BEVEZETÉS
A feldolgozásban megpróbálom bemutatni a
„Jugoszláv Légierőt és Légvédelmet”. Ehhez azonban pár szóban taglalnám, mit
értek „jugoszláv” régión. Jelentése „délszláv”, mely rész a nyugat-balkáni[1]
szlovén, horvát, szerb, macedón (Észak-Macedónia), boszniai (bosnyák), crna
gorai (Montenegró), és szerb részen belüli Vajdaságra és Koszovóra osztható
geográfiailag. Összefoglaló néven „jugoszláv” régió. A régión a történelem
során több ország, hatalom osztozkodott, mely során számos háború söpört végig
a „balkáni puskaporos hordón”.
Jugoszlávia lényegében a nyugat-balkáni
úgynevezett „délszláv” szövetségben született meg. Az I. Világháború előtti
zavaros, háborús időszakban[2]
„jugoszláv” régión Osztrák-Magyar Monarchia (magába foglalva a szlovén, horvát és
dél-montenegrói részt, majd boszniai „bosnyák” rész 1878-1908-tól, mely
korábban a Szerb Királyság részét képezte)[3],
az Oszmán birodalom (magába foglalva a macedóniai részt és kisebb részben
észak-montenegrói részt is), Montenegrói Királyság, Szerb Királyság osztozott
nagyjából. Ezen megosztást az I. Balkáni Háború[4]
utáni II. Balkáni Háború[5]
módosította, mely során a „jugoszláv” régióból kiszorult az Oszmán birodalom. Ezáltal
a korábbi oszmán ellenőrzés alatt álló macedóniai részt birtokba vette a Szerb
Királyság, a Montenegrói Királysághoz[6]
pedig Koszovó. A Német Császársággal és Olasz Királysággal szövetségre lépő[7]
Osztrák-Magyar Monarchia stabilizálta balkáni pozícióját. A „balkáni helyzet”
azonban tovább fokozódott, mely az I. Világháborúba torkollott.
A központi hatalmak (Német Császárság,
az Osztrák–Magyar Monarchia[8], az Oszmán Birodalom és
Bulgária) állt szemben az „antanttal” (Nagy-Britannia és Franciaország). A két
oldalhoz aztán csatlakoztak további európai országok. 1918.
november 11. befejeződött az I. Világháború. Az I. Világháború a
„központi hatalmak” vereségével zárult, az Osztrák-Magyar Monarchia (OMM), mely magába foglalta „Jugoszlávia” szlovén, horvát,
boszniai és crna gorai részét[9] és az
ott a monarchiát támogató helyi erőket, elbukott 1918-ra. 1918. október 29-én, Zágrábban létrejövő
„Szlovén- Horvát- Szerb Nemzeti Tanács”[10]
(SZHSZNT) megalakulásának. Az SZHSZNT azonban 1918. decemberig funkcionált,
helyét 1918. december 01-től a nemzeti tanács és a szerb királyság
egyesülésével létrejövő „Szerb-Horvát-Szlovén Királyság” (SZHSZK) vette át,
mely Szerbia, Horvát-Szlavónország, Bosznia, Montenegró, Makedónia, Szlovénia,
Vajdaság, Koszovó részeit foglalta magába. Az SZHSZK 1929-re szerb
központosítás alá került, a „Karadordevic” dinasztia uralkodójának, I. Sándor
szerb király diktatúrájával. A király a „Szerb-
Horvát- Szlovén Királyságot” átnevezte 1929-ben „Jugoszláv Királyságnak”[11]
(JK). A Jugoszláv Királyság 1941. áprilisáig élte fénykorát, mikor is a II.
Világháború kitörésével, a tengelyhatalmak[12], Német
Birodalom, Olaszország, Bulgária, Magyarország, Albánia elfoglalták és részekre osztották. 1941. április
17-én a JK kormánya emigrált a „Karadordevic”
dinasztiával.[13] A tengelyhatalmak a szövetséges[14]
erőkkel szemben megpróbálták a „jugoszláv” régiót kontrollálni, de a szövetséges oldalon fellépő jugoszláv partizánok ennek a
tervnek hamar véget vetettek. Bár a Királyi Jugoszlávia kormánya és maradék
haderője emigrációban működött, szembe kerülve a jugoszláv partizánokkal, azok
vezérével „Titóval”. A „Titóista” eszmék térnyerése a „jugoszláv” régióban a
szlovén, horvát, szerb[15], macedón, montenegrói, boszniai tagköztársaság szövetségében
bontakozott ki. A hat tagköztársaság alkotta Jugoszláviában, 1943. november
29-én megalakult a „Titói Jugoszlávia” ,Föderációs Demokrata Jugoszlávia (FDJ) ideiglenes nemzeti kormánya, melynek
élén Joszip Broz Titó állt. Titó természetesen mindent elkövetett az emigráns
II. Péter által fémjelzett Királyi Jugoszlávia visszatérését Jugoszláviába, és
az emigráns jugoszláv kormánytól megtagadta a legitimitást[16].
A „Titóista” hatalom 1944-ben teljesen
háttérbe szorította a jugoszláv királyi emigránsokat. Tekintettel arra, hogy Titó a tengelyhatalmak ellen lépett
fel, szabad kezet kapott a „szövetséges erőktől”[17]
az egységes „Titói Jugoszlávia” megteremtésére. A szövetséges nagyhatalmak Tito
partizánjait hivatalosan szövetséges haderőnek ismerték el[18].
A
II. Világháború a tengelyhatalmak kapitulációjával végződött Európában 1945.
tavaszán a „szövetségesekkel” szemben.
1945.11.29-től létrejött a korábbi „Titoista” Demokrata Föderális
Jugoszláviából (Demokratska Federativna Jugoslavija „DFJ”) a Föderatív Nemzeti
Köztársaság Jugoszlávia (Federativna Narodna Republika Jugoslavija „FNRJ”),
mely 1963. 04.07-ig működött. 1963.04.07-től a
Föderatív Nemzeti Köztársaság Jugoszláviából (Federativna Narodna Republika
Jugoslavija „FNRJ”) létrejött a Szocialista Föderatív Köztársaság Jugoszlávia
(Socijalisticka Federativna Republika Jugoslavija „SFRJ”).[19]
A „jugoszláv” légierő alapjaként a feldolgozásban elengedhetetlen pár
sorban megemlékezni a korai „jugoszlávi” területhez köthető repülésről. Még nem
beszélhetünk Jugoszláviáról, sem egységes jugoszláv légierőről, de ez képezte
valamilyen szinten ennek az alappillérét. Ez nem volt más, mint a szerb katonai
repüléshez köthető légierő „"Avijatika”. Bár a horvátok is rendelkeztek
légierővel a II. világháború során, mely a németbarát Horvát Független Állam
(NDH) katonaságán belül alakult ki. Ezen légi egység a II. Világháború
bukásával a szerb légierőhöz kerültek, majd a létrejött Jugoszláv Királyság és
a Partizán Légierő részét képezték.[20]
[1]
https://figyelo.hu/szamlalo/a-nyugat-balkan-orszagai-7255/
[2]
Első és második balkáni háború. https: //en. wikipedia. org/ wiki/ Balkan_Wars, https: // www. britannica. com/ event/
Siege- of- Adrianople-1912-13
[3]
https://borgenproject.org/the-idiots-guide-to-the-balkan-wars/
[4]
https://en.wikipedia.org/wiki/First_Balkan_War
[5] https://www.mrallsophistory.com/revision/conflicts-in-the-balkans-before-the-first-world-war.html
[6] https://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_of_Montenegro
[7] „Hármas
Szövetség”. https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1rmas_sz%C3%B6vets%C3%A9g_(1882)
[8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Osztr%C3%A1k%E2%80%93Magyar_Monarchia
[9] Crna
Gora Királyság 1916-ban kapitulált az OMM előtt.
[10]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A9n%E2%80%93Horv%C3%A1t%E2%80%93Szerb_%C3%81llam
[11]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jugoszl%C3%A1v_Kir%C3%A1lys%C3%A1g
[12]
A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést használták a második világháborúban a
német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére. Az elnevezést
elsősorban a három tengely-nagyhatalomra, Németországra, Olaszországra és
Japánra használták, de tengelyhatalomnak, vagy tengelyhez tartozónak szokták
nevezni a később e szövetségi rendszerhez csatlakozó más országokat is. forrás:
Wikipedia
[13]
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/01/majorn.pdf
[14]
A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek a második világháborúban azok az
országok voltak, akik együtt küzdöttek a tengelyhatalmak ellen. A háború során
gyakran nevezték őket Egyesült Nemzeteknek is, utóbb azonban ezt az elnevezést
már nem használták, mert összekeverhető lett volna a háború után megalapított
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nevével. A szövetséges hatalmak magját a
"Három Nagy" képezte: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a
Szovjetunió. Forrás: Wikipedia
[15] Magába
foglalva Koszovót és a Vajdaságot.
[16] Major
Nándor: Jugoszlávia a második világháborúban
[17] A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek a
második világháborúban azok az országok voltak, akik együtt küzdöttek a
tengelyhatalmak ellen. A háború során gyakran nevezték őket Egyesült
Nemzeteknek is, utóbb azonban ezt az elnevezést már nem használták, mert
összekeverhető lett volna a háború után megalapított Egyesült Nemzetek
Szervezete (ENSZ) nevével. A szövetséges hatalmak magját a "Három
Nagy" képezte: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a
Szovjetunió. Forrás: Wikipedia
[18] Juhász
József: A Titói Jugoszlávia Első Évtizede
[19] https://bs.wikipedia.org/wiki/Ratno_vazduhoplovstvo_i_protivvazdu%C5%A1na_odbrana_SFRJ
[20] http://www.planeta.org.rs/68/21_avijacija.htm#.Xrf9T8gzaM8
1938-as
belgrádi repülős nap plakátja. forrás: www.paluba.info |
TÖRTÉNELMI
ELŐZMÉNYEK A LÉGIERŐ TEKINTETÉBEN
A Szerb Királyság az 1912. október 08. és 1913. május 30. közti „Első Balkáni háborúban”[1], némi francia közreműködéssel, már rendelkezett egy kezdetleges légierővel, mely az "Avijatika"[2] megnevezést kapta. Jó rész francia repülők[3], légballonok alkották a légi egységet. 1912. decemberében 24-én létrejött Nis városban lévő „Trupalska polja” repülőtéren (Toponica reptér) a légierő parancsnokság (Vazduhoplovna Komanda)[4]. A parancsnokság alá egy repülős század és egy ballonos század és postagalamb állomáshely tartozott, valamint a vezérkari törzs. Az 1913. januárjában megalakult repülős század "Trupalska polja” repülőtéren állomásozott, ahol kezdetben tizenegy repülővel rendelkeztek (három darab francia „Bleriot”[1] többcélú repülő, három darab francia felderítő és bombázó „Farman”[2] repülő, két darab francia sportcélú- verseny „Deperdussin”[3] repülő, két darab francia kísérleti „REP”[4] repülő és egy darab orosz felderítő- kiképző „Duks”[5] repülő.
[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Bl%C3%A9riot_XI
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Farman
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Deperdussin_Monocoque
[4] https://en.wikipedia.org/wiki/REP_1
[5]). http://www.vazduhoplovnetradicijesrbije.rs/index.php/istorija/113-duks-biplan
Hamarosan a franciáktól kapott egy darab „Farman 7”
(Henry Farman VII.) repülővel bővült a szerb királyi légierő. A ballonos század
a belgrádi „Banjica” részen állomásozott 1915. áprilisig. 1913. májusában a
crna gorai királyság[5]
és a szerb királyság egyessége eredménye képen létrejött az Tengerészeti
Repülős Osztag (Primorski Aeroplanski Odred „PAO”), hét
repülővel (három darab „Bleriot”, két darab „Farman”, két darab „Deperdussin”).
A bázisa az osztagnak az albániai Skodrában volt.
Az Első Balkáni
háborút követte az 1913. június 16. és
1913. július 18. közt zajló Második Balkáni háború[6]. A
háborúban a légierő a szárazföldi erőket támogatta. A Második Balkáni háború
lezártával a Szerb Királyi légierő a királyságot érintő további harci
eseményekbe vonták be; többek közt az Osztrák-Magyar Monarchia elleni 1914.
november 14. és december 15. közt folyó „Kolubarski” csatába[7].
1915-ben a Szerb Királyi légierő főparancsnoksága Belgrádba költözött, ahol a
„Banjica” repteret használták. A repülőgép park a franciák jóvoltából
fokozatosan bővült újabb két géppel; „Blerio Tandem 80 KS” és „Blériot XI-2
Génie”. A reptéren megalakult a pilótaképzés és a repüléstechnikai képzés.
„Banjica” mellett a légierő számos további repteret alakított ki és használt
(Pozarevac, Nis, Palanka, Valjevo, Kragujevac, Mladenovac)[8].
A
háborús helyzet egyre fokozódott 1914.
július 28-án kitört az I. Világháború. A központi hatalmak (Német Császárság,
az Osztrák–Magyar Monarchia, az Oszmán Birodalom és Bulgária) hadba lépett az
„antanttal” (Nagy-Britannia és Franciaország) szemben. Az Osztrák-Magyar
Monarchia (OMM), mely magába foglalta „Jugoszlávia” szlovén, horvát és boszniai
részét, szembe került a „jugoszláv” régió további részét birtokló Szerb
Királysággal (magába foglalta Macedóniát, Koszovót, Vajdaságot), Crna Gora
Királysággal. Ez utóbbi 1916-ban kapitulált.
1918.
november 11. befejeződött az I. Világháború. 1918. és 1941. közti periódusban
„Jugoszlávia” területén több állam alakulat váltotta egymás. Az I. Világháború lezárása,
mely az Osztrák-Magyar Monarchia[9]
és szövetségesei kudarcával zárult, utat nyitott az 1918. október 29-én, Zágrábban
létrejövő „Szlovén- Horvát- Szerb Nemzeti Tanács”[10]
(SZHSZNT) megalakulásának. Az SZHSZNT azonban 1918. decemberig funkcionált,
helyét 1918. december 01-től a nemzeti tanács és a szerb királyság
egyesülésével létrejövő „Szerb-Horvát-Szlovén Királyság” (SZHSZK) vette át,
mely Szerbia, Horvát-Szlavónország, Bosznia, Montenegró, Makedónia, Szlovénia,
Vajdaság, Koszovó részeit foglalta magába. Az SZHSZK 1929-re szerb
központosítás alá került, a „Karadordevic” dinasztia uralkodójának, I. Sándor
szerb király diktatúrájával. A király a „Szerb-
Horvát- Szlovén Királyságot” átnevezte 1929-ben „Jugoszláv Királyságnak”[11]
(JK).
A jugoszláv repülés 1918-tól a személyi állomány létrehozásával és repüléstechnika eszközök beszerzésével lényegében újra élet. Az I. világháború során a görögökhöz (Theszalloniki –Mikro) emigrált szerb királysági légi egység visszatér és francia közreműködéssel szakaszosan Belgrádban (Beograd) és Újvidékre (Novi Sad), ahol létrejött ismét az „Avijatika”. Az „Avijatika” két századból és néhány támogató a századokat kisegítő-kiszolgáló alakulatból állt. A folyamatos háborús légkör eredménye képen, már hetvenegy darab, különféle típusú repülőgéppel rendelkeztek, melyek közt jelen voltak francia „Breguet XIV.”[12] bombázók és francia „Spad”[13] vadászgépek. Ezen kívül az "Aviatika" rendelkezett még hatvan darab légi felderítő és harci géppel. A „háborús állapotok” alatt az „Avijatika” az akkori Konstantinápolyban (Isztambul) állomásozó Szövetségi Haderő Főparancsnokság francia parancsnoksága alátartozott, a szövetségesek álltak a monarchiától lefoglalt magyar légierővel egyetemben. Francia parancsnokság alatt hat darab, szerb pilótákból álló francia „Dorand AR I A2”[14] felderítő repülő, „Nieuport 24 C1”[15] francia harci-kiképző repülő, „Breguet 14 A2 (Bre)”[16] francia bombázó-felderítő repülő, és „SPAD S.VII C1”[17] francia harci repülőkből álló repülős század működött 502., 503., 507., 522., 523., 524..[18]
Ezen századokat 1919-1920-ban feloszlatták. A szövetségi főparancsnokság 1919. június 02-án rendelet el, hogy az „Avijatika” részére alakítsanak ki
légi bázist Újvidéken (Novi Sad), ahova a magyar légierő egy százada (520.
repülőszázad) is került. Újvidék a vajdasággal egyetemben a szerbekhez
csatolódott. Újvidéken a szerbek 521. és 523. repülőszázadai állomásoztak,
melyek később 1. és 2. repülős századként funkcionáltak tovább[19].
[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_Balk%C3%A1n-h%C3%A1bor%C3%BA
[2]
http://www.paluba.info/smf/index.php?board=172.0
[3]
Farman HF 20., Blériot XI, Deperdussin TT, REP K,
Duks repülők, https: // en. wikipedia. org/ wiki/ Farman_HF.20, https: // en.
wikipedia. org/ wiki/ Bl%C 3% A9riot_XI, https: // www.
scalemates. com/ kits/ blue-rider- br107- bleriot- xi-2- artillerie- -252520, https: // en. wikipedia. org/ wiki/ Deperdussin_TT, https: // www. museeairespace. fr/ aller- plus- haut/ collections/ rep-
type- k/, https: // sr.
wikipedia. org/ sr- el, http://
www. vazduhoplovnetradicijesrbije. rs/
index. php/ istorija/113-duks-biplan
[5]1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchia előtt
kapitulált, majd az I. Világháború végén, 1918-ban a Szerb Királysághoz
csatolták. https://hr.wikipedia.org/wiki/Kraljevina_Crna_Gora
[6]
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_Balk%C3%A1n-h%C3%A1bor%C3%BA
[7]
https:// www.
arcanum.hu /hu / online-kiadvanyok/ Banlaky-banlaky- jozsef-a-magyar-
nemzet-hadtortenelme-2/23-az-1914-evi-osztrak-magyar-szerb-montenegroi-hadjarat-78D7/ix-a-kolubara-es-ljigmenti-csata-1914-november-16-tol-30-ig-7D5B/, https:// en. wikipedia.org/wiki/Battle_of_Kolubara
[8] http: //
www.paluba. info/smf/index.php?topic=12865.0,
https://www.rts.rs/page/ stories/ sr/ story/ 125/d rustvo/ 2151066/
godisnjica-srpskog-vojnog- vazduhoplovstva.html, http:// www. paluba. info/
smf/ index. php? topic= 28094.0
[9] https://hu.wikipedia.org/wiki/Osztr%C3%A1k%E2%80%93Magyar_Monarchia
[10]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A9n%E2%80%93Horv%C3%A1t%E2%80%93Szerb_%C3%81llam
[11]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jugoszl%C3%A1v_Kir%C3%A1lys%C3%A1g
[12] https://en.wikipedia.org/wiki/Br%C3%A9guet_14
[13]
https://sr.m.wikipedia.org/sr-el/%D0%A1%D0%9F%D0%90%D0%94_S.XIII
[14] https://en.wikipedia.org/wiki/Dorand_AR
[15] https://en.wikipedia.org/wiki/Nieuport_24
[16] http://www.worldwar1.com/dbc/breguet.htm
[17] https://en.wikipedia.org/wiki/SPAD_S.VII;
[18] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/units/524_fr_esk.htm
[19] https://sr.m.wikipedia.org/sr-el, Petrovic, Ognjan M. (2/2000). „Vojni
aeroplani Kraljevine SHS/Jugoslavije (Deo I : 1918 – 1930), http://hadmernok.hu/2011_2_berkovics_krajnc.pdf
Királyi Jugoszlávia
légi erejének címere. forrás: wikipedia |
[1]
1918. december 01-től a nemzeti tanács és a szerb királyság egyesülésével
létrejövő „Szerb-Horvát-Szlovén Királyság” (SZHSZK), mely Szerbia,
Horvát-Szlavónország, Bosznia, Montenegró, Makedónia, Szlovénia, Vajdaság,
Koszovó részeit foglalta magába.
[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Albatros_D.III
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Aviatik_(Berg)_D.II
[4] https://en.wikipedia.org/wiki/Anatra_DS_Anasal
[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Br%C3%A9guet_14
[6] https://en.wikipedia.org/wiki/Ufag_C.I
[7]https://sh.wikipedia.org/wiki/Srpsko-albanski_sukob
1920.
évben az „Avijatika” főhadiszállását továbbra is Újvidéken (Novi Sad)
működtette. Megalakult viszont két légierő parancsnokság is, mely alá sorolták
be a légi századokat, oktató-kiképző iskolákat. Az egyik légierő parancsnokság
Újvidéken működött, mely alá tartozott az 1. repülős század (Novi Sad) és 3.
repülős század (Mostar), 1. pilóta iskola (Novi Sad), 1. kiképző iskola (Novi Sad). Az másik
légierő parancsnokság Mosztárban (Mostar) működött, mely alá tartozott az 2.,
repülős század (Sarajevo) és 4. repülős század (Zagreb), 2. pilóta iskola (Mostar). A repülőgép parkot
továbbra is „SPAD S.VII/XII., Albatros D.III.,
Aviatik (Berg) D.I/II., Anatra DS., Bre 14., UFAG C.I. repülők alkották
többségében. [1]
1921.
évben a légierő parancsnokság továbbra is Újvidéken működött, de márciusban az
újvidéki légierő főparancsnokság alá tartozó két parancsnokság, az újvidéki és
mosztári (Vazduhoplovna komanda)
átnevezésre került és új megnevezése „1. légierő parancsnokságra” és „2.
légierő parancsnokságra” változott.
1923-ban
az újvidéki 1. légierő parancsnokság alá tartozott az 1. repülős század
Újvidéken (Anatra DS, Bre 14, UFAG C.I. repülőivel), 3. repülő század
Szkopjéban (Anatra DS, Bre 14, UFAG C.I. repülőivel), újvidéki vadászrepülő
század (SPAD S.VII/XII, Albatros D.III, Aviatik „Berg” D.I/II. repülőivel),
felderítő repülős iskola
(Hansa Brandenburg B.I/C.I, oszták-magyar monarchiai felderítő
repülőkkel)[2],
tartaléktiszti iskola, 1921-re pedig Valjevóban tartalékos repülős tiszti
iskola, az újvidéki Petrovaradinban (Petrovaradin) pedig altiszti műszaki
iskola.
A
„2. légierő parancsnokság” Mosztár városban alakult meg. 1923-ban a
parancsnokság alá tartoztak a 2. repülős század Szarajevóban (Anatra DS, Bre
14, UFAG C.I. repülőivel), a 4. repülős század Zágrábban (Anatra DS, Bre 14,
UFAG C.I. repülőivel), mosztári altiszti pilótaképző iskola alakult meg (Hansa
Brandenburg B.I/C.I oszták-magyar monarchiai repülőkkel).
Újvidék
„Petrovaradin” városrészében megalakult a „légierő arzenál” (Vazduhoplovni Arsenal)
repülős százada.[3] 1923-ban
a légierő hidroplános egységét a haditengerészet alá rendelték.
1924-ben
a évben a légierő parancsnokság Újvidéken működött, mely alá tartozott az
újvidéki 1. légierő parancsnokság, és a
mosztári 2. légierő parancsnokság, valamint az önálló parancsnoksággal
rendelkező az újvidéki „légierő arzenál”.
Az
újvidéki 1. légierő parancsnokság alá sorolták az 1. újvidéki légi felderítő
csoport, 3. szkopjei légi felderítő csoport. Az 1. légi felderítő csoport
parancsnoksága Újvidéken (Novi Sad) volt, mely alá francia „Bre 14-es” felderítő-bombázó repülőkből álló újvidéki 1. és 6.
századok tartoztak. A 3. légi felderítő csoport Szkopjéban (Skopje) működött,
mely alá francia „Bre 14-es” felderítő-bombázó repülőkből álló szkopjei 3.
század és 8. bombázó század tartozott, továbbá a francia „SPAD S. VII/XII.”
harci, valamint német „Albatros D.III.” harci repülőkből álló újvidéki 5.
vadászrepülő század. A 3. légi felderítő csoport alá tartozott még az újvidéki
pilótaképző iskola és két; 1. és 2. kiképző iskola, valamint a Valjevóban
(Valjevo) lévő 3. kiképző iskola. A kiképző iskolákban és oktatási részlegen oszták-magyar
monarchiai „Hansa Brandenburg B.I/C.I” felderítő-oktató repülőket használtak. .
A
mosztári 2. légierő parancsnokság alá sorolták 4. szarajevói légi felderítő
csoportot. A 4. légi felderítő csoport Szarajevóban (Sarajevo) működött, mely
alá francia „Bre 14-es” felderítő-bombázó repülőkből álló szarajevói 2. század
és 7. század, valamint a mosztári 9. bombázó század tartozott. A 4. légi
felderítő csoport alá tartozott még az mosztari 2. pilótaképző iskola, ahol
oktatós repülőként oszták-magyar monarchiai „Hansa Brandenburg B.I/C.I” felderítő
gépeket használtak.
Külön
parancsnokság volt továbbra is az újvidéki „Petrovaradin” városrészében
megalakult a „légierő arzenál” (Vazduhoplovni Arsenal) repülős százada.[4]
1926-ban
a légierő parancsnokság Újvidéken működött, mely alá tartozott az újvidéki 1. légierő parancsnokság, és a mosztári 2.
légierő parancsnokság, 7. mosztári bombázó repülős ezred, az újvidéki „légierő arzenál”.
Az
újvidéki 1. légierő parancsnokság alá sorolták az 1. újvidéki légi felderítő
csoportot, a 3. szkopjei légi felderítő csoportot. Az 1. légi felderítő csoport
parancsnoksága Újvidéken (Novi Sad) volt, mely alá francia „Breguet (Bre)
19-es”[5] könnyű
bombázó repülőkből álló újvidéki 1. és 6. századok tartoztak. A 3. légi
felderítő csoport Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá „Bre 19-es” repülőkből
álló szkopjei 3. század és 401. bombázó század tartozott, továbbá a francia „Dewoitine
D.1.[6]” harci
repülőkből álló újvidéki 5. és 10. vadászrepülő század. A 3. légi felderítő
csoport alá tartozott még az újvidéki pilótaképző iskola és két; 1. és 2.
kiképző iskola, valamint a Valjevóban (Valjevo) lévő 3. kiképző iskola. A
kiképző iskolákban és oktatási részlegen „Hansa Brandenburg SB” oszták-magyar
monarchiai, de jugoszláviában gyártott „Rogozarski” felderítő repülőket
használtak.
A
mosztári 2. légierő parancsnokság alá sorolták a 4. szarajevói légi felderítő
csoport. A 4. légi felderítő csoport Szarajevóban (Sarajevo) működött, mely alá
francia „Bre 19-es” könnyű bombázó repülőkből álló szarajevói 2. század és 7.
század,
A
7. mosztári bombázó repülős ezred alá tartozott a francia „Bre 19-es” könnyű
bombázó repülőkből álló mosztári 352. század, 9. bombázó század, a szarajevói
11. és 12. felderítő légi századok, a mosztári 2. pilótaképző iskola, ahol
oktatós repülőként „Hansa Brandenburg SB” oszták-magyar monarchiai, de
jugoszláviában gyártott „Rogozarski” felderítő gépeket használtak.
Külön
parancsnokság volt továbbra is az újvidéki „Petrovaradin” városrészében
megalakult a „légierő arzenál” (Vazduhoplovni Arsenal) repülős százada.[7]
1927-ben
a korábbi úgynevezett légierő parancsnokságokat átnevezték dandár szintű,
„brigádokká”. 1927-ben a légierő főparancsnokság Újvidéken működött, mely alá
tartozott az újvidéki 1. légierő parancsnokság, melyből 1. légierő dandár lett.
Az 1. dandár alatt 1925. évben megalakult az újvidéki 1. légi ezred, a szkopjei
3. bombázó repülős ezred. Létrejött a korábbi mosztári 2. légierő parancsnokságból
a mosztári 2. légierő dandár, mely alá tartozott a szarajevói 2. légi felderítő
ezred, a 7. mosztári bombázó repülős ezred. Az 1. és 2. légi dandárok mellett
külön önálló parancsnoksággal rendelkezett az újvidéki „légierő arzenál”,
melyet átneveztek „repüléstechnikai intézetté” (Vazduhoplovno-Tehnicki Zavod
„VTZ”).
Az
újvidéki 1. légierő dandár, újvidéki 1. légi ezred alá sorolták az 1. újvidéki
légi felderítő csoport, 3. szkopjei légi felderítő csoport, az újvidéki 121. és
125. vadászrepülő csoport. Az 1. légi felderítő csoport parancsnoksága
Újvidéken (Novi Sad) volt, mely alá „Potez 25-ös” repülőkből álló újvidéki 1.
és francia „Bre 19-es„ könnyű bombázó repülőkből álló 51 századok tartoztak. A
3. légi felderítő csoport Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá „Bre 19-es”
repülőkből álló szkopjei 3. század. Az
újvidéki 121. vadászrepülő csoportot, francia „Dewoitine D.1.” harci (vadász) repülőkből
álló újvidéki 251. és 252. vadászrepülő század alkotta. Az újvidéki 125.
vadászrepülős csoportot pedig, szintén „Dewoitine D.1.” repülőkből álló
újvidéki 271. és 272. vadászrepülős század alkotta. A csoport alá tartozott a
az újvidéki pilótaképző iskola és két; 1. és 2. kiképző iskola, valamint a
Valjevóban (Valjevo) lévő 3. kiképző iskola, ahol oktatós
repülőként „Hansa Brandenburg (Rogozarski) SB,” jugoszláv és francia ”Hanriot
H.320”[8]
gépeket használtak.
Az
újvidéki 1. légierő dandár a szkopjei 3. bombázó ezred alá tartozott a 4.
zágrábi légi felderítő csoport, a szkopjei 231. bombázó repülős csoport. A 4.
zágrábi légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25-ös” repülőkből álló
zágrábi 4. század, és „Bre 19-es„ francia könnyű bombázó repülőkből álló
szintén zágrábi 81. század.
A
szkopjei 231. bombázó repülős csoport „Bre 19-es” francia könnyű bombázó gépekkel
ellátva két századból állt, 401. és 402. melyek Szkopjéban állomásoztak.
A
mosztári 2. légierő dandár alá tartozott a szarajevói 2. légi felderítő ezred,
mely alá sorolták szarajevói 2. légi felderítő csoport, a szarajevói 101.
felderítő csoport. A szarajevói 2. légi felderítő csoport alá
tartozott a francia „Potez 25-ös” közepes bombázóként, vagy felderítő repülőkből
álló szarajevói 2. légi felderítő század, és „Bre 19-es„francia könnyű bombázó repülőkből
álló 61. légi felderítő század. A szarajevói 101. felderítő csoport „Bre 19-es”
francia könnyű bombázó gépekkel felszerelve két szarajevói légi felderítő
századdal rendelkezett; 11. és 12. légi felderítő századok. Továbbá a
csoportban működött a mosztári 2. pilótaképző iskola, ahol oktatós repülőként jugoszláv
„Hansa Brandenburg (Rogozarski) SB.” és francia „Hanriot H.320” kiképző gépeket
használtak.
A
mosztári 2. légierő dandár alá tartozott a 7. mosztári bombázó repülős ezred
alá tartozott a „Bre 19-es” francia könnyű bombázó repülőkből álló mosztári
352. század, 9. bombázó század.
Külön
parancsnokság volt továbbra is az újvidéki „légierő arzenál”, melyet átneveztek
„repüléstechnikai intézetté/üzemmé” (Vazduhoplovno-Tehnicki Zavod), és alá
tartozott a korábban „Petrovaradinban” állomásozó repülős század, mely
átköltözött Kraljevóba (Kraljevo).[9]
1929-ben
a Jugoszláv Királyság[10] égisze
alatti hadsereg légierő főparancsnoksága Újvidéken működött, mely alá tartozott
az 1. és 2. légi dandárok. Az újvidéki 1. légierő dandár magába foglalta az
újvidéki 1. légi ezredet, a szkopjei 3. bombázó repülős ezredet, a
„Belgrad-Zemun” 6. légi ezredet. A mosztári 2. légierő dandár magába foglalta a
szarajevói 2. légi felderítő ezred, 4. zágrábi bombázó repülős ezred, 7.
mosztári bombázó repülős ezred. Önálló parancsnoksággal rendelkezett az
újvidéki „repüléstechnikai intézet” (VTZ).
Az
újvidéki 1. légierő dandár, újvidéki 1. légi ezred alá tartozott az 1. újvidéki
légi felderítő csoport, 3. szkopjei légi felderítő csoport, az újvidéki 121.
vadászrepülő csoport. Az 1. légi felderítő csoport parancsnoksága Újvidéken
(Novi Sad) volt, mely alá francia „Potez 25-ös” felderítő-közepes bombázó repülőkből
álló újvidéki 1. és „Bre 19-es„ francia könnyű bombázó repülőkből álló 51
századok tartoztak. A 3. légi felderítő csoport Szkopjéban (Skopje) működött,
mely alá „Bre 19-es” francia könnyű bombázó repülőkből álló szkopjei 3. és 71.
század.
Az
újvidéki 121. vadászrepülő csoportot, francia „Dewoitine D.1.” harci (vadász) repülőkből
álló újvidéki 251. és 252. vadászrepülő század alkotta. A csoport alá tartozott
a az újvidéki pilóta képző iskola és két; 1. és 2. kiképző iskola, valamint a
Valjevóban (Valjevo) lévő 3. kiképző iskola, ahol oktatós
repülőként jugoszláv (korábban Osztrák-Magyar Monarchia által gyártott típus) „Hansa
Brandenburg „Rogozarski” SB” és francia „Potez 25” felderítő-közepes bombázó gépeket
használtak.
Az
újvidéki 1. légierő dandár, szkopjei 3. bombázó ezrede alá tartozott a 4.
zágrábi légi felderítő csoport, a szkopjei 231. bombázó repülős csoport. A 4.
zágrábi légi felderítő csoport alá tartozott a francia „Potez 25-ös” felderítő-közepes
bombázó repülőkből álló zágrábi 4. század, és „Bre 19-es„francia könnyű bombázó
repülőkből álló szintén zágrábi 81. század. A szkopjei 231. bombázó repülős csoport
„Bre 19-es” francia könnyű bombázó gépekkel ellátva két századból állt, 401. és
402. melyek Szkopjéban állomásoztak.
Az
újvidéki 1. légierő dandár, „Belgrad-Zemun” 6. légi ezrede alá tartozott a
„Belgrad-Zemun” 125. vadászrepülő csoport, „Belgrad-Zemun” 127. vadászrepülő
csoport. A belgrádi (Zemun) 125. vadászrepülő csoportot cseh „Avia BH-33[11]” harci
repülőkből álló belgrádi-zemuni 271. és 272. vadászrepülő század alkotta. A
belgrádi (Zemun) 127. vadászrepülő csoportot francia „Dewoitine D.1.” harci repülőkből
álló belgrádi-zemuni 281. és 282. vadászrepülő század alkotta.
A mosztári 2. légierő
dandár, szarajevói 2. légi felderítő ezrede alá tartozott a szarajevói 2. légi
felderítő csoport, a szarajevói 101. felderítő csoport. A szarajevói 2. légi
felderítő csoport alá tartozott a „francia Potez 25-ös” felderítő repülőkből
álló szarajevói 2. légi felderítő század, és „Bre 19-es„ repülőkből álló
szarajevói 61. légi felderítő század. A szarajevói 101. felderítő csoport „Bre
19-es” francia könnyű bombázó gépekkel felszerelve két szarajevói légi
felderítő századdal rendelkezett; 11. és 12. . légi felderítő századok. Továbbá
a csoportban működött a mosztári 2. pilótaképző iskola, ahol oktatós repülőként
jugoszláv „Hansa Brandenburg (Rogozarski) SB” és francia licensz alapján,
jugoszlávok gyártotta „Potez 25” felderítő gépeket használtak.
A
mosztári 2. légierő dandár, 4. zágrábi bombázó repülős ezrede alá tartozott a
263. zágrábi repülős csoport. A 263. zágrábi légi csoport alá tartozott a
„Potez 25” repülőgép parkkal rendelkező zágrábi 430. és 431. századok.
A
mosztári 2. légierő dandár, 7. mosztári bombázó repülős ezrede alá tartozott a
„Bre 19-es” francia könnyű bombázó repülőkből álló mosztári 352. század, 9.
bombázó század.
Külön
parancsnokság volt továbbra is az újvidéki „repüléstechnikai intézet”, mely alá
tartozott a kraljevói repülő század.[12]
1932-ben
a Jugoszláv Királyság légierő parancsnokság Újvidéken működött, mely alá
tartozott továbbra is az 1. és 2. légi dandár. Az újvidéki 1. légierő dandár alá
tartozott az újvidéki 1. bombázó repülős ezred,
a szkopjei 3. bombázó repülős ezred, „Belgrad-Zemun” 6. légi ezred A
mosztári 2. légierő dandár alá tartozott
a 2. szarajevói légi felderítő ezred, 4. zágrábi bombázó repülős ezred, 7.
mosztári bombázó repülős ezred. Önálló parancsnoksággal rendelkezett az
újvidéki „repüléstechnikai intézet”.
Az
újvidéki 1. légierő dandár, újvidéki 1. bombázó repülős
ezred, mely magába foglalta az 1. újvidéki légi felderítő csoport, 3. szkopjei
légi felderítő csoport, az újvidéki 121. vadászrepülő csoport és az újvidéki
232. bombázós repülős csoport. Az 1. légi felderítő csoport parancsnoksága
Újvidéken (Novi Sad) volt, mely alá „Potez 25-ös” felderítő repülőkből álló
újvidéki 1. és „Bre 19-es„francia könnyű bombázó repülőkből álló 51 századok
tartoztak. A 3. légi felderítő csoport Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá
„Bre 19-es” repülőkből álló szkopjei 3. és 71. század és a „Potez 25” felderítő
repülőkből álló szkopjei 5. század. Az újvidéki 121. vadászrepülő csoportot, francia
„Dewoitine D.1.” harci repülőkből álló újvidéki 251. és 252. vadászrepülő
század alkotta. Az újvidéki 232. bombázós repülős csoport alá tartozott a
„Potez 25” felderítő repülőgépekből álló újvidéki 403. és 404. századok, az
újvidéki pilóta képző iskola és két; 1. és 2. kiképző iskola, valamint a
Valjevóban (Valjevo) lévő 3. kiképző iskola, ahol oktatós
repülőként „Hansa Brandenburg SB” és „Potez 25” gépeket használtak, valamint a
„Potez 25” felderítő repülőkkel gyakorlatozó belá crkvei (Bela Crkva) légi gépfegyveres és bombázós
iskolák.
Az
újvidéki 1. légierő dandár, szkopjei 3. bombázó ezrede alá tartozott 4. zágrábi
légi felderítő csoport, a szkopjei 231. bombázó repülős csoport. A 4. zágrábi
légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25-ös” felderítő repülőkből álló
zágrábi 4. század, és „Bre 19-es„francia könnyű bombázó repülőkből álló szintén
zágrábi 81. század. A szkopjei 231. bombázó repülős csoport „Bre 19-es” francia
könnyű bombázó gépekkel ellátva a szkopjei 401. és 402., bombázó század,
valamint „Potez 25” felderítő repülőt használó felderítő repülős század.
Az újvidéki 1.
légierő dandár, „Belgrad-Zemun” 6. légi ezrede alá tartozott a„Belgrad-Zemun”
125. vadászrepülő csoport, „Belgrad-Zemun” 127. vadászrepülő csoport. A
belgrádi (Zemun) 125. vadászrepülő csoportot cseh „Avia BH-33” harci repülőkből
álló belgrádi-zemuni 271., 272. és 274. vadászrepülő század alkotta. A belgrádi
(Zemun) 127. vadászrepülő csoportot francia „Dewoitine D.1.” harci repülőkből
álló belgrádi-zemuni 281. és 282. vadászrepülő század alkotta.
A
mosztári 2. légierő dandár, szarajevói 2. felderítő légi ezrede alá tartozott a
szarajevói 2. légi felderítő csoport, a szarajevói 101. felderítő csoport. A
szarajevói 2. légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25-ös” felderítő repülőkből
álló szarajevói 2. és 14. légi felderítő század, és „Bre 19-es„ francia könnyű
bombázó repülőkből álló szarajevói 61. légi felderítő század. A szarajevói 101.
felderítő csoport „Bre 19-es” francia könnyű bombázó gépekkel felszerelve két
szarajevói légi felderítő századdal rendelkezett; 11. és 12. .
légi felderítő századok, valamint a „Potez 25” felderítő repülőket használó 15.
légi felderítő század. Továbbá a csoportban működött a mosztári 2. pilótaképző
iskola, ahol oktatós repülőként jugoszláv „Hansa Brandenburg (Rogozarski) SB”
és francia licensz alapján jugoszlávok gyártotta „Potez 25” felderítő gépeket
használtak, valamint szarajevói légi megfigyelő iskola.
A
mosztári 2. légierő dandár, 4. zágrábi bombázó repülős ezrede alá tartozott a
263. zágrábi bombázó repülős csoport A csoport alá volt sorolva a „Potez 25” felderítő
repülőgép parkkal rendelkező zágrábi 430. és 431. századok, valamint a „Bre 19”
francia könnyű bombázó gépeket használó zágrábi 432. és 433. századok.
A
mosztári 2. légierő dandár, 7. mosztári bombázó repülős ezrede alá tartozott a
mosztári 233. légi csoport, mely alatt működött a „Bre 19-es” francia könnyű
bombázó repülőkből álló mosztári 407., 408., 355. századok, valamint a mosztári
9. bombázó repülős század és a „Potez 25” felderítő repülőkel rendelkező
mosztári 409. század.
Külön
parancsnokság volt továbbra is az újvidéki „repüléstechnikai intézet”, mely alá
tartozott a kraljevói repülő század.[13]
Újvidéken
1925-ben megalakult a légierő parancsnokság szakirányú iskolája. 1936-1937.
közt a haditengerészeti légi támogató parancsnokságtól megkezdődtek a műszaki
szerelők, elektronikai szerelők, rádió operátorok képzése. 1938-ban ezen
képzést áttették a Szplit tengerparti dalmát város melletti „Divuljéba”, ahol
létrehozták a képzéshez szükséges iskolát. A repülési képzések nagy része
elsősorban a technikára összpontosult és nem a taktikai repülésre. Az elméleti
képzéseket pedig télen végezték.[14]
Az
1939-ben a légierőnek sikerült külföldről új felszereléseket beszereznie. A
fejlődés eredménye a strukturális felépítésben is jelentős változást
eredményezhetett, új szakágak, szolgálati formák megjelenésével, valamint
pilótaképzéssel és kiképzéssel. A légierő parancsnoki törzsét, a vezérkar, az
adjutáns és műszaki osztály, meterológiai szolgálat, intendatúra és
alparancsnokságok alkották. A légierő parancsnoki törzse mellett ott volt még a
légierő legfelsőbb parancsnoksága, támogató-kiszolgáló légierő parancsnokság,
és a szárazföldi hadsereg parancsnokság alá sorolt légierő parancsnokságok,
mely légierő parancsnokságok törzsből, két századból álló felderítő csoportból
állt össze, minden szárazföldi hadsereg parancsnokságban.[15]
1935-től
már a funkcionáló Királyi Jugoszlávia had erejében működő szervezett légierőről
beszélhetünk, amit „JKRV” megnevezéssel illettek. Fontos változás történt a
főparancsnokság (Vazduhoplovna Komanda „VK”) elhelyezésében, ugyanis Újvidékről
a szerbiai „Ljesnica” városhoz helyezték át.
A
repülőgép parkban a külföldi beszerzésnek köszönhetőleg, reformizáció ment
végbe, a megmaradt „Avia BH-33, Dewoitine D.1, Potez 25, Hansa Brandenburg SB”
gépek mellett, megérkeztek a szolgálatba a modernebb francia „Breguet XIX A.2,
Breguet XIX B.2,”könnyű bombázó-felderítő repülők, a francia „Dewoitine C.1.” harci
repülők, a német „Dornier (Do) Y” bombázó-szállító repülők, a cseh „Avia-Fokker
F.39” utasszállító repülők. Az elavult „Breguet”, az az „Bre 19-es” könnyű
bombázó pedig kivonásra került.[16]
1935-ben
a légierő parancsnokság Ljesnica működött, mely alá tartozott az újvidéki 1.
légierő dandár, és a 2. mosztári légierő dandár. Az 1. dandár alá tartozott az
újvidéki 1. vegyes repülős ezred, a szkopjei 3. vegyes repülős ezred,
„Belgrad-Zemun” 6. vegyes repülős ezred. A mosztári 2. légierő dandár alá pedig
a 2. szarajevói légi felderítő ezred, 4. zágrábi vegyes repülős ezred, 7.
mosztári vegyes repülős ezred. Önálló parancsnoksággal rendelkezett a belgrádi
„Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”) százada,
és a Kraljevóba áttelepült „repüléstechnikai intézet” százada.
Az
újvidéki 1. légierő dandár, 1. vegyes repülős ezrede alá tartozott az 1.
újvidéki légi felderítő csoport, az újvidéki 121. vadászrepülő csoport és az
újvidéki 232. bombázós repülős csoport. Az 1. légi felderítő csoport parancsnoksága
Újvidéken (Novi Sad) volt, mely alá „Potez 25-ös” repülőkből álló újvidéki 1.
és „Breguet XIX A.2„francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből álló 51
századok tartoztak. Az újvidéki 121. vadászrepülő csoportot, francia „Dewoitine
D-1 C.1.” harci repülőkből álló újvidéki 251. és 252. vadászrepülő század
alkotta. Az újvidéki 232. bombázó repülős csoport alá tartozott a „Potez 25” felderítő
repülőgépekből álló újvidéki 403. és 404. századok, az újvidéki pilótaképző
iskola és két; 1. és 2. kiképző iskola, valamint a Valjevóban (Valjevo) lévő 3.
kiképző iskola, ahol oktatós repülőként jugoszláv „Hansa Brandenburg (Rogozarski)
SB” és francia licensz alapján jugoszlávok gyártotta „Potez 25” felderítő gépeket
használtak, valamint a „Potez 25” repülőkkel gyakorlatozó belá crkvei (Bela Crkva) légi gépfegyveres és bombázós
iskolák és az újvidéki 601. kiképző
század „Potez 25” gépekkel ellátva..
Az
újvidéki 1. légierő dandár, szkopjei 3. vegyes repülős ezred alá tartozott a 3.
szkopjei légi felderítő csoport, a szkopjei 231. bombázó repülős csoport. A 3.
légi felderítő csoport Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá „Breguet XIX A.2”
francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből álló szkopjei 3. és 71. század és a
„Potez 25” felderítő repülőkből álló szkopjei 5. század. A szkopjei 231.
bombázó repülős csoport „Breguet XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő gépekkel
ellátva a szkopjei 401. és 402.. bombázó század, valamint „Potez 25” repülőt
használó felderítő repülős század. A bombázó csoportba tartozott továbbá a
szkopjei 603. kiképző század „Potez 25” felderítő-közepes bombázó repülőkkel
ellátva.
Az újvidéki 1.
légierő dandár, „Belgrad-Zemun” 6. vegyes repülős ezred alá tartozott a
„Belgrad-Zemun” 125. harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 127. harcoló csoport, „Belgrad-Zemun”
261. bombázó csoport. A belgrádi (Zemun) 125. csoportot cseh „Avia BH-33” harci
repülőkből álló belgrádi-zemuni 271., 272. és 274. század alkotta. A belgrádi
(Zemun) 127. csoportot francia „Dewoitine D.1.és C.1.” harci repülőkből álló
belgrádi-zemuni 281. és 282. század
alkotta. A „Belgrad-Zemun” 261. bombázó csoportot pedig a „Dornier Do Y” német
bombázó gépekkel rendelkező belgrádi 426. század, és az cseh „Avia F.39.” bombázó-szállító
gépekkel rendelkező belgrádi 427. század alkotta. A bombázó csoportba tartozott
továbbá a belgrádi 606. kiképző század „Potez 25” felderítő-bombázó repülőkkel
ellátva.
A
mosztári 2. légierő dandár, szarajevói 2. vegyes légi ezrede alá tartozott a
szarajevói 2. légi felderítő csoport, a szarajevói 101. felderítő csoport,. A
szarajevói 2. légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25-ös” felderítő-bombázó repülőkből
álló szarajevói 2. és 14. légi felderítő század, és „Breguet XIX A.2„francia
könnyű bombázó-felderítő repülőkből álló szarajevói 61. légi felderítő század.
A szarajevói 101. felderítő csoport „Breguet XIX A.2” francia könnyű
bombázó-felderítő gépekkel felszerelve két szarajevói légi felderítő századdal
rendelkezett; 11. és 12. . légi felderítő századok, valamint a „Potez 25” felderítő-bombázó
repülőket használó 15. . légi felderítő század. Továbbá a csoportban működött a
mosztári 2. pilótaképző iskola, ahol oktatós repülőként jugoszláv „Hansa
Brandenburg (Rogozarski) SB” és francia licensz alapján jugoszlávok gyártotta „Potez
25” gépeket használtak, valamint szarajevói légi megfigyelő iskola és a „Potez
25” repülőkkel rendelkező szarajevói 602. kiképző század.
A
mosztári 2. légierő dandár, 4. zágrábi vegyes repülős ezrede alá tartozott a 4.
zágrábi légi felderítő csoport, a 263. zágrábi bombázó repülős csoport. A 4.
zágrábi légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25-ös” felderítő repülőkből
álló zágrábi 4. század, és „Breguet XIX A.2„francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből
álló szintén zágrábi 81. század. A 263. bombázó csoport alá tartozott a „Potez
25” felderítő-bombázó repülőgép parkkal rendelkező zágrábi 430. és 431.
századok, és a „Potez 25” repülőkkel rendelkező zágrábi 604. kiképző század.
A
mosztári 2. légierő dandár, mosztári 7. vegyes repülős ezrede alá tartozott a
mosztári 201. bombázó repülős csoport, és a mosztári 233. légi csoport. A
mosztári 233. légi csoport alatt működött a „Breguet XIX B.2” francia könnyű
bombázó-felderítő repülőkből álló mosztári 407., 408., 355. századok, valamint
a mosztári „Potez 25” repülőkel rendelkező mosztári 409. század. A mosztári
201. bombázó repülős csoport alá tartozott a „Breguet XIX B.2” francia könnyű
bombázó-felderítő repülőkkel ellátott mosztári 351. és 352. századok és
a „Pozet 25” repülőkkel rendelkező mosztári 607. kiképző század.
Külön
parancsnokság volt a belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport
(Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”) százada, és a Kraljevóba áttelepült
„repüléstechnikai intézet” százada..[17]
1937-ben
a légierő parancsnokság továbbra is Ljesnica működött, mely alá tartozott az
újvidéki 1. légierő dandár, és a 2. mosztári légierő dandár. Az 1. dandár alá
tartozott az újvidéki 1. vegyes repülős ezred, a szkopjei 3. vegyes repülős
ezred, „Belgrad-Zemun” 6. vegyes repülős ezred. A mosztári 2. légierő dandár
alá pedig a 2. szarajevói légi felderítő ezred, 4. zágrábi vegyes repülős
ezred, 7. mosztári vegyes repülős ezred. Önálló parancsnoksággal rendelkezett a
belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”)
százada, és a Kraljevóba áttelepült „repüléstechnikai intézet” százada.
Az
újvidéki 1. légierő dandár, 1. vegyes repülős ezrede alá tartozott az 1.
újvidéki légi felderítő csoport, az újvidéki 121. vadászrepülő csoport és az
újvidéki 232. bombázós repülős csoport. Az 1. légi felderítő csoport parancsnoksága
Újvidéken (Novi Sad) volt, mely alá „Potez 25-ös” felderítő repülőkből álló
újvidéki 1. és „Breguet XIX A.2„francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből
álló 51 századok tartoztak. Az újvidéki 121. vadászrepülő csoportot, francia „Dewoitine
D-1 és C.1.” harci repülőkből álló újvidéki 251. és 252. vadászrepülő század
alkotta. Az újvidéki 232. bombázó repülős csoport alá tartozott a „Potez 25” felderítő-bombázó
repülőgépekből álló újvidéki 403. és 404. századok, az újvidéki pilóta képző
iskola és két; 1. és 2. kiképző iskola, valamint a Valjevóban (Valjevo) lévő 3.
kiképző iskola, ahol oktatós repülőként jugoszláv „Hansa Brandenburg (Rogozarski)
SB” és „Potez 25” gépeket használtak, valamint a „Potez 25” repülőkkel
gyakorlatozó belá crkvei (Bela Crkva)
légi gépfegyveres és bombázós iskolák.
Az
újvidéki 1. légierő dandár, szkopjei 3. vegyes repülős ezred alá tartozott a 3.
szkopjei légi felderítő csoport, a szkopjei 231. bombázó repülős csoport és a
szkopjei 5. légi felderítő csoport. A 3. légi felderítő csoport Szkopjéban
(Skopje) működött, mely alá „Breguet XIX A.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből
álló szkopjei 3. és 71. század és a „Potez 25” felderítő repülőkből álló
szkopjei 5. század. A szkopjei 231. bombázó repülős csoport „Breguet XIX B.2” francia
könnyű bombázó-felderítő gépekkel ellátva a szkopjei 401. és 402.. bombázó
század. Az 5. légi felderítő csoport Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá a
„Potez 25” repülőgépekkel ellátott szkopjei 5. és 91. század
Az újvidéki 1.
légierő dandár, „Belgrad-Zemun” 6. vegyes repülős ezred alá tartozott a
„Belgrad-Zemun” 125. harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 126. harcoló csoport,
„Belgrad-Zemun” 127. harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 261. bombázó csoport,
„Belgrad-Zemun” 201. légi csoport. A belgrádi (Zemun) 125. csoportot cseh „Avia
BH-33” harci repülőkből álló belgrádi-zemuni 271., 272. század alkotta. A
belgrádi (Zemun) 126. csoportot az „Avia BH-33” repülőkből álló belgrádi-zemuni
274. század és a brit „Hawker Fury I.[18]” harci
gépekből álló belgrádi-zemuni 275. század
A belgrádi (Zemun) 127. csoportot francia „Dewoitine
D.1.és C.1.” harci repülőkből álló belgrádi-zemuni 281. és 282. század alkotta. A „Belgrad-Zemun” 261.
bombázó csoportot pedig a „Dornier Do Y” német bombázó gépekkel rendelkező belgrádi
426. század, és az cseh „Avia F.39.” bombázó-szállító gépekkel rendelkező
belgrádi 427. század alkotta. A belgrádi-zemuni 201. légi csoport alá tartozott
a „Potez 25” felderítő repülőgép parkból álló belgrádi-zemuni 601. és 602.
kiképző századok.
A mosztári 2. légierő
dandár, szarajevói 2. vegyes légi ezrede alá tartozott a szarajevói 2., 6. és a
7. légi felderítő csoport. A szarajevói 2. légi felderítő csoport alá
tartozott a „Potez 25-ös” repülőkből álló szarajevói 2. század és a „Breguet
XIX A.2[19]„ francia
könnyű bombázó-felderítő repülőkből álló szarajevói 61. század. A szarajevói 6.
légi felderítő csoport alá tartozott a „Breguet XIX A.2„francia könnyű
bombázó-felderítő repülőkből álló szarajevói 11. és 12. század. A szarajevói 7.
légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25„ repülőkből álló szarajevói
14. és 15. század. A csoportba tartozott továbbá a szarajevói 603. kiképző
század „Potez 25” repülőkkel ellátva, valamint a mosztári 2. pilótaképző
iskola, ahol oktatós repülőként jugoszláv „Hansa Brandenburg (Rogozarski) SB”
és „Potez 25” gépeket használtak, valamint szarajevói légi megfigyelő
iskola.
A mosztári 2. légierő dandár, 4. zágrábi
vegyes repülős ezrede alá tartozott a 4. zágrábi légi felderítő csoport, a 263.
zágrábi bombázó repülős csoport és a 264. zágrábi bombázó repülős csoport. A 4.
zágrábi légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25-ös” repülőkből álló
zágrábi 4. század, és „Breguet XIX A.2„francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből
álló szintén zágrábi 81. század. A 263. bombázó csoport alá tartozott a „Potez
25” repülőgép parkkal rendelkező zágrábi 430. és 431. századok. A 264. bombázó
csoport alá tartozott a „Breguet XIX B.2[20]” francia
könnyű bombázó-felderítő repülőgép parkkal rendelkező zágrábi 432. és 433.
századok, és a „Pozet 25” repülőkkel rendelkező zágrábi 604. kiképző század.
A
mosztári 2. légierő dandár, mosztári 7. vegyes repülős ezrede alá tartozott a
mosztári 201. bombázó repülős csoport, a mosztári 202. bombázó repülős csoport,
és a mosztári 233. légi csoport. A mosztári 201. bombázó repülős csoport alá
tartozott a „Breguet XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőkkel
ellátott mosztári 351. és 352. századok. A mosztári 202. bombázó repülős
csoport alá tartozott a „Breguet XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőkkel
ellátott mosztári 353. és 354. századok. A mosztári 233. légi csoport alatt
működött a „Breguet XIX B.2” repülőkből álló mosztári 407., 408., 355.
századok, valamint a mosztári „Potez 25” repülőkel rendelkező mosztári 409.
század, és a „Pozet 25” repülőkkel rendelkező mosztári 607. kiképző század.
Külön
parancsnokság volt a belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport
(Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”) százada, és a Kraljevóba áttelepült
„repüléstechnikai intézet” százada..[21]
1938-ra
a légierőben némi strukturális változás ment végbe. Bár a Jugoszláv Királyság
légi erejének főparancsnoksága továbbra is Ljesnica volt, létrehozták az
Operatív Légierő Parancsnokságot „Operativno Vazduhoplovstvo” (OVO), mely alá
tartoztak a légierő 1. és 2. dandárjai, valamint egy önálló csak az „OVO”
irányítása alatt álló úgynevezett Közvetlen Szolgálat. Újdonság volt, hogy a
légierő létrehozott egy a Jugoszláv Királyság légi erejének főparancsnoksága
alatt álló Hátországi Légierőt „Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO), melyhez
besorolták az oktatási repülési iskolákat és kiképzési repülős századokat, a
belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”)
századát, és a Kraljevóba áttelepült „repüléstechnikai intézet” századát,
valamint egy támogató osztagot. Érkeztek és szolgálatba álltak új repülőgép
típusok; a brit „Avro Cierva” giroplán, a jugoszlávok gyártotta „Ikarus IK-2”
harci repülő, a brit „Hawker Fury II” harci repülő, a német „Bucker Bu (Bü) 131
Jungmann” kiképző repülő, az olasz „Caproni Ca.310” felderítő repülő.[22]
Az
Operatív Légierő Parancsnokság közvetlen irányítása alatt állt a propeller és
helikopter rotorral rendelkező „Avro Cierva” „helikopter-repülőkkel”
(gyroplane-gyrocopter)[23]
rendelkező Nis városban állomásozó „Autogiro” csoport, melyhez a nisi 1. és 2.
századok tartoztak. Továbbá a 81. bombázó csoport, mely „Belgrade-Zemun”
bázison állomásozott és alá tartozott a zemuni „Dornier Do Y” német bombázó gépeket
használó 261. század, és a zemuni cseh „Avia F.39 (Fokker F.IX)[24]” bombázó-szállító
gépeket használó 262. század.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság újvidéki 1. légierő dandár, 1. vegyes repülős
ezrede alá tartozott az újvidéki 34. harcoló csoport, az újvidéki 61. bombázó
csoport és az újvidéki 62. bombázó csoport. A 34. harcoló csoport
parancsnoksága Újvidéken (Novi Sad) volt, mely alá jugoszláv „Ikarus/Ik-2” harci
repülőkből álló újvidéki 107. és 108. századok tartoztak. Az újvidéki 61.
bombázó csoportot, „Breguet XIX B.2.” francia könnyű bombázó-felderítő bombázó
repülőkből álló újvidéki 201. és 202. század alkotta. Az újvidéki 62. bombázó
csoport alá tartozott a „Potez 25” francia (licensz alapján jugoszláv
gyártásban) felderítő-bombázó repülőgépekből álló újvidéki 203. és 204.
századok.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság, újvidéki 1. légierő dandár, szkopjei 3. vegyes
repülős ezred alá tartozott a 35. szkopjei bombázó csoport, a szkopjei 63.
bombázó repülős csoport és a szkopjei 64. bombázó csoport. A 35. bombázó
csoport Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá „Potez 25” repülőkből álló
szkopjei 207. és 210. század tartozott. A szkopjei 63. bombázó repülős csoport
„Breguet XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő bombázó gépekkel ellátva a
szkopjei 205. és 206.. bombázó század tartozott. A 64. bombázó csoport
Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá a „Breguet XIX B.2” francia könnyű
bombázó-felderítő repülőgépekkel ellátott szkopjei 208. és 209. század
tartozott.
Az Operatív Légierő
Parancsnokság, újvidéki 1. légierő dandár, „Belgrad-Zemun” 6. vegyes repülős
ezred alá tartozott a „Belgrad-Zemun” 31. harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 32.
harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 51. harcoló csoport. A 31. harcoló csoportot a cseh „Avia BH-33” harci
gépeket használó zemuni 101. és 102. század alkotta. A 32. harcoló csoportot a
„Avia BH-33” repülővel rendelkező zemuni 103. század és a brit „Hawker Fury I” harci
géppel rendelkező zemuni 104. század alkotta. Az 51. harcoló csoportot a brit „Hawker
Fury II” harci gépekkel ellátott zemuni 161. és 162. század alkotta.
Az Operatív Légierő
Parancsnokság, mosztári 2. légierő dandár, szarajevói 2. vegyes légi ezrede alá
tartozott a szarajevói 1., 2. és a 3. légi felderítő csoport. A szarajevói 1.
légi felderítő csoport alá tartozott a „Breguet XIX A.2” francia könnyű
bombázó-felderítő repülőkből álló szarajevói 1. és 3. század. A szarajevói 2.
légi felderítő csoport alá tartozott a „Breguet XIX A.2„francia könnyű
bombázó-felderítő repülőkből álló szarajevói 2. és 4. század. A szarajevói 3.
légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25„ repülőkből álló szarajevói 5.
és 6. század.
Az Operatív Légierő Parancsnokság, mosztári 2.
légierő dandár, 4. zágrábi vegyes repülős ezrede alá tartozott a 33. zágrábi
harcoló csoport, a 68. zágrábi bombázó csoport és a 69. zágrábi bombázó
csoport. A 33. zágrábi harcoló csoport alá tartozott a brit „Hawker Fury II” harci
repülőkből álló zágrábi 105. és 106. század. A 68. bombázó csoport alá
tartozott a „Potez 25” felderítő-bombázó repülőgép parkkal rendelkező zágrábi
215. és 216. századok. A 69. bombázó csoport alá tartozott a „Breguet XIX B.2”
francia könnyű bombázó-felderítő repülőgép parkkal
rendelkező zágrábi 217. és 218. századok.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság, mosztári 2. légierő dandár, mosztári 7. vegyes
repülős ezrede alá tartozott a mosztári 52. harcoló repülős csoport, a mosztári
66. bombázó repülős csoport, és a mosztári 67. bombázó csoport. A mosztári 52.
harcoló csoport alá tartozott a cseh „Avia BH-33” harci repülőkkel ellátott
mosztári 163. és 164. századok. A mosztári 66. bombázó csoport alá tartozott a
„Breguet XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőkkel ellátott mosztári
211. és 212. századok. A mosztári 67. bombázó csoport alatt működött a „Breguet
XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből álló mosztári 213., 214.
századok.
A
Hátországi Légierő „Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO) parancsnoksághoz
tartozott az oktatási-kiképzési iskola, kiképzési-tréning repülős egység, a
belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”)
százada, és a kraljevói „repüléstechnikai intézet” százada valamint egy
támogató osztag. Az oktatási-kiképzési iskola alá tartozott a német „Bucker Bu
(Bü) 131 Jungmann” kiképző repülőgépeket használó újvidéki 1. pilóta iskola,
mosztári 2. pilóta iskola és a „Potez 25” gépet használó niksicsi (Niksic) 3.
pilóta iskola. Az oktatási-kiképzési iskola alá tartozott még a újvidéki 1. és
2. kiképző iskola, valamint a valjevói 3. kiképző iskola. A kiképzési-tréning
repülős egységhez az alábbi csoportok tartoztak. A zemuni 201. csoport, mely
alá tartozott a „Potez 25” gépekkel rendelkező zemuni 601. és 602. századok, a
202. csoport, mely alá tartozott a olasz „Caproni Ca.310” felderítő és „Potez
25” felderítő gépekkel rendelkező szarajevói 603. és zágrábi 604. századok, a
203. csoport, mely alá tartozott a 605. és 606. századok, a 204.
csoport, mely alá tartozott a „Potez 25” gépekkel rendelkező mosztári 607. és
608. századok, és a 205. csoport, mely alá tartozott a „Potez 25” gépekkel
rendelkező szarajevói 651. és béla crkvai 652. századok. A Hátországi Légierő
„Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO) parancsnoksághoz tartozott, a belgrádi
„Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”) százada,
és a kraljevói „repüléstechnikai intézet” százada valamint egy támogató osztag.
A támogató osztag négy századból állt; 751. század (Sarajevo), 752.század
(Kraljevo), 753. század (Mostar) és a 754. század (Nis).[25]
1939-ben
már a háborúra készült Európa. A Jugoszláv Légierő újabb géptípusokkal
gazdagodott 1939-re; az olasz „Savoia-Marchetti S.79[26]”bombázó
repülővel, a haza jugoszláv gyártású „Ikarus” család „Rogozarski IK-3[27]” harci
repülőjével, a brit „Hurricane I.[28]” kis
hatótávolságú vadászrepülőgépekkel, a német „Dornier (Do) 17Ka”[29] könnyű
(éjszakai harci) bombázó-felderítő repülővel. A Jugoszláv Királyság légi erejének
főparancsnoksága továbbra is Ljesnica volt.
A
korábbi két (1. és 2.) dandárok mellett további dandárok jöttek létre. De hogy
is nézett ez ki.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság „Operativno Vazduhoplovstvo” (OVO) alá tartoztak
a közvetlen OVO alá tartozó „Közvetlen Szolgálat”, légierő újvidéki 1. légi
dandár, a zágrábi 2. légi dandár, a szkopjei 3. légi dandár, a mosztári 4. légi
dandár. A Jugoszláv Királyság légi erejének főparancsnoksága alatt álló
Hátországi Légierőt „Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO) alá tartozottak az
oktatási repülési iskolákat és kiképzési repülős századokat, a
belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”)
százada, és a kraljevói „repüléstechnikai intézet” százada, valamint egy
támogató osztag.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság közvetlen irányítása alatt állt az brit „Avro
Cierva” giroplánt használó Nis városban állomásozó 21. légi felderítő csoport,
melyhez a nisi 41., 42. és 43. századok tartoztak. Továbbá a 81. bombázó
csoport, mely „Belgrade-Zemun” bázison állomásozott és alá tartozott a zemuni „Savoia-Marchetti
S.79 ” bombázó gépeket használó 261. század, és a zemuni cseh „Avia F.39” bombázó-szállító
gépeket használó 262. század.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság újvidéki 1. légi dandár, 1. vegyes repülős
ezrede alá tartozott a az újvidéki 61. bombázó csoport és az újvidéki 62.
bombázó csoport. Az újvidéki 61. bombázó csoportot, „Breguet XIX B.2.” francia
könnyű bombázó-felderítő repülőkből álló újvidéki 201. és 202. század alkotta.
Az újvidéki 62. bombázó csoport alá tartozott a „Potez 25” felderítő- közepes
bombázó repülőgépekből álló újvidéki 203. és 204. századok.
Az Operatív Légierő
Parancsnokság, újvidéki 1. légi dandár, „Belgrad-Zemun” 6. vegyes repülős ezred
alá tartozott a „Belgrad-Zemun” 31. harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 32.
harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 51. harcoló csoport. A 31. harcoló csoportot a francia „Dewoitine
D-1 és C.1” harci gépeket használó zemuni 101. és 102. század alkotta. A 32.
harcoló csoportot a „Dewoitine D-1 és C.1” repülővel rendelkező zemuni 103.
század és a „Dewoitine D-1 és C.1” géppel rendelkező zemuni 104. század
alkotta. Az 51. harcoló csoportot a jugoszláv „IK-3” harci gépekkel ellátott
zemuni 161. és 162. század alkotta.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság, zágrábi 2. légi dandár, 4. vegyes repülős
ezrede alá tartozott a zágrábi 33. és 34. harcoló csoport. A
33. zágrábi harcoló csoport alá tartozott a brit „Hurricane I” kis
hatótávolságú vadászrrepülőkből álló zágrábi 105. és 106. század. A
34. zágrábi harcoló csoport alá tartozott a francia „Dewoitine D-1 és C.1” harci
repülőkből álló zágrábi 107. és 108. század.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság, zágrábi 2. légi dandár, 8. vegyes repülős
ezrede alá tartozott a a 68. zágrábi bombázó csoport és a 69. zágrábi bombázó
csoport. A 68. bombázó csoport alá tartozott a „Potez 25” felderítő-
közepes bombázó repülőgép parkkal rendelkező zágrábi 215. és 216. századok. A
69. bombázó csoport alá tartozott a „Breguet XIX B.2” francia könnyű
bombázó-felderítő repülőgép parkkal rendelkező zágrábi 217. és 218. századok.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság, szkopjei 3. légi dandár, szkopjei 3. vegyes
repülős ezred alá tartozott a 35. szkopjei bombázó csoport, a szkopjei 63.
bombázó repülős csoport és a szkopjei 64. bombázó csoport. A 35. bombázó
csoport Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá brit „Hawker Fury II” harci repülőkből
álló Nis bázison állomásozó 109. és 110. század tartozott. A szkopjei 63.
bombázó repülős csoport német „Do 17Ka” könnyű (éjszakai harci)
bombázó-felderítő gépekkel ellátva a szkopjei 205., 206. és 207.. bombázó
század tartozott. A 64. bombázó csoport Szkopjéban (Skopje) működött, mely alá
a „Breguet XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőgépekkel ellátott
szkopjei 208., 209. és 210. század tartozott.
Az Operatív Légierő
Parancsnokság, mosztári 4. légi dandár, szarajevói 2. vegyes légi ezrede alá
tartozott a szarajevói 1., 2. és a 3. légi felderítő csoport. A szarajevói 1.
légi felderítő csoport alá tartozott a „Breguet XIX A.2” francia könnyű
bombázó-felderítő repülőkből álló szarajevói 1. és 3. század. A szarajevói 2.
légi felderítő csoport alá tartozott a „Breguet XIX A. 2. francia könnyű
bombázó-felderítő repülőkből álló szarajevói 2. és 4. század. A szarajevói 3.
légi felderítő csoport alá tartozott a „Potez 25„ felderítő repülőkből álló
szarajevói 5. és 6. század.
Az
Operatív Légierő Parancsnokság, mosztári 4. légierő dandár, mosztári 7. vegyes
repülős ezrede alá tartozott a mosztári 52. harcoló repülős csoport, a mosztári
66. bombázó repülős csoport, és a mosztári 67. bombázó csoport. A mosztári 52.
harcoló csoport alá tartozott a brit „Hawker Fury II” harci repülőkkel ellátott
mosztári 163. és 164. századok. A mosztári 66. bombázó csoport alá tartozott a
„Breguet XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőkkel ellátott mosztári
211. és 212. századok. A mosztári 67. bombázó csoport alatt működött a „Breguet
XIX B.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből álló mosztári 213., 214.
századok.
A
Hátországi Légierő „Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO) parancsnoksághoz
tartozott az oktatási-kiképzési iskola, kiképzési-tréning repülős egység, a
belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”)
százada, és a kraljevói „repüléstechnikai intézet” százada valamint egy
támogató osztag. Az oktatási-kiképzési iskola alá tartozott a német „Bucker Bu
(Bü) 131 Jungmann” kiképző repülő gépeket használó újvidéki 1. pilóta iskola,
mosztári 2. pilóta iskola és a „Potez 25” felderítő gépet használó niksicsi
(Niksic) 3. pilóta iskola. Az oktatási-kiképzési iskola alá tartozott még a
újvidéki 1. és 2. kiképző iskola, valamint a valjevói 3. kiképző iskola. A
kiképzési-tréning repülős egységhez az alábbi csoportok tartoztak. A lazareváci
(Lazarevac) 201. csoport, mely alá tartozott a „Potez 25” gépekkel rendelkező
lazareváci 601. és 602. századok, a 202. csoport, mely alá tartozott a az olasz
„Caproni Ca.310” felderítő és „Potez 25” felderítő-bombázó gépekkel rendelkező
szarajevói 603. és zágrábi 604. századok, a 203. csoport, mely alá tartozott a
605. és 606. századok, a 204. csoport, mely alá tartozott a „Potez 25” gépekkel
rendelkező béla crkvai 607. és 608. századok, és a 205. csoport, mely alá
tartozott a „Potez 25” gépekkel rendelkező szarajevói 651. és béla crkvai 652.
századok. A Hátországi Légierő „Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO)
parancsnoksághoz tartozott, a belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport
(Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”) százada, és a kraljevói „repüléstechnikai
intézet” százada valamint egy támogató osztag. A támogató osztag négy századból
állt; 751. század (Sarajevo), 752.század (Kraljevo), 753. század (Mostar) és a
754. század (Nis).[30]
A „Haditengerészeti
Parancsnokság” alárendeltségébe sorolták a „Haditengerészeti Partvédelmi
Parancsnokságot”, a „Flottát”, a „Folyami Flottillát” és a „Haditengerészeti
Légitámogató Törzset”. A „Légitámogató Törzs” alá tartozott az 1., 2. és
3. „Hidroplán Parancsnokság”.
Az 1. „Hidroplán
Parancsnoksághoz” tartozott a „Vodice” hidrodrom-bázison állomásozó 12.
hidroplán század, melyben tíz darab jugoszláv „Ikarus IO” repülő volt. A 2.
„Hidroplán Parancsnoksághoz” tartozott a „Divulje” hidrodrom-bázison állomásozó
5. hidroplán század, melyben tizenkét darab jugoszláv „Rogozarski SIM-XIV-H”
hidroplán szolgált, a 26. hidroplán század, melyben nyolc darab német „Dornier
Do C[31]”
hidroplán szolgált, valamint a 25. hidroplán század, melyben pedig három német „Dornier
Do J (Val)” hidroplán volt. A 3. „Hidroplán Parancsnoksághoz” tartozott a
„Kumbor” hidrodrom- bázison állomásozó az 1. hidroplán század, melyben tizenkét
„Rogozarski SIM-XIV-H” repülő szolgált, a 11. hidroplán század, melyben hét
darab „Rogozarski SIM-XIV-H” szolgált, a 21. hidroplán század, melyben hat
darab „Dornier Do J (Val)” szolgált és a 20. hidroplán század, melyben pedig
nyolc darab „Dornier Do H[32]”
volt.
„Divulje” bázison
működött harminc különböző repülővel („Rogozarski SIM-XIV H”, „Dornier Do.22
(DO-H)”, „Dornier Wal” és „Dornier DO-D”) továbbá egy a „Haditengerészeti
Légitámogató Iskola (PVoS).
[1] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/units/524_fr_esk.htm
[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Hansa-Brandenburg_B.I,
https://en.wikipedia.org/wiki/Hansa-Brandenburg_C.I
[3] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[4] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Br%C3%A9guet_19
[6] http://all-aero.com/index.php/contactus/45-planes-d-e-f/2903-dewoitine-d1
[7] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[8] http: // www. paluba. info/ smf/ index. php? topic= 28151. 0,
http: // www. aeroflight. co. uk/ waf/ yugo/ jkrv/ types/ hanriot320.htm
[9] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[10]
Az SZHSZK 1929-re szerb központosítás alá került, a „Karadordevic” dinasztia
uralkodójának, I. Sándor szerb király diktatúrájával. A király a „Szerb-
Horvát- Szlovén Királyságot” átnevezte 1929-ben „Jugoszláv Királyságnak”.
[11]
http:// www. wardrawings. be/ WW2/ Files/ 2- Airplanes/ Axis/ 4-Others/ 06-Croatia/
Avia-BH.33/Avia-BH.33E-SHS.htm
[12] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[13] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[14] ttps://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Dogodilo-se-na-danasnji-dan-u-vazduhoplovstvu_14.html
[15] ttps://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Dogodilo-se-na-danasnji-dan-u-vazduhoplovstvu_14.html
[16] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo-af1-all-time.htm
[17] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[18] https://www.baesystems.com/en/heritage/hawker-fury
[19] http://www.pilotfriend.com/photo_albums/timeline/ww2/Breguet%20Bre.19.htm
[20] http://www.belgian-wings.be/Webpages/Navigator/Photos/MilltaryPics/interbellum/Breguet%20XIX%20A2-B2/Breguet%2019A2B2%20Frontpage.html
[21]
http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[22]
https://en. wikipedia. org/wiki/ Cierva_ C. 30, https: // www. avionslegendaires. net/ avion- militaire/ ikarus-ik- 2/, https: // www. baesystems. com / en/ heritage/ hawker - fury,
https: // en. wikipedia. org/ wiki/ B%C3 %B Ccker _B %C3%BC_131, http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo-af1-all-time.htm
[23]
https://en.wikipedia.org/wiki/Autogyro
[24]
http://all-aero.com/index.php/45-planes-d-e-f/3887-fokker-fix
[25] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[26] https://en.wikipedia.org/wiki/Savoia-Marchetti_SM.79_Sparviero
[27] https://en.wikipedia.org/wiki/Rogo%C5%BEarski_IK-3
[28] https://www.britannica.com/technology/Hurricane-airplane
[29] https://hu.wikipedia.org/wiki/Do_17,
http://www.magnum-x.pl/artykul/dornier-do-17ka-jugoslowianski-latajacy-olowek-cz-i
[30] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
[31] https://en.wikipedia.org/wiki/Dornier_Do_26
[32] https://en.wikipedia.org/wiki/Dornier_Do_H
MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HELYZETKÉP A LÉGIERŐ TEKINTETÉBEN
Erőviszonyok, a „Jugoszlávia” területén.
A Jugoszláv Királyság a semlegessége mellett kitartva, politizálva próbált kimaradni a háborús helyzetből. Bár Hitler kezdetben ígéretet tett a Jugoszláv Királyság semlegességének, területi szuverenitásának tiszteletben tartására, a jugoszláv politikai elitben némileg megingást okozott, hogy 1940. tavaszán a németek megszállták Nyugat- Európát (Dániát, Norvégiát, Belgiumot, Hollandiát, majd Franciaország nagyobbik felét). Anglia lényegében egyedül maradt a németekkel szemben. A német műveletekkel kapcsolatban a jugoszláv hatalmi elit előtt az lebegett, hogy Nyugat-Európa után a Balkán következhet. Ezt némileg ellensúlyozta, hogy Hitler 1940. nyár végén ősz elején folyamatos légitámadást hajtott végre a britek ellen. A légi háborúban azonban a németek alulmarad, Hitler elállt a szigetország bekebelezésétől. Egyre feszültebb lett a helyzet, a jugoszlávok attól tartottak, hogy a németek a brit kudarc után nekimennek a Balkánnak. Jugoszláviában belpolitikai válságot idézett elő, hogy a németekhez vagy Nagy- Britanniához csatlakozzanak.
A helyzetre tekintettel a jugoszláv belpolitikai válság elmélyült, miután 1941. március 25-én a jugoszláv „Cvetkovic” miniszterelnök Bécsben aláírta a háromhatalmi egyezményt, annak tekintetében, hogy a németek továbbra is garantálták Jugoszlávia területi integritását, függetlenségétét és persze egy tengeri kijáratot Szalonikinél az Égei-tengerre. A németek jugoszláv térnyerésével szemben a brittel azonnal nekiláttak az országon belüli szervezkedésnek és az „angolbarát” „Dusan Simovic” tábornok támogatásával sikeres puccsot hajtottak végre 1941. márciusában, a sorozatos antifasiszta tüntetések mellett. Ezzel „Simovic” vezette hatalmi kör Jugoszláviát a britek oldalára állítva szegült szembe a németekkel.
A németek válasza sem maradt el, 1941. április 06-án Görögország mellett megtámadta Jugoszláviát.[3]
A Jugoszláv Királyság 1941. áprilisáig élte fénykorát, mikor is a II. Világháború kitörésével, a tengelyhatalmak elfoglalták és részekre osztották. 1941. április 06-án a németek megtámadták a JK-t, szövetségesei „Bulgária, Magyarország és Olaszország” közreműködésével. A megszállás révén 1941. április 17-én a JK kormánya emigrált a „Karadordevic” dinasztia uralkodójával, II. Péterrel egyetemben.[4] A feldarabol Királyi Jugoszláviát a tengelyhatalmak[5]; Német Birodalom, Olaszország, Bulgária, Magyarország, Albánia vonta ellenőrzés alá. A németek ellenőrzésük alá vonták Észak-Szlovéniát (Kranj régió), Maribor város irányítása alatt, valamint Szerbiát. Magyarország megkapta a Délvidéket[6], Dráva szöget és a szlovén Muraközt[7]. Bánát önálló speciális németbarát szerb státuszban maradt, német megszállás alatt. Bulgária a macedón régió nagyobb részét (keleti területek) szkopjei irányítással vehette birtokba, de Szerbiából is megcsíptek egy kisebb területet a szerb-bolgár határ menti részen. Az olasz befolyás alatt működő Albánia megkapta Koszovó déli részét Pristina város irányításával, Nyugat-Macedóniát Prizren város irányításával, és Montenegróból egy csipetnyi részt a montenegrói-albán határ mentén.
Területileg a Királyi Jugoszláviából lényegében a legnagyobb „cikket” a két németbarát államalakulat kapta; az Ante Pavlevics (Ante Pavlevic) és Szlavkó Kvaternik (Slavko Kvaternik) nyugalmazott ezredes vezette német és részben olasz protektorátus alatt működő „Független Horvát Állam (NDH)[8]” és a német protektorátus alatt működő Szerbia. A német protektorátusként működhető szerb bábkormányt, Milan Nedity (Milan Nedic) vezette, akit időközönként támogattak a szerb csetnikek[9].
Az olaszok amellett, hogy már korábbról is birtokolták Isztria egészét, Cresz (Cres) és Losinj, valamint Lasztovó (Lastovo) szigeteket, valamint Zadart, további területként megkapták Dalmácia nagyobb részét, Zadart körülvevő Ravni kotart, Sibeniket, Trogirt, Szplitet, és a dalmát szigetvilágból „Mljet, Korcula, Vis, Solta, Dugi otok, Zirje” nagyobb szigeteket, valamint a Kvarner öböl kikötővárosát az akkori Fiume-t (Rijeka) és Krk, valamint Rab szigetet. Szlovéniából megkapták a déli régiót Ljubljana irányítása alatt. Mivel Montenegrót az olaszok ellenőrizték, ezért a Kotor öböl teljes mértékben a taljánok kezébe került, a Kotori öböl- Budva vonalon. Az Adria tenger ellenőrzésére az olaszok tartottak igényt, annak ellenére, hogy az NDH rendelkezett általuk ellenőrzött jugoszláv tengerparti területek egy részével. A „Független Horvát Állam” (NDH) a Velebit hegység előtt húzódó partvonalat és Pagot, valamint a dalmáciai Omistól Dubrovnikon át Cavtatig húzódó partszakasz, Peljesac félszigettel, Brács és Hvar szigetet kontrolálta. Az olasz területi igény révén az NDH és a németbarát olasz hatalom közt vita bontakozott ki.
A jugoszláv partizánok és a Királyi Jugoszlávia emigrált kormánya közti ellentét elsősorban politikai szemlélet tekintetében bontakozott ki. Bár a szövetséges erőket”[12] támogató, angolbarát emigráns „Jugoszláv Királyság” „árnyékkormánya” még a csetnikeket is beszervezte, mint az emigráns kormány had erejét képviselő katonaságot „Hazai Jugoszláv Katonaság”, hogy megpróbálja a Joszip Broz Titó vezette „szovjetbarát” központi hatalmak ellen harcoló partizán mozgalmának felülkerekedését Jugoszláviában, mégsem sikerült. A „Titói” partizánok első több, mint egymillió lakossal bíró szabad területét képezte az „Uzsicei Köztársaság”. A partizánok kialakították saját közigazgatásukat az általuk ellenőrzött régiókban, mely egyre csak szélesedett, növekedett.
Titó marsall, partizánvezér célja volt egy népi uralom alatt álló (kommunista) balkáni föderáció megalakítása, Jugoszlávia elnevezéssel, mely hat tagköztársaságokból állt össze[15]. Ez 1943. november 29-én megvalósult. A hat tagköztársaság alkotta Jugoszláviában, 1943. november 29-én megalakult a „Titói Jugoszlávia”,Föderációs Demokrata Jugoszlávia (FDJ) ideiglenes nemzeti kormánya, melynek élén Joszip Broz Titó állt. Titó természetesen mindent elkövetett az emigráns II. Péter által fémjelzett Királyi Jugoszlávia „kitiltásával” kapcsolatban, az az megtiltotta II. Péter visszatérését Jugoszláviába, és az emigráns jugoszláv kormánytól megtagadta a legitimitást[16].
1940-41. a Királyi Jugoszlávia háborúba sodródása, a „Jugoszláv Légierő”, mint a hadsereg része.
Az 1939. szeptemberében bekövetkezett német lerohanást, Lengyelországgal szemben 1940-ben további harci történések követek Európa szerte. 1940. év elejétől már zajlanak a II. Világháborús események Nyugat-Európában. A Jugoszláv Királyság továbbra is a semlegessége mellett lobbizott, de a politikai és etnikai feszültségek nem kerülték el. A Jugoszláv Légierő újabb géptípusokkal gazdagodott 1940-re; a brit „Blenheim I”[21], könnyű bombázókkal, a szintén brit „Hawker Hind”[22] ugyancsak könnyű bombázókkal, a német „Messerschmitt Bf 109E-3”[23] vadászrepülőkkel, valamint a jugoszláv gyártású „Ikarus IK-2”[24] vadászgépekkel.
1940-ben a Jugoszláv Királyság légi erejének főparancsnoksága továbbra is Ljesnica volt. Az Operatív Légierő Parancsnokság „Operativno Vazduhoplovstvo” (OVO) alá tartoztak a közvetlen OVO alá tartozó „Közvetlen Szolgálat”, légierő zemuni 1. légi dandár, a zágrábi 2. légi dandár, a szkopjei 3. légi dandár, a mosztári 4. légi dandár. A Jugoszláv Királyság légi erejének főparancsnoksága alatt álló Hátországi Légierőt „Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO) alá tartoztak az oktatási repülési iskolákat és kiképzési repülős századokat, a belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”) százada, és a kraljevói „repüléstechnikai intézet” százada, valamint egy támogató osztag.
Az Operatív Légierő Parancsnokság zemuni 1. légi dandár, szarajevói 2. vegyes repülő ezrede „Mesoviti Avijacijski Puk” (MAP) alá tartozott az újvidéki 1., a nisi 2. és a szarajevói 3. légi felderítő csoport. Az újvidéki 1. légi felderítő csoport alá tartozott a „Breguet XIX A.2” francia könnyű bombázó-felderítő repülőkből álló újvidéki 1. és a szkopjei 3. század. A nisi 2. légi felderítő csoport alá tartozott a „Breguet XIX A. 2. repülőkből álló zágrábi és nisi 4. század. A szarajevói 3. légi felderítő csoport alá tartozott a francia – licensz alapján jugoszláv gyártás-„Potez 25„ felderítő - közepes bombázó repülőkből álló szarajevói 5. és 6. század
Az Operatív Légierő Parancsnokság, zemuni 1. légi dandár, „Belgrad-Zemun” 6. vegyes repülő ezred „Mesoviti Avijacijski Puk” (MAP) alá tartozott a „Belgrad-Zemun” 31. harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 32. harcoló csoport, „Belgrad-Zemun” 51. harcoló csoport. A 31. harcoló csoportot a német „Messerschmitt Bf 109E-3” vadászgépeket használó zemuni 101. és 102. század, valamint a zemuni 141. század alkotta. A 32. harcoló csoportot a német „Messerschmitt Bf 109E-3” vadászrepülővel rendelkező zemuni 103., 104. valamint a 142. század alkotta. Az 51. harcoló csoportot a jugoszláv „Rogozarski IK-3[25]” harci gépekkel ellátott zemuni 161. és 162. század alkotta.
1941-es német megszállás előtt a Jugoszláv Királyság légi erejében „Jugoslovensko Kraljevsko Ratno Vazduhoplovstvo” (JKRV) négy dandár, nyolc ezred, ebből négy vadászrepülő, négy bombázó ezred, két önálló operatív csoport és hét felderítő csoport kapott helyet. A JKRV 1918-tól 1941-ig a hadsereg részét képezte és a hadseregbe tartozott.[33] 1941-ben a Jugoszláv Királyság légi erejének főparancsnoksága Ljesnica volt. A Jugoszláv Légierőben megjelent a németek „Messerschmitt Bf 108 Taifun”[34] vadászgépe és a szintén német „futárgép” a „Fieseler Fi 156”[35].
Az Operatív Légierő Parancsnokság zemuni 1. vadászrepülő dandár alatt állt egy önálló század, a zemuni 702. század, mely német „Messerschmitt Bf 109E”, „Messerschmitt Bf 108 Taifun” vadászgépekkel és „Fieseler Fi 156” futár repülőkkel rendelkezett. A dandár alá tartozott a kraljevói 2. harcoló repülő ezred „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP). Az ezred alá tartozott a Knic településen lévő bázison állomásozó 31. és 52. csoportok. A 31. csoportba tartozott a „Susicko Polje” reptéren állomásozó, német „Messerschmitt Bf 109E” vadászgépekkel rendelkező 101. század, és a 141. század. Az 52. csoportba tartozott a „Knic” reptéren állomásozó, brit „Hurricane I” vadászgépekkel rendelkező 163. század, és a 164. század. Az Operatív Légierő Parancsnokság zemuni 1. vadászrepülő dandár alatt állt a zemuni 6. harcoló repülő ezred„Jurisni Avijacijski Puk” (JAP). Az ezredhez tartozott a „Prnjavor” 32. csoport, „Beograd-Zemun” 51. csoport. A 32. harcoló csoportot a német „Messerschmitt Bf 109E-3” vadászrepülővel rendelkező prnjavori 103., 104. valamint a 142. század alkotta. Az 51. harcoló csoportot a jugoszláv „IK-3” harci gépekkel ellátott zemuni 161. és 162. század, valamint a német „Messerschmitt Bf 109E-3” vadászrepülőkkel rendelkező 102. század alkotta.
Az Operatív Légierő Parancsnokság, nova topolai 2. vegyes repülő dandár alatt állt egy önálló század, a topolai 703. század, mely német „Messerschmitt Bf 108” vadász és német „Fi 156” futárszolgálati repülőkkel rendelkezett. A dandár alá tartozott a zágrábi 4. harcoló repülő ezrede „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP). Az ezredhez sorolták a boszanszki alekszandrováci (Bosanski Aleksandrovac) 33. és 34. harcoló csoportot. A 33. harcoló csoport alá tartozott a brit „Hurricane I” vadászrepülőkből álló alekszandrováci 105. és 106. század. A 34. harcoló csoport alá tartozott a jugoszláv „IK-2” harci repülőkből álló alekszandrováci 107. és a brit „Hurricane I” repülőkből álló 108. század. Az Operatív Légierő Parancsnokság, nova topolai 2. vegyes repülő dandár, zágrábi 8. bombázó repülős ezrede alá tartozott a „Rovine” bázison állomásozó 68. bombázó csoport és a 69. bombázó csoport. A 68. bombázó csoport alá tartozott a brit „Blenheim I” könnyű bombázó repülőgép parkkal rendelkező rovinei 215. és 216. századok. A 69. bombázó csoport alá tartozott a brit „Blenheim I” könnyű bombázó repülőgép parkkal rendelkező rovinei 217. és 218. századok.
A Hátországi Légierő „Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO) parancsnoksághoz tartozott az oktatási-kiképzési iskola, kiképzési-tréning repülős egység, a belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”) százada, és a kraljevói „repüléstechnikai intézet” százada valamint egy támogató osztag. Az oktatási-kiképzési iskola alá tartozott a német „Bucker Bu (Bü) 131 Jungmann” kiképző repülőket használó újvidéki 1. pilóta iskola, mosztári 2. pilóta iskola és a „Potez 25” felderítő-bombázó gépet használó niksicsi (Niksic) 3. pilóta iskola. Az oktatási-kiképzési iskola alá tartozott még a újvidéki 1. és 2. kiképző iskola, valamint a valjevói 3. kiképző iskola. A kiképzési-tréning repülős egységhez az alábbi csoportok tartoztak. A lazareváci (Lazarevac) 201. csoport, mely alá tartozott a „Potez 25” gépekkel rendelkező lazareváci 601. és 602. századok, a 202. csoport, mely alá tartozott a „Caproni Ca.310” olasz felderítő és „Potez 25” gépekkel rendelkező szarajevói 603. és zágrábi 604. századok, a 203. csoport, mely alá tartozott a 605. és 606. századok, a 204. csoport, mely alá tartozott a „Potez 25” gépekkel rendelkező béla crkvai 607. és 608. századok, és a 205. csoport, mely alá tartozott a „Potez 25” gépekkel rendelkező szarajevói 651. és béla crkvai 652. századok. A Hátországi Légierő „Pozadinsko Vazduhoplovstvo” (PozdVO) parancsnoksághoz tartozott, a belgrádi „Zemun” repülési tesztelő csoport (Vazduhoplovno-opitna Grupa „VoG”) százada, és a kraljevói „repüléstechnikai intézet” százada valamint egy támogató osztag. A támogató osztag négy századból állt; 751. század (Sarajevo), 752.század (Kraljevo), 753. század (Mostar) és a 754. század (Nis).[36]
[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA
[2] https: // hu. wikipedia. org/ wiki/ H% C3 % A1 romhatalmi_egyezm % C3 %
A9 ny, http: // www.
rubicon. hu/ magyar/ oldalak/1 940_szeptember_27_a_haromhatalmi_egyezmeny_megkotese/
[3] http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/01/majorn.pdf
[4]
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/01/majorn.pdf
[5]
A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést használták a második világháborúban a
német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére. Az elnevezést
elsősorban a három tengely-nagyhatalomra, Németországra, Olaszországra és
Japánra használták, de tengelyhatalomnak, vagy tengelyhez tartozónak szokták nevezni
a később e szövetségi rendszerhez csatlakozó más országokat is. forrás:
Wikipedia
[6]
Bácska régió
[7] https:// sh. wikipedia. org/
wiki/ Drugi_svetski_rat_u_Srbiji,
: http: // www. multunk. hu/
wp-content/ uploads/ 2017/01/ majorn.pdf, http: // www.
multunk. hu/ wp- content/ uploads/ 2017/ 01/ majorn. pdf, https: //hu.
wikipedia. org/ wiki/ II._P % C3 % A9ter_jugoszl %C3%A1v_kir%C3%A1ly
[8]
A mai Horvátország szinte teljes területe mellett birtokolhatták a mai
Szerbiából a Kelet-Szerémséget és a mai Bosznia és Hercegovina egészét.
[9]
A német megszállás után a polgári emigráns kormányt támogató, angolbarát, de
1942-től a megszállókkal is megegyezést kereső, a kommunisták ellen is harcoló
„Draza Mihailovic” egységeinek a neve. 1944-től a brit támogatást fokozatosan
elvesztették, azt a kommunista partizánok kapták meg. A kommunista Népi
Felszabadító Hadsereg az 1944–45-ös hadjáratban szervezetüket szétverte,
1946-ban Mihailovicot kivégezték. https:// hu. wikipedia. org/ wiki/ Csetnik
[10] https:// hu. wikipedia. org/ wiki/ M % C3 %
A1 sodik _ vi l% C3 % A1gh % C3 % A1bor % C3 % BA# Partiz % C3 % A1nok
_a_Balk%C3%A1non
[11]
https://sh.wikipedia.org/wiki/Jugoslovenska_vojska_van_otad%C5%BEbine
[12]
A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek a második világháborúban azok az
országok voltak, akik együtt küzdöttek a tengelyhatalmak ellen. A háború során
gyakran nevezték őket Egyesült Nemzeteknek is, utóbb azonban ezt az elnevezést
már nem használták, mert összekeverhető lett volna a háború után megalapított
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nevével. A szövetséges hatalmak magját a
"Három Nagy" képezte: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a
Szovjetunió. Forrás: Wikipedia
[13]
Juhász József: A Titói Jugoszlávia Első Évtizede, Miroslav Krleza: A Jugoszláv
Kommunista Párt. http: // exsymposion. hu/ index. php? tbid= article_page__surfer
& csa = load_ article& rw_ code = a- jugoszlav-kommunista-part_2043
[14] Major
Nándor: Jugoszlávia a második világháborúban
[15] Major
Nándor: Jugoszlávia a második világháborúban
[16] Major
Nándor: Jugoszlávia a második világháborúban
[17] A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek a
második világháborúban azok az országok voltak, akik együtt küzdöttek a
tengelyhatalmak ellen. A háború során gyakran nevezték őket Egyesült
Nemzeteknek is, utóbb azonban ezt az elnevezést már nem használták, mert
összekeverhető lett volna a háború után megalapított Egyesült Nemzetek
Szervezete (ENSZ) nevével. A szövetséges hatalmak magját a "Három
Nagy" képezte: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a
Szovjetunió. Forrás: Wikipedia
[18] Juhász
József: A Titói Jugoszlávia Első Évtizede
[19] Major
Nándor: Jugoszlávia a második világháborúban
[20]
A csetnikek szembe szállnak a partizánokkal. Ezzel elérték, hogy az
antifasiszta szövetséges haderő (Titó partizánjai) ellen háborúztak.
[21] https://hu.wikipedia.org/wiki/Bristol_Blenheim
[22] https://en.wikipedia.org/wiki/Hawker_Hind
[23] https://www.museumofflight.org/aircraft/messerschmitt-bf-109e-3,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bf_109
[24] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_IK-2
[25] https://en.wikipedia.org/wiki/Rogo%C5%BEarski_IK-3
[26] https://www.britannica.com/technology/Hurricane-airplane
[27] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_IK-2
[28] https://hu.wikipedia.org/wiki/Bristol_Blenheim
[29] https://hu.wikipedia.org/wiki/Do_17,
http://www.magnum-x.pl/artykul/dornier-do-17ka-jugoslowianski-latajacy-olowek-cz-i
[30] https://www.britannica.com/technology/Hurricane-airplane
[31] https://en.wikipedia.org/wiki/Savoia-Marchetti_SM.79_Sparviero
[32] https://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCcker_B%C3%BC_131
[33]
https: // www. arcanum. hu/ en/ online- kiadvanyok/ 2vhSzakkonyv- magyarok- a –
i i - vilaghaboruban- 2/ legi – haboru – magyarorszag – felett - 6E95/ elso- kotet-
6E96/ a- gyori- programtol- a- haboru- kezdeteig- 19381941- 6F16/ a-jugoszlav-legiero-helyzete-6FDE/
[34] https://en.wikipedia.org/wiki/Messerschmitt_Bf_108_Taifun
[35] https://hu.wikipedia.org/wiki/Fi_156
[36] http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo_af1_hist_orbat23.htm
„Hidrobaza” Divulje. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?PHPSESSID=fqr13fes23dn4e6hkc9j16vuu1&topic=14433.15 |
Német gyártású volt a „Messerschmitt Bf-109 E” vadászrepülő, melyből hatvanegy[1] darab szolgált a légi erőnél, a szintén német „Dornier Do-17 Ka” bombázó, melyből hetven darab[2], egyes források alapján hatvankilenc[3] szolgált a légierőnél, a német „Dornier Do J (Val)” hidroplán bombázó, melyből tíz darab[4], tizenkét darab német „Dornier Do 22kJ” hidroplán[5], tizenhárom darab német „Messerschmitt Bf 108”[6] vadászgép, tíz darab német „Fieseler Fi 156” [7] futár gép, hatvan darab német „Bücker Bü 131 Jungmann”[8] kiképző gép, egy darab német „Dornier D”[9], egy darab „Heinkel HE 8”[10] hidroplán szolgált a légierőnél.
1941-ben a jugoszláv légierő (JKRV) feladat a jugoszláv terület, légtér védelmében, a támadó célpontok (ellenséges repülők….) megsemmisítésében, az ellenséges repterek, koncentrált erők, vasúti létesítmények elleni támadásban a jugoszláv határ menti zónában, a szárazföldi és haditengerészeti erők támogatásában összpontosult. Mivel ezen műveleteket a JKRV 1941. márciusra befejezte, így visszatértek bázisaikra, ahol reptereken állomásoztak.
A Jugoszláv Királyság katonai vezérkara, légierő főparancsnoksága, a hadügy és haditengerészeti minisztérium légügyi osztálya április elején „R-41” megnevezésű titkos tervezet alapján mozgósította a légierőt, és harci feladatmeghatározással látta el a légierőn belüli egységeket. A „tervezet” március 30-án aktivizálták és április 05-én pedig elrendelték a végrehajtást, mozgósítást. A Ljesnica településnél lévő főparancsnokság és a Zemun operatív parancsnokság és központi összeköttetési parancsnokság április 06-án reggel öt órakor végrehajtotta a mozgósítást.[55]
Az operatív parancsnokság alá tartozó 1. vadászrepülő dandár (bázis Zemun) és alá rendelt zemuni 6. vadászrepülő ezred, mely később „Krussedol” bázisra irányítódik:
Az operatív parancsnokság alá tartozó 2. vegyes repülő dandár (bázis „Banja Luka” és „Bosanske Gradiske” közti Topola településen) alá tartozott a zemuni 4. vadászrepülő ezred:
Az operatív parancsnokság alá tartozó 3. vegyes repülő dandár (bázis „Pristina”) alá tartozott a szkopjei 3. bombázó repülő ezred:
Az operatív parancsnokság alá tartozó önálló 81. bombázó csoport, mely „Mostar-Ortijes” bázison állomásozott és alá tartozott a mosztári olasz „Savoia-Marchetti S.79 ” bombázó gépeket használó 261. század, és az „S.79” gépeket használó mosztári 262. század, valamint a „Mostar-Koros” bázison brit „Hurricane I”, német „Messerschmitt Bf 109E-3”, cseh „Avia BH-33E” vadászgépekkel ellátott harcoló század és a podgoricai „Avia BH-33E” gépekkel ellátott harcoló század. Feladatuk volt Észak-Albánia repterei és stratégiailag fontos objektumainak a támadása, valamint a tengerparti haditengerészeti és szárazföldi erők támogatása.
Az operatív parancsnokság alá tartozó, „Blenheim I” repülőkkel rendelkező önálló 11. légi felderítő csoport „Veliki Radinci- Ruma” városban állomásozott, melyhez két század a 21., 22. tartoztak. Feladatuk a felderítő tevékenység volt.
A légierő parancsnoki vezérkara és dandár törzs részére biztosítva volt egy összekötő légi század, valamint egy légi szállító csoport és egy légi egészségügyi csoport. A légi szállító csoport a „Valjevo-Divac” légi bázison állomásozott két századdal, a légi egészségügyi csoport pedig belgrádi bázison állomásozott szintén két századdal.
A szárazföldi hadsereg parancsnokságokat (1. hadsereg, 2. hadsereg, 3. hadsereg, 4. hadsereg, 5. hadsereg, 6. hadsereg, 7. hadsereg) és a tengerparti zónában összevont szárazföldi és haditengerészeti erők „TPM” támogatására a légierő a hadseregparancsnokságok alá irányította hét darab felderítő csoportját, több mint száz darab francia „Breguet 19” bombázó és „Potez-25” felderítő-bombázó repülőkkel ellátva. Az 1. felderítő légi csoportot (Ruma bázis) az 1. hadsereg támogatására, a 2. felderítő légi csoportot (Sarlince-Nis bázis) az 5. hadsereg támogatására, a 3. felderítő légi csoportot (Staro Polje-Dakovo) a 2. hadsereg támogatására, a 4. felderítő légi csoportot (Pleso - Velika Gorica -Zagreb bázis) az 4. hadsereg támogatására, az 5. felderítő légi csoportot (Tetovo bázis) a 3. hadsereg támogatására, a 6. felderítő légi csoportot (Brezice bázis) a 7. hadsereg támogatására, 7. felderítő légi csoportot (Smederevska Palanka bázis) a 6. hadsereg támogatására.
Az 1941. április 06-i német erők és szövetségeseik támadása során a Királyi Jugoszlávia légi ereje összeroppan, az első támadó fázist követő április 11-től 13-ig zajló második és az április 14-től április 18-ig tartó harmadik támadó fázist a Királyi Jugoszlávia teljes kapitulációja zárta le. A jugoszláv légierő a németek, olaszok hadizsákmánya lesz, vagy megsemmisül. A németbarát horvátok a repülők egy részét megkapták[56].
A II. Világháborús korszak és a létrejövő önálló „Jugoszláv Légierő”.
1941-ben, a Királyi Jugoszlávia április kapitulációja után a jugoszláv területen, a fasiszta rendszer ellen harcoló „Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Hadsereg (NOVJ)”[57] partizánjai fontosnak tartották, hogy kialakítsanak egyfajta légi támogató erőt, mely a partizán harcoló csoportokat elláthatja ellátmányokkal, felszerelésekkel, haditechnikai eszközökkel, információval….. . Akkoriban sem a közúti, sem vízi, sem vasúti közlekedés nem volt biztonságos és lehetséges az egymástól néhol teljesen elszigetelt partizán erők részére. A partizánok az ellátmányokat főleg a szövetségesüknek számító szovjetektől várták, akikkel tárgyalásokat is folytattak. Az ellátmányok légi úton történő fogadásának céljából, a partizánok az általuk ellenőrzött „szabad” területen repülők fogadására és indítására alkalmas reptereket kezdtek kialakítani. Egyik ilyen elsők közt létrehozott reptér volt a kelet-boszniai partizán kontrol alatt lévő zónában található „Sokolac” településnél lévő „Luburic polje”, majd ezt követte az 1942-ben létrehozott crna gorai „Zabljak” településen kialakított partizán reptér. Sajnos a szovjetek nem látták el a beígért hadianyaggal a NOVJ erőket, így a partizánok hiába alakítottak ki repteret. „Luburic polje” repteret 1942-ben a németek elfoglalták. Mind ezek mellett, a partizán erőkhöz csatlakozni kívánó, akár a németbarát szerb, vagy horvát oldalról átálló pilóták és repülői, akár az egykori Királyi Jugoszlávia partizán eszmékhez húzó pilótái és repülői részére, a partizánok reptereket kívántak kialakítani.
A ”Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Hadsereg (NOVJ)” partizánjai a boszniai „Krajina” (Nyugat-Bosznia) régióban jelentős territóriumot tudtak maguk alá vonni. A műveleteik során az egyik legfontosabb stratégiai lépés volt a boszniai Bánya Lukától (Banja Luka) északnyugatra eső „Prijedor” város és annak „Urija” repterének kontrol alá vonása. Bár a partizánok már korábban, 1942. március-áprilisában létrehoztak egy kisebb repülőteret „Kozarska Dubica” és „Prijedor” városkákat összekötő közút menti „Meduvode” falunál (Első Partizán Reptér), mégis 1942. május 16-i „Urija” elfoglalása és „Prijedor” felszabadítása a partizán légierő „partizanska avijacija“; szempontjából igen nagy fontossággal bírt.[58] „Meduvode” reptér elsődleges szerepe, a partizán légierőhöz csatlakozó repülősök, akár a németbarát horvát erőktől, akár a németbarát szerbektől dezertáló pilóták és gépeik, vagy „bujkáló”, rejtőzködő pilóták és gépeik fogadására alkalmas „felszabadított” terület biztosítása. A reptér kisebb harci repülőket és oktató kisgépeket volt képes fogadni. A prijédori „Urija” jelenhette a második partizán reptér meglétét, így már, ezen repülésre alkalmas volt repülők fogadására. A németbarát horvát állam (NDH), a boszniai Bánya Luka (Banja Luka) várostól északra eső „Zaluzani” katonai repteréről 1942. május 21-én[59] dezertált két repülő és személyzete. A pilóták egy francia Breguet 19[60] és egy francia Potez 25[61] gépel a partizánok „Urija” légi bázisára repültek, ahol csatlakoztak a NOVJ légi egységéhez. Ezen két gép jelentette az első lépést egy úgynevezett partizán légierő megalakítása felé. Tekintettel a német erők és németbarát horvát erők és velük szövetséges országok légi fölényére, valamint az 1942. júniusi német támadásra, a partizánok a prijedori „Urija” reptérről a titkos „Meduvode” falunál lévő első partizán repülőtérre[62] rejtették el, megfelelő álcázás mellett a francia „Breguet 19” és „Potez 25” gépeket. Ezen két repülő és dezertáló pilótáik lényegében egyfajta légi jelenlétet biztosított a partizánok számára, mely megadta a lendületet egy partizán „légierő” létrejöttének irányába. A két harci gép azonban nem sokáig funkcionált. A német légierő a „Potez 25”[63] gépet még „Meduvode” repülőtéren kilőtte 1942. 07. 06-án, a „Breguet 19” gépet pedig 1942. 08. 04-én légi harcban kilőtte.[64] Ezzel már csak formálisan működhetett tovább a „partizán légierő”. A németek júniusi támadása miatt a partizánok egy újabb repteret alakítottak ki Prijédortól délnyugatra „Lusci Palanka” településnél. Ez volt lényegében a harmadik partizán reptér. Palánkára vonták ki a német támadás elől az „Urija” és „Meduvode” bázist.[65]
A partizán erők az olasz kapituláció során kezdtek hozzájutni hadizsákmányként repülőgépekhez, az akkori szlovén és horvát régióban. Ezt közt volt az olasz egymotoros repülő a „Saiman 202” [68], mely a szlovén „Gorica” repterén foglaltak le 1943. szeptember 09-én a partizánok. A „Saiman” mellett még tíz egyéb repülőt sikerült „Gorica” reptéren lefoglalniuk a partizánoknak. A „Saiman” gépet oktatási-kiképzési célra használták a továbbiakban. 1943. október 09-én a szlovén „Metlika” reptéren a partizánok lefoglaltak egy darab német „Bucker Bu (Bü) 131 Jungmann” kiképző repülő [69] repülőt, majd még egy darabok október 24-én a horvát Zsumberak (Zumberak) reptéren. A horvát rijekai „Grobnicko polje” repterén a partizánok további két repülőt foglaltak le, egy felderítésre, vagy összekötő feladatok ellátására használt német egymotoros „Fieseler Fi 156 Storch (Roda)”[70] és egy olasz „Caproni Ca.310” felderítő repülő [71]. A megszerzett repülőket a partizánok az általuk létesített repterekre irányították „Grkovnica”, és horvát likai „Laudonov gaj/ Bunic” és „Udbina”. A Bunity (Bunic) bázison hat pilóta egy parancsnok és tizenhat szakember közreműködésével megalakította a horvát partizán vezérkari törzs „Glavni stab NOV i PO Hrvatske” a légi alakulatát „GSH-1”-vazduhoplovna baza" elnevezéssel. A bázis egyfajta logisztikai kiszolgáló katonai szolgálat volt, ahol légiközlekedés-technikai, mentési, intendáns, egészségügyi eszközöket tároltak és juttattak célba repülő gépeikkel. A képzések 1943. októberétől indultak meg. A Szplit közelében lévő „Divulja” területén lévő reptéren a partizánok megszerezték szeptember 11-én egy olasz „Fiat ICR 42” hidroplánt. Ezen gép adott lehetőséget arra, hogy a horvát partizánok Szplit „Vranjic” kikötőjében létrehozzák első „légi-hidroplános” bázisukat (hidrodrom)[72] a partizán erők (NOVJ) szpliti IV. operatív zóna parancsnokság irányítása alatt "Obalskoj komandi u Splitu 4. operativne zone Hrvatske”. 1943. szeptember 26-án aztán a hidroplán bázist áthelyezték a Hvar szigeten lévő Sztárigrádba (Starigrad), ami a repülőgép elvesztéséig, az az október 06-ig funkcionált. [73]
[1]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/
Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije, http: // www. histaviation. com/
yugoslavia. html
[2]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[3]
http://www.histaviation.com/yugoslavia.html
[4]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[5]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[6]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[7]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[8]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[9] http://www.histaviation.com/yugoslavia.html
[10] .
http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[11]
Három darab gépet a németek elfogtak és később Romániába szállították azokat. http://
www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[12]
Két darabot az olaszok elfogtak és hadizsákmányként lefoglalták 1941-ben. http://
www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[13]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[14]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije
[15]
, http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[16]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/
Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije
[17]
, http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[18]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije
[19]
http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[20]
Mindkét gép 1941-ben a németekhez került http:// www. histaviation. com/
yugoslavia. html, https://www.histaviation.com/spartan_cruiser_2.html
[21]
. http:// www. histaviation.
com/ yugoslavia. html, http://www. aeromagazin. hu/ index. php?option= com_ k2&view=
item& id= 184: elfelejtett-
rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9peink-de-havilland-dh%E2%80%9360-%E2%80%9Emoth%E2%80%9D&Itemid=53,
https://en.wikipedia.org/wiki/De_Havilland_DH.60_Moth
[22]
1941-ben a németekhez került. http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html,
https://en.wikipedia.org/wiki/De_Havilland_Dragon_Rapide
[23]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[24] https://hu.wikipedia.org/wiki/Potez_63.11
[25]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[26]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[27]
1941-ben a németekhez került. http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[28]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[29]
Mind a hat darab 1941. áprilisában megsemmisült. http:// www. histaviation. com/ yugoslavia.
html
[30]
http://www.histaviation.com/yugoslavia.html
[31]
1941-ben a németekhez került. http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[32]
1941-ben a németekhez került http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[33]
Két darab került a németek kezébe, melyet átadtak a velük szövetséges
németbarát horvát kormány „Független Horvát Állam” (NDH) részére. http:// www.
histaviation. com/ yugoslavia. html
[34]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[35]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije
[36] , http:
// www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[37]
A német egységek elfogtak négy darab IK-2 vadászgépet (2103, 2104, 2111, 2113),
valamint egy sérültet (2106). A gépeket a németek a szarajevói és zemuni
műhelyekben történt felújítást követően a németbarát horvát kormánynak adták.
http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[38]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije
[39] http:
// www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[40]
Két darab került német hadizsákmányként a központi hatalmak birtokába. http://
www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[41]
Miután tizenöt darab a németekhez került, azt a németek átadták a németbarát
horvát légierőnek, akik 1945-ig bombázóként használták. http:// www.
histaviation. com/ yugoslavia. html, https:// en. wikipedia. org/ wiki/ Rogo% C5%BEarski_PVT
[42]
A német erők három repülőgépet fogtak el (egyet Zemunban és kettőt
Lazarevacban). Ezek közül az egyiket a
a németbarát független
horvát államnak adtak, ahol 1943-ig szolgált. 1943-ban a partizánok kilőtték. http://
www. histaviation. com/ yugoslavia. html, https://en.wikipedia.org/wiki/Rogo%C5%BEarski_SIM-%D0%A5
[43]
A gép a németek birtokába került, amit átadtak a németbarát horvátoknak, ahol
vitorlázó gép vontatásra használták 1943. szeptember 19-ig, amikor is a
partizánok megsemmisítették. http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html, https://en.wikipedia.org/wiki/Rogo%C5%BEarski_SIM-XI
[44]
Egy darabot elfogtak az olaszok, tizenegy pedig a németek birtokába került,
amit a németbarát horvát kormánynak adtak. http:// www. histaviation. com/
yugoslavia. html, https:/ /en. wikipedia. org/ wiki/ Rogo%C5%BEarski_ R-100
[45]
Hét darab került a németekhez, melyet a németek átadtak a németbarát horvát
légierőnek. http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html, https://en.wikipedia.org/wiki/Zmaj_Fizir_FP-2
[46]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html, https://en.wikipedia.org/wiki/Rogo%C5%BEarski_SIM-XII-H
[47]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. htmln, https://en.wikipedia.org/wiki/Rogo%C5%BEarski_SIM-XIV-H
[48]
Egy darabot elfogtak az olaszok, tizenegy pedig a németek birtokába került,
amit a németbarát horvát kormánynak adtak. http:// www. histaviation. com/
yugoslavia. html
[49]
. http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html, https: // epo.
wikitrans. net/ Rogo%C5%B Earski_SIM-% D0 %A5
[50] Olasz birtokba kerültek
1941-ben. http:// www. histaviation.
com/ yugoslavia. html, https://en .wikipedia. org/wiki /Ikarus_%C5%A0M, https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_%C5%A0M
[51] . http:// www. histaviation. com/
yugoslavia. html, https://en.wikipedia.org/wiki/Rogo%C5%BEarski_PVT
[52] .
http:// www. histaviation. com/ yugoslavia. html, https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_IO
[53]
Mind a húsz darab a németekhez
került, akik átadták a horvátbarát kormány légierejének. A II. Világháború végén
a partizán légierőhöz kerültek. http:// www. histaviation. com/ yugoslavia.
html, https://en. wikipedia.org/
wiki/ Zmaj_Fizir_FN
[54]
https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_zrakoplovstvo_Kraljevine_Jugoslavije,
http: // www. histaviation. com/ yugoslavia. html
[55]http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=7611.50;imode,https://www.mycity-military.com/Drugi-svetski-rat/27-mart-1941_4.html, http://znaci.net/00001/40_15.htm, Jozo Tomasevich: cetnici u Drugom
Svijetskom Ratu 1941-1945., https://www.vecernji.hr/premium/travanjski-rat-kraljevina-se-raspala-za-12-dana-536199,
https://bs.wikipedia.org/wiki/Aprilski_rat
[56] http://www.vazduhoplovnetradicijesrbije.rs/index.php/clancivlepojevica/297-drugi-vazduhoplovni-puk
[57]
Jugoszlávia Nemzeti Felszabadító Hadserege, „NOVJ” melyet hívtak Jugoszlávia
Nemzeti Felszabadítási Pártja és Önkéntes Hadserege (NOP DVJ) vagy Jugoszlávia
Nemzeti Felszabadítási Hadserege és Jugoszlávia Partizánelkülönüléseinek (NOV
és POJ), megnevezésekkel is. forrás: Wikipedia, Nikola Anic, Sekula Joksimovic,
Mirko Gutic: Narodnooslobodilacka Vojska Jugoslavije, https:// bs. wikipedia. org/
wiki/ Narodnooslobodila% C4 % 8 Dka_ vojska_
Jugoslavije
[58]http://udruzenjepvlps.org/ blog/ 2018/ 05/ 20/ secanje-na- 21- maj- negdasnji- dan-
rv- i- pvo- biser- u-mozaiku-v azduhoplovnih- tradicija/
[59]
„Josip Broz Tito” partizán vezér, későbbi Jugoszlávia vezetője, tekintettel az
1942. 05. 21-i eseményre, 1947. október 20-án
elrendelte, hogy a jugoszláv légierő napját május 21-én ünnepeljék. Ezt egészen
a Jugoszláv Néphadsereg és azon belüli Jugoszláv Légierő feloszlásáig, 1992. májusig
megünnepelték. forrás: http:// udruzenjepvlps. org/
blog/ 2018/ 05/ 20/ secanje- na- 21- maj- negdasnji- dan- rv- i- pvo-b iser- u-
mozaiku-vazduhoplovnih- tradicija/, https://sh. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_ vazduhoplovstvo_ i _
protivvazdu%C5% A1na_ odbrana
[60] https://hr.wikipedia.org/wiki/Breguet_19
[61] https://en.wikipedia.org/wiki/Potez_25
[62]
1951.07.27-ben Josip Broz Tito, jugoszláv vezető és partizán főparancsnok
emlékművet állítatott a repülőtér emlékének megőrzése céljából a jugoszláv
történelem számára. https:// micromreza. com/ index. php/ vijesti/ drustvo/
4577- partizanski-avion-na-udaru-vandala
[63]
https://otpisani.niceboard.com/t786-potez-25
[64]
https://micromreza.com/index.php/vijesti/drustvo/4577-partizanski-avion-na-udaru-vandala
[65]
http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=18446.0;topicseen
[66]
Ezen dátum a Jugoszláv Néphadsereg légierejének a napja.
[67]
Nikola Anic, Sekula Joksimovic, Mirko Gutic: Narodnooslobodilacka Vojska
Jugoslavije
[68]
https://sr.wikipedia.org/sr-el/%D0%A1%D0%B0%D1%98%D0%BC%D0%B0%D0%BD_202
[69]
hhttps://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCcker_B%C3%BC_131
[70]
https://sr.wikipedia.org/sr-el/Fi_156_%D0%A0%D0%BE%D0%B4%D0%B0
[71] https:/ /
otpisani. niceboard. com/ t1385- kaproni- bugarski- kb- 11- fazan, https: // en. wikipedia. org/ wiki/ Caproni_ Ca. 310.,
[72] https://en.wikipedia.org/wiki/Waterfall_Seaplane_Base
[73] http://znaci.net/arhiv/odrednica/1-vazduhoplovna-baza-novj, Nikola Anic, Sekula Joksimovic, Mirko Gutic:
Narodnooslobodilacka Vojska Jugoslavije
Légierő címere 1943.
forrás: http://udruzenjepvlps.org/blog/2018/05/20/secanje-na-21-maj-negdasnji-dan-rv-i-pvo-biser-u-mozaiku-vazduhoplovnih-tradicija/ |
A „Vazduhoplovstva NOVJ” (vNOVJ) feladatát folyamatosan folytatta, repülőterek kialakítására alkalmas helyek feltérképezése, repülőterek kialakítása, műszaki személyzet és egyéb szakemberek szervezése, képzése. Az önkéntesek jelentős része a partizánok köréből került ki, de a németbarát Horvát Nemzeti Állam (NDH) légierő[2] dezertáló tagjai, akik már nem értekkel egyet az NDH partizánellenes harcával, is csatlakoztak. Ez utóbbinál két repülő is belépett a partizán légierőbe, egy oktatási célra használt olasz „Avia FL-3”[3] kiképző repülőt és egy német bombázó „Dornier Do-17” repülőt.[4]
1943. 11. 29-től létrejött a „Titoista” Demokrata Föderális Jugoszlávia (Demokratska Federativna Jugoslavija „DFJ”), mely 1945. 11.29-ig funkcionált.
Az 1943. évi német offenzívában azonban a légi bázist ért támadások végett, az olasz „Avia FL-3” kiképző és egy német „Dornier Do-17” bombázó repülők megrongálódtak és használhatatlanná váltak. A német támadások arra kényszerítették a partizán légierőt, hogy fokozatosan kiszoruljon a tengerpart irányába, majd az egész „1. vazduhoplovne baze” bázis és később a 2. légi bázis állományát végül Visz (Vis) szigetre evakuálták. Onnan pedig hajóval az olasz Bari tengerparti (Kana „Cane” légi bázis) városba. Mivel 1943. szeptemberében olaszok kapituláltak, ezáltal eleve a délolasz részek már a szövetségesek ellenőrzése alá kerültek. 1944. márciusában az „1. vazduhoplovne baze” átszerveződik és beintegrálódik a BAF alá. A partizán légierő részt vett az észak-afrikai harcokban, ahol a libiai Bengáziban állomásoztak. [6]
1944. március 12-én a jugoszláv-brit megállapodások értelmében a „Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Hadsereg (NOVJ) Légierő” részt vett az afrikai harcokban, megalakítva a harcoló légi egységét (Borbene Avijacije Narodnooslobodilacke vojske Jugoslavije )[7], azon belül is 1944. áprilisában a libiai „Benin” brit légierőhöz (RAF) tartozó légi bázison az első légi századát (Prva vazduhoplovna eskadrila NOVJ), mely a brit RAF fennhatósága alatt a 352. „Yugoslav Squadron” megnevezést kapta[8]. A századot ellátták amerikai (USA) „Harvard Mk-2”[9] kiképző repülővel, brit „Hurrican Mk-2C”[10] harci vadászrepülővel, és brit „Spitfire Mk-5C”[11] harci repülőkkel. Nemsokkal az első század után, 1944. július 1-én megalakult a második század is (Drugi vazduhoplovna eskadrila NOVJ), mely a brit RAF fennhatósága alatt a 351. Yugoslav Squadron” megnevezést kapta. A századot az felszerelték amerikai (USA) „Harvard Mk-2,”, brit „Hurrican Mk-2C”, és „Spitfire Mk-5C”, valamint „Hurrican Mk-4 RP”[12] harci repülőkkel. A századok a RAF égisze alatt az olasz „Kana” reptér[13] „Termolia” részen állomásoztatták, majd később a jugoszláv Visz (Vis) szigeten lévő bázisra települtek át és aztán az észak-dalmáciai „Srkabrnja” bázisra. 1945. májusában megalakult Zadarban („Srkabrnja-Prkos” bázis) az 1. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), melyhez besorolják augusztusba a NOVJ égisze alatt a korábban Balkán Légi Erő (Balkan Air Force „BAF”) szövetséges légierőkhöz tartozó 351. és 352. századokat. Ezen századok a NOVJ-hoz kerülve már 2. (351.) és 1. (352.) század megnevezéssel[14]. A két század mellet egy mechanizált század is csatlakozott az ezredhez. 1945. augusztusában Mosztárba helyeződik át a létrejövő 1. felderítő repülős ezred. Egy részét beintegrálják a „Sombor” légi bázison 1945-ben létrejövő 4. bombázó repülős divízióba „Bombardeska Avijacijska Divizija” (BAD), illetve másik részéből, kiegészülve 1945-ben mosztári bázissal megalakult az 1. légi felderítő ezred „Izvidacki Aviacijski Puk” (IAP).[15]
A
Balkán Légi Erő „Balkan Air Force” (BAF)
A Visz szigeti „Plisko Polje” bázisra érkeztek meg a BAF kontrol alatt korábban olaszországi „Kana” bázison állomásozó jugoszláv légerő 351. és 352. századai, miután kivonták őket az olasz és észak-afrikai műveletből. Kivonásukat követően a NOVJ légi századokat, már, mint 1. (korábban 352.) és 2. (korábban 351.) légi századok megnevezéssel illették[21]. Ezen két század Visz után az észak-dalmáciai Zadar „Prkos-Skabrnje” repülőtérre irányították, a rendelkezésükre bocsátott brit „Hurricane” és „Spitfire” vadászrepülőkkel, ahol beintegrálták őket a létrejövő jugoszláv 1. vadászrepülő ezredbe „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP).
[1] https://hr.wikipedia.org/wiki/Teheranska_konferencija
[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Croatian_Air_Force_(Independent_State_of_Croatia)
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/AVIA_FL.3
[4] https://en.wikipedia.org/wiki/Dornier_Do_17
[5] Nikola Anic, Sekula Joksimovic, Mirko Gutic:
Narodnooslobodilacka Vojska Jugoslavije
[6]
Nikola Anic, Sekula Joksimovic, Mirko Gutic: Narodnooslobodilacka Vojska
Jugoslavije, http:// znaci. net/ arhiv/ odrednica/1-vazduhoplovna-baza-novj, https://docplayer.net/amp/36670377-Realizacija-ugovora-sa-saveznicima-i-njihov-odraz-na-razvoj-vazduhoplovstva.html
[7]
https://en.wikipedia.org/wiki/Balkan_Air_Force
[8]
1945. májusában megalakult Zadarban (Srkabrnja” bázis) az 1. vadászrepülő ezred
„lovacki puk” (LP), melyhez besorolják a NOVJ égisze alatt a BAF 351. és 352.
századokat, de már 2. és 1. század megnevezéssel . A A két század mellet egy
mechanizált század is csatlakozott az ezredhez, 1945. augusztusában Mosztárba
helyeződik át és megalakult
belőle a 4. légi bombázó repülős divízió (BAD).
[9] http:// www. classictrainers. cz/ en/ aircraft/ harvard/, https://
en. wikipedia. org/ wiki/ North_ American_ T-6_Texan
[10] https://airandspace.si.edu/collection-objects/hawker-hurricane-mk-iic/nasm_A19700066000
[11] https://assets.publishing.service.gov.uk/media/548acf1fed915d4c0d0002a8/Spitfire_Mk_5C__G-MKVC_03-90.pdf
[12] https://airpages.ru/eng/uk/hurr4.shtml
[13] https://en.wikipedia.org/wiki/Balkan_Air_Force
[14]
Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana
[15]
Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana
[16] https://en.wikipedia.org/wiki/Balkan_Air_Force
[17] https://hu.wikipedia.org/wiki/Po%E2%80%932
[18]
https://sr.wikipedia.org/sr-el/%D0%A1%D0%B0%D1%98%D0%BC%D0%B0%D0%BD_202
[19] https://hu.wikipedia.org/wiki/Fi_156
[20] Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana
[21] 1. és 2. légi század 1945. májusában
beintegrálódott a megalakuló 1. vadászrepülő ezredbe. 1945. májusában Zadarban
a brit légierő (RAF) alatt működő balkáni jugoszláv 351. és 352. századokból
(1. és 2. NOVJ légi század) és egy mechanikai századból alakult meg az 1.
vadászrepülő ezred (LAP). forrás: Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
„Vis” reptér amerikai (US) B-17 gépekkel. forrás: www. paluba.info |
A partizán légierő jugoszláviai territoriális formációi, az 5. hadtesten belül.
1944-1945. közt a partizánok az akkori Jugoszlávia területén az ellenőrzésük alatt álló részeken létrehoztak légi bázisokat, légi egységeket. Ezek közt volt az a légierő törzsének összekötő repülős százada (Vis), az 5. partizán hadtest (5. korpus) repülő századai (Snaski Most/Bugojno) , szállító repülős csoport (Zemun), mosztári repülős század (Mostar).[3]
A vezérkari törzshöz tartozó repülős százada 1944. augusztusban szerveződött meg a Visz (Vis) szigeten lévő légi bázison, elsőként két olasz egymotoros repülő a „Saiman 202” [4], és egy jugoszláv „Zmaj Fizir FP-2”[5] haladó kiképző repülővel, majd további három repülővel; egy német „Bücker Bü 181 Bestmann” kiképző repülővel, egy darab olasz „Fiat G-50” vadászrepülővel, és egy darab felderítésre, vagy összekötő feladatok ellátására használt német egymotoros „futárgép” a „Fieseler Fi 156 Storch (Roda)” repülővel.[6]
A légi szállító csoport (VTG). Közvetlen a főparancsnoki törzs irányítása alatt álló szállító század 1945. márciusában jött létre „Zemun” bázison. A század létrehozására biztosított volt a felszerelés, technika, képzett személyzet. Elsőként hat darab repülőgépet vontak a csoportba; egy darab német szállító repülőgép „Junkers Ju-52”[15] (hadizsákmány), az Egyesült Királyság Légi Erejétől (RAF) kapott egy darab többfunkciós brit „Avro-Anson”[16], egy darab brit kiképző „Percival Proktor”[17], egy darab a németektől zsákmányolt „Ju-52”, valamint a szovjetektől kapott két darab szovjet ”Lisunov Li-2”[18] utas- és teherszállító repülő. Később, a háború végére tizenkét darabra bővül a szállító század légi flottája. főleg légi ellátást biztosítás, menekültek, sebesültek evakuálása, légi transzport céljából. 1945. márciusában a VTG-hez csatlakozott az 1944. augusztusában Visz szigeten megalakult vezérkari törzshöz tartozó összekötő század „eskadrila Veza”. Ezzel bővült a személyzeti létszám és technika, 1945. augusztus közepére megalakult a második szállító század. A két század kiadott egy ezredet, így megalakult az 1. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) „Zemun” légi bázison 1945. augusztusában. 1948-ban átnevezték 119. légi szállító ezreddé „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP).
1945. áprilisában alakult meg Mosztár (Mostar) város légi bázisán egy német „Dornier (Do) 17Ka”[19] könnyű (éjszakai harci) bombázó-felderítő repülővel, egy „Zmaj Fizir FP-2”[20] jugoszláv haladó kiképző repülővel, egy olasz „Caproni Ca.313”[21] felderítő- könnyű bombázó repülővel, és két „német „Me-109G Messerschmitt”[22] vadászrepülővel a 1. harci repülős század, mely 1945. augusztusában átszerveződött és ezred szintű erőként 1. felderítő repülős ezreddé „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP) formálódik 1945-re.
Az 1945. év változást eredményezett a légi századok struktúrájában. Április 22-án újraszerveződött a légi századok, egy részüket átirányították a zadari „Első Pilóta Képző Iskolába”, más részüket pedig a Szarajevó melletti „Rajlovac” reptérre[23]. 1944. október 29-től a „NOVJ” légierő főparancsnoki helyét áttette Zemun bázisra, ahol Zemun 1944. novemberi teljes felszabadítását követően a repülőtér mellett javító és légijármű-technikai műhelyek alakultak, valamint az „Ikarus” repülőgyár.[24] A NOVJ vezérkari törzse felállította, a szovjetektől kapott négy darab szovjet többcélú kétfedeles „Polikarpov Po-2”[25] repülőből és hat darab, a németbarát horvát államtól (NDH) zsákmányolt repülőből, a szerbiai Zemunban egy repülős századot és légbázist. 1944. évben a partizánok Jugoszlávia szerte (Horvátország, Szlovénia, Szerbiában, Vajdaságban, Macedóniában) több mint hatvan repteret alakítottak ki, ahhoz tartozó katonai parancsnoksággal és ellátó személyzettel. A repterek kialakításában fontos szerepet játszottak a terepviszonyok és a méret, mivel fő szempont volt a harci gépek fogadása és indítása, akár bombázók, akár vadászgépek. A központilag elrendelt utasítás alapján az alapméretet a repterek esetében hetvenöt méter szélességben és kétezer méter hosszúságban jelölték meg.[26]
Szovjet közreműködés
Joszip Broz Titó politikája kezdetben nyitott volt a szovjet politikai kapcsolatok irányába. 1944. szeptember 21-én Tito Moszkvában Fjodor Ivanovics Tolbuhinnal[27] megállapodást kötött a két légi hadosztály szovjet fegyverzettel való ellátásról és személyzetének kiképzéséről. A megállapodás során megalakult a szovjet „Vörös Hadsereg” légi erejéből a „Vitruk” csoport "Grupa Vazduhoplovna Divizija" (GVD/GDV).
A „Vitruk” csoportot[28] az operatív törzs irányítása alatt a szovjetek 10. gárdista támadó-harci repülős divíziója (165., 166., 167. támadó-harci repülő ezredek és 37. önálló összekötő század, 145. mobilizált repülő szerelő műhely, 1832. katonai posta) , 236. vadászrepülős divíziója (117., 267., 168. vadászrepülő ezredek, 7. önálló összekötő század, 166. mobilizált repülő szerelő műhely, 1758. katonai posta) és a 9. körzeti légi bázis „OAB” újvidéki parancsnoksággal, alkotta. A „Vitruk” csoporton belül 1944. decemberében sorra alakultak meg a partizán légierő repülős ezredei; 421. támadó-harci repülő ezred „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP) a 165. szovjet harci ezredből „Gvardejski Stormovicki Polk” (GSAP)[29], 422. támadó-harci repülő ezred (JAP) a 166. szovjet harci repülő ezredből (GSAP)[30], a 423. támadó-harci repülő ezred (JAP) a 167. szovjet harci repülő ezredből (GSAP)[31], 111. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) a 117. szovjet vadászrepülő ezredből „Gvardejski Istrebiteljni Polk” (GIAP)[32], 112. vadászrepülő ezred (LAP) a 168. szovjet vadászrepülő ezredből (GIAP) [33], 113 vadászrepülő ezred (LAP) a 267. szovjet vadászrepülő ezredből (GIAP)[34].
[1] http://vis-info.blogspot.com/2014/11/ratni-aerodrom-na-visu.html, http: // www. gpedia. com/ sr/ m/ sr-
el, http: // www. paluba. info/ smf/
index. php ? PHP SESSID = u7qrmbkk 7at7c3ke1h0if6god 4& topic = 18446.15
[2]
Nikola Anic, Sekula Joksimovic, Mirko Gutic: Narodnooslobodilacka Vojska
Jugoslavije
[3] Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[4]
https://sr.wikipedia.org/sr-el/%D0%A1%D0%B0%D1%98%D0%BC%D0%B0%D0%BD_202
[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Zmaj_Fizir_FP-2
[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/Fi_156
[7] BAF-Balkáni
Légierő Egyesült Királyság Légierő RAF parancsnokság alá rendelve.
[8] Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[9] https://en.wikipedia.org/wiki/Morane-Saulnier_M.S.406
[10]
https://en.
wikipedia. org/wiki/ Cierva_ C. 30,
https: // www.
avionslegendaires. net/ avion- militaire/ ikarus-ik- 2/, https: // www.
baesystems. com / en/ heritage/ hawker - fury, https: // en. wikipedia. org/
wiki/ B%C3 %B Ccker _B %C3%BC_131,
http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/jkrv/yugo-af1-all-time.htm
[11]
https://en.wikipedia.org/wiki/Bene%C5%A1-Mr%C3%A1z_Be-50_Beta-Minor
[12]
https://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCcker_B%C3%BC_131
[13] Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[14]
http://znaci.net/arhiv/odrednica/1-vazduhoplovna-baza-novj
[15] https://en.wikipedia.org/wiki/Junkers_Ju_52
[16] https://en.wikipedia.org/wiki/Avro_Anson
[17] https://en.wikipedia.org/wiki/Percival_Proctor
[18] https://en.wikipedia.org/wiki/Lisunov_Li-2
[19] https://hu.wikipedia.org/wiki/Do_17,
http://www.magnum-x.pl/artykul/dornier-do-17ka-jugoslowianski-latajacy-olowek-cz-i
[20] https://en.wikipedia.org/wiki/Zmaj_Fizir_FP-2
[21][21]
https://en.wikipedia.org/wiki/Caproni_Ca.313
[22] https://hu.wikipedia.org/wiki/Bf_109
[23]
.https://archive.is/Ko9Gj#selection-671.0-677.257
[24]
http://www.gpedia.com/sr/m/sr-el
[25] https://hu.wikipedia.org/wiki/Po%E2%80%932
[26]
http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=18446.0;topicseen
[27] https://hu.wikipedia.org/wiki/Fjodor_Ivanovics_Tolbuhin
[28] https://pdfslide.tips/documents/jrv-u-nor-u-1942-1945-2pdf.html
[29]
421 JAP-1944-ben alakult meg. 1948-ban átnevezték 107. támadó-harci repülő ezreddé (JAP), forrás: Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana
[30]
422. JAP- 1944-ben jött létre, mint 422. támadó-harci repülő ezred (JAP), 1948-ban átnevezték 111. JAP ezreddé).
[31]
423. JAP- 1944-ben jött létre mint 422. támadó-harci repülő ezred (JAP), 1948-ban átnevezték 96. JAP ezreddé).
[32]
111. LAP-1944-ben alakult meg. 1948-ban átnevezték 94. támadó-harci repülő ezreddé (JAP), forrás: Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[33]
112 LAP- 1944-ben alakult meg. 1948-ban átnevezték 117. vadászrepülő ezreddé (LAP), forrás: Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I
Protivvazdusna Odbrana.
[34]
113. LAP- 1944-ben alakult meg. 1948-ban átnevezték 116. támadó-harci repülő ezreddé (JAP), forrás: Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
https://www.pisi.co.rs/h-content/uploads/2020/01/Josip-Broz-Tito-sabrana-djela-XXVI-pisi.pdf
Az 1. vadászrepülő ezred (LAP), melybe beintegrálódott a Balkáni Légierő (BAF), brit légierő RAF által kontrolált 352. partizán repülő százada (1. repülős század) és 351. partizán repülő százada (2. repülő százada), „Zadar” 8Zemunik) légibázison állomásoztatta erőit. Szintén itt állomásozott az első pilótaképző iskola (PPS).
Az operatív törzs alá tartozott a 11. LAD és 42. JAD divíziók, benne a repülős ezredekkel, valamint a törzs alá tartozott a 9. légi bázis „OAB” újvidéki (Novi Sad) főparancsnokság.[5]
Az oktatási és kiképzést segítő intézmények mellett (LÁSD: Oktatás és képzés fejezet) 1945. novemberben „Zemunik” bázison létrehozták az első Repülős Egészségügyi Intézetet „Vazduhoplovni Medicinski Institut” (VMI)[6]. Zemunikban a VMI csak addig funkcionált, amíg meg nem épült a Batajnica bázis, ahova a VMI átköltözött.
1945. 10. 15-től létrejött a légierő speciális ejtőernyős zászlóalja, melyet három szakaszból álló négy század, durván százhatvan katonai alkotott. A 9. OAB 1945. augusztusában átszerveződik, mivel létrejöttek a légi körzeti parancsnokságok „Vazduhoplovna oblasna Komanda” (VoK).
[1] https://www.pisi.co.rs/h-content/uploads/2020/01/Josip-Broz-Tito-sabrana-djela-XXVI-pisi.pdf
[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Yakovlev_aircraft
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Ilyushin_Il-2
[4] forrás:
Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana.
[5]
Miso Lekovic: PRVA PARTIZANSKA KRILA-http://www.znaci.net/00001/295.htm, Bozo
Lazarevic: VAZDUHOPLOVSTVO U NOR-u 1941-1945.-
http://www.znaci.net/00001/239.htm, Predrag Pejcic: PRVA I DRUGA ESKADRILA
NOVJ- http://www.znaci.net/00001/115.htm, Predrag Pejcic: 42. VAZDUHOPOVNA
DIVIZIJA- http://www.znaci.net/00001/238.htm
[6] http://sr.wikipedia.org/wiki/Ваздухопловномедицински_институт
Partizán repterek. A 11. és 42. repülős divíziók NOVJ bázisai, az 1. és 2. légi századok BAF bázisai
és egyéb repterek. forrás: www. paluba.info |
Partizán repterek 1944-ben. forrás:
www.paluba.info |
A NOVJ légi erejének
hatékonyabbá tétele végett a vezérkari törzs a Brit Királyi Légierő (RAF) kötelékéből kivonta repülős erőit[1]
és a Szovjetunióba irányította kiképzésre 1945-ben. A képzett állomány
alkothatta a NOVJ Szovjetunióban 1945. március 03-án a szovjet Groznijban
(Grozni) megalakuló 2. „jugoszláv” támadó-harci repülő ezredét „Jugoslavesnki Jurisni
Avijacijski Puk” (JAP), mely még ezen évben, pár hónappal később (júniusban),
már Jugoszláviában, mint 544. támadó-harci repülő ezredként „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP) funkcionált. A 2. JAP
mellett a szovjet Krasznodarban 1945. május 01-én megalakult az 1. „jugoszláv”
vadászrepülő ezred „Jugoslavesnki Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), mely szintén
pár hónappal később, 1945-ben, már Jugoszláviában 254. vadászrepülő ezredként „Lovacki
Avijacijski Puk” (LAP) működött tovább. Mindkét ezred 1945. július 17-én
visszatért Jugoszláviába, ahol az 544. JAP ezredet a „Sombor” katonai reptérre,
a 254. LAP ezredet pedig a „Zemun” katonai repülő térre irányították. 1946-ban
az 554. JAP ezredet „Skopje” bázisra, majd „Nis” légi bázisra átirányítják
korábbi „Sombor” bázisról. Az 554. JAP ezredet 1945. augusztusában az 1.
vegyes repülős divízióba „Mesovita Avijacijska Divizija (MAD) sorolják.
1948-ban átnevezték 81. támadó-harci repülő ezreddé (JAP). A 254. LAP
ezredet pedig 1945. augusztusában a 3. vadászrepülős divízióba „Lovacka
Avijacijska Divizija” (LAD)[2]
sorolják. 1948-ban az ezredet átnevezték 83. vadászrepülő ezreddé (LAP).[3]
Jugoszláv partizán légierő katonai repülőgépei.
A
háború végén a partizánok légi flottája tovább bővült. A partizán 3. hadtest
keretén belül a szerbiai „Lacarak” reptéren állomásoztatta (május 28-tól
„Zemun” bázis, majd macedóniai „Skopje”) zsákmányolt légi flottáját, ahonnan
támadták a németbarát szerb és horvát erőket. A partizánok 3. hadtesti
flottáját az alábbi gépek alkották. A németbarát horvát „Nezavisna Drzava
Hrvatska” (NDH)[4]
birtokából hadizsákmányként a partizánokhoz került két német „Messerschmitt Bf 109E-3”[5]
vadászrepülő, egy „Zmaj Fizir FP-2”[6]
jugoszláv haladó kiképző repülő, és
egy olasz „Caproni Ca.313”[7]
felderítő- könnyű bombázó repülő, mind
ezek mellett a partizánok birtokoltak egy német „Dornier (Do) 17Ka”[8]
könnyű (éjszakai harci) bombázó-felderítő repülőt és egy német „Junkers Ju 87/
Stuka”[9]
(Sturzkampfflugzeug) zuhanóbombázót.Ezen
gépparkból azonban a „csetnik” németbarát szerb erőkkel és a németbarát horvát
„usztasa” erőkkel folytatott harcokban elvesztettek párat (két darab „Me-109”,
egy darab „FP-2”). A partizánoknak megmaradt a „Ca-313”, „Do-17 Ka”, valamint a
„Ju-87”. Összességében a Nemzeti Felszabadító Hadsereg „Narodnooslobodilacke
Vojske Jugoslavije (NOVJ) légi erejében francia, cseh, olasz, német, szovjet és
saját a Királyi Jugoszláviában (JK) gyártott repülők szolgáltak. Ezek egy része
a németektől és szövetségeseiktől, a
németbarát horvát államtól megszerzett hadizsákmány, egy része pedig a
szövetségesektől vásárolt, kapott gépek voltak.
A
katonai repülőgépek körében továbbra is jelen volt a francia licensz és JK-ban
módosított két- két darab francia (licensz alapján jugoszláv gyártásban) „Potez-25”
és „Breguet 19” felderítő-bombázó gép, a szintén francia egy darab
„Morane-Saulnier MS”[10]
vadász repülő, két darab cseh „Benes-Mráz Beta B1”[11]
kiképző-iskola gép, három darab olasz „Caproni Ca.311[12]” felderítő
és könnyű-bombázó, két darab olasz „Fiat FL-3[13]”
kiképző-oktató gép, egy darab „Fiat G-50 bis[14]”
vadászrepülő, két darab szovjet „Iljusin Il-2[15]”
támadó gép, egy darab „Jak-3[16]”
szovjet vadászgép, két darab német „Bücker Bü 181[17]”
kiképző-iskola gép, négy darab német „Fieseler Fi 156[18]”
futár- felderítő gép, nyolc darab német „Junkers Ju 52[19]”
szállítógép, egy darab német „Messerschmitt Bf 109” vadászgép, három darab
német „Dornier Do 17/KA” bombázógép, két darab jugoszláv „Zmaj Fizir FP-2[20]”
oktató-kiképző gép, két darab brit „De Hevilend DH-82[21]”
oktató-kiképző gép, hat darab brit „Avro Anson[22]”
könnyű szállítógép, egy darab brit „Spitfire[23]” vadászgép,
valamint egy darab, a jugoszlávok által kanadai licensz alapján gyártott, a
brit légierőnél használt „Hurricane[24]” vadászgép.[25]
[1]
(borbene avijacije Narodnooslobodilacke
vojske Jugoslavije)
[2]
A 3. vadászrepülős divízió (LAD) alá tartozott a 112. vadászrepülős ezred (LAP)
, 254. vadászrepülős ezred (LAP) . forrás: Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[3]
forrás: Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I
Protivvazdusna Odbrana.
[4] https://hr.wikipedia.org/wiki/Nezavisna_Dr%C5%BEava_Hrvatska
[5] https://www.museumofflight.org/aircraft/messerschmitt-bf-109e-3,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bf_109
[6] https://en.wikipedia.org/wiki/Zmaj_Fizir_FP-2
[7][7]
https://en.wikipedia.org/wiki/Caproni_Ca.313
[8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Do_17,
http://www.magnum-x.pl/artykul/dornier-do-17ka-jugoslowianski-latajacy-olowek-cz-i
[9]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ju_87
[10] https://hu.wikipedia.org/wiki/Morane-Saulnier_MS.406
[11] https: // bs. wikipedia. org/ wiki/ Ratno_ vazduhoplovstvo_i_ protivvazdu%C5%A1na_
odbrana_ SFRJ, https: //en. wikipedia. org/ wiki/Category:Bene%C5%A1-Mr%C3%A1z_aircraft
[12] https://en.wikipedia.org/wiki/Caproni_Ca.311
[13] https://en.wikipedia.org/wiki/AVIA_FL.3
[14] https://en.wikipedia.org/wiki/Fiat_G.50
[15] https://hu.wikipedia.org/wiki/Il%E2%80%932
[16] https://hu.wikipedia.org/wiki/Jak%E2%80%933
[17] https://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCcker_B%C3%BC_181
[18] https://hu.wikipedia.org/wiki/Fi_156
[19] https://hu.wikipedia.org/wiki/Ju_52
[20] https://en.wikipedia.org/wiki/Zmaj_Fizir_FP-2
[21] https://en.wikipedia.org/wiki/De_Havilland_Tiger_Moth
[22] https://en.wikipedia.org/wiki/Avro_Anson
[23] https://hu.wikipedia.org/wiki/Supermarine_Spitfire
[24] https://hu.wikipedia.org/wiki/Hawker_Hurricane
[25]
https://bs.wikipedia.org/wiki/Ratno_vazduhoplovstvo_i_protivvazdu%C5%A1na_odbrana_SFRJ
Jugoszláv légierő gépein szereplő felségjelzés. forrás: https://www.scalemates.com/kits/balkan-models-bm-7203-roundels-and-flags--184597 |
„Titó” marsall parancsa, a „Zemun” NOVJ légierő parancsnokság
megalakulásáról. forrás:www.znaci.net |
Meg kell említeni, hogy
a jugoszláv szakirodalom az úgynevezett repülős, avagy légi egységeket két
megnevezéssel is illette. Az egyik a „vazduhoplovni”, a másik az „avijacijska”.
A két elnevezés lényegében ugyanaz, légi vagy repülős jelentéssel bír. Erre
példa, hogy a szaknyelvben a vegyes repülős (légi) divízió, vagy ezred, illetve
század, vagy raj esetében a vegyes repülős (légi) megnevezés „Vazduhoplovna Mesovita
Divizija”, rövidítve „VMD”, vagy „Mesovita Avijacijska Divízija”, rövidítve
„MAD”. A vadászrepülős egységeknél „vazduhoplovna lovacka divizija”, rövidítve
„VLD”, másik verziója a „Lovacka Avijacijska Divizija”, röviden „LAD”, a
bombázó repülő erőknél „Vazduhoplovna Bombarderska Divizija”, röviden „VBD”,
másik formája „Bombarderska Avijacijska Divizija”, röviden „BAD”. De úgyanígy
minden egységre vonatkoztatható a két megnevezés, így előfordul a
szakirodalomban, hogy ugyanazon erőt két féle megnevezéssel, rövidítéssel
említik, melyben csak a „vazduhoplovna” és az „avijacijska” szó használatában
van különbség. Formailag a „vazduhoplovna” szó használatakor a szó az egység
megnevezésének elejére kerül, majd következik az egység formáját jelölő szó,
például vadász, támadó, bombázó, szállító, felderítő, egyéb és végül az egység harcászati
formája, például divízió, ezred, század, raj…… . Az „avijacijska” szó
használatakor az első tag a formáció megnevezése (vadász, támadó, bombázó,
szállító, felderítő, egyéb), a második tag az „avijacijska” szó, a harmadik
pedig az egység harcászati formája. Írásomban a „vazduhoplovna”, illeve
„avijacijska” szavak fordításában a repülő, repülős megnevezést használom több
esetben, de van ahol a légi megnevezés használata magyarázóbb, bizonyos erőknél.
A jugoszláv légierőnél kezdetben a helikopteres erőket is a repülő, repülős
erőkben említik, nem volt külön megnevezés, de ahogy növekedett és fejlődött az
ez irányú géppark, a helikopteres erők is külön elnevezést kaptak.
Szerkesztette: "Szatmári"
Megjegyzések
Megjegyzés küldése