A JUGOSZLÁV LÉGIERŐ ÉS LÉGVÉDELEM 4.RÉSZ

A JUGOSZLÁV LÉGIERŐ LÉGI PARANCSNOKSÁGAI

„Vazduhoplovna Komanda”

1959-1964.

Struktúrális reformizáció a Jugoszláv Légierőben 1959-1964.

1959-ben a „Jugoszláv Légierő” (JRV) és a légierőbe beintegrálódó légvédelem (PVO), együtt alkotta új elnevezéssel a JNA belül a légerőt. ez az új megnevezés a Harci Légierő és Légvédelem „Ratno Vazduhoplovstvo i Protivazdusna Odbrana„ (RV i PVO) lett[1].

1960-ra a sugárhajtású, modernebb repülőgépek és helikopterek beszerzésével, valamint a hazai repülőgépgyártás fellendülésével, a kornak megfelelő légvédelmi eszközök vásárlásával modernizálódás folyamata kezdődött el a jugoszláv légierőnél és légvédelemnél, mely 1959- 1962. közti „Drvar-I” terv gerincét képezte[2]. A terv végrehajtása a jugoszláv légierőnél és légvédelemnél (RV i PVO) teljes megújhodást eredményezett. Megjelentek az új struktúrájú egységek a repülős, radaros és légvédelmi erőknél, modern sugárhajtású vadászgépek, bombázók, elfogók, felderítők és kiképző repülők, helikopterek és többfunkciós repülők, személy és teherszállító gépek, létrejövő Repülős Katonai Akadémia „Vazduhoplopvna Vojna Akademija” (VVA), új kiképző és oktatási intézmények, technikai bázisok…. .^{^[3]}

[1] https:// www. scribd. com/ document/ 341385262/ Jugoslovensko- ratno- vazduhoplovstvo- i- protivvazdu% C5 %A1na-odbrana-VJ

[2] http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/1950-1957.htm

[3] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

kép forrás: https://hu.pinterest.com/pin/636907572271967127/visual-search/?cropSource=6&h=374&w=530&x=16&y=11

Az 1945. májusában a szovjet képzési formán alapuló Repülési Katonai Főiskola „Vazduhoplovno Vojno Uciliste” (VVU), helyére 1950-ben megromló szovjet kapcsolatok miatt reformálódó, VVU névről Aktív Repülős Tiszti Iskolára „Skola Aktivnih Oficira Avijacije” (SAOA) keresztelt intézmény lépett, melyet 1953. májusában az összes iskolával bevontak a Mosztárban megalakuló Központi Repülős Iskolába „Letacki Skolski Centar” (LSC). Ezen iskola volt az alapja az 1960-ban létrejövő Repülős Katonai Akadémiának „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA). Az LSC helyére lépő VVA Mosztárból a zadari „Zemunik” bázisra költözött át[1]. „Zemunik” a kiképzés és oktatás központi légi bázisává vált. A 9. és 5. légi repülős hadtesti parancsnokság könnyű harci repülő századait „Eskadrila Laka Borbena Avijacijska (ELABA/LaBA) megszüntették és beintegrálták a 105. oktató-kiképző repülő ezredbe (SAP).

A „Drvar-I” terv lezárását követően 1962-től némi szovjet nyitás révén, folytatódik a modernizáció a jugoszláv légierőnél, melynek elemeként a „RV i PVO”-nál megjelentek a szuperszonikus „MIG- 21 (F, PFM, BIS, R)”^{^[2]} szovjet harcászati vadászrepülőgépek, a légi megfigyelés terén pedig megjelentek a jugoszlávoknál az akkor modern szovjet „P-30” radarok[3] (állomás Maljen hegy), valamint a harci repülőket szovjet modern rakétákkal szerelték fel (SA-75M, SA-5M), továbbá szovjet támogatással modernizálódik a légvédelem (PVO).

A szovjet haditechnikai importnak köszönhetőleg létrejöhetett Batajnicában 1962. novemberben az első légvédelmi rakétás ezred, mely a 250. ezred hadrendi megnevezést kapta és Belgrád védelmét látta el. Természetes a rakétás légvédelmi egységgel együtt létrejött ezen erők képzést kiszolgáló kiképzési központ „Nastavni Centar” (NSC). A 250. ezred alá több folyamatosan megalakuló divízió tartozhatott (1., 2., 3., 4. divízió). A rakétás ezred S-75 „Dvina”[4] közepes- hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, rakétákkal, 1965-től pedig S-75M „Volhov”[5] közepes- hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer és az 1970-es évektől az S-125 „Neva-M”[6] közepes- hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer,rakétákkal. A szovjet támogatás révén további rakétás ezred alakulhatott meg, 155. hadrendi megnevezéssel, mely ezredet „Karlovac, Sisak, Cerklje….” védelmére irányították.^{^[7]}

1959. évben a légierő és légvédelem szerkezeti felépítését is érintette a „Drvar” haderőreform. A korábbi divíziók átnevezésre kerültek repülős (légi) hadtesti parancsnokságokká „Vazduhoplovna Komanda” (VK)[8]. 1959-ben létrehozott a Jugoszláv Légierő „Ratno Vazduhoplovstvo i Protivazdusna Odbrana„ (RV i PVO) öt darab (1., 3., 5., 7., 9.) légi parancsnokságot „Vazduhoplovna Komanda” (VK).[9]

A „A JUGOSZLÁV LÉGIERŐ LÉGI PARANCSNOKSÁGAI „Vazduhoplovna Komanda” 1959-1964./ Strukturális reformizáció a Jugoszláv Légierőben 1959-1964.” fejezetekben 1959-től 1964-ig bemutatásra kerülnek a légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK), és a hozzájuk tartozó ezredek, zászlóaljak, századok és további egységek.

Az 1964-1986. strukturális formációkat, az ezredek, zászlóaljak, századok és további egységek tekintetében „A JUGOSZLÁV LÉGIERŐ LÉGI HADTESTEI „Vazduhoplovni Avijacisjki Korpus” (VaK) 1964-1986./ Strukturális reformizáció a Jugoszláv Légierőben 1964-1986” című fejezetben kerül bemutatásra.

[1] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet.

[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Mikoyan-Gurevich_MiG-21

[3] Vidosav Kovacevic: Jugoslavensko Ratno Vazduhloplovstvo i Protivvaazdusna Odbrana.- komanda RV i PVO.Beograd 1988.

[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/SZ%E2%80%9375_Dvina

[5] https: // www. reptar. hu/ repulogepeink/ sz-75m- volhov- kozepes- hatotavolsagu- legvedelmi-raketarendszer. html

[6] https: // bs. wikipedia. org/ wiki/ S-125_Neva/ Pe%C 4 %8 Dora, https: // hu. wikipedia. org/ wiki/ SZ% E2% 80 % 9 3125_Nyeva % E2%80%93M

[7] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[8] A jugoszláv írásokban a repülős (légi) hadtesti parancsnokságokat „VaK-du” rövidítéssel jelöli, melyben a „VaK” mozaikszó a hadtestet a „du” pedig a parancsnokságot, úgy mint „komanda”. Írásomban a repülős (légi) hadtesti parancsnokságokat „VK” jelöléssel rövidítem, mint „Vazduhoplovna Komanda”. szerző

[9] Vidosav Kovacevic: Jugoslavensko Ratno Vazduhloplovstvo i Protivvaazdusna Odbrana.- komanda RV i PVO.Beograd 1988.

„Tito” alakzat a jugoszláv katonai repülők bemutató repülésén. forrás: https://otpisani.niceboard.com/t194-tito-i-rv-i-pvo

Légierő Főparancsnokság alá közvetlen tartozó erők.

1959-1964. közti években a JRV továbbra is „Zemun” bázison működtette főparancsnokságát. A főparancsnokság különböző osztályok alkották, valamint személyzeti- igazgatási központ „Vazduhoplovo-staba Uprava” (VSU), légi technikai központ „Vazduhoplovo-tehnicka Uprava” (VTU), légvédelmi központ „Uprava PVO”, katonai biztonsági és személyzeti osztály, politikai-jogi szolgálat, öt légi-repülős hadtesti parancsnokság (VK), oktatási intézmények, központ, repüléstechnikai intézmények, egészségügyi intézmények (VMI), üzemek, 322. összekötő repülő ezred „Avijacijska Puk Veze”^{^[1]}.

1953-ban létrejött a szombori (Sombor) „Zombor” JRV irányítása alá tartozó toborzó központ „Regrutni Centar” (RegC), mely 1956. júliusában 975. légi-repülős továbbképző központként „Vazduhoplovni Nastavni Centar” (VNC)^{^[2]} funkcionált tovább a légierő főparancsnoksága alatt. Az 1959. előtti időszakból a főparancsnokság alá tartozó egységek, szolgálatok továbbra is megmaradtak; , a 99. katonai rendész századot „ceta Vojna Policija” (cVP)^{^[3]}- bázis „Zemun”, a 333 reptéri technikai zászlóalj „Aerodromsko Tehnicki Bataljon” (ATEHB)^{^[4]}- bázis „Pancevo”, a 170. hírszerző központot „Obavestajni Centar” (obvc)^{^[5]}- bázis „Zemun”, valamint a légvédelmet (PVO). 57. kiképző repülő század^{^[6]}.

A korábbi divíziók átnevezésre kerülnek repülős (légi) hadtesti parancsnokságokká „Vazduhoplovna Komanda” (VK). A 44. divízióból az 1. VK, 39. divízióból a 3. VK, 32. divízióból az 5. VK, 37. divízióból a 7. VK, a 21. divízióból a 9. VK. Megszűntek a 3. és 7. légi hadtestek (VKOS), a 34. és 48. légi zónák, valamint a 29. divízió. Fő strukturális szempont előtérbe helyezte a repülős ezredek, azokat alkotó századok, kiszolgáló technikai szakaszok kialakítása. Az repülő ezred felépítésénél előirányozták a három repülő századot és egy repülő technikai szakaszt[7]. Létrehozták a vadászrepülő századokat, melyeket 120-as hadrendi számozástól kezdődően jelöltek, valamint a vadászbombázó repülő századokat (LAE), 235-ös hadrendi számozástól kezdődően (LBAE), légi felderítő századokat (IAE), 350-es hadrendi számozástól kezdődően, könnyű harci repülő századokat (ELABA), 460-s hadrendi számozástól kezdődően, tengeralattjárók elleni repülő századokat (PPME), 570-es hadrendi számozástól kezdődően, légi szállító századokat (TRAE), 675-ös hadrendi számozástól kezdődően, helikopter századokat, 780-as hadrendi számozástól kezdődően, összekötő repülő századokat, 890-es hadrendi számozástól kezdődően.

Három légi szállító századot (TRAE) a 119. légi szállító repülő ezredből (TRAP) a zemuni bázisról elvezényeltek. A 677. századot a 87. támogató repül ezredbe (PPA), „Nis” bázisra, a 678. századot a mosztári 9. VK alá, a 679. századot a cerkljei 111. támogató repülő ezred (PPA) alá.

Mind ezek mellett számos repülős egységet a korábbi állomáshelyeikről átirányítottak más repterekre, bázisokra. A 117. ezredet „Batajnica” bázisról „Pleso” (Zagreb) bázisra, 88. ezredet a 109. ezreddel „Pleso” bázisról „Cerklje” bázisra, a légierő főparancsnokság önálló kiképző századát (TAE) „Batajnica” bázisról „Zemun” bázisra, az 1. VK összekötő századát „Pancevo” bázisról „Batajnica” bázisra, 27. helikopter századot „Pancevo” bázisról „Zemun” bázisra. Megépültek új katonai repterek, bázisok is, így Tuzlában, ahol a 103. felderítő ezred került elhelyezésre, illetve Mosztárban, ahol a 97. tengeralattjárók elleni ezred, a 9. VK repülő századával került elhelyezésre, valamint az oktatást és képzést szolgáló légi egységek. A 107. vadászbombázó ezredet átszervezték és helikopter ezredként funkcionált tovább, a 116. ezredet feloszlattál, és a 3. VK alá rendelték. Tizennégy reptér kapott „A” kategóriájú besorolást; „Skopski Petrovac” (Skopje), Nis, Kovin, Sombor, Batajnica, Zemun, Surcin, Tuzla, Titograd, Mostar, Zadar/zemunik, Velika Gorica, Cerklje, Pula”. A repterek új betonozott pályát kaptak, és épületeket.

A légvédelem (PVO) tekintetében Légtér Megfigyelő, Jelentő és Irányító Felügyelet „Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje” (VOJIN)[8], légvédelmi tüzérség (PAA). 1959-1960. közt öt VOJIN ezred létrehozását tűzték ki célul. Elsőnek három ezred (1., 5., 7.) , valamint egy önálló zászlóalj (3.) került megvalósításra. 1959. májusban pedig létrehozták a 9. VOJIN ezredet. Négy VOJIN központ alakult meg, „Kurilovac, Kumanavo, Jahorina, Kopaonik”. Ezen központok 1960. márciustól 24. órában működtek.

Az 57. kiképző repülő század (TAE)^{^[9]}.

1949-ben a légierő főparancsnoksága alá két úgynevezett központi kiképző repülő százada „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) tartozott. Az egyik „Pancevo” a másik „Banja Luka” bázison állomásozott. Mindkét század 1950-ben hozzájárult ahhoz, hogy megalakuljon egy-egy támogató repülő ezred (230. és 269. DODAP) a légierőben.

1953-ban lezajló „Drvar-1” haderőreform részeként a bánya lukai század 1953-ban feloszlott, a pancsevói századot pedig átirányították „Novi Sad” bázisra, ahol a század egy részét a 119. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP)” igényére már 1949-ben megalakult 57. összekötő repülő századba „Eskadrila za Vezu/ Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV)^{^[10]} integrálják, másik része pedig a légierő főparancsnokság összekötő repülő századaként Eskadrila za Vezu/ Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV).kezdte meg működését, majd bevonva a kiképzésbe és oktatásba, az amerikai „S-51.” helikopter képzés részeként 1955-ig 57. kiképző repülő század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) megnevezéssel önálló századként funkcionált a légierő főparancsnokságban.

A pancsevói századból 1949-ben a „Cerklje” bázisra átirányítottak egy csoportot, melyből a folyamatos kiképzési és oktatási fejlesztés révén 230. támogató repülő ezred „Dopunski Avio Puk” (DOPAP) lett. Ezen ezredet aztán 230. repülő oktató támogató központ „Avijacijski Nastavni Dopunski Centar” (ANDOPC) lett. A központ kezdetben „Cerklje”, majd „Pula” bázison funkcionált. 1954-ben a formáció megszűnt. Viszont már 1953-ban bevonták a „Letacki Skolski Centar” (LSC)^{^[11]} alá és Mosztár „Ortijes” bázisára irányították át, ahol az LSC alatt 1956-ig funkcionált majd bevonták a pulai 185. kiképző-oktató repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk” (SAP)^{^[12]}, ahol mint 230. légügyi támogató központ „Letacki Dopunski Centar” (LDOPC) funkcionált tovább.

A 975. „Vazduhoplovni Nastavni Centar” (VNC).

1953-ban létrejött a szombori (Sombor) „Zombor” JRV irányítása alá tartozó toborzó központ „Regrutni Centar” (RegC), mely 1956. júliusában 975. „Vazduhoplovni Nastavni Centar” (VNC). Az 1956. júliusában megalakuló 975. repülős továbbképző központ „Vazduhoplovni Nastavni Centar” (VNC) közvetlen a légierő központi parancsnoksága alá tartozott. 1978-ban a továbbképző központom belül megalakult a „szakácsképző” 28. számú intendáns továbbképző század (28. INC). 1987-ben történő haderőreform részeként a 975. kiképzési központot zászlóaljjá módosítják. A kiképző zászlóaljon belül különböző had nemek kiképzési századai jöttek létre, intendáns, összekötői, katonai rendész, vegyi-biológiai-nukleáris támadás elleni. Létrejött a zászlóaljon belül az összekötői szakasz és gyakorlótéri kiképző szakasz is.^{^[13]}

[1]1948. augusztusában jött létre a 322. ezred szintű összekötő parancsnoki repülő ezred. Korábban, 1944- ben szakaszként, 1945-től századként- kiegészülve rádiós kommunikációs szakasszal- , majd 1946-tól zászlóaljként funkcionált. Végül 1948-ra ezred lett. Az ezred „Zemun” bázison állomásozott 1951-ig, majd átirányították „Sapac” légi bázisra, aztán „Kiseljak” bázisra. Az 1960-as években átreformálták az ezredet és megalakították a 321. és 322. zászlóalj szintű összekötő repülő egységeket. 1964-ben alakult meg a 321. összekötő repülő zászlóalj „Kraljevo” bázison, ahonnan 1967-ben átirányították „Novi Sad” bázisára. 1968-ban „Zemun” katonai bázisra helyezték át, ahol 1971-ben átalakították és „Nedarica” bázison létrehozták a zászlóalj parancsnokságot, közvetlen a Jugoszláv Légierő főparancsnokság alá rendelve. 1992-ben a 2. „RV i PVO” Légierő Körzeti Főparancsnokság” alá vezényelték és „Novi Sad” bázisra irányították át. A 322. összekötő repülő zászlóalj „Kiseljak” bázison alakult meg, de 1967-ben megszüntették. 1971-ben ismét létrehozták, de már a „Novi Sad” légi bázison, közvetlen a Jugoszláv Légierő főparancsnokság alá rendelve. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[2] Az 1956. júliusában megalakuló 975. „Vazduhoplovni Nastavni Centar” (VNC) közvetlen a légierő központi parancsnoksága alá tartozott. 1978-ban a továbbképző központom belül megalakult a „szakácsképző” 28. számú intendáns továbbképző század (28. INC). 1987-ben történő haderőreform részeként a 975. kiképzési központot zászlóaljjá módosítják. A kiképző zászlóaljon belül különböző had nemek kiképzési századai jöttek létre, intendáns, összekötői, katonai rendész, vegyi-biológiai-nukleáris támadás elleni. Létrejött a zászlóaljon belül az összekötői szakasz és gyakorlótéri kiképző szakasz is. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[3] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[4] A 333. reptéri technikai zászlóalj „Aerodromsko Tehnicki Bataljon” (ATEHB).1949-ben jött létre „Batajnica” légi bázison. 1953-ban Leskovácra, 1956-ban Tuzlába,1961-ben Kraljevóba, 1965-ben Bela Crkva, 1968-ban Pancsevó reptér bázisra irányítva. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[5] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[6]. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[7] A repülő ezred „Avijacijski Puk” (AP) vagy önálló, független taktikai egységként, vagy valamely hadosztály (divízió), hadtest részeként funkcionált. A repülő ezredek specifikált, vagy kevert (vadászrepülős ezred, vadászbombázó ezred, helikopteres ezred, szállító ezred) összetételű repülős századok alkották, rendszerint három század és egy repülőtechnikai (karbantartó) egység alkotta az ezredet. Az ezred feladatait önállóan vagy más erőkkel együtt hajtotta végre.

[8] https://sr.wikipedia.org/wiki/VOJIN, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[9] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[10] 1949-ben a 119. légi szállító repülő ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) igénye alapján alakult meg „Novi Sad” bázison az 57. összekötő repülő század „Eskadrila za Vezu/ Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV), mely század 1953-ban technikát és állományt kapott a légierő főparancsnokság pancsevói központi kiképző repülő századból „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) . 1953-ban a századba bevonták a korábban „Pancevo” bázison működő légierő központi kiképző repülő század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) egy részét. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[11] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet.

[12]LÁSD: Oktatás és képzés fejezet./A 185. kiképző-oktató repülő ezred SAP.

[13] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

„Ikarus S-49A” forrás: http://www.airwar.ru/enc/fww2/s49.html

A 138. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP).^{^[1]}

A Jugoszláv Légierő és Légvédelem Főparancsnoksága „Komanda RV i PVO” közvetlen irányítása alá tartozott a 138. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP).

1961-ben alakult meg a légierő és légvédelem főparancsnokság alá rendelve (KM RV i PVO) a 138. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), mely ezred státuszban 1964-ig működött, 1964-től 1968-ig 138. légi támogató ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) funkcionált, 1968-tól 1983-ig már repülő dandár „Avijacijska Brigada” (brigád) státuszban működött. 1983-tól pedig légi szállító dandárként „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR)[2] funkcionált. 1961-ben alakult meg „Batajnica” légi bázison a 138. légi szállító repülő ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), két szállító repülő századból; a 680. és 681. légi szállító repülő századok „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE)^{^[3]}.

1963-ban „Batajnica” bázisról átirányítottak „Surcin” bázisra, ahol 1964-től az ezred már 138. légi támogató repülő ezredként „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) működött tovább.

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. az 138. ezred továbbra is a légierő és légvédelmi főparancsnokság (KM RV i PVO) alá tartozott.[4]

[1] 138. hadrendi számmal 1949-től 1959-ig működött repülő ezred a Jugoszláv Légierőben. 1949. november-december hónapokban alakult meg „Lucko” légi bázison a 138. támadó-harci repülő ezred „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP), mely 1954-ig funkcionált JAP-ként, majd 1954-1958. közt vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP). Az ezred kezdetben a „Lucko”, majd 1951-től a „Cerklje” légi bázison funkcionált az ezred, ellátva 1949-1954. közt szovjet támadó „Ilyusin Il-2” harci csatarepülőkkel, 1954-től pedig amerikai „F-47D Thunderbolt” vadászrepülőgépekkel ellátva. 1949-ben az ezredet a 37. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 37. divízió a 3. VKOS alá került. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Az ezred 1958-ban átszervezésen esett át és megszűnt, lényegében személyi állimányát és haditechnikai parkját a 37. divízió többi erői közt szétosztották.1959-1961. közt nem funkcionált 138. hadrendi számú légi egység a légierőben.

[2] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 138. légi szállító repülő dandár (TRABR).

[3] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[4] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

A repülős (légi) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK)

1959-től 1964-ig.

Az 1. repülős (légi) hadtesti parancsnokság.

Az 1. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) 1959. júniusában a „Drvar-1” hadi modernizációs tervezet alapján, alakult meg a 7. repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS), 44. vadászbombázó divíziójából „Lovacka Bombarderska Avijacijska Divizija” (LBAD), „Batajnica” légi bázis parancsnoksággal. „Batajnica” mellett „Zemun” légi bázis is a 1. VK parancsnoksághoz tartozott. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. 1964-ben az 1. VK átformálják és létrehozzák belőle az 1. repülő (légi) hadtestet „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK)[1].

Az 1. VK. alá rendeltek több olyan egységet, mely korábban alakult meg és már a korábbi strukturális formációban, divíziók, jelen volt, de volt olyan egység, mely a légi avagy repülős hadtesti parancsnokságban alakult meg. Az 1. VK esetében, a hadtesti parancsnokság alá tartozott;

-összekötő század „Eskadrila za Vezu” (EZV), könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA), 1961-től 460. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA), a 112. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV), 127. ejtőernyős zászlóalj „Padobranski Bataljon” (PADB), a 354. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE), a 177. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB). a 191. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), a 119. légi szállító ezred ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP)^{^[2]}, 204. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), a 211. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN), 1959. januártól az 1. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN).^{^[3]}

Az összekötő század „Eskadrila za Vezu”

1959-ben a haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülős (légi) hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg.

1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. Az 1959-ben megszűnő 7. Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) hadtestben funkcionáló 1. katonai körzet „Vojna Oblast” (VO) „Pancevo”[4] századot beintegrálták a VKOS helyét átvevő 1. hadtesti légi parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK), átirányították „Batajnica” légi bázisra és létrehoztak egy parancsnoki összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu” (EZV) Batajnicában, mely 1961-ig funkcionált.^{^[5]}

A könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA).

A megszűnő 7. Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) hadtestben funkcionáló 44. divízió, batajnicai kiképző repülő századát Trenazna Eskadrila” (TAE), az 1. VK alá rendelték, ahol, mint könnyű harcoló repülő századként „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA) funkcionált tovább az 1. VK parancsnokság közvetlen irányítása alatt 1961-ig. 1961-től a századot megszüntették és átalakították, létrehozva a 460. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” ELABA századot.

A 460. ELABA „Batajnica” légi bázison állomásozott és 1961. áprilistól kezdte meg működését. 1964-ben „Batajnica” katonai repülőtérről a Zágráb melletti „Pleso” légi bázisra, majd „Cerklje” bázisra irányították át.

A 460. ELABA századot 1964-től az 5. repülős (légi) hadtest „VaK”, 109. vadászbombázó repülő ezred (LBAP)^{^[6]} alá rendelték.

A század rendelkezett 1961-1967. közt jugoszláv „Soko-522”^{^[7]} katonai oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülőkkel.[8]

A 112. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV).

1953. februárban alakult meg a zemuni légi bázison a 112. összekötő zászlóalj^{^[9]} 1953-1959. közt a 7. repülős (légi) hadtest (VKOS) alá tartozott. 1959-ben a haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülős (légi) hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 112. összekötő zászlóaljat 1959-1964-ig az 1. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték. 1964-ben történő „Drvar-2” haderőreform során megszűnnek a VK-k és helyükre légi (repülős) hadtestek „Vazduhoplovni Avijacisjki Korpus” (VaK) alakulnak meg. a 112. összekötő zászlóalj az 1. VK-ból a létrejövő 1. repülős (légi) hadtest (VaK) alá sorolták be és 1967-ben átirányították „Nis” légi bázisra.[10]

A 127. ejtőernyős zászlóalj „Padobranski Bataljon” (PADB).

Az 1. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alárendeltségében alakult meg a 127. ejtőernyős zászlóalj, mely az 1959-es „Drvar-1” hadi reformizációt követően, az újvidéki (Novi Sad) 63. légi deszant dandár „Vazdusno-Desantna Brigada” (VDBR)^{^[11]} megszűnése során jöhetett létre.

1959. novemberében a 63. légi deszant dandárt megszűntették. Viszont létrehoznak három önálló deszant zászlóaljat „Samostalna Padobranska Bataljona” (SPB); a 127., 148., 159., és a három hadsereg parancsnokságokhoz (1. 3. 5. számú hadsereg 1959-től létrehozva) alá rendelték. A 127. PADB kezdetben a „Batajnica” bázison állomásozott, majd 1962-től „Zemun” bázisra irányították. A „Cerklje” évei során a zászlóaljhoz csatlakozott Csacsakból a „Cacak” bázison funkcionáló 1. hadsereg 252. ejtőernyős felderítő század „Padobransko-Izvidackih Ceta” (PIC avagy PADIC).

Mivel a szétaprózott önálló ejtőernyős struktúra, megnehezítette a képzést, 1964-ben a jugoszlávok ismét összevonás alá helyezték a korábban szétszedett és önállósított ejtőernyős egységeiket. Ennek tükrében 1964-ben a 159. és a 127. zászlóaljból létrehozták „Nis” városban lévő bázison az Ejtőernyős Továbbképző Központot „Padobranski Nastavni Centar” (PNC). Ezen központ erőiből, összevonva a 148. ejtőernyős zászlóaljjal, 1967. december 05-én pedig megalakult a 63. ejtőernyős dandár „Padobranska Brigada” (Padbr) „Nis” bázison. A dandár alá tartozott a PNC és a 148. ejtőernyős zászlóalj.^{^[12]}

A 123. fotogrametriai század „Eskadrila za Fotogrametriju” (EZF).

1957. januárban alakult meg 123. fotogrametriai^{^[13]} század „Eskadrila za Fotogrametriju” (EZF), mely század a 119. TRAP alárendeltségébe került.[14]

A 354. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE).

1961-ben az 1. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték az 1961. év elején a pulai 185. oktató-kiképző repülő ezredben (SAP)[15] megalakuló 354. felderítő repülő századot (IAE). A századot ellátták „T-33, TV-2/ITV-2” repülőkkel. Az 1. VK-ban a század ahol önálló századként 1964-ig funkcionált,

Az 1. „Vazduhoplovni Avijacisjki Korpus” (VaK) 1964. májusában jött létre az 1. „Vazduhoplovna Komanda” (VK) parancsnokságból, valamint a 3. „Vazduhoplovna Komanda” (VK) parancsnokságból és Jugoszlávia keleti régiójának légi egységeiből.

1964-től a 354. IAE század az 1. VaK önálló századaként működött tovább 1967-ig.1967-ben a 82. repülő dandár[16] alá sorolták, majd 1968-ban átalakították, felszámolták.[17]

A 177. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

A bázis 1953-ban alakult meg „Batajnica” reptéren, hozzárendelik a 7. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) 44. vadászbombázó repülős divíziójához (LBAD), mint 177. „Batajnica” légi bázis. A légibázis a 44. vadászbombázó divízió (LBAD) alá tartozott 1959-ig. A 177. légi bázishoz 1953-ban hozzárendelik a 63., 177., repülő technikai zászlóaljakat „Vazduhoplovni Tehnicki Bataljun” (VTB)^{^[18]}. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 177. VB-t az 1959-től 1964-ig működő 1. repülős (légi) parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK) vonják be.^{^[19]}

A 191. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

1953-ban „Zemun” légi bázison megalakult a 191. légi bázis. A bázist a 7. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) 44. vadászbombázó repülős divízióójához (LBAD) sorolták, ahol 1959-ig működött. 1956-ban hozzárendelik a 316. repülő technikai zászlóaljat „Vazduhoplovni Tehnicki Bataljun” (VTB). 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 191. VB-t az 1959-től 1964-ig működő 1. repülős (légi) parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK) vonják be.^{^[20]}

A 119. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP).[21]

(119. légi támogató ezred „Puk Pomocna Aviacija” PPA)

A repülőgép park modernizáció révén szovjet „Lisunov Li-3”^{^[23]} szállító repülő, az amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota^{^[24]} katonai szállító repülő, a német Junkers Ju-52.” szállító repülő és az amerikai (USA) „Sikorski S-51/Dragonfly”^{^[25]} mentő és szállító helikopterek szolgáltak az ezrednél. 1950. év végére öt repülős század, egy összekötő és egy helikopteres század alkotta a 119. TRAP-ot. Az ezred alá tartozott az 1949-ben megalakult 57. összekötő repülő század „Eskadrila za Vezu/ Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV)[26], mely század 1953-ban technikát és állományt kapott a légierő főparancsnokság pancsevói központi kiképző repülő századból „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE)^{^[27]}. 1949-ben a 119. TRAP-ból rendelkezésre álló technikából lehetőség adódott egy tartalékos besorolású ezred létrehozására. Ezen ezred volt a zemuni bázison megalakuló tartalékos 206. repülős szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP). Ezen ezred később „Batajnica” bázisra irányítják. Batajnica volt Jugoszlávia fővárosától, Belgrádtól északnyugatra helyezkedett el a Duna folyam mellett. A katonai repteret 1947-ben kezdték el építeni és 1951-re befejezték. Egy fúves és két aszfalttal lefedett reptéri kifutóval rendelkezett. A bázis a 177. katonai bázis „Vojna Baza” (VB) hadrendi megnevezést kapta meg. Nem keverendő össze a bázis az 1962-ben megépült belgrádi polgári nemzetközi repülőtérrel „Nikola Tesla”. A légierő főparancsnokság pedig a Belgrád melletti „Zimony” az az „Zemun” település „Donji Grad” városrészében a zemuni kórház melletti részen funkcionált közel ötszáz méterre a Duna folyamtól. [28] Fontos megemlíteni a régi
repülőterét Belgrádnak, mely „Zemun” területén „Donji Polje” részén működött[29]

[1] 1964. május 08-tól a „Drvar-2” haderőreform részeként az 1. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és más hadtesti parancsnokságok egységeiből megalakult az 1. légi (repülős) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK). Az 1. VaK főparancsnoksága „Zemun” bázison volt, de a hadtest erői állomásoztak „Batajnica, Ladevci, Nis, Skopje, Pristina” bázisokon. 1967. decemberében a főparancsnokságot átköltöztették „Nis” bázisra. 1986. februárban a „Jedinstvo” haderőreform részeként a megszűnő VaK helyébe a légierő és légvédelem körzeti parancsnokságai „RV I PVO” léptek, mely során az 1. VaK átkeresztelődött 3. RV i PVO megnevezésre. A 3. RV i PVO alá tartozott Jugoszlávia délkeleti légi és légvédelmi zónája, mely magába foglalta többek közt „Nis, Skopje, Pristina, Ladevci, Golubovic” bázisokat. A 3. RV i PVO továbbra is főparancsnokságát „Nis” bázison működtette. Az 1991-1992. jugoszláv háború kirobbanása során a korábbi Jugoszláv Néphadsereg 1992. májusra megszűnt, ezzel a korábbi légierő is feloszlott, a technikai és állomány jó része a szerb és montenegrói szövetségben újra reformálódó haderő Jugoszláv Hadseregbe „Jugoslavenska Armija” (JA) integrálódik, de a jugoszláv szövetségbél békés úton kiváló Macedónia is részesedett belőle, valamint hadizsákmányként a függetlenedő Szlovénia, Horvátország és Bosznia is. Továbbá a Jugoszláviához hű horvátországi szerb szakadárok és boszniai szerb haderő is meg örökölt némi technikát.

[2] 1960-tól 1964-ig a 7. repülős (légi) parancsnoksághoz „Vazduhoplovna Komanda” (VK) került.

[3] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[4] 1951. decemberében szerveződött meg és 1952. februárra már funkcionált a „Pancevo” légi bázison az 1. katonai körzeti összekötő század „Eskadrila za Vezu 1. Vojne Oblasti” (I. vo), mint hadtesti egység, ellátva bolgár (olasz Società Italiana Caproni cég leányvállalata) „Kaproni Bulgarski KB-11 Fazan” többcélú kisrepülőkkel, szovjet többcélú kétfedeles „Polikarpov Po-2” és többfunkciós brit „Avro-Anson” repülővel. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[5] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[6] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 109. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP).

[7] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_522

[8] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[9] 1959-1964-ig az 1. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték, 1964-től pedig az 1. repülős hadtest (VaK) alá. 1967-től „Nis” légi bázison állomásozott a zászlóalj. 1986-1992. közt a 3. „RV i PVO” légierő körzeti főparancsnokság alá rendelték. 1992. januárban feloszlatták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[10] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[11] LÁSD: Ejtőernyős képzés, deszant zászlóaljak.

[12]http://www.gradjanin.rs/reportaza-za-otadzbinu-vojnicku-i-ratnicku-cast-padobranci-63-padobranske-brigade/ , https:// www. znanje. org/ i/ i22/ 02iv02/ 02iv0227/ 63%20 padobranska % 20 tekst. htm, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana., http: // www. 63 padobranska. com/ 2002/ istorijat. htm, https: // sr.wikipedia.org/sr-el/63._падобранска_бригада

[13] https://hu.wikipedia.org/wiki/Fotogrammetria

[14] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[15] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet./A 185. oktató-kiképző repülő ezredben (SAP) .

[16] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 109. vadászbombázó repülő ezred LBAP.

[17] Meg kell említeni, hogy 1987-től ismét megkezdte működését egy 354. felderítő repülő század. Ezen század a 235. vadászbombázó repülő ezred átnevezéséből alakult meg. A 235. LBAE. 1961. áprilisban alakult meg a század a batajnicai bázisán a 88. ezrednek. A századot ellátták amerikai „F-84G” harci gépekkel. 1964-ben a „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. A 88. ezredet 1964-ben feloszlatták, és a 235. LBAE alá bevonták a 236. LBAE századot, majd a 235. LBAE, immár magába foglalva a korábbi 236. század technikáját és állományát, a 198. vadászbombázó ezredbe LBAP (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 198. vadászbombázó repülő ezred LBAP) integrálják be. A 236. LBAE. 1961. áprilisában alakult meg a „Batajnica” légi bázison a 88. LBAP ezredben (korábban 103. felderítő repülő ezredben, mint 236. vadászrepülő század LAE), ellátva amerikai „F-84G” harci repülőkkel. 1964-ben beintegrálták a 235. LBAE-be. A 235. LBAE. 1964-től a megszűnő 88 ezredből a 235. századot az 1. repülős hadtest (1.VaK) alá sorolják be, ahol 1966-tól a 198. vadászbombázó ezredből megalakult 98. vadászbombázó repülő ezredbe (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 198. vadászbombázó ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP). átirányították. A század „Ladevac” légi bázison állomásozott. 1967. májustól megérkeztek a századba a jugoszláv „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülő” harci repülők, majd 1986-1987-től az „IJ-21 Jastreb” jugoszláv felderítő harci gépek. A felderítő gépek révén a századot átkeresztelték 354. felderítő repülő századdá „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). Az 1966-ban, a 198. ezred átnevezésével létrejött 98. vadászbombázó repülő ezredet„Lovacko Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), 1976-tól repülő dandárként „Avijacijska Brigada” (ABR) működött tovább. A 354. IAE továbbra is a 98. repülős dandárban funkcionált, majd 1992-ben feloszlatták és beintegrálták a 98. dandárban működő 353.IAE századba. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[18] A 63. repülő technikai zászlóaljakat „Vazduhoplovni Tehnicki Bataljun” (VTB). 1953. februárban jött létre „Batajnica” légi bázison. A 177. VTB 1950-ben a 48. „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande (VTK), parancsnoksággá alá tartozott és „Batajnica” légi bázison funkcionált. 1953-ban sorolták a 177. légi bázis alá. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[19] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. A 177. VB-t az 1964-1986. közt működő 1. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 161. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 1. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO) alá rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[20] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén feloszlatták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[21] 1945. március 02-án a Jugoszláv Légierő parancsnoksága elrendelte egy Légi Szállító Csoport „Vazduhoplovna Transportna Grupa” (VTG) létrehozását, melyhez először egy légi szállító századot hoztak létre (1. légi szállító század), közvetlen a törzs irányítása alatt. A század létrehozására biztosított volt a felszerelés, technika, képzett személyzet. Elsőként hat darab repülőgépet vontak a csoportba; egy darab német szállító repülőgép „Junkers Ju-52” (hadizsákmány), az Egyesült Királyság Légi Erejétől (RAF) kapott egy darab többfunkciós brit „Avro-Anson” repülőt, egy darab brit kiképző „Percival Proktor” repülőt, egy darab német „Ju-52”, valamint a szovjetektől kapott két darab szovjet többfunkciós szállító „Lisunov Li-2” repülőt. Később, a háború végére tizenkét darabra bővül a szállító század légi flottája. A Légi Szállító Csoport „Vazduhoplovna Transportna Grupa” (VTG) márciusban történő megalakulása során magába integrálta a a korábban Visz (Vis) szigeten 1944-ben létrejött vezérkari törzs irányítása alatt álló összekötő repülős századot. Ezen századot átalakította és lényegében létrehozta belőle a 2. légi szállító századot. A bővülő személyzeti létszám és technika eredménye képen 1945. augusztus közepére a két század kiadott egy ezredet, így 1945. augusztusában megalakult az 1. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), „Zemun” bázison. 1948-ban az ezredet megreformálták és átnevezték 119. repülős szállító ezrednek „Transportni Avijacijski Puk” (119. TRAP), közvetlen a légierő főparancsnokság alá rendelve 1950-ig. 1950-től a JRV belül megalakultak a repülős „légi” hadtestek „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS). A 119. TRAP-ot a megalakuló 7. VKOS főparancsnokság alá rendelték. 1959-ben történő haderőreform részeként a megszűnő VKOS helyébe lépő légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) köréből a 119. TRAP, az 1. VK alá rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[22] A légi szállító ezred jelölése esetébe a jugoszláv szakirodalom használja a „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) megnevezést, de használja a „Vazduhoplovni Transportni Puk” (VTRP) megjelölést is.

[23] http: // www. repulomuzeum. hu/ Leltar/ Leltarfotok/ Li-2. htm, https: // www. youtube. com/ watch?v = P4WBT ny L0dQ

[24] https://en.wikipedia.org/wiki/Douglas_C-47_Skytrain

[25] https://en.wikipedia.org/wiki/Westland_WS-51_Dragonfly

[26] 1949-ben a 119. légi szállító repülő ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) igénye alapján alakult meg „Novi Sad” bázison az 57. összekötő repülő század „Eskadrila za Vezu/ Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV). 1953-ban a századba bevonták a korábban „Pancevo” bázison működő légierő központi kiképző repülő század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) egy részét.

[27] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/57. kiképző repülő század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE).

[28] https://www.011info.com/upoznaj-beograd/dom-vazduhoplovstva-u-zemunu--mesto-gde-je-ikar-zakovan

[29] https: // sr. wikipedia. org/ wiki/ % D0 % 92 % D0 % B0 % D0 % B7 % D0 % B4 % D1% 83% D1% 88% D0% BD% D0% BE_% D0% BF% D1% 80% D0% B8% D1% 81% D1% 82% D0% B0% D0% BD% D0% B8% D1% 88% D1% 82% D0% B5_ %D0%91%D0%B5%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4

„Donji Polje” régi reptér „Zemun”. forrás: http://www.staribeograd.com/galerija/v/mape/Aerodrom+Zemun.jpg.html

1959-től integrálták a 119. ezred alá az 1953-ban alakult meg a Jugoszláv Szocialista Nemzeti Föderatív Jugoszlávia, Szövetségi Végrehajtó Tanácsa „Savezno Izvrsno Vijece” (SIV) alá tartozó, 1958-ban a légierő a jugoszláv polgári légitársaság „Jugoslavenska Aerotransporta” (JU/JAT)^{^[1]} keretén belül létrehozott, önálló repülős századát „Vazduhoplovna Eskadrila SIV-a”[2], mely a Szövetségi Végrehajtó Tanácsot szolgálta ki.^{^[3]} Ezen század rendelkezett amerikai (USA) „Douglas Aircraft Company” által kifejlesztett „Douglas DC-6B”^{^[4]} négymotoros, alsószárnyas, túlnyomásos kabinnal ellátott, közepes és nagy hatótávolságú utasszállító repülőgéppel.^{^[5]} 1959-től a századot kivonták a jugoszláv polgári légitársaság „Jugoslavenska Aerotransporta” (JAT) alól és beintegrálták a légierő 119. légi szállító ezredébe „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), mint 1. számú speciális századot „Specijalna Eskadrila”.

[1] https://hr.wikipedia.org/wiki/Jat_Airways

[2] 1958-ban alakult meg Jugoszláv Polgári Légitársaság (JAT) különleges „SIV” repülő százada, melynek feladata volt a katonai vezérkar, és „Titó” marsall légi szállítása, a század amerikai „DC-6B” gépével. 1959-ben a századot bevonták a 119. ezredbe. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[3] https://hr.wikipedia.org/wiki/Savezno_izvr%C5%A1no_vije%C4%87e

[4] https://avioradar.hr/index.php/hr/hrvatska/524-bivsi-titov-douglas-dc-6b-u-dubrovniku

[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/DC%E2%80%936

„Donji Polje” régi reptér „Zemun”. forrás:Wikipedia

1961. márciusában az 1. speciális századból megalakították a 675. légi szállító századot „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE/MTRAE)[1] a „Batajnica” légi bázison és az akkor már 119. támogató repülő ezredként „Puk Pomocna Avijacija” (PPA) funkcionáló (1961-ig 119. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) egység alá rendelve.

[1] 675. TRAE. 1966-tól a 675. század önálló lett és közvetlen a légierő főparancsnokság (Komanda RV i PVO) alá került, kiszolgálva a vezetőség személyszállítási feladatainak ellátását, egyfajta „VIP” századként. Még ezen évben, 1966 a 138. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), alá rendelték a 675. századot. 1976-ban a 675. századot megreformálták és létrehozták belőle a 675. vegyes légi szállító csoportot „Mesovita Transportna Avijacijska Grupa” MTRAG. 1983-ig funkcionált, mint csoport, majd ezt követően ismét századként TRAE működött, a 138. légi szállító repülő dandárban (TRABR), (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 138. légi szállító repülő ezred TRAP). A század rendelkezett szovjet „Lisunov Li-3” szállító repülővel, amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota” katonai szállító repülővel, amerikia (USA) „Douglas DC-6B” szállító repülővel, szovjet „Il-14” kis hatótávolságú szállító repülőgéppel, szovjet „Il-18” közepes hatótávolságú személyszállító repülőgéppel, szovjet „AN–12” (NATO-kódja: Cub) Antonov tervezőiroda által, az AN–10-ből kifejlesztett négy légcsavaros gázturbinával felszerelt, vállszárnyas katonai teherszállító repülőgéppel, szovjet „AN-26” (NATO-kódja: Curl) kéthajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgéppel, szovjet „JAK-40” utasszállító kisrepülőgéppel, német „Dornier Do-20” személyszállító repülővel, amerikai (USA) „Boing 707-cargo” négyhajtóműves, keskenytörzsű sugárhajtású utasszállító repülőgéppel, amerikai (USA) „Boing 727” három-hajtóműves (trijet) keskeny törzsű utasszállító repülőgéppel, amerikai (USA) Learjet 25” gyors személyszállító kisrepülővel, francia „SE 210 Caravelle” kis-közepes hatótávolságú személyszállító repülővel, francia „Dassault Falcon 50” közepes hatótávolságú személyszállító repülővel. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

„Batajnica” katonai légi bázis. forrás: Wkipedia

„Tuzla-Dubrava” katonai reptér és bázis. forrás: https://www.facebook.com/jna1951/posts/vojni-aerodrom-dubrave-tuzlaizgradnja-aerodroma-je-trajala-je-sve-od-1957-do-196/2192099727522220/

A 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP).^{^[1]}

A 204. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP).[3]

1959-ben „Drvar-1” haderőreform[4] részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 7. VKOS, 44. divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 1. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került. Az ezred 1953-1958. közt vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), majd 1958-1991. közt ismét vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) funkcionált.

A batajnicai 204. LAP[5] 1961-től rendelkezett „Sabre F-86E”^{^[6]} amerikai transzszonikus vadászrepülőgépekkel 1963-ig. 1963-tól szolgálatba álltak a szovjet „MIG” harci repülők, azok különböző verziói „F, PFM, R, M. MF, BIS, BIS-K”. 1961-ben alakult meg a 204. vadászrepülő ezredben „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) a 127. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)[7], a 128. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)[8]. 1961-ben a pulai 185. oktató-kiképző repülő ezredből[9] a 204. ezred alá vonták be, a továbbiakban Batajnicában állomásozó 129. vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)[10]. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus (VaK) lép. A 204. LAP az 1. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább.[11]

A 211. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN).

Az 1. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN).

Az 1955. júniusában megalakult 211. ezred „pVOJIN”[12], a 1. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovni Komanda” (VK) alá rendelték. 1959. januárjában a 211. pVOJIN ezredet átkeresztelték 1. pVOJIN ezreddé. A parancsnokságot „Zemun” bázisról „Batajnica” bázisra helyezték át. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. Az 1. pVOJIN ezredet a megszűnő 1. VK parancsnokság alól az 1. légivédelmi zónába^{^[13]} sorolják be, ahol 1968-ig funkcionált. Már 1963. januártól a „Zemun” bázisról „Batajnica” bázisra költözött. 1968-tól az 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” alá tartozó 11. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO)[14] alá rendelték.[15]

[1] 1945. májusában Zadarban megalakuló 1. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) fő része az 1945. augusztusban a 4. bombázó repülős divízióba „Bombardeska Avijacijska Divizija” (BAD) transzportálódik át, de egy másik részéből az ezrednek 1947. májusában a mosztári légi bázison megalakuló 1. felderítő repülő ezredbe „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP) integrálódik be. Az ezredet ellátták brit „Spitfire” vadászrepülőkkel és „Hawker-Hurrican” kis hatótávolságú vadászrepülőgéppel, amit az 1. vadászrepülő ezredtől kapott, valamint amerikai „”North American T-6 Texan/Harvard , kiképző repülőkkel, jugoszláv „Ikarus Aero-2” többcélú elsősorban kiképző repülőkkel és szovjet „JAK-9P” vadászrepülőkkel, amit a Repülős Katonai Főiskolától kapott és 1951-ig szolgáltak. Az 1. IAP 1948-ban átszerveződik és létrejön a 103. felderítő repülő ezred (IAP). A 103. IAP ezredet 1948-ban a zemuni JRV központi parancsnoksága alá integrálják be. A 103. IAP 1952-ig felderítő-vadászrepülő ezreként, később pedig felderítő-bombázó repülő ezredként funkcionált. 1949-ig Mosztárban állomásozott az ezred, majd Pancsevóba lévő légi bázisra irányítják. 1951. és 1952. közt „Batajnica” bázison állomásozott az ezred 1960-ig, majd az 1957-től épülő boszniai Tuzlába (Dubrava katonai reptér) irányították. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[2] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[3] A 204. vadászrepülő ezredet (LAP) 1949. decemberében alakult meg a 21. vegyes repülős divízió „Mesovita Avijacijska Divizija” (MAD) egységeként Zadarban (bázis Zemunik). A 204. ezred 1949-1953. közt vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP). Már a következő évben áthelyezték a „Zemun” bázisra, ahol 1951-ig állomásozott az ezred. 1951-től „Batajnica” bázisra került át. 1950-ben került át a 21. vegyes repülős divízióból (MAD) a 44. vadászrepülős divízióba (LAD). 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 44. divízió a 3. VKOS alá került. 1949-1950. közt az ezredet felszerelték szovjet „JAK-3” kiképzési és oktatási célra használt harci repülőkkel. 1950-től 1953-ig pedig jugoszláv „Ikarus S-49A” harci repülőgépekkel. 1953-tól „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgépek léptek szolgálatba 1958-ig. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[4] Bezbednost Zapadnog Balkana, Casopis Beogradske skole za studijebezbednosti, broj: 6jul-septembar 2007

[5] Sasa Oluic, Goran Antic, Bojan Dimitrijevic: 204. lovacki avijacijski puk

[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9386_Sabre

[7] A 127. LAE 1961-ben alakult meg a 204. ezredben „Batajnica” bázison, ellátva amerikai „F-86E” harci repülőkkel. 1962-tól már szovjet „MIG-21F (L-12) repülők szolgáltak a században. 1964-ben a századot átkeresztelték 126. LAE századra, mivel ekkor, 1964-ben a 117. ezredből (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 117. vadászbombázó ezred LBAP) átkerült az ott 126. LAE-ként funkcionáló század. A két századot a 204. ezredben egybevonták és 126. LAE-ként funkcionáltak. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[8]A 128. LAE. 1961-ben alakult meg a 204. ezredben „Batajnica” bázison, ellátva amerikai „F-86E” harci repülőkkel. 1963-tól már szovjet „MIG-21F (L-12) repülők szolgáltak a században. 1964-ben a századot átkeresztelték 127. LAE századra. Mind ezek mellett megmaradt a 128. vadászrepülő század is, mivel a lehetőség adott volt, hogy az átkeresztelt 1964. előtti 128. század, mellett 1964-től ismét felállítsanak egy 128. vadászrepülő századot. 1976. novemberében alakult meg „Batajnica” légi bázison a 128. „szuperszónikus” repülő pilóta képző központ „Centar za Preobuku Pilota Supersonicne Avijacije” (CZPPSA). 1977-ben a 204. ezred 128. vadászrepülő századát kivonták a 204. ezred alól és önálló századként a kiképzésben és oktatásban funkcionált tovább, mint központi kiképző egység „ Centra za Preobuka” (CZP). Ellátták szovjet „MIG-21/PFM” (L-14), MIG-21/U (NL-16), MIG-21/UM (NL-16M) katonai vadászrepülőkkel. 1982-től vadászrepülő századként ismét a 204. ezredbe került. A század kiképzési-oktatási feladatot szolgáló technikájának egy részét a 185. oktató-kiképző repülő ezred, 129. vadászrepülő századába került. (LÁSD: Oktatás és képzés fejezet/ 185. ezred.) A 204. ezredben a 128. vadászrepülő századot 1990-ben feloszlatták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[9] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet./ Az 185. oktató-kiképző repülő ezred (SAP).

[10] 1961. áprilisában alakult meg a pulai 185. kiképző ezredben a 129. LAE. 1961-1964. közt a századot a 204. vadászrepülő ezredbe vonják be. 1967-től a 117. vadászrepülő ezredbe irányították át a 129. vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE). A század „Batajnica” bázison állomásoztatta erőit 1968-1969. közt ellátva amerikai „F-86E” harci repülőkkel, majd ezt követően a jugoszláv „G-2 Galeb” harci repülőkkel. 1975. áprilisában a 129. LAE egy részéből létrehozták a 229. vadászbombázó repülő századot (LBAE), amit ismét bevontak a pulai 185. kiképző ezredbe, ellátva jugoszláv „G-4 Galeb” harci repülőkkel. 1991-1992. közt „Golubovic” bázisra irányították és bevonták a 172. vadászbombázó repülő ezredbe (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 172. vadászbombázó repülő ezred LBAP). Meg kell említeni, hogy a 129. LAE azon része, mely nem integrálódott be a 229. LBAE alá, az megmaradt 129. LAE-ként a 117. ezredben 1982-ig. 1982-től a 129. LAE-t bevonták ismét a pulai 185. kiképző ezred alá. A századot ellátták a batajnicai 128. kiképző-oktató központtól kapott technikával, repülőkkel (MIG-21 szovjet repülő család) és pilótákkal. Az 1991-ben kitörő horvátországi háború során a századot a 117. ABR alá vonták be és 1991. szeptemberben a tuzlai bázisra irányították át Pulából. A 117. ABR-ben a 105. vadászbombázó repülő ezred (LBAP) alá került (LÁSD: Oktatás és képzés fejezet/A 105. vadászbombázó ezred. ) bevonásra, ahol 1992. januártól kezdte meg a század a szolgálatát. 1992. áprilistól bevonták a Repülős Katonai Akadémia VVA (LÁSD: Oktatás és képzés) alá és Tuzlából kivonásra került „Pristina” bázisra. 1992. májusban megszűnik a század és technikai parkját és állományát a 83. és 204. vadászrepülő ezredbe integrálták (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/83. és 204. vadászbombázó ezred). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[11] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[12] 1951. márciusában alakult meg a 101. bVOJIN zászlóalj, „Zemun” (Beograd) bázison. A zászlóalj három légtérfigyelő és légi jelentő „Vazdusno Osmatranje i Obavestavanje o Vazduhoplovna” (VOOV) század, tizenhat megfigyelő állomáshely alkotta, majd 1951-től már rendelkezett négy radarral és egy radar századdal. 1951. márciusában alakult meg a 103.b VOJIN zászlóalj, „Skopje” (Skopski Petrovec) bázison. A zászlóalj két légtérfigyelő és légi jelentő „Vazdusno Osmatranje i Obavestavanje o Vazduhoplovna” (VOOV) század, tíz megfigyelő állomáshely alkotta.1955. júniusban a belgrádi 101. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító zászlóaljat „Bataljun VOJIN” (bVOJIN) és 1955. májusban a szkopjei 103. bVOJIN zászlóaljat , beintegrálták ezred szintre felfejlesztett és létrejött zemuni bázison állomásozó 211. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredbe „Puk VOJIN” (pVOJIN). A Jugoszláv Légierő és Légvédelem strukturáját, az 1950-es évektől reformon ment keresztül. 1950-1959. közt, a korábbi divízió önállóságát megszüntették és a légierő és légvédelem közvetlen főparancsnoksága (KM JRV i PVO) alá, illetve az 1950-től létrejövő légi (repülős) hadtestek „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) alá osztották be. A 211. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredbe „Puk VOJIN” (pVOJIN) a 7. VKOS alá került, ahol 1959-ig működhetett. 1959-ben „Drvar-1.” haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg.

[13] LÁSD: Légvédelem és légtérmegfigyelés fejezetet.

[14] LÁSD: Légvédelem és légtérmegfigyelés fejezetet.

[15] Légtér Megfigyelő, Jelentő és Irányító Felügyelet „Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje” (VOJIN).forrás: https://sr.wikipedia.org/wiki/VOJIN, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

A 3. repülős (légi) hadtesti parancsnokság.

A 3. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) 1959. novemberben alakult meg a már júniusban erről rendelkező „Drvar” hadi modernizációs tervezet alapján, a megszűnő 7. Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) hadtestben funkcionáló 39. vadászbombázó divízióból „Lovacka Bombarderska Avijacijska Divizija” (LBAD), illetve a 29. vadászbombázó divízióból „Lovacka Bombarderska Avijacijska Divizija” (LBAD) „Skopski Petrovac” légi bázis parancsnoksággal. A régi „Skopje” repülőtere a mai „Aerodrom” városrész területén helyezkedett el, a Jugoszláv Néphadsereg „Goce Delcev“ laktanyánál. 1920-ban épült, 1941-ben a német légierő lebombázta. A légi bázis helyett 1928-tól funkcionált a „Skopje” várostól délkeletre eső „Petrovec” település mellett újonnan megépülő „Skopski Petrovec” légi bázis, napjainkban „Skopje” polgári nemzetközi reptere. „Skopski Petrovec”[1] mellett „Nis” légi bázis is a 3. VK parancsnoksághoz tartozott. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép.1964-ben a 3. VK átformálják és beintegrálják a megalakuló 1. repülő (légi) hadtestbe „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK)[2].

A 3. VK. alá rendeltek több olyan egységet, mely korábban alakult meg és már a korábbi strukturális formációban, divíziók, jelen volt, de volt olyan egység, mely a légi avagy repülős hadtesti parancsnokságban alakult meg. A 3. VK esetében, a hadtesti parancsnokság alá tartozott;

- összekötő század „Eskadrila za Vezu” (EZV)/ 1961-től 891. összekötő repülős század „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV), könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA)/ 1961-től 461. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA), a 103. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV), 148. ejtőernyős zászlóalj „Padobranski Bataljon” (PADB), a 161. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), a 165. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), a 198. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), a 107. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), 81. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), a 94. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijavijski Puk” (LAP), a 116. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP).

Az összekötő század „Eskadrila za Vezu”

1951. decemberében szerveződött meg a 7. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS), 39. divízió alá rendelve és 1952. februárra már funkcionált a „Skopski Petrovec”[3] légi bázison a 3. katonai körzeti összekötő század „Eskadrila za Vezu 3. Vojne Oblasti” (III vo)^{^[4]}, mint hadtesti egység, ellátva bolgár (olasz Società Italiana Caproni cég leányvállalata) „Kaproni Bulgarski KB-11 Fazan”^{^[5]} többcélú kisrepülőkkel, német egymotoros „Fieseler Fi 156 Storch (Roda)”, valamint szovjet többcélú kétfedeles „Polikarpov Po-2” és „Po-2B” repülőkkel, jugoszláv Utva 212 kiképzési célra használt gyakorló repülőkkel, jugoszláv „Ikarus Aero-2” többcélú elsősorban kiképző repülőkkel, jugoszláv „UTVA Aero-3” kiképző repülőkkel. 1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. Az 1959-ben megszűnő 7. légi (repülő) hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) hadtestben funkcionáló 39. divízióban működő 3. katonai körzet „Vojna Oblast” (VO) „Skopje” századot beintegrálták a VKOS helyét átvevő, 1959-1964. közt funkcionáló 3. hadtesti légi parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és létrehoztak egy a „Batajnica” légi bázison funkcionáló parancsnoki összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu” (EZV), mely 1961-ig működött. 1959-ben a századot átszervezték, megreformálták és a 3. hadtesti légi parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték, ahol 1961. áprilisban létrehozzák a századból a 891. összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV)[6]. 1961. májusban már átirányították a 81. támogató repülős ezredbe „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA).

A könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA).

1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. 1959-ben a 7. a repülős hadtesti parancsnokság (VKOS), 29. divíziója alá tartozó „Nis” bázison 1953-1959. közt kiképző/oktató repülő század, amerikai „F-47D Thunderbolt”^{^[7]} kiképzési célra tartott vadászrepülőgépekkel és később jugoszláv „Ikarus Aero-2”^{^[8]} többcélú elsősorban kiképző repülőkkel ellátva, 1959-től beintegrálták a VKOS helyett funkcionáló 3. hadtesti légi parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK).^{^[9]} A 3. VK alá rendelt század 1959-től, mint könnyű harcoló repülő századként „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA) funkcionált tovább az 3. VK parancsnokság közvetlen irányítása alatt 1961-ig. 1961-től a századot megszüntették és átalakították, létrehozva a 461. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA)[10] századot.

A 103. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV).

1959. alakult meg „Skopski Petrovec” légi bázison a zászlóalj szintű erőket összekötő 103. számú összekötő zászlóalj, mely 1964-ig funkcionált, majd feloszlatták.^{^[11]}

A 148. ejtőernyős zászlóalj „Padobranski Bataljon” (PADB).

Az 1. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alárendeltségében alakult meg a 148. ejtőernyős zászlóalj, mely az 1959-es „Drvar-1” hadi reformizációt követően, az újvidéki (Novi Sad) 63. légi deszant dandár „Vazdusno-Desantna Brigada” (VDBR)^{^[12]} megszűnése során jöhetett létre. 1959. novemberében a 63. légi deszant dandárt megszűntették. Viszont létrehoznak három önálló ejtőernyős zászlóaljat „Samostalna Padobranska Bataljona” (SPB); a 127., 148., 159., és a három hadsereg parancsnokságokhoz (1. 3. 5. számú hadsereg 1959-től létrehozva) alá rendelték. A 148. PADB kezdetben a „Skopje” bázison állomásozott, majd 1961-től „Nis” bázisra irányították. A „Nis” évei során a zászlóaljhoz csatlakozott Szkopjéból a „Skopski Petrovec” bázison funkcionáló 3. hadsereg 524. ejtőernyős felderítő század „Padobransko-Izvidackih Ceta” (PIC avagy PADIC). 1967-ben a zászlóaljat bevonták az 1967. december 05-én „Nis” bázison megalakuló 63. ejtőernyős dandár „Padobranska Brigada” (Padbr) alá. [13]

A 161. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB)

A 162. reptéri parancsnokságból „Nis” 1948-ban megalakult a 161. repülő technikai zászlóalj „Nis”, mely egységet beintegrálták a 81. támadó-harci repülő ezred „Jurisni Avijacisjki Puk” (JAP) kíséretben az 1953. márciusban a megalakuló 161. légi bázisba. A 161. légi bázishoz 1953-ban hozzárendelik a 127., 161., 201., repülő technikai zászlóaljakat „Vazduhoplovni Technicki Bataljun” (VTB). A 127. repülő technikai zászlóalj „Nis” városban lévő légi bázison alakult meg 1951-ben, majd a 150. támadó-harci repülő ezred „Jurisni Avijacisjki Puk” (JAP) kíséretében az 1953-ban megalakuló 161. légi bázishoz csatolják. A 201. repülő technikai zászlóalj (VTB) Leskovac”, 1953-ban a megalakuló 161. légi bázishoz csatolják. A 161. légi bázis 1953-1959. közt a 7. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) 29. vadászbombázó repülős divízióhoz (LBAD) tartozott. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 161. VB-t az 1959-1964. közt funkcionáló 3. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték.^{^[14]}

A 165. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

A 165. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB) „Skopski Petrovec” 1953. márciusában alakult meg az 1928-tól már funkcionáló repteren.[15] A 165. légi bázishoz 1953-ban hozzárendelik a 75., 103., 165. repülő technikai zászlóaljakat. A 75. és 165. repülő technikai zászlóalj beintegrálódik a 165. légi bázisba. A 165. reptéri parancsnokságból „Skopje” 1948-ban megalakult a 103. repülő technikai zászlóalj, mely egységet beintegrálták a megalakuló 165. légi bázisba. A 161. légi bázis 1953-1959. közt a 7. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) A 39. vadászbombázó repülős divíziójához (LBAD) tartozott.

1959-ben a VKOS megszűnik és helyébe a divízióból létrehozott, 1964-ig működő repülős (légi) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK), lép. A 165. légi bázist az 1959-1964. közt funkcionáló 3. repülős (légi) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.^{^[16]}

[1] Épült 1928-ban. https://en.wikipedia.org/wiki/Skopje_International_Airport, https://flix.rs/aerodrom-skoplje-prevoz-putnika-do-aerodroma/

[2] 1964. május 08-tól a „Drvar-2” haderőreform részeként az 1. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és más hadtesti parancsnokságok egységeiből megalakult az 1. légi (repülős) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK). Az 1. VaK főparancsnoksága „Zemun” bázison volt, de a hadtest erői állomásoztak „Batajnica, Ladevci, Nis, Skopje, Pristina” bázisokon. 1967. decemberében a főparancsnokságot átköltöztették „Nis” bázisra. 1986. februárban a „Jedinstvo” haderőreform részeként a megszűnő VaK helyébe a légierő és légvédelem körzeti parancsnokságai „RV I PVO” léptek, mely során az 1. VaK átkeresztelődött 3. RV i PVO megnevezésre. A 3. RV i PVO alá tartozott Jugoszlávia délkeleti légi és légvédelmi zónája, mely magába foglalta többek közt „Nis, Skopje, Pristina, Ladevci, Golubovic” bázisokat. A 3. RV i PVO továbbra is főparancsnokságát „Nis” bázison működtette. Az 1991-1992. jugoszláv háború kirobbanása során a korábbi Jugoszláv Néphadsereg 1992. májusra megszűnt, ezzel a korábbi légierő is feloszlott, a technikai és állomány jó része a szerb és montenegrói szövetségben újra reformálódó haderő Jugoszláv Hadseregbe „Jugoslavenska Armija” (JA) integrálódik, de a jugoszláv szövetségbél békés úton kiváló Macedónia is részesedett belőle, valamint hadizsákmányként a függetlenedő Szlovénia, Horvátország és Bosznia is. Továbbá a Jugoszláviához hű horvátországi szerb szakadárok és boszniai szerb haderő is megörökölt némi technikát.

[3] https://hr.wikipedia.org/wiki/Skoplje

[4] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Kaproni_Bulgarski_KB-11_Fazan

[6] A 891. összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV) 1961. áprilisában a 3. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá tartozó szkopjei bázisán alakult meg. Repülőgép parkját jugoszláv „Kurir” kiképző és oktató repülőgépek alkották. Megalakulását követően 1961. májusban a 81. támogató repülős ezred „Puk Pomocni Avijacijski” PPA (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 81. vadászbombázó repülő ezred LBAP) alá került, ahol 1964-ig funkcionált. 1964-ben miután a 81. PPA feloszlott a század 1964-1965. közt a korábbi repülős (légi) hadtesti parancsnokság (VK) helyére lépő repülős hadtest (VaK), 1. VaK alá került, ahol Szkopje-Petrovác légi bázison állomásozott. 1965-től 1966-ig a 198. vadászbombázó repülő ezred LBAP (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 198. vadászbombázó ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP), alá sorolták be, majd 1966-tól a 107 támogató repülő ezred „Puk Pomocne Avijacije” PPA (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 107. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP), alá. 1968-tól a század reformizációja zajlik, mely során a „Skopski Petrovac” reptéren állomásozó 98. repülő dandár „Avijacijska Brigada” ABR (korábban 198. vadászbombázó ezred LBAP), szárnyai alá került. Itt a század 1980-tól, mint 891. helikopter osztály „Helikopterska Odeljenja” (HO), funkcionál tovább, rendelkezve jugoszláv (licensz alapján gyártott) „SA-341 Gazela” helikopterekkel. 1985-ben a századot átnevezték 891. helikopteres felderítő és összekötő századnak „Helikopterska Eskadrila Izvidacka i Veza” (HEIV) és 1988-ban „Nis”, majd „Golubovic” bázisra irányították. 1992-ben kivonásra került Szerbiába. 1981-ben alakult meg a „Golubovic” bázison a 898. helikopter osztály „Helikopterska Odeljenja”. 1985-ben a helikopteres egységet a titográdi „Golubovic” 423. katonai légi bázishoz „Vazduhoplovna Baza” (VB) rendelve átneveztek 898.. felderítő- összekötő helikopter századdá „Helikopterska Eskadrila za Izvidanje i Vezu” (HEIV), mely századot el láttak „SA-341.” Gazela helikopterekkel. 1988-ban beintegrálták a 891. helikopteres felderítő és összekötő századba „Helikopterska Eskadrila Izvidacka i Veza” (HEIV), mint osztályt és „Golubovic” bázison állomásoztatták.1981-ben a 898. HEIV századhoz irányították az 1968-ban Titográd bázison (régi reptér) az akkor 423. VB állomásozó önálló összekötő repülő osztályt (AOV). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[7] https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt

[8] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Aero_2

[9] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[10] A 461. ELABA „Nis” légi bázison állomásozott és 1961. áprilistól kezdte meg működését az 3. VK-ban, ahova 1964-ig tartozott. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. 1964-ben a „Drvar-2” hadi modernizációs tervezet alapján, a 3. VK átformálják és beintegrálják a megalakuló 1. repülő (légi) hadtestbe (VaK), így a 461. ELABA is az 1. VaK alá kerül. 1966-tól az ELABA kivonásra került a hadtesti közvetlen parancsnokság alól és besorolták a 98. repülő dandárba (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ 198. vadászbombázó repülő ezred) , alá és „Pancevo” légi bázisra irányították át. A 98. dandárban 1978-ig funkcionált, majd közvetlen az 1. VaK hadtesti parancsnoksághoz került önálló ELABA-ként. 1981. novemberében a századot az 525. kiképző és oktató századba (TAE) vonták be (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/Az 525. kiképző és oktató század TAE). A 461. ELABA rendelkezett 1961-1977. közt jugoszláv „Soko-522” katonai oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülők, 1976-1981. közt pedig jugoszláv Soko J-20 Kraguj többcélú repülők szolgáltak és „UTVA-66. jugoszláv repülők. 1973-ban megérkeztek a századba a jugoszláv „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülők is. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[11] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[12] LÁSD: Ejtőernyős képzés, deszant zászlóaljak.

[13] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[14] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 161. VB-t az 1964-1986. közt működő 1. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 161. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 3. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO), majd 1992-ben a horvátországi és boszniai háború során a 1992-től az 1. RV i PVO alá rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[15] Skopje esetében lényegében három repülőtérről is beszélhetünk. Az első 1920-ban épült a mai „Aerodrom” városrész területén. A második „Skopski Petrovec” 1928-ban épült és vette át a korábbi reptér szerepét, kialakítva a katonai légi bázist. A harmadik polgári célú füvesített pályájú „Stenkovec-Skopje” (AeroClub), mely 1976-1986. közt épült és kapott engedélyt, sport célú repülésre.

[16] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 165. VB-t az 1964-1986. közt működő 1. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 165. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 3. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO), majd 1992-ben a horvátországi és boszniai háború során a az 1. RV i PVO alá rendelték és „Ponikva” reptére irányították át. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

Légi bázis „Nis”. forrás: www.paluba.info

Légi bázis „Skopje” (Skopski Petrovec). forrás: www.paluba.info

„Skopje” régi légi bázisa. forrás: Wikipedia

A 198. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP).[1]

1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 7. VKOS, 39. divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 3. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került. Az ezred 1949-1952. közt vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), 1952- 1966. közt vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP) működött tovább és a szkopjei „Skopski Petrovec” légi bázison állomásozott. Az ezred kezdetben szovjet „JAK-3”[2] harci vadászrepülőkkel, és egyéb oktató repülőkkel rendelkezett, de 1952-től 1954-ig már amerikai „F-47D Thunderbolt”[3] vadászrepülőgépek szolgáltak. A következő időszakban, 1954-1966. közt „F–84 G Thunderjet”^{^[4]} amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülők érkeztek az ezredbe. 1961-ben a 198. ezreden belül két vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila (LBAE) működött, a 241. és 242. századok.[5]

A század a 3. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább.

A 107. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP).[6]

( A 107. helikopter ezredként „Helikopterski Avijacijski Puk” HEP)

1960. októberben alakult meg „Nis” bázison, szovjet „Mi-4” helikopterekkel ellátva, a 34. helikopteres század „Helikopterska Eskadrila” (HE) a 107. helikopter ezredben, ahol ezen hadrendi megnevezéssel 1961. márciusig funkcionál, majd átnevezték 780. légi helikopteres szállító századdá (TRHE)[7], valamint szintén 1960. októberben a „Nis” bázison, szovjet „Mi-4” helikopterekkel ellátva, a 48. helikopteres század „Helikopterska Eskadrila” (HE) a 107. helikopter ezredben, ahol ezen hadrendi megnevezéssel 1961. márciusig funkcionál, majd átnevezték 781. TRHE[8] századdá.

1961-ben további légi helikopteres szállító század „Transportni Helikopterski Puk” (TRHE) alakultak meg a 107. ezredben. 1961. áprilisában „Nis” bázison alakult meg a 107. helikopter ezredben (HEP) a 782. TRHE[9], mely század még ezen évben átirányításra került a 88. . támogató repülő ezredbe „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)[10].

1961-ben a 119. TRAP ezredből a 81. ezredbe, majd a 81. támogató repülő ezredből „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)[11] a 107. ezredbe irányították át a 677. légi helikopteres szállító századot „Transportni Helikopterski Puk” (TRHE)[12] 1973-ban visszakerült az 1968-tól 119. helikopteres légi szállító ezredként „Transportni Helikopterski Puk” (TRHP) funkcionáló, de 1973-tól már 119. PPA-ként működő ezredébe.

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. Az ezred a 3. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább.

Kezdetben szovjet ”Lisunov Li-2”^{^[13]} utas- és teherszállító repülők tartoztak az ezredbe, de 1953. után lecserélték jugoszláv „Ikarus S-49A”^{^[14]} harci repülőgépre, melyek 1957-ig szolgáltak. 1957. után állították szolgálatba a amerikai „F-47D Thunderbolt”^{^[15]} vadászrepülőgépet 1960-ig. A 107. vadászbombázó repülő ezredet ellátták továbbá jugoszláv „Ikarus Aero-2C”^{^[16]} többcélú elsősorban kiképző repülőkkel, valamint jugoszláv Utva 213-3/Vihor^{^[17]}, kiképzési célra használt gyakorló repülőkkel és szovjet „JAK-9”^{^[18]} harci vadászrepülőkkel. Mivel 1960-tól 1964-ig helikopter ezredként funkcionált a 107. ezred, ezért ellátták az 1973-ig szolgáló szovjet „Mi-4”^{^[19]} polgári és katonai rendeltetésű szállító helikopterekkel és amerikai (USA) „Sikorski (H-19) S-55/Chickasaw”^{^[20]} helikopterekkel.

A 81. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP).[21]

(A 81. támogató repülő ezred „Puk Pomocne Avijacije” PPA)

1953-1961. közt a 81. vadászbombázó ezredként működött (LBAP), majd 1961-től pedig az ezred 81. támogató repülő ezredként „Puk Pomocne Avijacije” (PPA) funkcionált és „Nis” bázison állomásozott. A 81. PPA haditechnikáját a 677. szállító repülő század „TRAE” (Nis bázis)^{^[22]} a német szállító repülőgépeivel „Junkers Ju-52”^{^[23]}, illetve a 891. összekötő repülő század „AEV” (Skopski Petrovec bázis)^{^[24]} a „jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir”^{^[25]} repülőivel alapították meg. A 81. PPA a 3. repülős (légi) hadtesti parancsnokság (VK) alá sorolták, ahol 1964-ig funkcionált, majd a „Drvar-2” fejlesztési reformizációs terv alapján feloszlatták.^{^[26]}

1961-ben a 3. VK alá tartozó 107. helikopter ezredből (HEP) a 782. légi helikopteres szállító századot „Transportni Helikopterski Puk” (TRHE)^{^[27]} átirányították a 81. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) alá. 1964-ben a 81. PPA ezredet megszüntették, így a 782. TRHE átirányításra került a 97. PPA^{^[28]} ezred alá.

[1] 1949. novemberében alakult meg 198. vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) a „Skopje” bázison. 1953-ban a 39. divízió alá helyezték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 39. divízió a 7. VKOS alá került. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Yakovlev_Yak-3

[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt

[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9384_Thunderjet

[5] A 241. LBAE. 1961-ben alakult meg a 198. LBAP ezredben, a „Skopski Petrovec” (Skopje) légi bázison, ellátva 1971-ig amerikai „F-84G”, majd 1971-től jugoszláv „J-21 Jastreb”, 1988-tól pedig jugoszláv „J-22 Orao” harci repülőkkel. 1992-ben a századot kivonták „Skopski Petrovec” bázisról és „Ladevci” bázisra irányították át.

A 242. LBAE. 1961-ben alakult meg a 198. LBAP ezredben, a „Skopski Petrovec” (Skopje) légi bázison, ellátva 1971-ig amerikai „F-84G”. 1966-ban feloszlatták és a technikai parkját, valamit állományát a 241. LBAE-ba integrálták be. Fontos megemlíteni, hogy 1968-tól megkezdte működését egy 242. LBAE század. Ezen század előtörténete, hogy 1961. áprilisban alakult meg, mint 120 vadászrepülő század (LAE) a 83. vadászrepülő ezredben (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 83. vadászrepülő repülő ezred „Lovacka Avijacijski Puk” LAP). Zemunik bázison (Zadar). 1963-ban „Titograd” bázisra irányították át. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép, mely 1964-1966. működött. A század a 9. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább, az ott működő 97. ezredben LBAP (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/97. vadászbombázó repülő ezred LBAP). 1968-ban átnevezték 242. vadászbombázó repülő századnak „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A századot ellátták amerikai „F-84E” harci repülőkkel. 1969-ben a századot a 172. LBAP ezredbe (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 172. vadászbombázó repülő ezred LBAP) vonták be, ahol 1970-től jugoszláv „Jastreb J-21” 1988-89-től pedig jugoszláv „Orao J-22” harci repülőkkel látták el. Tehát a két 242. század nem keverendő, a fentiek alapján. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[6] 1945-ben az 1. vegyes repülős divízióba (MAD) alá sorolták be a 421. támadó-harci repülő ezredet „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP). Az ezredet 1948-ban átnevezték 107. támadó-harci repülő ezreddé (JAP) bázis „Leskovac”, és az 1. MAD-ból létrejövő 29. támadó-harci repülős divízió (JAD) alá sorolták be, mint 107. JAP-ot. A 107. JAP 1948-1953. közt támadó-harci repülős ezredként „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP) funkcionált. 1949-1953. közt az ezredet „Nis” bázisról átirányították „Leskovac” reptéri bázisra. 1949-ben az ezredet a 29. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 29. divízió a 7. VKOS alá került. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[7] 780. TRHE. Az 1961-ben megalakult századot ellátták szovjet „Mi-4” polgári és katonai rendeltetésű szállító helikopterrel. 1964-ben a századot „Nis” bázisról átirányították „Pleso” (Zagreb) bázisra és besorolták a 111. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” PPA (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 111. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP) alá. A váltás eredménye képen a korábbi „Mi-4” helyét 1973-tól a modernebb „Mi-8” szovjet polgári és katonai rendeltetésű szállító helikopterek vették át. A századot az 1991-1992. jugoszláv háború során kivonták a boszniai „Zaluzani” bázisra (Banja Luka), majd 1992-től bevonták a boszniai szerb haderő „Vojska Republika Srpska” (VRS) 92. vegyes dandárjába (MABR). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[8] 781. TRHE. Az 1961-ben megalakult századot ellátták szovjet „Mi-4” polgári és katonai rendeltetésű szállító helikopterrel. 1964-ben a századot „Nis” bázisról átirányították „Pleso” (Zagreb) bázisra és besorolták a 111. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” PPA (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 111. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP) alá. A váltás eredménye képen a korábbi „Mi-4” helyét 1973-tól a modernebb „Mi-8” szovjet polgári és katonai rendeltetésű szállító helikopterek vették át. A századot az 1990. „Jedinstvo-3.” haderőreform során feloszlatták. Technikáját és állományát beintegrálták a 111. repülő dandárba „Avijacijska Brigada” (ABR).- korábban 111. PPA-. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[9] 782. TRHE. Az 1961-ben megalakult századot ellátták amerikai (USA) „Sikorski (H-19) S-55/Chickasaw helikopterrel. 1961-ben a századot átirányították a 81. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” PPA (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 88. vadászbombázó repülő ezred) alá.1964-ben a 782. TRHE átirányításra került a 97. PPA ezred alá, ahol „Mostar” bázison állomásoztatták helikopteres erőit. 1966. februárban a századot kivonták 97. PPA alól és bevonták a Katonai Repülős Akadémiába VVA (Lásd: Oktatás és képzés.), ahol a századot ellátták a 783. TRHE-tól kapott amerikai (USA) „Sikorski S-51/Dragonfly” mentő és szállító helikopterekkel. 1967. februártól a századot bevonták a 105. repülő oktató és kiképző ezredbe „Avijacijski Skolski Puk” (ASP)/ „Skolski Avijacijski Puk” (SAP). 1968-tól a századot ellátták „Mi-2” szovjet könnyű, többcélú szállító helikopterekkel. 1973-ban a századot bevonták a 107. kiképző-oktató helikopter ezredbe „Skolski Helikopterski Puk” (sHEP) és „Mostar” bázisra irányították, ahol már, mint kiképző-oktató helikopteres századként „Skolski Helikopterska Eskadrila” (sHE)/(HEs) funkcionált 1976-ig. Ezen időszakban a századot ellátták francia licensz alapján jugoszlávok gyártotta „SA-341 Gazella” könnyű többcélú helikopterekkel. 1976-ban a századot kivonták a 107. sHEP alól és bevonták a 101. repülő oktató és kiképző ezredbe „Avijacijski Skolski Puk” (ASP)/ „Skolski Avijacijski Puk” (SAP), ahol elsőnek „Zemunik”, majd „Mostar” bázison funkcionált. 1988-tól a 101. ezredet bevonták a 107. kiképző - oktató repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk” (SAP). Az 1991-1992. jugoszláv háború során a századot kivonták „Mostar” légi bázisról és átirányították a montenegrói „Podgorica” légi bázisra, ahol 1992. áprilisban feloszlatták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[10] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 88. vadászbombázó repülő ezred LBAP.

[11] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 119. légi szállító repülő ezred (TRAP).

[12] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 119. légi szállító repülő ezred (TRAP) és a 81. támogató repülő ezred (PPA).

[13] https://en.wikipedia.org/wiki/Lisunov_Li-2

[14] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_S-49

[15] https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt

[16] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Aero_2

[17] https://en.wikipedia.org/wiki/Utva_213_Vihor

[18] https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/2018/08/24/jakovlev_jak-1_jak-3_jak-7_jak-9

[19] https://hu.wikipedia.org/wiki/Mi%E2%80%934

[20] http://elfnet.hu/haditechnika/helikopterek/sikorskyh19.php

[21] 1945. júliusában a korábbi 2. jugoszláv repülős (légi) harci (támadó) ezredből, mely „Sombor” bázison állomásozott létrehozták az 554. támadó-harci repülő ezredet ”Jurisni Avijacijski Puk” (JAP). Az ezred 1945. nyár elején átköltözött a „Skopski Petrovec” bázisra, majd 1946-ban „Nis” bázisra települést át. Az ezredet ellátták Szovjet ”Lisunov Li-2” utas- és teherszállító repülőgépekkel, illetve a Nis légi bázison állomásozva 1953-ig szovjet „Il-2” szállítórepülőkkel. Kezdetben egy rövid ideig a 11. vadászrepülős divízióba (LAD), majd a megalakuló 1. vegyes repülős divízióba (MAD) alá sorolták be. 1948-ban átkeresztelték 81. támadó-harci repülő ezrednek „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP) és az 1. MAD-ból létrejövő 29. támadó-harci repülős divízió (JAD) alá sorolták be, mint 81. támadó-harci repülő ezredet (JAP), majd átkeresztelték 1953-1961. közt vadászbombázó ezredként működött (LBAP). 1953-ig „Il-2” repülők látták el a szolgálatot az ezredben, majd 1961-ig hadrendbe álltak amerikai „F-47D Thunderbolt” vadászrepülőgépekkel.1949-ben az ezredet a 29. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 29. divízió a 7. VKOS alá került. . Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana., https://en.wikipedia.org/wiki/81st_Support_Aviation_Regiment

[22] A 677. szállító légi század „Transportna Avijacijska Eskadrila” TRAE 1961. márciusban alakult meg „Zemun” bázison, majd még ezen év áprilisban átirányították „Nis” bázisra és a 119. TRAP alól a 81. támogató repülő ezred Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) alá rendelték. Miután 1964-ben a 81. PPA feloszlott, 1964-től a 677. TRAE századot átirányították a 107. PPA alá. 1973-ban visszakerült az 1968-tól 119. helikopteres légi szállító ezredként „Transportni Helikopterski Puk” (TRHP) megalakuló, de 1973-tól már 119. PPA-ként funkcionáló ezredébe. A század rendelkezett német „Junkers Ju-52” szállító repülőket, amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota” katonai szállító repülővel és szovjet „Lisunov Li-3” szállító repülővel, majd szovjet „AN-26” (NATO-kódja: Curl) két-hajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgéppel. 1991-1992-ben a század átkerül a 138. TRABR (légi szállító dandár) brigádba. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[23] https://en.wikipedia.org/wiki/Junkers_Ju_52

[24] A 891. AEV. A 891. összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV) 1961. áprilisában a 3. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá tartozó szkopjei bázisán alakult meg. Repülőgép parkját jugoszláv „Kurir” kiképző és oktató repülőgépek alkották. Megalakulását követően 1961. májusban a 81. támogató repülős ezred „Puk Pomocni Avijacijski” PPA alá került, ahol 1964-ig funkcionált. Miután 1964-ben a 81. PPA feloszlott, 1964-től a század 1964-1965. közt a korábbi repülős (légi) hadtesti parancsnokság (VK) helyére lépő repülős hadtest (VaK), 1. VaK alá került, ahol „Skopski Petrovec” légi bázison állomásozott. 1965-től 1966-ig a 198. vadászbombázó repülő ezred (LBAP) alá sorolták be, majd 1966-tól a 107 támogató repülő ezred „Puk Pomocne Avijacije” (PPA) alá. 1968-tól a század reformizációja zajlik, mely során a „Skopski Petrovec” reptéren állomásozó 98. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR) szárnyai alá került. Itt a század 1980-tól, mint 891. helikopter század (HO) funkcionál tovább, rendelkezve jugoszláv (licensz alapján gyártott) „SA-341 Gazela” helikopterekkel. 1985-ben a századot átnevezték 891. helikopteres felderítő és összekötő századnak „Helikopterska Eskadrila Izvidacka i Veza” (HEIV) és 1988-ban „Nis”, majd „Golubovic” bázisra irányították. 1992-ben kivonásra került Szerbiába. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[25] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Kurir

[26] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[27] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 107. vadászbombázó ezred LBAP./782. TRHE

[28] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

„Polikarpov Po-2” repülő jugoszláv szolgálatban. forrás: https://www.muzejvazduhoplovstva.org.rs/eksponati.php?jez=eng&id=46

Junkers (AAC) AAC-1 Toucan (Ju-52. forrás: https://www.airliners.net/photo/Yugoslavia-Air-Force/Junkers-AAC-AAC-1-Toucan-Ju-52/741332

A 94. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijavijski Puk” (LAP)[1].

1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 7. VKOS, 39 divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 3. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került.^{^[2]} Az ezred 1948-1952. közti periódusban a 94. ezred vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) funkcionált, 1953-1959. közt pedig 94. vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijavijski Puk” (LBAP), 1959-1964. közt pedig ismét 94. vadászrepülő ezredként. Az ezred „Skopski Petrovec” (Skopje) bázison állomásoztatta 1959-1964. közt szolgáló amerikai „F-86E” harci repülőit. 1961-ben az ezreden belül megalakult a 123. vadászrepülő század „Lovacka Aviacijska Eskadrila” (LAE)[3], mely század 1964-ben a „Drvar-2” haderőreform során történt légierőt érintő strukturális és haditechnikai változtatás során feloszló 94. ezred, technikáját és állományát magába fogadta.[4]

A 116. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP).[5]

A LAP rendelkezett 1952-ig szovjet „JAK-3”^{^[7]}, harci repülőgépekkel. 1952-től 1960-ig jugoszláv „Ikarus S-49A”^{^[8]} harci repülőgépekkel látták el az ezredet. Mind ezek mellett kiképzés és oktatás céljából szovjet „JAK-9 Uljak”^{^[9]} vadászrepülőkkel és jugoszláv Utva 212-1^{^[10]} kiképzési célra használt gyakorló repülőkkel is rendelkezett a 116. LAP.^{^[11]}

[1] 1944. decemberében alakult meg „Novi Sad” légi bázisán a szovjet 117. vadászrepülő ezredből „gvardejski istrebiteljni polk” (GIAP) a 111. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijavijski Puk” (LAP). 1945-ben az ezredet ellátták szovjet „JAK 1M” később „JAK-3”, majd 1947-től „JAK-9”, 1948-tól pedig „JAK-9P” vadászrepülőkkel. A 111. LAP főparancsnoksága az újvidéki bázison funkcionált (Novi Sad- Sombor). 1945. májusában áthelyezték a bázist „Skopje” reptéri parancsnokságra. 1945. augusztustól besorolták a 11. vadászrepülős divízióba „Lovacka Avijacijska Divizija” (LAD), de még ugyanezen évbe az átalakuló 11. LAD-ból az 1. vegyes repülős divízióhoz „Mesovita Avijacijska Divizija” (MAD) csatolják. 1947-től a megalakuló 5. LAD-ba áthelyezik az 1. MAD-ból. 1948-ban a 111. LAP-ot átkeresztelték 94. vadászrepülő ezreddé „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP). 1948-1952. közti periódusban a 94. ezred vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) funkcionált, 1953-1959. közt pedig 94. vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijavijski Puk” (LBAP). 1949-ben az ezredet a 39. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 39. divízió a 7. VKOS alá került. Az ezred 1948-1952. közt rendelkezett szovjet „Petlyakov Pe-2” célbombázó repülőkkel, 1952-1958. közt „brit „Haviland/Mosquito FB Mk.VI” vadász-bombázó repülőkkel, valamint 1948-1952. közt az ezred rendelkezett „JAK-9P” repülőkkel, 1952-1954. közt amerikai „F-47D Thunderbolt” vadászrepülőgéprepülőkkel, 1954-1959. közt „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgépekkel. Az ezred kezdetben a „Skopje” régi repülőbázisán állomásozott, majd az új „Skopski Petrovec” (Skopje) új bázisra települt át. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Mikoyan-Gurevich_MiG-21

[3] A 123. LAE 1961. áprilisában alakult meg a 3. légi repülős hadtesti parancsnokság 94. ezredben a „Skopski Petrovec” (Skopje) bázison. A század „F-86E” repülőkkel rendelkezett. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. 1964-ben a 94. ezredet feloszlatták, technikáját és állományát a 123. LAE-ba integrálták, mely századot 1964-ben az 1. repülős hadtest (VaK) alá sorolták, de 1965-ben beintegrálták a 198. vadászrepülő ezredbe, mely ezred 1966-tól 98. repülős dandárként (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 198. vadászbombázó ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP) funkcionált tovább. 1968-ban kivonják a 98. ABR alól és ellátták „F-86D” repülőkkel, valamint „Zagreb” légi bázisra irányították, ahol 83. vadászrepülős ezredben „Lovacki Avijacijski Puk” LAP (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 83. vadászrepülő ezred LAP), szerveződik újjá. 1971-ben „Pristina” légi bázisra irányították és ellátták „MIG-21F (L-12) repülőkkel, majd megérkeztek a „MIG-21MF (L-15), 1979-1983. közt pedig a „MIG-21Bis (L-17) gépek. 1968-1992. közt 83. repülős dandárként „Avijacijska Brigada” (ABR) funkcionált. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[4] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[5] 1944. decemberében alakult meg, a 113 vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), a „Vitruk” csoport 267. szovjet vadászrepülő ezredből (GIAP). Az ezred rendelkezett szovjet „JAK 1M” később „JAK-3” harci repülőkkel. 1944. decembertől „Ruma” bázison állomásozott, majd 1945. májusig a „Ljubljana” légi bázison, majd 1946-tól „Cerklje” légi bázison, 1947-től pedig „Skopje” légi bázison állomásozott (1947. szeptemberben műveleti feladatban az albániai Tirana légi bázison) az ezred. Kezdetben a 11. vadászrepülős divízió alá tartozott, majd 1945. augusztustól 1947. áprilisig pedig a 2. vegyes repülős divízió (MAD) alá sorolták. 1947-1948. közt áthelyezték az 5. vadászrepülős divízióba (LAD), majd 1948-ban átkeresztelték 116. vadászrepülő ezreddé „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) és a 2. MAD megszűnésével beintegrálják az újonnan megalakuló a 39. vadászrepülő divízióba „Lovacka Avijacijska Divizija” (LAD). A 116. LAP „Skopje” régi légi bázison állomásozott, majd az új légi bázisra „Skopski Petrovec” költöztették át. 1948-1959. közt az ezred a 39. divízió alá tartozott, mint vadászrepülő ezred (LAP). 1949-ben az ezredet a 39. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 39. divízió a 7. VKOS alá került. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana, http://www.aeroflight.co.uk/waf/yugo/af2/serbaf_units.htm

[6] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[7] https://en.wikipedia.org/wiki/Yakovlev_Yak-3

[8] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_S-49

[9] https://en.wikipedia.org/wiki/Yakovlev_Yak-9

[10] https://sr.wikipedia.org/wiki/212_(%D0%B0%D0%B2%D0%B8%D0%BE%D0%BD)

[11] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana, http:// www.a eroflight. co.uk/ waf/yugo/af2/serbaf_units.htm

Az 5. repülős (légi) hadtesti parancsnokság.

Az 5. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) 1959. júniusban alakult meg a „Drvar” hadi modernizációs- reformizációs tervezet alapján, a 3. repülő hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS), 32. vadászrepülős divíziójából „Lovacka Avijacijska Divizija” (LAD) „Pleso” légi bázis főparancsnoksággal. „Pleso” (Zagreb) mellett „Cerklje” légi bázis is az 5. VK parancsnoksághoz tartozott. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép.

1964-ben az 5. VK átformálják és létrehozzák belőle az 5. repülő (légi) hadtestet „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK).

Az 5. VK. alá rendeltek több olyan egységet, mely korábban alakult meg és már a korábbi strukturális formációban, divíziók, jelen volt, de volt olyan egység, mely a légi avagy repülős hadtesti parancsnokságban alakult meg. Az 5. VK esetében, a hadtesti parancsnokság alá tartozott;

-összekötő század „Eskadrila za Vezu” (EZV)/ 1961-től 894. összekötő repülős század „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV), könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA), a 289. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV). 379. repülős műszaki zászlóalj „Vazduhoplovni Inzinjerski Bataljon” (VInzB), 159. ejtőernyős zászlóalj „Padobranski Bataljon” (PADB), a 474 és 151. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), a 258. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), a 184. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP), 88. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP), 109. vadászbombázó repülő ezredként „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP), 117. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), A 111. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), a 275. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN), 1959. januártól az 5. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN). ^{^[1]}

Az összekötő század „Eskadrila za Vezu”

1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. Az 1959-ben megszűnő 3. Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) hadtestben funkcionáló 5. katonai körzet „Vojna Oblast” (VO) „Zagreb” századot beintegrálták a VKOS helyét átvevő 5. hadtesti légi parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és létrehoztak egy parancsnoki összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu” (EZV), mely 1961-ig funkcionált.

1951. decemberében szerveződött meg és 1952. februárra már funkcionált a „Borongaj” légi bázison az 5. katonai körzeti összekötő század „Eskadrila za Vezu 5. Vojne Oblasti”, mint hadtesti egység, ellátva szovjet többcélú kétfedeles „Polikarpov Po-2”^{^[2]} repülővel, bolgár (olasz Società Italiana Caproni cég leányvállalata) „Kaproni Bulgarski KB-11 Fazan” ^{^[3]} többcélú kisrepülővel, cseh (német licenz alapján) kiképző kisrepülővel „Zlin-381”^{^[4]}, jugoszláv „Utva 2M” kiképzési célra használt gyakorló repülőkkel, jugoszláv „UTVA Aero-3” kiképző repülőkkel, jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir”^{^[5]} repülőkkel. 1959-ben megszűnő hadosztályok és repülő hadtestek (VKOS) eredménye képen létrehozták a légierőn belüli légi (repülős) hadtesti parancsnokságokat „Vazduhoplovna Komanda” (VK). A század a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 5. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került, ahol 1961-ben beintegrálták a 894. összekötő repülős század „Eskadrila za Vezu” (EZV) avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV) századba. A 894. EZV 1961-től alakult meg a 5. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) összekötő századából „Eskadrila za Vezu” a zágrábi légi bázison (később „Pleso”, majd „Lucko” bázisok az állomáshelye). A századot „Kurir” többcélú kisrepülőkkel. 1961. áprilistól besorolták a 111. támogató repülős ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)[6] alárendeltségébe. [7]

A könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA).

A 464. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA).

1961. áprilisában a crna gorai „Golubovci-Titograd” (mai nevén Podgorica) légi bázison az akkori 105. kiképző repülő ezredben „Vazduhoplovni Nastavni Puk”^{^[9]} alakították meg a 464. könnyű harcoló repülő századot „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA). 1961-1964. közt az 5. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került és a „Zemunik” légi bázisra irányították át. A század rendelkezett jugoszláv „Utva/Aero 3-T” és „Soko-522” oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülőkkel. 1966-1967. közt a századot feloszlatták, és erőit beintegrálták a 105. vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezred „Lovacki Bombarderski Skolski Puk” 249. és 251. századába.[10]

A 289. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV).

1951. decemberében alakult meg a zágrábi 289. összekötő zászlóalj, mely 1951-1959. közt a 3. VKOS alá volt rendelve. 1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. A megszűnő 3. VKOS helyett, az 1959-1964. közt funkcionáló 5. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték, majd 1964-től az újabb „Drvar-2” haderőreform részeként megszűnő repülős (légi) hadtesti parancsnokság helyébe lépő repülős hadtestek „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) révén, a zászlóalj az 5. repülős hadtest (VaK) alá került.[11]

A 379. repülős műszaki zászlóalj „Vazduhoplovni Inzinjerski Bataljon” (VInzB).

1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. A Zágrábban (Zagreb) állomásozó 379. repülős műszaki zászlóalj „Vazduhoplovni Inzinjerski Bataljon” (VInzB) 1959-től a 1964-ig az 5. légi (repülős) hadtesti parancsnokság (VK) alá került. 1964-től az újabb „Drvar-2” haderőreform részeként megszűnő repülős (légi) hadtesti parancsnokság helyébe lépő repülős hadtestek „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) révén, a zászlóalj az 5. repülős hadtest (VaK) alá került.[12]

A 159. ejtőernyős zászlóalj „Padobranski Bataljon” (PADB).

Az 5. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alárendeltségében alakult meg a 159. ejtőernyős zászlóalj, mely az 1959-es „Drvar-1” hadi reformizációt követően, az újvidéki (Novi Sad) 63. légi deszant dandár „Vazdusno-Desantna Brigada” (VDBR)[13] megszűnése során jöhetett létre.

1959. novemberében a 63. légi deszant dandárt megszűntették. Viszont létrehoznak három önálló deszant zászlóaljat „Samostalna Padobranska Bataljona” (SPB); a 127., 148., 159., és a három hadsereg parancsnokságokhoz (1. 3. 5. számú hadsereg 1959-től létrehozva) alá rendelték. A 159. PADB kezdetben a „Cerklje” bázison állomásozott, majd „Skopski Petrovec” bázisra irányították később. A „Cerklje” évei során a zászlóaljhoz csatlakozott Pulából a „Pula” bázison funkcionáló 5. hadsereg 587. ejtőernyős felderítő század „Padobransko-Izvidackih Ceta” (PIC avagy PADIC).[14]

A 151. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB)

A 151. légi bázist „Vazduhoplovna Baza” (VB) bázis „Pleso” 1953. márciusában alakult meg A 151. légi bázishoz 1953-ban hozzárendelik a 151., 181., 257., repülő technikai zászlóaljakat (VTB). A 151. repülő technikai zászlóalj beintegrálódik a 151. légi bázisba. A 181. reptéri parancsnokságból „Pleso” 1948-ban megalakult a 181. repülő technikai zászlóalj, mely egységet beintegrálták a megalakuló 151. légi bázisba. A 182. reptéri parancsnokságból „Lucko” 1948-ban megalakult a 257. repülő technikai zászlóalj, mely egységet beintegrálták a megalakuló 151. légi bázisba. A 151. VB-t 1953-ban hozzárendelték a bázist a 3. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) 32. bombázó repülős divíziója (BAD) alá sorolták, ahol 1959-ig működött. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 151. légi bázist az 1959-1964. közt működő 5. repülős (légi) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.^{^[15]}

A 474. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB)

A repülés technikai divízióban (parancsnokság) lévő zászlóaljak bevonásával létrehozták a 474. „Cerklje” légi bázist 1953. márciusban. A 474. légi bázishoz 1953-ban hozzárendelik a 184., 474., repülő technikai zászlóaljakat (VTB). A 474. repülő technikai zászlóalj beintegrálódik a 474. légi bázisba. A 183. reptéri parancsnokságból „Ljubljana” 1948-ban megalakult a 184. repülő technikai zászlóalj. mely egységet beintegrálták a megalakuló 474. légi bázisba. A 474. VB-t 1953-ban hozzárendelték a bázist a 3. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) 37. vadászbombázó repülős divízió (LBAD).alá sorolták, ahol 1959-ig működött. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 151. légi bázist az 1959-1964. közt működő 5. repülős (légi) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.^{^[16]}

A 258. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB)

A 258. légi bázist „Vazduhoplovna Baza” (VB) bázis „Pula” 1953. márciusában alakult meg, a 258. repülő technikai zászlóaljból. 1953-ban hozzárendelik a oktatási és kiképzési intézményekhez[17], ahol 1959-ig működött. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 258. légi bázist az 1959-1964. közt működő 5. repülős (légi) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.^{^[18]}

A 184. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP). [19]

A 184. IAP 1952-1953. közt a 32. divízióba, 1953- 1959. közt a divízióból kiválva az ezred közvetlen a megalakoló 3. repülős hadtest „VKOS” alá rendelték. 1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. Az plesói ezred ezáltal 1959-1964. közt funkcionáló 5. repülős (légi) parancsnokságba „VK” sorolták be.[20]

A 184. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP) 1961-ben két század alkotta a 352. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE) és a 353. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE)[21]. Ezen századok rendelkezett 1961-1964. közt „F–84 G Thunderjet”^{^[22]} amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgéppel. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. Az ezred az 5. repülős (légi) parancsnokságból „VK” megszűnését követően az 5. repülős (légi) hadtestbe „VaK” alá sorolták be. [23]

A 88. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP).[24]

A 88. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP) 1952-1959. közt a 32. divízióba funkcionált, mely a 3. repülős hadtest „VKOS” alá tartozott. 1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. Az „Pleso” bázison állomásozó ezredet ezáltal 1959-1964. közt funkcionáló 5. repülős (légi) parancsnokságba „VK” sorolták be. 1948-1957. közt az ezred „bombázó” ezredként működött, 1957-1960. közt vadászrepülő ezredként „Lovacko Avijacijski Puk” (LAP), 1960-1964. közt vadászbombázó repülő ezredként „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP) funkcionált. 1959-től „Batajnica” légi bázisokon állomásozott. 1959-1964. közt „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőkkel rendelkezett az ezred.

Batajnicai éve során 1961-1964. közt az ezredet átszervezik és a korábban 103. felderítő repülő ezredben „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP)[25] szolgáló 235. és 236. két vadászrepülő század (LAE) technikáját és állományát 1961-ben átirányították a 88. ezredbe. Itt az ezredben ezen technikából és állományból létrehoztak két vadászbombázó repülő századot „Lovacka- Bombarderski Avijacijska Eskadrila” (LBAE), az egyik a 235. LBAE, a másik a 236. LBAE.[26]

1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. 1964-ben a 88. ezredet megszűntették[27], mely során a 236. vadászbombázó repülő század is megszűnt, de a 235. vadászbombázó repülő század[28] megmaradt és beintegrálták 1964-től a 198. vadászbombázó ezredbe, (később 1966-tól a 198. ezred átnevezve 98. repülő dandárrá „Avijacijska Brigada ABR)[29].

A 109. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP).[30]

A 109. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP) 1952-1959. közt a 32. divízióba funkcionált, mely a 3. repülős hadtest „VKOS” alá tartozott. 1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. Az ezred ezáltal 1959-1964. közt funkcionáló 5. repülős (légi) parancsnokságba „VK” sorolták be. 1956-tól 1966-ig az ezred a szlovén „Cerklje” légi bázison állomásozott.1948-1956. közt bombázó repülő ezredként (BAP), 1956-1960. közt vadászrepülő ezredként (LAP), 1960-1966. közt vadászbombázó repülő ezredként (LBAP) funkcionált. 1956-1960. közti időszakban az ezred jugoszláv „Ikarus S-49C”^{^[31]} harci támadó repülőkkel rendelkezett, 1960-1966. közt pedig „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgépekkel. A 109. vadászbombázó repülő ezredben 1961. áprilisától megalakult a 238. vadászbombázó repülő század „Lovacki Bombarderski Avijacijski Eskadrila” (LBAE)[32] valamint a 237. vadászbombázó repülő század „Lovacki Bombarderski Avijacijski Eskadrila” (LBAE)[33].

A 117. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP).[34]

1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 7. VKOS, 44. divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 5. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került. Az ezred 1953-1956. közt vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP) funkcionált, majd 1956-1991. közt ismét vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) működött tovább. 1951-1960. közt „Batajnica” légi bázisain állomásoztatta erőit. A 117. ezred 1960-1968. közt „Pleso” légi bázison állomásozott. erőivel. Ezen erőket alkotta az 1961-ben az ezreden belül létrejövő 124., 125., 126. vadászrepülő századok „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)[35].

A 117. ezred az 5. VK megszűnésével a létrejövő 5. repülős (légi) hadtestbe „VaK” került besorolásra. Az ezredet ellátták az 1953-tól 1956-ig funkcionáló „F–84 G Thunderjet”^{^[36]} amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgépekkel, majd jöttek az 1956-1963. közt szolgáló „Sabre F-86E”^{^[37]} amerikai transzszonikus vadászrepülőgépek, aztán az 1961-1968. közti funkcionáló „North American F-86D Sabre Dog”^{^[38]} amerikai elfogó vadászgépek. [39]

A 111. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP).[40]

(A 111. támogató repülő ezred „Pomocni Avijacijski Puk” PPA).

1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 3. VKOS, 37. divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 5. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került. Az ezred 1949-1961. közt „Cerklje” bázison állomásozott. Az ezred 1948-1952. közt 111. támadó-harci repülő ezredként, 1952-1961. közt pedig vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP) funkcionált. 1961-ben a 111. vadászbombázó ezredet feloszlatták. Az ezred rendelkezett 1952-ig szovjet „Il-2” repülőkkel, 1961-ig pedig amerikai „F-47D Thunderbolt”^{^[41]} vadászrepülőgépekkel. Még ugyanezen éveben a 111. hadrendi azonosító meghagyása mellett megalakult a 111. támogató repülő ezred „Pomocni Avijacijski Puk” (PPA).

1961-ben a 119. légi szállító ezredben „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP)[42] megalakult és alá rendelt 679. légi szállító századot „Transportna Avijacijska Eeskadrila” (TRAE)^{^[43]} átirányították „Cerklje” bázison újonnan megalakuló 111. támogató repülő ezredbe „Pomocni Avijacijski Puk” (PPA). Az ezredet alkotta még, a frissen létrehozott „Pleso” légi bázison megalakuló 894. összekötő század „Eeskadrila za Vezu” (AEV)^{^[44]}. Ezen két század alkotta a 111. PPA alapjait. „

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. Az 111. PPA ezred az 5. VK megszűnésével, 1964-től a létrejövő 5. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál.

1961-1966. közt ellátták az ezredet szovjet „Lisunov Li-3”^{^[45]} szállító repülőkkel, 1961-1969. közt pedig jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir”^{^[46]} repülőkkel.

A 275. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN)

Az 5. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN).

A 275. ezred „pVOJIN”[47], a 5. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovni Komanda” (VK) alá rendelték. 1959. januárjában a 275. pVOJIN ezredet átkeresztelték 5. pVOJIN ezreddé. A parancsnokságot „Zagreb” bázison funkcionált továbbra is. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. Az 5. pVOJIN ezredet a megszűnő 5. VK parancsnokság alól az 5. légivédelmi zónába^{^[48]} sorolják be, ahol 1966-ig funkcionált. 1966-tól az 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” alá tartozó 15. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO)[49] alá rendelték.[50]

[1] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Po%E2%80%932

[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Kaproni_Bulgarski_KB-11_Fazan

[4] https://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCcker_B%C3%BC_181

[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Kurir

[6] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 111. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP)

[7] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[8] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[9] LÁSD: Oktatás és képzés. A 105. ezred 1948-1949. közt mint oktató harci ezred „Skolski Jurisni Puk”, 1951-1956. közt oktató/kiképző „Skolski Avijacijski Puk”, 1960-1964. közt pedig kiképző repülő ezred „Vazduhoplovni Nastavni Puk” (VNP), 1964-1966. közt oktató repülő (dugattyús motorú) ezredként „Avijacijski Skolski Puk” (klipni) funkcionált. 1969-1991-ig oktató repülő (sugárhajtású motorú) ezredként „Avijacijski Skolski Puk” (mlazni), aztán vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Skolski Puk” szolgált 1992-ig. 1992. áprilisban feloszlatták.

[10] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[11] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[12] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[13] LÁSD: Ejtőernyős képzés, deszant zászlóaljak.

[14] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[15] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 151. VB-t az 1964-1986. közt működő 5. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 151. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 5. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO) alá rendelték, ahol 1991-ig funkcionált. 1992-ben a horvátországi háború során a 151-es bázist kivonják a boszniai Banja Luka katonai légi bázisra, ahol beintegrálják a 474. légi bázis alá (Banja Luka). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[16] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 474. VB-t az 1964-1986. közt működő 5. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 474. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 5. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO) alá rendelték, ahol 1991-ig funkcionált. 1992-ben a horvátországi háború során a bázist kivonják a boszniai Banja Luka katonai légi bázisra. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[17] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet.

[18] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 258. VB-t az 1964-1986. közt működő 5. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 258. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 5. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO) alá rendelték. 1991-ben feloszlatták. Az 1991-es Horvátországi háborúban 1991. októberben a bázis technikáját a horvátországi szerb szakadár erőknek adták át, mely erő Udbina bázisukon a légvédelmi erők (PVO) könnyű tüzér-rakétás divíziójába vonta be (LARD). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[19] 1948. májusában alakult meg Ljubljanában a jugoszláv légierő 184. repülős könnyű éjszakai bombázó repülős ezrede „Puk Lakhi Nocni Bombarderski” (PLNB), néhány hónappal később átnevezték 184. éjszakai vadász-bombázó repülő ezreddé „Puk Lovacki Nocni Bombarderski” (PLNB). 1948-1949. közt „Ljubljana” légi bázison állomásozott az ezred, szovjet többcélú kétfedeles „Polikarpov Po-2” repülőkkel ellátva. 1949-1950. közt „Banja Luka” légi bázisára irányították és besorolták a 32. bombázó repülős divízió (BAD) alá. 1950-1952. közt „Borongaj-Zagreb” légi bázisra (1951-ben „Pleso” bázison) irányították át. 1953-ban a 184. éjszakai vadász-bombázó repülő ezredet „Puk Lovacki Nocni Bombarderski” összevonták a 715. felderítő repülő századdal „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE), és létrehozták a 184. felderítő repülő ezredet „Izvidacki Aviajcijski Puk” (IAP) „Pleso” bázison állomásoztatva. az ezred rendelkezett „brit többcélú „Haviland/Mosquito Mk-38” . repülőkkel 1952-1960. közt. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[20] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[21] A 352. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE).1961. áprilisban alakult meg a 352. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE) a plesói 184. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP) alá rendelve, ellátva 1961-1963. közt „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgéppel, 1964-1968. közt „North American F-86D Sabre Dog” amerikai elfogó vadászgéppel, 1968-1997. közt pedig „MIG- 21 (R)” szovjet harcászati vadászrepülőgéppel, amerikai (USA) „Lockheed C-141 Starlifter és 151 ” szállító repülőkkel. A század 1968-ig Bihácson állomásozott, majd 1992-től „Batajnica” légi bázison. 1961-1965. közt a 184. IAP alá volt rendelve, majd 1966-tól a 16. felderítő repülő dandár „Izvidacka Avijacijska Brigada” IABR (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 16. felderítő repülő dandár IABR) alá, de még 1966. év végén a 82. repülő dandárhoz (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 109. vadászbombázó repülő ezred LBAP/ A 82. repülő dandár ABR), ahol 1968-ig működött a század. 1968-tól 1974-ig a 117. vadászrepülő ezredhez LAP, (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 117. vadászbombázó repülő ezred LBAP) csatolják, mint 352. vadászrepülő felderítő századot „Lovacka Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (LIAE). 1974-től azonban átkerült a 204. repülő dandár alá 1990-ig.( LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 204. vadászbombázó repülő ezred/ A 204. repülő dandár.) 1991-től 1992-ig a század önálló erőként a légierő főparancsnokság (KM RV i PVO) alá sorolták be. Meg kell említeni, hogy a 352. IAE századba integrálták be a 82. dandárban 1973-ban megalakult és 1991-től már a 117. dandárba funkcionáló 351. IAE.

A 353. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). 1961. áprilisában alakult meg a század. 1966-ban a 353. századot a 352. IAE századba integrálták a 184. IAP alárendeltségén belül. A századot ellátták „1961-1964. közt szolgáló amerikai „RF-84G” harci repülőkkel, 1964-1966. közt pedig amerikai „IF-86D” harci repülőkkel. 1966. után a századot feloszlatták és beintegrálták a 352. felderítő repülő századba „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). Fontos megemlíteni, hogy 1966-ban a 97. támogató repülő ezredben „Pomocni Avijacijski Puk” PPA (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 97. bombázó repülő ezred BAP) megalakult a 353. felderítő repülő század (IAE) , a „Mostar” légi bázison. 1966-os megalakulását követően a századot ellátták „RF-84G” amerikai harci repülőkkel, mely gépek 1973-ig voltak jelen a században. 1973-1982. (és 1992-1994.) közt hadrendbe álltak a században a „J-21 Jastreb” jugoszláv felderítő (IJ) harci repülők, 1982-től pedig az „Orao” jugoszláv harci repülők. A század részt vett az 1991-1992-es jugoszláv háborúban. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[22] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9384_Thunderjet

[23] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[24] 1947. novemberben „Sombor” bázison létrejött a 43. bombázó repülő ezred (BAP), ellátva „Petlyakov/„Pe-2” célbombázó repülőkkel. Az ezredet a 4. bombázó repülős divízióba „Bombarderska Avijacijska Divizija” (BAD) sorolták be. 1948-ban átneveztek 88. bombázó repülő ezreddé „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP) és a 4. BAD megszűnésével beintegrálják az újonnan megalakuló 32. bombázó repülős divízióba „Bombarderska Avijacijska Divizija” (BAD). 1948-ban a 43. bombázó repülő ezredet átneveztek 88. bombázó repülő ezreddé. 1948-ban az ezred „Sombor”, 1949-ben pedig „Velika Gorica-Pleso” légi bázison állomásozott. 1948-1952. közt az ezredet ellátták szovjet „Petlyakov Pe-2” célbombázó repülőkkel, 1952-1957. közt brit vadász-bombázó repülő „Haviland/Mosquito FB Mk.VI” repülőkkel, 1957-1959. közt jugoszláv „Ikarus S-49C” harci támadó repülőkkel. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[25] LÁSD: A 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP).

[26] A 235. LBAE. 1961. áprilisban alakult meg a század a batajnicai bázisán a 88. ezrednek. A századot ellátták amerikai „F-84G” harci gépekkel. 1964-ben a „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. A 88. ezredet 1964-ben feloszlatták, és a 235. LBAE alá bevonták a 236. LBAE századot, majd a 235. LBAE, immár magába foglalva a korábbi 236. század technikáját és állományát, a1966-tól a 198. vadászbombázó ezredbe LBAP (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/198. vadászbombázó repülő ezred LBAP) integrálják be. A 236. LBAE. 1961. áprilisában alakult meg a „Batajnica” légi bázison a 88. LBAP ezredben (korábban 103. felderítő repülő ezredben, mint 236. vadászrepülő század LAE), ellátva amerikai „F-84G” harci repülőkkel. 1964-ben beintegrálták a 235. LBAE-be. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[27] https://en.wikipedia.org/wiki/88th_Fighter-Bomber_Aviation_Regiment

[28]A 235. LBAE. 1964-től a megszűnő 88 ezredből a 235. századot az 1. repülős hadtest (1.VaK) alá sorolják be, ahol 1966-tól a 198. vadászbombázó ezredből megalakult 98. vadászbombázó repülő ezredbe átirányították. A század „Ladevac” légi bázison állomásozott. 1967. májustól megérkeztek a századba a jugoszláv „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülő” harci repülők, majd 1986-1987-től az „IJ-21 Jastreb” jugoszláv felderítő harci gépek. A felderítő gépek révén a századot átkeresztelték 354. felderítő repülő századdá „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). Az 1966-ban, a 198. ezred átnevezésével létrejött 98. vadászbombázó repülő ezredet „Lovacko Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), 1976-tól repülő dandárként „Avijacijska Brigada” (ABR) működött tovább. A 354. IAE továbbra is a 98. repülős dandárban funkcionált, majd 1992-ben feloszlatták és beintegrálták a 98. dandár 353.IAE századba. Korábban 1968-ig már funkcionált egy 354. IAE, mely 1961-ben a pulai 185. vadászrepülő ezredben (LBAP) alakult meg, „T-33, TV-2/ITV-2” repülőkkel ellátva. Már 1961-ben az 1. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték, ahol önálló századként 1964-ig funkcionált, majd 1967-ben a 82. repülő dandár alá sorolták, majd 1968-ban átalakították. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[29] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 198. vadászbombázó ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP).

[30] 1945. augusztusában „Sombor” bázison létrejött a 42. bombázó repülő ezred (BAP), ellátva szovjet „Petlyakov/Pe-2” célbombázó repülőkkel. Az ezredet a 4. bombázó repülős divízióba „Bombarderska Avijacijska Divizija” (BAD) sorolták be. 1946-ban az ezred kiképző és oktatási feladatokban is részt vállalt, így megkapta a „skolski” előjelző megnevezést „42. BAPs”. 1948-ban átneveztek 109. bombázó repülő ezreddé „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP) és a 4. BAD megszűnésével beintegrálják az újonnan megalakuló 32. bombázó repülős divízióba „Bombarderska Avijacijska Divizija” (BAD). A 109. bombázó repülő ezred 1949-ig „Sombor” légi bázisán állomásozott, majd innen „Pleso” bázisra irányították át. Itt sem volt sokáig, mert 1956-ban „Cerklje” légi bázisra transzportálták át, ahol 1966-ig állomásozott. 1948-1952. közt az ezred szovjet „Petlyakov Pe-2” célbombázó repülőkkel, 1952-1956. közt pedig brit vadász-bombázó „Haviland/Mosquito FB Mk.VI” repülőkkel. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[31] https://www.muzejvazduhoplovstva.org.rs/eksponati.php?jez=sr&id=20

[32] A 238. LBAE. 1961. áprilisában alakult meg a század a 109. ezred „Cerklje” légi bázison, ellátva „F-84G” amerikaiharci repülőkkel. 1966-ban a 109. ezredet megszüntették és erőiből létrehozták a 82. repülő dandárt (ABR), mely dandár 1991-ig funkcionált. A 238. LBAE ettől fogva a 82. ABR (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 109. vadászbombázó ezred.) alá került. 1972-től a században „J-21 Jastreb”, 1984-től pedig az „Orao” jugoszláv harci repülők is szolgálatba álltak. az 1991-es horvátországi háború során a századot kivonták a boszniai „Banja Luka” bázisra, ahol alárendelték a 117. repülő dandár alá (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 117. vadászbombázó repülő ezred.) Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[33] A 237. LBAE. 1961. áprilisában alakult meg a század a 109. ezred „Cerklje” légi bázison, ellátva „F-84G” amerikaiharci repülőkkel. 1966-ban a 109. ezredet megszüntették és erőiből létrehozták a 82. repülő dandárt (ABR), mely dandár 1991-ig funkcionált. A 237. LBAE ettől fogva a 82. ABR (korábban 109. ezred) alá került. 1972-től a században „J-21 Jastreb”. az 1991-es horvátországi háború során a századot augusztusban beolvasztották a 238. LBAE-be. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[34] 1944. decemberében „Veliki Radinci” bázison megalakult a 112. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) , mely ezredet 1948-ban átkereszteltek 117. vadászrepülő ezreddé (LAP). 1948-1953. közt vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) funkcionált. Az ezred 1948-ban „Pula”, 1948-1949. közt „Cerklje”, 1949-1951. közt „Zemun”, 1951-1960. közt „Batajnica” légi bázisain állomásoztatta erőit. 1949-ben az ezredet közvetlen a légierő főparancsnoksága alá tartozott 1952-ig, majd 1953-ban alárendelték a 44. divízió alá. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 44. divízió a 7. VKOS alá került. Az ezred kezdetben 1948-1950. közt szovjet „Jak-9P” vadászrepülőkkel rendelkezett. 1950-től megérkeztek az hazai, jugoszláv „Ikarus S-49A” harci repülőgépek, melyek 1953-ig szolgáltak. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[35] A 124. LAE 1961-ben alakult meg a 117. vadászrepülő ezreden belül „Pleso” légi bázison (Zagreb). A század rendelkezett 1961-ben amerikai „F-86E”, majd 1963-tól amerikai „F-86D” harci repülőkkel. 1967-ben a század „Pleso” bázisról átköltözött „Bihac” bázisra, ahol 1992-ig állomásozott. 1992-től Bihácsról kivonták a boszniai háború miatt „Ponikva” légi bázisra. 1967-től a században megjelent a „MIG-21” szovjet harci repülőcsalád repülőgépei. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

A 125. LAE 1961-ben alakult meg a 117. vadászrepülő ezreden belül „Pleso” légi bázison (Zagreb). A század rendelkezett 1961-ben amerikai „F-86E”, majd 1963-tól amerikai „F-86D” harci repülőkkel. 1967-ben a század „Pleso” bázisról átköltözött „Bihac” bázisra, ahol 1992-ig állomásozott. 1992-től Bihácsról kivonták a boszniai háború miatt „Ponikva” légi bázisra. 1967-től a században megjelent a „MIG-21” szovjet harci repülőcsalád repülőgépei. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

A 126. LAE 1961-ben alakult meg a 117. vadászrepülő ezreden belül „Pleso” légi bázison (Zagreb). A század rendelkezett amerikai „F-86E” harci repülőkkel. 1964-ben a századot kivonták a 117. ezredből és átirányították a 204. ezred alá (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 204. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[36] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9384_Thunderjet

[37] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9386_Sabre

[38] https://en.wikipedia.org/wiki/North_American_F-86D_Sabre

[39] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[40] 1944. decemberében jött létre „Novi Sad” légi bázison a 422. támadó-harci repülő ezred „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP), a „Vitruk” csoport 166. szovjet harci repülő ezredből (GSAP) . 1945. májustól a „Pleso” légi bázison állomásozott az ezred, szovjet támadó „Ilyusin Il-2” harci csatarepülőkkel ellátva. Kezdetben a 42. támadó-harci repülős divízió alá tartozott, majd 1945. augusztustól a 2. vegyes repülős divízió (MAD) alá sorolták. 1948-ban a 422. támadó-harci repülő ezred átkeresztelték 111. támadó-harci repülő ezreddé (JAP). Az ezred 1948-1952. közt 111. támadó-harci repülő ezredként, 1952-1961. közt pedig vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP) funkcionált. Az ezred „Zagreb” légi bázison állomásozott 1948-1949. közt, majd 1949-1961. közt „Cerklje” bázisra irányították át. 1949-ben az ezredet a 37. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 37. divízió a 3. VKOS alá került. Az ezred rendelkezett 1952-ig „Il-2” repülőkkel, 1961-ig pedig amerikai „F-47D Thunderbolt” vadászrepülőgépekkel. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[41] https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt

[42] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 119. légi szállító ezred ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP).

[43] A 679. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE) 1961. márciusban „Zemun” bázison alakult meg a 119. légi szállító ezred részeként (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 119. légi szállító ezred ezred „Transportni Avijacijski Puk” TRAP). „Li-3” repülőkkel. Még ugyanezen évben „Cerklje” bázisra átirányították a századot, ahol alárendelték a 111. PPA alá. 1961-1966. közt „Li-3” repülőkkel, 1966-1976. közt „C-47” repülőkkel, 1976-1992. közt „AN-26” és „AN-2” repülőkkel látták el a századot. 1991. évben a század „Batajnica” bázisra irányították és besorolták a 138. légi szállító brigád „Transportni Avijacijski Brigad” TRABR. (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/138. légi szállító repülő dandár „TRABR). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[44] A 894. összekötő század „Eskadrila za Vezu” (AEV).1961-ben az 5. Repülős Hadtesti Parancsnokság (VK) összekötő századából alakult meg „Zagreb” légi bázison. 1961-ben a század a 111. támogató ezredbe integrálódik be. 1964-től „Pleso” aztán „Lucko” bázisra irányították. A századot „SA-341 Gazela” helikopterekkel látták el. 1972-től a 111. támogató ezredben funkcionált helikopteres századként, majd 1981-től helikopter osztályként „Helikoptersko Odeljenje” (HO) „Pleso bázis” és végül 1985-től helikopter összekötő felderítő századként „Helikopterski Eskadrila Izvidacka Veza” (HEIV) „Brnik bázis”. 1988-ban a 894. helikopter összekötő felderítő századba „Helikopterski Eskadrila Izvidacka Veza” (HEIV) integrálták, a 897. helikopter összekötő felderítő századot „Helikopterski Eskadrila Izvidacka Veza” (HEIV) mint helikopter osztályt. A szlovéniai és horvátországi harcok során a századot a 111. PPA részeként „Pleso” bázisról kivonták „Bihac” légi bázisra, majd beintegrálták a Horvátországi Szakadár Szerb Erők (Vojska Srpska Krajina) katonai erejébe. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[45] http: // www. repulomuzeum. hu/ Leltar/ Leltarfotok/ Li-2. htm, https: // www. youtube. com/ watch?v = P4WBT ny L0dQ

[46] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Kurir

[47] 1955. júniusban a zágrábi 105. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító zászlóaljat „Bataljun VOJIN” (bVOJIN) és a 109. bVOJIN zászlóaljat , beintegrálták ezred szintre felfejlesztett és létrejött zágrábi bázison állomásozó 275. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredbe „Puk VOJIN” (pVOJIN). A Jugoszláv Légierő és Légvédelem struktuját, az 1950-es évektől reformon ment keresztül. 1950-1959. közt, a korábbi divízió önállóságát megszüntették és a légierő és légvédelem közvetlen főparancsnoksága (KM JRV i PVO) alá, illetve az 1950-től létrejövő légi (repülős) hadtestek „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) alá osztották be. A 275. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredbe „Puk VOJIN” (pVOJIN) a 3. VKOS alá került, ahol 1959-ig működhetett. 1959-ben „Drvar-1.” haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. LÁSD: Légvédelem és légtérmegfigyelés fejezetet

[48] LÁSD: Légvédelem és légtérmegfigyelés fejezetet.

[49] LÁSD: Légvédelem és légtérmegfigyelés fejezetet.

[50] Légtér Megfigyelő, Jelentő és Irányító Felügyelet „Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje” (VOJIN).forrás: https://sr.wikipedia.org/wiki/VOJIN, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana, https://jna-sfrj.forumbo.net/t116p25-aerodrom-pleso-zagreb

A 7. repülős (légi) hadtesti parancsnokság.

A 7. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) 1959. júniusban alakult meg a „Drvar” hadi modernizációs tervezet alapján, a 3. repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS), 37. vadászbombázó divíziójából „Lovacka Bombarderska Avijacijska Divizija” (LBAD)[1], mely során a korábbi „Cerklje” légi bázison lévő parancsnokságot áthelyezték „Rajlovac” (Sarajevo) légi bázisra. „Rajlovac” mellett „Tuzla” légi bázison is állomásoztak a parancsnokság erői. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. 1964-ben a „Drvar-2” hadi modernizációs tervezet alapján, a 7. VK átformálják. A 7. VK. alá rendeltek több olyan egységet, mely korábban alakult meg és már a korábbi strukturális formációban, divíziók, jelen volt, de volt olyan egység, mely a légi avagy repülős hadtesti parancsnokságban alakult meg. A 7. VK esetében, a hadtesti parancsnokság alá tartozott;

-összekötő század „Eskadrila za Vezu” (EZV)/ 1961-től 892. összekötő repülős század „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV), könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA)/ 1961-től 462. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” ELABA, a 207. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV). a 399. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), a 130. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), a 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP), 137. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN)., 1959. januártól 7. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN).

Az összekötő század „Eskadrila za Vezu”

1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. A Központi Repülős Iskola „Letacki Skolski Centar” (LSC)[2] alá tartozó 7. katonai körzet „Vojna Oblast” (VO) „Rajlovac” átkerült az 7. légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK). Az LSC esetében az 1951. decemberében „Rajlovac” légi bázison alakult meg az 1952. februártól funkcionáló 7. katonai körzeti összekötő század „VII. Vojni Oblast” (VII. VO). A századot szovjet többcélú kétfedeles „Polikarpov Po-2” repülővel, bolgár (olasz Società Italiana Caproni cég leányvállalata) „Kaproni Bulgarski KB-11 Fazan” többcélú kisrepülővel, cseh (német licenz alapján) kiképző kisrepülővel „Zlin-381” , jugoszláv „UTVA Aero-3” kiképző repülőkkel, jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir” repülőkkel látták el. 1959-ben a 7. katonai körzet „Vojna Oblast” (VO) „Rajlovac” századot beintegrálták a VKOS helyét átvevő 7. hadtesti légi parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és létrehoztak egy parancsnoki összekötő repülős századot „eskadrila za vezu” (EZV), mely 1961-ig funkcionált. 1961-ben beintegrálták a 892. összekötő repülős század „Eskadrila za Vezu” (EZV) avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV) századba. A 892. EZV 1961-től alakult meg a 7. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) összekötő századából „Eskadrila za Vezu” a szarajevói (Rajlovac bázis) légi bázison. A századot „Kurir” többcélú kisrepülőkkel látták el. 1964. májustól átvette a századot a Jugoszláv Néphadsereg 7. katonai körzete. . 1966. júliusában feloszlatták. 1968-ban a szarajevói „Rajlovac” légi bázison funkcionált a Repülő Technikusi Akadémia „Vazduhoplovna Tehnicka Akademija” (VTA). Ezen akadémia alárendeltségében a korábbi 892. század technikájából létrehozták 1974-ben a rajlováci 170. légi bázis (VB) „SA-341 Gazela” jugoszláv harci helikoptereinek szolgálatba állításával a 892. helikopter osztályt. Az osztályt 1985. márciusra már felderítő helikopter szakaszt (HEIV). 1986-ban feloszlatták és beintegrálták a rajlováci 896. felderítő helikopter osztályba.

A könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA).

1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. A megszűnő 3. Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) hadtestben funkcionáló 37. divízió, rajlováci kiképző repülő századát Trenazna Eskadrila” (TAE), az 7. VK alá rendelték, ahol, 1959-től, mint könnyű harcoló repülő századként „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA) funkcionált tovább az 7. VK parancsnokság közvetlen irányítása alatt 1961-ig. 1961-től a századot megszüntették és átalakították, létrehozva a 462. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA) századot. A 462. ELABA Tuzla légi bázison állomásozott és 1961. áprilistól kezdte meg működését. 1964-ben a század 1964-ig funkcionált a 7. VK-ban, majd 1965-ben a 103. felderítő repülő ezredbe „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP)[3] alá rendelték. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. A 103. IAP ezredet az 1. VaK hadtestbe sorolták be.

A 463. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA).

1961. áprilisában a crna gorai „Titograd” (mai nevén Podgorica) légi bázison az akkori 105. kiképző repülő ezredben „Vazduhoplovni Nastavni Puk”^{^[4]} alakították meg a 463. könnyű harcoló repülő századot „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA). 1961-1964. közt a 7. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került és a „Zemunik” légi bázisra irányították át. A század rendelkezett jugoszláv „Utva/Aero 3-T” és „Soko-522” oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülőkkel. 1966-1967. közt a századot feloszlatták, és erőit beintegrálták a 105. vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezred „Lovacki Bombarderski Skolski Puk” 249. és 251. századába.[5]

A 207. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV).

1959. alakult meg „Butmir-Sarajevo”[6] légi bázison a zászlóalj szintű erőket összekötő 207. számú összekötő zászlóalj, mely 1964. májusig funkcionál.

A 399. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

1958. májusban a „Tuzla” légi bázison alakult meg a 399. légi bázis. A 399. VB-t 1959-ben hozzárendelték az 1959-1964. közt funkcionáló bázist 7. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.[7]

A 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP).^{^[8]}

1959-ben a „Drvar-1” haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP) az 1959-ben megszűnő 7. repülős hadtestből „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) átkerült a megalakuló és 1959-1960. közt funkcionáló 1. repülős (légi) parancsnoksághoz „Vazduhoplovna Komanda” (VK), majd 1960-tól 1964-ig a 7. repülős (légi) parancsnoksághoz „Vazduhoplovna Komanda” (VK) került – a 103. ezred taglalására, a repülős (légi) parancsnokságokon belül, itt a 7. VK leírásában kerül sor, (a szerző)-. Az ezred „Tuzla/Dubrava” légi bázison állomásozott. A haderőreform révén nemcsak új struktúra, hanem haditechnikai modernizációs is végbe ment, így a korábban az ezrednél szolgálatban lévő brit többcélú „Haviland/Moskito mk-38”^{^[9]} repülők helyett^{^[10]}, megérkeztek 1956-tól 1966-ig az amerikai „Lockheed RT-33A”^{^[11]} repülők, 1962-től 1966-ig az amerikai szubszónikus „T-33A Shooting Star/Lockheed”^{^[12]} kiképző repülők. 1961-ben a már 7. VK alá tartozó 103. ezredből két századot (235. és 236. vadászrepülő századok LAE)^{^[13]} kivontak és átadták a 88. bombázó repülő ezredbe^{^[14]}, ahol mint vadászbombázó századok funkcionáltak tovább^{^[15]}.

1961-ben a 103. felderítő repülő ezreden belül megalakult a tuzlai 350. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE)^{^[16]} valamint a szintén tuzlai 351. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE)^{^[17]}. 1964-ben a „Drvar-II” haderőreform révén megszűntették a repülős (légi) hadtesti parancsnokságokat (Vazduhoplovna Komanda „VK”) és helyükre 1964-tól a repülős hadtestek „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) léptek. A 103. IAP ezredet, az 1. repülős hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VaK) sorolták be.

A 137. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN).

A 7. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN).

1951. márciusban alakult meg a 107. számú bVOOV zászlóalj, „Split” bázison (1953-tól áthelyezve Szarajevóba), két századból és tíz vizuális megfigyelést végző „Vizuelnih Osmatrackih Stanica” (VOSt) állomásból. 1955. júniusban a szarajevói 107. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító zászlóaljat „Bataljun VOJIN” (bVOJIN) beintegrálták ezred szintre felfejlesztett és létrejött zágrábi bázison állomásozó 137. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredbe „Puk VOJIN” (pVOJIN). Az ezred 1. zászlóalját képezte a korábbi 107. bVOJIN zászlóalj. További zászlóaljak létrehozására nem került sor. A Jugoszláv Légierő és Légvédelem strukturája, az 1950-es évektől reformon ment keresztül. 1950-1959. közt, a korábbi divízió önállóságát megszüntették és a légierő és légvédelem közvetlen főparancsnoksága (KM JRV i PVO) alá, illetve az 1950-től létrejövő légi (repülős) hadtestek „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) alá osztották be. A 137. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredbe „Puk VOJIN” (pVOJIN) a 7. VKOS alá került, ahol 1959-ig működhetett. 1959-ben „Drvar-1.” haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 137. ezredet „pVOJIN”, a 7. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovni Komanda” (VK) alá rendelték. 1959. januárjában a 137. pVOJIN ezredet átkeresztelték 7. pVOJIN ezreddé. A parancsnokságot „Sarajevo” bázison funkcionált továbbra is. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A továbbra is csak egy zászlóalj alkotta 7. pVOJIN ezredet 1967-ben feloszlatták. [18]

[1] 1959-ben a haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 37. divízió erőinek jelentős részét a 7. hadtesti légi parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK) integrálták be. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[2] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet.

[3] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP).

[4] LÁSD: Oktatás és képzés. A 105. ezred 1948-1949. közt mint oktató harci ezred „Skolski Jurisni Puk”, 1951-1956. közt oktató/kiképző „Skolski Avijacijski Puk”, 1960-1964. közt pedig kiképző repülő ezred „Vazduhoplovni Nastavni Puk” (VNP), 1964-1966. közt oktató repülő (dugattyús motorú) ezredként „Avijacijski Skolski Puk” (klipni) funkcionált. 1969-1991-ig oktató repülő (sugárhajtású motorú) ezredként „Avijacijski Skolski Puk” (mlazni), aztán vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Skolski Puk” szolgált 1992-ig. 1992. áprilisban feloszlatták.

[5] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarajev%C3%B3i_nemzetk%C3%B6zi_rep%C3%BCl%C5%91t%C3%A9r

[7] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a légi hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 399. VB-t az 1964-1986. közt működő 1. VaK alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult, három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 399. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 1. RV i PVO alá rendelték, ahol 1991-ig funkcionált bázisként. 1992-ben a horvátországi és boszniai háború során az 2. RV i PVO alá rendelték. Az 1991-1992-es jugoszláv háborúban, miután a jugoszláv haderőt kivonták Horvátországból és Boszniából, a bázist a crna gorai „Niksic” katonai reptérre irányították, majd beintegrálták az „Ecka” bázison lévő 99. reptéri biztosító zászlóaljba „Bataljon Aerodromska Obezbedenja” (BOA), illetve a „Ecka” bázis légvédelmi erők (PVO) könnyű tüzér-rakétás divíziójába (LARD). Ezzel 1992. év végére megszűnt a 399. VB. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[8] 1945. májusában Zadarban megalakuló 1. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) fő része az 1945. augusztusban a 4. bombázó repülős divízióba „Bombardeska Avijacijska Divizija” (BAD) transzportálódik át, de egy másik részéből az ezrednek 1947. májusában a mosztári légi bázison megalakuló 1. felderítő repülő ezredbe „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP) integrálódik be. Az ezredet ellátták brit „Spitfire” vadászrepülőkkel és „Hawker-Hurrican” kis hatótávolságú vadászrepülőgéppel, amit az 1. vadászrepülő ezredtől kapott, valamint amerikai „”North American T-6 Texan/Harvard, kiképző repülőkkel, jugoszláv „Ikarus Aero-2” többcélú elsősorban kiképző repülőkkel és szovjet „JAK-9P” vadászrepülőkkel, amit a Repülős Katonai Főiskolától kapott és 1951-ig szolgáltak. Az 1. IAP 1948-ban átszerveződik és létrejön a 103. felderítő repülő ezred (IAP). A 103. IAP ezredet 1948-ban a zemuni JRV központi parancsnoksága alá integrálják be. A 103. IAP 1952-ig felderítő-vadászrepülő ezreként, később pedig felderítő-bombázó repülő ezredként funkcionált. 1949-ig Mosztárban állomásozott az ezred, majd Pancsevóba lévő légi bázisra irányítják. 1951. és 1952. közt „Batajnica” bázison állomásozott az ezred 1960-ig, majd Tuzlába irányították. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[9] https://en.wikipedia.org/wiki/De_Havilland_Mosquito

[10] 1951-től az ezredben megjelentek a brit többcélú „Haviland/Moskito mk-38” repülők, melyek 1956-ig szolgáltak. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[11] https://fr.wikipedia.org/wiki/Lockheed_T-33_Silver_Star

[12] https://hu.wikipedia.org/wiki/T%E2%80%9333_Shooting_Star

[13] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 88. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP).

[14] LÁSD: A 88. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP).

[15] LÁSD: A 88. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP)/ 236. vadászbombázó repülő század, 235. vadászbombázó repülő század.

[16] 1961. áprilisában alakult meg a 103. IAP ezreden belül a tuzlai légi bázison a 350. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). A század 1961-1966. közt funkcionált a 103. IAP ezredben. A 103. ezredet 1966-ban feloszlatták , technikáját és állományát a 350. IAE-be integrálták be. 1966-tól a 350. IAE a 98. repülő dandár ABR (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 198. vadászbombázó ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP) alá került, ahol 1978-ig funkcionált. 1978-tól az 1. légi (repülős) hadtest (VaK) parancsnoksága alá került, önálló századként 1982-ig. 1982-től ismét a 98. repülő dandár (ABR) alá került. 1986-tól kivonták a 98. ABR dandárból és közvetlen a légierő és légvédelem 1. körzeti paranacsnoksága (1. RV i PVO) irányítása alá vonták be 1988-ig. 1988-tól a 701. repülő dandár ABR (LÁSD: A 701. repülő dandár ABR) alá került. 1990-ben feloszlatták. A századot ellátták 1961-1974. közt az amerikai szubszónikus „T-33A Shooting Star/Lockheed” kiképző repülőkkel, 1974-1990. közt pedig „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülőkkel, 1988-1990 közt további jugoszláv gyártású „J-22 Orao” csapásmérő repülőkkel. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[17] 1961-ben alakult meg a 351. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE) a 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP) alá rendelve, ellátva amerikai szubszónikus „T-33A Shooting Star/Lockheed” kiképző repülőkkel, a tuzlai reptéren. 1966-ban az egész századot beintegrálták a 350. IAE-be. Fontos megemlíteni, hogy 1973. augusztusban a 82. repülő dandárba ABR (LÁSD: 109. vadászbombázó repülő ezred LBAP) megalakult 351. felderítő repülő század (IAE), „Cerklje” bázison. Az század rendelkezett J-21 felderítő jugoszláv repülőkkel 1973-1985. közt, majd 1985-1991. közt J-22 Orao jugoszláv felderítő repülőkkel. 1978-1982. periódusban a századot kivonták a 82. dandárból és a 5. légi (repülős) hadtest (VaK) parancsnoki törzsének önálló századaként funkcionált. 1991-ben bevonták a 117. repülő dandár 352. IAE századába (LÁSD: A 184. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk”IAP/352. IAE) és „Bihac” légibázisra irányították át. A 352. IAE 1992-ben, mint önálló század a légierő főparancsnokság (KM RV i PVO) alá sorolták be, majd 1992-től a 204. repülő dandár (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 204. vadászbombázó repülő ezred LBAP) alá rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[18] Légtér Megfigyelő, Jelentő és Irányító Felügyelet „Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje” (VOJIN).forrás: https://sr.wikipedia.org/wiki/VOJIN, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

A 9. repülős (légi) hadtesti parancsnokság.

A 9. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) 1959. júniusban alakult meg a „Drvar” hadi modernizációs- reformizációs tervezet alapján, a 3. repülő hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS), 21. vegyes repülős divíziójából „Mesovita Avijacijska Divizija” (MAD), mely során a korábbi „Zemunik” légi bázis parancsnokságot áthelyezték „Mostar” légi bázisra. A zemuniki és mosztári bázis mellett a parancsnokság erői a „hidroaviációs” egységét (122. hidroplán repülő század)^{^[1]} a Szplit melletti „Divulje” bázison állomásoztatta. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. 1964-ben a 9. VK átformálják.^{^[2]} Az 9. VK esetében, a hadtesti parancsnokság alá tartozott;

-összekötő század „Eskadrila za Vezu” (EZV), könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA), 1961-től 460. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA), a 112. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV), 127. ejtőernyős zászlóalj „Padobranski Bataljon” (PADB), a 354. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE), a 177. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB). a 191. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), a 119. légi szállító ezred ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP)^{^[3]}, 204. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), a 211. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN), 1959. januártól az 1. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „Puk VOJIN” (pVOJIN).^{^[4]}

Az összekötő század „Eskadrila za Vezu”

1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. A 9. VK hadtestben 1959-ben létrehoztak egy parancsnoki összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu” (EZV), mely 1961-ig funkcionált. A század a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 9. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került, ahol 1961-be beintegrálták a 893. EZV századba. A 893. összekötő repülős század „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV) 1961. áprilisában jött létre a mosztári légi bázison. 1961-től 1964-ig a 9. VK alá tartozott, majd 1964-ben a „Drvar-2” hadi modernizációs tervezet alapján, a VK átformálják és létrehozzák belőle repülő (légi) hadtesteket (VaK). 1964-től 1965-ig a 893. EZV, mint összekötő repülős század „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV)[5] megnevezéssel a 97. támogató repülős ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)[6] alá került.

A könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA).

A 465. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA).

1961. áprilisában a crna gorai „Golubovci-Titograd” (mai nevén Podgorica) légi bázison az akkori 105. kiképző repülő ezredben „Vazduhoplovni Nastavni Puk”^{^[9]} alakították meg a 465. könnyű harcoló repülő századot „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA). 1961-1964. közt a 9. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került és a „Zemunik” légi bázisra irányították át. A század rendelkezett jugoszláv „Utva/Aero 3-T” és „Soko-522” oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülőkkel. 1966-1967. közt a századot feloszlatták, és erőit beintegrálták a 105. vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezred „Lovacki Bombarderski Skolski Puk” 249. és 251. századába.

A 299. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV).

1959. alakult meg „Zemunik” légi bázison a zászlóalj szintű erőket összekötő 207. számú összekötő zászlóalj, mely 1964-ig funkcionált.[10]

A 678. számú légi szállító századot „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE)

1961-ben a 678. számú légi szállító századot „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE)[11] kivonták a 119. légi szállító repülő ezred (TRAP)[12] alól, és önálló századként a 9. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték. 1964-ig volt a 9 VK alá rendelve, majd átsorolták a 97. légi támogató repülő ezredbe „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)[13] alá. 1966-ban a századot feloszlatták.[14]

A 84. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

1953.márciusában a repülés technikai divízióban (parancsnokság) lévő zászlóaljak bevonásával alakult meg a „Zemunik” reptéren a 84. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB). A 84. légi bázishoz 1953-ban hozzárendelik a 84., 208., repülő technikai zászlóaljakat (karbantartási egység). A 84. repülő technikai zászlóalj beintegrálódik a 84. légi bázisba. A 43. reptéri parancsnokságból „Zemunik” 1948-ban megalakult a 208. repülő technikai zászlóalj, mely egységet beintegrálták a megalakuló 84. légi bázisba. A 84. VB-t 1953-ban hozzárendelték a bázist a 3. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) 21. vegyes repülős divízió (MAD) alá sorolták, ahol 1959-ig működött. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 84. légi bázist az 1959-1964. közt működő 9. légi hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.[15]

A 171. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

1953. márciusában a repülés technikai divízióban (parancsnokság) lévő zászlóaljak bevonásával alakult meg a „Mostar” reptéren a 171. repülés technikai zászlóaljból. 1953-ban a 43. repülő technikai parancsnokság „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande (VTK)”[16] alá rendelték. Miután 1953-tól a 43. VTK-t a Központi Repülős Iskolának „Letacki Skolski Centar” (LSC)[17], így 1953-tól 1959-ig a 171. légi bázis is az LSC alá került. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 171. légi bázist az 1959-1964. közt működő 9. légi hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.[18]

A 423. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

1953. márciusában a repülés technikai divízióban (parancsnokság) lévő zászlóaljak bevonásával alakult meg a „Titograd” (Golubovci légi bázis) reptéren a 423. repülés technikai zászlóaljból. 1953-ban a 43. repülő technikai parancsnokság „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande (VTK)”[19] alá rendelték. Miután 1953-tól a 43. VTK-t a Központi Repülős Iskolának „Letacki Skolski Centar” (LSC)[20], így 1953-tól 1959-ig a 423. légi bázis is az LSC alá került. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 84. légi bázist az 1959-1964. közt működő 9. légi hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.[21]

A 83. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP).[22]

1959-ben megszűntek a divíziók és a repülős hadtesti parancsnokságok (VKOS), helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 3. VKOS, 21. divízióból, hadosztályból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 9. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került. 1952-1959. közt a vadászrepülő ezredet (LAP) átnevezték 83. vadászbombázó repülő ezreddé „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), majd 1959-1964. közt ismét felvette a vadászrepülő ezredet (LAP) megnevezést.

Az ezreden belül 1961-ben megalakult a 120. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)[23] és a 121. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)[24].

1954-től az ezred „Zemunik” bázison állomásozott. 1963-tól 1964-ig ismét elvezényelték „Zemunik” bázisról az ezredet, „Golubovci” (Titograd reptér, mai nevén Podgorica) bázisra. 1959-1964. közt az ezred rendelkezett „Sabre F-86E”^{^[25]} amerikai transzszonikus vadászrepülőgépekkel.

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe 1964-től a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 83. ezred 1964-től, a 9. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább.

A 172. vadászbombázó repülő ezred (LBAP)[26].

1959-ben megszűntek a divíziók, helyükre légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) kerültek. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 3. VKOS, 21. divízióból, hadosztályból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 9. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került.

Az ezred 1949-1952. közt vadászrepülő, 1952-1966. közt vadászbombázó ezredként funkcionált.

Az ezred, melyben „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgépek szolgáltak, a „Zemunik” légi bázison állomásozott 1969-ig.

1961. áprilisában alakult meg a 172. vadászbombázó ezred (LBAP) részeként a „Zemunik” bázison a 2. és 3. századok összevonásával a 240. vadászbombázó repülő század (LBAE)[27]. A 172. LBAP 1. századából pedig szintén 1961. áprilisban a 239. vadászbombázó repülő század (LBAE)[28].

Az ezred a 9. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább 1964-1965. közt. 1965-ben átkerült az 5. légi hadtestbe „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK).

A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).[29]

(97. tengeralattjárók elleni repülő ezred „Protivpodmorski Avijacijski Puk” (PPAP)

1948-1958. közt az ezred bombázó repülő ezredként funkcionált, de 1959-1964. közt már tengeralattjárók elleni repülő ezredként „Protivpodmornicki Avijacijski Puk”.

1961. márciusban a 97 tengeralattjárók elleni repülő ezred „Protivpodmornicki Avijacijski Puk” (PPAP) „Mostar” bázisán alakult meg a 784. tengeralattjárók elleni helikopter század „Protivpodmornicki Helikopterska Eskadrila” (PPHE vagy PPDHE)[30]. 1961-ben a 97. PPAP ezredben „Mostar” bázison megalakult további két tengeralattjárók elleni repülő század „Protivpodmornicki Avijacijska Eskadrila” (PPAE), az 570. PPAE és az 571. PPAE[31]. Mindkét századot 1964-ben feloszlatták. A 784. század viszont 1992-ig funkcionált az akkor már 97. repülő dandárban.

Az ezred a 9. VK megszűnésével a létrejövő 5. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább. 1964-tól a 97. tengeralattjárók elleni repülő ezredet „Protivpodmornicki Avijacijski Puk” átnevezték 97. támogató repülő ezreddé „Pomocni Avijacijski Puk” (PPA). Az 5. VaK-ból 1969-ben a 97. támogató repülő ezred „Pomocni Avijacijski Puk” (PPA) alá sorolják a 122. hidroplán repülő századot „Hidroplanska Avijacijska Eskadrila” (HAE), beintegrálva a 784. tengeralattjárók elleni helikopter századhoz „Protupodmormicka Helikopterska Eskadrila” (PPDHE) rendelve.

A 122. hidroplán repülő század „Hidroplanska Avijacijska Eskadrila” (HAE).[32]

A század a 9. VK megszűnésével a létrejövő 5. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább[33].

A hidroplán ezred rendelkezett saját, jugoszláv gyártású „Ikarus Aero-2H.,^{^[34]} könnyű motoros, elsősorban kiképzési célra használt hidroplán repülőgéppel, valamint kanadai többcélú egymotoros „DHC-2 Biver” hidroplánnal, felderítésre, vagy összekötő feladatok ellátására használt német egymotoros „Fieseler Fi 156 Storch (Roda)” repülőkkel és „Sikorski S-51/Dragonfly”^{^[35]} mentő és szállító helikopterek.^{^[36]}

[1] 1949. júliusában alakult meg, mint 122. hidroplán repülős osztály. Századdá 1951-ben alakult át az osztály, a 21. vegyes repülős divízió Divulje” légi bázis tengerparti hidroplán kikötő parancsnokságával hozzárendelve. 1959-től a 21. divízió reformizálódásával létrejövő 9. légi parancsnoksághoz (VK) csatolják a 122. hidroplán repülő századot (122. HAE). 1964-ben a 9. VK helyett létrejövő 5. hadtesti légi parancsnokság (VaK) alá rendelik. Az 5. VaK-ban 1966-ig szolgál a század, majd a 97. tengeralattjárók elleni ezredbe (PPA) sorolják, ahol 1968-ig szolgál a század. 1968-tól a századot a 784. tengeralattjárók elleni helikopteres századhoz csatolják. 1976-tól a 97. repülős dandár részeként a 784. században működik tovább. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[2] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[3] 1960-tól 1964-ig a 7. repülős (légi) parancsnoksághoz „Vazduhoplovna Komanda” (VK) került.

[4] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[5] 1964-től 1965-ig a 893. EZV, mint „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV) megnevezéssel a 97. támogató repülős ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) alá került. 1973-tól a 893. AEV a 119. PPA (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 119. légi szállító repülő ezred.) sorolták be, ahol, mint 893. helikopteres egység (HO) funkcionált tovább, ellátva az 1980-as évektől „Gazela SA-341” harci helikopterekkel. A század „Nis” légi bázison állomásozott. 1985-től már 893. helikopteres felderítő és összekötő századként „Helikopterska Eskadrila Izvidacka i Veza” HEIV működött tovább 1988-ig, mikor beintegrálták a 891. helikopteres felderítő és összekötő század „Helikopterska Eskadrila Izvidacka i Veza” (HEIV) alá, „Nis” légi bázison állomásozva. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[6] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

[7] 1953-1954. és 1957-1959. közt a „Zemunik” légi bázison állomásozott a 21. divízió kiképző/oktató repülő százada, amerikai szubszónikus „T-33A Shooting Star/Lockheed” kiképző repülőkkel, valamint amerikai „F-47D Thunderbolt” kiképzési célra tartott vadászrepülőgépekkel ellátva. 1959-től beintegrálták a VKOS helyett funkcionáló 9. hadtesti légi parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[8] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[10] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[11] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/119. légi szállító repülő ezred (TRAP)./678. TRAE

[12] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ 119. légi szállító repülő ezred (TRAP)./678. TRAE

[13] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

[14] 1973-ban a század ismét megalakult és az 1968-tól létrehozott, akkor 119. helikopteres légi szállító ezredként „Transportni Helikopterski Puk” TRHP funkcionáló, de 1973-tól már 119. támogató repülő ezredként „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) működő erőbe került. 1990-ben feloszlatták. Meg kell említeni, hogy 678. hadrendi számmal 1990-ben megalakult a 678. vegyes repülő század. 1990-ben a 138. dandáron (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 138. légi szállító repülő dandár TRABR) belül létrehozták a 675. TRAE és 890. TRAE századokból a „Batajnica” bázison a 678. vegyes repülő század „Mesovita Avijacisjka Eskadrila” (MAE). A századot ellátták „MI-8” szovjet helikopterekkel, valamint „JAK-40” szovjet kisrepülővel, bevonva az elektronikai felderítő és elhárító (EI i PED) szolgálati feladatok ellátásába. 1992-ben a századot feloszlatták, technikáját és személyi állományát beintegrálták a 675. TRAE századba. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[15] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 84. VB-t az 1964-1986. közt működő 5. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 84. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 5. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO), ahol 1991-ig funkcionált bázisként. Az 1991-es Horvátországi háborúban az „Udbina” tartalék katonai reptérre helyezték át „Zemunik” reptérről, majd 1992-ben a horvátországi és boszniai háború során az 2. RV i PVO alá rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[16] A 3. repülős regionális parancsnokság „Vazduhoplovna Oblasna Komanda” (VOK) átszerveződése során 1948-ban megalakult belőle a 27. repülős technikai divízió „Vazduhoplovnov Tehnicke Divizija” (VTD). Ezen divízió azonban még 1948-ban át is keresztelik 43. repülős technikai parancsnoksággá „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande (VTK). A főparancsnokság a „Mostar” légi bázison működött, mely alá tartozott „Mostar, Titograd (Podgorica), Banja Luka, Rajlovac” repterek. 1950-es évektől a 43. VTK alá tartozott a 641. aero-technikai műszaki zászlóaljat „Aerotehnicki Inzinjerijski Bataljun” (AtInzB), valamint több repülő technikai zászlóalj (vtb); „84. vtb Zemunik, 130. vtb Titograd, 171. vtb Mostar, 208. vtb Zemunik, 423. vtb Mostar/Niksic”, továbbá javító műhely működött „26. vr (auto) Mostar, 163. vr (repülő) Mostar, 169. vr. (motor) Rajlovac” . Több haditechnikai raktár tartozott a 43. VTK alá: „11. számú technikai raktár- Mostar , 19. számú raktár- Mostar , 26. számú hajtóanyag raktár Mostar, 30. számú raktár- Titograd” . 1949. júliusában megalakuló mosztári 540. és 543. gépjárműves zászlóaljat „Auto-Bataljun” (AB) szintén a 43. VTK-hoz sorolták. 1956-ban a 43. VTK-t megreformálták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[17] LÁSD: Oktatás és képzés.

[18] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 171. VB-t az 1964-1986. közt működő 1. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 171. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 1. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO), ahol 1991-ig funkcionált bázisként. Az 1991-1992-es Jugoszláv háborúban, miután a Jugoszláv Haderőt kivonták Horvátországból és Boszniából, a bázist „Niksic” katonai reptérre irányították, ahol beintegrálták a 71. reptéri biztosító zászlóaljba „Bataljon Aerodromska Obezbedenja” (BOA), illetve a podgoricai légvédelmi erők (PVO) könnyű tüzér-rakétás divíziójába (LARD). Ezzel 1992. év végére megszűnt a 171. VB. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[19] LÁSD: A 171. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

[20] LÁSD: Oktatás és képzés.

[21] Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 423. VB-t az 1964-1986. közt működő 1. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 423. VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 1. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO), ahol 1991-ig funkcionált bázisként. 1992-ben a horvátországi és boszniai háború során az 2. RV i PVO alá rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[22] 1944-ben alakult szovjet területen (Krasnodar) lévő kiképző bázison a „jugoszláv-partizán légierő 1. vadászrepülő ezrede. 1945-ben jugoszláv területre vonták össze, ahol 1. jugoszláv vadászrepülő ezred „Jugoslavenski Avijacijski Lovacki Puk” (JALP) néven alakult meg, majd 1945. szeptemberben átnevezték 254. vadászrepülő ezreddé „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP). A 254. LAP „Zemun” bázison állomásozott, ellátva „szovjet „JAK-3” harci vadászrepülőkkel. Az ezredet 1945. augusztusában a 3. vadászrepülős divízióba „Lovacka Avijacijska Divizija” (LAD) sorolják. 1948-ban a „Cerklje” légi bázison állomásozó ezredet átnevezték 83. vadászrepülő ezreddé „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP). 1948-1949. közt vadászrepülő ezredként, a 44. vadászrepülős divízióba „Lovacka Avijacijska Divizija” (LAD) funkcionált, majd 1949-ben az ezredet a 21. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 21. divízió a 3. VKOS alá került. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 21. divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 9. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került.1952-1959. közte a vadászrepülő ezredet (LAP) átnevezték 83. vadászbombázó repülő ezreddé „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP). 1948-tól 1953-ig az ezred „Cerklje” bázisról „Pula” légi bázisra helyezték át, majd 1953-1954. közt az ezredet vissza irányították „Cerklje” bázisra, majd onnan 1954-ben „Zemunik” légi bázisra. A 83. ezred rendelkezett 1948-1952. közt szovjet „JAK-3” harci repülővel, 1952-1954. közt amerikai „F-47D Thunderbolt” vadászrepülőgéppel, 1954-1959. közt F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgéppel. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[23] A 120. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE) 1961. áprilisban alakult meg a 83. LAP-ban, Zemunik bázison (Zadar). 1963-ban „Titograd” bázisra irányították át. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A század a 9. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább. 1966-ban a 83. ezredet átszervezik, a 120. LAE 1968-ban átkerült a 97. bombázó repülő ezredben (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” BAP), ahol 1968-ban átnevezték 242. vadászbombázó repülő századnak „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” LBAE (LÁSD: lábjegyzetben a 242. vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” LBAE) A századot ellátták amerikai „F-84E” harci repülőkkel. 1969-ben a századot a 172. LBAP ezredbe vonták be, ahol 1970-től jugoszláv „Jastreb J-21” 1988-89-től pedig jugoszláv „Orao J-22” harci repülőkkel látták el. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana. https://otpisani.niceboard.com/t1429-monografija-83-lovako-avijacijskog-puka

[24] 1961-ban a „Zemunik” (Zadar) bázison megalakult a 121. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE) a 83. ezreden belül, ellátva „North American F-86D Sabre Dog” amerikai elfogó vadászgéprepülőkkel. 1963-ban a századot átirányították a „Titograd”, majd „Skopski Petrovec” bázisra (Skopje). 1964-ben a századot megszűntették a 83. ezreden belül és a személyi állományát, valamint technikát a 120. LAE-ba integrálták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[25] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9386_Sabre

[26] 1949. decemberében alakult meg „Cerklje” légi bázison a 172. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), ellátva német „Me-109G Messerschmitt” vadászrepülőkkel a 44. vadászrepülős divízióban „Lovacka Avijacijska Divizija” (LAD). 1950-ben a 44. LAD-ból az ezred áthelyezték a létrejövő 21. vegyes repülő divízióba „Mesovita Avijacijska Divizija” (MAD), ahol 1959-ig funkcionált. 1951-től áttelepült az ezred „Cerklje” bázisról a Zadar melletti „Zemunik” légi bázisra, ahol 1969-ig állomásozott. Közben 1952-ben a 172. LAP-ot átnevezték, 172. vadászbombázó repülő ezreddé „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), ellátva amerikai „F-47D Thunderbolt” vadászrepülőgépekkel, a korábbi német „Me-109G Messerschmitt” repülőket leváltva. Az „F-47D” gépek 1954-ig szolgáltak, majd jöttek az „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgépek, melyek 1969-ig szolgáltak az ezredben. 1949-ben az ezredet a 21. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 21. divízió a 3. VKOS alá került. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[27] 240. LBAE.1961. áprilisában alakult meg a 172. vadászbombázó ezred (LBAP) részeként a „Zemunik” bázison a 2. és 3. századok. A két századot összevonták, mely során létrehozták belőlük a 240. vadászbombázó repülő századot (LBAE). 1969-ben a századot kivonják a 172. ezredből és áthelyezték a 97. repülő dandárba (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 97. bombázó repülő ezred BAP), megmaradva a „Zemunik” bázison. A századot ellátták amerikai „F-84G” harci gépekkel 1972-1973. közt, majd ezt követően jugoszláv „J-21 Jastreb” harci gépekkel. 1988-tól a 107. ezred (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 107. vadászbombázó repülő ezred LBAP) alá tartozott 1990-ig. 1990-ben a századot áthelyezték „Mostar” bázisra, ahol a technikáját és személyi állományát beintegrálták a 245. vadászbombázó repülő századba (LBAE), mely század ekkor már a 107. ezredbe tartozott, előtte viszont a 82. repülő dandár alá volt rendelve. (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 109. vadászbombázó repülő ezred LBAP/82. repülő dandár ABR/245. vadászbombázó repülő század LBAE) akkor, majd ezt követően, még ezen évben a 701. repülő dandár alá sorolták be, (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 701. repülő dandár „Avijacijska Brigada” ABR) és ott megszűnéséig, 1990-ig funkcionált.. Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[28] 239. LBAE. 1961. áprilisában alakult meg a 172. vadászbombázó ezred (LBAP) részeként a „Zemunik” bázison a 1. század. A századból létrehozták a 239. vadászbombázó repülő századot (LBAE). 1969-ben a századot kivonják a „Zemunik” bázisról „Titograd” bázisra. 1991-1992-ben a Jugoszláv háború során a századot a 172. repülő dandár részeként beintegrálták a már szerb-montenegrói „Jugoszláv Hadseregbe” (VJ). Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[29] 1945. augusztusban „Sombor” bázison létrejött a 41. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP), ellátva szovjet „Petlyakov Pe-2” célbombázó repülőkkel. Az ezredet a 4. bombázó repülős divízióba „Bombarderska Avijacijska Divizija” (BAD) sorolták be. 1948-ban átneveztek 97. bombázó repülő ezreddé (BAP). 1948-1958. közt az ezred bombázó repülő ezredként funkcionált. Az ezred még 41. BAP ezredként „Sombor” légi bázison állomásozott, de még 1948. év végére „Velika Gorica-Pleso” légi bázisra költöztették, majd 1948-1960. közt „Zemunik” légi bázisra irányították át. 1948-ban az ezred a 32. bombázó repülős divízióba „Bombarderska Avijacijska Divizija” (BAD) került, majd 1949-ben átvezényelték a 21. vegyes repülős divízió „Mesovita Avijacijska Divizija” (MAD) alá. 1949-ben az ezredet a 21. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 21. divízió a 3. VKOS alá került. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[30] 784. PPHE. 1961. márciusban a 97 tengeralattjárók elleni repülő ezred „Protivpodmornicki Avijacijski Puk” (PPAP) „Mostar” bázisán alakult meg a 784. tengeralattjárók elleni helikopter század „Protivpodmornicki Helikopterska Eskadrila” (PPHE vagy PPDHE), ellátva amerikai „S-55” (mk 5. és mk 7.) helikopterekkel. 1968-ban a századot átirányították „Divulje” bázisra, mikor feloszlatták és bevonták a századba a korábban 122. hidroplán repülő századként „Hidroplanska Avijacijska Eskadrila” (HAE) működő egységet (LÁSD: A 9. repülős (légi) hadtesti parancsnokság./ 122. hidroplán repülő századként „Hidroplanska Avijacijska Eskadrila” HAE). 1974-ben a korábbi „Sikorski” helikoptereket felváltották a szovjet „Kamov”, KA-25 helikopterek, majd 1980-tól szolgálatba léptek a szovjet „MI-14”, 1988-tól a „KA-28” harci helikopterek. Az 1991-ben, 1992-ben a Jugoszláv háború során a századot a „Divulje” bázisról 1991-ben kivonták „Mostar” bázisra, majd 1992-ben pedig „Tivat”, majd még ezen évben „Podgorica” bázisra. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[31] A századokat ellátták jugoszláv könnyű szállító/kiképző „Ikarus 214” repülőkkel.

[32] 1949. júliusában alakult meg, mint a haditengerészetet kiszolgáló hidroplán osztály „Hidroplansko Avijacijske Odeljenje” (HAO) . 1951-ben a létrejövő 3. légi (repülős) hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) alatt működő 21. divízióba irányították a haditengerészetből . A Divulje légi bázisának tengerparti hidroplán állomásán funkcionál századként „eskadrila” 1959-ig. 1949-ben a század a légierő főparancsnokság alá tartozott 1951-ig. 1951-től a századot a 21. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 21. divízió a 3. VKOS alá került. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[33] Az 5. VaK-ból 1969-ben a 97. támogató repülő ezred „Pomocni Avijacijski Puk” (PPA) alá sorolják, a 784. tengeralattjárók elleni helikopter századhoz „Protupodmormicka Helikopterska Eskadrila” (PPDHE) rendelve. 1976-tól a 97. PPA átnevezésre került 97. repülő dandárrá „Avijacijska Brigada” (ABR). (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 198. vadászbombázó repülő ezred/98. támogató repülő ezred/ 98. repülő dandár)

[34] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Aero_2

[35] https://en.wikipedia.org/wiki/Westland_WS-51_Dragonfly

[36]Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

„Titograd/Golubovci” (Podgorica) légi bázis. forrás: https://hi-in.facebook.com/vojnaknjizara/photos/a.865617200171886/2135889496477977/?type=3&theater

„Zemunik” (Zadar) bázis. forrás: http://wikimapia.org/8619587/hr/Zracna-Luka-Zemunik-Zadar#/photo/4844801

Amerikai „Thunderbolt” vadászgép a 83. LAP ezredben. forrás:

„Mostar” (Ortijes) katonai repülőtér és bázis. forrás: https://de-de.facebook.com/jna1951/photos/a.266741166724762/3027833233948861/?type=3&theater

kép forrás: https://jna-sfrj.forumbo.net/t134-aerodrom-divulje-split-podzemni-objekat-cetina,

szerkesztette: szerző

forrás:

- Vidosav Kovacevic: Jugoslavensko Ratno Vazduhloplovstvo i Protivvaazdusna Odbrana.- komanda RV i PVO.Beograd 1988.

-Sasa Oluic, Goran Antic, Bojan Dimitrijevic: 204 Lovacki Avijacijski Puk

-Miroslav Jandric: One Hundred Years of the Serbian Air Force (1912. – 2012.)

-Srpska avijatika 1912.-1918. Muzej jugoslovenskog vazduhoplovstva Beograd, 1993.

-Bojan B. Dimitrijevic, Milan Micevski, Predrag Miladinovic:"Kraljevsko vazduhoplovstvo 1918.-1944.

-Bojan B. Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo i Protivvazdusna Obrana Beograd, 2017.

-Bojan B. Dimitrijevic:"Jugoslavensko ratno vazduhoplovstvo 1942.-1992.

-Bojan Blagoje Dimitrijevic: Jugoslavenska armija neposredno nakon zavrsetka rata 1945. godine

-Ing. Ognjan M. Petrovic i Cedomir Janic: Kratka istorija vazduhoplovstva u Srbiji

-US Airforce Historical Study No 2. : Fueling_the_Fires_of_Resistance, Special_ operations_ AAF_ aid_ to_ European_ resistance_ movements_1943-1945

-Zivojina B. Spasica: Drugo Zasedanje AVNOJ-a 1943

-Lazarevic Bozo (1972): Vazduhoplovstvo u NOR-u 1941-1945. Beograd: Vojnoizdavacki zavod.

-Pejcic Predrag (1991). PRVA I DRUGA ESKADRILA NOVJ. Beograd: Vojnoizdavaki i novinski centar.

-Kovacevic Milos ed. (1965). Vazduhoplovstvo u narodnooslobodilackom ratu Jugoslavije (PDF). Zemun: Komanda Ratnog vazduhoplovstva.

- Boris Ciglic, Dragan Savic: Croatian Aces of World War 2

https://otpisani.niceboard.com/t1385-kaproni-bugarski-kb-11-fazan

https://en.wikipedia.org/wiki/Croatian_Air_Force_(Independent_State_of_Croatia)

http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=18446.25;imode

https://www.wikiwand.com/en/Royal_Yugoslav_Army_Air_Force

https://bs.wikipedia.org/wiki/Ratno_vazduhoplovstvo_i_protivvazdu%C5%A1na_odbrana_SFRJ

http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,18446.60.html http://udruzenjepvlps.org/blog/2018/05/20/secanje-na-21-maj-negdasnji-dan-rv-i-pvo-biser-u-mozaiku-vazduhoplovnih-tradicija/

http://www.vti.mod.gov.rs/ntp/rad2013/1-13/0/0.pdf

https://102nd.org/index.php/istorija/38-100-godina-u-10-crtica

http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,12865.0.html

https://otpisani.niceboard.com/f34-vazduhoplovi

https://tehnika.lzmk.hr/ratno-zrakoplovstvo/

https://acesflyinghigh.wordpress.com/2016/01/27/yugoslav-air-force-combat-aircraft-1953-to-1979-the-jet-age-ii-home-grown-aviation/

https://tangosix.rs/2013/08/10/40-godina-sluzbe-helikoptera-gazela-u-jugoslovenskim-vazduhoplovstvima/

http://www.mjrv.mod.gov.rs/pages_files/istorijat_files/istorija.html

https://obris.org/predstavljamo/predstavljamo-jugoslavensko-ratno-vazduhoplovstvo-1942-1992/

https://www.vojnaknjizara.com/product-category/yu-ratovi/page/10/

https://www.scribd.com/document/341385262/Jugoslovensko-ratno-vazduhoplovstvo-i-protivvazdu%C5%A1na-odbrana-VJ

Szerkesztette: „Szatmári”

Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag végén tüntettem fel.

A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/

vagy email-en. program5000@gmail.com

A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni a szerzőt és a forrás linkünket !!!

FOLYTATÁS AZ 5. RÉSZBEN

HORVÁTORSZÁG HÁBORÚJA 1991-1996 INFORMÁCIÓS BLOG

Keresés ebben a blogban

A JUGOSZLÁV LÉGIERŐ ÉS LÉGVÉDELEM 4.RÉSZ

Megjegyzések

Megjegyzés küldése