A légierő és
légvédelmi parancsnokság (KM RV i PVO)
Repülős Katonai
Akadémia
Vazduhoplovna Vojna
Akademija” (VVA)
Bevezetés
Jugoszlávia, mint „délszláv”
szövetség kezdetben a Jugoszláv Királyság[1]
(1929. október 3. – 1941. április 6-7.)[2]
megalakulásával jött létre, mely délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a
Balkán-félszigeten, a két világháború között. 1918-ban jött létre a Szerb
Királyság és a Szlovén–Horvát–Szerb Állam egyesülésével. 1918. október
29-én, Zágrábban létrejött „Szlovén- Horvát- Szerb Nemzeti Tanács”[3]
(SZHSZNT). Az SZHSZNT azonban 1918. decemberig funkcionált, helyét 1918.
december 01-től a nemzeti tanács és a szerb királyság egyesülésével létrejövő
„Szerb-Horvát-Szlovén Királyság” (SZHSZK) vette át, mely Szerbia, Horvát-Szlavónország,
Bosznia, Montenegró, Makedónia, Szlovénia, Vajdaság, Koszovó részeit foglalta
magába. Az SZHSZK 1929-re szerb központosítás alá került, a „Karadordevic”
dinasztia uralkodójának, I. Sándor szerb király diktatúrájával. A király a „Szerb- Horvát- Szlovén Királyságot”
átnevezte 1929-ben „Jugoszláv Királyságnak”[4]
(JK).
Már a Szerb
Királyságban (1882–1918)[5],
az 1912. október 08. és 1913. május 30. közti zajló
„Első Balkáni háborúban”[6]
során megalakult az első pilótaképzés, némi francia közreműködéssel. Ezen
képzés a Szerb Királyság akkori kezdetleges légierején „Avijatika”[7]
belül jött létre. Jórész francia repülők[8],
légballonok felhasználásával. Az Első Balkáni háborút követte az 1913. június
16. és 1913. július 18. közt zajló Második Balkáni háború[9],
majd A háborús helyzet egyre fokozódott és 1914.
július 28-án kitört az I. Világháború.[10] A
háborús állapot folyamatos fejlődést[11]
eredményezett a „jugoszláv légierő” tekintetében.
1918. november 11. befejeződött az I.
Világháború. 1929-től a „Jugoszláv Királyság”
(JK).fogta össze a „délszláv” régiót. Az „Avijatika” helyett,
1935-től már Királyi Jugoszlávia had erejében működő
szervezett légierőről beszélhetünk, amit „JKRV” megnevezéssel illettek.
A JKRV folyamatos pilóta
képzést folytatott, hiszen 1939-ben már a második
világháborúra készült Európa.
A második világháború során,
1941. áprilisában a Jugoszláv Királyság kapitulált a megszálló német és velük
szövetségben álló erőkkel[12]
szemben. Ezt követően a Jugoszláv Királyság a szövetségesek[13]
(brit, amerikai, szovjet) oldalán lép be a háborúba, de kénytelen volt
emigrációba vonulni és elhagyni Jugoszláviát. A királyság akkori hidroplán
repülőkből álló parkját, a horvát „Divulje” tengerparti bázisról átirányították
(kimenekítették) a szövetséges erők észak-afrikai bázisára.[14]
Az emigrációban működő Jugoszláv Királyság kormánya, szembe került a
jugoszláv partizánokkal, azok vezérével „Titóval”[15].
A „Titóista” eszmék térnyerése a „jugoszláv” régióban a szlovén, horvát, szerb[16],
macedón, montenegrói, boszniai tagköztársaság szövetségében
bontakozott ki. A hat tagköztársaság alkotta Jugoszláviában, 1943. november
29-én megalakult a „Titói Jugoszlávia” ,Föderációs Demokrata Jugoszlávia (FDJ) ideiglenes nemzeti kormánya, melynek
élén Joszip Broz Titó állt. Titó természetesen mindent elkövetett a II. Péter
által fémjelzett Jugoszláv Királyság, emigrált kormányának Jugoszláviába
történő visszatérésének megakadályozása érdekében, és az emigráns jugoszláv
kormánytól megtagadta a legitimitást[17]. A
„Titóista” hatalom 1944-ben teljesen háttérbe szorította a jugoszláv királyi
emigránsokat. Tekintettel arra, hogy Titó a tengelyhatalmak ellen lépett fel,
szabad kezet kapott a „szövetséges erőktől”[18] az
egységes „Titói Jugoszlávia” megteremtésére[19].
A szövetséges nagyhatalmak Tito partizánjait hivatalosan szövetséges haderőnek
ismerték el[20].
1943. évre
Jugoszlávia területén a megszálló német erők és szövetségeseik ellen harcoló
jugoszláv partizán alakulatok 1943. augusztus 14-én a nyugat-boszniai „Livno”
városka melletti füves területen kialakították a partizán erők (NOV) első légi
bázisát két „zsákmányolt” repülővel[21],
képzett húsz pilótával, gépészekkel, szerelőkkel, felderítőkkel,
meteorológusokkal támogatva.[22]
1943. év végéig a partizánok
további reptereket kezdtek kialakítani Boszniában; „Glamoc, Livno, Berana,
Bosanski Petrovac, Pljevlja, Sekovic” településeknél. A partizánok 1942. május
21-én[23]
megalakították formálisan a „Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Hadsereg Legi
Erejét” „Vazduhoplovstva NOVJ” (vNOVJ). A „Vazduhoplovstva NOVJ” (vNOVJ)
feladatát folyamatosan folytatta, repülőterek kialakítására alkalmas helyek
feltérképezése, repülőterek kialakítása, műszaki személyzet és egyéb
szakemberek szervezése, képzése.
Az emigrációban
működő jugoszláv légierő, mint a partizán „NOVJ” egységébe tartozó formáció,
egykori repülősökből az olaszországi „Cane” (Bari) légi bázison[24]
létrehozzák parancsnokságukat a szövetséges erők (BAF)[25]
segítségével és alárendeltségében. A létszáma folyamatosan növekvő tendenciát
mutatott, így a jugoszláv repülős erőket bevetették Észak-Afrikába, ahol az
akkori szövetségi[26]„Benin”
légi bázisán több száz fővel alakították meg az 1. és 2. repülő századokat,
mint a partizán „NOV” erők légi erejének repülős egységei a BAF alá rendelve.
Mind ezek mellett 1944.
januártól az olaszországi „Bari” településtől délre eső „Savelletri”
településnél megalakult a jugoszláv partizán erők (NOVJ) azon törzse, mely a
repülős képzés és oktatás alapját képezte. A kiképző törzs pár nap múlva
megalakulását követően a Jugoszlávia „felszabadított” részén létrehozta az első
repülős iskolát 1944.01.20-tól.
1944. áprilisában a
jugoszlávok az 1. és 2. repülő századokat, mint a partizán „NOV” erők légi
erejének repülős egységeit az olaszországi „Kana” (Cane) bázisra irányították,
ahol mint a brit légierő által támogatott „Spitfire” és „Hawker Hurricane”
harci repülőkből létrehozták a „Spitfajer” (Spitfire) fegyveres repülő 351. századot
és a „Hariken”(Hurrican) fegyveres repülő 352. századot. Mindkét század részt
vett Jugoszlávia területén megszállóerőként jelen lévő német és németbarát erők
támadásában.
A szövetséges erők
(BAF)[27]
segítségével a jugoszlávok 1944. augusztus 18-án „Vis” szigeten létrehozták
azon füves pályájú kisrepterüket, ahol a szövetséges erők által ellenőrzött
dél-olaszországi területről (Bari) az Adria tengeren át funkcionáló
légifolyosóval. A NOVJ légerő vezérkari törzshöz
tartozó repülős százada 1944. augusztusban szerveződött meg a Visz (Vis)
szigeten lévő légi bázison. A kilenc fős pilóta
személyzettel meginduló „Vis” szigeti bázison elkezdődtek a pilóták kiképzései.
A Visz szigeti „Plisko
Polje” bázisra érkeztek meg a BAF kontrol alatt korábban olaszországi „Kana” (Cane)
bázison állomásozó jugoszláv légerő 351. és 352. századai, miután kivonták őket
az olasz és észak-afrikai műveletből. Kivonásukat követően a NOVJ légi
századokat, már, mint 1. (korábban 352.) és 2. (korábban 351.) légi századok
megnevezéssel illették[28]. A két
század Visz után az 1945. májusától funkcionáló az észak-dalmáciai Zadar
„Prkos-Skabrnje” repülőtérre irányították, ahol beintegrálták őket a létrejövő
jugoszláv 1. vadászrepülő ezredbe „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP).
Még 1944. szeptember
10-én a felszabadított „Zadar”, akkori jugoszláv tengerparti városhoz tartozó
régióban, még 1944. márciusában létrejött a partizánok Első Pilóta Iskolája
„Prva Pilotska Skola” (PPS), a „Zemunik” légi bázison. A képzésben a britek
segédkeztek „Havilland DH-82 Tiger Moth” és „North American AT-16 Harward II.B”
repülőkkel. 1945. márciustól folyamatossá vált az oktatás és képzés, melybe
1945. szeptembertől bevonták a az 1. és
2. jugoszláv repülő századokat, megalakítva a Repülős Tiszti Iskolát
„Vazduholovna Oficirska Skola” (VOS), mely végül Repülős Katonai Főiskola
„Vazduhoplovna Vojna Ucilista” (VVU) elnevezést kapta meg.
A jugoszláv légierő pilóta képzése ekkor „Vis” és „Zadar-Skrbrnje”
bázisra illetve „Zadar-Zemunik” bázisra irányult.
Belgrád felszabadulás után a bázist áthelyezték „Zemun” katonai objektum
és reptérre[29]. 1944.
évben a partizánok Jugoszlávia szerte (Horvátország, Szlovénia, Szerbiában,
Vajdaságban, Macedóniában) több mint hatvan repteret alakítottak ki, ahhoz
tartozó katonai parancsnoksággal és ellátó személyzettel. A repterek
kialakításában fontos szerepet játszottak a terepviszonyok és a méret, mivel fő
szempont volt a harci gépek fogadása és indítása, akár bombázók, akár
vadászgépek. A központilag elrendelt utasítás alapján az alapméretet a repterek
esetében hetvenöt méter szélességben és kétezer méter hosszúságban jelölték
meg.[30] 1944. október 29-től a „NOVJ” légierő főparancsnoki
helyét áttette Zemun bázisra, ahol Zemun 1944. novemberi teljes felszabadítását
követően a repülőtér mellett javító és légijármű-technikai műhelyek alakultak,
valamint az „Ikarus” repülőgyár.[31]
A háború Európában 1945. május 8-án Németország, míg
Ázsiában szeptember 2-án Japán feltétel nélküli megadásával fejeződött be.
Az
1945. év változást eredményezett a jugoszláv légi századok struktúrájában. Megalakult
a Jugoszláv Harci Légierő „Jugoslavensko Ratno Vazduhoplovstvo” (JRV). Április
22-án újraszerveződött a légi századok, egy részüket átirányították a zadari
„Első Pilóta Képző Iskolába” (Zemunik), más részüket pedig a Szarajevó melletti
„Rajlovac” reptérre[32].
Az újonnan létrejött légi egységek kiszolgálásában fontos szerepet kapott a
pilóta és technikusi képzés. A megalakuló légi bázisok, harci, vadász, bombázó,
szállító ……. repülős egysége folyamatos
feltöltése és fejlődése érdekében az oktatás és képzés is új szintre lépett. A zadari (Zemunik bázis) Első Pilóta Iskola (PPS) 1945. szeptemberében
átköltözött a szerbiai „Ecka” légi bázisra, ekkor már húsz darab „Havilland
DH-82 Tiger Moth” és tíz darab „North American AT-16 Harward II.B”
rendelkeztek, illetve „Kacarevo” bázisra.[33]
1946-1948.
közt a jugoszláv légierő tekintetében egyfajta „szovjetizáció” zajlik le, mely
során a szovjetek kiképzéssel, haditechnikával, repülőkkel, pilótaképzéssel
támogatja a „Titóista” jugoszláv légierőt „JRV”. A „Josip Broz Tito” vezetett partizán erők szovjetbarát politizálása révén
a jugoszlávok Szovjetunióban történő kiképzés keretén belül (Vitruk csoport) létrehozták
a „NOV” Jugoszlávia (NOVJ) vadászrepülős ezredüket. Ezt követte további három
vadászrepülő ezred, három támadó harci repülő ezred, bombázó repülő ezred és
légi szállító ezred létrehozására kerül sor szovjet támogatással[34].
1945. május 08-án megalakult „Pancevo” szerbiai városban a Repülési Oktatási
Divízió „Vazduhoplovni Skolska Divizija” (VSD), mely a Repülési Katonai
Főiskola „Vazduhoplovno Vojno Uciliste” (VVU) elsődleges formációja volt,
szovjet oktatási-képzési mintára.[35]
Pilóta képzés
Történések.
1945.
szeptembertől a szerbiai Pancsevóban (Pancevo) megalakult a Katonai Repülős
Főiskola „Vazduhoplovno Vojno Uciliste” (VVU). 1945. novemberben az
1. pilóta iskolából létrejött a VVU első osztálya. 1949-re már hat osztály
funkcionált. A VVU-ban aktív és tartalékos tiszti képzést folytattak pilóták
számára.[36]
Már
a Repülési Oktatási Divízióban „Vazduhoplovni Skolska Divizija” (VSD) kiképzési
céllal létrejött négy oktatási ezred. A VVU főiskolát oktatási céllal ellátták
szovjet „Polikarpov/Po-2”[37]
és „Jakovlev/UT-2”[38]
könnyű oktató repülőkkel.
A
VVU alá négy Repülős Oktatási-Kiképzési Ezred „Vazduhoplovni Skolski Puk avagy
Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) tartozott, valamint egy repülős-kadét
zászlóalj, repülős technikai zászlóalj, támogató-logisztikai alakulat.
Az 1. „Vazduhoplovni
Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) 1945. 11. 01-én jött létre
Pancsevóban. Az ezred alá négy repülő század tartozott, melyek 1946. májustól
„Pancevo”-1. század-, „Omoljica”- 2. század-, „Kacarevo”- 3. század-, „Kovin”-
4. század-, bázison állomásoztak. Az ezred „PO-2, UT-2, AERO-2B/C” repülőkkel
rendelkezett.
A 2. „Vazduhoplovni
Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) 1945. 11. 01-én jött létre
az ezred „Ecka” légi bázison. Az ezred a vadászrepülő pilóták képzésére
szakosodott. Már 1945. május 08-án megalakult az ezred vadászrepülős kiképzési
százada, a korábban „Zemunik” légi bázison állomásozó Első Pilóta Iskolából
„Prva Pilotska Skola” (PPS). Ezen század 1945. szeptemberig megreformálódik és
ezred szintű egységgé fejlesztik. 1945. novembertől „Ecka” légi bázison kezdte
meg a 2. VSP 1. százada a funkcionálását, „Tiger Moth” és „Harvard” repülőkkel
ellátva. Az 1. század után 1946-ban megalakult a 2. vadászrepülő század, „JAK,
UJAK, PO-2, IL-2” repülőkkel ellátva „Alibunar” bázison, majd ezt követte a 3.
század létrehozatala „Kovin” bázison.
A 3. „Vazduhoplovni
Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) 1946. 12. 20-án alakult
meg „Kovin” bázison a 2. VSP 2. századából, mint támadó-harci repülős kiképző
ezred (JAPs), „IL-2, U-IL-2” repülőgépekkel ellátva. Az ezred két századból
állt, de 1948-ra csak egy maradt meg.
A 4. „Vazduhoplovni
Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) „felderítő-navigátor”
kiképző-oktató ezredként (izvidacki-sturmanski) alakult meg 1946. 02. 01-én, az
1. VSP erőiből és a VVU központi erőiből, de csak 1946. 08.06-tól nevezik 4.
VSP-nek. Az ezred Pancsevóban állomásozott. 1946. december 1-ig funkcionált,
majd feloszlatták.
1949-ben
a VVU és alátartozó oktató ezredek Mosztárba, a mosztári „Zapadni logor”
laktanyában helyeződnek át, miközben a főiskolát átnevezték, és a korábbi VVU
megnevezést felváltott az Aktív Repülő Tiszti Iskola „Skola Aktivnih Oficira
Aviacije” (SAOA), melyből kiválik a tartalékos tiszti képzés, létrehozva a
Tartalékos Repülő Tiszti Iskolát „Skola Rezervna Oficira Avijacije”
(SROA). Mind ezek mellett a pilótahiány
pótlásának elősegítésére, 1952-ben létrejött az Altiszti Pilóta Iskola
„Pilotska Podoficirska Skola” (PPS), ahol öt osztály kezdte meg működését az
altiszti pilótaképzés területén 1959-ig. Mindegyik intézmény a mosztári
„Zapadni logor” laktanyában funkcionált, használva a korábban a mosztári
„aeroklub” által „Mostar-Rodoc” területén működtettet „Jasenica” repteret. A
repteret egyébként 1911-ben építették az osztrákok.[39]
További reptérként funkcionált a második világháborúban épült „Mostar-Kosor”
(Ortijes) reptér.[40]
A SAOA-ból 1951.
évben létrehoznak egy külön Tartalékos Repülős Tiszti Iskolát „Skola Rezervnih
Oficira Avijacije” (SROA) [41],
melyet az 1952. januárban a SAOA-ból megalakuló pancsevói Repülős Oktatási
Központ „Letacki Skolski Centar” (LSC)[42]
alá soroltak be. A Tartalékos Repülős Tiszti Iskolát „Skola Rezervnih Oficira
Avijacije” (SROA) szolgálta ki a „Novi Sad” légi bázison 1951. júniusában
létrehozott 267. oktató- kiképző repülő ezred (SAP), később 267. repülős
továbbképző kiegészítő-támogató központ „Avijacijski Nastavni Dopunski Centar”
(ANDOPC).
A
SAOA az adminisztráció és oktatás mellett a korábban VVU alatt létrehozott négy
Repülős Oktatási-Kiképzési Ezredből hármat „Vazduhoplovni Skolski Puk avagy
Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) 1948-tól átszervezték és átkeresztelték.
A 4. SAP 1946.
decemberben megszűnt. Ennek során létrejött a korábbi 1. SAP-ból a 104. Repülős
Oktatási-Kiképzési Ezred „Vazduhoplovni Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski
Puk” (VSP/SAP) [43],
a 2. SAP-ból a 101. Repülős Oktatási-Kiképzési Ezred „Vazduhoplovni Skolski Puk
avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP), a 3. SAP-ból a 105. Repülős
Oktatási-Kiképzési Ezred „Vazduhoplovni Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski
Puk” (VSP/SAP). A 104. ezred „Mostar” bázison állomásozott, a 101. ezred „Banja
Luka” bázison állomásozott, a 105. ezred, mely 1949-1951. közt ezred szintről
átmódosították századdá, pontosan támadó- harci repülő századdá „Jurisna
Avijacijska Eskadrila” (JAE), „Mostar” majd 1950-ben „Rajlovac” bázison
állomásozott. 1951-től ismét kiképző- oktató ezredként „Titograd” bázisra
költözött. Az már működő öt osztály mellett létrejött a hatodik is, illetve
1953. decemberében a 141. oktató- kiképző ezred „Vazduhoplovni Skolski Puk
avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP), mely a vadászrepülős képzésben
funkcionált és a szarajevói „Ilidza” reptéri bázison működött szovjet „Jak”,
„Ujak” vadászgépekkel 1953-ig, majd a 104. SAP ezredbe integrálták.
A „SAOA” intézményt 1952-től
átnevezik Katonai Repülős Akadémia és Pilótaképző Altiszti Iskolának
„Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA) i „Pilotska Podoficirska Skola” (PPS). A Katonai
Repülős Akadémia és Pilótaképző Altiszti Iskola (VVA i PSS) 1953-ban beintegrálódott
a Tartalékos Repülős Tiszti Iskolával (SROA) együtt az 1953. májusában Mosztárban
a „Zapadni logor” laktanyában (Mostar) létrehozott Központi Repülős Iskolába
„Letacki Skolski Centar” (LSC). Az
LSC alá sorolták még be a Legfelsőbb Repülős Katonai Akadémiát „Visa
Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVVA)[44],
továbbá a 230. ANDOPC (DOPAP)[45],
267. ANDOPC[46].
és az „AS Mostar” repülős iskolát. Az LSC intézményei működtek a Mosztár
(Mostar) „Ortijes” légi bázison, Zsarkovó (Zarkovo) légi bázison és Zemunik
légi bázison.[47]
1953-ban létrehozott Központi Repülős Iskola „Letacki
Skolski Centar” (LSC) alatt sorakoztak fel a kiképző-oktató repülős ezredek
(SAP); 101. SAP, 104.SAP, 105.SAP, 185.SAP, és a 7. katonai körzeti összekötő
század „VII. Vojni Oblast” (VII. VO)[48].
1953-ban a Központi Repülős Iskola (LSC) alá irányították a 43. repülős
technikai parancsnokságot „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande” (VTK)[49]. Az
1950-es évektől a 43. VTK alá tartozott:
- 641. aero-technikai műszaki zászlóaljat
„Aerotehnicki Inzinjerijski Bataljun” (AtInzB), valamint több repülő technikai
zászlóalj (vtb); „84. vtb Zemunik, 130. vtb Titograd, 171. vtb Mostar, 208. vtb
Zemunik, 423. vtb Mostar/Niksic”, továbbá javító műhely működött „26. vr (auto)
Mostar, 163. vr (repülő) Mostar,[50]
169. vr. (motor) Rajlovac”[51].
Több haditechnikai raktár tartozott a 43. VTK alá: „11. számú technikai raktár-
Mostar[52],
19. számú raktár- Mostar[53],
26. számú hajtóanyag raktár Mostar, 30. számú raktár- Titograd”[54].
1949. júliusában megalakuló mosztári 540. és 543. gépjárműves zászlóaljat
„Auto-Bataljun” (AB) szintén a 43. VTK-hoz sorolták. 1956.
októberben a 43. VTK-t feloszlatták. [55]
[1] http://www.orszaghatartura.hu/index.php/1941-evi-hatar/jugoszlav-kiralysag-nevet-vette-fel-a-delszlav-allam
[2] 1941–1945 között fel volt osztva,
azaz de facto nem létezett az állam. forrás:Wikipedia
[3]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szlov%C3%A9n%E2%80%93Horv%C3%A1t%E2%80%93Szerb_%C3%81llam
[4]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jugoszl%C3%A1v_Kir%C3%A1lys%C3%A1g
[5]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerb_Kir%C3%A1lys%C3%A1g_(1882%E2%80%931918)
[6]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_Balk%C3%A1n-h%C3%A1bor%C3%BA
[7] http://www.paluba.info/smf/index.php?board=172.0
[8] Farman HF 20., Blériot XI,
Deperdussin TT, REP K, Duks repülők, https: // en. wikipedia. org/ wiki/
Farman_HF.20, https: // en. wikipedia. org/ wiki/ Bl%C 3% A9riot_XI, https: // www. scalemates. com/ kits/ blue-rider- br107- bleriot- xi-2-
artillerie- -252520, https: // en. wikipedia. org/ wiki/ Deperdussin_TT, https: // www. museeairespace.
fr/ aller- plus- haut/ collections/ rep- type- k/, https: // sr. wikipedia. org/
sr- el,
http:// www.
vazduhoplovnetradicijesrbije. rs/ index. php/ istorija/113-duks-biplan
[9] https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_Balk%C3%A1n-h%C3%A1bor%C3%BA
[10] A központi hatalmak (Német
Császárság, az Osztrák–Magyar Monarchia, az Oszmán Birodalom és Bulgária) hadba
lépett az „antanttal” (Nagy-Britannia és Franciaország) szemben. Az
Osztrák-Magyar Monarchia (OMM), mely magába foglalta „Jugoszlávia” szlovén,
horvát és boszniai részét, szembe került a „jugoszláv” régió további részét
birtokló Szerb Királysággal (magába foglalta Macedóniát, Koszovót, Vajdaságot),
Crna Gora Királysággal. Ez utóbbi 1916-ban kapitulált.
[11] A jugoszláv repülés 1918-tól a
személyi állomány létrehozásával és repüléstechnika eszközök beszerzésével
lényegében újra élet. Az I. világháború során a görögökhöz (Theszalloniki
–Mikro) emigrált szerb királysági légi egység visszatér és francia közreműködéssel
szakaszosan Belgrádban (Beograd) és Újvidékre (Novi Sad), ahol létrejött ismét
az „Avijatika”.1920. október elején a „Szerb-Horvát-Szlovén Királyság” (SZHSZK)
hadügyi minisztériuma és a haditengerészete létrehozták a „Légügyi Osztályt”
Katonai és Haditengerészeti Minisztériumnál légierő osztályt hoztak létre. A
osztály feladata volt a légierő részére történő személyzeti feltöltésről,
kiképzésről, oktatásról, műszaki karbantartási beszerzésről, mindennel ami a
katonai repüléshez kapcsolódott, felkészítés, oktatás.
[12]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tengelyhatalmak
[13] https: // hu. wikipedia. org/ wiki/
Sz% C3% B6 vets % C3% A9ges_ hatalmak_ a_ m%C3%A 1sodik_ vil%C 3% A1gh %
C3%A1bor%C3%BAban
[14] Az 1941. április 06-i német erők és
szövetségeseik támadása során a Királyi Jugoszlávia légi ereje összeroppan, az
első támadó fázist követő április 11-től 13-ig zajló második és az április
14-től április 18-ig tartó harmadik támadó fázist a Királyi Jugoszlávia teljes
kapitulációja zárta le. A jugoszláv légierő a németek, olaszok hadizsákmánya
lesz, vagy megsemmisül. A németbarát horvátok a repülők egy részét megkapták.
http://www.vazduhoplovnetradicijesrbije.rs/index.php/clancivlepojevica/297-drugi-vazduhoplovni-puk
[15]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Josip_Broz_Tito
[16] Magába foglalva Koszovót és a
Vajdaságot.
[17] Major Nándor: Jugoszlávia a második
világháborúban
[18] A szövetséges hatalmak, vagy
szövetségesek a második világháborúban azok az országok voltak, akik együtt
küzdöttek a tengelyhatalmak ellen. A háború során gyakran nevezték őket
Egyesült Nemzeteknek is, utóbb azonban ezt az elnevezést már nem használták,
mert összekeverhető lett volna a háború után megalapított Egyesült Nemzetek
Szervezete (ENSZ) nevével. A szövetséges hatalmak magját a "Három
Nagy" képezte: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a
Szovjetunió. Forrás: Wikipedia
[19] Szlovénia és Horvátország 1991.
június 25-én, Macedónia 1991. szeptember 8-án, Bosznia-Hercegovina pedig 1992.
március 1-jén kiáltotta ki függetlenségét. A két utolsó köztársaság, Szerbia és
Montenegró 1992. április 27-én hivatalosan is megalakította a két tagra
redukálódott Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003. február 4-én
átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé. 2006. június 3-án Montenegró
is kikiáltotta függetlenségét, így a kéttagú államszövetség is megszűnt, majd a
magára maradt Szerbia is kinyilvánította önállóságát 2006. június 5-én. Végül a
még Jugoszláviában, Szerbián belül létrehozott két autonóm tartomány egyike,
Koszovó is kikiáltotta függetlenségét 2008. február 17-én. A történelmi
Jugoszláviának tehát összesen hét utódállama van: Bosznia-Hercegovina,
Horvátország, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia és
Szlovénia.forrás: Wikipedia
[20] Juhász József: A Titói Jugoszlávia
Első Évtizede.
[21] A németbarát horvát állam (NDH), a
boszniai Bánya Luka (Banja Luka) várostól északra eső „Zaluzani” katonai
repteréről 1942. május 21-én dezertált két repülő és személyzete. A pilóták egy
francia Breguet 19. és egy francia Potez 25. gépel a partizánok „Urija” légi
bázisára repültek, ahol csatlakoztak a NOVJ légi egységéhez. Ezen két gép
jelentette az első lépést egy úgynevezett partizán légierő megalakítása felé.
Tekintettel a német erők és németbarát horvát erők és velük szövetséges
országok légi fölényére, valamint az 1942. júniusi német támadásra, a
partizánok a prijedori „Urija” reptérről a titkos „Meduvode” falunál lévő első
partizán repülőtérre rejtették el, megfelelő álcázás mellett a francia „Breguet
19” és „Potez 25” gépeket. Ezen két repülő és dezertáló pilótáik lényegében
egyfajta légi jelenlétet biztosított a partizánok számára, mely megadta a
lendületet egy partizán „légierő” létrejöttének irányába.
[22] Az ellátmányok légi úton történő
fogadásának céljából, a partizánok az általuk ellenőrzött „szabad” területen
repülők fogadására és indítására alkalmas reptereket kezdtek kialakítani.
[23] Ezen dátum a Jugoszláv Néphadsereg
légi erejének a napja.
[24] Lényeges momentuma volt a II.
Világháború nyugat-balkáni eseményeinek az olaszok 1943. szeptemberi
kapitulációja. 1943-as olasz kapituláció után már a partizánok lényegében a
korábbi Jugoszláv Királyság nagyobb részét uralták. Titó, aki a Jugoszláv
Kommunista Párt (JKP) vezetője volt, közel 300 000 haderővel rendelkezett, sőt
két olasz hadosztály is átállt a partizán erőkhöz. Emellett nemcsak a volt
Királyi Jugoszlávia területén bontakozott ki a partizán hatalmi terjeszkedés,
hanem az emigrált Jugoszláv Királyi erőknél is. Mivel 1943. szeptemberében
olaszok kapituláltak, ezáltal eleve a dél-olasz részek már a szövetségesek
ellenőrzése alá kerültek.
[25] A Balkán Légi Erő (Balkan Air Force
„BAF”) a szövetségesek Brit Királyi Légi erejének, Dél-Afrikai Légi erejének
egységeiből alakult meg 1944. június 07-én, a „Mediterrán Szövetségi Légierő
Parancsnokság (Mediterranean Allied Air Forces command) irányítása alatt. A
„BAF” 1945. július 15-ig működött.
[26] „Mediterrán Szövetségi Légierő
Parancsnokság (Mediterranean Allied Air Forces command) irányítása alatt.
[27] A Balkán Légi Erő (Balkan Air Force
„BAF”) a szövetségesek Brit Királyi Légi erejének, Dél-Afrikai Légi erejének
egységeiből alakult meg 1944. június 07-én, a „Mediterrán Szövetségi Légierő
Parancsnokság (Mediterranean Allied Air Forces command) irányítása alatt. A
„BAF” 1945. július 15-ig működött.
[28] 1. és 2. légi század 1945.
májusában beintegrálódott a megalakuló 1. vadászrepülő ezredbe. 1945. májusában
Zadarban a brit légierő (RAF) alatt működő balkáni jugoszláv 351. és 352.
századokból (1. és 2. NOVJ légi század) és egy mechanikai századból alakult meg
az 1. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP). forrás: Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[29] Nikola Anic, Sekula Joksimovic, Mirko
Gutic: Narodnooslobodilacka Vojska Jugoslavije
[30] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=18446.0;topicseen
[31] http://www.gpedia.com/sr/m/sr-el
[32]
.https://archive.is/Ko9Gj#selection-671.0-677.257
[33]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=20
[34] Joszip Broz Titó politikája kezdetben
nyitott volt a szovjet politikai kapcsolatok irányába. 1944. szeptember 21-én
Tito Moszkvában Fjodor Ivanovics Tolbuhinnal megállapodást kötött a két légi
hadosztály szovjet fegyverzettel való ellátásról és személyzetének
kiképzéséről. A megállapodás során megalakult a szovjet „Vörös Hadsereg” légi
erejéből a „Vitruk” csoport "Grupa Vazduhoplovna Divizija" (GVD/GDV).
https: // pdfslide. tips/ documents/jrv-u-nor-u-1942-1945-2pdf.html
[35]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=20
[36]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=20
[37]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Po%E2%80%932
[38]
https://hu.wikipedia.org/wiki/UT%E2%80%932
[39] http:// www. akmostar 1949.
com/ index. php/ povijest, e-Zbornik: Prethodno priopcenje Austrougarski
zrakoplovni hangari u Mostaru - I. dio
[40]
By Henry L. deZeng IV: Luftwaffe
Airfields 1935-45. Yugoslavia. Mosztár „Ortijes” reptér 1965-ben nyílt meg a
polgári légiközlekedés számára, mint lokális belföldi forgalmú légikikötő.
1984-ben a szarajevói olimpia során nemzetközi légi forgalmat is bonyolított,
mint a Szarajevó központi reptér alternatív kiszolgáló reptere. Ezt követően
nemzetközi repülőtéri státuszt kapott. forrás: http://mostar-airport.ba/o-nama/
[41] A SROA 1953. szeptemberében alakult
meg „Novi Sad” városban. Bojan Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne
armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine
[42] Korábban VVU/SAOA. Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[43] 104. SAP 1949-től Pancsevóból
Mosztárba irányítva és besorolva a VVU/SAOA/VVA/LSC oktatási intézménye alá.
1956-ban létrejött belőle az 1. pilóta iskola. 1959-1960-ban átszervezték.
Bojan Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj
1945-1965. godine.
[44] A VVVA 1952-1953-ban jött létre
Belgrádban, az LSC alá rendelve. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[45] A 230. kiegészítő-támogató repülős
ezred „Dopunski Avijacijski Puk” (DOPAP). 1949. júliusában alakult meg
„Cerklje” légi bázison a pancsevói kiképző repülő századból. 1950-től
átkeresztelték 230. repülős továbbképző kiegészítő-támogató központnak
„Avijacijski Nastavni Dopunski Centar” (ANDOPC). „Cerklje” bázisról
átirányították „Pula” légi bázisra, és 1953-tól besorolták az LSC alá,
áthelyezve Mosztár (Ortijes) légi bázisra. 1956-tól ismét átnevezték és 230.
Letacki Dopunski Centar” (LDOPC), megnevezésre, majd besorolták a pulai 185.
vadászrepülő oktató-kiképző ezred (LASP) alá, mely ezred akkoriban,1956-1960.
közt Repülés Technikai Csoportnak (VTG) hívtak. Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[46] A 267. tartalékos repülős tiszti
oktató-kiképző repülő ezred „Avijacijski Puk- Skolski za Rezervne Oficire
Avijacije” (AP-SROA). 1951. januárjában a pancsevói tartalékos repülő tiszti
iskolából és „Poslove Vazdusnog Zaprasivanja” szolgálatból alakult és kezdte
meg működését „Novi Sad” bázison jugoszláv „Aero-2.” repülőkkel ellátva.
1951-ben a Tartalékos Repülő Tiszti Iskola (SROA) alá sorolták be és
átkeresztelték 267. repülős kiegészítő-támogató központnak „Dopunski
Avijacijski Centar” (ADOPC), átirányítva „Sinj” városban lévő bázisra. 1952-tól
besorolták az SROA részeként az LSC alá, mint 267. repülős továbbképző
kiegészítő-támogató központ „Avijacijski Nastavni Dopunski Centar” (ANDOPC).
Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana.”
[47] https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=22
[48] Az LSC esetében az 1951. decemberében
„Rajlovac” légi bázison megalakuló és 1952. februártól funkcionáló 7. katonai
körzeti összekötő század „VII. Vojni Oblast” (VII. VO) is az LSC-hez rendelték,
ellátva szovjet többcélú kétfedeles „Polikarpov Po-2” repülővel, bolgár (olasz
Società Italiana Caproni cég leányvállalata) „Kaproni Bulgarski KB-11 Fazan”
többcélú kisrepülővel, cseh (német licenz alapján) kiképző kisrepülővel
„Zlin-381”, jugoszláv „UTVA Aero-3” kiképző repülőkkel, jugoszláv összekötő,
mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir” repülőkkel.
1959-ben a századot beintegrálták a VKOS helyét átvevő 7. hadtesti légi
parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK). Bojan Dimitrijevic: Organizacija
Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine.
[49] A 3. repülős regionális parancsnokság
„Vazduhoplovna Oblasna Komanda” (VOK)
átszerveződése során 1948-ban megalakult belőle a 27. „Vazduhoplovnov
Tehnicke Divizija” (VTD) divízió. Ezen divízió azonban még 1948-ban át is
keresztelik 43. „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande (VTK), parancsnoksággá. A
főparancsnokság a „Mostar” légi bázison működött, mely alá tartozott „Mostar,
Titograd (Podgorica), Banja Luka, Rajlovac” repterek.A 43. „Vazduhoplovnov
Tehnicke Komande” (VTK) parancsnokságot 1953-bant alárendelik a Központi
Repülős Iskolának (LSC). Bojan
Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965.
godine.
[50] 163. vr (repülő) Mostar- 1953-tól
„Galeb” repülőgép gyár (VTRZ). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[51] 169. vr. (motor) Rajlovac- 1957-től
„Orao” repülőgépgyár (VTRZ). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[52] 1956-ban átalakítva. Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[53] 1956-tól hajtóanyag raktár, és a 171.
légi bázis alá rendelve. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[54] 1964-től hajtóanyag és technikai
önálló raktár (TS)- Titograd. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[55] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
„MiG-21” a jugoszláv
légierőnél. forrás: https://www.kurir.rs/vesti/drustvo/1299605/tihi-spijun-nad-bih-letacke-price-pilota-jna
Az LSC alárendeltségében
működött, alakult meg több úgynevezett légi bázis Vazduhoplovna Baza” (VB).
Ezek közt volt a 258. légi bázis (VB)[1], a 171. légi bázis (VB)[2], a
423. légi bázis (VB)[3], a
200. légi bázis (VB)[4]. A
200. légi bázis 1953-tól került az LSC alá, előtte a 34. repülő technikai zóna[5]
részét képezte. Az LSC alatt 1959-ig működött majd feloszlatták 1956-ban.[6]
1953-ban
a Központi Repülős Iskola „Letacki Skolski Centar” (LSC) alatt funkcionáló
kiképző-oktató repülős ezredek (SAP); 101. SAP, 104.SAP, 105.SAP, 185.SAP, és a
7. katonai körzeti összekötő század „VII. Vojni Oblast” (VII. VO), tekintetében
változás történt.
1959-ben
a 7. katonai körzeti összekötő századot „VII. Vojni Oblast” (VII. VO)
beintegrálták a légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „VKOS” helyét, a
„Drvar” haderőreform részeként megalakuló hadtesti légi parancsnokságba, ott is
pontosan a 7. hadtesti légi parancsnokságba „Vazduhoplovna Komanda” (VK).
A
101. kiképző-oktató repülő ezred „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) és a 104.
kiképző-oktató repülő ezred „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) 1956-ban
feloszlanak. 1956-ban a korábbi 104. légi kiképző-oktató ezredből (SAP)
létrejött az 1. pilóta iskola „I. Pilotska Skola” (PS) és a 105. légi
kiképző-oktató ezredből (SAP) létrejött a 2. pilóta iskola (II. PS.) az LSC-én
belül. 1960-ig funkcionáltak. 1960-ban a „Zemunik” (Zadar) bázison állomásozó
I. és II. pilóta iskolákból ismét
létrehozták a 105. kiképző-oktató repülő ezredet „Skolski Avijacijski
Puk-nastavni/ Vazduhoplovni Nastavni Puk” (SAP-n/VNP)[7],
ellátva jugoszláv „Ikarus/Aero-2”
kiképző repülőkkel és jugoszláv „Soko 522” könnyű támadó és kiképző repülőkkel.
1953.
májustól 1956. novemberig funkcionált a „Batajnica” légi bázison a sugárhajtású
repülők pilótáinak képzésére szolgáló központ „Centar za Preobuku na reaktivne
(mlazne) Avione” (CZPNRMA avagy CZP), ellátva „T-33” és „F-84G” felfegyverzett
katonai repülőkkel. A központ két századnyi erőt képviselt a batajnicai
bázison. Eslőként a batajicai 117. és 204. repülő ezredek, majd a zemuniki 172.
vadászbombázó ezred részesült a képzésben és a repülőkben.1956-ban feloszlatták
technikai parkját 1957-ben a pulai 185. kiképző és aktató ezredbe vonták be.
1959-ben
a „Jugoszláv Légierő” (JRV) és a légierőbe beintegrálódó légvédelem (PVO),
létrejött a Harci Légierő és Légvédelem” (Ratno vazduhoplovstvo i protivazdusna odbrana „RV i PVO”).[8]
A LSC önálló
egységként működött a Jugoszláv Légierő főparancsnokság alá rendelve 1960-ig,
majd átnevezték Katona Repülős Akadémiává „Vazduhoplovna Vojna Akademija”
(VVA). Mosztárból az oktatási és kiképzési rész, mint a VVA alap gerince
átköltözött a Zadar melletti „Zemunik” légi bázisra, ahol az akadémia központja
1991-ig funkcionált[9].
A „Zemunik” (Zadar) légi bázis mellett a központ irányítása alatt részleg
működött továbbra is a boszniai „Mostar”, az isztriai „Pula” , a montenegrói
„Titograd” (Podgorica) légi bázisokon, mint a VVA repülős oktató-kiképző alközpontjai[10].
„Zemunik”
bázison a VVA a korábban funkcionáló I. és II. pilóta iskolákból létrehozott 105. kiképző-oktató repülő
ezredet „Skolski Avijacijski Puk-nastavni/ Vazduhoplovni Nastavni Puk”
(SAP-n/VNP)[11]
állomásoztatta, ellátva jugoszláv „Ikarus/Aero-2. és 3.”kiképző repülőkkel és
jugoszláv „Soko 522” könnyű támadó és
kiképző repülőkkel. Az első évben a kadétok az elméleti oktatást sajátították
el az Elméleti Oktatási Központ „Centru za Teornu Nastavu” (CTN) zadari
intézményében, második és harmadik évben pedig gyakorlati repülési oktatásban
és képzésben részesültek.
A VVA helyt adott az ejtőernyős képzésnek [12]
Az
akadémia előképző iskolájának számított az 1961-ben Mosztár városban
létrehozott „Tito Marsall” katonai gimnázium „Vojna Gimnazija Marsala Tito”
(VGMT). A VGMT az 1960-as években Repülős Gimnáziumként (VGMT), majd az 1970-es
években Általános Közép Iskola „Tito Marsall”, „Vazduhoplovna Opste Srednja
Skola” (VOSSMT) néven funkcionált 1992-ig.[13]
1961-ben a mosztári „Jasenica” légi bázison megalakult egy két éves kurzuson
áteső középiskola pilóta képző katonai repülős gimnázium „Vazduhoplovna Vojna
Gimnazija” (VVG), mint a VVA előképzője, mely a „Marsala Tito” megnevezést
kapta. A gimnázium 1961. októberében indult el. Később négy éves képzéseket
folytattak. A tanulókat vitorlázó és kisrepülő, ejtőernyős képzésben
részesítették, további elméleti oktatás mellett. A mosztári mellett „Beograd”
és „Ljubljana” városokban is alakult egy- egy gimnázium, a központi VVG
„MarsalaTito” alá rendelve.[14]
Az 1964-es „Drvar-2”
modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt
funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK)
és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK)
lép.
1965-ben a VVA struktúráját
képezte az akadémiára „belépőt” jelentő mosztári
Repülős Katonai Gimnázium „Vazduhoplovna Vojna Gimnazija” (VVG), „Marsala
Tito”, az egy éves elméleti oktatást adó zemuniki Elméleti Oktatási Központ
„Centru za Teornu Nastavu” (CTN), ejtőernyős kiképző iskolák, a zemuniki 105.
oktató-kiképző vadászbombázó repülő ezred (LBAPs), a pulai 185. oktató-kiképző
vadászbombázó repülő ezred (LBAPs), a podgoricai 172. oktató-kiképző
vadászbombázó repülő ezred (LBAPs), a mosztári 107. kiképző-oktató helikopter
ezred (HPs), a tuzlai Tartalékos Repülő Tiszti
Iskola „Skola Rezervna Oficira Avijacije” (SROA).[15]
A VVA belüli képzés
megalakulásától folyamatosan fejlődött és követte a kor hadászati
repüléstechnikai vívmányaihoz történő felzárkózást. Megvalósult a kiképzésbe
bevont új repülők alkalmazásával a szuperszónikus katonai gépekre történő
átképzés. Az 1969-ig használt amerikai (USA) „T-33B Shooting Star (TV-2)
Lockheed”[16]
vadászrepülők, F–84 G Thunderjet” amerikai (USA) sugárhajtású vadászbombázók,
amerikai (USA) „F-86E” vadászrepülők
után, a modernizációval érkeztek a jugoszláv „UTVA Aero-3” [17] kiképző (Zlin 526) repülők, jugoszláv „J-21 Jastreb”[18]
csapásmérő harci repülők, jugoszláv „N-60 Galeb”, és „SOKO G-2 Galeb”[19]
gyakorló és könnyű támadó repülők, majd 1982-től a VVA-án belül létrejövő 129.
vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE) létrejöttével a
modern szovjet MIG-21PFM /L-14” és „MIG-21UM/ NL-16” repülők.
A VVA
alá tartozott, az akadémiára „belépőt” jelentő mosztári Repülős Katonai
Gimnázium „Vazduhoplovna Vojna Gimnazija” (VVG), „Marsala Tito”, az egy éves
elméleti oktatást adó zemuniki Elméleti Oktatási Központ „Centru za Teornu
Nastavu” (CTN), ejtőernyős kiképző iskolák, a zemuniki 105. oktató-kiképző
vadászbombázó repülő ezred (LBAPs), ellátva jugoszláv „UTVA-75” és Zlin 526”
kiképző repülőkkel, valamint jugoszláv „N-60 Galeb” csapásmérő harci
repülőkkel, a pulai 185. oktató-kiképző vadászbombázó repülő ezred (LBAPs),
ellátva jugoszláv „N-60 Galeb” csapásmérő harci
repülőkkel, a podgoricai 172. oktató-kiképző vadászbombázó repülő ezred
(LBAPs), ellátva jugoszláv „N-60 Galeb” és „J-21 Jastreb” csapásmérő harci
repülőkkel. Később szolgáltak jugoszláv „N-62. Super Galeb” és „J-22 Orao”
csapásmérő harci repülők.[20]
1968-as
évben az újra megalakították a 101. kiképző és oktató repülő ezredet „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP). Ezen ezred már korábban funkcionált, de 1956-ban
feloszlatták.
A
101. kiképző-oktató repülő ezrede „Skolski Avijacijski Puk” (SAP).
1968. decemberében ismét megalakult a
zemuniki bázison a Katona Repülési Akadémia „Vazduhoplovna Vojna Akademija”
(VVA) 101. kiképző-oktató repülő ezrede
„Skolski Avijacijski Puk” (SAP). Az ezredet az akadémia alá sorolták be, ahol
részt vett a pilótaképzésben. Az ezred 2. századát átirányították az akadémia
alá rendelve, „Vrsac” JAT[21] jugoszláv polgári légitársaság oktatási
bázisára.
1973. októbertől haderő reformizáció ment
végbe az ezredben, mely során 1976-1978-ban az ezredbe került a korábban a 105.
oktató-kiképző repülő ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) 1974-ben
megalakult 333. kiképző vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombardeska Avijacijska
Eskadrila skolska” (LBAEs)[22], valamint
a 334. kiképző vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila skolska”
(ELAs).
1976-ban a 101. ezredbe irányították a 782.
helikopter századot[23].
A „Jedinstvo 1.” haderőreform részeként,
1987. szeptemberétől 1988-ig a 333. század és a 334. század, valamint a 782.
helikopter század átkerül a 107. repülő ezredbe.[24]
Mind ezek mellett 1987. szeptembertől 1988. márciusig történő felfejlesztés
révén a 101. ezredet beintegrálták a 107. ezredbe, ahol század szintű
egységként bevonták a mosztári Külföldi Pilóta Kiképző Központba „Centar za
obuku pilota pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS) megalakult 1.
vadászbombázó repülő századába „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE). 1988-ban átszervezésen esett át és megszűnt a COPPSOS. Az 1991-1992. „jugoszláv
háború” során a korábbi 101.egységet kivonták „Mostar” légi bázisról és
átirányították a montenegrói „Podgorica” légi bázisra, ahol 1992. áprilisban
feloszlatták.[25]
Történések
1980.
májusában „Mostar” bázison a Katonai Repülős Akadémián „Vazduhoplovna Vojna
Akademija” (VVA) belül, megalakult jugoszláv „Galeb G-2” harci repülők
felhasználásával a líbiai pilóták képzése érdekében a Külföldi Fegyveres Erők
Pilóta Kiképző Központja „Centar za obuku pilota pripadnika stranih oruzanih
snaga“ (COPPSOS avagy COPSOS). A központ technikai és személyi állománya a 107.
helikopter ezred, 3. vadászbombázó repülő századából „Lovacka Bombarderska
Avijacijska Eskadrila” (LBAE) szerveződhetett meg. A központ részét képezte 1.
vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE)[26]
és a 245. vadászbombázó repülő század (LBAE). 1986-ban azonban a 245. századot
kivonták és a 107. ezred után a 701. repülő dandárba[27]
irányították át. A COPPSOS avagy CZOPPSOS 1988-ban átszervezésen esett át és
megszűnt. Technikáját valamint állományát a 107. kiképző - oktató repülő
ezredbe „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) integrálódott.[28]
Az 1980-as években
újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től
funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK)
és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi hadtesti
parancsnokság (Ko RV i PVO).
1980-as években a VVA
struktúráját képezte az
akadémiára „belépőt” jelentő mosztári Repülős Katonai Gimnázium „Vazduhoplovna
Vojna Gimnazija” (VVG), „Marsala Tito”, az egy éves elméleti oktatást adó
zemuniki Elméleti Oktatási Központ „Centru za Teornu Nastavu” (CTN), ejtőernyős
kiképző iskolák, a zemuniki 105. oktató-kiképző vadászbombázó repülő ezred
(LBAPs), ellátva „UTVA-75”, „N-60.”, „G-4 Lasta” repülőkkel, a pulai 185.
oktató-kiképző vadászbombázó repülő ezred (LBAPs) ellátva „G-4 Super Galeb”,
„N-60.” és „MiG-21” repülőkkel, a podgoricai 172. oktató-kiképző vadászbombázó
repülő ezred (LBAPs) ellátva „N-60.”, „J-21.”, „G-4.”, „J/NJ-22. Orao”
repülőkkel, , a mosztári 107. kiképző-oktató helikopter ezred (HPs), a tuzlai Tartalékos Repülő Tiszti Iskola „Skola
Rezervna Oficira Avijacije” (SROA) ellátva „N-60.”, „NJ-21.”, „Kraguj”
repülőkkel, „SOKO” mosztári repülőgépüzem a „G-4.” repülők ellátására, a VVA
akadémiához rendelve egy szállító repülő, „COPSOS” Külföldi Fegyveres Erők
Pilóta Kiképző Központ, valamint műhely, nyomda, gépíró adminisztrációs iroda,
rajz iroda.[29]
[1] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet/
A 258. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB) .
[2] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet/
A 171. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).
[3] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet/ A 423. légi bázis „Vazduhoplovna
Baza” (VB)
[4] 1953. márciusában alakult meg a 200.
légi bázis a boszniai „Banja Luka” melletti „Zaluzani” repülőtéren az 34.
repülő technikai zóna részét képezte. Az LSC alatt 1956-ig működött majd
feloszlatták 1956-ban.
[5] A 34. repülő technikai divízió „VTD”
(később repülő technikai parancsnokság, zóna). A 4. repülős regionális
parancsnokság „Vazduhoplovna Oblasna Komanda” (VOK) átszerveződése során 1948-ban megalakult
belőle a 41. „Vazduhoplovnov Tehnicke Divizija” (VTD) divízió. Ezen divízió
azonban még 1948-ban át is keresztelik 34. „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande
(VTK), parancsnoksággá. A főparancsnokság a „Zagreb” légi bázison működött,
mely alá tartozott „Pleso, Lucko, Borongaj, Cerklje, Ljubljana-Polje, Pula,
Zemunik” repterek. 1953-ban a 34. VTK-t alárendelik a 3. „Vazduhoplovni Korpus”
(VKOS) hadtesthez. 1950-es évektől a 34. VTK alá tartozott több repülő
technikai zászlóalj (vtb); „151. vtb Pleso, 181. vtb Pleso, 184. vtb Cerklje,
200. vtb Banja Luka, 257. vtb Lucko, 258. vtb. Pula, 465. vtb Ljubljana, 474. vtb.
Cerklje”, továbbá javító műhely működött „116. vr (auto) Zagreb , 154. vr
(repülő) Velika Gorica , 168. vr. (motor) Banja Luka”. Több haditechnikai
raktár tartozott a 41. VTK alá: „7. számú raktár- Volinje , 10. számú raktár-
Velika Gorica , 16. számú raktár- Zagreb , 21. számú hajtóanyag raktár- Volinje
, 25. számú raktár- Cerklje ”. Ezeken kívül a VTK alá tartozott még a repülős
rekreációs üdülő „Viltus” , valamint a 65. légvédelmi tüzér divízió (dPAO)
„Pleso”. 1949. júliusában megalakuló zágrábi 376. gépjárműves zászlóaljat
„Auto-Bataljun” (AB) és a 379.
gépjárműves zászlóaljat „Auto-Bataljun” (AB) szintén a 34. VTK-hoz sorolták. A
34. repülő technikai parancsnokságot „Vazduhoplovno Technicke Komande” (VTK)
1959. októberben a „Drvar-1” haderőreform során feloszlatták. LÁSD: VKOS
1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet/ A 34. repülő technikai divízió „VTD” (később
repülő technikai parancsnokság, zóna).
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[6] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[7]
https://www.wikiwand.com/en/105th_Aviation_Brigade
[8] http://www.vs.rs/sr_lat/istorijat-vojske-srbije,
Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana.”
[9] Az 1991-ben kirobbanó horvátországi
háború során a Jugoszláv Néphadsereg 1992-re kivonta erőit Horvátország nagyobb
területéről, így „Zemunik” bázisról a „VVA” áthelyezésre került „Mostar” légi
bázisra, majd az 1992-ben kirobbanó boszniai háború miatt, 1992-től a
montenegrói „Podgorica” bázisra és a szerbiai „Zemun” (Beograd) légi bázisra.
http://www.bhdca.gov.ba/website/dokumenti/CV%20Cedomir%20Susnjar_bos.pdf
[10] http:// www. yugopapir. com/
2012/ 10/ yu- vazduhoplovci- poziv- na- plavu- katedru. html, https: // www. astroakordiletenja.
eu/ draganjelic/ vva/ monografija_vva.html#p=28
[11] https://www.wikiwand.com/en/105th_Aviation_Brigade
[12]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=34
[13]. Bojan Dimitrijevic: Organizacija
Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine.
[14]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=34
[15]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva
[16]
https://www.navalaviationmuseum.org/aircraft/tv-2-shooting-star/,
http://www.bobjellison.com/TV-2.htm
[17]
https://en.wikipedia.org/wiki/UTVA_Aero_3
[18]
https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_J-21_Jastreb
[19]
https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_G-2_Galeb
[20]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva
[21] https://www.saa.rs/sr/o-nama/
[22] 1974-ban alakult meg a 3. vegyes
repülő század „Mesovita Avijacijska Eskadrila” (MAE) a 105. oktató-kiképző
repülő ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) „Zemunik” bázison. 1976-ban a
századból létrehozták a 333. kiképző vegyes repülő század „Mesovita Avijacijska
Eskadrila skolska” (MAEs), melyet átneveztek kiképző vadászbombázó repülő
századdá „Lovacka Bombardeska Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs), valamint
334. kiképző vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila skolska”
(ELAs). Mindkét kiképző század 1975-ig a 105. ezredben funkcionált, de 1978-ra
átkerültek a 101. oktató-kiképző repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk”
(SAP).
[23] A 782. oktató-kiképző helikopter
század „Skolska Helikopterska Eskadrila” (sHE). 1961. áprilisban a „Nis”
légi bázison, a 107. helikopteres
ezredben „Helikopterski Puk” HEP,
megalakult a 782. légi szállító helikopter század „Transportna Helikopterska
Eskadrila” (TRHE). Az 1961-ben megalakult századot ellátták amerikai (USA)
„Sikorski (H-19) S-55/Chickasaw helikopterrel. 1961-ben a századot
átirányították a 81. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) alá.1964-ben a 782. TRHE átirányításra
került a 97. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) ezred alá, ahol „Mostar” bázison
állomásoztatták helikopteres erőit. 1966. februárban a századot kivonták 97.
PPA alól és bevonták a Katonai Repülős Akadémiába (VVA), ahol a századot
ellátták a 783. TRHE-tól kapott amerikai (USA) „Sikorski S-51/Dragonfly” mentő
és szállító helikopterekkel. 1967. februártól a századot bevonták a 105. repülő
oktató és kiképző ezredbe (SAP). 1968-tól a századot ellátták „Mi-2”
szovjet könnyű, többcélú szállító
helikopterekkel. 1973-ban a századot bevonták a 107. kiképző-oktató helikopter
ezredbe „Skolski Helikopterski Puk” (sHEP)
és „Mostar” bázisra irányították, ahol már mint kiképző-oktató
helikopteres századként „Skolski Helikopterska Eskadrila” (sHE)/(HEs)
funkcionált 1976-ig. Ezen időszakban a századot ellátták francia licensz
alapján jugoszlávok gyártotta „SA-341 Gazella”
könnyű többcélú helikopterekkel.
[24] A 107. ezredbe a 333. század a
„Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. októbertől könnyű harci repülő
századként „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább, 1991.
szeptemberig, mikor feloszlatták és technikáját a „Rajlovac” VVA bázisára
irányították, bevonva a 105. ezredbe. 1992. januárban a 105. ezredből a VVA
„Rajlovac” alá vonták be, és a 107. ezredhez csatolták.
A 334. század a 107. ezredbe átnevezésre került 1.
kiképző vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombardeska Avijacijska
Eskadrila skolska” (LBAEs) , és az 1980.
májustól a Katonai Repülős Akadémia (VVA) alárendeltségében működő mosztári
Külföldi Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központ „Centar za obuku pilota
pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS avagy COPSOS) részét képzete, mint
oktató és kiképző század. A COPPSOS 1988-ban átszervezésen esett át és
megszűnt. Technikáját valamint állományát a 107. ezredbe integrálódott. A
század a „Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. júniusban megszűnt, mint
1. LBAEs, de még ezen év októberében 334. könnyű harci repülő századként
„Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább „Zemunik” bázison.
1992. januárban feloszlatták.
[25] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[26] 1. LBAE. Az 1. LBAE 1979-ben alakult
meg „Mostar” bázison a Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központjában „Centar za
obuku pilota pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS) . Kezdetben libiai
pilótákat képeztek a században, majd 1986-tól hazai jugoszláv pilótákat. A
COPPSOS 1988-tól beintegrálódott a 107. oktató-kiképző repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP) alá, és a 334. sELA századdal egyesülve létrejött belőle
a 334. oktató és kiképző vadászbombázó század „Skolski Lovacka Bombardeska
Avijacijska Eskadrila” (sLBAE). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[27] LÁSD: RV i PVO 1986-1992. fejezet,
701. ezred.
[28] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[29] https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=68
A VVA 1991. júniusig[1]
magába foglalta a „Zemunik” bázison állomásozó 105. vadászbombázó repülő
kiképző ezredet „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk skolski” (LBAPs), annak
249. és 251. vadászbombázó repülő századát „„Lovacka Bombarderska Avijacijska
Eskadrila” (LBAE), és 1991-től a 333. könnyű
harci repülő századát „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA), mely
század 1987-től 1991-ig a 107. ezredben
működött, valamint bemutatókon részt vevő légi akrobatikus csoportját. A 249.
század rendelkezett jugoszláv „G-4. Super Galeb” repülőkkel, a 251. század
jugoszláv „G-2 Galeb” repülőkkel, a 333. század rendelkezett jugoszláv „G-2
Galeb” és „UTVA-75” repülőkkel
A mosztári
„Ortijes-Jasenica” bázisokon állomásozó 107. kiképző vegyes repülő ezredet
„Mesovita Avijacijski Puk skolski” (MAPs) avagy kiképző vegyes helikopter ezred
„Mesoviti Helikopterski Puk skolski” (HEPs), annak 782. légi szállító helikopter
századát „Transportna Helikopterska Eskadrila (TRHE), 1987-től a 334. könnyű
harci repülő századot „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA)[2], valamint
1987-1991. közt a 333. századot[3]. A 782. század rendelkezett „SA-341 Gazela” jugoszláv
helikopterekkel, a 334. század rendelkezett „G-2 Galeb” jugoszláv repülőkkel, a
333. század rendelkezett jugoszláv „G-2 Galeb” és „UTVA-75” repülőkkel.
A „Podgorica” bázison
állomásozó 172. vadászbombázó repülő kiképző ezredet „Lovacki Bombarderski
Avijacijski Puk skolski” (LBAPs), annak 239. és 242. vadászbombázó repülő
századát „„Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A 239. század
rendelkezett „Galeb G-4.” jugoszláv harci repülőkkel, a 242. század pedig
1989-ig „J-21 Jastreb”, 1990-től „J-22 Orao” harci repülőkkel.
A „Pula” bázison
állomásozó 185. vadászbombázó repülő kiképző ezredet „Lovacki Bombarderski
Avijacijski Puk skolski” (LBAPs), annak 129. vadászrepülő századát[4] Lovacka
Avijacijska Eskadrila (LAE) és 229. vadászbombázó repülő századát[5] „„Lovacka
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A 129. század rendelkezett szovjet
„MiG-21PFM, MiG-21UM” repülőkkel, a 229. század pedig jugoszláv „G-4 Super Galeb”
repülőkkel.
[1] 1991-ben kitört a
„jugoszláv polgárháború”és 1992. májusra a Jugoszláv Néphadsereg feloszlik.
Erőit nagyobbrészt megörökölte a szövetséges szerb-montenegrói közös föderális
haderő, a Jugoszláv Hadsereg, kisebb részben pedig a függetlenedő horvátországi
és boszniai szerb szakadárok erői. Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana.
[2]
1974-ban alakult meg a 3. vegyes repülő század „Mesovita Avijacijska Eskadrila”
(MAE) a 105. oktató-kiképző repülő ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP)
„Zemunik” bázison. 1976-ban a századból létrehozták a 333. kiképző vegyes
repülő század „Mesovita Avijacijska Eskadrila skolska” (MAEs), melyet
átneveztek kiképző vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombardeska
Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs), valamint 334. kiképző vadászrepülő
századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila skolska” (ELAs). Mindkét kiképző század
1975-ig a 105. ezredben funkcionált, de 1978-ra átkerültek a 101.
oktató-kiképző repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk” (SAP). A „Jedinstvo 1.”
haderőreform részeként, 1987. szeptemberétől 1988-ig a 333. század és a 334.
század átkerül a 107. repülő ezredbe. A 334. század a 107. ezredbe átnevezésre
került 1. kiképző vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombardeska
Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs) ,
és az 1980. májustól a Katonai Repülős Akadémia (VVA) alárendeltségében működő
mosztári Külföldi Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központ „Centar za obuku pilota
pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS avagy COPSOS) részét képzete, mint
oktató és kiképző század. A COPPSOS 1988-ban átszervezésen esett át és
megszűnt. Technikáját valamint állományát a 107. ezredbe integrálódott. A
század a „Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. júniusban megszűnt, mint
1. LBAEs, de még ezen év októberében 334. könnyű harci repülő századként
„Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább „Zemunik” bázison.
1992. januárban feloszlatták. Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[3] 1974-ban alakult meg a 3. vegyes
repülő század „Mesovita Avijacijska Eskadrila” (MAE) a 105. oktató-kiképző
repülő ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) „Zemunik” bázison. 1976-ban a
századból létrehozták a 333. kiképző vegyes repülő század „Mesovita Avijacijska
Eskadrila skolska” (MAEs), melyet átneveztek kiképző vadászbombázó repülő
századdá „Lovacka Bombardeska Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs), valamint
334. kiképző vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila skolska”
(ELAs). Mindkét kiképző század 1975-ig a 105. ezredben funkcionált, de 1978-ra
átkerültek a 101. oktató-kiképző repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk”
(SAP). A „Jedinstvo 1.” haderőreform részeként, 1987. szeptemberétől 1988-ig a
333. század és a 334. század átkerül a 107. repülő ezredbe. Itt a 333. század a
„Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. októbertől könnyű harci repülő
századként „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább, 1991.
szeptemberig, mikor feloszlatták és technikáját a „Rajlova” VVA bázisára
irányították, bevonva a 105. ezredbe. 1992. januárban a 105. ezredből a VVA
„Rajlovac” alá vonták be, és a 107. ezredhez csatolták. Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[4] Az 1991-ben kitörő horvátországi
háború során a századot a 117. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR) alá vonták be és 1991. szeptemberben a tuzlai
bázisra irányították át Pulából. A 117. ABR-ben a 105. vadászbombázó repülő
ezred (LBAP) alá került bevonásra, ahol 1992. januártól kezdte meg a század a
szolgálatát. 1992. áprilistól bevonták a Repülős Katonai Akadémia VVA alá és
Tuzlából kivonásra került „Pristina” bázisra. 1992. májusban megszűnik a század
és technikai parkját és állományát a 83. és 204. vadászrepülő ezredbe
integrálták.
[5] Az 1991-ben kitörő horvátországi
háború során a századot a 117. ABR alá vonták be és 1991. szeptemberben a
tuzlai bázisra irányították át Pulából. A 117. ABR-ben a 105. vadászbombázó repülő
ezred (LBAP) alá került bevonásra, ahol 1992. januártól kezdte meg a század a
szolgálatát. 1992. áprilistól bevonták a Repülős Katonai Akadémia (VVA) alá és
Tuzlából kivonásra került „Pristina” bázisra. 1992. májusban megszűnik a század
és technikai parkját és állományát a 83. és 204. vadászrepülő ezredbe
integrálták.
 |
J-22. Orao. forrás: https://bih-srb-hrv.blogspot.com/2016/01/orao-jurisni-avion.html |
A
185. vegyes repülő ezred „Mesoviti Avijacijski Puk” (MAP).
oktató-kiképző vadászbombázó repülő ezred
(LBAPs)
1949. júliusban
alakult meg „Ljubljana” bázison a 185. vegyes repülő ezred (MAP), mint a
Főtiszti Pilóta Iskola „Visa Oficirska Pilotska Skola” (VOPS) oktató és kiképző
ezrede. Az ezred három század alkotta; egy vadászrepülő század (1.LAE), ellátva
szovjet „Jak-3.” és „Jak-9P.” repülőkkel, egy harci repülő század (2. JAE),
ellátva szovjet „Il-2.” és „Il-3.” repülőkkel, valamint egy bombázó repülő
század (3. BAE)
ellátva szovjet „Petlyakov Pe-2.”
repülőkkel. Ezen századok mellett jelen volt egy törzs repülő osztály (SAO),
ellátva „Polikarpov Po-2” repülőkkel.[1]
1949-től 1953-ig a központi légierő
parancsnokság alá tartozott. 1953. májusában megalakult a Központi Repülős
Iskola „Letacki Skolski Centar” (LSC), mely alá sorolták be a 185. vegyes
ezredet, és a bevonják a repülő tiszti oktatásba, mint oktató és kiképző repülő
ezredet, kiegészülve „skolski” (s)
megnevezéssel, 1953-1956. közt, mint vadászrepülő ezred (oktató/kiképző)
„Lovacki Avijacijski skolski Puk” (LAsP),
1953-ban az ezredet „Pula” légi bázisra (Valtura) irányították, ahol
1991. októberi feloszlatásáig működött, mikor beintegrálták a 105. ezredbe. Az
új feladatkör ellátása végett 1954-ben a pulai reptér két kilométer hosszú
betonozott kifutót kapott és strukturális fejlesztésen esett át.
A 185. ezredhez
irányították képzésre az Aktív Repülő Tiszti Iskola „Skola Aktivnih Oficira
Aviacije” (SAOA), és az Altiszti Pilóta Iskola „Pilotska Podoficirska Skola”
(PPS) kadétait. A képzésben részt vevő erők két századot alkottak. Az első
századot ellátták szovjet „UJak-9.”, „Jak-3.” és „Jak-9P.” repülőkkel, a másodikat
pedig hazai gyártású „S-49C Ikarus” repülőkkel.
1953.
májustól 1956. novemberig funkcionált a „Batajnica” légi bázison a sugárhajtású
repülők pilótáinak képzésére szolgáló központ „Centar za Preobuku na reaktivne
(mlazne) Avione” (CZPNRMA avagy CZP), ellátva „T-33” és „F-84G” felfegyverzett
katonai repülőkkel. A központ két századnyi erőt képviselt a batajnicai
bázison. 1956-ban feloszlatták technikai parkját a pulai 185. ezredbe vonták
be. Az ezred a CZP keretén belül képzésben részesült Batajnicában a sugármeghajtású
repülők működtetéséhez és használatához.
1956.
végén a 158. ezred alárendeltségében alakult meg a Repülő Tiszt Képzésre
Szakosodott Repülős Iskola „Vazduhoplovna Skola za Usavrsavanje Oficira
Avijacije” (VSUAO)[2]
repülő (légi) technikai csoportja „Vazduhoplovno-tehnicka Grupa” (VTG). ezen
csoport a pulai légi bázison állomásozott, ellátva „F-84G” és „T-33A”
sugárhajtású katonai harci repülőkkel. Ezen modernebb repülők 1957-től jelentek
meg a csoportban. 1960-tól beintegrálódott a 185. ezredbe. 1961. február
elejétől az ezred a Repülős Katonai Akadémia (VVA) alá került.[3]
1961.
áprilisában az ezredben létrehozták a 129. vadászrepülő századot „Lovacka
Avijacijska Eskadrila” (LAE). 1955. júniusban Pulában alakult meg a 185.
ezredből a 40. vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP). Az ezred a
zágrábi 32. divízió alá sorolták be, de 1959. márciusban már fel is oszlatták.[4]
A 129. vadászrepülő század „Lovacka
Avijacijska Eskadrila” (LAE). 1961. áprilisában alakult meg a pulai 185.
kiképző ezredben a 129. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila”
(LAE). 1961-1964. közt a századot a 204. vadászrepülő ezredbe[5]
vonják be. 1967-től a 117. vadászrepülő ezredbe[6]
irányították át a 129. vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila”
(LAE). 1975. áprilisában a 129. LAE egy részéből létrehozták a 229.
vadászbombázó repülő századot (LBAE), amit ismét bevontak a pulai 185. kiképző
ezredbe. A 229. LBAE 1991-1992. közt „Golubovic” bázisra irányították és
bevonták a 172. vadászbombázó repülő ezredbe.[7]
Meg kell említeni, hogy a 129. LAE azon része, mely nem integrálódott be a 229.
LBAE alá, az megmaradt 129. LAE-ként a 117. ezredben 1982-ig. 1982-től a 129.
LAE-t bevonták ismét a pulai 185. kiképző ezred alá és „Pula” légi bázisra
irányították. A századot ellátták a batajnicai 128. „szuperszónikus” repülő
pilótaképző központtól „Centar za
Preobuku Pilota Supersonicne Avijacije” (CZPPSA avagy CZP)[8]
kapott technikával, repülőkkel (MIG-21 szovjet repülő család) és pilótákkal. A
századot ellátták „MIG 21-PFM (L-14), MIG 21UM (NL-16)” vadászrepülőkkel. Az
1991-ben kitörő horvátországi háború során a századot a 117. repülő dandár
„Avijacijska Brigada” (ABR)[9]
alá vonták be és 1991. szeptemberben a tuzlai bázisra irányították át Pulából.
A 117. ABR-ben a 105. vadászbombázó repülő ezred (LBAP) alá került bevonásra,
ahol 1992. januártól kezdte meg a század a szolgálatát. 1992. áprilistól
bevonták a Repülős Katonai Akadémia VVA alá és Tuzlából kivonásra került
„Pristina” bázisra. 1992. májusban megszűnik a század és technikai parkját és
állományát a 83. és 204. vadászrepülő ezredbe[10]
integrálták.
A 229.
vadászbombázó repülő század „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE).
1961. áprilisában alakult meg a pulai 185. kiképző ezredben a 129. vadászrepülő
század (LAE). 1961-1964. közt a századot a 204. vadászrepülő ezredbe[11]
vonják be. 1967-től a 117. vadászrepülő ezredbe irányították át a 129.
vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE). A század
„Batajnica” bázison állomásoztatta erőit 1968-1969. közt ellátva amerikai
„F-86E” harci repülőkkel, majd ezt követően a jugoszláv „G-2 Galeb” harci
repülőkkel. 1975. áprilisában a 129. LAE egy részéből létrehozták a 229.
vadászbombázó repülő századot (LBAE), amit bevontak a pulai 185. kiképző
ezredbe, ellátva jugoszláv „G-2 Galeb”, 1983-tól „G-4 Galeb” harci repülőkkel.
1991-1992. közt „Golubovic” bázisra irányították és bevonták a 172. repülő[12]
dandárba. Az 1991-ben kitörő horvátországi háború során a századot a 117. ABR
alá vonták be és 1991. szeptemberben a tuzlai bázisra irányították át Pulából.
A 117. ABR-ben a 105. vadászbombázó repülő ezred (LBAP) alá került bevonásra,
ahol 1992. januártól kezdte meg a század a szolgálatát. 1992. áprilistól
bevonták a Repülős Katonai Akadémia (VVA) alá és Tuzlából kivonásra került
„Pristina” bázisra. 1992. májusban megszűnik a század és technikai parkját és
állományát a 83. és 204. vadászrepülő ezredbe[13]
integrálták.
[1]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=40
[2] LÁSD: A Repülő Tiszti Iskola
„Vazduhoplovna Oficirska Skola” (VOS).
[3] https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=48
[4] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[5] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 204.
ezred.
[6] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 117.
ezred.
[7] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 172.
ezred.
[8] A 128. LAE. 1961-ben alakult
meg a 204. ezredben „Batajnica” bázison, ellátva amerikai „F-86E” harci
repülőkkel. 1963-tól már szovjet „MIG-21F (L-12) repülők szolgáltak a
században. 1964-ben a századot átkeresztelték 127. LAE századra. Mind ezek
mellett megmaradt a 128. vadászrepülő század is, mivel a lehetőség adott volt,
hogy az átkeresztelt 1964. előtti 128. század, mellett 1964-től ismét
felállítsanak egy 128. vadászrepülő századot. 1976. novemberében alakult meg
„Batajnica” légi bázison a 128. „szuperszónikus” repülő pilóta képző központ „Centar za Preobuku Pilota
Supersonicne Avijacije” (CZPPSA). 1977-ben a 204. ezred 128. vadászrepülő
századát kivonták a 204. ezred alól és önálló századként a kiképzésben és
oktatásban funkcionált tovább, mint központi kiképző egység „ Centra za
Preobuka” (CZP). Ellátták szovjet „MIG-21/PFM” (L-14), MIG-21/U (NL-16),
MIG-21/UM (NL-16M) katonai vadászrepülőkkel. 1982-től vadászrepülő századként
ismét a 204. ezredbe került. (LÁSD: VKOS
1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO
1986-1992. fejezet/A 204. ezred.) A század kiképzési-oktatási feladatot
szolgáló technikájának egy részét a 185. oktató-kiképző repülő ezred, 129.
vadászrepülő századába került. A 204. ezredben a 128. vadászrepülő századot
1990-ben feloszlatták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo
I Protivvazdusna Odbrana.”
[9] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 117.
ezred.
[10] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/83. és
204. ezred
[11] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 204.
ezred.
[12] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 172.
ezred.
[13] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 83.
és a 204. ezred.
 |
| SOKO G-2 „Galeb” jugoszláv harci repülő. forrás: https://net.hr/danas/hrvatska/zracna-luka-pula-iznenadila-gradane-iznad-zracne-luke-ce-letjeti-avion-na-kojem-su-ucili-vojni-piloti-jugoslavije/ |
 |
Pula légi bázis. forrás: https://es-es.facebook.com/jna1951/photos/229-lbae-na-vojnom-aerodromu-u-puli/2891520537580132 |
1956-ban a 185. LAsP
ezred alá vonják a 230. légi támogató központot „Letacki Dopunski Centar”
(LDOPC)[1].
A 185. LAsP ezred a pilóta képzésben funkcionált 1956-ig a „VOS/ VVOS/ VAS/
VSUOA/ VVA” intézményében.[2]
1956-1960. közt az ezredet Repülés Technikai Csoportnak nevezték át
„Vazduhoplovno-Tehnicka Grupa” (VTG). 1960-ban, mint 185. repülős-légi kiképző
ezred „Vazduhoplovni Nastavni Puk” (VNP) működött tovább a Repülős Tiszt
Képzésre Szakosodott Repülős Iskola „Vazduhoplovna Skola za Usavrsavanje
Oficira Avijacije” (VSUAO)[3]
intézményében.
1964-ben,
mint ismét vadászrepülő ezredként (oktató/kiképző) „Lovacki Avijacijski skolski
Puk” (LAsP) funkcionált tovább, majd 1978-1991. közt elhagyva az „oktató/kiképző”
jelzőt, mint vadászrepülő ezred „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) működött. Az
ezred részt vett az
1961. év elején alakult meg a pulai 185.
vadászrepülő ezredben (LBAP) a 354. felderítő repülő század (IAE)[4]. Még ugyanezen évben az 1. légi
(repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK)[5]
alá rendelték önálló századként.
Az 1980-as években került a 185. ezred alá a
243. vadászbombázó
repülő század „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE).
A 243. vadászbombázó
repülő század „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1961. évben „Pula” légi bázison a 88.
vadászbombázó repülő ezred „Lovacko- Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP)[6]
századaként alakult meg a
243. vadászbombázó repülő század „Lovacko-
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1967. februárban átirányították a
98. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR)[7]
alá. A század rendelkezett 1968-tól „Galeb-2” (G-2) katonai harci támadó
vadászrepülőkkel.
1980. májusában „Mostar” bázison a Katonai
Repülős Akadémián „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA) belül megalakult
jugoszláv „Galeb G-2” harci repülők felhasználásával a líbiai pilóták képzése
érdekében a Külföldi Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központja „Centar za obuku
pilota pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS).
A 243. századot kivonták a 98. dandárból és a
185. ezredbe irányították át, majd 1984-ben a mosztári bázison funkcionáló
„COPPSOS/CZOPPSOS” alá. A COPPSOS avagy CZOPPSOS 1988-ban átszervezésen esett
át és megszűnt. Így a 243. század visszakerült a Pulára, a 185. ezredbe, de ott
csak 1991-ig szolgált a század. 1991-1992. évbe zajló „jugoszláv polgárháború”
során 1991. októberében a századot a megszűnő 185. ezredből a 105. ezredbe
irányították át. 1992. januártól a század a „Golubovci-Titograd” légi bázison
állomásozott. [8]
A
kirobbanó „jugoszláv háború” során a 185. ezredet 1991. októberében
feloszlatták, erőit kivonták a boszniai „Tuzla” légi bázisra ahol egy százada
maradt a légi bázison, másik századát bevonták a a 172. repülő ezred[9]
alá, mely a crna gorai „Golubovci” bázison állomásozott, illetve egyes erőit a
105. ezredbe integrálták be.
Az
ezredet első éveiben ellátták szovjet „JAK-3.” vadászrepülőkkel, „Iljusin
Il-2.”[10]
csatarepülőkkel, „Petlyakov Pe-2.”[11]
célbombázóval, és jugoszláv „Ikarus Aero-2.”[12]
könnyű kiképző repülőkkel 1949-1952.közt. 1953-1956. közt megérkezett a
jugoszláv „Ikarus S-49C”[13]
harci támadó repülők, 1956-1957-ben pedig további szovjet „JAK-3.”, „JAK-9”,
„JAK-9P”, „JAK-Uljak” vadászrepülőkkel rendelkezett az ezred. 1956-1968. közt
szolgáltak az ezredben az „F-84G Thunderjet”[14]
amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülők, 1956-1960. közt az amerikai
szubszónikus „T-33A Shooting Star/Lockheed”[15]
kiképző repülők, 1961-1968. közt pedig megérkeztek az amerikai „T-33B) Shooting
Star (TV-2) Lockheed”[16]
vadászrepülők, 1958-1960. közt a jugoszláv „UTVA Aero-3”[17]
kiképző repülők, 1960-1968. közt az amerikai (USA) „F-86E”[18]
vadászrepülők, 1968-1992. jugoszláv „SOKO G-2 Galeb”[19]
gyakorló és könnyű támadó repülők, 1982-1991. közt a szovjet „MIG-21 UM”[20]
vadászrepülők és 1984-1991. közt a jugoszláv „SOKO G-4 Galeb”[21]
kiképző repülők.
1991-ben a „Pula”
bázison állomásozó 185. vadászbombázó repülő kiképző ezred „Lovacki
Bombarderski Avijacijski Puk skolski” (LBAPs), alá tartozotta 129. vadászrepülő
század Lovacka Avijacijska Eskadrila (LAE) és 229.
vadászbombázó repülő század „„Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE). A 129. század rendelkezett szovjet „MiG-21PFM, MiG-21UM” repülőkkel, a
229. század pedig jugoszláv „G-4 Super Galeb” repülőkkel.
Az 1991-ben kitörő horvátországi háború során a 129. századot a 117.
repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR)
alá vonták be és 1991. szeptemberben a tuzlai bázisra irányították át
Pulából. A 117. ABR-ben a 105. vadászbombázó repülő ezred (LBAP) alá került
bevonásra, ahol 1992. januártól kezdte meg a század a szolgálatát. 1992.
áprilistól bevonták a Repülős Katonai Akadémia VVA alá és Tuzlából kivonásra
került „Pristina” bázisra. 1992. májusban megszűnik a század és technikai
parkját és állományát a 83. és 204. vadászrepülő ezredbe integrálták.
Az 1991-ben kitörő horvátországi háború során a századot a 117. ABR alá
vonták be és 1991. szeptemberben a tuzlai bázisra irányították át Pulából. A
117. ABR-ben a 105. vadászbombázó repülő ezred (LBAP) alá került bevonásra,
ahol 1992. januártól kezdte meg a század a szolgálatát. 1992. áprilistól
bevonták a Repülős Katonai Akadémia (VVA) alá és Tuzlából kivonásra került
„Pristina” bázisra. 1992. májusban megszűnik a század és technikai parkját és
állományát a 83. és 204. vadászrepülő ezredbe integrálták.
/
A 105. kiképző-oktató
repülő ezred „Skolski Avijacijski Puk” (SAP).
oktató-kiképző vadászbombázó repülő ezred
(LBAPs)
A Katonai Repülős
Főiskola „Vazduhoplovno Vojno Uciliste” (VVU) alá négy Repülős
Oktatási-Kiképzési Ezred „Vazduhoplovni Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski
Puk” (VSP/SAP) tartozott; az 1. SAP[22], a
2. SAP[23], a
3. SAP[24], a
4. SAP[25].
1949-től
a VVU átnevezésre került, Aktív Repülő Tiszti Iskolává „Skola Aktivnih Oficira
Aviacije” (SAOA). A SAOA négy Repülős Oktatási-Kiképzési Ezredből hármat
„Vazduhoplovni Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) 1948-tól
átszerveztek és átkereszteltek. A 4. SAP 1946. decemberben megszűnt. Ennek
során létrejött a korábbi 1. SAP-ból a 104. Repülős Oktatási-Kiképzési Ezred
„Vazduhoplovni Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) [26],
a 2. SAP-ból a 101. Repülős Oktatási-Kiképzési Ezred „Vazduhoplovni Skolski Puk
avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP), a 3. SAP-ból a 105. Repülős
Oktatási-Kiképzési Ezred „Vazduhoplovni Skolski Puk avagy Skolski Avijacijski
Puk” (VSP/SAP).
1948-49-ben a 105. ezred 1948-1949. közt mint oktató harci
ezred „Skolski Jurisni Puk” kezdte meg működését a VVU/SAOA alatt.
Az ezred „Kovin” légi bázison
állomásozott ellátva „Il-2/Uil-2, Ut-2/Ut-2m, Aero-2” katonai repülőkkel. 1949.
után az ezred „Mostar” , majd „Niksic” légi bázisokra irányították át.
1949-1951. közt a VVU/SAOA intézményében az ezredet átmódosították századdá,
pontosan támadó- harci repülő századdá „Jurisna Avijacijska Eskadrila” (JAE).
1951-1956. közt ismét ezred szintre emeltlk és 105. oktató/kiképző „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP) megnevezéssel illeték. 1951-ben az ezred „Titograd” légi
bázisra vezényelték át.
1952-ben a SAOA átnevezésre került
Katonai Repülős Akadémia és Pilótaképző Altiszti Iskolának „Vazduhoplovna Vojna
Akademija” (VVA) i „Pilotska Podoficirska Skola” (PPS), majd 1953. májusában
Központi Repülős Iskolává „Letacki Skolski Centar” (LSC).
1956-os év a
változások éve volt az LSC intézményében lévő ezredeknek. Az 101.
kiképző-oktató repülő ezred „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) és a 104. kiképző-oktató
repülő ezred „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) 1956-ban feloszlanak. 1956-ban a
korábbi 104. légi kiképző-oktató ezredből (SAP) létrejött az 1. pilóta iskola
„I. Pilotska Skola” (PS) és a 105. légi kiképző-oktató ezredből (SAP) létrejött
II. PS. pilóta iskola.
A LSC önálló
egységként működött a Jugoszláv Légierő főparancsnokság alá rendelve 1960-ig,
majd átnevezték Katona Repülő Akadémiává „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA).
Az akadémia a zadari „Zemunik” bázison 1992-ig funkcionált.
1960-ban a „Zemunik”
(Zadar) bázison állomásozó I. és II. pilóta iskolákból ismét létrehozták a 105. kiképző-oktató
repülő ezredet „Skolski Avijacijski Puk-nastavni/ Vazduhoplovni Nastavni Puk”
(SAP-n/VNP)[27],
ellátva jugoszláv „Ikarus/Aero-2”
kiképző repülőkkel és jugoszláv „Soko 522” könnyű támadó és kiképző repülőkkel. A 105.
ezred 1960-1964.
közt működött, mint kiképző repülő ezred „Vazduhoplovni Nastavni Puk” (VNP)
„Zemunik” légi bázison a VVA alá rendelve.
1964-1966. közt az ezred, 105. oktató
repülő (dugattyús motorú) ezredként
„Avijacijski Skolski Puk” (klipni) funkcionált. 1969-1991-ig oktató repülő
(sugárhajtású motorú) ezredként „Avijacijski Skolski Puk” (mlazni), aztán
vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Skolski Puk”
szolgált 1992-ig. 1992. áprilisban feloszlatták.
Az ezred rendelkezett „Aero-3, Soko
522” repülőkkel, 1966-tól pedig „Galeb-2” (1966-1992), 1986-tól „Galeb-4”
(1986-1992.), „Zlin 526F” (1973-1988), „Utva-75” (1980-1992) katonai
repülőkkel, és három akrobatikus repülő csoporttal, melyek „Galeb” és „Jastreb”
repülőkkel voltak ellátva.
1991-1992. évbe zajló „jugoszláv
polgárháború” során az ezredet a horvátországi szerb szakadár erők „Udbina”
tartalék légierő bázisára irányították át. 1992. januártól viszont kivonták a
boszniai Tuzlába, majd 1992. áprilistól a crna gorai „Golubovci” (Podgorica)
légi bázisra.
A 105.
ezred alá tartoztak 1967-1973. közt a 782. oktató-kiképző helikopter századot
„Skolska Helikopterska Eskadrila” (sHE)[28],
1974-1978., 1991-1992. közt a 333. oktató és kiképző vadászbombázó század
„skolski Lovacka Bombardeska Avijacijska Eskadrila” (sLBAE)[29],
1976-1979. közt a a 334. oktató-kiképző vadászrepülő század „Skolska Eskadrila
Lovacka Avijacijska” (sELA)[30].
1961.
áprilisában a 105. ezreden belül megalakult három darab könnyű harcoló repülő
század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA); 463. ELABA, 464. ELABA, 465.
ELABA.
A 463. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka
Borbena Aviacija” (ELABA). 1961.
áprilisában a crna gorai „Titograd” (mai nevén Podgorica) légi bázison az
akkori 105. kiképző repülő ezredben „Vazduhoplovni Nastavni Puk”[31]
alakították meg a 463. könnyű harcoló repülő századot „Eskadrila Laka Borbena
Aviacija” (ELABA). 1961-1964. közt a 7. légi (repülős) hadtesti parancsnokság
„Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került és a „Zemunik” légi bázisra
irányították át. A század rendelkezett jugoszláv „Utva/Aero 3-T” és
„Soko-522” oktató-kiképző és könnyű
harci támadó repülőkkel. 1966-1967. közt a századot feloszlatták, és erőit
beintegrálták a 105. vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezred „Lovacki
Bombarderski Skolski Puk” 249. és 251. vadászbombázó századába „Lovacko-
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE)..[32]
A 464. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka
Borbena Aviacija” (ELABA). 1961.
áprilisában a crna gorai „Titograd” (mai nevén Podgorica) légi bázison az
akkori 105. kiképző repülő ezredben „Vazduhoplovni Nastavni Puk” alakították
meg a 464. könnyű harcoló repülő századot „Eskadrila Laka Borbena Aviacija”
(ELABA). 1961-1964. közt az 5. légi (repülős) hadtesti parancsnokság
„Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került és a „Zemunik” légi bázisra
irányították át. A század rendelkezett jugoszláv „Utva/Aero 3-T” és „Soko-522” oktató-kiképző és könnyű harci támadó
repülőkkel. 1966-1967. közt a századot feloszlatták, és erőit beintegrálták a
105. vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezred „Lovacki Bombarderski Skolski
Puk” 249. és 251. vadászbombázó századába „Lovacko- Bombarderska Avijacijska
Eskadrila” (LBAE).[33]
A 465. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka
Borbena Aviacija” (ELABA). 1961.
áprilisában a crna gorai „Titograd” (mai nevén Podgorica) légi bázison az
akkori 105. kiképző repülő ezredben „Vazduhoplovni Nastavni Puk” alakították
meg a 465. könnyű harcoló repülő századot „Eskadrila Laka Borbena Aviacija”
(ELABA). 1961-1964. közt a 9. légi (repülős) hadtesti parancsnokság
„Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került és a „Zemunik” légi bázisra
irányították át. A század rendelkezett jugoszláv „Utva/Aero 3-T” és
„Soko-522” oktató-kiképző és könnyű
harci támadó repülőkkel. 1966-1967. közt a századot feloszlatták, és erőit
beintegrálták a 105. vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezred „Lovacki
Bombarderski Skolski Puk” 249. és 251. vadászbombázó századába „Lovacko-
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE).[34]
1966-1967.
közt a 463. ELABA, 464. ELABA, 465.
ELABA erőket felhasználva megalakult a 249. és 251. vadászbombázó repülő század „Lovacko- Bombarderska
Avijacijska Eskadrila” (LBAE).
A 249. vadászbombázó
repülő század „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1966-67. években „Zemunik” légi bázison a
105. SAP alá rendelve megalakult a 249. vadászbombázó repülő század „„Lovacko-
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A század rendelkezett 1986-ig
„Galeb-2” (G-2), majd 1986. után „Super Galeb-4” (G-4 avagy N-62) katonai harci
támadó vadászrepülőkkel. 1991-1992. évbe zajló „jugoszláv
polgárháború” során az 105. ezredet a horvátországi szerb szakadár erők
„Udbina” tartalék légierő bázisára irányították át, gy a 249. századot is.
1992. januártól viszont kivonták a boszniai Tuzlába, majd 1992. áprilistól a
crna gorai „Golubovci” légi bázisra. Golubovci bázison 1992-ben a századot
feloszlatták és technikáját, személyzetét a
172. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR)[35]
alá és a 252. vadászbombázó repülő századba „Lovacko- Bombarderska Avijacijska
Eskadrila” (LBAE)[36]
sorolták be.
A 251. vadászbombázó
repülő század „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1966. évben „Zemunik” légi bázison a 105. SAP
alá rendelve megalakult a 251. vadászbombázó repülő század „„Lovacko-
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A század rendelkezett 1999-ig
„Galeb-2” (G-2) katonai harci támadó vadászrepülőkkel. 1991-1992.
évbe zajló „jugoszláv polgárháború” során a 251. századot a crna gorai
„Golubovci” (Podgorica) légi bázisra
vonták ki véglegesen. Golubovci bázison 1992-ben a századot feloszlatták és
technikáját, személyzetét a 172. repülő
dandár „Avijacijska Brigada” (ABR)[37]
alá és a 107. vegyes repülő ezredbe „Mesoviti Avijacijski Puk” (MAP)[38]
sorolták be
1974-ban alakult meg a 3. vegyes repülő
század „Mesovita Avijacijska Eskadrila” (MAE) a 105. oktató-kiképző repülő
ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) „Zemunik” bázison.
1976-ban a
századból létrehozták a 333. kiképző vegyes repülő század „Mesovita Avijacijska
Eskadrila skolska” (MAEs), melyet átneveztek kiképző vadászbombázó repülő
századdá „Lovacka Bombardeska Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs), valamint
334. kiképző vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila skolska”
(ELAs). Mindkét kiképző század 1975-ig a 105. ezredben funkcionált, de 1978-ra
átkerültek a 101. oktató-kiképző repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk”
(SAP). A „Jedinstvo 1.” haderőreform részeként, 1987. szeptemberétől 1988-ig a
333. század és a 334. század átkerül a 107. repülő ezredbe.
Itt a 333.
század a „Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. októbertől könnyű harci
repülő századként „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább,
1991. szeptemberig, mikor feloszlatták és technikáját a „Rajlovac” VVA bázisára
irányították, bevonva a 105. ezredbe. 1992. januárban a 105. ezredből a VVA
„Rajlovac” alá vonták be, és a 107. ezredhez csatolták.
A 334. század
a 107. ezredbe átnevezésre került 1. kiképző vadászbombázó repülő századdá
„Lovacka Bombardeska Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs) [39],
és az 1980. májustól a Katonai Repülős Akadémia (VVA) alárendeltségében működő
mosztári Külföldi Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központ „Centar za obuku pilota
pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS avagy COPSOS) részét képzete, mint
oktató és kiképző század. A COPPSOS 1988-ban átszervezésen esett át és
megszűnt. Technikáját valamint állományát a 107. ezredbe integrálódott. A század
a „Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. júniusban megszűnt, mint 1.
LBAEs, de még ezen év októberében 334. könnyű harci repülő századként
„Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább „Zemunik” bázison.
1992. januárban feloszlatták.[40]
1991.
októberében a már zajló „jugoszláv háború” során, a Jugoszláv Légierő 185.
oktató-kiképző repülő ezredéből (SAP), annak feloszlásával a 105. ezredbe
sorolták át a 243. vadászbombázó repülő századot „Lovacko- Bombarderska
Avijacijska Eskadrila” (LBAE).
A 243. vadászbombázó
repülő század „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1961. évben „Pula” légi bázison a 88.
vadászbombázó repülő ezred „Lovacko- Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAE)[41]
századaként alakult meg a
243. vadászbombázó repülő század „Lovacko-
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1967. februárban átirányították a
98. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR)[42]
alá. A század rendelkezett 1968-tól „Galeb-2” (G-2) katonai harci támadó
vadászrepülőkkel. 1980. májusában „Mostar” bázison a Katonai Repülős Akadémián
„Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA) belül megalakult jugoszláv „Galeb G-2”
harci repülők felhasználásával a líbiai pilóták képzése érdekében a Fegyveres
Erők Pilóta Kiképző Központja „Centar za obuku pilota pripadnika stranih
oruzanih snaga“ (COPPSOS). A 243. századot kivonták a 98. dandárból és a 185.
ezredbe irányították át, majd 1984-ben a mosztári bázison funkcionáló
„COPPSOS/CZOPPSOS” alá. A COPPSOS avagy CZOPPSOS 1988-ban átszervezésen esett
át és megszűnt. Így a 243. század visszakerült a 185. ezredbe, de ott csak
1991-ig szolgált a század. 1991-1992. évbe zajló „jugoszláv polgárháború” során
1991. októberében a századot a megszűnő 185. ezredből a 105. ezredbe
irányították át. 1992. januártól a század a „Golubovci-Titograd” légi bázison
állomásozott a 172. ezred alatt. [43]
1991-ben a horvátországi
–akkoriba jugoszláv tagállam-
„Zemunik” bázison állomásozó 105. vadászbombázó repülő kiképző ezred „Lovacki
Bombarderski Avijacijski Puk skolski” (LBAPs), alá tartozott a 249. és 251.
vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE), valamint bemutatókon részt vevő légi akrobatikus csoport. A 249. század
rendelkezett jugoszláv „G-4. Super Galeb” repülőkkel, a 251. század jugoszláv
„G-2 Galeb” repülőkkel, a 333. század rendelkezett jugoszláv „G-2 Galeb” és
„UTVA-75” repülőkkel
1991-1992. évbe zajló „jugoszláv
polgárháború” során az 105. ezredet a horvátországi szerb szakadár erők
„Udbina” tartalék légierő bázisára irányították át, így a 249. vadászbombázó
repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE) is. 1992.
januártól viszont kivonták a boszniai Tuzlába, majd 1992. áprilistól a crna
gorai „Golubovci” légi bázisra. Golubovci bázison 1992-ben a századot
feloszlatták és technikáját, személyzetét a
172. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR) alá és a 252.
vadászbombázó repülő századba „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE)[44]
sorolták be.
1991-1992. évbe zajló „jugoszláv
polgárháború” során a 251. vadászbombázó repülő századot „Lovacka Bombarderska
Avijacijska Eskadrila” (LBAE) a crna gorai „Golubovci” (Podgorica) légi bázisra. Golubovci bázison
1992-ben a századot feloszlatták és technikáját, személyzetét a 172. repülő dandár „Avijacijska Brigada”
(ABR)[45]
alá és a 107. vegyes repülő ezredbe „Mesoviti Avijacijski Puk” (MAP)[46]
sorolták be
1991-1992.
évbe zajló „jugoszláv polgárháború” során, 1991.
szeptemberében, a 1987-1991. közt funkcionáló a 107. ezredben funkcionáló 333.
könnyű harci repülő századot „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA),
kivonták a 107. ezredből és technikáját a „Rajlovac” VVA bázisára
irányították, bevonva a 105. ezredbe. 1992. januárban a 105. ezredből a VVA
„Rajlovac” alá vonták be, és a 107. ezredhez csatolták.
1991-1992. évbe zajló „jugoszláv
polgárháború” során 1991. októberében a 243. vadászbombázó repülő századot
„Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE) a megszűnő 185. kiképző
vadászbombázó ezredből a 105. ezredbe irányították át. 1992. januártól a század
a crna gorai „Golubovci-Titograd” légi bázison állomásozott. Golubovci bázison
1992-ben a századot feloszlatták és technikáját, személyzetét a 172. repülő
dandár „Avijacijska Brigada” (ABR) alá vonták be.
[1]1949-ben a légierő főparancsnoksága
alá két úgynevezett központi kiképző repülő százada „Trenazna Avijacijska
Eskadrila” (TAE) tartozott. Az egyik „Pancevo” a másik „Banja Luka” bázison
állomásozott. Mindkét század 1950-ben hozzájárult ahhoz, hogy megalakuljon
egy-egy támogató repülő ezred (230. és 269. DODAP) a légierőben. 1953-ban lezajló „Drvar-1” haderőreform
részeként a bánya lukai század 1953-ban feloszlott, a pancsevói századot pedig
átirányították „Novi Sad” bázisra, ahol a század egy részét a 119. légi
szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP)” igényére már 1949-ben
megalakult 57. összekötő repülő századba „Eskadrila za Vezu/ Avijacijska
Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV) integrálják, másik része pedig a légierő
főparancsnokság összekötő repülő századaként
Eskadrila za Vezu/ Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV).kezdte meg
működését, majd bevonva a kiképzésbe és oktatásba, az amerikai „S-51.”
helikopter képzés részeként 1955-ig 57. kiképző repülő század „Trenazna
Avijacijska Eskadrila” (TAE) megnevezéssel önálló századként funkcionált a
légierő főparancsnokságban. A pancsevói századból 1949-ben a „Cerklje” bázisra
átirányítottak egy csoportot, melyből a folyamatos kiképzési és oktatási
fejlesztés révén 230. támogató repülő ezred „Dopunski Avio Puk” (DOPAP) lett.
Ezen ezredet aztán 230. repülő oktató támogató központ „Avijacijski Nastavni
Dopunski Centar” (ANDOPC) lett. A központ kezdetben „Cerklje”, majd „Pula”
bázison funkcionált. 1954-ben a formáció megszűnt. Viszont már 1953-ban
bevonták a „Letacki Skolski Centar” (LSC)
alá és Mosztár „Ortijes” bázisára irányították át, ahol az LSC alatt
1956-ig funkcionált majd bevonták a pulai 185. ezredbe , ahol mint 230. légügyi
támogató központ „Letacki Dopunski Centar” (LDOPC) funkcionált tovább. Fontos
megemlíteni a szövegben említett 57. összekötő repülő századát „Eskadrila za
Vezu/ Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV). 1949-ben a 119. légi szállító
repülő ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) igénye alapján alakult meg
„Novi Sad” bázison az 57. összekötő repülő század „Eskadrila za Vezu/
Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV), mely század 1953-ban technikát és
állományt kapott a légierő főparancsnokság pancsevói központi kiképző repülő
századból „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) . 1953-ban a századba bevonták
a korábban „Pancevo” bázison működő légierő központi kiképző repülő század
„Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE)
egy részét. Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[2] LÁSD: A Repülő Tiszti Iskola
„Vazduhoplovna Oficirska Skola” (VOS).
[3] LÁSD: A Repülő Tiszti Iskola
„Vazduhoplovna Oficirska Skola” (VOS).
[4] LÁSD: VaK 1964-1986. fejezet./ A 354.
felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE).
[5] 1959-ben „Drvar-1.” haderőreform
részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő
hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt
funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda”
(VK) alakultak meg.
[6] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 88. repülő ezred.
[7] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 98. repülő ezred.
[8] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[9] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 172.
ezred.
[10]
https://en.wikipedia.org/wiki/Ilyushin_Il-2
[11] https://en.wikipedia.org/wiki/Petlyakov_Pe-2
[12]
https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Aero_2
[13]
https://www.muzejvazduhoplovstva.org.rs/eksponati.php?jez=sr&id=20
[14]
https://www.flightjournal.com/republic-f-84g-thunderjet/#outer-popup
[15] https://hu.wikipedia.org/wiki/T%E2%80%9333_Shooting_Star
[16]
https://www.navalaviationmuseum.org/aircraft/tv-2-shooting-star/,
http://www.bobjellison.com/TV-2.htm
[17]
https://en.wikipedia.org/wiki/UTVA_Aero_3
[18]
https://en.wikipedia.org/wiki/North_American_F-86_Sabre
[19] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_G-2_Galeb
[20]
https://hu.wikipedia.org/wiki/MiG%E2%80%9321
[21]
https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_G-4_Super_Galeb
[22] Az 1. „Vazduhoplovni Skolski Puk
avagy Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) 1945. 11. 01-én jött létre
Pancsevóban. Az ezred alá négy repülő század tartozott, melyek 1946. májustól
„Pancevo”-1. század-, „Omoljica”- 2. század-, „Kacarevo”- 3. század-, „Kovin”-
4. század-, bázison állomásoztak. Az ezred „PO-2, UT-2, AERO-2B/C” repülőkkel
rendelkezett. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I
Protivvazdusna Odbrana.
[23] 1945. 11. 01-én jött létre az ezred
„Ecka” légi bázison. Az ezred a vadászrepülő pilóták képzésére szakosodott. Már
1945. május 08-án megalakult az ezred vadászrepülős kiképzési százada, a
korábban „Zemunik” légi bázison állomásozó Első Pilóta Iskolából „Prva Pilotska
Skola” (PPS). Ezen század 1945. szeptemberig megreformálódik és ezred szintű
egységgé fejlesztik. 1945. novembertől „Ecka” légi bázison kezdte meg a 2. VSP
1. százada a funkcionálását, „Tiger Moth” és „Harvard” repülőkkel ellátva. Az
1. század után 1946-ban megalakult a 2. vadászrepülő század, „JAK, UJAK, PO-2,
IL-2” repülőkkel ellátva „Alibunar” bázison, majd ezt követte a 3. század
létrehozatala „Kovin” bázison. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[24] A 3. „Vazduhoplovni Skolski Puk avagy
Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP) 1946. 12. 20-án alakult meg „Kovin” bázison
a 2. VSP 2. századából, mint támadó-harci repülős kiképző ezred (JAPs), „IL-2,
U-IL-2” repülőgépekkel ellátva. Az ezred két századból állt, de 1948-ra csak
egy maradt meg. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I
Protivvazdusna Odbrana.
[25] A 4. „Vazduhoplovni Skolski Puk avagy
Skolski Avijacijski Puk” (VSP/SAP)
„felderítő-navigátor” kiképző-oktató ezredként (izvidacki-sturmanski)
alakult meg 1946. 02. 01-én, az 1. VSP erőiből és a VVU központi erőiből, de
csak 1946. 08.06-tól nevezik 4. VSP-nek. Az ezred Pancsevóban állomásozott.
1946. december 1-ig funkcionált, majd feloszlatták. Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[26] 104. SAP 1949-től Pancsevóból
Mosztárba irányítva és besorolva a VVU/SAOA/VVA/LSC oktatási intézménye alá.
1956-ban létrejött belőle az 1. pilóta iskola. 1959-1960-ban átszervezték.
Bojan Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj
1945-1965. godine. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I
Protivvazdusna Odbrana.
[27]
https://www.wikiwand.com/en/105th_Aviation_Brigade
[28] LÁSD: A Katonai Repülős Főiskola
„Vazduhoplovno Vojno Uciliste” (VVU). A 107. helikopteres ezredben
„Helikopterski Puk” (HEP) megalakult és
funkcionáló 782. oktató-kiképző helikopter századot „Skolska Helikopterska
Eskadrila” (sHE) 1967. februártól
bevonták a 105. repülő oktató és kiképző ezredbe (SAP). 1968-tól a századot
ellátták „Mi-2” szovjet könnyű, többcélú
szállító helikopterekkel. 1973-ban a századot visszairányították a 107.
kiképző-oktató helikopter ezredbe „Skolski Helikopterski Puk” (sHEP). Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[29] LÁSD: A Katonai Repülős Főiskola
„Vazduhoplovno Vojno Uciliste” (VVU). A 333. oktató és kiképző vadászbombázó
század „skolski Lovacka Bombardeska Avijacijska Eskadrila” (sLBAE). 1974-ben
alakult meg a 3. vegyes repülő század „Mesovita Avijacijska Eskadrila” (MAE) a 105.
oktató-kiképző repülő ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP „Zemunik”
bázison. 1977-ben átnevezték 333. MAE századot, 333. kiképző-oktató vegyes
repülő századdá „skolski Mesovita Avijacijska Eskadrila” (sMAE) és továbbra is
a 105. ezredben funkcionált tovább. 1978-ban átkerült a 101. oktató-kiképző
repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk” (SAP). 1987-ben, szeptemberben a 101.
SAP ezredet beintegrálták a 107. oktató-kiképző repülő ezred alá, ahol 1990-ben
átminősítették vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombarderska Avijacijska
Eskadrila” (LBAE). 1991. októberben visszakerült a 105. oktató-kiképző repülő
ezredbe „Skolski Avijacijski Puk” (SAP), majd 1992-ben a rajlováci Repülős
Katonai Akadémia (VVA) alá vonják be a 107. vegyes repülő ezredbe „Mesoviti
Avijacijski Puk” (MAP). Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana.
[30]
LÁSD: A Katonai Repülős Főiskola „Vazduhoplovno Vojno Uciliste” (VVU). 1976.
novemberében a „Zemunik” bázison lévő 105. kiképző-oktató repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP), technikai
fejlesztése során alakult meg a 334. oktató-kiképző vadászrepülő század
„Skolska Eskadrila Lovacka Avijacijska” (sELA) . 1978-79-re átkerült a
101.oktató-kiképző repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk” (SAP). Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[31] A 105. ezred 1948-1949. közt mint
oktató harci ezred „Skolski Jurisni Puk”, 1951-1956. közt oktató/kiképző
„Skolski Avijacijski Puk”, 1960-1964. közt pedig kiképző repülő ezred
„Vazduhoplovni Nastavni Puk” (VNP), 1964-1966. közt oktató repülő (dugattyús
motorú) ezredként „Avijacijski Skolski Puk” (klipni) funkcionált. 1969-1991-ig
oktató repülő (sugárhajtású motorú) ezredként „Avijacijski Skolski Puk”
(mlazni), aztán vadászbombázó kiképző/oktató repülő ezredként „Lovacki
Bombarderski Skolski Puk” szolgált 1992-ig. 1992. áprilisban feloszlatták.
Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana.
[32] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[33] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[34] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[35] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 172. repülő ezred.
[36] 1967. júliusában alakult meg a
légierő főparancsnokság alá rendelve önálló századként, „Batajnica” légi
bázison az 525. oktató-kiképző század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE).
1986-ban átkeresztelték 252. vadászbombázó repülő századdá „Lovacka
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A 252. vadászbombázó repülő század
„Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE) 1967-68-ban „Batajnica” bázison
állomásozó 525. kiképző repülő századból „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE)
alakult mega. 1986-ban a „Batajnica” légi bázison állomásozott. 1986-1988. közt
a 701. repülő dandár „Avijacijska Brigada” ABR alá volt rendelve, 1988-tól
pedig 1990-ig a légierő főparancsnokság önálló századaként funkcionált.
1990-től a 97. repülő dandár alá sorolták be, ahol 1992-ik volt, majd 1992-től
került a 204. repülő dandár alá került. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[37] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 172. repülő ezred.
[38] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 107. repülő ezred.
[39] 1. LBAE. Az 1. LBAE 1979-ben alakult
meg „Mostar” bázison a Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központjában „Centar za
obuku pilota pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS) . Kezdetben libiai
pilótákat képeztek a században, majd 1986-tól hazai jugoszláv pilótákat. A
COPPSOS 1988-tól beintegrálódott a 107. oktató-kiképző repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP) alá, és a 334. sELA századdal egyesülve létrejött belőle
a 334. oktató és kiképző vadászbombázó század „Skolski Lovacka Bombardeska
Avijacijska Eskadrila” (sLBAE). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[40] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[41] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 88. repülő ezred.
[42] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 98. repülő ezred.
[43] https://wikivisually.com/wiki/105th_Fighter-Bomber_Aviation_Regiment, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[44] 1967. júliusában alakult meg a
légierő főparancsnokság alá rendelve önálló századként, „Batajnica” légi
bázison az 525. oktató-kiképző század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE).
1986-ban átkeresztelték 252. vadászbombázó repülő századdá „Lovacka
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A 252. vadászbombázó repülő század
„Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE) 1967-68-ban „Batajnica”
bázison állomásozó 525. kiképző repülő századból „Trenazna Avijacijska
Eskadrila” (TAE) alakult mega. 1986-ban a „Batajnica” légi bázison
állomásozott. 1986-1988. közt a 701. repülő dandár „Avijacijska Brigada” ABR
alá volt rendelve, 1988-tól pedig 1990-ig a légierő főparancsnokság önálló
századaként funkcionált. 1990-től a 97. repülő dandár alá sorolták be, ahol
1992-ik volt, majd 1992-től került a 204. repülő dandár alá került. Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[45] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 172. repülő ezred.
[46] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 107. repülő ezred.
 |
| Helikopter SA-342 "Gazela. forrás: https://tangosix.rs/2013/08/10/40-godina-sluzbe-helikoptera-gazela-u-jugoslovenskim-vazduhoplovstvima |
 |
| Helikopter SA-342 "Gazela https://ps-af.facebook.com/jna1951/posts/helikopter-sa-342-gazelamaksimalna-brzina-310-kmhbrzina-uspona-540-mminvrhunac-l/3043821109016740 |
 |
| „Gama” SA-342 harci helikopter. forrás: https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=78 |
 |
„SA-342L HERA”.
forrás: https://www.airliners.net/photo/Yugoslavia-Air-Force/Aerospatiale-Soko-SA-342L-HERA/490697 |
Az „Akrogrupe”
A 105.
ezredhez tartozott a Jugoszláv Légierő akrobatikus légi csoportja. Az első úgynevezett batajnicai akrobatikus repülő
csoport 1958-ban alakult meg „Canadair F-86E és M Sabre” repülők használatával
a 204. vadászrepülő ezredben (LAP). A repülőket sárga alapszínezettel és kék
díszítő szín csíkozással látták el. Mind ezek mellett a légierő címere és a
nemzeti zászló is szerepelt a repülőkön, mely logók mindvégig jelen voltak a
repülőkön. Az ezredben a csoport szakasz szintű egységként funkcionált.
1961-ben már „MiG-21” repülővel is rendelkeztek. Még ezen évben a csoportot
feloszlatták.
Újjáalakulásáig tíz
évet kellett várni, mikor is a Repülős Katonai Akadémia (VVA) ismét létrehozta
az akrobatikus csoportot (szakaszt) „N-60” repülőkkel, mely 1970-ig funkcionált
a VVA-ban, majd a polgári Jugoszláv Légitársasághoz (JAT) csatlakozott.
1973-ban a VVA létrehozta saját akrobatikus repülő szakaszát négy, majd később
öt darab „N-60” repülővel. 1974-ben már „J-21 Jastreb” repülőkkel rendelkezett
és „Zemunik” bázison állomásozott az akrobatikus repülő szakasz (csoport)
„Akrogrupe”. Ezen csoport 1977-ben feloszlatták.
A VVA újabb
„Akrogrupe” csoportját 1984-ben hozta ismét létre, a 105. kiképző repülő
ezredben. A csoport felvette a „Letece zvezde” repülő csillagok nevet, és sárga
alapszínezettel látta el a repülőket, nemzeti színű színsávokkal. Ez már a
harmadik volt amit a hosszú évek, évtizedek alatt megalkotott a VVA. Ezen új
csoport 1985-1990. közt még hét darab
(24404, 24409, 24412, 24417, 24418, 24422, 24423) „J-21 Jastreb” repülővel
rendelkezett, 1990-től 1998-ig pedig modern „G-4 Galeb” (23693, 23694, 23695,
23696, 23697, 23698, 23699) repülőkkel látták el[1]. Az
1991-1992-ben kitörő, zajló „jugoszláv háború” miatt a csoport „Zemunik”
bázisról montenegrói „Podgorica”
(Golubovci) reptérre költözött át 1990-ben és a
172. ezredhez csatolták.[2]
[1]
https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Letece-zvezde-RV-i-PVO_8.html
[2] https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=96,
https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Letece-zvezde-RV-i-PVO_3.html
G-4 Galeb repülők. https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Letece-zvezde-RV-i-PVO_6.html 
J-21 Jastreb repülők.
forrás: https://es-la.facebook.com/jna1951/posts/3033051180093733/
A 107. helikopter
oktató-kiképző ezred „Skolski Helikopterski Puk ” (SHP)/(HPS).
1945-ben az 1. vegyes
repülős divízióba (MAD) alá sorolták be a 421. támadó-harci repülő ezredet
„Jurisni Avijacijski Puk” (JAP). Az ezredet 1948-ban átnevezték 107.
támadó-harci repülő ezreddé (JAP) bázis „Leskovac”, és az 1. MAD-ból létrejövő
29. támadó-harci repülős divízió (JAD) alá sorolták be, mint 107. JAP-ot. A 107. JAP 1948-1953. közt támadó-harci
repülős ezredként „Jurisni Avijacijski Puk” (JAP) funkcionált. 1949-1953. közt
az ezredet „Nis” bázisról átirányították „Leskovac” reptéri bázisra.
1949-ben az ezredet a
29. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a
létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS)
integrálódnak, mint divíziók. A 29. divízió a 7. VKOS alá került. 1959-ben újabb haderőreform részeként
megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS)
helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős)
hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél
fogva az 1959-ben megszűnő 29. divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964.
közt funkcionáló 3. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna
Komanda” (VK) alá került. 1953-1957. közt az ezred vadászrepülő ezredként (LAP),
1957-1960. közt vadászbombázó repülő ezredként (LBAP) funkcionált.
Kezdetben szovjet
”Lisunov Li-2”[1]
utas- és teherszállító repülők tartoztak az ezredbe, de 1953. után lecserélték
jugoszláv „Ikarus S-49A”[2]
harci repülőgépre, melyek 1957-ig szolgáltak. 1957. után állították szolgálatba
a amerikai „F-47D Thunderbolt”[3]
vadászrepülőgépet 1960-ig. A 107. vadászbombázó repülő ezredet ellátták
továbbá jugoszláv „Ikarus Aero-2C”[4] többcélú
elsősorban kiképző repülőkkel, valamint jugoszláv Utva 213-3/Vihor[5],
kiképzési célra használt gyakorló repülőkkel és szovjet „JAK-9”[6]
harci vadászrepülőkkel.[7]
1959-ben újabb
haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő
repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt
funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda”
(VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 7. VKOS, 29. divízióból az
ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 3. légi (repülős) hadtesti
parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került. 1953-1957.
közt az ezred vadászrepülő ezredként (LAP), 1957-1960. közt vadászbombázó
repülő ezredként (LBAP) funkcionált. 1960-1964. közt helikopter ezredként
„Helikopterski Avijacijski Puk” (HAP), 1964-1973. közt pedig a 107. támogató
repülő ezredként „Puk Pomocne Avijacije” (PPA) működött.
[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Lisunov_Li-2
[2]
https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_S-49
[3]
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt
[4]
https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Aero_2
[5]
https://en.wikipedia.org/wiki/Utva_213_Vihor
[6] https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/2018/08/24/jakovlev_jak-1_jak-3_jak-7_jak-9
Mostar bázis. forrás: https://www.truppendienst.com/themen/beitraege/artikel/spuren-der-militaer-luftfahrt-in-mostar/#page-1
1960.
októberben alakult meg „Nis” bázison, szovjet „Mi-4” helikopterekkel ellátva, a
34. helikopteres század „Helikopterska Eskadrila” (HE) a 107. helikopter
ezredben, ahol ezen hadrendi megnevezéssel 1961. márciusig funkcionál, majd
átnevezték 780. légi helikopteres
szállító századdá (TRHE)[1],
valamint
szintén 1960. októberben a „Nis” bázison, szovjet „Mi-4” helikopterekkel
ellátva, a 48. helikopteres század „Helikopterska Eskadrila” (HE) a 107.
helikopter ezredben, ahol ezen hadrendi megnevezéssel 1961. márciusig
funkcionál, majd átnevezték 781. TRHE századdá.
A 781. helikopteres szállító század „Transportni
Helikopterski Eskadrila” (TRHE). A 107. helikopter ezredben 1961-ben megalakult
781. századot ellátták szovjet „Mi-4” polgári és katonai rendeltetésű szállító
helikopterrel. 1964-ben a századot „Nis” bázisról átirányították „Pleso”
(Zagreb) bázisra és besorolták a 111. támogató repülő ezred „Puk Pomocni
Avijacijski” (PPA)[2]
alá. A váltás eredménye képen a korábbi „Mi-4” helyét 1973-tól a modernebb
„Mi-8” szovjet polgári és katonai rendeltetésű szállító helikopterek vették át.
A századot az 1990. „Jedinstvo-3.” haderőreform során feloszlatták. Technikáját
és állományát beintegrálták a 111. repülő dandárba „Avijacijska Brigada”
(ABR).- korábban 111. PPA-.[3]
1961-ben további légi
helikopteres szállító század „Transportni Helikopterski Eskadrila” (TRHE)
alakultak meg a 107. ezredben. 1961. áprilisában „Nis” bázison alakult meg a
107. helikopter ezredben (HEP) a 782. TRHE, mely század még ezen évben
átirányításra került a 88. támogató repülő ezredbe „Puk Pomocni Avijacijski”
(PPA)[4].
A 782. helikopteres szállító század „Transportni
Helikopterski Eskadrila” (TRHE). A 107. helikopter ezredben 1961-ben megalakult
századot ellátták amerikai (USA) „Sikorski (H-19) S-55/Chickasaw helikopterrel.
1961-ben a századot átirányították a 81. támogató repülő ezred „Puk Pomocni
Avijacijski” (PPA)[5]
alá.1964-ben a 782. TRHE átirányításra került a 97. PPA ezred alá, ahol
„Mostar” bázison állomásoztatták helikopteres erőit. 1966. februárban a
századot kivonták 97. PPA alól és bevonták a Katonai Repülős Akadémiába (VVA),
ahol a századot ellátták a 783. TRHE-tól kapott amerikai (USA) „Sikorski S-51/Dragonfly”
mentő és szállító helikopterekkel. 1967. februártól a századot bevonták a 105.
repülő oktató és kiképző ezredbe „Avijacijski Skolski Puk” (ASP)/ „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP). 1968-tól a századot ellátták „Mi-2” szovjet könnyű,
többcélú szállító helikopterekkel. 1973-ban a századot bevonták a 107.
kiképző-oktató helikopter ezredbe „Skolski Helikopterski Puk” (sHEP) és
„Mostar” bázisra irányították, ahol már, mint kiképző-oktató helikopteres
századként „Skolski Helikopterska Eskadrila” (sHE)/(HEs) funkcionált 1976-ig.
Ezen időszakban a századot ellátták francia licensz alapján jugoszlávok
gyártotta „SA-341 Gazella” könnyű
többcélú helikopterekkel. 1976-ban a
századot kivonták a 107. sHEP alól és bevonták a 101. repülő oktató és
kiképző ezredbe „Avijacijski Skolski Puk” (ASP)/ „Skolski Avijacijski Puk”
(SAP), ahol elsőnek „Zemunik”, majd „Mostar” bázison funkcionált. 1988-tól a
101. ezredet bevonták a 107. kiképző - oktató repülő ezredbe „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP). Az 1991-1992. jugoszláv háború során a századot
kivonták „Mostar” légi bázisról és átirányították a montenegrói „Podgorica”
légi bázisra, ahol 1992. áprilisban feloszlatták.[6]
1961-ben a 119. TRAP
ezredből a 81. ezredbe, majd a 81. támogató repülő ezredből „Puk Pomocni Avijacijski”
(PPA)[7]
a 107. ezredbe irányították át a 677. légi helikopteres szállító századot
„Transportni Helikopterski Puk” (TRHE)[8] 1973-ban
visszakerült az 1968-tól 119. helikopteres légi szállító ezredként „Transportni
Helikopterski Puk” (TRHP) funkcionáló, de
1973-tól már 119. PPA-ként működő ezredébe.
Az 1964-es „Drvar-2”
modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt
funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK)
és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK)
lép. Az ezred a 3. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe
„VaK” funkcionál tovább.
1966-ban a 119.
támogató repülő ezredből „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)[9]
átkerült a 107. ezredbe a 783. helikopter század „Helikopterska Eskadrila” (HE)[10].
1976. novemberében a 783. századot kivonják a 107. ezredből és bevonják a
Honvédelmi Minisztérium (SSNO) alá. 1966-ban a 198. vadászbombázó repülő
ezredből (LBAP)[11]
átkerült a 107. ezred alá a 891. összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu”
(EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV)[12],
mely századot 1968-ban feloszlattak[13].
1973-as év az ezred
számára vízválasztó volt. Lényegében az eddigi formában létező 107. ezredet
feloszlatták. Viszont 1973-ban a mosztári 783. helikopter század „Helikopterska
Eskadrila” (HE)[14]
és a repülő technikai szakasz „Vazduhoplovni Tehnicki Vod (VTV) bevonásával a
107. ezred, mint 107. helikopter oktató-kiképző ezred „Skolski Helikopterski Puk
” (SHP/HPS) újra megalakult. Ezen időszakban az ezredet ellátták a 783.
helikopter századból bevont szovjet „Mi-4”, aztán francia licensz alapján
jugoszlávok gyártotta „SA-341 Gazella”[15]
könnyű többcélú helikopterekkel. Ekkor a 107. HPS a Repülős Katonai Akadémia
„Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA) alá rendelték, ahol működött a helikopter
pilóta képzés és oktatás.
„Pancevo”
reptéri bázisán kezdődött meg, elsőként 1954-1975. közt az amerikai „S-51.”
(Sikorski) helikopterek alkalmazásával a helikopter pilóta képzés. 1969-től
szolgálatba álltak az amerikai „S-55” (Sikorski) és szovjet „Mi-8” helikopterek
és a mosztári „Jasenica” bázison funkcionáló 782. helikopter század vette át a
helikopter pilóta képzést.[16]
A mosztári
„Soko” repülőgép és helikopter gyárban francia licensz alapján a jugoszlávok
elkészítették a „SA-341 Gazela” (HO-42) általános célú és a szállító (HT-40)
célú helikoptereket, 1974-től bevonva a képzésbe. Az ezerkilencszáznyolcvanas
években a „Soko” gyárban, szintén francia licensz alapján elkészültek az első
„SA-341 Gama” (HN-42) harci helikopterek. Ezen helikopterek is bevonták a
képzésbe, mind amellett jelen volt francia „Alouette” helikopter is az
oktatásban, két darab. A szovjet „Mi-8”
szállító helikopterek lassan kivonásra kerültek, de pár darab megmarad a
képzéshez. A „Gazela” helikopterek felderítő „SA-342L HERA” sorozata is
elkészült a mosztári „Soko” gyárban.[17]
1973-ban a mosztári
„Jasenica” bázison (Rodoc) megalakult 107. helikopter ezred két helikopter
századból, a 782. századból és a 783. századból állt.
A 107. kiképző-oktató
helikopter ezredben 1978-ban létrehozták a 3. vadászbombázó repülő századot
„Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE) a mosztári bázison, ellátva
„G-2 Galeb” jugoszláv harci repülőkkel. 1979-ben a századot beintegrálták az akkor
még külföldi pilótákat kiképző „Mostar” bázison funkcionáló Külföldi Fegyveres
Erők Pilóta Kiképző Központjába „Centar za obuku pilota pripadnika stranih
oruzanih snaga“ (COPPSOS)[18].1987-ben
a 107. ezredben megalakult a 722. helikopter századot „Helikopterska Eskadrila”
(HE)[19],
mely 1988-tól átkerült a 701. repülő dandárba[20].
A 722. helikopter század „Helikopterska Eskadrila”
(HE). 1987. szeptemberétől kezdte meg működését a 722. helikopter század (HE),
mely technikáját (helikopterek) a 783. helikopter[21] századtól
kapta meg 1988-ban. Kezdetben a jugoszláv „SA-341” (HN-42) könnyű többcélú
helikopterek, majd 1991-től a „SA-342” (HN-45) könnyű többcélú helikopterek
álltak szolgálatba a században. 1988-tól 1990-ig a 701. repülő dandár alá, majd
1990-ben a 97. repülő dandár[22] alá
került. 1991. júniusban feloszlatták.
1987-88-ban az 107.
ezredet átkeresztelték, az új megnevezése 107. kiképző - oktató repülő ezred
„Skolski Avijacijski Puk” (SAP) lett. 1987-ben, szeptemberben 107. SAP alá
bevonták a 101. SAP ezredet, így a 101 ezredben lévő technika és személyi
állomány: 782. helikopter század, 333. század, 334. század a 107. kiképző -
oktató repülő ezredbe „integrálódott.
1974-ban alakult meg a 3. vegyes repülő
század „Mesovita Avijacijska Eskadrila” (MAE) a 105. oktató-kiképző repülő
ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) „Zemunik” bázison. 1976-ban a
századból létrehozták a 333. kiképző vegyes repülő század „Mesovita Avijacijska
Eskadrila skolska” (MAEs), melyet átneveztek kiképző vadászbombázó repülő századdá
„Lovacka Bombardeska Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs), valamint 334.
kiképző vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila skolska” (ELAs).
Mindkét kiképző század 1975-ig a 105. ezredben funkcionált, de 1978-ra
átkerültek a 101. oktató-kiképző repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk”
(SAP). A „Jedinstvo 1.” haderőreform részeként, 1987. szeptemberétől 1988-ig a
333. század és a 334. század átkerül a 107. repülő ezredbe.
Itt a 333. század a „Jedinstvo 2/3.”
haderőreform részeként 1990. októbertől könnyű harci repülő századként
„Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább, 1991.
szeptemberig, mikor feloszlatták és technikáját a „Rajlovac” VVA bázisára
irányították, bevonva a 105. ezredbe. 1992. januárban a 105. ezredből a VVA
„Rajlovac” alá vonták be, és a 107. ezredhez csatolták.
A 334. század a 107. ezredbe átnevezésre
került 1. kiképző vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombardeska
Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs) [23], és
az 1980. májustól a Katonai Repülős Akadémia (VVA) alárendeltségében működő
mosztári Külföldi Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központ „Centar za obuku pilota
pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS avagy COPSOS) részét képzete, mint
oktató és kiképző század. A COPPSOS 1988-ban átszervezésen esett át és
megszűnt. Technikáját valamint állományát a 107. ezredbe integrálódott. A
század a „Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. júniusban megszűnt, mint
1. LBAEs, de még ezen év októberében 334. könnyű harci repülő századként
„Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább „Zemunik” bázison.
1992. januárban feloszlatták.[24]
1988-ban a a mosztári Külföldi Fegyveres Erők
Pilóta Kiképző Központból „Centar za obuku pilota pripadnika stranih oruzanih
snaga“ (COPPSOS) a 107. ezredbe irányították a 245. vadászbombázó repülő századot
„Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE).
A 245.
vadászbombázó repülő század „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE). 1959-ben „Drvar-1.” haderőreform
részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő
hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt
funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda”
(VK) alakultak meg. A megszűnő 7. repülős (légi) hadtestben „Vazduhoplovni
Korpus” (VKOS) funkcionáló 44. divízió, batajnicai kiképző repülő századát
Trenazna Eskadrila” (TAE), az 1. VK alá rendelték, ahol, mint könnyű harcoló
repülő századként „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA)
funkcionált tovább az 1. VK parancsnokság közvetlen irányítása alatt 1961-ig.
1961-től a századot megszüntették és átalakították, létrehozva a 460. könnyű
harcoló repülő századot „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA)[25] .
A 460. ELABA „Batajnica” légi bázison állomásozott és 1961. áprilistól kezdte
meg működését. 1964-ben „Batajnica” katonai repülőtérről a Zágráb melletti
„Pleso” légi bázisra, majd „Cerklje” bázisra irányították át. Az 1964-es „Drvar-2”
modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt
funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK)
és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. A század 1964-ig funkcionált az
1. VK alá rendelve, majd 1965-ben az 5. VaK alá tartozó, ott 1964-1966. közt
funkcionáló 109. vadászbombázó repülő ezred (LBAP)[26]
alá rendelték, ahol 1965-ig működött, majd 1966-ban átkerült a 16. repülő
dandár „Avijacijska Brigada” (ABR)[27] alá. A 16. ABR-ben rövid ideig funkcionált,
még ezen évben átkerült a 109. ezredből létrejövő 82. repülő dandárba
„Avijacijska Brigada” (ABR).[28] A
század rendelkezett 1961-1967. közt jugoszláv „Soko-522” katonai oktató-kiképző és könnyű harci támadó
repülők, 1967-1973. közt pedig jugoszláv „Soko J-20 Kraguj” többcélú repülők szolgáltak. 1973-ban
megérkeztek a századba a jugoszláv „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülők is. 1973. júniusában
a 460. ELABA század „J-20 Kraguj” jugoszláv harci gépekkel látta el a 466.
ELABA és 467. ELABA századokat . 1973. évben a 460. ELABA századot
megreformizálták és létrehozták belőle a 460. vadászbombázó repülő századot
(LBAE), majd 1975-től mint 245. LBAE funkcionált, de már a 82. repülő dandárban
(ABR)[29].
1979-1980. közt a századot megreformálták és 1980. decemberében és a mosztári
Külföldi Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központja „Centar za obuku pilota
pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS) alá került, majd 1988-tól a 107.
ezred[30]
alá, ahol 1990-ig funkcionált, majd ezt követően a 701. repülő dandár[31]
alá került és ott megszűnéséig, 1990-ig funkcionált.
1990-ben kitörő „jugoszláv háború” során az
107. ezredet kivonják horvátországi bázisokról, és a jugoszláviai honvédelmi
minisztérium (SSNO) alá rendelik, mint 107. vegyes repülő ezredet. 1991-1992. közt 107. vegyes repülő ezredként „Mesoviti
Avijacijski Puk” (MAP) működik tovább, majd az SSNO alól a reformizálódó és
újonnan létrejövő Repülős Központi Iskola (LSC)[32]
alá sorolták 1992. januártól a boszniai 2. légierő és légvédelem hadtesti
parancsnokság (2. Ko RV i PVO)[33]
rendelkezésébe.[34]
Kezdetben szovjet
”Lisunov Li-2”[35]
utas- és teherszállító repülők tartoztak az ezredbe, de 1953. után lecserélték
jugoszláv „Ikarus S-49A”[36]
harci repülőgépre, melyek 1957-ig szolgáltak. 1957. után állították szolgálatba
a amerikai „F-47D Thunderbolt”[37]
vadászrepülőgépet 1960-ig. A 107. vadászbombázó repülő ezredet ellátták
továbbá jugoszláv „Ikarus Aero-2C”[38]
többcélú elsősorban kiképző repülőkkel, valamint jugoszláv Utva
213-3/Vihor[39],
kiképzési célra használt gyakorló repülőkkel és szovjet „JAK-9”[40]
harci vadászrepülőkkel. Mivel 1960-tól 1964-ig helikopter ezredként funkcionált
a 107. ezred, ezért ellátták az 1973-ig szolgáló szovjet „Mi-4” [41]
polgári és katonai rendeltetésű szállító helikopterekkel és amerikai (USA)
„Sikorski (H-19) S-55/Chickasaw”[42]
helikopterekkel. 1964-től ismét repülős ezredként működött, mely során ellátták
az 1971-ig szolgáló szovjet „Lisunov Li-3”[43]
szállító repülőkkel és az 1973-ig működő amerikai (USA) „Douglas
C-47/Skytrain-Dakota[44]
katonai szállító gépekkel. 1965-1969-ben összekötő repülő ezredi funkciót
látott el az ezred, és ellátták jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős
feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir”[45]
repülőkkel. 1973-tól „Mi-4”, aztán francia licensz alapján jugoszlávok
gyártotta „SA-341 Gazella”[46]
könnyű többcélú helikopterekkel rendelkezett az ezred. 1987-ben megérkeztek a
francia licensz alapján a jugoszlávok gyártotta (SOKO) „SA-341/2 Gamma”[47]
könnyű többcélú helikopterek. 1988-ban a jugoszláv „SOKO G-2 Galeb”[48]
gyakorló és könnyű támadó repülők.[49]
[1] 780.
TRHE. Az 1961-ben megalakult századot ellátták szovjet „Mi-4” polgári és
katonai rendeltetésű szállító helikopterrel. 1964-ben a századot „Nis” bázisról
átirányították „Pleso” (Zagreb) bázisra és besorolták a 111. támogató repülő
ezred „Puk Pomocni Avijacijski” PPA (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 111. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki
Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP) alá. A váltás eredménye képen a
korábbi „Mi-4” helyét 1973-tól a modernebb „Mi-8” szovjet polgári és katonai rendeltetésű szállító
helikopterek vették át. A századot az 1991-1992. jugoszláv háború során
kivonták a boszniai „Zaluzani” bázisra (Banja Luka), majd 1992-től bevonták a
boszniai szerb haderő „Vojska Republika Srpska” (VRS) 92. vegyes dandárjába
(MABR). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana.”
[2] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 111.
vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP).
[3] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[4] LÁSD:
VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i
PVO 1986-1992. fejezet/A 88. vadászbombázó repülő ezred LBAP.
[5] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 88.
vadászbombázó repülő ezred (LBAP).
[6] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[7] LÁSD:
VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i
PVO 1986-1992. fejezet/A 119. légi szállító repülő ezred (TRAP).
[8] LÁSD:
VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i
PVO 1986-1992. fejezet/A 119. légi szállító repülő ezred (TRAP) és a 81.
támogató repülő ezred (PPA).
[9] LÁSD: A 119. A 119. légi szállító ezred „Transportni
Avijacijski Puk” (TRAP)./(119. légi támogató ezred „Puk Pomocna Aviacija” PPA)
[10]LÁSD: A 119. A 119. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski
Puk” (TRAP)./(119. légi támogató ezred „Puk Pomocna Aviacija” PPA)/ 783. TRHE
[11] LÁSD: A 198. vadászbombázó ezred „Lovacki Bombarderski
Avijacijski Puk” LBAP
[12] LÁSD: A 3. repülős (légi) hadtesti parancsnokság./ Az
összekötő század „Eskadrila za Vezu”/ 891. AEV
[13] Meg kell említeni, hogy 1980. júniusában a „Skolpski
Petrovec” bázison a 98. (korábban 198. ezred) dandáron belül megalakították a
891. helikopteres osztályt (HO), ellátva „SA-341 Gazela” helikopterekkel. 1985.
márciusban az osztályból felderítő helikopter összekötő századot (HEIV) hoztak
létre. 1988-tól „Nis” és „Golubovci” bázison állomásozott a század, mely
1992-ben megszűnt.
[14] LÁSD: A repülős (légi) hadtesti parancsnokságok
„Vazduhoplovna Komanda” (VK) 1959-től 1964-ig./ Az 1. repülős (légi) hadtesti
parancsnokság./ A 119. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk”
(TRAP)./(119. légi támogató ezred „Puk Pomocna Aviacija” PPA/ 783. HELE.
[15] https://fas.org/man/dod-101/sys/ac/row/gazelle.htm
[16]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=81
[17]
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=81
[18] 1980. májusában „Mostar” bázison a Katonai Repülős
Akadémián „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA) belül megalakult jugoszláv
„Galeb G-2” harci repülők felhasználásával a líbiai pilóták képzése érdekében a
Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központja „Centar za obuku pilota pripadnika
stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS). A központ technikai és személyi állománya a
107. helikopter ezred, 3. vadászbombázó repülő századából „Lovacka Bombarderska
Avijacijska Eskadrila” (LBAE) szerveződhetett meg. A központ részét képezte 1.
vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE)
és a 245. vadászbombázó repülő század (LBAE). 1986-ban azonban a 245. századot
kivonták és a 107. ezred után a 701. repülő dandárba irányították át. A COPPSOS
avagy CZOPPSOS 1988-ban átszervezésen esett át és megszűnt. Technikáját
valamint állományát a 107. kiképző - oktató repülő ezredbe „Skolski Avijacijski
Puk” (SAP) integrálódott. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[19] Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[20] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[21] A repülős (légi) hadtesti
parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) 1959-től 1964-ig./ Az 1. repülős
(légi) hadtesti parancsnokság./ A 119. légi szállító ezred „Transportni
Avijacijski Puk” (TRAP)./(119. légi támogató ezred „Puk Pomocna Aviacija” PPA/
783. HELE.
[22] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 97. repülő ezred.
[23] 1. LBAE. Az 1. LBAE 1979-ben alakult
meg „Mostar” bázison a Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központjában „Centar za
obuku pilota pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS) . Kezdetben libiai
pilótákat képeztek a században, majd 1986-tól hazai jugoszláv pilótákat. A
COPPSOS 1988-tól beintegrálódott a 107. oktató-kiképző repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP) alá, és a 334. sELA századdal egyesülve létrejött belőle
a 334. oktató és kiképző vadászbombázó század „Skolski Lovacka Bombardeska
Avijacijska Eskadrila” (sLBAE). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[24] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[25] LÁSD: A repülős „légi” hadtesti
parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” „VK”1959-től 1964-ig./ Az 1. repülős
(légi) hadtesti parancsnokság./A könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna
Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA)./ 460. könnyű harcoló repülő század
„Eskadrila Laka Borbena Aviacija” ELABA).
[26] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 109. repülő ezred.
[27] LÁSD: VaK 1964-1986. fejezet, RV i
PVO 1986-1992. fejezet/ A 16. repülő dandár.
[28] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 88. repülő ezred.
[29] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 82. repülő ezred.
[30] LÁSD: LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet,
VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992.
fejezet/ A 107. repülő ezred.
[31] LÁSD: VaK 1964-1986. fejezet, RV i
PVO 1986-1992. fejezet/ A 701. repülő
dandár.
[32] 1992-től a jugoszláv háború során megszűnt a Jugoszláv
Néphadsereg. Jogutódja a szerbiai és montenegrói szövetség közös hadereje lett
a „Jugoszláv Hadsereg” (JA). Ebben újra formálódtak a haderők, köztük a légierő
is. A képzést és oktatást kiszolgáló LSC újra szerveződött szerbiai és
montenegrói régióban.
[33] 1991-ben a „jugoszláv háború” során a
horvátok és szlovénok függetlenségi harca a Jugoszláv Néphadsereg 1991-es
teljes átszervezését vonta maga után. A légierő tekintetében a Szlovéniát és
Horvátországot átfedő 5. körzeti hadtesti parancsnokságot kivonták „Zagreb”
bázisról és „Ljubljana” bázisról a boszniai „Bihac” (Zeljava), valamint a
boszniai „Banja Luka” (Mahovljani) katonai repterekre. Ezt követően megalakult
a szarajevói parancsnoksággal rendelkező 2. hadtesti légierő és légvédelmi
parancsnokság (2. Ko RV i PVO), 1992. telén-tavaszán.
[34] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo
I Protivvazdusna Odbrana.”
[35] https://en.wikipedia.org/wiki/Lisunov_Li-2
[36] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_S-49
[37] https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt
[38] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Aero_2
[39] https://en.wikipedia.org/wiki/Utva_213_Vihor
[40]
https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/2018/08/24/jakovlev_jak-1_jak-3_jak-7_jak-9
[41] https://hu.wikipedia.org/wiki/Mi%E2%80%934
[42]
http://elfnet.hu/haditechnika/helikopterek/sikorskyh19.php
[43] http: // www.
repulomuzeum. hu/ Leltar/ Leltarfotok/ Li-2. htm, https: // www. youtube. com/ watch?v = P4WBT ny L0dQ
[44] https://en.wikipedia.org/wiki/Douglas_C-47_Skytrain
[45] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Kurir
[46] https://fas.org/man/dod-101/sys/ac/row/gazelle.htm
[47] https:// military. wikia. org/ wiki/ A%C3%A 9rospatiale_Gazelle, https:// tangosix.rs/ 2013/ 08/
10/40-godina-sluzbe-helikoptera-gazela-u-jugoslovenskim-vazduhoplovstvima/
[48] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_G-2_Galeb
[49] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
 |
SA-342 „Gama/Hera”. forrás:
https://jna-sfrj.forumbo.net/t100-aerodrom-zemunik-zadar
1991-ben a mosztári
„Ortijes-Jasenica” bázisokon állomásozó 107. kiképző vegyes repülő ezred
„Mesovita Avijacijski Puk skolski” (MAPs) avagy kiképző vegyes helikopter ezred
„Mesoviti Helikopterski Puk skolski” (HEPs), alá tartozott a 782. légi szállító
helikopter század „Transportna Helikopterska Eskadrila (TRHE), 1987-től a 334.
könnyű harci repülő század „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA)[1],
valamint 1987-1991. közt a 333. század[2]. A 782. század rendelkezett „SA-341 Gazela” jugoszláv
helikopterekkel, a 334. század rendelkezett „G-2 Galeb” jugoszláv repülőkkel, a
333. század rendelkezett jugoszláv „G-2 Galeb” és „UTVA-75” repülőkkel.
Az 1991-1992.
jugoszláv háború során a 782. helikopter századot kivonták „Mostar” légi
bázisról és átirányították a montenegrói „Podgorica” légi bázisra, ahol 1992.
áprilisban feloszlatták.[3]
1991-1992.
évbe zajló „jugoszláv polgárháború” során, 1991.
szeptemberében, a 1987-1991. közt funkcionáló a 107. ezredben funkcionáló 333.
könnyű harci repülő századot „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA),
kivonták a 107. ezredből és technikáját a „Rajlovac” VVA bázisára
irányították, bevonva a 105. ezredbe. 1992. januárban a 105. ezredből a VVA
„Rajlovac” alá vonták be, és a 107. ezredhez csatolták.
A 334. század a „Jedinstvo 2/3.” haderőreform
részeként 1990. júniusban megszűnt, mint 1. LBAEs, de még ezen év októberében
334. könnyű harci repülő századként „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA)
funkcionál tovább „Zemunik” bázison. 1992. januárban feloszlatták.[4]
A 172. vadászbombázó
repülő ezred (LBAP)
oktató-kiképző vadászbombázó repülő ezred
(LBAPs)
1949. decemberében
alakult meg „Cerklje” légi bázison a 172. vadászrepülő ezred „Lovacki
Avijacijski Puk” (LAP), ellátva német „Me-109G Messerschmitt”[5]
vadászrepülőkkel a 44. vadászrepülős divízióban „Lovacka Avijacijska Divizija”
(LAD). 1950-ben a 44. LAD-ból az ezred áthelyezték a létrejövő 21. vegyes
repülő divízióba „Mesovita Avijacijska Divizija” (MAD), ahol 1959-ig
funkcionált. 1951-től áttelepült az ezred „Cerklje” bázisról a Zadar melletti
„Zemunik” légi bázisra, ahol 1969-ig állomásozott. Közben 1952-ben a 172.
LAP-ot átnevezték, 172. vadászbombázó repülő ezreddé „Lovacki Bombarderski
Avijacijski Puk” (LBAP), ellátva amerikai „F-47D Thunderbolt”[6]
vadászrepülőgépekkel, a korábbi német „Me-109G Messerschmitt” repülőket
leváltva. Az „F-47D” gépek 1954-ig
szolgáltak, majd jöttek az „F–84 G Thunderjet”[7]
amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgépek, melyek 1969-ig szolgáltak az
ezredben.
1949-ben az ezredet a
21. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a
létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS)
integrálódnak, mint divíziók. A 21. divízió a 3. VKOS alá került. 1959-ben
újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a
megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964.
közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna
Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 21. divízióból az
ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 9. légi (repülős) hadtesti
parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került. Az 1964-es „Drvar-2”
modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt
funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK)
és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK)
lép, mely 1964-1966. működött.
Az ezred a 9. VK
megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább
1964-1965. közt. 1965-ben átkerült az 5.
légi hadtestbe „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK).
Az ezred 1949-1952.
közt vadászrepülő, 1952-1966. közt vadászbombázó ezredként funkcionált. Az
ezred, melyben „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó
repülőgépek szolgáltak, a „Zemunik” légi bázison állomásozott 1969-ig.
1966-tól 1991-ig a
Katonai Légierő Akadémia „Vazduhoplovna Vojna Akadimija” (VVA) illetékessége
alá sorolták be az 1968. decembertől a „Titograd” (Podgorica) bázison
állomásozó 172. ezredet. 1961. áprilisában alakult meg a 172. vadászbombázó
ezred (LBAP) részeként a „Zemunik” bázison a 2. és 3. századok összevonásával a
240. vadászbombázó repülő század „Lovacko- Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE),
melyet századot 1969-ben kivontak a 172 ezredből és a 97. repülő dandárba
helyezték át.[8]
A 240. vadászbombázó repülő század „Lovacko-
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1961. áprilisában alakult meg a
172. vadászbombázó ezred (LBAP) részeként a „Zemunik” bázison a 2. és 3.
századok. A két századot összevonták, mely során létrehozták belőlük a 240.
vadászbombázó repülő századot (LBAE). 1969-ben a századot kivonják a 172.
ezredből és áthelyezték a 97. repülő dandárba[9],
megmaradva a „Zemunik” bázison. A századot ellátták amerikai „F-84G” harci
gépekkel 1972-1973. közt, majd ezt követően jugoszláv „J-21 Jastreb” harci gépekkel.
1988-tól a 107. ezred[10] alá
tartozott 1990-ig. 1990-ben a századot áthelyezték „Mostar” bázisra, ahol a
technikáját és személyi állományát beintegrálták a 245. vadászbombázó repülő
századba (LBAE), mely század ekkor már a 107. ezredbe tartozott, előtte viszont
a 82. repülő dandár[11] alá
volt rendelve. Ezt követően, még ezen évben a 701. repülő dandár[12] alá
sorolták be, és ott megszűnéséig, 1990-ig funkcionált.[13]
A 172. LBAP 1.
századából pedig szintén 1961. áprilisban létrejött a titográdi 239.
vadászbombázó repülő század (LBAE).
A 239. vadászbombázó repülő század „Lovacko-
Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1961. áprilisában alakult meg a
172. vadászbombázó ezred (LBAP) részeként a „Zemunik” bázison a 1. század. A
századból létrehozták a 239. vadászbombázó repülő századot (LBAE). 1969-ben a
századot kivonják a „Zemunik” bázisról „Titograd” bázisra. 1991-1992-ben a
Jugoszláv háború során a századot a 172. repülő dandár részeként beintegrálták
a már szerb-montenegrói „Jugoszláv Hadseregbe” (VJ).[14]
1965-ben a 172. ezredben irányították a
korábban önálló és a légierő és légvédelem főparancsnokság (RV i PVO) alatt
funkcionáló 355. felderítő repülő századot „Izvidacka Avijacijska Eskadrila”
(IAE), mely 1968-ben feloszlott.
A 355.
felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). 1958.
júniusában alakult meg a 16. repülők elleni tüzérségi felderítő század
„Izvidacka Eskadrila Protivavionske Artiljerije” (IEPAA) a „Zemunik” légi bázison. 1958-tól a 21.
divízió alá sorolták be, egészen 1959-ig, majd a zadari Légvédelmi Oktatási
Központ „Skolski Centar Protivavionske Artiljerije” (SCPAA) alá rendelték,
ellátva brit többcélú „Haviland/ Mosquito repülőkkel és 1960-as évek elejétől
amerikai „T-33B) Shooting Star (TV-2) Lockheed”
vadászrepülőkkel. 1964-től a 16. repülők elleni tüzérségi felderítő
századot átkeresztelték 355. felderítő repülő századdá „Izvidacka Avijacijska
Eskadrila” (IAE). 1964-1965. közt a zadari Légvédelmi Oktatási Központ „Skolski
Centar Protivavionske Artiljerije” alatt a 355. IAE önálló századként
funkcionált, majd a 172. vadászbombázó ezredbe (LBAP) vonták be. 1968-ban
feloszlatták.[15]
1969-ben a 172. ezredbe irányították a 242. vadászbombázó
repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE)[16].
A 242.
vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE). 1961. áprilisban alakult meg, mint 120 vadászrepülő század „Lovacka
Avijacijska Eskadrila” (LAE) a 83. vadászrepülő repülő ezredben „Lovacka
Avijacijski Puk” (LAP)[17],
a zadari „Zemunik” bázison. 1963-ban „Titograd” bázisra irányították át. Az
1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az
1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság
„Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. A
század a 9. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK”
funkcionál tovább. A 83. ezredet 1966-tól átszervezték, mely során a 120. LAE
századot 1968-ban kivonták a 83. ezredből, bevonva a 97. bombázó repülő ezredbe
„Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).[18]
1968-ban átnevezték 242. vadászbombázó repülő századnak „Lovacka Bombarderska
Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A századot ellátták amerikai „F-84E” harci
repülőkkel. 1969-ben a századot a 172. vadászbombázó repülő ezredbe (LBAP) vonták
be, ahol 1970-től jugoszláv „Jastreb J-21” 1988-89-től pedig jugoszláv „Orao
J-22” harci repülőkkel látták el. A század a titográdi (Podgorica) bázison
állomásozott.
Az
1980-as években újabb haderőreform részeként megszűntették a 1964-től
funkcionáló légi (repülős) hadtesteket (VaK) és helyettük megalakult három
körzeti hadtesti légierő és légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO).
1991-től az ezred
kivonták a Katonai Légierő Akadémia „Vazduhoplovna Vojna Akadimija” (VVA)[19] alól
és az 1. légierő körzeti hadtesti főparancsnokság „1. Ko RV i PVO” állományába
sorolták, majd 1992-ben a 2. Ko RV i PVO[20]
alá. 1992. januártól a 172. ezredet átszervezték
dandár szintű repülős erővé, így ettől kezdve már 172. repülő dandár (brigád)
„Avijacijska Brigada” (ABR) funkcionált. 1992-ben a 172. repülő dandár alá
sorolták be a korábban 105. oktató-kiképző repülő ezredben szolgáló[21]
251. vadászbombázó repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE)[22],
249. vadászbombázó
repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE)[23],
valamint az 1991-ben a 172. dandár alá sorolt, korábban 185. oktató-kiképző repülő
ezredben[24]
szolgáló 229. vadászbombázó repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska
Eskadrila” (LBAE)[25].
Az 1969-ig használt
F–84 G Thunderjet” repülők mellett, 1965-1969. közt az ezredben megjelentek az
amerikai „T-33B Shooting Star (TV-2) Lockheed”[26]
vadászrepülők. 1969-től az ezredet a „Zemunik” bázisról átirányították a
„Golubovci” légi bázisra, ahol 1970-ig állomásoztak. Ez idő alatt a repülőgép
park modernizálásának keretén belül szolgálatba álltak a jugoszláv „J-21
Jastreb”[27]
csapásmérő harci repülők. 1986-tól pedig jugoszláv „SOKO G-4 Galeb”[28]
kiképző repülők, 1989-től pedig az jugoszláv gyártású, „J-22 Orao”[29]
csapásmérő repülők.[30]
1991-ben a
„Podgorica” bázison állomásozó 172. vadászbombázó repülő kiképző ezred „Lovacki
Bombarderski Avijacijski Puk skolski” (LBAPs), alá tartozott a 239. és 242.
vadászbombázó repülő század „„Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE). A 239. század rendelkezett „Galeb G-4.” jugoszláv harci repülőkkel, a
242. század pedig 1989-ig „J-21 Jastreb”, 1990-től „J-22 Orao” harci
repülőkkel. 1991-1992-ben a „jugoszláv háború” során a 239. a 242. századot a
172. repülő dandár részeként beintegrálták a már szerb-montenegrói „Jugoszláv
Hadseregbe” (VJ).[31]1992-ben
a 172. repülő dandár alá sorolták be a korábban 105. oktató-kiképző repülő
ezredben szolgáló[32]
251. vadászbombázó repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila”
(LBAE)[33],
249. vadászbombázó
repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE)[34],
valamint az 1991-ben a 172. dandár alá sorolt, korábban 185. oktató-kiképző
repülő ezredben[35]
szolgáló 229. vadászbombázó repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska
Eskadrila” (LBAE)[36].
Önálló kiképző repülő század a
pilótaoktatásban.
Az 525. oktató-kiképző század „Trenazna
Avijacijska Eskadrila” (TAE) 1967. júliusában alakult meg a „Batajnica” légi
bázison, mint önálló század, közvetlen a légierő főparancsnokság alá (KM RV i
PVO) rendelve. Korábbi időszakban a légügyi kísérleti központ „Vazduhoplovni
Opitni Centar” (VOC)[37]
keretében működött a „Batajnica” bázison. Ezt követően, mint önálló század
került a KM RV i PVO alárendeltségébe.
1970-ben a századba integrálták a korábban
119. légi szállító repülő ezredben (TRAP)[38]
működő, és ott 1970-ben megszűnő 890. összekötő repülő századot „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV)
[39]
technikáját, valamint az 1968-tól a
légierő főparancsnokság „KM RV i PVO” önálló századaként funkcionáló
896. összekötő repülő századot „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV)[40].
1981. novemberében az 525. TAE századhoz
rendelték a korábban 98. repülő dandárban, majd közvetlen az 1. légi hadtest
„Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) parancsnoksága alá tartozó 461. könnyű
harcoló repülő századot „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA)[41].
1980-as években újabb
haderőreform „Jedinstvo 1, 2. 3.” részeként megszűntették a 1964-től
funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK)
és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi
parancsnokság (RV i PVO). 1986-ban az 525. oktató-kiképző századot
„Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) átkeresztelték 252. vadászbombázó repülő
századdá „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE) és a légierő 1.
körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO) alá rendelték, ahol
1988-ig működött. [42]
A 525. század rendelkezett 1967-71-ig „F–84 G
Thunderjet” amerikai (USA) sugárhajtású vadászbombázó repülőgéppel és jugoszláv
összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir”
repülőkkel, 1971-1983. közt amerikai (USA) szubszónikus „T-33A Shooting
Star/Lockheed” (T-33A,TV 2, IT-33-A, ITV-2A, TT-33A) kiképző repülővel.
1972-1986. közt jugoszláv „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülővel, 1968-1986.
közt jugoszláv „SOKO G-2 Galeb” gyakorló
és könnyű támadó repülőkkel, 1981-1986. közt
jugoszláv „Utva-66”
kiképző-oktató repülővel, 1982-1986. közt pedig jugoszláv „SOKO G-4
Galeb” kiképző repülőkkel.
Forrás:
-Zlatomir Grujic: Srebrnih Galebova Let, Monografija
21. klase vazduhoplovne vojne akademije Beograd, 2010.
-Vesna Popadic: Aerodromi i vojni objekti – radna
sveska, Vazduhoplovna Vojna Akademija
- Monografija
VVA. 2019. Vazduhoplovna Vojna Akademija Zemunik.
- Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo
I Protivvazdusna Odbrana.
-
http://www.yugopapir.com/2012/10/yu-vazduhoplovci-poziv-na-plavu-katedru.html
-
https://www.astroakordiletenja.eu/draganjelic/vva/monografija_vva.html#p=1
- https://tangosix.rs/2018/19/07/40-godina-od-prvog-leta-super-galeba/
- https://jna-sfrj.forumbo.net/f13-rz-i-pzo-rv-i-pvo
-https://bih-srb-hrv.blogspot.com/search?updated-max=2019-09-06T22%3A29%3A00--07%3A00&max-results=5#PageNo=2
- http://bih-srb-hrv.blogspot.com/2016/04/vojna-vazduhoplovna-gimnazija-vvg.html
- https://www.koreni.rs/skole-aero-kluba-nasa-krila-i-savez-sokola/
[1]
1974-ban alakult meg a 3. vegyes repülő század „Mesovita Avijacijska Eskadrila”
(MAE) a 105. oktató-kiképző repülő ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP)
„Zemunik” bázison. 1976-ban a századból létrehozták a 333. kiképző vegyes
repülő század „Mesovita Avijacijska Eskadrila skolska” (MAEs), melyet
átneveztek kiképző vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombardeska
Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs), valamint 334. kiképző vadászrepülő
századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila skolska” (ELAs). Mindkét kiképző század
1975-ig a 105. ezredben funkcionált, de 1978-ra átkerültek a 101.
oktató-kiképző repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk” (SAP). A „Jedinstvo 1.”
haderőreform részeként, 1987. szeptemberétől 1988-ig a 333. század és a 334.
század átkerül a 107. repülő ezredbe. A 334. század a 107. ezredbe átnevezésre
került 1. kiképző vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombardeska
Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs) ,
és az 1980. májustól a Katonai Repülős Akadémia (VVA) alárendeltségében működő
mosztári Külföldi Fegyveres Erők Pilóta Kiképző Központ „Centar za obuku pilota
pripadnika stranih oruzanih snaga“ (COPPSOS avagy COPSOS) részét képzete, mint
oktató és kiképző század. A COPPSOS 1988-ban átszervezésen esett át és
megszűnt. Technikáját valamint állományát a 107. ezredbe integrálódott. A
század a „Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. júniusban megszűnt, mint
1. LBAEs, de még ezen év októberében 334. könnyű harci repülő századként
„Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább „Zemunik” bázison.
1992. januárban feloszlatták. Bojan
Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[2] 1974-ban alakult meg a 3. vegyes
repülő század „Mesovita Avijacijska Eskadrila” (MAE) a 105. oktató-kiképző
repülő ezredben „Skolski Avijacijski Puk” (SAP) „Zemunik” bázison. 1976-ban a
századból létrehozták a 333. kiképző vegyes repülő század „Mesovita Avijacijska
Eskadrila skolska” (MAEs), melyet átneveztek kiképző vadászbombázó repülő
századdá „Lovacka Bombardeska Avijacijska Eskadrila skolska” (LBAEs), valamint
334. kiképző vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila skolska”
(ELAs). Mindkét kiképző század 1975-ig a 105. ezredben funkcionált, de 1978-ra
átkerültek a 101. oktató-kiképző repülő ezredbe „Skolski Avijacijski Puk”
(SAP). A „Jedinstvo 1.” haderőreform részeként, 1987. szeptemberétől 1988-ig a
333. század és a 334. század átkerül a 107. repülő ezredbe. Itt a 333. század a
„Jedinstvo 2/3.” haderőreform részeként 1990. októbertől könnyű harci repülő
századként „Eskadrila Lake Borbene Avijacije” (ELABA) funkcionál tovább, 1991.
szeptemberig, mikor feloszlatták és technikáját a „Rajlova” VVA bázisára
irányították, bevonva a 105. ezredbe. 1992. januárban a 105. ezredből a VVA
„Rajlovac” alá vonták be, és a 107. ezredhez csatolták. Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[3] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”
[4] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Bf_109
[6]
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt
[7]
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9384_Thunderjet
[8] Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana
[9] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 97.
bombázó repülő ezred BAP.
[10] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 107.
vadászbombázó repülő ezred LBAP
[11] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 109.
vadászbombázó repülő ezred LBAP/82. repülő dandár ABR/245. vadászbombázó repülő
század LBAE)
[12] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 701.
repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR).
[13] Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana
[14] Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana
[15] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko
Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana
[16] Fontos
megemlíteni, hogy a 198. ezredben is működött egy 242. század. Ezen 242. LBAE
1961-ben alakult meg a 198. LBAP ezredben, a „Skoplski Petrovac” (Skopje) légi
bázison, ellátva 1971-ig amerikai „F-84G”. 1966-ban feloszlatták és a technikai
parkját valamit állományát a 241. LBAE-ba integrálták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I
Protivvazdusna Odbrana.
[17] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 83.
vadászrepülő repülő ezred „Lovacka Avijacijski Puk” (LAP).
[18] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK
1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 97.
bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).
[19] LÁSD: A Katonai Repülős Főiskola
„Vazduhoplovno Vojno Uciliste” (VVU).
[20] 1991-ben a „jugoszláv háború” során a
horvátok és szlovénok függetlenségi harca a Jugoszláv Néphadsereg 1991-es
teljes átszervezését vonta maga után. A légierő tekintetében a Szlovéniát és
Horvátországot átfedő 5. körzeti hadtesti parancsnokságot kivonták „Zagreb”
bázisról és „Ljubljana” bázisról a boszniai „Bihac” (Zeljava), valamint a
boszniai „Banja Luka” (Mahovljani) katonai repterekre. Ezt követően megalakult
a szarajevói parancsnoksággal rendelkező 2. hadtesti légierő és légvédelmi
parancsnokság (2. Ko RV i PVO), 1992. telén-tavaszán.
[21] LÁSD: A 105. kiképző-oktató repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP).
[22] LÁSD: A 105. kiképző-oktató repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP).
[23] LÁSD: A 105. kiképző-oktató repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP).
[24] LÁSD: A 185. vegyes repülő ezred „Mesoviti Avijacijski
Puk” (MAP).
[25] LÁSD: A 185. vegyes repülő ezred „Mesoviti Avijacijski
Puk” (MAP).
[26] https://www.navalaviationmuseum.org/aircraft/tv-2-shooting-star/,
http://www.bobjellison.com/TV-2.htm
[27] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_J-21_Jastreb
[28] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_G-4_Super_Galeb
[29] https://hu.wikipedia.org/wiki/J%E2%80%9322_Orao
[30] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo
I Protivvazdusna Odbrana
[31] Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno
Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana
[32] LÁSD: A 105. kiképző-oktató repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP).
[33] LÁSD: A 105. kiképző-oktató repülő ezred „Skolski Avijacijski
Puk” (SAP).
[34] LÁSD: A 105. kiképző-oktató repülő ezred „Skolski
Avijacijski Puk” (SAP).
[35] LÁSD: A 185. vegyes repülő ezred „Mesoviti Avijacijski
Puk” (MAP).
[36] LÁSD: A 185. vegyes repülő ezred „Mesoviti Avijacijski
Puk” (MAP).
[37] A VOC 1949-ben alakult meg és
működött Batajnicában. Ezen
létesítmények a repülőgép park változatossága (hadizsákmányok, szövetséges
erőktől kapott, beszerzett gépek) miatt hasznosak voltak a légierő fejlesztése
szempontjából. 1950-ban egyesült a Légügyi Technikai Intézettel (VTI), de
1953-tól ismét önállóan funkcionált. 1990-ben a VOC egy részéből létrejött a
Repülési Tesztelési és Üzemeltetési Szektor, „Sektor za ispitivanje u letu i
eksploatacija”. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I
Protivvazdusna Odbrana, Bojan Dimitrijevic: Vazduhoplovni Opitni Centar.
Beograd, 2003.,
https://www.airhistory.net/operator-unit/495/VOC-Vazduhoplovni-Opitni-Centar
[38] LÁSD: A repülős (légi) hadtesti
parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) 1959-től 1964-ig./ Az 1. repülős
(légi) hadtesti parancsnokság./ A 119. légi szállító ezred „Transportni
Avijacijski Puk” (TRAP)./A 119. légi támogató ezred „Puk Pomocna Aviacija”
(PPA)/
[39] 890. AEV. A 119. ezreden belül 1961.
márciusában megalakult a 890. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za
Vezu” (AEV), a „Zemun” bázison. 1962-ben a századot áthelyezték „Batajnica”
bázisra. A századot ellátták jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok
ellátására szolgáló „Ikarus Kurir” repülőkkel. 1966-ban, miután a 119. ezredet
feloszlatták, a század önálló lett és közvetlen a légierő főparancsnokság (KM
RV I PVO) alá rendelték. 1967-ig a „F–84 G Thunderjet” amerikai (USA) sugárhajtású
vadászbombázó repülőgéppel és jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős
feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir” repülőkkel. 1968-ban a századot
felszerelték amerikai (USA) „Sikorski (H-19) S-55/Chickasaw” helikopterekkel.
1970-ben feloszlatták, a technikáját átvette a batajnicai 525. oktató-kiképző
század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE). Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.
[40] 1968. júniusában a „Zemun” bázison
alakult meg a légierő főparancsnokság „KM RV i PVO” önálló századaként a 896.
összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV). 1970-ben a
batajnicai 525. TAE századhoz rendelték, ahol 1974-től már helikopter
osztályként (HO) funkcionált, ellátva „SA-341” Gatela harci támadó
helikopterekkel. 1985-ben a helikopter osztály, mint 896. felderítő- összekötő
helikopter század „Helikopterska Eskadrila za Izvidanje i Vezu (HEIV) működött
tovább a kiképző századhoz rendelve. Az 1991-1992. Jugoszláv háborúban már
„Rajlovac” bázison állomásozott a század, ahol beintegrálták a 890. és 315.
századokba, és 1992. májusától már a boszniai szerbek haderejéhez tartozott.
Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna
Odbrana.
[41] A 461. ELABA „Nis” légi bázison állomásozott
és 1961. áprilistól kezdte meg működését az 3. VK-ban, ahova 1964-ig tartozott.
Az 1964-es „Drvar-2” haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt
funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK)
és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK)
lép. 1964-ben a „Drvar-2” tervezet alapján, a 3. VK átformálják és
beintegrálják a megalakuló 1. VaK-ba, így a 461. ELABA is az 1. VaK alá kerül.
1966-tól az ELABA kivonásra került a hadtesti közvetlen parancsnokság alól és
besorolták a 98. repülő dandár alá és „Pancevo” légi bázisra irányították
át. A 98. dandárban 1978-ig funkcionált,
majd közvetlen az 1. VaK hadtesti parancsnoksághoz került önálló ELABA-ként.
1981. novemberében a századot az 525. kiképző és oktató századba (TAE) vonták
be. A 461. ELABA rendelkezett 1961-1977. közt jugoszláv „Soko-522” katonai
oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülők, 1976-1981. közt pedig jugoszláv
Soko J-20 Kraguj többcélú repülők
szolgáltak és „UTVA-66. jugoszláv repülők. 1973-ban megérkeztek a századba a
jugoszláv „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülők is. Bojan Dimitrijevic:
Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana
[42] 1980-as években újabb haderőreform
„Jedinstvo 1, 2. 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi
hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban
megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO).
1986-ban az 525. oktató-kiképző századot „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE)
átkeresztelték 252. vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombarderska
Avijacijska Eskadrila” (LBAE) és a légierő 1. körzeti légierő és légvédelmi
parancsnokság (RV i PVO) alá rendelté, ahol 1988-ig működött. 1987-től a
századot ellátták jugoszláv „N-62T Galeb-4” és „N-62 Galeb-4” repülőkkel,
továbbá „Jastreb”, Galeb-2”, „UTVA-66” szintén jugoszláv harci repülőkkel.
1988-1990. közt a 701. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR) alá rendelték,
majd a „Jedinstvo-2” haderőreform végrehajtásakor onnan kivonták és önálló
századként funkcionált egy rövid ideig. A „Jedinstvo-3” haderőreform során a
századot a 97. repülő dandárba
irányították, ahol 1990-től 1992-ig funkcionált. Az 1991-1992. Jugoszláv
háborúban a század bár a 97. dandárhoz tartozott, közvetlen a légierő
főparancsnokság „KM RV i PVO” irányítása alá került. 1992. januártól a 204.
repülő dandárba vonták be, ahol 1994-ig
funkcionált.
Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag végén tüntettem fel.
SZERKESZTETTE:"Szatmári"
A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/
vagy email-en. program5000@gmail.com
A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni a szerzőt és a forrás linkünket !!!
A TÉMÁT
FOLYTATJUK.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése