aktualno/ komentar/ poraz-hrvatske-ratne-mornarice/2533/
[8]Kvarner öböl déli bejáratának (Ilovacka vrata), Észak-Dalmácia és Közép-Dalmácia szárazföldi részének, az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Veliki és Mali Losinj, Ilovik, Silba, Premuda, Ist, Molat és Dugi Otok, Murter, Zirje (1.és 2. üteg), szigetek, Sibenik (Kriz, Razine, Lemis), Rogoznica (Zecevo, Movar, Kora, Covik), Drvenik Veli sziget (Drvenik és Komorovica ütegek), Solta sziget (Marinca) partvédelmi ütegei .  
[9] https://www.zurnalist.online/blog/aktualno/komentar/poraz-hrvatske-ratne-mornarice/2533/
[10]https: // zadarski. slobodnadalmacija. hr/ zadar/ zadar- plus/ zapustena- zgrada- jna- na- molatu- postat- ce -otocni- raj- za- studente- imat- ce- smjestaj -ucionicu- laboratorij- i- fitness- centar- 585516, https: // radio. hrt. hr/ clanak/ zasto-propadaju-bivsi-vojni-objekti/116688/
http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=4226.0
[11] https://dokumen.tips/documents/plan-gospodarenja-otpadom-grada-zadrapdf.html
[13]http://www.mppi.hr/UserDocsImages/Izmjene%20i%20dopune%20Prostornog%20plana%20uredenja%20Grada%20Zadra%20_Glasnik%20Zadra%20broj%2003-2008%2030-7_14.pdf, Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet
[14] Damir Magas:   Odjel za geografiju i Centar za istrazivanje krsa i priobalja, Sveuciliste u Zadru
[15]http :// www. zadarskilist. hr/ clanci/ 22032010 /sepurine -dio- projekta- hamburger- za- 100- dolara,    Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet. https:// radio. hrt. hr/ clanak/ zasto- propadaju- bivsi –vojni -objekti/ 116688/, https: // www. grad- zadar. hr/ repos/ doc/ Strategija % 20razvoja%20grada%20Zadra.pdf
[16] https://vlada.gov.hr/UserDocsImages//2016/Sjednice/Arhiva//28-01-01.pdf, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska
[18] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=25900.0;wap2, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska, ,    Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet
[19] https://vlada.gov.hr/UserDocsImages//2016/Sjednice/Arhiva//28-01-01.pdf, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska


Szerkesztette: SZ. Tibor



Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag végén tüntettem fel. 



A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/

vagy email-en. program5000@gmail.com 


A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni  a szerzőt és a forrás linkünket !!!











































































































































































































































































































































































































































































































































































































































































Megjegyzések

Megjegyzés küldése