A „Horvátország 1990-1996. Háború” 1. részében a
horvát országi általános információkról esik szó, melyben bemutatom a horvát
jugoszláv tagállamot, a közigazgatási és geográfiai struktúrát. Szó esik
Horvátország földrajzi régióiról, az 1991. demográfiájáról. Az írásmű nem tudományos jellegű,
szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag
végén tüntettem fel. A
tartalom szabad felhasználása esetén, kérem, hogy azt a „Facebook” vagy a
program5000@gmail.com email címen jelezzétek, egyeztetés végett. Köszönettel a
szerkesztő:
Az anyagot összeállította. „Szatmári”
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK HORVÁTORSZÁGRÓL
Tartalomjegyzék:
BEVEZETÉS
HORVÁT TAGKÖZTÁRSASÁG (Horvátország).
HORVÁTORSZÁG (Geopolitikai és geográfiai régiók)
1. GEOPOLITIKAI RÉGIÓK
2. FÖLDRAJZI RÉGIÓK ÉS ALRÉGIÓK
2.1. Peripannon-Pannon
(Peripanonska-Panonska) földrajzi régió, „peripanon”, az az Közép-Horvátország
regionális régió szubrégiói.
2.1.1. Középhorvát-medence
szubrégiója.
2.1.2. Horvát-Középhegység
szubrégiója.
2.1.3. Felső-Drávamente szubrégiója.
2.1.4. Muraköz szubrégiója.
2.1.5. Báni-végvidék és
Kordun-Károylváros karszt szubrégiója.
2.2. Peripannon-Pannon
(Peripanonska-Panonska) földrajzi régió, „panonska”, az az Kelet-Horvátország
regionális régió és szubrégiói.
2.2.1. Drávaköz „Baranja”
szubrégiója.
2.2.2. Szlavón-Drávamente
szubrégiója.
2.2.3. Nyugat-Szerémség szubrégiója.
2.2.4. Diakovári-síkság szubrégiója.
2.2.5. Pozsega-medence szubrégiója.
2.3. Horvát-Hegyvidék (Gorska
Hrvatska), avagy „Gorsko-kotlinska” földrajzi régió, Horvát-Hegyvidék
regionális régió szubrégiói.
2.3.1. Gorszki kotár szubrégiója.
2.3.2. Kapela-hegyalja szubrégiója.
2.3.3. Lika szubrégiója.
2.3.4.
A Velebit-hegység.
2.4. Horvát Adria-Tengermellék
(Jadranska ili Primorska Hrvatska) földrajzi régió, - Észak-Horvát Tengermellék
(Sjeverno hrvatsko primorje) regionális régiójának szubrégiói:
2.4.1. Isztria szubrégiója.
2.4.2. Kvárner-vidék és
Velebit-hegyalja szubrégiója.
2.5. Horvát Adria-Tengermellék
(Jadranska ili Primorska Hrvatska) földrajzi régió, - Dél-Horvát Tengermellék (Juzno
hrvatsko primorje) regionális régiójának szubrégiói:
2.5.1. Észak-Dalmácia szubrégiója.
2. 5.2. Közép-Dalmácia szubrégiója.
2.5.3. Dél-Dalmácia szubrégiója.
HORVÁTORSZÁG (Regionális és területi struktúra 1945-1997.))
1. KÖRZETEK ÉS KERÜLETEK
2. KERÜLETEK ÉS JÁRÁSOK
3. KÖZÖSSÉGI JÁRÁSOK ALJÁRÁSOK
4. MEGYÉSÍTÉS.
MAKRÓRÉGIÓK ÉS DEMOGRÁFIA FELTÖLTÉS ALATT
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
HORVÁTORSZÁGRÓL
BEVEZETÉS
Jugoszlávia a Balkán-félsziget királysága, majd a II. Világháborút
követően szövetségi népköztársaság:
Bosznia-Hercegovina Szocialista Népköztársaság, székhelye Szarajevó
(Sarajevo)
Horvátország Szocialista Népköztársaság- székhelye Zágráb (Zagreb)
Macedónia Szocialista Népköztársaság- székhelye Szkopje (Skopje)
Montenegró Szocialista Népköztársaság- székhelye Titograd (mai nevén:
Podgorica)
Szerbia Szocialista Népköztársaság, székhelye Belgrád (Beograd)
Szlovénia Szocialista Népköztársaság, székhelye Ljubljana (Ljubljana)
Az ország neve 1963-tól Jugoszláv
Szocialista Szövetségi Köztársaság (Socijalisticka
Federativna Republika Jugoslavija- „SFRJ”) lett. 1963.04.07. megalakul a
Jugoszláv Szocialista Köztársaság (JSZK). A JSZK belül minden tagköztársaság
(Szerbia, Macedónia, Montenegro, Bosznia és Hercegovina, Horvátország és
Szlovénia) rendelkezett saját alkotmánnyal, parlamenttel köztársasági elnökkel,
miniszterelnökkel. Ezen tagköztársaságok alá voltak rendelve a szövetségi
hatalomnak, mely Belgrádban (Beograd) székelt. A szövetségi hatalom gyakorolta
a központi irányítást, elnök, parlament és az ideológiai eszmét adó kommunista
párt révén[1].
A JSZK megálmodó és karizmatikusan
vezető egykori partizánvezér Joszip Bróz Titó (Josip Broz Tito)[2] halála után már
egyértelművé vált a Jugoszláv Szövetségi Kommunista állam széthullása. 1980-tól
a jugoszláviai gazdaság és politika elindult a szétesés útján. A tagállamok közti
etnikai feszültség képen tüntetések sorozata ingatja meg a szövetségi
kommunista hatalmat Belgrádban (Beograd). Az európai recesszió, valamint a
rossz gazdaságpolitika a JSZK fokozatos hanyatlását okozta. A nacionalista
eszmék a tagállamokban és tartományokban felerősödtek, és folyamatosan
szivárogtak be a politikába. Három tagállam (Szlovénia, Horvátország és Bosznia[3]) véres honvédő
harcok árán érik el függetlenségüket. Szlovénia és Horvátország 1991. június
25-én, Macedónia 1991. szeptember 8-án, Bosznia-Hercegovina pedig 1992. március
1-jén kiáltotta ki függetlenségét. Szeribia és Montenegró 1992. április 27-én
szövetségre lépve alakította meg a Jugoszláv Szövetségi Föderatív
Köztársaságot, mely 2003. február 4-én átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé.
2006. június 3-án Montenegró is kikiáltotta függetlenségét, Szerbia pedig
kinyilvánította önállóságát 2006. június 5-én. Végül a Szerbián belül
funkcionáló két autonóm tartomány (Vajdaság és Koszovó) közül, Koszovó
kikiáltotta függetlenségét 2008. február 17-én[4].
[1]
https://sh.wikipedia.org/wiki/Jugoslavija
[2]
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/who/tito.html
[3]
Bosznia értendő; Bosznia és Hercegovina
[4]
https://sh.wikipedia.org/wiki/Jugoslavija, https://hr.wikipedia.org/wiki/Hrvatska
 |
Jugoszlávia, forrás: https://webtribune.rs/wp-content/uploads/2014/10/cfjdgsjgf37426.jpg
HORVÁT TAGKÖZTÁRSASÁG
(Horvátország).
Horvátország az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag
legjobban fejlett régiói közé tartozott. A horvát és szlovén tagköztársaság
adta Jugoszlávia idegenforgalmi bevételének 80%-át, mind amellett, hogy két
tagállam gazdaságilag is a legerősebb volt a SFRJ belül. Az 1980-as évek végén
a jugoszláv nemzeti össztermék 25%-a adta az agrár ipari Horvát tagköztársaság.
Horvátország 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, 1990.02.22-én
elfogadott új alkotmányos rend alapján[1]. A Horvát Köztársaság alkotmánya[2]:
„A Horvát Köztársaság 1990. december 22-i alkotmánya (a továbbiakban: az 1990-es alkotmány) az 1990-es új alkotmányos
rend elfogadásával meghatározta a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságának (a továbbiakban: az Alkotmánybíróság)
összetételét, valamint felhatalmazásának jellegét és korlátait.
Az 1990-es alkotmány értelmében:
-az Alkotmánybíróság 11, a horvát
parlament Képviselőháza által – a Megyék Háza javaslatára – megválasztott
bíróból áll, akiknek megbízatása nyolc évre szól. Az alkotmánybírák kiemelkedő
tudású jogi szakértők, különösen bírák, ügyészek, ügyvédek és jogi egyetemei
professzorok közül kerülnek ki;
-az Alkotmánybíróság elnökét négy
évre választja; az Alkotmánybíróság bírái nem láthatnak el más közszolgálati
vagy szakmai feladatot;
-az Alkotmánybíróság bírái a horvát
parlament tagjaival azonos mentelmi jogot élveznek;
-egy alkotmánybíró hivatali idejének
lejárta előtt akkor menthető fel, ha erre nézve kérelmet nyújt be, ha
szabadságvesztés-büntetésre ítélik, vagy ha az Alkotmánybíróság úgy találja,
hogy az illető a hivatala ellátására tartósan alkalmatlanná vált.
Az 1990-es alkotmány értelmében az
Alkotmánybíróság alapvető hatáskörei a következők:
-a jogszabályok alkotmányos
jellegéről való döntés, valamint az alkotmányellenesnek talált jogszabályok
megsemmisítése;
-más jogszabályok alkotmánynak és
törvényeknek való megfeleléséről hozott döntés, valamint az alkotmánnyal vagy
valamely törvénnyel ellentétesnek talált jogszabályok hatályon kívül helyezése
vagy megsemmisítése;
-az alkotmányos emberi és
állampolgári szabadságok és jogok védelme az alkotmányjogi panasszal megindított
eljárások keretében;
-a jogalkotó, végrehajtó és
igazságszolgáltatási szervek közötti hatásköri viták eldöntése;
-a politikai pártok programjai és
tevékenységei alkotmányosságának felügyelete, amennyiben pedig programjuk vagy
tevékenységük a demokratikus alkotmányos rendet, a Horvát Köztársaság
függetlenségét, egységét vagy területi integritását fenyegeti, tevékenységük
betiltása;
-a választások és köztársasági
népszavazások alkotmányosságának és jogszerűségének felügyelete, valamint a
választásokkal kapcsolatos, a bíróságok hatáskörén kívül eső jogviták
eldöntése;
-a Horvát Köztársaság kormányának
javaslatára annak megállapítása, hogy a köztársasági elnök hivatala ellátására
tartósan alkalmatlanná vált, amely esetben a köztársasági elnök feladatait
átmenetileg a horvát parlament elnöke látja el;
-a horvát parlament Képviselőházának
kétharmados többségű szavazatával megindított eljárásban az összes bíró
kétharmados többségi szavazatával dönt a köztársasági elnök ellen indított
közjogi felelősségre vonási eljárásról. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a
közjogi felelősség fennállását, a köztársasági elnök megbízatása az alkotmány
erejénél fogva megszűnik.
Az 1990-es alkotmány rendelkezett
arról is, hogy alkotmányos törvénynek kell szabályoznia az alkotmánybírák
megválasztásának, valamint hivatali idejük megszüntetésének feltételeit, az
alkotmányossági és törvényességi felülvizsgálat feltételeit és az erre irányuló
eljárás időkorlátait, az Alkotmánybíróság döntéshozatali eljárását, valamint
döntéseinek joghatásait, az alkotmányos szabadságok és emberi, valamint
állampolgári jogok védelmét, és az Alkotmánybíróság feladatának ellátása szempontjából
jelentős minden más kérdéskört. Ezt az alkotmányos törvényt az alkotmány
módosítására felállított eljárás keretében kellett elfogadni.
1990 óta a Horvát Köztársaság
alkotmányos rendjében – a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló
alkotmányos törvény kivételével – nem kellett az alkotmány elfogadására
meghatározott eljárás keretében jogszabályt elfogadni, vagyis olyan
jogszabályt, amelyet az alkotmány alkotmányos erővel ruház fel. Ez egyértelmű
kifejeződése az alkotmányossági felülvizsgálat jelentőségének és szerepének a
Horvát Köztársaság jogrendjében. Az 1990-es alkotmánnyal összhangban 1991
márciusában a horvát parlament elfogadta a Horvát Köztársaság
Alkotmánybíróságáról szóló első alkotmányos törvényt (a továbbiakban: az
1991-es alkotmányos törvény), amely tovább bővíti az 1990-es alkotmányban
meghatározott alkotmánybírósági hatásköröket. Az 1990-es alkotmány első
módosítására 1997 végén került sor, amikor a Horvát Köztársaság alkotmányát
módosító és kiegészítő alkotmányos törvényt elfogadták. Ezek a módosítások és
kiegészítések nem érintették az 1990-es alkotmány alkotmánybírósági
hatásköröket szabályozó rendelkezéseit. 1999 szeptemberében a parlament új
alkotmányos törvényt fogadott el a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról (a továbbiakban: az 1999-es alkotmányos
törvény).[3]
[1]
https://hr.wikipedia.org/wiki/Hrvatska
[2]https://www.zakon.hr/z/94/Ustav-Republike-Hrvatske
[3] https: //www. zakon. hr/z/ 94/ Ustav-Republike-Hrvatske, https: //www. usud. hr/hr/ ustav-rh, https://hr. wikipedia.org/wiki/Hrvatska
HORVÁTORSZÁG
(Geopolitikai és geográfiai régiók)
Az írásmű során az 1990-es éveket
vettem figyelembe, az akkori Jugoszlávia horvát tagállamának régióival
kapcsolatban, mely tagállam 1990-1991-ben a széthulló Jugoszlávia részeként
önálló független állam útjára lépett, véres háború kíséretében. Jugoszlávia
örökségeként Horvátország 1991-ig közigazgatásilag százkét járásból állt. 1991.
januártól a járásokat úgynevezett központi járásokba (Bjelovar, Osijek,
Varazdin, Zagreb, Zagreb városi, Hrvatska Zagorje, Sisak, Karlovac, Rijeka,
Lika, Dalmacia, Split) sorolták, egy központi járás alá több járás tartozott.
Ezen struktúra 1991. május 30-ig működött. Az írásmű a horvát regiós
szempontokat 1991. májusig taglalja.
1. GEOPOLITIKAI RÉGIÓK
Horvátország a Balkán- félsziget délkelet részén elhelyezkedő európai
állama. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia,
valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró
határolja. Délnyugaton az Adria-tenger (Jadransko more) képez természetes
határt. Horvát tagköztársaság 1991-től Horvátország fővárosa Zágráb (Zagreb).
Az ország összterülete 56 594 km². Éghajlata a belső részeken mérsékelt kontinentális. Különleges éghajlatválasztó
szerepet tölt be az északnyugat- délkelet irányon húzódó Dinári
hegységrendszer. A hegységrendszerben hegyvidéki éghajlat uralkodik, de a
tengerparti területen mediterrán a szárazföld belső részén kontinentális.[1]
Horvátország geopolitikailag két nagyobb
régióból áll: Belső avagy Kontinentális-Horvátország (Kontinentalna Hrvatska)
és tengerparti Adriai-Horvátország (Jadranska Hrvatska)[2].
A Kontinentális-Horvátország az 1991. évi horvát közigazgatási járásokból
ötvenötöt foglalt magába; „Zagreb, Pregrada, Klanjec, Zabok, Donja Stubica,
Sveti Ivan Zelina, Dugo Selo, Ivanec Grad, Krapina, Zlatar Bistrica, Ivanec,
Varazdin, Cakovec, Ludberg, Novi Marof, Krizevci, Koprivnica, Vrbovec, Cazma,
Bjelovar, Durdevac, Virovitica, Grubisno Polje, Daruvar, Podravska Slatina,
Garesnica, Kutina, Novska, Pakrac, Nova Gradiska, Slavonska Pozega, Orahovica,
Donji Miholjac, Nasice, Dakovo, Slavonski Brod, Valpovo, Osijek, Vinkovci,
Zupanja, Beli Manastir, Vukovar, Sisak, Hrvatska Kostajnica, Dvor, Petrinja,
Glina, Vrginmost (Gvozd), Jastrebarsko, Karlovac, Ozalj, Duga Resa, Vojnic,
Slunj, Ogulin”.
A tengerparti
Adriai-Horvátország (Jadranska Hrvatska) az 1991. évi horvát közigazgatási
járásokból negyvenhetet foglalt magába; „Vrbovsko, Delnice, Cabar, Crikvenica,
Krk, Rijeka, Opatija, Buzet, Buje, Porec, Pazin, Rovinj, Pula, Labin, Cres,
Rab, Senj, Otocac, Gospic, Korenica, Donji Lapac, Gracac, Zadar, Pag, Obrovac,
Benkovac, Knin, Biograd na Moru, Sibenik, Drnis, Sinj, Solin, Kastel, Trogir,
Split, Omis, Brac, Imotski, Makarska, Vrgorac, Hvar, Vis, Ploce, Metkovic,
Korcula, Dubrovnik, Lastovo”.
[1]
https://srednja-skola.github.io/geografija/PDF/strukovne/s2/F2_G2_001_RH_ponavljanje.pdf
[2]
Rácz Szilárd: Horvátország térszerkezete. Tér ésTársadalom 30.évf.,3.szám,2016
doi:10.17649/TET.30.3.2792, chrome-extension: // efaidnbmnnni bpcajpcglclefindmkaj/
viewer. html?pdfurl= https%3A%2F%2F www. micgrafika. com%2 Frepublika -hrvatska.
pdf&clen= 865563&chunk= true
 |
| Geopolitikai térkép Horvátország 1993-as megyésítés térkép alapján |
Földrajzi viszonylatban[1],
geográfiailag három nagyobb természeti vagy földrajzi (geográfiai) régióra
osztható az ország[2],
melyek kiegészítik egymást:[3]
A Dráva-Száva vidék, más néven Horvát-alföld (Nizinska
Hrvatska) avagy Pannon-síkság (Panonska Hrvatska), de nevezik Peripannon-Pannon
(Peripanonska-Panonska) természeti (földrajzi) régiónak. A földrajzi régiót két
regionális régióra bontották, egyik volt a „peripannon” Közép-Horvátország
(Sredisnja Hrvatska), a másik pedig a „pannon” szlavóniai rész, az az
Kelet-Horvátország (Istocna Hrvatska).[4]
A Horvát-alföld (Nizinska Hrvatska) földrajzi régióban funkcionáló két
régionális régió, Közép-Horvátország és Kelet-Horvátország magába foglalt
úgynevezett al, avagy szubrégiókat. Közép-Horvátországban a Horvát-középhegység
(Hrvatsko Zagorje), Felső-Drávamente, mint a Drávamenti-síkság (Podravska
ravnica) része, Muraköz (Medimurje), Középhorvát-medence, (Sredisnja zavala),
Báni-végvidék és Károlyvárosi – Korduni karszt (Banovina, Kordun i Karlovacki krs)
alkotott szubrégiót.[5]
A Kelet-Horvátország regionális régióban pedig Drávaszög (Baranja),
Szlavón-Drávamente (Slavonska Podravina), mint a Drávamenti-síkság (Podravska
ravnica) része, a Pozsega-medence (Pozestina) vagy katlan, a
Diakovári-löszsíkság (Dakovstina), a Bródi-Szávamellék (Brodska Posavina), mint
Alsó avagy Szlavón-Szávamellék része, és a Nyugat-Szerémség. A regionális
regiókon és szubrégiókon belül voltak úgynevezett mikrorégiók[6].
A Közép-Horvátország regionális régió
mikrorégiói alá tartoztak; a Horvát-középhegység (Hrvatsko Zagorje), Hegyalja
(Prigorje), Muraköz (Medimurje), Felső-Drávamente (Gornja Podravina),
Varasdi-dombság és Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) részeként a
Varasdi-síkság (Varazdinstina), Belovári-medence és a Bilo-hegyvidék
(Bilogora), Monoszló (Moslavina), Zsumberák-hegyvidék (Zumberak), Túrmező
(Turopolje), a Bánság (Banovina), a Kulpa-melléke (Pokuplje), és a
Korduni-karszt „Károlyvárosi karszt” (Kordun), valamint az Alsó-Száva-síkság
(Posavska ravnice) avagy Horvát-Poszavina (Hrvatska Posavina), de nevezték
Szlavón-Poszavinának (Slavonska Posavina)[7],
magába foglalva a Lónyamezőt (Lonjsko polje). Itt kitérek pár szóban
Horvát-Szávamellékre (Posavina). Maga az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnice)[8]
is felosztható volt két nagyobb részre, az egyik volt a horvát-szlovén határtól
Horvátország területére belépő Szávamente, mely egészen az Una folyó és Száva
folyó torkolatáig húzódó Alsó-Száva-síkság felső és középső zónáját (Sisacka Posavina)
foglalta magába, a másik pedig az Una és Száva torkolattól a Száva folyó és
Boszna folyók torkolatáig kiterjedő Alsó-Száva-síkság alsó zónája, az
úgynevezett Bródi-Szávamellékét (Brodska Posavina) és a Bázaköz-Szávamellék
(Bosutska Posavina). A Szávamellék egyébként még tovább folytatódott a folyó
mentén egészen a Száva folyó és Duna folyam találkozásáig, mely már Szerbia
területén húzódott[9].
[1]
https://sites.google.com/site/geografijarepublikehrvatske/prirodno-geografska-podjela-rh
[2] https://www.wikiwand.com/bs/Geografija_Hrvatske, -Biljana Vrankovic: Geografski
Aspekt Razvoja Mreze Osnovnih Skola u Hrvatskoj. Sveuciliste u Zagrebu,
Doktorski rad, Prirodoslovno-matematicki fakultet, Geografski odsjek,
Poslijediplomski sveucilisni doktorski studij Geografija, -Studia
lexicographica, GOD. 7 (2013) BR. 1(12), STR. 273–277 Mihela Melem Hajdarovic:
Geografija Hrvatske. -Damir Magas: Sveuciliste u Zadru, Odjel za geografiju i
Izdavacka kuca Meridijani, Zadar 2013, 597 stranica., Tado Juric: Upoznajmo
domovinu Povijest i Geografija. Prirucnik i radna biljeznica za II. i III.
razinu hrvatske nastave u inozemstvu prvo izdanje München, Zagreb, 2011.
[3] Rácz Szilárd: Horvátország
térszerkezete. Tér és Társadalom 30.évf.,3.szám,2016 doi:10.17649/TET.30.3.2792,
https://hrcak.srce.hr/file/190211, https://sway.office.com/WuKCIF48KgQZ4EK4?ref=Link , https:// edutorij. e-skole. hr/ share/
proxy/ alfresco- noauth/ edutorij/ api/ proxy- guest/ 0f959e7d- cd12- 413c- adce-29e1ac8a4596/regije-
hrvatske- odraz- prostora-i-drustva.html, Dr.sc. Ivan Sarjanovic, prof.,:
Regija kao temeljni pojam u geografiji Regija kao temeljni pojam u geografiji,
Ljetni seminar za geografe. Zagreb, 2.9.2016.
[4]
https://edutorij.e-skole.hr/share/proxy/alfresco-noauth/edutorij/api/proxy-guest/0f959e7d-cd12-413c-adce-29e1ac8a4596/regije-hrvatske-odraz-prostora-i-drustva.html
[5]
-Biljana Vrankovic: Geografski Aspekt Razvoja Mreze Osnovnih Skola u Hrvatskoj.
Sveuciliste u Zagrebu, Doktorski rad, Prirodoslovno-matematicki fakultet,
Geografski odsjek, Poslijediplomski sveucilisni doktorski studij Geografija,
-Studia lexicographica, GOD. 7 (2013) BR. 1(12), STR. 273–277 Mihela Melem
Hajdarovic: Geografija Hrvatske. -Damir Magas: Sveuciliste u Zadru, Odjel za
geografiju i Izdavacka kuca Meridijani, Zadar 2013, 597 stranica., Tado Juric:
Upoznajmo domovinu Povijest i Geografija. Prirucnik i radna biljeznica za II. i
III. razinu hrvatske nastave u inozemstvu prvo izdanje München, Zagreb, 2011.
[6]
https://www.reddit.com/r/croatia/comments/ijbaiq/mikroregije_hrvatske/
[7]
Poszavina tájegység nemcsak Horvátországban képezett természeti sajátságos
tájegységet, hanem Szlovéniában, Boszniában és Szerbiában is, mivel
Horvátország mellett ezen egykori jugoszláv tagállamokba, később önálló országban
is. https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=49637
[8]
https://wpforever.iwk.hu/domborzat/
[9]
https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=49637
 |
| Pannon-síkság (Pannonska Hrvatska) avagy Horvát-Alföld (Nizinska Hrvatska) kép forrás: Tado Juric: Upoznajmo domovinu Povijest i Geografija. Prirucnik i radna biljeznica za II. i III. razinu hrvatske nastave u inozemstvu prvo izdanje München, Zagreb, 2011. |
Tengermellék vagy Adria természeti (földrajzi)
régió (Primorska ili jadranska prirodna regija), Adria-Tengermellék.[1]
A földrajzi régiót két regionális régió alkotta; Észak-Horvát Tengermellék
(Sjeverno hrvatsko primorje) regionális régió és Dél-Horvát Tengermellék
„Dalmácia” (Juzno hrvatsko primorje) regionális régió. A földrajzi régióban
funkcionáló két régionális régió magába foglalt úgynevezett al avagy
szubrégiókat. Az északi alá tartozott szubrégióként
Isztriai-félsziget (Istra), a Kvarner- tengermellék és Velebit-hegyalja
(Kvarnersko primorje i Velebitsko podgorje), a déli alá pedig szubrégióként
Észak, Közép és Dél-Dalmácia. A szubrégiókon, így a regionális regiókon belül
voltak úgynevezett mikrorégiók[2].
Észak-Horvát Tengermellék (Sjeverno hrvatsko primorje) regionális régió magába
foglalta, mint mikrorégiót; Isztriát (Istria), a Kvárner-öblöt (Kvarner), a Tengermelléket
(Primorkska Hrvatska), melyhez tartozott a Velebit-hegyalja. A Dél-Horvát
Tengermellék „Dalmácia”[3]
(Juzno hrvatsko primorje) regionális régió alá tartozott, mint mikrorégió az
észak és közép-dalmáciai „Bukovica, Cetinska Krajina, Dolina Neretva, Imorska
Krajina, Kninska Krajina, Poljica, Ravni Kotar, Vrgoracka Krajina, Zagora” és
egész Dél-Dalmácia (Juzna Dalmacija), beleérte a Dubrovnik tengermelléket
(Dubrovacko primorje).[4]
[1]
https://edutorij.e-skole.hr/share/proxy/alfresco-noauth/edutorij/api/proxy-guest/0f959e7d-cd12-413c-adce-29e1ac8a4596/regije-hrvatske-odraz-prostora-i-drustva.html
[2]
https://www.reddit.com/r/croatia/comments/ijbaiq/mikroregije_hrvatske/
[3] Dalmácia (Dalmacija). Ez utóbbi három részből
állt, Észak, Közép és Dél-Dalmácia. Dr.sc. Ivan Sarjanovic, prof.,: Regija kao
temeljni pojam u geografiji Regija kao temeljni pojam u geografiji, Ljetni
seminar za geografe. Zagreb, 2.9.2016.
[4] https://hr.wikipedia.org/wiki/Kategorija:Hrvatske_regije, Dr.sc. Ivan Sarjanovic, prof.,:
Regija kao temeljni pojam u geografiji Regija kao temeljni pojam u
geografiji, Ljetni seminar za geografe. Zagreb, 2.9.2016.
 |
kép forrás: Tado Juric: Upoznajmo
domovinu Povijest i Geografija. Prirucnik i radna biljeznica za II. i III.
razinu hrvatske nastave u inozemstvu prvo izdanje München, Zagreb, 2011.
Hegyvidéki vagy Dinárok természeti (földrajzi)
régió (Gorska ili dinarska prirodna regija), de nevezik Horvát-Hegyvidéknek (Gorska
Hrvatska), valamint Hegy- völgykatlan vidéknek (Gorsko-kotlinska[1]).[2]
A földrajzi régió magába foglalta a szintén csak Horvát- Horvát-Hegyvidéknek (Gorska Hrvatska)
nevezett regionális régiót. A regionális régió alá alrégiók, szubrégiók
tartoztak; Gorszki kotár (Gorski kotar), Kapela-hegyalja (Podkapela) avagy
„Ogulini-Pláski” dolinavölgy (Ogulinsko-plascanska udolina) és Lika (Lika),
melyek együtt alkotja a Horvát-karsztot. A regionális régióban Gorszki Kotar
amellett, hogy szubrégió volt, még mikrorégiót is alkotott, Lika szubrégióban pedig
két mikrorégió funkcionál[3];
Korbava-mező (Krbava) és Unamente (Pounje).[4]
[1]
„Kotlina” jelentése magyarul: Gergely Czuczor, János Fogarasi: A magyar nyelv
szótára. 3. kötet. 1865.
[2]
https://edutorij.e-skole.hr/share/proxy/alfresco-noauth/edutorij/api/proxy-guest/0f959e7d-cd12-413c-adce-29e1ac8a4596/regije-hrvatske-odraz-prostora-i-drustva.html
[3]
https://www.reddit.com/r/croatia/comments/ijbaiq/mikroregije_hrvatske/
[4]
Dane Pejnovic: Utjecaj prometnog sustava na socijalnogospodarski razvoj i
organizacija prostora licke regije. Radovan Pavlic: Priloz za dopunu i
modifikaciju regionalizacije Republike Hrvatske. Fakultet politickih znanosti.
 |
kép forrás: Tado Juric: Upoznajmo
domovinu Povijest i Geografija. Prirucnik i radna biljeznica za II. i III.
razinu hrvatske nastave u inozemstvu prvo izdanje München, Zagreb, 2011.
 |
Nagyobb természeti régiók,
Horvátország.Forrás: https://sway.office.com/WuKCIF48KgQZ4EK4?ref=Linkl
A három természeti nagyobb régión
belül emellett az egyes részeinek eltérő természeti, társadalmi-földrajzi és
egyéb jellemzői miatt, Horvátország öt kisebb homogén regionális egységre,
avagy régióra osztható fel, melyek közt néhol átfedések voltak két régió közt[1]:
2.1. Peripannon-Pannon
(Peripanonska-Panonska) földrajzi régió, „peripanon”, az az Közép-Horvátország
regionális régió szubrégiói.
A Peripannon-Pannon (Peripanonska-Panonska)
földrajzi régió, „peripanon” részét foglalta el Közép-Horvátország (Sredisnja Hrvatska)
regionális régió. A regionális régió szubrégiói avagy alrégiói közzé tartoztak a
Középhorvát-medence (Sredisnja zavala), Horvát-Középhegység (Zagorje), Muraköz
(Medimurje), Felső-Drávamente (Gornja Podravina), Báni-végvidék és
Korduni-Károlyvárosi-karszt (Banovina, Kordun-Karlovacki krst).
2.1.1.
Középhorvát-medence szubrégiója.
A Középhorvát-medence (Sredisnja zavala) kiterjedésében
magába foglalta a Zsumberáki-hegységet (Zumberak) a Szamobori-felfölddel
(Samoborsko gorje), a Zágrábi-medencét (Zagrebacka kotlina), az
Alsó-Száva-síkságot (Posavska ravnice)[2]
délen határoló Túrmezőt (Turopolje) és hozzá kapcsolódó Vukomeri-dombság
(Vukomericke gorice) és északon határoló Lónyamezőt (Lonjsko polje), valamint
magát az Alsó-Száva-síkság felső és középső Szlavón-Szávamente zónáját[3],
a Zágrábi-hegységet (Medvednica), a Kőrösi-dombságot (Krizevci), a
Belovári-medencét (Bjelovarska-kotlina), a Bilo-hegység (Bilogora) déli
lenyúlását, Monoszlót (Moslavina) a Monoszlói-hegységgel (Moslavacka Gora).
[1] https://sway.office.com/WuKCIF48KgQZ4EK4?ref=Link, Rácz Szilárd: Horvátország
térszerkezete. Tér és Társadalom 30.évf.,3.szám,2016 doi:10.17649/TET.30.3.2792,
Dr.sc. Ivan Sarjanovic, prof.,: Regija kao temeljni pojam u geografiji Regija
kao temeljni pojam u geografiji, Ljetni seminar za geografe. Zagreb, 2.9.2016.
[2]
Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnice) avagy Horvát-Poszavina (Hrvatska
Posavina), de nevezték Szlavón-Poszavinának (Slavonska Posavina).
[3]
LÁSD/előzőekben: A Dráva-Száva vidék, más néven Horvát-alföld (Nizijska Hrvatsa)
avagy Pannon-síkság (Panonska Hrvatska) természeti (földrajzi) régió.
[4]
Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnice) avagy Horvát-Poszavina (Hrvatska
Posavina), de nevezték Szlavón-Poszavinának (Slavonska Posavina).
A Középhorvát-medence
szubrégió területén közigazgatásilag az alábbi járások funkcionáltak teljes
egészében „Zagreb, Sveti Ivan Zelina, Dugo Selo, Ivanec Grad, Krizevci,
Vrbovec, Cazma, Bjelovar, Garesnica, Kutina, Sisak, Jastrebarsko, Ozalj”. Meg
kell említeni Horvát Kosztajnica (Hrvatska Kostajnica) járást, melynek csak a
keleti része (Dubica) tartozott a Középhorvát-medence szubrégióhoz, a nyugati
része (Dubica) pedig a Báni-végvidék és Korduni-Károlyvárosi-karszt (Banovina,
Kordun-Karlovacki krst) szubrégióhoz. Hasonló volt a helyzet Perinya (Petrinja)
járás esetében, ahol a járás északi részé „Kulpa-mellék” (Podkuplje)
Középhorvát-medencéhez tartozott, de déli része a Báni-végvidék és
Korduni-Károlyvárosi-karszt (Banovina, Kordun-Karlovacki krst) szubrégióhoz.
Károlyváros (Karlovac) és Dugo Resza (Dugo Resa) járások esetében a két járás
északi része, mint a Kulpa-melléke (Podkuplje) a Középhorvát-medencéhez
tartozott, míg a járások többi része már a Báni-végvidék és Korduni-Károlyvárosi-karszt
(Banovina, Kordun-Karlovacki krst) szubrégióhoz. További anomália volt, „Grubisno
Polje, Daruvar, Novska, Pakrac” járások esetében is,
mivel ezen járások földrajzilag átfedés képeztek Közép és Kelet-Horvátország
regionális régiója közt. Viszont a Középhorvát-medence szubrégióhoz sorolták
őket, de földrajzilag Szlavóniához tartozott.
A Középhorvát-medence (Sredisnja zavala) szubrégió
alá tartozott több mikrorégió, a Belovár-medence a Bilo-hegységgel
(Bilogorska), Hegyalja (Podgorje) a Kőrösi-dombsággal (Krizevci) és a
Zágrábi-medence (Zagrebacka kotlina) északi részével, Monoszló (Moslavina),
Alsó-Szávamellék-síkság (Posavinska ravnica) a Lónyamezővel (Lonjsko polje),
Túrmező (Turopolje), és a Kulpa-mellék (Podkuplje) északi folyó oldali zónája, és
Zsumberák-hegység (Zumberak).
Zsumberák mikrorégiót északon a Szamobori-hegység
(Samoborsko gorje) északi lenyúlás a Száva folyóig képez határt, elválasztva
Zsumberákot a Prigorje (Prigorje) mikrorégiós tájrésztől. Nyugaton a
horvát-szlovén határ választja el Zsumberakot a szlovén „Gorjanci”
hegyvidéktől. A mikrorégiót keleten Szamobori-hegység (Samoborsko gorje) keleti
lenyúlásával határolható el, míg délen lényegébe a Kulpa folyó (Kupa),
Kulpa-mellék (Pokuplje) mikrorégió szegélyezi. Zsumberák két hegység teszi
igazi hegyvidéki tájjá, az egyik a Zsumberaki-hegység a másik a
Szamobori-hegység.[1]
Monoszlót (Moslavina)
mikrorégió a Bilo-hegység (Bilogora), a Prigorje (Prigorje) tájrész a
Kőrösi-dombsággal (Krizevci) a Kemléki-hegységgel (Kalnik), a Zágrábi-hegységgel
(Medvednica), a Kulpa-mellék (Pokuplje) a Túrmezővel/ Vukomeri-dombsággal
(Turopolje/Vukomericke gorice), a Báni-végvidék (Banovina), Szlavón-röghegység (Slavonska
planina) határolja körbe. Lényegében a Lónya (Lonja), Ilova (Ilova) és a Csázma
avagy Csezmice (Cazma) folyók által határolt zóna, melynek szívében a
Monoszlói-hegység (Moslavacka gora) terül el. Monoszló (Moslavina) három
tájrészre bontható földrajzilag; Nyugat-Monoszló (Zapadna Moslavina), melyhez
tartozik a Zágrábi-medence, Zágrábi-hegység keleti oldala, Közép-Monoszló
(Sredisnja Moslavina), mely „Moslavina” központi része is, melyhez tartozik a
Monoszlói-hegység (Moslavacka gora), és ide sorolják a Szávamellékén (Posavina)
húzódó Lónyamezőt (Lonjsko polje), Észak-Monoszló (Sjeverna Moslavina), melyhez
tartozik a Bilo-hegység (Bilogora), Belovári-medence (Bjelovarski-kotlina).[2]
Hegyalja (Prigorje)
mikrorégió lényegében északkeleti-délnyugati irányon terül el körbeölelve magát
a horvát fővárost Zágrábot (Zagreb), Jasztrebárszkótól (Jastrebarsko) egészen
Szamobori-hegységig (Samoborsko gorje), mely utóbbi már Zsumberák (Zumberak)
mikrorégióhoz tartozik. Prigorje délről haladva a Szamobori-hegységtől a
Zágrábi-hegység (Medvednica) déli részén egészen a Száva folyóig húzódik.
Keleten Monoszló (Moslavina), mikrorégió nyugaton, a Horvát-Középhegység
(Hrvatsko Zagorje) mikrorégió, északon pedig a Kemléki-hegység (Kalnik),
Kőrösi- dombság (Krizevci) zárja le.[3]
Közép-Horvátországot
nyugat-kelet irányon a Kulpa folyó (Kupa) szeli ketté, elválasztva Közép és
Kelet-Kordunt (Károlyvárosi-karszt „Karlovacki-krst”), valamint a
Báni-hegyvidéket (Banovina) a Zágrábi zónától. Ezen mikrorégiót hívták Kulpa-melléknek
(Pokuplje). A mikrorégió körülbelül 70 km hosszú és 30 km széles síkság a Kulpa
folyó (Kupa) völgyében, Ozaly (Ozalj) városkától a Száva folyóval való történő
összefolyásáig. Északnyugaton a Zsumberak-hegység mikrorégió, északkeleten a Vukomeri-dombság (Vukomericke gorice), délen a korduni
Petrova-hegység (Petrova Gora), Báni-végvidék hátárolja, tágabb értelemben a
Szluini-karsztfennsík „Szlunji”
(Slunjska krska ploca).[4]
Alsó-Szávamellék-síkság
(Posavinska ravnica) a Lónyamezővel (Lonjsko polje) alkotta mikrorégió a Kulpa
folyó (Kupa) és Száva folyó (Sava) torkolatától egészen elnyúlt a horvát
fővároson, Zágrábon (Zagreb), a Zágrábi-medencén át egészen a Szutla folyó
(Sutla) és Száva folyó torkolatig, mely már lényegében a szlovén-horvát határt
képezte.[5] Délen
a Báni-végvidék (Banovina), nyugaton Túrmező (Turopolje), északon a Hegyalja
(Podgorje), keleten pedig Monoszló (Moslovina) határolja. Horvátországban az
északnyugat- délkelet irányon elnyúló Szávamelléket (Posavina), Horvát illetve
Szlavón-Szávamelléknek, avagy Alsó-Szávamellék-síkság (Posavinska ravnica) is
hívnak. Alsó-Szávamellék-síkság (Posavinska ravnica) nyugati része
Közép-Horvátország regionális régióhoz, keleti része pedig Kelet-Horvátország
regionális régióhoz, az az Szlavóniához tartozik, mint szubrégió és mikrorégió.
A Közép-Horvátország regionális régióhoz tartozó Alsó-Szávamellék-síkságnak
(Posavinska ravnica), mint mikrorégió nyugaton a közép-horvátországi regionális
régióba lévő Horvát-Középhegység (Hrvatsko Zagorje) szub és mikrorégióval
szomszédos, melyet a Zágrábi-hegység (Medvednica) határol el. Északon
Alsó-Szávamellék-síkságot (Posavinska ravnica), az alá tartozó Lónyamező
(Lonjsko polje) határolta el a Monoszló mikrorégiós tájrésztől (Moslavina)[6].
A továbbiakban északon Alsó-Szávamellék-síkságot (Posavinska ravnica), mármint
a kelet-horvátországi (Szlavónia) regionális régió részeként, mint
Bródi-Szávamellék (Brodska Posavina)[7] a
Szlavón-röghegységgel (Papuk, Ravna Gora, Psunj, Pozeska Gora, Krndija, Dilj)
határos, valamint a szlavóniai „Pozestina” szub és mikrorégióval és a
szlavóniai „Dakovstina” szub és mikrorégióval határos. A továbbiakban Szlavón-Szávamellék
a szlavóniai Nyugat-Szerémség szub és mikrorégióban húzódik tovább, annak is a
Báza-köz részét, mint Bázaközi-Szávamellék, érintve a Száva folyó mentén,
egészen a szerb-horvát határig, mely keleten lezárja Horvát-Poszavinát. Délen
Horvát-Poszavina határa képezte a Közép-Horvátország regionális régió alá
tartozó Túrmező (Turopolje)[8]
mikrorégió, Bán-hegyvidék (Banovina) szub és mikrorégió a Zrínyi-hegységgel
(Zrinska Gora), horvát-boszniai határ. A Száva boszniai része, már
Boszniai-Szávamellék (Bosanska Posavina).
Túrmezőt (Turopolje) keleten az Odra folyó
(Odra), délen a Kulpa folyó (Kupa), nyugaton a Vukomeri-dombság (Vukomericke
gorice), északon a Száva folyó szegélyezi. Területe 600 km². Túrmező 45 km
hosszú, legfeljebb 23 km széles hordaléksíkság, mező (polje). Átlagosan 110
méter magas. Az Odra folyó (a Kupa
mellékfolyója) és a Lomnica mellékfolyó átfolyik a központi részen. [9]
2.1.2.
Horvát-Középhegység szubrégiója.
A
Horvát-Középhegység (Hrvatsko Zagorje) szubrégió és egyben mikrorégió, magába
foglalta a Macelj-hegységet (Macelj), Ivaneci-hegységet (Ivancica), és a
Kemléki-hegységet (Kalnik), egy részét a Zágrábi-hegységnek (Medvednica). A
terület közigazgatásilag pedig „Pregrada, Klanjec, Zabok, Donja Stubica, Krapina, Zlatar Bistrica, Ivanec, Novi Marof” járásokat
foglalta magába elsősorban. A Horvát-Középhegység szub és mikro régió,
avagy hegymögötti rész „Hrvatsko Zagoje” ezerkilencszáz négyzetkilométeren
terül el Északnyugat-Horvátországban. Nyugaton a horvát-szlovén határ
szegélyezi és választja el a Szlovén-hegységtől (Kozelj, Haloze), északon a
Macelj-hegység (Macelj), Ivaneci-hegység (Ivanscica) vonulata határolja el a
Varazsdi-dombságtól, a Felső-Drávamentétől (Gornja Podravina), keleten a Kemléki-hegység (Kalnik), Kőrösi- dombság (Krizevci)
zárja le. Délen pedig a Zágrábi-hegység (Medvednica).[10]
2.1.3.
Felső-Drávamente szubrégiója.
A Drávamente (Podravina) földrajzi
tájrész, mint neve is sugallja a Dráva folyó (Drava) mentén elterülő síkságként
domináló, 3400 km2 nagyságú területe Észak-Horvátországnak. Lényegében két
nagyobb egység alkotja, egyrészt Északnyugat-Horvátországban, a
Felső-Drávamente (Gornja Podravina), mint a Közép-Horvátország regionális régió
szub és mikorégiója, másrészt, mint Kelet-Horvátország (Szlavónia) Szlavón-Drávamente
(Slavonska Podravina), szintén szub és mikrorégióként. A Felső-Drávamente
(Gornja Podravina) szubrégió magába foglalta magát a Felső-Drávamente
mikrorégiót a szentgyörgyi homoksággal (Durdevacki pijesci), és a Varasd
mikrorégiót (Varazdinstina), a Varasdi-dombsággal és Varasdi-síksággal. A
Varasd mikrorégiót a Felső-Drávamente mikrorégiótól a Bednya folyó (Bednja)
határolja el. A Felső-Drávamente (Gornja Podravina) szubrégiót északon a szlovén-horvát határ, a horvátországi
Muraköz szub és mikrorégió határolja, nyugaton a Horvát-Középhegység (Hrvatsko
Zagorje) szubrégió és mikrorégió alá tartozó Macelj-hegység (Macelj) keleti
lenyúlása határolja. A Felső-Drávamente
(Gornja Podravina) szubrégiót délen
az Ivaneci-hegység (Ivancica) északi lenyúlása és a Kemléki-hegység (Kalnik), a
Toplica-hegységgel (Toplicka gora) szegélyezi, valamint a Bilo-hegység
(Bilogora). Északon a Dráva folyó (Drava) horvát-magyar határfolyóként zárja le
a Felső-Drávamentét. A
Felső-Drávamente szub és mikrorégiót a szentgyörgyi homokság (Durdevacki
pijesci) zárja le és választja el a Verőcei-síktól, mely már a
Szlavón-Drávamente része. A Felső-Drávamente szubrégió területén „Varazdin,
Ludberg, Koprivnica, Durdevac” járások
funkcionáltak. Meg kell említeni, hogy regionális átfedésről beszélhetünk a
Verőcei-sík nyugati részén a Közép-Horvátország regionális régió
Felső-Drávamente szubrégiója és a Kelet-Horvátország regionális régió
Szlavón-Drávamente szubrégió közt, „Virovitica” járásban. A járást a
Felső-Drávamente szubrégióhoz sorolták, de földrajzilag a járás nagyobb része
Szlavóniához tartozott, Verőcével (Virovitica) egyetemben.
2.1.4.
Muraköz szubrégiója.
A
Muraköz (Medimurje) szubrégió és egyben mikrorégió a Mura és Dráva folyók közti
területet foglalta magába. Közigazgatásilag a területén Csáktornya (Cakovec)
járás funkcionált. Muraköz mikrorégió
a Dráva folyó (Drava) és a Mura (Mura) közt elterülő, egyrészt sík terület,
mely a tipikus Muraköz, másrészt pedig a Szlovén-hegységből lenyúló dombvidékes
terület „Medimurske gorice”. Ez utóbbi dimbes-dombos részét,
már némely esetben inkább a Szlovén-hegységhez (Slovenska gorica) sorolják.
Muraköz két zónáját Alsó és Felső-Muraköznek hívják. A Dráva és Mura közti sík
zónát Alsó-Muraköznek (Donje Medimurje), a dombos részt pedig Felső-Muraköznek
(Gornje-Medimurje) is nevezik. Muraközt északon a Mura folyó, mint
magyar-horvát államhatár szegélyezi, keleten a Dráva folyó választja el a
Felső-Drávamentétől.[11] Muraköz (Medimurje) a Felső-Drávamentével
(Gornja Podravina) kitűnő mezőgazdasági része, és bortermő vidéke
Horvátországnak.
2.1.5.
Báni-végvidék és Kordun-Károylváros karszt szubrégiója.
A
Báni-végvidék és Kordun-Károlyváros-karszt (Banovina, Kordun-Karlovacki krst) szubrégió
magába foglalta magát a Báni-végvidéket a Zrínyi-hegységgel, a Kulpa-mellék
(Pokuplje) déli résznek szegélyét, a Petrova-hegységet (Petrova Gora), a
Károlyváros-karsztot (Karlovacki krst) az az Kordunt a „Plitki-karszttal”.[12]
Területén közigazgatásilag több járás funkcionált „Dvor, Glina, Vrginmost
(Gvozd), Vojnic”, melyek teljes egészében a szubrégió alá estek. Viszont volt
járás, mely egy része esett csak a Báni-végvidék és Korduni-Károlyvárosi-karszt
(Banovina, Kordun-Karlovacki krst) szubrégió területére. Ilyen volt Károlyváros
(Karlovac) járás és Duga Resza (Duga Resa), ahol a járások déli része esett a
fenti szubrégióba az északi részüket a Kulpa folyó (Kupa) elválasztotta és a
már a Középhorvát-medence szubrégióhoz tartozott, mint Kulpa-mellék (Pokuplje).
Hasonló volt a helyzet Petrinya (petrinja) járás esetében is, ahol a járás
Kulpa-melléke a Középhorvát-medence szubrégióhoz tartozott, déli része pedig a
Báni-végvidék és Kordun-Károlyváros-karszt (Banovina, Kordun-Karlovacki krst)
szubrégió alá. Horvát Kosztajnica (Hrvatska Kostajnica) járás nyugati része
(Kostajnica) tartozott a Báni-végvidék és Kordun-Károlyváros-karszt (Banovina,
Kordun-Karlovacki krst) szubrégióhoz, a keleti része (Dubica) pedig a
Középhorvát-medence szubrégióhoz. Ogulin esetében a járás a Horvát-Hegyvidék (Gorska
Hrvatska) reionális regió, Kapela-hegyalja (Podkapela) avagy „Ogulini-Pláski”
dolinavölgy (Ogulinsko-plascanska udolina) szubrégiója alá tartozott. Szuin
(Slunj) járás déli szegélye sorolta a a Horvát-Hegyvidék (Gorska Hrvatska)
regionális regió, Lika szubrégiójának északi szegélyét, de Szuin a Báni-végvidék
és Kordun-Károlyváros-karszt (Banovina, Kordun-Karlovacki krst) szubrégióhoz
tartozott.
A
szubrégió tekintetében két mikrorégiót kell megemlíteni. Egyik volt a
Báni-végvidék, avagy Bánság (Banovina). Elsősorban
dombvidékek tarkítják az északi, nyugati és keleti részén, délen pedig a
Zrínyi-hegység (Zrinska gora) tömbje képez középhegységi viszonyokat. A mikrorégiót nyugaton a Glina folyó
mente (Glina) határolta el a Kordun mikrorégiótól, északon a Kulpa folyó (Kupa)
határolta el a Középhorvát-medence szubrégióhoz tartozó Kulpa-mellék
mikrorégiótól (Pokuplje), keleten a Száva folyó (Sava) határolta el a Középhorvát-medence
szubrégióhoz tartozó Alsó-Szávamellék mikrorégiótól (Posavina), Délen pedig az
Una folyó (Una), mint horvát-boszniai határfolyó határolta. Területén „Dubica,
Petrinja, Glina, Dvor” járások terültek el, de a Glina folyó átszelte Glina
járást, így a járás északi része, a Glina és Kulpa folyók közt, már Kordun
mikrorégió, kelet-korduni részéhez tartozott, Petrinya (Petrinja) járás északi
része, pedig a Kulpa-mellék mikrorégióhoz. Érdekesség, hogy Középhorvát-medence
szubrégióhoz tartozott Dubica járás keleti része, maga Dubica város járási
területe. Dubica járás nyugati része, Kosztajnica város járási területe pedig Báni-végvidék
és Korduni-Károlyvárosi-karszt (Banovina, Kordun-Karlovacki krst) szubrégióhoz.
Ezen anomáliától független, maga a mikrorégió egész Dubica járást birtokolta.[13]
Másik
mikrorégió volt Kordun[14].
Kordun inkább kifejezésként, névként, történelmi régióként ismert, mint konkrét
földrajzi területként[15].
Kordun megnevezés egy történelmi és
eltnokulturális régió. Délen a Korana folyó (Korana) és a horvát-boszniai
határ, azon húzódó Una folyó, nyugaton a Mrezsnica folyó (Mreznica) északon a
Kulpa folyó (Kupa), keleten pedig a Glina folyó (Glina) határolja. Korduni
terület, mint mikrorégió tekintetében a „Lasinja” térség már a Kulpa-mellék
mikrorégióhoz tartozik, ahogy Topuszkó (Topusko) keleti része pedig a Bánság
mikrorégióhoz. Kordun, Horvátország középhegységekkel
tarkított, folyókkal szabdalt, turisztikailag kiemelt régiója is. Kordun szó
francia eredetű, jelentése zsinór, sor. Kordun hegyvidékes, karszt-hegység jellegű részét képezte a
Károlyvárosi-karszt (Karlovacki krst), a Petrova-hegység (Petrova Gora). Egy
részét Kordunnak „Gornja Krajina„ néven is illetik, mely a Petrova-hegység és a
Szuinji-karszt (Slunjski krst) közt nyúlik el. A mikrórégió tekintetében,
Kordun „Ogulin-Slunj” vonalon határolódott el a Horvát-Hegyvidék regionális
régió „Ogulin-Pláski”
völgy (Ogulinsko-Placanska udolina-zavala) avagy Kapela-hegyalja (Podkapela)
szubrégiójától. A szubrégió Ogulin (Ogulin) járás alá tartozott, de a járás
keleti része és a Szluin-karsztfennsík (Slunjska krska ploca), már átesett a
korduni mikrorégióba, a Korduni-Károlyvárosi-karszt (Banovina,
Kordun-Karlovacki krst) szubrégióba. Visszakanyarodva Kordun
mikrorégió „Ogulin- Duga Resa- Karlovac” vonalon, valamint a „Karlovac-
Petrinja” vonalon a Kulpa folyó (Kupa) mentén, egészen a Glina és Kulpa folyók
torkolatáig határolódott el a Kulpa-mellék (Pokuplje) mikrorégiótól. Maga Kulpa-mellék nagyobb részben már
a Középhorvát-medence (Sredisnja zavala) alá tartozott. A Bánság mikrorégiótól
Kordunt a Glina folyó mente választotta el. Kordunt égtáji egység szerint Kelet,
Közép és Nyugat-Kordunra bontható, mindamellett hogy három főbb tájrész alkotta
„Cetinska, Sunjska, Trzacka”.
Kelet-Kordun
magába foglalta Glina járás északi részét (Glina
folyótól nyugatra eső terület a Glina és Kulpa folyók közt)[16],
Vrginmost (Gvozd) járást, benne Topuszkóval, és benne „Lasinja” résszel, mely utóbbi
már Kulpa-mellékhez tartozott, nem Kordunhoz. Közép-Kordun magába foglalta Károlyváros
(Karlovac), Duga Resza (Duga Resa), járások egy részét és Vojnity (Vojnic)
járás egészét. „Karlovac, Duga Resa” járások területének esetében átfedés volt
a Kulpa-mellék (Pokuplje) mikrorégió és Kordun mikrorégió közt. Nyugat-Kordun
mely a mikrorégió nyugati és déli részét foglalta magába, kis mértékben
érintette Ogulin járás keleti szélét, és magába foglalta Szuinj (Slunj) járást,
melynek déli részén a Szluin-karsztfennsíkon (Slunjska krska ploca), átfedés
volt Horvát-Hegyvidék (Gorska Hrvatska) regionális régió, Lika szubrégió és
Kordun mikrorégió közt.[17]
[1] https: // www. pp- zumberak-
samoborsko- gorje. hr/? lang= en https: // www. enciklopedija. hr/
Natuknica. aspx?ID= 67840
[2] https://lag-moslavina.hr/O-nama, https://www.poslovni.hr/lifestyle/regija-moslavina-novi-turisticki-brend-na-trzistu-46032, http://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=42068
[3] https://hr.wikipedia.org/wiki/Prigorje, Vukicevic-Samarzija, Diana: Prigorje (Zagrebacko
prigorje) // Hrvatski leksikon / Vujic, Antun (ur.). Zagreb: Naklada Leksikon, 1997.
[4]
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=49061
[5]
Horvátország, Az alfölddel és dombvidékkel, középhegységi részekkel tarkított
Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska) részét képezte Közép- Horvátországi
régió avagy zágrábi makrorégió; (Zágráb medence (Zagrebacka kotlina), Horvát-Hegyvédék (Hrvatsko
Zagorje), Monoszló (Moslavina), Zsumberak (Zumberak). https://hr.wikipedia.org/wiki/Sredi%C5%A1nja_Hrvatska, https://geografija.hr/hrvatsko-zagorje/
[6]
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=26529
[7]
Meg kell említeni, hogy Újgradiszka (Nova Gradiska) és Szlavónszki Bród
(Slavonski Brod) járások területén elterülő Szávamelléket „Bródi-Poszavinának”
(Brodska Posavina) is nevezik. http:// extwprlegs1. fao. org/ docs/ pdf/
cro184837. pdf, https:// www. enciklopedija. hr/natuknica. aspx?id= 49637
[8]
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=62804
[9] https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=62804, Borna Fürst-Bjelis:
Turopolje-Polozaj Tradicionalne Regije u Sustavu Geografske Regionalizacije.
Hrvatska 1998.
[10]
Zagorje: Drazen Njegac: Oblici prostorne mobilnosti stanovnistvaHrvatskog
zagorje. Geografski glasnik., https://geografija.hr/hrvatsko-zagorje/,
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=26529
[11]
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=39822
[12]
https://documen.site/download/sredinja-hrvatska_pdf
[13]
chrome-extension: // efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/ viewer. html? pdfurl=
https %3A %2 F%2 Frepozitorij. pmf. unizg. hr%2 Fislandora% 2 Fobject % 2Fpmf %
253A7192% 2Fdatastream% 2FPDF %2 Fview &clen= 1742164, https: // www.
enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=5741
[14]
https://www.youtube.com/watch?v=qWfHTm7tK7Q
[15]
https://web.archive.org/web/20130125013003/http://www.mojkordun.com/Kordun.htm
[16]
Glina járás többi része a Bánsághoz tartozott.
[17]
https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?ID=33153
2.2. Peripannon-Pannon
(Peripanonska-Panonska) földrajzi régió, „panonska”, az az Kelet-Horvátország
regionális régió és szubrégiói.
A Peripannon-Pannon (Peripanonska-Panonska)
földrajzi régió, „panonska” részét képezte Kelet-Horvátország (Istocna
Hrvatska) regionális régió[1],
melyet történeti-földrajzi fogalomként említik „Szlavóniának”. Ezen homogén
regionális régió a Pannon-síkság (Panonske ravnice) földrajzi régió területén alkotott
egységet, déli határvonalon a Száva folyó (Sava), északi határvonalon pedig a
Dráva folyó (Drava), nyugati határvonalon az Ilova folyó (Ilova), keleti
határvonalon Baranyát és Nyugat-Szerémséget beleértve a Duna folyam és a Báza
folyó (Bosut) közti földrajzi zónában[2].
Mint már a „peripanonska” földrajzi régió taglalásában említve lett, földrajzi
átfedésről beszélhetünk a Közép-Horvátország regionális régió
Középhorvát-medence szubrégiója és a Kelet-Horvátország regionális régió
Pozsegai-medence szubrégió közt a „Grubisno Polje-Daruvar- Pakrac” vonalon,
illetve Középhorvát-medence szubrégiója és a Kelet-Horvátország regionális
régió Alsó-Száva-síkság alsó, Szlavón-Szávamellék[3]
szubrégió közt „Novksa” járásban. További anomália volt, „Virovitica, Grubisno
Polje, Daruvar, Novska, Pakrac” járások esetében is,
mivel ezen járások átfedés képeztek Közép és Kelet-Horvátország regionális
régiója közt. Viszont a Középhorvát-medence szubrégióhoz sorolták őket, de
földrajzilag Szlavónia alá sorolták a járások nagy részét, mivel Szlavóniát az
Ilova folyó választotta el Közép-Horvátországtól geográfiailag[4].
Kelet-Horvátország
(Istocna Hrvatska) regionális régió, két nagyobb földrajzi területből állt,
egyik volt a keleti Pannon-síkság síkvidékkel és lapos fennsíkokkal
(Dakovacko-vukovarski, Erdutski brijeg, Bansko brdo) rendelkező
Kelethorvát-síksága (Istocnohrvatska ravnica)[5]
a másik a nyugati és középső Pannon-síkság közép-hegységekkel, dombságokkal,
völgyekkel tarkított Nyugat és Középszlavón-hegyes- völgyes- hegyalja (Zapadne
i Srednjoslavonskoga brdsko- dolinsko-prigorskoga)[6],
melynek domináns tájegysége a Szlavón-röghegység (Slavonska planina) és abban
helyet foglaló „Papuk, Ravna Gora, Krndija, Psunj, Pozeska Gora” hegyek. A Kelethorvát-síkságot
szokták nevezni Horvát-Dunamentének (Hrvatsko Podunavlje), míg a Nyugat és Középszlavón-hegyes-völgyes-hegyalját,
Nyugat-szlavóniai dombos-völgyes területnek (Zapadnoslavonski brdsko-dolinski
prostor).[7]
A
keleti Pannon-síkság avagy Kelethorvát-síkság (Istocnohrvatska ravnica),
másnéven Horvát-Dunamente (Hrvatsko Podunavlje) magába foglalta Baranyát avagy
Drávaszöget (Baranja), a Diakovári-síkságot (Dakovstina), a Szlavón-Drávamentét
(Slavonska Podravina) a Verőcei-sík keleti részével és a
Szlavón-Drávamente alá sorolható Eszéki-Drávamenti-alfölddel, melyet neveztek
még Alsó-Dráva vagy Dráva-Duna-alföldnek, Alsó-Dráva-síkságnak (Osjecka
pridravska nizina/Donjodravska ili Dravsko-dunavska nizina)[8].
A Kelethorvát-síkság továbbá magába foglalta a Nyugat-Szerémséget (Zapadni
Srijem), mely alá tartozott a Vukovári-síkság (Vukovarski ravnjak) és a Bázaköz
avagy Bázai-Szávamellék (Bosutska Posavina).[9]
A
nyugati Pannon-síkság avagy Nyugat és Középszlavón-hegyes-völgyes-hegyalja
magába foglalta az Alsó-Szávamellék, alsó szakasza alá tartozó Szlavón-Szávamelléket
(Slavonska-Posavina) a Bródi-hegységgel (Dilj), melyet Bródi-Szávamelléknek
(Brodska Posavina) is neveznek, továbbá a Pozsegai-medencét-katlant
(Pozestina).[10]
Érdekesség
megjegyezni, hogy az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnice) avagy
Horvát-Poszavina (Hrvatska Posavina), de nevezték Szlavón-Poszavinának
(Slavonska Posavina), esetében a
Kelet-Horvátország regionális régióban megkülönböztethető Bázaköz-Szávamellék
(Bosutska Posavina) és Szlavón-Szávamellék (Slavonska Posavina). Ez utóbbit
hívták Bródi-Szávamelléknek (Brodska Posavina), mely Szlavón Bród (Slavonski
Brod) és Újgradiszka (Nova Gradiska) közigazgatási járások területén húzódik
szubrégiójaként Kelet-Horvátország regionális régiónak. A Kelet-Horvátország
alá tartozó Nyugat és Középszlavón-hegyes-völgyes-hegyaljához (Zapadne i
Srednjoslavonskoga brdsko- dolinsko-prigorskoga) sorolható.[11]
Megjegyzendő,
hogy magát az egész Horvát-Szávamelléket (Hrvatska Posavina) avagy
Alsó-Száva-síkságot (Posavska ravnice) nevezték Szlavón-Poszavinának (Slavonska
Posavina), az az a Szávamelléknek (Posavina), Közép-Horvátországban húzódó
szakaszát úgyan úgy, mint a Kelet-Horvátországon húzódó szakaszát.
A
Kelet-Horvátország alá tartozó Kelethorvát-síksághoz (Istocnohrvatska ravnica),
másnéven Horvát-Dunamentéhez (Hrvatsko Podunavlje) sorolható Nyugat-Szerémség
szubrégióban és egyben mikrogégióban lévő
Bázaköz-Szávamellék a Zsupánya (Zupanja) és Vinkovci (Vinkovci) közigazgatási
járások területét fedte le, melynek nyugati határát képezte a „Piskorevci-
Jaruge” vonal, „Velika Kopanica” és „Vrpolje” települések közigazgatási határa
mentén húzódva, a keleti határát képezte a szerbiai-horvát határ, de
Bázaköz-Szávamellék átnyúlt a szerbiai Kelet-Szerémségi részbe „Adasevci-
Bosut” vonalig a Tarcal-hegység (Fruska Gora) lenyúlásának irányába.
Földrajzi,
geográfiai viszonylatban Szlavóniát két égtáji területre is bontják. Egyik
Kelet-Szlavónia (Istocna Slavonija) a másik Nyugat-Szlavónia (Zapadna
Slavonija). Határaik nem esnek egybe a regionális regiós határokkal, hiszen földrajzi
Szlavónia nyugati részének nyugati földrajzi határa az Ilova folyó mente, mely
elválasztja Közép-Horvátországtól, annak északi Felső-Drávamenti (Gornja Podravina)
szub és mikro régiójától, Verőce (Virovitica) járás északnyugati részén,
továbbá Közép-Horvátország regionális régió Középhorvát- medence (Sredisnja zavala)
szubrégióban lévő Belovár-medence és Bilo-hegység mikrorégiótól, Grobosinc
(Grubisno Polje), Daruvár (Daruvar) járásban, Közép-Horvátország regionális
régió, Középhorvát-medence szubrégióban lévő Monoszló (Moslovina) mikrorégiótól
Gerzence (Garesnica) és Kutenya (Kutina) járásban, illetve a Közép-Horvátország
regionális régió, Középhorvát-medence szubrégióban lévő Alsó-Szávamelléki
mikrorégiótól, Novszka járásban.
[1]
https://hrcak.srce.hr/file/63800
[2]
https://zlatnilug.hr/gdje-je-slavonija/
[3]
Alsó-Száva-síkság (Posavska
ravnice) avagy Horvát-Poszavina (Hrvatska Posavina), de nevezték
Szlavón-Poszavinának (Slavonska Posavina).
[4] Szlavónia.
https://enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=56610
[5] https: // hr. wikipedia. org/ wiki/
Isto% C4% 8Dnohrvatska_ravnica, http: // www. enciklopedija. hr/ Natuknica. aspx? ID= 26390, https://enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=56610,
varazdinska regija-Sredisnja-Istocna
Hrvatska/ https: // www. pmf. unizg. hr,
[6]
http://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=26390
[7] http://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=26390, https://hr.wikipedia.org/wiki/Slavonija
[8]
https: // www. arcanum. com/ hu/ online- kiadvanyok/ pannon- pannon- enciklopedia-1/
magyarorszag- foldje- 1D58/ magyarorszag- tajai- 2807/ a- karpat- pannon- terseg-
tajtagolodasa- hajdu- moharos- jozsefhevesi-attila- 2809/ tajbeosztasunk-szempontjai-281B/
[9]
Sredisnja-Istocna Hrvatska/ https: // www. pmf. unizg. hr. PDF, https: // repozitorij.
pmf. unizg. hr/ islandora/ object/ pmf%3A3541/datastream/PDF/view
[10]
Sredisnja-Istocna Hrvatska/ https: // www. pmf. unizg. hr. PDF, https: //
repozitorij. pmf. unizg. hr/ islandora/ object/ pmf%3A3541/datastream/PDF/view
[11]
Sredisnja-Istocna Hrvatska/ https: // www. pmf. unizg. hr. PDF, https: //
repozitorij. pmf. unizg. hr/ islandora/ object/ pmf%3A3541/datastream/PDF/view
Kelet-Horvátország
„Szlavónia” (Istocna Hrvatska) regionális régiót hat úgynevezett alrégió
(szubrégió) alkotta.
2.2.1.
Drávaköz „Baranja” szubrégiója.
A Drávaköz (Baranja), mely önálló
kistérséget, mikrorégiót is alkotott, magába foglalva Pélmonostor (Beli
Manastir) járást, elterülve a Duna folyam és Dráva folyó közt. Szokták
Drávaszögként is említeni, egyik legszebb természeti előhelye a Kopácsi-rét a
Dráva és Duna összefolyásának ártéri mocsár-vizi világa.
2.2.2.
Szlavón-Drávamente szubrégiója.
A Szlavón-Drávamente szubrégió, mely,
mint neve is mutatja a Dráva folyó völgyében húzódott végig Verőcétől (Virovitica)
Eszékig (Osijek). A szubrégiót két mikrorégió alkotta, egyok volt a szubrégió
nevét viselő Szlavón-Drávamente, magába foglalva a Verőcei-síkot. keleti
határa a mikrorégiónak a „Karasica” folyó és Dráva folyó torkolatától terjedt
ki Raholcáig (Orahovica). A Szlavón-Drávamente, mint mikrorégió ezen vonalon
határolódott el a szubrégió, az Alsó-Dráva-síkság[1]
mikrorégiótól. Ezen mikrorégiót a Nekcse (Nasice)-Vukovár (Vukovar) vonalon,
Valkó-sík (Vuka) húzódó határ választotta el a Pozsega-medence, Diakovár-sík,
Nyugat-Szerémség szubrégióktól és egyben mikrorégióktól, tekintettel arra, hogy Pozsega-medence, Diakovár-sík,
Nyugat-Szerémség szubrégiók mikrorégiók is voltak. Maga Szlavón-Drávamente
szubrégió[2] területén, Nekcse (Nasice), Szalatnok (Slatina), Raholca
(Orahovica), Alsómiholjác (Donji Miholjac), Valpó (Valpovo), Eszék (Osijek)
járások terültek el.
Mint
már említve lett a Közép-Horvátország regionális régió taglalásánál, a fenti
regionális régió Felső-Drávamente szubrégiója és a Kelet-Horvátország
regionális régió, nyugati Pannon-síkság avagy Nyugat és Középszlavón-hegyes-völgyes-
hegyalja területén lévő Szlavón-Drávamente szubrégió közt, földrajziátfedés
volt. Ez az átfedés a Verőce járás (Virovitica) Verőcei-síkjának nyugati részét
érintette, Verőce járást, mely járást a Középhorvát-medence szubrégióhoz
soroltak, de földrajzilag Szlavóniához, pontosan nyugat-Szlavóniához tartozott.[3]
2.2.3.
Nyugat-Szerémség szubrégiója.
A
Nyugat-Szerémség szubrégió és mikrorégió, mely Vukovár, Vinkovci járásokat és
Zsupánya (Zupanja) járást érintette elsősorban a Duna folyam és Száva folyó közt
terület el. A szubrégió magába foglalta a Dunamenti völgyet a Tarcal-hegység
(Fruska Gora) nyugati lenyúlását, mint a Vukovári dombság részét, avagy
Nyugat-szerémi-löszhát (Zapadnosrijemska lesna zaravan)[4],
a Vukovári-síksággal (Vukovarski ravnjak), mely Vukovár járáson terült el, valamint
a Száva folyó (Sava) és Báza folyócska (Bosut) közzé zárt Bázaközt avagy
Bázaköz-Szávamelléket[5],
mely Zsupánya és Vinkovci járásokon terült el. Ez utóbbi terület a
Horvát-Poszavina részét képezte, de már nem tartozotta Bródi-szávamellékhez.
2.2.4.
Diakovári-síkság szubrégiója.
A
Diakovári-lösz síkság (Dakovstina) szubrégió és mikrorégió a Szlavón-sík részét
képezte. Elsősorban Diakovár (Dakovo) közigazgatási járást fedte le.
2.2.5.
Pozsega-medence szubrégiója.
A
Pozsega-medence (Pozestina)[6]
szubrégió és mikrorégió egyfajta katlanként ékelődött be a Szlavón-röghegység
hegyvonulatai közé. A „Krndija, Pozeska Gora, Papuk, Dilj, Psunj, Ravna Gora”
hegységek ölelésében az Orjava (Orjava)és Lónya (Lonja) folyók mentén. A
szubrégió lefedte Szlavón-Pozsega járást (Slavonska Pozega).
A Horvát-Alföld
(Nizinska Hrvatska) avagy Pannon-síkság (Panonska Hrvatska), de említhetjük
„Peripanonska-Panonska” földrajzi régiónak is, két regionális régiója esetében
megjegyzendő, hogy Közép-Horvátország (mint Peripannon rész) regionális régió
és Kelet-Horvátország (mint Pannon rész) közt a „Virovitica- Grubisno
Polje-Daruvar- Pakrac-Novska” vonalon, öt járást érintve (Virovitica, Grubisno
Polje, Daruvar, Pakrac, Novska) átfedés
volt a szubrégiók közt.[7]
[1]
Eszéki-Drávamenti-alföldet, melyet neveztek még Alsó-Dráva vagy
Dráva-Duna-alföldnek, síkságnak (Osjecka pridravska nizina/Donjodravska ili
Dravsko-dunavska nizina) https: // www. arcanum. com/ hu/ online- kiadvanyok/
pannon- pannon- enciklopedia-1/ magyarorszag- foldje- 1D58/ magyarorszag-
tajai- 2807/ a- karpat- pannon- terseg- tajtagolodasa- hajdu- moharos-
jozsefhevesi-attila- 2809/ tajbeosztasunk-szempontjai-281B/
[2]
https: // www. arcanum. com/ hu/ online- kiadvanyok/ pannon- pannon-
enciklopedia-1/ magyarorszag- foldje- 1D58/ magyarorszag- tajai- 2807/ a-
karpat- pannon- terseg- tajtagolodasa- hajdu- moharos- jozsefhevesi-attila-
2809/ tajbeosztasunk-szempontjai-281B/
[3]
Dr.sc. Ivan Sarjanovic, prof.,: Regija kao temeljni pojam u geografiji Regija
kao temeljni pojam u geografiji, Ljetni seminar za geografe. Zagreb, 2.9.2016.
[4]
https: // www. arcanum. com/ hu/ online- kiadvanyok/ pannon- pannon-
enciklopedia-1/ magyarorszag- foldje- 1D58/ magyarorszag- tajai- 2807/ a-
karpat- pannon- terseg- tajtagolodasa- hajdu- moharos- jozsefhevesi-attila-
2809/ tajbeosztasunk-szempontjai-281B/
[5]
Bázaköz-Szávamellék a Zsupánya (Zupanja) és Vinkovci (Vinkovci) közigazgatási
járások területét fedte le, melynek nyugati határát képezte a „Piskorevci-
Jaruge” vonal, „Velika Kopanica” és „Vrpolje” települések közigazgatási határa
mentén húzódva, a keleti határát képezte a szerbiai-horvát határ, de
Bázaköz-Szávamellék átnyúlt a szerbiai Kelet-Szerémségi részbe „Adasevci-
Bosut” vonalig a Tarcal-hegység (Fruska Gora) lenyúlásának irányába.
[6]
Robert Zupan & Stanislav Franges: Map of the Diocese of Pozega (Dioecesis
Posegana). Journal of Maps, 11:3, 496-505, DOI: 10.1080/17445647.2014.978908
[7]
Dr.sc. Ivan Sarjanovic, prof.,: Regija kao temeljni pojam u geografiji Regija
kao temeljni pojam u geografiji, Ljetni seminar za geografe. Zagreb, 2.9.2016.
 |
| Mikrorégiók |
2.3. Horvát-Hegyvidék (Gorska
Hrvatska), avagy „Gorsko-kotlinska” földrajzi régió, Horvát-Hegyvidék
regionális régió szubrégiói.
Horvát-Hegyvidék (Gorska Hrvatska) regionális
régió. Horvát-Hegyvidék egyfajta összekötő szereppel bírt a kontinentális és a
tengerparti Horvátország között, ami geostratégiai és geopolitikai jelentősége
nagy volt. Ez a „kontaktus”, összekötő pozíció eleve meghatározza a régiót,
mint közvetítő teret a Földközi-tenger, a Dinári és a Peripannóniai terület
természetföldrajzilag eltérő és gazdaságilag egymást kiegészítő egységei
között.[1]
A régiót három szubrégió avagy alrégió alkotja. Egyik volt Hegyvidék avagy „Gorszki
kotár” (Gorski kotar)[2],
a másik Kapela-hegyalja (Podkapela) avagy „Ogulini-Pláski” dolinavölgy
(Ogulinsko-plascanska udolina), amit medencének (zavala) is neveznek, a
harmadik pedig Lika (Lika). Megjegyzendő, hogy bár hasonló kifejezéssel (Gorska
Hrvatska) is említi a szakirodalom a Hegyvidéki vagy Dinárok természeti
(földrajzi) régiót (Gorska ili dinarska prirodna regija) és a Horvát-Hegyvidéket
avagy Horvát-karszt homogén regionális régiót, mégis két különböző régiós
meghatározásról beszélünk, bár a területileg lefedték egymást.[3]
2.3.1.
Gorszki kotár szubrégiója.
A
Gorszki kotár (Gorski kotar) szubrégió magába foglalta a „Cabranke-kupe dolina”
dolinát, a „Risnjacko-snjeznicki gorski blok (visoravan)” hegyvidéket, a
„Sredisnji delnicki koridor” folyosót, a „prijelazni severinski prostor” északi
átmeneti részt és a „prijelazni velikokapelski gorski blok” Nagy-Kapela
átmeneti helyvidéki tömböt. A szubrégió lefedte közigazgatásilag teljes
egészében „Cabar, Delnice, Vrbovsko” járásokat. Érdekesség, hogy a szubrégió
alá sorolták még Ogulin (Ogulin) járás[4]
nyugati szegletét, a Nagy-Kapela (Velika Kapela) hegység „Bjelolasica” és
„Bijele i Samarske stijene” hegyvidékeket. Önálló tömböt képzett a Risnyák
(Risnjak) hegység a Kotáron belül. Amellett, hogy Gorszki kotár a
Horvát-Hegyvidék regionális régió szubrégiója volt, mikrorégiót is képzett.[5]
2.3.2. Kapela-hegyalja szubrégiója.
A Kapela-hegyalja (Podkapela), mint
„Ogulini-Pláski” dolina völgynek (Ogulinsko-plascanska udolina) szubmontán
szubrégió magába foglalta „Dobransko-ogulinski” területet, valamint a
„Plascansko-saborski” területet. A szubrégió lefedte közigazgatásilag Ogulin
járást, mellyel kapcsolatba, mint a Gorszki kotár (Gorski kotar) szubrégiónál
említve lett, hogy Ogulin (Ogulin) járás[6]
nyugati szegletét, a Nagy-Kapela (Velika Kapela) hegység „Bjelolasica” és
„Bijele i Samarske stijene” hegyvidékeket a Gorszki kotár (Gorski kotar)
szubrégió alá sorolták, de közigazgatási szervezetében egységes volt.[7]
2.3.3.
Lika szubrégiója.
Délkeleti részén a Horvát-Hegyvidék
regionális regiójának szubrégió, avagy alrégiója volt, Lika[8].
Történelmi fogalma révén, lényegében Lika, a Zrmánya (Zrmanja) folyó kanyonja
és a Nagy-Kapela-hegység közt elterülő egységes részként 1881-től határozható
meg, mikor Goszpics (Gospic) város központtal megalakult „Lika-Krbava” megye, a Horvát-Szlavónia katonai végvidék (krajina)
és polgári Horvát-Szlavónia egyesítése
után. Ekkor Lika magába foglalta, mint területi
és közigazgatási egység, Lika középső részét, Korbavát (Krbava), Gackát a
Brinje régióval (Gacko), Lika déli részét és Lika Pounjét, valamint Velebit-hegyalját
(Velebitsko Podgorje), mely utóbbihoz csatlakozott Zengg (Senj).[9]
Érdekesség, hogy földrajzilag a Velebit-hegyalja és Zengg, már a horvát
tengerparti részhez (Horvát-
Adria-Tengermellék „Jadranska ili Primorska Hrvatska” földrajzi régió,
Észak-Horvát Tengermellék „Sjeverno hrvatsko primorje”) tartozott. Közigazgatásilag
1990-ben Goszpics járás a belső kontinentális likai területei mellett, átnyúlt
a Velebit-hegységen és kiterjedt a tengerpartig, „Cesarica- Karlobag-Lukovo
Sugarje- Baric Draga” vonalon. Zengg (Senj) járás pedig magába foglalta a
Velebit-hegység északi tömbjét, keleten Likába lenyúló területével.
Nyugaton
és délen a kontinentális, hegyvidéki éghajlatú Likát az éghajlatválasztó
Velebit-hegység (Velebit) határolta el a mediterrán jellegű Horvát-
Adria-Tengermellék (Jadranska ili Primorska Hrvatska) földrajzi régiójának,
Észak és Dél-Horvát Tengermellék regionális régióitól. Némi átfedés mutatkozott
a Dél-Horvát Tengermellék, az az Dalmácia és Dél-Lika a Gracsácsi-medence
(Gracacko polje”) közt[10],
ahol a Zrmánya folyó (Zrmanja) kanyonjáig a Dél-Velebit alkotott természetes elválasztó
vonalat. Északon Likát a Kis-Kapela-hegység (Kapelsko gorje)[11] szegélyezte, elválasztva Likát a
Kapela-hegyalja szubrégiótól (Podkapela), avagy „Ogulini-Pláski” dolina
völgytől (Ogulinsko-plascanska udolina), mely részen a két szubrégió elhatárolásában
átfedés mutatkozik, így ez Lika legmeghatározhatatlanabb határa. Átfedés
mutatkozott a Közép-Horvátország regionális régió, Korduni-Károlyvárosi-karszt
(Banovina, Kordun-Karlovacki krst) szubrégiójának Kordun mikrorégió déli részén
lévő Szuinj (Slunj) járás déli szegélye, Szluin-karsztfennsík (Slunjska krska
ploca), és a Horvát-hegyvidék (Gorska Hrvatska) regionális régió, Lika szubrégiója
közt. Keleten Likát a Pljesevica-hegység (Pljesevica) határolta.
Lika
zárt karsztvölgyekből, fennsíkokból, öt-hatszáz méteres magasságban elterülő
karsztmezők szubrégiója magába foglalta Gacska-medencét (Gacka), amit
Brinszki-végvidéknek (Brinski kraj) is neveztek, a Korenicsai-medencét
(Korenicko polje) és a Korbávai-medencével (Krbavsko polje), amit csak
Korbavának (Krbava) hívtak és amihez tartozott a Likai-középhegység
(Sredogorje)[12].
Lika továbbá magába foglalta magát a Lika-medencét, mely két részből állt, a
Közép-Lika-medencéből (Srednja Lika) és a szubmediterrán Dél-Lika- medencéből (Juzna
Lika), amihez tartozott a Gracsácsi-medence (Gracacko polje”)[13].
Lika-medencéhez tartozott még Unamente (Pounje)[14],
a horvát-boszniai határfolyó, Una menti völgy, a Lapácsi-medence (Lapacko
polje)[15]
és a Pljesavica-hegység (Pljesavica).[16]
Lika
szubrégió legkiterjedtebb részét alkotta a Lika-medence. A medence a
Közép-Lika-medencéből (Srednja Lika) és Dél-Lika- medencéből (Juzna Lika) állt,
mely utóbbihoz tartozott a Gracsácsi-mező (Gracacko polje”)[17].
Közép-Lika-medencében északnyugat-délkeket irányon húzódott a Lika-mező (Licko
polje)[18].
Az mező lényegében a „Jadova-Lika- Otesica-Ricina” folyók által szabdalt
karsztos síkvidék, melyet a folyók hordalékkal tertettek be. A mezőt nyugaton a
Velebit-hegység szegélyez, keleten pedig a Lika-középhegység (Licko Sredogorje)
választotta el Korbávától (Krbava). A
Lika-mező a Velebit keleti oldalával párhúzamosan, hatvan kilométer
hosszúságban, és legfeljebb tizenkét kilométer szélességben nyújtózik el, 465 négyzetkilométeren, 565–590
m. tengerszint feletti magasságban, így tekinthető. Öt kisebb mező alkotja; „Lipovo,
Kosinjsko, Pazarisko, Brezovo, Gospic”. A nagyobb folyói a Lika (lika) és a Ricsina
(Ricina).[19]
Északon a Közép-Lika-medencét a Velebit nyugat-kelet irányú keleti oldali
lenyúlásai által körbezárt, a Lika-mezőhöz tartozó, kisebb Lipovói-mező (Lipovo
polje) zárta le. Délen a Közép-Lika-medencét, a Likai-mezőhöz tartozó
Lovináci-mező (Lovinacko polje) határolta el, a Dél-Lika medencétől, az ahhoz
tartozó Gracsácsi-mezőtől.
Lika
szubrégió további része a Gacska-mező. Gacska-mező (Gacko polje) észak Lika karsztvidékének része,
mely mezőt északkeleten a Kis-Kapela-hegység (Mala Kapela), délnyugaton pedig a
Velebit-hegység (Velebit) északi lenyúlása határol („Senj” járás). Átlagosan a
mező 425 m. és 481 m. közti magasságban terül el, közel 80 négyzetkilométeren,
tizenhat kilométer hosszan és tíz kilométer szélességben. A mészkőbe és
dolomitba kialakuló mezőt kavics, homok, agyag folyóvízi lerakodás borítja be.
Legnagyobb kiemelkedése a „Podum” 795. m. magas hegy. Folyó folyócskája a
Gacska (Gacka), fő települése Otocsác (Otocac), mely 1990-ben járást alkotott.[20]
A
szubrégió földrajzi mikrorégiói voltak Unamente (Pounje), Korbava (Krbava) és
maga Lika (Lika), mint mikrorégió.[21]
Korbáva-mező
(Krbava) mikrorégió Lika szubrégió keleti részén terület el
északnyugat-délkelet irányon a Pljesivicsa (Pljesivica) és Kamenica Gorica
(Kamenica Gorica) hegyek[22]
valamint a „Vrebacka straza” hegy közt. Északon a Kiskapela-hegység (Mala
Kapela) zárja le, délen pedig területén az 1990-es évek közigazgatása alapján
„Titova Korenica” járás foglalta el. Korbáva-mező északi részén a Korenica-mező
(Korenicko polje)[23],
melynek területe 10,92 km². A mező 637–662 m tengerszint feletti magasságban
fekszik. 7,6 km hosszú és 2,9 km széles. Délnyugaton a Fehérmezőbe (Bijelo
polje) megy át. A Korbáva-mező nyugati részét a „Podlapacsai-mező” alkotta, mely 657–700 m magasságban
fekszik, 7 km hosszú és 3,2 km széles, területe 9,74 km². A „Podlapacsai-mező” észak-déli
irányban húzódik és dél felé szűkül. Három kisebb mezőből áll (Svrackovo polje,
Jagodnje polje, Budzak), amelyeken az őszi heves esőzések során időszakos tavak
keletkeznek. A mező déli részén folyik a Strumica patak. A települések a mező
szélén fekszenek, északon Svracskovo Szelo (Svrackovo Selo), délen Podlapacsa
(Podlapaca). A mező délkeleti pereme mentén halad át a „Korenica - Krbava –
Bilaj” főút.
Unamente
(Pounje), mikrorégió, az Una folyó völgyét alkotta, melyet három részre
osztottak. Két része érintette Horvátországot, egy Boszniát. A horvát
részt érintő Unamentét két egység alkotta, Felső (Gornja) Unamente, mely
Kelet-Likában volt, valamint Alsó (Donje) Unamente, mely pedig Kelet-Bánságban,
Bán-vévidéken.
Lika
tér-identitásszerkezete alapján a Gacska-medence (Gacka), amit
Brinszki-végvidéknek (Brinski kraj) is neveztek, magába foglalta „Otocki,
Brinjski, Vrhovinski” mikrorégiókat, a Korenicsai-medence (Korenicko polje) és
a Korbávai-medence (Krbavsko polje), amit csak Korbavának (Krbava) hívtak és
amihez tartozott a Likai-középhegység (Sredogorje), magába foglalta „Korenicki,
Udbinski” mikrorégiókat, a Közép-Lika-medence (Srednja Lika) magába foglalta
„Gospicki, Perusicki, Lovinacki” mikrorégiókat, a szubmediterrán Dél-Lika-
medence (Juzna Lika), amihez tartozott a Gracsácsi-medence (Gracacko polje”) magába
foglalta „Gracacki” mikrorégiót, az Unamente (Pounje)[24]
pedig a „Donjilapacki” mikrorégiót.[25]
Lika
szubrégió területén 1990-ig közigazgatásilag „Otocac, Gospic, Titova Korenica,
Donji Lapac, Gracac” járások funkcionáltak. Goszpics (Gospic) járás esetében
megjegyzendő, hogy a Karlopagó (Karlobag) területe (járása), mely 1990-1991-ben
Goszpics járás alá tartozott, már a Velebit-hegység tengerparti területén
terült el, az Horvát-Adria és Tengermellék földrajzi régió, Észak- Horvát
Tengermellék regionális régió Kvárner-tengermellék és Velebit-hegyalja
(Kvarnersko primorje i Velebitsko podgorje) szubrégióban.[26]
Gracsác (Gracac) járás esetében, mely alá tartozott Lovinác területe
megjegyzendő, hogy bár földrajzilag Dél-Lika területének részét képezte, mégis etnikailag
Közép-Lika alá sorolható.[27]
Etnikai
szempontok, kulturális és történelmi nézetek alapján Lika két zónára volt
osztható; Nyugat-Lika és Kelet-Lika.[28]
A keleti zónában „Titova Korenica, Donji Lapac, Gracac”, a nyugatiban „Gospic,
Otocac” járások terültek el. A keleti zónában lévő járásokban a szerb lakosság
többséget képezett a horvátokkal szemben. „Gracac” járásban „Lovinac”
településen és annak környékén „Lovinac, Rok, Licko Cerje, Ricice, Smokric,
Vranik” településeken képzett etnikai tömböt a horvát lakosság. „Korenica”
járásban, annak északi részén alkottak
tömböt a horvátok „Vaganacko polje, Serlic Poljana, Smoljanac, Rodic Poljana,
Rastovaca, Poljanak, Plitvice” és keleti részén, főleg „Udbina” településtől
keletre „Brestane, Podlapaca, Canak, Jagodnje” településeken. Lika nyugati zónájában „Gospic, Otocac, Senj”
járások terültek el. Ezen járásokban viszont már a horvátok alkottak többséget
a helyi szerbekkel szemben. „Senj” járásban egyetlen egy településen laktak
szerbek „Vrzici” faluban a „Velebit” hegységben „Senj-Otocac” közti közlekedési
útvonal mentén. Goszpics (Gospic) járásban, annak északnyugati részén,
„Kosinja” településnél képeztek etnikai tömböt a szerbek „Mlakva, Studenci,
Krs, Lipovo Polje”, valamint Goszpics várostól kelet, délkelet régióban „Licki
Osik, Siroka Kula, Ostrvica, Divoselo, Licki Citluk, Poljari, Ornice, Medak,
Mogoric, Brezik, Kukljic, Drenovac-Raducki, Raduc” lévő településeken. A Lika
keleti zónájában, Otocsác (Otocac)
járásban szintén éltek szerbek néhány településen „Vrhovine, Babin Potok,
Rudopolje, Gornji Vrhovina, Zaluznica, Turjanski, Doljani, Podum, Skare, Glavace,
Dabar, Staro Selo, Drenov Klanac, Srpsko Polje, Ponori, Gorici, Brlog, Rapain
Klanac, Prokike, Vodotec”.
[1]
Dane Pejnovic: Utjecaj prometnog sustava na socijalnogospodarski razvoj i
organizacija prostora licke regije.
[2]
„Gorski Kotar” jelentése magyarul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gorski_kotar
[3] https://hr.wikipedia.org/wiki/Gorska_Hrvatska, Gecan Nina:
Primorsko-goranska i Licko-senjska zupanija: demografska stvarnost / Diplomski
rad, Veljko Rogic: Regionalizacija Gorske Hrvatske. Geografski Glasnik, Godina
1977. Broj 39. https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/dodatni/441070.pdf
[4]
Makrorégiós területi
elhelyezkedésében egységes volt, mint közigazgatási szervezet.
[5] chrome- extension: //
efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/ viewer. html? pdfurl= http% 3A% 2F% 2F www.delnice. hr% 2FDOKUMENTI_ ODLUKE% 2Fplan_ razvoja-
GK.pdf&clen= 1768235&chunk=true
[6] Makrorégiós területi
elhelyezkedésében egységes volt, mint közigazgatási szervezet.
[7] https:// www. enciklopedija. hr/ natuknica. aspx? id= 71235, https:// www. pmf. unizg. hr/_
download/ repository/ GORSKA_ HRVATSKA. ppt
[8]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lika
[9]
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=36503
[10]
Dél-Lika részt magába foglaló Gracsácsi-medencét Zadar megyéhez csatolták, bár
a dél-likai térséghez tartozó területnek számít. Damir Magas: Licki i
Sjevernodalmatinski prostor u kontekstu suvremene regionalizacije Hrvatske. Sveuciliste
u Zadru, Odjel za geografiju, Centar za istrazivanje krsa i priobalja, Kneza Viseslava
9, 23 000 Zadar / University of Zadar, Department of Geography, Centre for
Karst and Coastal ResearchIvan, Suknaic: Mikro-geopolitika i odrzivi razvoj
Like. Studija Slucaja Grada Gorpic. Zagreb Rujan 2018. chrome-extension: //
efaidnbmnnnib pcajpcglclefindmkaj /viewer. html? pdfurl= https%3A% 2F%
2Frepozitorij. fpzg. unizg. hr% 2Fislandora%2 Fobject%2 Ffpzg%253A 713%2F
datastream% 2FPDF%2 Fview&clen=
546360& pdffilename= suknaic_ivan_fpzg_2018_diplo_sveuc.pdf, Lena
Mirosevic, Josip Faricic: Odjel za
geografiju, Sveuciliste u Zadru. Department of Geography, University of Zadar
[11]
https: // www. enciklopedija. hr/
natuknica. aspx?ID= 30284, https: // www. dinarskogorje. com/ b14- velika-kapela.
html,
[12] https: // hu. wikipedia. org/ wiki/
Likai- k%C3 %B6z %C3 %A9phegys %C3 % A9g, https: // www. dinarskogorje. com/
b23- li269ko- sredogorje. html , https:// www.pmf. unizg.hr/_ download/
repository/ GORSKA_HRVATSKA. ppt
[13]
Dél-Lika részt magába foglaló Gracsácsi-medencét Zadar megyéhez csatolták, bár
a dél-likai térséghez tartozó területnek számít. Ivan Suknaic:
Mikro-geopolitika i odrzivi razvoj Like. Studija Slucaja Grada Gorpic. Zagreb
Rujan 2018. chrome-extension: // efaidnbmnnnib pcajpcglclefindmkaj /viewer. html?
pdfurl= https%3A% 2F% 2Frepozitorij. fpzg. unizg. hr% 2Fislandora%2 Fobject%2 Ffpzg%253A
713%2F datastream% 2FPDF%2 Fview&clen=
546360& pdffilename= suknaic_ivan_fpzg_2018_diplo_sveuc.pdf
[14] https://hr.wikipedia.org/wiki/Pounje, https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=49815
[15]
https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=48914
[16] https: // www. pmf. unizg.
hr/_download/ repository/ GORSKA_HRVATSKA. ppt, https: // www. pmf. unizg.
hr/_download/ repository/ GORSKA_HRVATSKA. ppt, http:// www. delnice. hr/ DOKUMENTI_ODLUKE/ plan_razvoja- GK.pdf, https: // www. slideserve.com/sydney-fleming/gorska-hrvatska
[17]
Dél-Lika részt magába foglaló Gracsácsi-medencét Zadar megyéhez csatolták, bár
a dél-likai térséghez tartozó területnek számít. Ivan Suknaic:
Mikro-geopolitika i odrzivi razvoj Like. Studija Slucaja Grada Gorpic. Zagreb
Rujan 2018. chrome-extension: // efaidnbmnnnib pcajpcglclefindmkaj /viewer. html?
pdfurl= https%3A% 2F% 2Frepozitorij. fpzg. unizg. hr% 2Fislandora%2 Fobject%2 Ffpzg%253A
713%2F datastream% 2FPDF%2 Fview&clen=
546360& pdffilename= suknaic_ivan_fpzg_2018_diplo_sveuc.pdf
[18]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Likai-mez%C5%91
[19]
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=36409
[20]
https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=20957
[21]https://www.pilar.hr/wp-content/images/stories/dokumenti/lika/lika_1_mail_r_045.pdf
chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/viewer.html?pdfurl=https%3A%2F%2Fwww.pilar.hr%2Fwp-content%2Fimages%2Fstories%2Fdokumenti%2Flika%2Flika_1_mail_r_045.pdf&chunk=true
[22]
„Pljesavica” hegység. A hegység lényegében Bosznia és Horvátország geográfiai
határán húzódott északnyugat- délkelet irányon „Korenica” és „Lapac” járások
területén.
[23]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Korenica-mez%C5%91
[24]
https://hr.wikipedia.org/wiki/Pounje
[25]
Dane Pejanovic: Geografske osnove identiteta Like. Izvorni znanstveni rad
Geografski odsjek, Prirodoslovno-matematickog
fakulteta, Zagreb. https: //www. pilar. hr/ wp-content/ images/ stories/
dokumenti/ lika/ lika_1_ mail_r_ 045.pdf
[26]
Dane Pejanovic: Geografske osnove identiteta Like. Izvorni znanstveni rad
Geografski odsjek, Prirodoslovno-matematickog
fakulteta, Zagreb.
[27]
Ivan Suknaic: Mikro-geopolitika i odrzivi razvoj Like. Studija Slucaja Grada
Gorpic. Zagreb Rujan 2018.
[28]
LIKA – STUDIJA SLUCAJA - Institut drustvenih znanosti Ivo Pilar
2.3.4.
A Velebit-hegység.
Meg kell emlékeznünk, mielőtt belevágnánk
a Horvát Adria-Tengermellék (Jadranska ili Primorska Hrvatska) földrajzi régióba,
a Horvát-Hegyvidék (Gorska Hrvatska) földrajzi régióban már
többször megemlített Velebit-hegységről. Ez azért is fontos, mert maga a
hegység, mint a Dinaridák egyik legprominensebb horvát tagja, lényegében a határ
a Horvát Adria-Tengermellék és a Horvát-Hegyvidék közt, egyben éghajlat választó
szereppel is felruházva. A Velebit-hegység, mészkő hegyvonulat Horvátország
legnagyobb hegyrendszere közé tartozik, mely magába foglalja az Észak-Velebit
és Paklenica nemzeti parkokat. Száznegyvenöt kilométer hosszan húzódik a horvát
tengerpart mentén az Észak-Horvát Tengermellék „Primorszka-Kvarener” részétől a
Dél-Horvát Tengermellék (Dalmácia) északi részéig, hozzávetőlegesen egy
szélességében, 10-30. km-es tömböt alkotva. A hegység éghajlat választó
szerepet tölt be a meleg, mediterrán jellegű tengerparti rész „Velebit-hegyalja”
(Podvelebit) és a kontinentális Lika közt. A hegyvonulatot nyugaton, az észak-déli
vonalon húzódó adriai „Velebit” tengeri csatorna határolja Zengg (Senj)
várostól, Rovanyszka (Rovanjska) városig. A „Velebit” tenger csatornát a Novszkó
zsdrilo (Novska zdrilo)[1] tengerszoros zárja le,
mely szoros a „Velebit” tengercsatornát a „Novigradsko” tengerrésszel köti
össze. Ez utóbbiba torkollik be Zrmánya (Zrmanja) folyó. A Zrmánya folyó a
Velebit-hegység déli határát alkotja, nyugat-kelet irányba kanyarogva egészen a
Krupa folyóig (Krupa). A Velebit keleti határa, dél-észak irányon a dél-likai Gracsácsi-medencétől
(Gracacko polje”) kezdődik, érintve a Lovinác-mezőt lép be a Közép-Lika-medencébe (Srednja Lika),
ahol lenyúlásaival kapcsolódik a Lika-mezőhöz (Licko polje), mely a vonulat legnagyobb kiterjedésű „mezsdéje ”. A Lika-mező, sík területétől
a keleti határa Velebitnek a Gacska-mezőben folytatódik egészen a hegységet
északon lezáró „Vratnik” tájrészig. A vonulatot északon a „Vratnik” és a
„Senjska draga” szoros határolja egészen Zengg (Senj) tengerparti városkáig. A
hegyvonulat legmagasabb csúcsa a „Vaganski vrh” 1757. méterével. Ezzel ezen
csúcs, Horvátország harmadik legmagasabb magaslata a „Zagore-Dinare”
1831.méteres és a „Biokovo” 1762. méteres csúcsai után. A Velebit-hegyvonulat
négy részre tagolható:
Északi-Velebit (Sjeverni Velebit): „Vratnik-Veliki Alan” hegyrészig
magába foglalva a tengerparti „Jablanac” tájrészt. A zóna szélessége
maximálisan 30. km, hosszúsága pedig maximálisan 30. km.
Közép-Velebit (Srednji Velebit): „Baske Ostarije” résztől a
„Karlobag-Gospic” összekötő út mentén terület el 24. km. hosszan és 20. km
maximális szélességben.
Dél-Velebit (Juzni Velebit): „Mali Alan” hágórésztől magába foglalta
„Obrovac, Lovinac” tájrészeket, 46.km hosszan és 10. km szélességben.
Délkeleti-Velebit (Jugoistocni Velebit): „Zrmanje” folyó kanyonjának
mentét 40.km hosszan.[2]
[1]
https://www.sea-seek.com/en/Nosko-Zdrilo-Maslenicki-Kanal-Zadar,
[2]
https://wikimhu.icu/wiki/Geography_of_Croatia,
https://utazom.com/cikk/horvatorszag-a-velebit-hegyseg
2.4. Horvát Adria-Tengermellék
(Jadranska ili Primorska Hrvatska) földrajzi régió, - Észak-Horvát Tengermellék
(Sjeverno hrvatsko primorje) regionális régiójának szubrégiói:
A Tengermellék vagy Adria földrajzi
régió (Primorska ili jadranska prirodna regija), a továbbiakban Horvát
Adria-Tengermellék (Primorska-Jadranska Hrvatska) az Adria-tenger horvátországi
szárazföldi partvonala, a szigeteket kivéve, 1778 km, melyhez két nagyobb
félsziget is tartozik; Isztria és Peljesác. A szigetvilágával együtt, a
partvonal hossza 5835 km-t tesz ki.[1]
Horvát Adria-Tengermellék (Primorska-Jadranska Hrvatska) földrajzi régióban két
nagyobb öböl található, az egyik a „Kvarner”, mely önálló szub és mikrorégiós
tájrészt is képez, a másik a „Sibenik” öböl. A horvát szigetvilágot 1185
kisebb-nagyobb sziget alkotja, 4057 km. össz partvonallal. Ezen szigetekből
mindössze 66 lakott. A tengerpart legjelentősebb szigete; „Krk, Cres, Brac,
Hvar, Pag, Dugi Otok, Rab”. Az ország tengeri felségvizeinek felszíne 31 067
km². Különleges a Neretva folyó (Neretva) torkolatvidéke, mely mocsaras
deltatorkolattal áramlik be a tengerbe. Egyedi mediterrán jellegű klímája
végett kitűnő termőterület, többek közt narancsot, mandarint és citromot is
megtermelnek a deltarészen.[2]
A Horvát Adria-Tengermellék két regionális régióra oszlott. Egyik volt az
Észak-Horvát Tengermellék (Sjeverno hrvatsko primorje) regionális régió, avagy
Észak-Adria Tengermellék, a másik a Dél-Horvát
Tengermellék (Juzno hrvatsko primorje) regionális régió, avagy Dél-Adria
Tengermellék. Szárazföldi részen az északi tengermellék regionális régiót a
délitől a Zengg (Senj) járás és Zadár (Zadar) járások közti közigazgatási
határ, valamint a Rab-sziget (Rab) és Pág-sziget (Pag) közti járási
közigazgatási határ választotta el.Érdekesség, hogy Rab-sziget járásilag,
közigazgatásilag kiterjedt Pág-sziget északi szegletére (Lun-fok).
Az
Észak-Horvát Tengermellék (Sjeverno hrvatsko primorje)[3]
regionális régió, melyet a szakirodalom Észak-Adria Horvát Tengermelléknek
(Sjeverna Hrvatska Obala) is nevez[4],
magába foglalta Isztriát, az Isztriai-karsztot (Csicsarija „Cicerija”, és Ucska
„Ucka” hegységek) és Brijuni szigetét, a Kvarner-vidéket avagy tengermellékét „Opatija-
Rijeka- Crkvenica- Novi Vinodolski” szárazföldi, kontinentális részével és
„Rab, Krk, Cres, Unije, Susak, Losinj, Mali Losij, Ilovik, Plavnik, Prvic,
Sveti Grgur, Goli Otok” szigetekkel, továbbá a Velebit-hegyalja (Podvelebit)
tengermelléki részt „Senj-Karlobag-Lukovo Sugarje-Babic Draga”” tengerparti
zónával és Pág (Pag) sziget északi részével[5].
Pág sziget esetében megjegyzendő, hogy maga a sziget „Novalja” városka területe,
„Potocnica” halászfaluig 1990-es közigazgatás alapján önálló járást képezett és
Dél-Horvát Tengermellékéhez tartozott. Viszont a sziget északi csücske „Lun”
halászfalu területe közigazgatásilag Ráb (Rab) szigethez tartozott, így mivel
Ráb az Észak-Horvát Tengermellék alá esett, Pág ezen része is. Tehát Észak-Horvát Tengermelléket két alrégió
alkotta; Isztria szubrégió, és Kvárner-öböl tengermellék szubrégió a Velebit-hegyaljával.
Ezen két szubrégió lényegében mikrorégió is volt, de a Velebit-hegyalja
mikrorégióként önálló volt és nem tartozott a Kvárner-vidék avagy tengermelléki
mikrorégióhoz. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a Velebit-hegyalja a
Velebit-hegység részét képezte. A hegység a tengerparti részt választotta el a
belső horvát Lika tájeggységtől. Lényegében az Észak-Horvát Tengermelléken
három mikrorégió foglalt helyet.
2.4.1.
Isztria szubrégiója.
Az isztriai szubrégió és egyben mikrorégió
alá tartozott közigazgatásilag „Buzet, Buje, Porec, Pazin, Rovinj, Pula, Labin”
járások. Isztria szubrégió és Kvárner-vidék avagy tengermellék szubrégió közti
határt a Boljuncsica (Boljuncica) folyócska képzete, mely az Adriába torkolott.
Isztriát két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. A
tengerpartot a Trieszti-karszt és Dinári-hegység karsztos hegylánca, a
Tyityarija (Cicarija) mészkőhegysége és ahhoz társuló Ucska-hegy (Ucka)
választják el Belső-Isztriától, illetve a Kvárnertől. Belső-Isztria elsősorban
alacsonyabb mészkőfennsíkok, dimbes-dombos terület jellemzi, ellenben a
hegyvidékkel, ahol a fehér kopár karszt régió révén „Fehér-Isztriának”
is nevezik a részt. A magas Fehér-Isztria délnyugati részén folyóvölgyekkel
tagolt, vízben gazdag kőzetekből (agyag, homokkő és márga) épült alacsonyabb
terület található. Télen szürke, innen a Szürke-Isztria elnevezés. A félsziget
nyugati és déli tengerpartja mentén elterülő széles öv mészkőfennsíkokból áll
(400-200 m), amelyek a tenger felé lejtenek. A fennsíkokat vörös föld borítja,
ezért Isztria ezen részét Vörös-Isztriának hívják. Isztriához tartozott a
Brijuni szigetek.[6]
2.4.2.
Kvárner-vidék és Velebit-hegyalja szubrégiója.
A Kvárner-tengermellék és Velebit-hegyalja
(Kvarnersko primorje i Velebitsko podgorje) szubrégiót két mikrorégió alkotja,
a Kvárner-vidék tengermellék, valamint Velebit-hegyalja tengermellék.[7]
A Kvárner-vidék tengermellék magába foglalta a Kvárner-öblöt, melyben „Krk,
Cres, Mali Losinj, Rab, Prvic, Plavnik, Sveti Grgur, Goli otok, Unije, Susak,
Ilovik” szigetek helyezkednek el, magába foglalva „Cres, Rab, Krk” járásokat. A
tengermellék szárazföldi, kontinentális része pedig a Boljuncsica (Boljuncica)
folyótól határolódott el Isztria szubrégiótól, magába foglalva Abbázia
(Opatija) járást, Fiume (Rijeka) járást és Cirkvenica (Crikvenica) járást.
Kvárner-vidéket
a Velebit-hegyaljától (Velebitsko podgorje) lényegében Cirkvenica járás
közigazgatási déli határa választotta el. Velebit-hegyaljához tartozott Zengg
(Senj) járás tengerparti nyugati része. A járás keleti része már a
Velebit-hegység keleti gacskói és likai lenyúlásaihoz tartozott, mely már a
belső kontinentális Horvát-Hegyvidék regionális régió részét képezte. Velebit-hegyaljához
tartozott „Cesarica- Karlobag- Lukovo Sugarje- Baric Draga” teleplések menti
tengerparti, nyugati része Goszpics (Gospic) járásnak. A járás keleti része már
a Velebit-hegység keleti likai lenyúlásaihoz tartozott, mely már a belső
kontinentális Horvát-Hegyvidék regionális régió részét képezte. A Velebit-hegyaljához,
de mint mikrorégióhoz tartozott Pág sziget nagyobb része. Ez azért is érdekes
volt, mert maga Págot (Pag) földrajzilag a Velebit-hegyalja tengermellékhez
sorolták, kivéve Pág sziget északi részét. Ezen rész, „Lun” halászfalu területe,
közigazgatásilag Ráb (Rab) szigethez tartozott, mely a Kvárner-vidékhez
kapcsolódik, mint sem a Velebit-hegyaljához. Pág többi része, Pág járáshoz
tartozott, de már nem az Észak-Horvát Tengermellékéhez tartozott, hanem a
délihez. Ebből adódik, hogy az északi és déli tengermelléki regionális régiók
közti határ Pág szigeten keresztül haladt, követve Ráb és Pág járások közti
területi közigazgatási határt. A Velebit-hegyalja esetében tehát fenn állt azon
anomália, hogy a Velebit-hegyalja és tengermellék, mint mikrorégió, az Észak-Horvát
Tengermellékéhez tartozó Zengg (Senj) járás és Goszpics (Gospic) járás tengerparti
részétől húzódott észak-dél irányon egészen a Dél-Horvát Tengermellékéhez
tartozó „Starigrad Paklenica” tengerparti városkáig, eltererülve a Zrmánya
folyó (Zrmanja) torkolatáig, magába foglalva a tengerparti lenyúlását a
Velebit-hegységnek. Maga „Starigrad Paklenica” település és területe Zára
(Zadar) közigazgatási járása alá tartozott az 1990-es adatok alapján. Ebből
adódik, hogy a mikrorégió nemcsak az Észak-Horvát Tengermellék regionális régió
részét képezte, hanem Goszpics (Gospic) járás és Zára (Zadar) járás közti
közigazgatási határtól -mely egyben észak
és dél tengermelléki régionális régiós határ is volt-, a Dél-Horvát
Tengermellék regionális régió részét is.
Mint
említve lett a Velebit-hegység éghajlatválasztó hegyként elhatárolja a belső
kontinentális Horvát-Hegyvidék regionális régió, Gacskó és Lika szubrégióját a
tengerparti mediterrán jellegű Észak-Horvát Tengermellék regionális régió,
Kvárner-vidék és Velebit hegyalja szubrégiójától. Lika szubrégióhoz lényegében
a Velebit középső részének kelet lenyúlása és a déli részének északi lenyúlása tartozott.
A hegység déli részének déli lenyúlása már Dalmáciához tartozott. A Velebit
nyugati lenyúlása az Észak-Horvát Tengermellék regionális régió, Kvárner-vidék
és Velebit hegyalja szubrégió, Velebit-hegyalja mikrorégiója (Velebitsko
podgorje) [8] alá tartozott, mely mikrorégió
Zenggtől (Senj) tartott a Zrmánya folyó (Zrmanja) tengeri torkolatáig.
[1]
forrás: http:// www. geografija. hr/ atlas/ hrvatska/, https: // srednja-
skola. github. io/ geografija/ PDF/ strukovne/ s2/
F2_G2_001_RH_ponavljanje.pdf, http: // hagede. hr/ wp-content/ uploads/ sites/
181/ 2016/ 10/ Sarjanovic_regije_LJS-2016 .pdf,
https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=26390, http:// vozac. tesear. com/ geografske-
regije-hrvatske/, https://geografija.hr/, https: // hu. wikipedia. org/ wiki/
Kateg %C3 %B3ria: Horv%C3% A1torsz%C3%A1g_t%C3%A1jegys%C3%A9gei, https:// www.
enciklopedija. hr/ natuknica. aspx ?id= 13743, Rácz Szilárd: Horvátország
térszerkezete., The spatial structure of Croatia. Tér és Társadalom 30. évf.,
3. szám, 2016 doi:10.17649/TET.30.3.2792
[2]
https://srednja-skola.github.io/geografija/PDF/strukovne/s2/F2_G2_001_RH_ponavljanje.pdf
[3]
https://hsk.com.hr/wp-content/uploads/2017/04/03_opt-9.jpg
[4] Magába foglalta Isztriát, az Isztriai-karsztot
és a Kvarner-öblöt (Kvarnersko primorje), mint mikro régiókat.
[5]
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a9/Croatia_Macroregions.svg
[6] https://hu.wikipedia.org/wiki/%C4%86i%C4%87arija,
https://enciklopedija.hr/natuknica.aspx?ID=28002
[7]
https://enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=34883
[8]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Velebitalja, https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=64114
2.5. Horvát Adria-Tengermellék (Jadranska
ili Primorska Hrvatska) földrajzi régió, - Dél-Horvát Tengermellék (Juzno hrvatsko
primorje) regionális régiójának szubrégiói:
A
Horvát Adria-Tengermellék másik, az északinál nagyobb kiterjedésű regionális
régiója volt a Dél-Horvát Tengermellék (Juzno hrvatsko primorje) regionális
régió, melyet a szakirodalom Dél-Adria Horvát Tengermelléknek (Juzna Hrvatska
Obala)[1]
is nevez, ez utóbbit röviden csak Dalmáciának hívtak.[2]
Dalmácia, Horvátország 11 960 km2 magába
foglaló történelmi és földrajzi, a Dinaridák mészkő vonulatának hegyei által
szabdalt regionális régiója. Északnyugat-délkelet irányban az Adria tenger,
északon a belső kontinentális részen a Horvát-Hegyvidék regionális régió Lika szubrégiója,
a tengerparti részen az Észak-Horvát Tengermellék regionális régió, Kvárner-vidék
avagy tengermellék és Velebit-hegyalja (Kvarnersko primorje i Velebitsko
podgorje) szubrégió, északnyugat-délkelet vonalon Bosznia és Hercegovina, délen
pedig Crna Gora (Montenegró) határolja Dalmáciát.
Dalmáciát
két földrajzilag elkülöníthető része, a tengerpart (tengermellék) és belső, az
az hegyvidéki Dalmácia, vagy a Dalmát-Hegyvidék, avagy „hegymögötti” rész
(Zagora). Zagora történelmi és földrajzi régió
Horvátországban, Közép és Észak-Dalmáciában (a mai „Split-Dalmácia” és „Sibenik-Knin” megye). Történelmi
tekintetben a középkor óta „Zagora” néven illették.[3] A
Dalmát-Hegyvidék (Zagora) földrajzilag százötven kilométer hosszan, észak-dél
irányon, a Krka folyótól (Krka) a
Neretva folyói (Neretva) terjed ki, amelyet a tengermelléki résztől a „Kozjak, Mosor, Omiska
Dinara, Biokovo, Rilic” hegyvonulata választ el.[4]
Zagora azonban mikrorégióként a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb „Sibenik,
Drnis, Solin, Kastela,Trogir” járások területére koncentrálódott össze. Jugoszlávia
megalakulása során a cél volt egész Zagora, mint „Dalmatinska Zagora”
társadalmi-gazdasági fejlődésének fenntartása, ez azonban idővel a már fent
említett járásokban lévő mikrorégióra korlátozódott, mely azért is jöhetett
létre, mert gazdaságilag és társadalmilag a tengerparti „Split-Trogir” zóna
megerősödésével a Dalmát-Hegyvidék belsőbb részéről a lakosság „Sibenik, Drnis,
Solin, Kastela,Trogir” járások területére összpontosult, a többi hegyvidéki
részről. Ezáltal a többi részen csökkent a lakosság, szinte el is tünt és
megindult a lejtőn és megrekedt a gazdasági fejlődés[5].
Mindezek mellett a történelmi és földrajzi Zagora magába foglalta délről
északra haladva „Vrgoracka Krajina, Imotska Krajina, Cetinska Krajina, Kninska
Krajina” mikrorégiókat és magát Zagora mikrorégiót, a már említett „Sibenik,
Drnis, Solin, Kastela,Trogir” járások területén.
Dalmácia
három szubrégióra bontható; Észak-Dalmácia (Sjeverna Dalmacija), Közép-Dalmácia
(Srijedna Dalmacija) és Dél-Dalmácia (Juzna Dalmacija).[6]
Dalmácián, észak-dél irányon a „Dinaridák” hegyvonulat Dinári-Alpok (Dinara) és
azt szegélyező hegyei (Dél-Velebit, Dinara, Kozjak, Svilaja, Mosec, Mosor,
Biokovo, Rilic) húzódott végig. Észak-Dalmáciában az 1990-ig érvénybe lévő
közigazgatás alapján „Pag, Zadar, Obrovac, Benkovac, Bograd na Moru, Sibenik,
Drnis, Knin” járások funkcionáltak. Közép-Dalmáciában „Split, Sinj, Solin,
Kastel, Trogir, Omis, Brac, Imotski, Makarska, Vrgorac, Hvar, Vis” járások
működtek. Dél-Dalmáciában „Ploce, Metkovic, Korcula, Dubrovnik, Lastovo”
járások funkcionáltak.
[1]
Dalmácia tekintetében három tájségységre bontható Észak-Dalmácia,
Közép-Dalmácia és Dél-Dalmácia.
[2]
https://srednja-skola.github.io/geografija/PDF/strukovne/s2/F2_G2_001_RH_ponavljanje.pdf
[3]
https://konferencija.mev.hr/dokumenti/zbornik_konferencija_tisak.pdf
[4]
https: // srednja- skola. github. io/ geografija/ PDF/ strukovne/ s2/ F2_ G2_ 001_
RH_ ponavljanje. pdf, https: // www. enciklopedija. hr/Natuknica.aspx?ID=
13755, https://www.tz-knin.hr/hr/naslovnica/,
[5]
https://konferencija.mev.hr/dokumenti/zbornik_konferencija_tisak.pdf
[6]
NN 106/2017 (31.10.2017.), Strategija prostornog razvoja Republike Hrvatske,
HRVATSKI SABOR, STRATEGIJU PROSTORNOG RAZVOJA REPUBLIKE HRVATSKE, https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=13755
 |
Történelmi
„Zagora”.
2.5.1.
Észak-Dalmácia szubrégiója.
Az Észak-Dalmácia szubrégió esetében az északi elhatárolódása
kelet-nyugati irányon a Horvát-Hegyvidék
regionális régió Unamente (Pounje) szub és mikrorégiótól, lényegében a
Horvát-Hegyvidék regionális régió, Unamente szub és mikrorégiója alá eső
Alsó-Lapács (Donji Lapac) járás és a Dél-Horvát Tengermellék regionális régió,
Észak-Dalmácia szubrégió, Knin-végvidék (Kninska Krajina) mikrorégiójában lévő
Knin járás közti közigazgatási határ mentén húzódott. Az
Észak-Dalmácia szubrégió esetében az
északi elhatárolódása a Horvát-Hegyvidék
regionális régió, Lika szubrégiójának Dél-Lika részétől, pedig a
Horvát-Hegyvidék regionális régió, Lika szubrégiója alá eső Gracsács (Gracac)
járás és a Dél-Horvát Tengermellék (Dél-Adria Tengermellék) regionális régió,
Észak-Dalmácia szubrégió, Bukovica (Bukovica) mikrorégiójában lévő, Obrovác
(Obrovac) járás közti közigazgatási határ mentén húzódott. Ez utóbbi esetében
az átfedéses határzónában a Velebit-
hegység déli tömbje húzódott, és a tömböt délen lezáró Zrmánya folyó
(Zrmanja) völgyrésze „Pozrmanje”, melynek
déli vonala már Észak-Dalmácia részét képezte. Az Észak-Dalmácia szubrégió
esetében az északi elhatárolódása az Észak-Horvát Tengermellék
regionális régiótól, szintén átfedéssel, az északi tengermellékhez tartozó
Goszpics (Gospic) járás és a délihez tartozó Zára (Zadar) járás, valamint az
északi tengermellékhez tartozó Ráb (Rab) és a délihez tartozó Pág (Pag) járás
közigazgatási határán húzódott, a tengeren pedig Pág (Pag) járás és Ráb (Rab)
járás, Zára (Zadar) járás és Cresz (Cres) járás közigazgatási határain.[1]
Az Észak-Dalmácia szubrégió esetében a nyugati
határt, észak-dél irányon az Adria tenger képezte, a horvát fennhatósági
terület határáig. Keleti határát Észak-Dalmácia szubrégiónak a horvát-boszniai
államhatár alkotta észak-dél irányon. Az Észak-Dalmácia szubrégió esetében a
déli elhatárolódása nyugat-keleti irányon a Közép-Dalmácia szubrégiótól a
tengerparti zónában, az északi szubrégióhoz tartozó Szebenikó (Sibenik) járás
és a közép-dalmáciai szubrégióhoz tartozó Trau (Trogir) járás közigazgatási
határa mentén húzódott, a belső dalmáciai részen az északi szubrégió,
Dalmát-Hegyvidék (Zagora)[2] mikrorégió, Drnis (Drnis)
járás és a a közép-dalmáciai szubrégió, Dalmát-Hegyvidék (Zagora) mikrorégió
tengerparti lenyúlásában lévő, Kastela (Kastela) járás közigazgatási határán
húzódott. A további déli határ, az északi szubrégióban lévő, Knin-végvidék (Kninska Krajina)
mikrorégiójában elterülő Knin járás, és a a közép-dalmáciai szubrégióban lévő,
Csetinya-végvidék (Cetinska Krajina)[3]
mikrorégiójában elterülő Sziny (Sinj) járás közti közigazgatási határ mentén
húzódott.[4]
Észak-Dalmácia
szubrégiója magába foglata a tengerparti részt „Privlaka-Rogoznica” közt, és a
szigetvilágot „Pag, Vir, Maun, Olib, Silba, Premuda, Skarda, Ist, Molat,
Zverinac, Ribanj, Sestrunj, Rava, Iz, Dugi Otok, Ugljan, Pasman, Dugi Otok,
Kornat, Murter, Zirje” nagyobb szigeteket és több kisebb szigetet. A szubrégió
lefedett négy mikrorégiót „Kninska Krajina, Zagora, Bukovica, Ravni Kotari” és
egy kisebb részén érintette, a nagyobb részben Közép-Dalmácia szubrégió, Sziny (Sinj)
járásában elterülő Csetina folyó (Cetina) felső és középső folyásán elnyúló Csetinya-végvidék
(Cetinska Krajina) mikrorégió felső forrásvidéki részét is.[5]
2.5.2.
Közép-Dalmácia szubrégiója.
Észak-Dalmácia szubrégióhoz hasonlóan Közép-Dalmáciai területe is két
földrajzi részre volt határolható, a szigeteket is magába foglaló
tengermelléke, és a történelmi és földrajzi „Zagora”, mely vidék háromnegyede
terült el Közép-Dalmáciában és
egynegyede Észak-Dalmáciában.
A Közép-Dalmácia szubrégió
esetében az északi elhatárolódása nyugat-keleti irányon az Észak-Dalmácia
szubrégiótól a tengerparti zónában, az északi szubrégióhoz tartozó Szebenikó (Sibenik)
járás és a közép-dalmáciai szubrégióhoz tartozó Trau (Trogir) járás
közigazgatási határa mentén húzódott, a belső dalmáciai részen az északi
szubrégió, Dalmát-Hegyvidék (Zagora)[6]
mikrorégió, Drnis (Drnis) járás és a a közép-dalmáciai szubrégió, Dalmát-Hegyvidék
(Zagora) mikrorégió tengerparti lenyúlásában lévő, Kastela (Kastela) járás
közigazgatási határán húzódott. Továbbá az északi szubrégió, Dalmát-Hegyvidék
(Zagora)[7]
mikrorégió, Drnis (Drnis) járás és a a közép-dalmáciai szubrégió, Dalmát-Hegyvidék
(Zagora) mikrorégió tengerparti lenyúlásában lévő, Szolin (Solin)) járás
közigazgatási határán húzódott, valamint az északi szubrégióban lévő, Knin-végvidék (Kninska Krajina)
mikrorégiójában elterülő Knin járás, és a a közép-dalmáciai szubrégióban lévő,
Csetinya-végvidék (Cetinska Krajina)[8]
mikrorégiójában elterülő Sziny (Sinj) járás közti közigazgatási határ mentén
húzódott.[9]
A Közép-Dalmácia szubrégió
esetében a nyugati határt, észak-dél irányon az Adria tenger képezte, a horvát
fennhatósági terület határáig, mely magába foglalta „Drvenik, Mali
Drvenik, Brac, Solta, Hvar, Vis, Jabuka, Svitac, Bisevo, Palagruza, Scedro”
szigeteket. Keleti határát Közép-Dalmácia szubrégiónak a horvát-boszniai
államhatár alkotta észak-dél irányon. Közép-Dalmácia szubrégió Dél-Dalmácia
szubrégiótól való déli elhatárolódása
nyugat-keleti irányon a tengerparti zónában a közép-dalmáciai
Makarszka (Makarska) járás és a dél-dalmáciai szubrégió, „Dolina Neretva”
mikrorégióban lévő Plocse (Ploce) járás határán húzódott, valamint a közép-dalmáciai
szubrégió, Dalmát-Hegyvidék (Zagora), „Vrgoracka Krajina” mikrorégióban lévő, Vrgorác
járás és a dél-dalmáciai szubrégió, „Dolina Neretva” mikrorégióban lévő Plocse
(Ploce) járás és Metkovics (Metkovic) járás határán húzódott.
A szubrégió a
tengerparti rész (tengermellék) és szigetvilág mellett, lefedett teljes
mértékben négy mikrorégiót „Cetinska Krajina, Omiska Krajina, Imotska Krajina,
Vrgoracka Krajina” és egy kisebb részén érintette, a nagyobb részben Észak-Dalmácia
szubrégióban elterülő „Zagora” mikrorégiót- „Solin” járás területén-.
Közép-Dalmáciában van a dalmát tengerpart fővárosa Szplit (Split), mely erős,
fejlett aglomerációval rendelkezik, ide orientálva a közép-dalmáciai népesség
nagyobb részét.
2.5.3.
Dél-Dalmácia szubrégiója.
Dél-Dalmácia szubrégió esetében a terület a tengermellék részét
képezte, melyet megszakított a Bosznia és Hercegovinához tartozó pár
kilométernyi kontinentális zseb, mely kiért az Adriáig.
Ez a Boszniához tartozó rész szakította
ketté Dél-Dalmácia szubrégiót, melynek északi része képezte a Neretva-medence (Dolina
Neretva), vagy torkolatvidék mikrorégióját Dél-Dalmáciának, a boszniai
területtől délre eső rész pedig a Dél-Dalmát (Juzna Dalmacija) mikrorégiót,
mely magába foglalta a Peljesác-félszigetet (Peljesac) és „Korcula, Susac,
Lastovo, Mljet, Sipan, Olipa, Jakljan, Lopud, Kolocep, Lokrum” szigeteket.
Dél-Dalmácia szubrégió, Közép-Dalmácia
szubrégiótól való északi elhatárolódása nyugat-keleti irányon a tengerparti
zónában a közép-dalmáciai Makarszka (Makarska) járás és a dél-dalmáciai
szubrégió, „Dolina Neretva” mikrorégióban lévő Plocse (Ploce) járás határán
húzódott, valamint a közép-dalmáciai szubrégió, Dalmát-Hegyvidék (Zagora),
„Vrgoracka Krajina” mikrorégióban lévő, Vrgorác járás és a dél-dalmáciai
szubrégió, „Dolina Neretva” mikrorégióban lévő Plocse (Ploce) járás és
Metkovics (Metkovic) járás határán húzódott. A Dél-Dalmácia szubrégió
esetében a nyugati határt, észak-dél irányon az Adria tenger képezte, a horvát
fennhatósági terület határáig. Keleti határát Dél-Dalmácia szubrégiónak a
horvát-boszniai államhatár alkotta észak-dél irányon. A déli határt a
horvát-montenegrói államhatár képezte.[10]
[1]
https://enciklopedija.hr/struke.aspx?struka=geh
[2]
https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=13755
[3]
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=11353
[4]
https://enciklopedija.hr/struke.aspx?struka=geh
[5] https: //enciklopedija.hr/ struke.aspx?struka=geh, https: //www. enciklopedija.hr/ Natuknica.aspx?ID=51998, https: //www. enciklopedija. hr/ Natuknica.
aspx?ID= 10085, https: //www. tz- knin.hr/hr/ naslovnica/, https: //www. sea- seek. com/ en/
Nosko- Zdrilo- Maslenicki- Kanal- Zadar, https: //hr. wikipedia. org/ wiki/
Kategorija: Hrvatske_regije, https: // www. enciklopedija. hr/
Natuknica. aspx?ID=
13755
[6]
https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=13755
[7]
https://www.enciklopedija.hr/natuknica.aspx?id=13755
[8]
https://www.enciklopedija.hr/Natuknica.aspx?ID=11353
[9]
https://enciklopedija.hr/struke.aspx?struka=geh
[10]
https://hr.wikipedia.org/wiki/Kategorija:Hrvatske_regije, https://enciklopedija.hr
 |
kép forrás: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/viewer.html?pdfurl=https%3A%2F%2Fsrednja-skola.github.io%2Fgeografija%2FPDF%2Fstrukovne%2Fs2%2FF2_G2_001_RH_ponavljanje.pdf&clen=4816827&chunk=true
 |
Regionális
régiók. kép forrás: https://sway.office.com/WuKCIF48KgQZ4EK4?ref=Link
 |
forrás:Wikipedia, https://edutorij.e-skole.hr/share/proxy/alfresco-noauth/edutorij/api/proxy-guest/0f959e7d-cd12-413c-adce-29e1ac8a4596/regije-hrvatske-odraz-prostora-i-drustva.html
 |
Regionális
régiók.
|
forrás:
Koprivnjak, Wendy: Uloga
ESI fondova u turističkom razvoju Osjeckobaranjske zupanije. |
 |
forrás:Wikipedia
 |
Horvátország domborzata,
forrás:Wikipedia
HORVÁTORSZÁG
(Regionális és területi struktúra
1945-1997.)
1. KÖRZETEK ÉS KERÜLETEK.
A II. Világháborút követően az 1940-es évek
végétől, az ezerkilencszázötvenes évek közepéig (1955.) Jugoszlávia, horvát
tagköztársasága -ahogy a többi
tagköztársaság- úgynevezett körzetekbe „oblast” rendeződtek
közigazgatásilag, melyek alá kerületek „kotar” – később, mint járások „opcina”- tartoztak. Hat körzet és önálló
adminisztratív területként „Grad Zagreb”[1];
- „oblast Osijek”:
- „kotar
Beli Manastir”
- „kotar Osijek”,
- „kotar Vukovar,
- „kotar Vinkovci”,
- „kotar Zupanja”,
- „kotar Slavonski
Brod”,
- „kotar Dakovo”,
- „kotar Nasice”,
- „kotar Valpovo”,
- „kotar Donji
Miholjac”,
- „kotar Orahovica”,
- „kotar Podravska
Slatina”,
- „kotar Slavonska
Pozega”,
- „kotar Nova
Gradiska”
- „oblast Bjelovar”:
- „kotar
Bjelovar”
- „kotar
Koprivnica”
- „kotar
Krizevci”
- „kotar
Durdevac”
- „kotar
Virovitica”
- „kotar
Grubisno Polje”
- „kotar
Daruvar”
- „kotar
Pakrac”
- „kotar
Garesnica”
- „kotar
Cazma”
- „kotar Ludbreg”
- „oblast Zagreb”:
- „kotar
Varazdin”
- „kotar
Prelog”
- „kotar
Cakovec”
- „kotar
Ivanec”
- „kotar Vrbovec”
- „kotar Krapina”
- „kotar
Zlatar Bistrica”
- „kotar
Pregrada”
- „kotar
Klanjec”
- „kotar
Donja Stubica”
- „kotar
Zelina”
- „kotar Grad
Zagreb”
1927-től
1944-ig adminisztrációs területe csak Zágráb városra terjedt ki, mellette
önálló adminisztrációs terület volt, a mai Zágráb főváros agglomerációja;
„Podsused, Sestine, Stanjevac, Markusavec, Vrapce, Granesina, Remetinec (Novi
Zagreb)”, 1945-1952. közt „Grad Zagreb” alá sorolták „Podsused, Sestine,
Stanjevac, Markusavec, Vrapce”, majd 1952-1955. közt „Granesina, Remetinec
(Novi Zagreb)” területét.
-(1992-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag)
- „kotar
Samobor”
-(1981-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag)
- „kotar Velika
Gorica”
-(1974-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag)
-„kotar
Zapresic”
-(1974-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag)
- „kotar
Sesvete”
-(1981-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag)
- „kotar Vrbovec”
- „kotar Jastrebarsko”
- „kotar Sisak”
- „kotar Novska”
- „kotar Kostajnica”
- „kotar
Dvor”
- „kotar
Petrinja”
- „kotar
Kutina”
- „oblast Karlovac”:
- „kotar
Glina”
- „kotar
Karlovac”
- „kotar
Vrginmost”
- „kotar
Vojnic”
- „kotar
Ogulin”
- „kotar Slunj”
- „kotar
Brinje”
- „kotar
Otocac”
- „kotar
Perusic”
- „kotar
Gospic”
- „kotar
Titova Korenica”
-Korenica esetében a „Titova” („Josip Broz
Tito” jugoszláv forradalmár és államfőről elnevezve) előnév hozzáadására,
1946-tól került sor[2].
- „kotar Gracac”
- „kotar
Donji Lapac”
- „kotar Udbina”
- „oblast Rijeka”:
- „kotar
Delnice”
- „kotar
Rijeka”
- „kotar
Buzet”
- „kotar Porec”
- „kotar Pazin”
- „kotar Labin”
- „kotar Rovinj”
- „kotar Pula”
- „kotar Opatija”
- „kotar Cres-Losinj”
- „kotar Krk”
- „kotar Pag”
- „kotar Crikvenica”
- „kotar Senj”
- „oblast Dalmacija”:
- „kotar
Zadar”
- „kotar
Zadarski otoci
(Vir, Maun, Olib, Silba, Premuda, Skarda,
Ist, Molat, Zverinac, Ribanj, Sestrunj, Rava, Iz, Dugi Otok, Ugljan, Pasman,
Dugi Otok)
- „kotar
Benkovac”
- „kotar
Sibenik”
- „kotar
Knin”
- „kotar
Drnis”
- „kotar
Sinj”
- „kotar
Split”
- „opcina
Brac”
- „opcina
Hvar”
- „opcina Vis”
- „kotar
Imotski”
- „kotar
Makarska”
- „kotar
Metkovic”
- „kotar
Korcula”
- „kotar
Dubrovnik”
[1] Stanko Zuljic: Regionalno i teritorijalno
ustrojstvo Hrvatske u razdoblju... Ekonomski Pregled, 52 (1-2) 3-28 (2001).,
[2]
https://www.matica.hr/media/uploads/knjige/radelic_hrvatska_u_jugoslaviji.pdf
2. KERÜLETEK ÉS JÁRÁSOK.
1955-re újabb
adminisztrációs, közigazgatási reform és területi-politikai reorganizáció révén, a
körzetek (oblast) kerületekre „kotar” módosultak; „Osijek, Vinkovci, Slavonski
Brod, Nasice, Slavonska Pozega, Virovitica, Daruvar, Nova Gradiska, Koprivnica,
Bjelovar, Kutina, Cakovec, Varazdin, Krizevci, Krapina, Zagreb, Sisak,
Karlovac, Ogulin, Rijeka, Pula, Gospic, Zadar, Sibenik, Split, Makarska,
Dubrovnik”[1].
- „kotar Osijek” alá összevonva: „Beli Manastir,
Osijek, Valpovo, Dakovo”.
- „kotar Vinkovci” alá összevonva: „Vukovar,
Vinkovci, Zupanja”.
- „kotar Slavonski Brod”
- „kotar Nasice” alá összevonva: „Nasice, Orahovica, Donji
Miholjac”.
- „kotar Slavonska Pozega”
- „kotar Virovitica” alá
összevonva: „Podravska Slatina, Virovitica”.
- „kotar Daruvar” alá összevonva: „Grubisno Polje, Daruvar,
Pakrac”.
- „kotar Nova Gradiska” alá
összevonva: „Nova Gradiska, Novska”.
- „kotar Koprivnica” alá összevonva: „Koprivnica”
és „Durdevac” egy része.
- „kotar Bjelovar” alá összevonva: „Bjelovar”, és
„Cazma” egy része.
- „kotar Kutina” alá összevonva: „Kutina,
Garesnica, „Cazma” egy része (később
Ivanic-grad)
- „kotar Cakovec” alá összevonva: „Cakovec,
Prolog”.
- „kotar Varazdin” alá összevonva: „Ivanec,
Varazdin, Ludbreg” és „Zelina” északi része.
- „kotar Krizevci” alá összevonva: „Krizevci,
Vrbovec”.
- „kotar
Krapina” alá összevonva: „Krapina, Pregrada, Zlatar, Donja
Stubica, Klanjec”.
- „kotar Zagreb”
alá összevonva: „Zagreb, Zapresic, Sesvete, Samobor, Jastrebarsko, Velika
Gorica, Dugo Selo”.[2]
- „kotar Sisak”
alá összevonva: „Sisak, Glina, Petrinja, Dvor, Kostajnica”.
- „kotar
Karlovac” alá összevonva:”Karlovac, Vojnic, Vrginmost, Slunj”.
- „kotar Ogulin”
alá összevonva: „Ogulin” és „Delnice” járás keleti része (később Vrbovsko)
- „kotar Rijeka” alá összevonva: „Rijeka, Opatija, Cres,
Krk, Rab, Crikvenica, Senj” és „Delnice” nyugati része.
- „kotar Pula” alá összevonva: „Buzet, Porec, Buje,
Pazin, Labin, Pula”.
Itt meg
kell említeni „Buje” adminisztrációs területét, hiszen a terület 1955-ig különleges
igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott. Az első
világháborút követően Isztria területe a rapallói szerződés alapján az akkori
Olasz Királysághoz került. A második világháború során, 1943-ban kapituláltak
az olaszok, ezért Isztria német megszállás alá került 1945-ig. A második
világháború után a párizsi békeszerződés alapján Isztria, az akkori Jugoszlávia
alá rendelték, így az álam részét képezte, kivéve „Buje” területét, mely 1954-ig
speciális igazgatási zónaként az olasz Trieszt város „B” zónához tartozott 1955-ig.
1955-től megkapta Jugoszlávia és ennek értelmében „Buje” jugoszláv közigazgatás
alá kerülhetett.[3]
- „kotar Gospic” alá összevonva: „Gospic, Brinje,
Otocac, Titova Korenica, Udbina, Donji Lapac, Perusic, Gracac”.
- „kotar Zadar” alá összevonva: „Zadar, Zadarski
otoci, Benkovac”.
- „kotar Sibenik” alá összevonva: „Sibenik,
Drnis, Knin”.
- „kotar Split” alá összevonva: „Split, Sinj,
Brac, Hvar, Vis”.
- „kotar Makarska” alá összevonva: „Makarska,
Imotski, Metkovic”
- „kotar Dubrovnik” alá összevonva: „Dubrovnik,
Korcula”.
- „Grad Zagreb”
Zágráb
főváros és agglomerációja; „Podsused, Sestine, Stanjevac, Markusavec, Vrapce,
Granesina, Remetinec (Novi Zagreb), Granesina, Remetinec (Novi Zagreb)” területe.[4]
[1] Stanko Zuljic: Regionalno i teritorijalno
ustrojstvo Hrvatske u razdoblju... Ekonomski Pregled, 52 (1-2) 3-28 (2001).,
[2] „kotar Dugo Selo” (1992-től Zágráb adminisztráció része
közigazgatásilag), „kotar Samobor” (1981-től Zágráb adminisztráció része
közigazgatásilag), „kotar Velika Gorica” (1974-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „kotar Zapresic”, (1974-től Zágráb adminisztrációe közigazgatásilag), „kotar Sesvete” (1981-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag).
[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Buje,
https://buje.hr/
[4] „kotar Dugo Selo” (1992-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „kotar Samobor” (1981-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „kotar Velika Gorica” (1974-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „kotar Zapresic”, (1974-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „kotar Sesvete” (1981-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag).
Az
ezerkilencszázhatvanas években (1962-től) újabb közigazgatási reformizáció révén a huszonhét
kerületet (kotar), nyolc nagyobb kerületre (kotar) bontották, vonták össze. Az
1967-ben hozott új közigazgatás alapján a korábbi kisebb kerületeket (kotar)
felszámolták és elfogadott alkotmánytörvénnyel a kerületeket járásokká (opcina)
avanzsálták. A nyolc nagy kerület „kotar”, így magába foglalta a korábbi kisebb
kerületeket, melyeket járásnak (opcina) neveztek. A járások esetében történtek
területi módosítások, létrejöttek új járások korábbi kerületekből leválasztott
területen, vagy új területi határok jöttek létre egyes korábbi kerületek, új
nevén járásokban[1]:
- „kotar Osijek” (összevonva kerületek
„kotar” „Osijek, Vinkovci, Slavonski Brod, Nasice, Slavonska Pozega, Nova Gradiska”):
- „opcina Beli
Manastir”
- „opcina
Valpovo”
- „opcina
Osijek”,
- „opcina Vukovar,
- „opcina Vinkovci”,
- „opcina Zupanja”,
- „opcina Slavonski
Brod”,
- „opcina Dakovo”,
- „opcina Nasice”,
- „opcina Valpovo”,
- „opcina Donji
Miholjac”,
- „opcina Orahovica”,
- „opcina Podravska
Slatina”,
- „opcina Slavonska
Pozega”,
- „opcina Nova
Gradiska”
- „kotar Bjelovar” (összevonva kerületek
„kotar” „Virovitica, Daruvar, Koprivnica, Bjelovar, Krizevci, Kutina -egy része-,”):
- „opcina
Bjelovar”
- „opcina
Koprivnica”
- „opcina
Krizevci”
- „opcina
Durdevac”
- „opcina
Virovitica”
- „opcina
Grubisno Polje”
- „opcina
Daruvar”
- „opcina
Pakrac”
- „opcina
Garesnica”
- „opcina
Cazma”
- „opcina
Vrbovec”
- „kotar Varazdin” (összevonva kerületek
„kotar” „Varazdin, Cakovec”):
- „opcina
Varazdin”
- „opcina
Cakovec”
- „opcina
Ludbreg”
- „opcina
Ivanec”
- „opcina Novi Marof”
(létrejött „opcina Novi Marof”, „kotar Varazdin,
kotar Zelina” területéből kiváló részen[2])
-„kotar Zagreb” (összevonva kerületek „kotar”
„Zagreb,
Krapina”):
- „opcina Zagreb”
- „opcina Samobor”
(1981-től
Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag)
- „opcina Velika Gorica”
(1974-től
Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag),
- „opcina Zapresic”
(1974-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag),
- „opcina Sesvete”
(1981-től
Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag)
- „opcina Dugo Selo”
(1992-től
Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag)
- „opcina Krapina” - (Krapina alá sorolták 1962-től az 1955-ben létrejött
„Pregrada” kerületet „kotar”. „Pregrada” 1978-tól ismét kivált Krapina alól és
önálló járásként funkcionált tovább)[3]
- „opcina Klanjec”
- „opcina Zabok”
(létrejött „opcina
Zabok”, „kotar Krapina, kotar Pregrada” területéből kiváló részen)[4]
- „opcina
Donja Stubica”
- „opcina
Zelina”
- „opcina
Zlatar Bistrica”
- „opcina
Jastrebarsko”
-„kotar Sisak” (összevonva kerületek
„kotar” Sisak, Kutina”):
- „opcina
Sisak”
- „opcina
Novska”
- „opcina
Kostajnica”
- „opcina
Dvor”
- „opcina
Glina”
- „opcina
Petrinja”
- „opcina Kutina”
- „opcina Ivanec Grad”
(létrejött
„opcina Ivanec-grad”, „kotar Cazma, kotar Dugo Selo” területéből kiváló részen)[5]
-„kotar Karlovac” (összevonva
kerületek „kotar” „Karlovac, Ogulin, Gospic”):
- „opcina Ozalj”
(létrejött
„opcina Ozalj”, „kotar Karlovac” területéből kiváló részen)[6]
- „opcina Karlovac”
- „opcina Vrginmost”
- „opcina Vojnic”
- „opcina Duga Resa”
(létrejött
„opcina Duga Resa”, „kotar Karlovac, kotar Vojnic, kotar Ogulin” területéből
kiváló részen)[7]
- „opcina Vrbovsko”[8]
(létrejött
„opcina Vrbovsko”,
„kotar Delnice, kotar Ogulin” területéből kiváló részen)
- „opcina
Slunj”
- „opcina
Otocac”
(egyesült „kotar
Brinje, kotar Otocac” és létrejött „opcina Otocac”)
- „opcina
Titova Korenica”
(egyesült „kotar
Titova Korenica, kotar Udbina” és létrejött „opcina Titova Korenica”)
- „opcina
Gospic”
(egyesült „kotar
Perusic, kotar Gospic” és létrejött „opcina Gospic”)
- „opcina Donji
Lapac”
- „opcina
Gracac”
-„kotar Rijeka” (összevonva kerületek
„kotar” „Rijeka, Pula”):
- „opcina
Rijeka”
- „opcina Cabar”
(létrejött „opcina Vrbovko”, „kotar Delnice”
területéből kiváló részen)
- „opcina
Delnice”
- „opcina Opatija”
- „opcina Crikvenica”
- „opcina Senj”
- „opcina Rab”
- „opcina Cres”
- „opcina Krk”
- „opcina Pag”
Korábbi pulai (Pula) kerület „kotar Pula”
-1955-1967.közt- beintegrálódott 1967-ben a „kotar Rijeka” alá:
- „opcina Buzet”
- „opcina Buje”[9]
- „opcina
Porec”
- „opcina
Pazin”
- „opcina
Rovinj”
- „opcina
Pula”
- „opcina
Labin”
-„kotar Split” (összevonva kerületek „kotar”
„Zadar,
Sibenik, Split, Makarska, Dubrovnik”)[10]:
- „opcina Zadar”
- „opcina Obrovac”
(létrejött
„opcina Obrovac”, „kotar Benkovac” területéből kiváló részen)[11]
- „opcina Benkovac”
- „opcina Biograd na Moru”
(létrejött
„opcina Biograd na Moru”, „kotar Zadar” területéből kiváló részen)[12]
- „opcina Sibenik”
- „opcina Knin”
- „opcina Drnis”
- „opcina Sinj”
- „opcina Trogir”
(létrejött „opcina Trogir”, és „opcina Omis”,
„kotar Split” területéből kiváló részen)
- „opcina Split”
- „opcina Brac”
- „opcina Hvar”
- „opcina Vis”
- „opcina Omis”
(létrejött
„opcina Omis”, és „opcina Omis”, „kotar Split” területéből kiváló részen)
- „opcina Imotski”
- „opcina Makarska”
- „opcina Vrgorac”
(létrejött „opcina Vrgorac”, „kotar Imotski,
kotar Makarska, kotar Metkovic” területéből kiváló részen)
- „opcina Metkovic”
A második világháború utáni években jött létre Plocsé,
mint kikötő. Ezt követően a növekvő lakosság révén településsé fejlődött. 1950-ben
Plocse (Ploce) átnevezésre került Kardeljevó (Kardeljevo) névre. Ezen a néven
1954-ig funkcionált, majd újra Plocsé lett. 1962-1968. közt Plocsé Metkovics
(Metkovic) járás (korábban kerület „kotar”) részét képezte. 1980.02.02-től
Plocsé ismét Kardeljevó néven került a közigazgatásba, mely néven 1990.11.10-ig
nevezték, aztán ismételten Plocsé lett. Plocsé, mint Kardeljevó 1968-tól vállt
le Metkovics járásból és lett önálló járás (opcina). [13]
- „opcina
Korcula”
- „opcina
Dubrovnik”
- „opcina Lastovo”
(létrejött „opcina Lastovo”, „kotar Korcula”
területéből kiváló részen)
-„Grad Zagreb” Zágráb főváros és agglomerációja;
„Podsused, Sestine, Stanjevac, Markusavec, Vrapce, Granesina, Remetinec (Novi
Zagreb), Granesina, Remetinec (Novi Zagreb)” területe.
[1] Stanko Zuljic: Regionalno i teritorijalno
ustrojstvo Hrvatske u razdoblju... Ekonomski Pregled, 52 (1-2) 3-28 (2001).,
[2] http://www.dgit.hr/index.php?clsid=pov
[3]
https://www.pregrada.hr/sites/default/files/Plan%20razvoja%20Grada%20Pregrade%202021-2027.pdf
[4]
https://daz.hr/historijat-fonda-hr-dazg-916-skupstina-opcine-samobor-1963-1991/
[5]
https://daz.hr/historijat-fonda-hr-dazg-916-skupstina-opcine-samobor-1963-1991/
[6] HR-DAKA-418,Narodni odbor opcine Ozalj, NOO
Ozalj,1952-1963.,1955-1963
[7]
https://daz.hr/historijat-fonda-hr-dazg-916-skupstina-opcine-samobor-1963-1991/
[8] Monografija Opcina Vrbovsko", Skolska
knjiga Zagreb 1984.
[9] Itt meg kell említeni „Buje” adminisztrációs
területét, hiszen a terület 1955-ig különleges igazgatási területként
átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott. Az első világháborút követően
Isztria területe a rapallói szerződés alapján az akkori Olasz Királysághoz
került. A második világháború során, 1943-ban kapituláltak az olaszok, ezért
Isztria német megszállás alá került 1945-ig. A második világháború után a
párizsi békeszerződés alapján Isztria, az akkori Jugoszlávia alá rendelték, így
az álam részét képezte, kivéve „Buje” területét, mely 1954-ig speciális
igazgatási zónaként az olasz Trieszt város „B” zónához tartozott 1955-ig.
1955-től megkapta Jugoszlávia és ennek értelmében „Buje” jugoszláv közigazgatás
alá kerülhetett. https://hu.wikipedia.org/wiki/Buje, https://buje.hr/
[10]
https://www.dazd.hr/attachment/preview/5c657cb30987c/dazd-141-kno-i-no-kotara-zadar.pdf
[11]
http://arhinet.arhiv.hr/details.aspx?ItemId=3_5907
[12] http://arhinet.arhiv.hr/details.aspx?ItemId=3_5907,
http://arhinet.arhiv.hr/details.aspx?ItemId=3_12669
http://arhinet.arhiv.hr/details.aspx?ItemId=4_47
[13] https:// hrcak.srce.hr/ file/ 141450, https:// ploce.hr/ wp- content/ uploads/2020/05/
strategija- razvoja-2022.pdf, https://hr. wikipedia. org/
wiki/Plo%C4%8De, https: //hrcak.srce.hr/file/213766, https: //dzs. gov.hr/, https://hrcak.srce.hr/file/58734, https://hrcak.srce.hr/file/176983, Zdenko
Radelic: Hrvatska u Jugoslaviji 1945. -1991. od zajedništva do razlaza. Zagreb,
2006.,
3. KÖZÖSSÉGI JÁRÁSOK ÉS ALJÁRÁSOK.
1967-ben a kerületeket (kotar) felszámolták és elfogadott alkotmánytörvénnyel a kerületeket a járásokká (opcina) avanzsálták. Az átalakulás során az 1974-es alkotmány kötelezte a járásokat (opcina), hogy közösségeket alkossanak (zajednica opcina „ZO”). Jugoszlávia horvát szocialista szövetségi tagállamának közigazgatási területei 1974-től 1990. július 25-ig közösségi járásokba rendeződtek (Zajednica opcina), mely közösségi járások több járásközponthoz kapcsolódó aljárást (opcina) foglalt magába. Maga a horvát főváros Zágráb és járási területe, úgynevezett városi közösségi járásként „Gradska zajednica opcina Zagreb” működött. Első ciklusban 1974-től 1986.12.31-ig az alábbi közösségi járások és alárendelt aljárások (opcina) funkcionáltak a „Gradska zajednica opcina Zagreb” városi közösségi járással együttesen20:
-„Zajednica opcina Bjelovar”:
- „opcina Bjelovar”
- „opcina Koprivnica”
- „opcina Krizevci”
- „opcina Durdevac”
- „opcina Virovitica”
- „opcina Grubisno Polje”
- „opcina Daruvar”
- „opcina Pakrac”
- „opcina Garesnica”
- „opcina Cazma”
-„Zajednica opcina Gospic”:
- „opcina Otocac”
- „opcina Titova Korenica”
- „opcina Gospic”
- „opcina Donji Lapac”
- „opcina Gracac”
-„Zajednica opcina Karlovac”:
- „opcina Ozalj”
- „opcina Karlovac”
- „opcina Vrginmost”
- „opcina Vojnic”
- „opcina Duga Resa”
- „opcina Slunj”
-„Zajednica opcina Osijek”:
- „opcina Beli Manastir”
- „opcina Osijek”
- „opcina Vukovar”
- „opcina Vinkovci”
- „opcina Zupanja”
- „opcina Dakovo”
- „opcina Valpovo”
- „opcina Donji Miholjac”
- „opcina Podravska Slatina”
- „opcina Nasice”
- „opcina Orahovica”
- „opcina Slavonska Pozega”
- „opcina Nova Gradiska”
- „opcina Slavonski Brod”
-„Zajednica opcina Rijeka”:
- „opcina Rijeka”
- „opcina Cabar”
- „opcina Delnice”
- „opcina Vrbovsko”
- „opcina Ogulin”
- „opcina Opatija”
- „opcina Crikvenica”
- „opcina Senj”
- „opcina Rab”
- „opcina Cres”
- „opcina Krk”
- „opcina Pag”
- „opcina Buzet”
- „opcina Buje”
- „opcina Porec”
- „opcina Pazin”
- „opcina Rovinj”
- „opcina Pula”
- „opcina Labin”
-„Zajednica opcina Sisak”:
- „opcina Sisak”
- „opcina Novska”
- „opcina Kostajnica”
- „opcina Dvor”
- „opcina Glina”
- „opcina Petrinja”
-„Zajednica opcina Split”:
- „opcina Zadar”
- „opcina Obrovac”
- „opcina Benkovac”
- „opcina Biograd na Moru”
- „opcina Sibenik”
- „opcina Knin”
- „opcina Drnis”
- „opcina Sinj”
- „opcina Trogir”
- „opcina Split”
- „opcina Brac”
- „opcina Hvar”
- „opcina Vis”
- „opcina Omis”
- „opcina Imotski”
- „opcina Makarska”
- „opcina Vrgorac”
- „opcina Ploce”
- „opcina Metkovic”
- „opcina Korcula”
- „opcina Dubrovnik”
- „opcina Lastovo”
-„Zajednica opcina Varazdin”:
- „opcina Varazdin”
- „opcina Cakovec”
- „opcina Ludbreg”
- „opcina Ivanec”
- „opcina Novi Marof”
-„Zajednica opcina Zagreb”:
- „opcina Pregrada”. 1955-ben jött létre „Pregrada”, mint kerület „kotar”. 1962-ben a kerületeket megszüntették, helyettük járások (opcina) alakultak meg, egyes korábbi kerületek egy másik kerületből létrejövő járásba integrálódtak. Így volt ez „Pregrada” kerület esetében is, melyet Krapina járás alá sorolták 1962-től. „Pregrada” 1978-tól ismét kivált Krapina alól és önálló járásként funkcionált tovább.21
- „opcina Klanjec”
- „opcina Zabok”
- „opcina Donja Stubica”
- „opcina Sveti Ivan Zelina”
- „opcina Dugo Selo”- (1992-től „Zagreb” járáshoz csatolva)-
- „opcina Ivanec Grad”
- „opcina Vrbovec”
- „opcina Krapina”
- „opcina Zlatar Bistrica”
- „opcina Kutina”
- „opcina Jastrebarsko”
-„Gradska zajednica opcina Zagreb”: „Grad Zagreb GZO”
Zágráb főváros és agglomerációja; „Podsused, Sestine, Stanjevac, Markusavec, Vrapce, Granesina, Remetinec (Novi Zagreb), Granesina, Remetinec (Novi Zagreb)” területe. 1974-től GZO Zágráb járáshoz csatolják Zapresic, Velika Gorica” járásokat, majd 1981-től pedig „Sesvete, Samobor” járásokat is. 22
20 https: // repozitorij. pmf. unizg. hr/ islandora/ object/ pmf%3A5657/ datastream/ PDF/ view, https:// en. wikipedia. org/ wiki/ File: Zajednice_op% C4%87ina_od_1987-01-01_do_1990-07-25.png, https:// hr.wikipedia. org/ wiki/ Zajednica_op%C4%87ina, https:// narodne- novine .nn. hr/ clanci/ sluzbeni/ 1990_07_31_611. html, Stanko Zuljic: Regionalno i teritorijalno ustrojstvo Hrvatske u razdoblju... EKONOMSKI PREGLED, 52 (1-2) 3-28 (2001)., https:// hrcak. srce. hr/ file/ 45011, https:// www. matica .hr/ media/ uploads/ knjige/ radelic_ hrvatska_u_jugoslaviji .pdf, Zdenko Radelic: Hrvatska u Jugoslaviji 1945. -1991. od zajedništva do razlaza. Zagreb, 2006.
21 https://www.pregrada.hr/sites/default/files/Plan%20razvoja%20Grada%20Pregrade%202021-2027.pdf
22 „opcina Dugo Selo” (1992-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „opcina Samobor” (1981-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „opcina Velika Gorica” (1974-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „opcina Zapresic”, (1974-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag), „opcina Sesvete” (1981-től Zágráb adminisztráció része közigazgatásilag).
Jugoszlávia horvát szocialista szövetségi tagállamának közigazgatási rendszerében, a járások, járási közösségek területi elosztásában 1987. május 26-tól, Zágráb városi közösségi járás esetében 1986. december 30-tól reformizáció került végrehajtásra. Ennek során 1990. július 25-ig a közösségi járások (Zajednica opcina), és alárendeltségükbe tartozó aljárások (opcina), valamint a horvát főváros Zágráb és járási „Gradska zajednica opcina Zagreb” területe tekintetében történt reformizáció eredménye képen az alábbiak szerint változott meg23:
-„Zajednica opcina Bjelovar”:
- „opcina Bjelovar”
- „opcina Koprivnica”
- „opcina Krizevci”
- „opcina Durdevac”
- „opcina Virovitica”
- „opcina Grubisno Polje”
- „opcina Daruvar”
- „opcina Pakrac”
- „opcina Garesnica”
- „opcina Cazma”
-„Zajednica opcina Lika” (korábban „Zajednica opcina Gospic”):
- „opcina Otocac”
- „opcina Titova Korenica”
- „opcina Gospic”
- „opcina Donji Lapac”
- „opcina Gracac”
-„Zajednica opcina Karlovac”:
- „opcina Ozalj”
- „opcina Karlovac”
- „opcina Vrginmost”
- „opcina Vojnic”
- „opcina Duga Resa”
- „opcina Slunj”
-„Zajednica opcina Osijek”:
- „opcina Beli Manastir”
- „opcina Osijek”
- „opcina Vukovar”
- „opcina Vinkovci”
- „opcina Zupanja”
- „opcina Dakovo”
- „opcina Valpovo”
- „opcina Donji Miholjac”
- „opcina Podravska Slatina”
- „opcina Nasice”
- „opcina Orahovica”
- „opcina Slavonska Pozega”
- „opcina Nova Gradiska”
- „opcina Slavonski Brod”
-„Zajednica opcina Rijeka”:
- „opcina Rijeka”
- „opcina Cabar”
- „opcina Delnice”
- „opcina Vrbovsko”
- „opcina Ogulin”
- „opcina Opatija”
- „opcina Crikvenica”
- „opcina Senj”
- „opcina Rab”
- „opcina Cres”
- „opcina Krk”
- „opcina Pag”
- „opcina Buzet”
- „opcina Buje”
- „opcina Porec”
- „opcina Pazin”
- „opcina Rovinj”
- „opcina Pula”
- „opcina Labin”
-„Zajednica opcina Sisak”
(kivált „opcina Novska”, mely áthelyezésre került -„Zajednica opcina Zagreb” közigazgatásába),:
- „opcina Sisak”
- „opcina Kostajnica”
- „opcina Dvor”
- „opcina Glina”
- „opcina Petrinja”
-„Zajednica opcina Dalmacija” (korábban „Zajednica opcina Split”):
- „Split” városi közösségi járás „Gradska zajednica opcina Split” (megalakult korábban „opcina Split” aljárás „Zajednica opcina Split”közigazgatásában, alá tartozott „opcina Kastel, opcina Solin”.) Korábbi Szplit közösségi járás (zajednica opcina), mint „mamut” közigazgatási járás, az ezerkilencszáznyolcvanas években városi járássá „Gradska zajednica opcina Split”: (Split GZO) alakult át. Ezen területi változás annyiban érintette a korábbi Szplit közösségi járás területét, hogy a megalakult „GZO Split” mellett további két járás; „Kastel, Solin” is önálló járásként alakulhatott volna meg. A helyzet e tekintetben azonban a „Kastel” és „Split” járási képviselete közti vitába torkollott. „GZO Split” területileg nem kívánt „Kastel” és „Solin” részére önálló járási közigazgatást biztosítani. A fiaskónak a Jugoszlávia Horvát Szocilalista Köztársaságának (SR Hrvatska) parlamentje (sabor) vett véget, és 1989-ben határozat alapján megszűntette Szplit városi járást „Gradska zajednica opcina Split”: (Split GZO). Helyette Szplit járás maradt, lényegesen kisebb területen mint korábban, és megalakult „Kastel” és „Solin” járás (opcina), 1993-ig önálló járások.24
Amíg „Kastel” 1986-tól, addig „Solin” már 1981-ben kivált a Szplit adminisztrációja alól és lett önálló. Bár „Solin” 1931-ig önálló volt, de 1948-1971. közt Szplit (Split), mint megalakuló közösségi járás (zajednice opcina), korábban kerület (kotar) részét képezte.25
- „opcina Zadar”
- „opcina Obrovac”
- „opcina Benkovac”
- „opcina Biograd na Moru”
- „opcina Sibenik”
- „opcina Knin”
- „opcina Drnis”
- „opcina Sinj”
- „opcina Trogir”
- „opcina Brac”
- „opcina Hvar”
- „opcina Vis”
- „opcina Omis”
- „opcina Imotski”
- „opcina Makarska”
- „opcina Vrgorac”
- „opcina Ploce”
- „opcina Metkovic”
- „opcina Korcula”
- „opcina Dubrovnik”
- „opcina Lastovo”
-„Zajednica opcina Varazdin”:
- „opcina Varazdin”
- „opcina Cakovec”
- „opcina Ludbreg”
- „opcina Ivanec”
- „opcina Novi Marof”
-„Zajednica opcina Zagreb”
(kivált „„opcina Pregrada, opcina Klanjec, opcina Krapina, opcina Zabok, opcina Zlatar Bistrica”, mely áthelyezésre került a megalakult „Zajednica opcina Hrvatsko Zagorje” közigazgatásába):
- „opcina Donja Stubica”
- „opcina Sveti Ivan Zelina”
- „opcina Dugo Selo”
- „opcina Ivanec Grad”
- „opcina Kutina”
- „opcina Jastrebarsko”
- „opcina Vrbovec”
- „opcina Novska” (korábban-„Zajednica opcina Sisak” közigazgatásában)
-„Zajednica opcina Hrvatsko Zagorje”:
-„opcina Pregrada”
- „ opcina Klanjec”
- „opcina Krapina”
- „opcina Zabok”
- „opcina Zlatar Bistrica”
(az összes járás „opcina” korábban „Zajednica opcina Zagreb” közigazgatásában)
-„Gradska zajednica opcina Zagreb”: „Grad Zagreb GZO”
Zágráb főváros és agglomerációja; „Podsused, Sestine, Stanjevac, Markusavec, Vrapce, Granesina, Remetinec (Novi Zagreb), Granesina, Remetinec (Novi Zagreb), Zapresic, Velika Gorica, Sesvete, Samobor”. 26
23 https: // repozitorij. pmf. unizg. hr/ islandora/ object/ pmf%3A5657/ datastream/ PDF/ view, https:// en. wikipedia. org/ wiki/ File: Zajednice_op% C4%87ina_od_1987-01-01_do_1990-07-25.png, https:// hr.wikipedia. org/ wiki/ Zajednica_op%C4%87ina, https:// narodne- novine .nn. hr/ clanci/ sluzbeni/ 1990_07_31_611. html, Stanko Zuljic: Regionalno i teritorijalno ustrojstvo Hrvatske u razdoblju... EKONOMSKI PREGLED, 52 (1-2) 3-28 (2001)., https:// hrcak. srce. hr/ file/ 45011, https:// www. matica .hr/ media/ uploads/ knjige/ radelic_ hrvatska_u_jugoslaviji .pdf, Zdenko Radelic: Hrvatska u Jugoslaviji 1945. -1991. od zajedništva do razlaza. Zagreb, 2006.
24 https: // slobodnadalmacija. hr/ split/ neki- dogadaji-u- splitu-80-ih- bili-su- nevjerojatno- slicni- danasnjima-partija- gubi- snagu-s- omladinom- nesto- nije- u- redu- g rad- je- opkoljen- dosljacima- 630483, https:// sites. google. com/ view/ kastelanske-utvrde/ka%C5%A1tela, https:// hrcak. srce. hr/ file/ 374059 , http:// kastela.hr/ wp-content/ uploads/ media/ StatutGrada. pdf, https:// www. crwflags. com/ fotw/ flags/hr-st-so.html, https:// www. crwflags. com/ fotw/flags/hr-st-ks.html
25 https://repozitorij.pmf.unizg.hr/islandora/object/pmf%3A3726/datastream/PDF/view
27 https: // repozitorij. pmf. unizg. hr/ islandora/ object/ pmf%3A5657/ datastream/ PDF/ view, https:// en. wikipedia. org/ wiki/ File: Zajednice_op% C4%87ina_od_1987-01-01_do_1990-07-25.png, https:// hr.wikipedia. org/ wiki/ Zajednica_op%C4%87ina, https:// narodne- novine .nn. hr/ clanci/ sluzbeni/ 1990_07_31_611. html, Stanko Zuljic: Regionalno i teritorijalno ustrojstvo Hrvatske u razdoblju... EKONOMSKI PREGLED, 52 (1-2) 3-28 (2001)., https:// hrcak. srce. hr/ file/ 45011, https:// www. matica .hr/ media/ uploads/ knjige/ radelic_ hrvatska_u_jugoslaviji .pdf, Zdenko Radelic: Hrvatska u Jugoslaviji 1945. -1991. od zajedništva do razlaza. Zagreb, 2006.
4. MEGYÉSÍTÉS.
A fenti közigazgatási struktúra csak 1990. július
25-ig maradt fent és látta el funkcióját. 1990. nyarától lényegében Jugoszlávia
elindult a felbomlás útján, mely során első lépcsőben Szlovénia (akkori jugoszláv szövetségi tagköztársaság)
és Horvátország (akkori jugoszláv
szövetségi tagköztársaság) megkezdte szuverén államisága felé történő
politikai, majd 1991-től katonai Canossa-járását, mely 1991-re háborúba
torkollott a Jugoszlávia fennmaradását megtartani kívánó belgrádi (Beograd) hatalommal
és kiszolgálója, a Jugoszláv Néphadsereggel (JNA) szemben. 1990. július 25-től
lényegében 1992. december 30-ig a horvátok, már, mint szuverén államuk
részeként a korábbi közösségi járások (Zajednica opcina) helyét „megyésítéssel”
változtatták meg. Ennek során a korábbi közösségi járások (Zajednica opcina)
megyékké (Zupanija) szerveződnek át. Ezen időfolyamat a legkeményebb háborús
helyzet közepette folyt és csak 1992. decemberig tartott. A megyék magukba
foglalták a korábbi aljárásokat, és mint járások (opcina) funkcionáltak, Zágráb
főváros megtartott önálló közigazgatását (Grad Zagreb), melyhez 1992-ben
csatlakozott „Dugo Selo” járás. Maga „Zagreb” közösségi járás (zajednica
opcina) megszűnt, a korábban alá tartozó járásokat „Donja Stubica, Sveti Ivan
Zelina, Vrbovec, Dugo Selo, Ivanic-Grad, Kutina, Jastrebarsko” áthelyezték
„zupanija Bjelovar, Krapina, Karlovac, Sisak” megyék alá. 1990. július 25-től
1992. november 12-ig az alábbi kezdetleges megyék alakultak meg[1]:
-„Zupanija Bjelovar”:
- „opcina
Bjelovar”
- „opcina
Koprivnica”
- „opcina
Krizevci”
- „opcina
Durdevac”
- „opcina
Cazma”
- „opcina
Vrbovec” (korábban „Zajednica opcina
Zagreb” közigazgatásában)
-„Zupanija Virovitica” (korábban „Zajednica opcina Bjelovar” közigazgatásában):
- „opcina
Virovitica”
- „opcina
Grubisno Polje”
- „opcina
Daruvar”
- „opcina
Garesnica”
- „opcina
Slatina” (korábban „Zajednica opcina
Osijek” közigazgatásában)
-„Zupanija Pozega”
(korábban „Zajednica opcina Osijek” és „
Bjelovar” közigazgatásában):
- „opcina
Pozega”
(korábban „Zajednica opcina Osijek”
közigazgatásában)
- „opcina
Nova Gradiska”
(korábban „Zajednica opcina Osijek”
közigazgatásában)
- „opcina
Slavonski Brod”
(korábban „Zajednica opcina Osijek”
közigazgatásában)
- „opcina
Pakrac”
(korábban „Zajednica opcina Bjelovar”
közigazgatásában)
-„Zupanija Vukovar” (korábban „Zajednica opcina Osijek” közigazgatásában):
- „opcina
Vukovar”
(korábban „Zajednica opcina Osijek”
közigazgatásában)
- „opcina
Vinkovci”
(korábban „Zajednica opcina Osijek”
közigazgatásában)
- „opcina
Zupanja”
(korábban „Zajednica opcina Osijek”
közigazgatásában)
-„Zupanija Osijek”:
- „opcina
Beli Manastir”
- „opcina
Osijek”
- „opcina
Dakovo”
- „opcina
Valpovo”
- „opcina
Donji Miholjac”
- „opcina
Nasice”
- „opcina
Orahovica”
-„Zupanija
Varazdin”:
- „opcina
Varazdin”
- „opcina
Cakovec”
- „opcina
Ludbreg”
- „opcina
Ivanec”
- „opcina
Novi Marof”
-„Zupanija
Krapina” (korábban „Zajednica opcina
Hrvatsko Zagorje”):
-„opcina
Pregrada”
- „opcina
Klanjec”
- „opcina
Krapina”
- „opcina
Zabok”
- „opcina
Zlatar Bistrica”
- „opcina
Donja Stubica”
(korábban „Zajednica opcina Zagreb” közigazgatásában)
- „opcina
Sveti Ivan Zelina” ”
(korábban „Zajednica
opcina Zagreb” közigazgatásában)
-„Zupanija
Zagreb”
- „opcina
Zagreb”
- „opcina
Dugo Selo”
-„Zupanija
Sisak”
- „opcina
Sisak”
- „opcina
Kostajnica”
- „opcina
Dvor”
- „opcina
Glina”
- „opcina
Petrinja”
-„opcina
Ivanec Grad”
(korábban „Zajednica opcina Zagreb”
közigazgatásában)
- „opcina
Kutina” (korábban „Zajednica opcina Zagreb”
közigazgatásában)
- „opcina
Novska” (korábban „Zajednica opcina Zagreb”
közigazgatásában)
-„Zupanija
Karlovac”:
- „opcina
Ozalj”
- „opcina
Karlovac”
- „opcina
Vrginmost”
- „opcina
Vojnic”
- „opcina
Duga Resa”
- „opcina
Slunj”
- „opcina
Jastrebarsko”
(korábban „Zajednica opcina Zagreb”
közigazgatásában)
- „opcina
Ogulin” (korábban „Zajednica opcina Rijeka”
közigazgatásában)
-„Zupanija
Rijeka”:
- „opcina
Rijeka”
- „opcina
Cabar”
- „opcina
Delnice”
- „opcina
Vrbovsko”
- „opcina
Opatija”
- „opcina
Crikvenica”
- „opcina
Cres”
- „opcina Krk”
-„Zupanija
Pazin” (korábban „Zajednica opcina Rijeka
közigazgatásában)”:
- „opcina
Buzet”
- „opcina
Buje”
- „opcina
Porec”
- „opcina
Pazin”
- „opcina
Rovinj”
- „opcina
Pula”
- „opcina
Labin”
(az összes járás „opcina” korábban „Zajednica opcina Rijeka” közigazgatásában)
-„Zupanija
Lika”:
- „opcina
Otocac”
- „opcina
Titova Korenica”
- „opcina
Gospic”
- „opcina Senj” (korábban
„Zajednica opcina Rijeka közigazgatásában)
- „opcina Rab” (korábban
„Zajednica opcina Rijeka közigazgatásában)
- „opcina Pag” (korábban
„Zajednica opcina Rijeka közigazgatásában)
-„Zupanija
Zadar” (korábban „Zajednica opcina
Dalmacija”):
- „opcina
Zadar”
- „opcina
Obrovac”
- „opcina
Benkovac”
- „opcina
Biograd na Moru”
- „opcina
Donji Lapac” (korábban „Zajednica opcina Lika
közigazgatásában)
- „opcina
Gracac” (korábban „Zajednica opcina Lika
közigazgatásában)
-„Zupanija
Sibenik” (korábban „Zajednica opcina
Dalmacija”):
- „opcina
Sibenik”
- „opcina
Knin”
- „opcina
Drnis”
-„Zupanija
Split” (korábban „Zajednica opcina
Dalmacija”):
-„opcina
Split”
- „opcina
Brac”
- „opcina
Hvar”
- „opcina Vis”
- „opcina
Omis”
- „opcina
Imotski”
- „opcina
Makarska”
- „opcina
Vrgorac”
- „opcina
Sinj”
- „opcina
Trogir”
-„opcina Solin”
-„opcina Kastela”
-„Zupanija
Dubrovnik” (korábban „Zajednica opcina
Dalmacija”):
- „opcina
Ploce”
- „opcina
Metkovic”
- „opcina
Korcula”
- „opcina
Dubrovnik”
- „opcina
Lastovo”
-„Grad Zagreb” – 1992-től hozzárendelve közigazgatásilag
„Dugo Selo” járás.
[1] https: // repozitorij.
pmf. unizg. hr/ islandora/ object/ pmf%3A5657/ datastream/ PDF/ view, https://
en. wikipedia. org/ wiki/ File: Zajednice_op%
C4%87ina_od_1987-01-01_do_1990-07-25.png, https:// hr.wikipedia. org/ wiki/
Zajednica_op%C4%87ina, https:// narodne- novine .nn. hr/ clanci/ sluzbeni/
1990_07_31_611. html, Stanko Zuljic: Regionalno i teritorijalno ustrojstvo
Hrvatske u razdoblju... EKONOMSKI PREGLED, 52 (1-2) 3-28 (2001)., https://
hrcak. srce. hr/ file/ 45011, https:// www. matica .hr/ media/ uploads/ knjige/
radelic_ hrvatska_u_jugoslaviji .pdf, Zdenko Radelic: Hrvatska u Jugoslaviji
1945. -1991. od zajedništva do razlaza. Zagreb, 2006.
Miután Horvátország -Szlovéniával együtt- kinyilvánította és rögzítette szuverén
államiságát, Horvátország 1991. nyarától 1992. januárig lényegében súlyos
háborús helyzet közepette 1992. év elejére nemzetközi közreműködés révén lezárt
egy időszakot. Stabilizálódtak a frontvonalak, tűzszünetet harc, majd újabb
tűzszünet követett, erősödött és struktúralizálódott a horvát hadsereg, mely
erő már 1991. őszén meghiúsította a Jugoszláv Néphadsereg horvátországi térnyerését, és offenzívájának
eredményes végrehajtását. A horvátországi szerb szakadárok saját területükön
kialakították saját közigazgatásukat. Ezen időszak lehetőséget adott egy újabb
közigazgatási reformra, mely során 1992. december 12-től 1997. február 07-ig egy
újabb megyésített struktúra állt fel. Zágráb főváros megtartott önálló
közigazgatását (Grad Zagreb).
Zágráb várost nem
tervezték, mint megyét, de külön törvény születtett Zágráb városáról, de a
többi megyeszékhellyel együtt városi státuszt javasoltak Zágrábnak, Diakovár
(Dakovo), Pula (pula), Vinkovci (Vinkovci) városokkal együtt.
A horvátok több
tervezett elkészítése közepette 1992. és 1994. közt, lényegében 1994-re,
1995-re véglegesítették a 1992. november 12-től, 1997. február 07-ig fennálló
közigazgatási adminisztrációt. 1992. november 12-től megkezdett reformizáció
1992. december 30-ra aktualizálódott és nyerte el végleges formáját, mely 1997.
február 07-ig maradt meg. 1992. novemberben 1992. december 12-ig az alábbi
kezdetleges megyék alakultak meg[1]:
„
Vukovarsko-srijemska” – központ Vukovár (Vukovar)
„
Osijecko-baranjska” – központ Eszék (Osijek)
„
Pozesko-slavonska” – központ Pozsega (Pozega)
„
Brodsko-posavska” – központ Szlavónszki Bród (Slavonski Brod)
„Viroviticko-podravska”-
központ Verőce (Virovitica)
„Bjelovarsko-moslavacka” – központ Belovár (Bjelovar)
„Koprivnicko-krizevacka”
–központ Kapronca (Koprivnica)
„Varazdinska”
– központ Varasd (Varazdin)
„Medimurska”
– központ Csáktornya (Cakovec)
„Krapinsko-zagorska”
– központ Korpona (Krapina)
„Zagrebacka”
– központ Zágráb (Zagreb)
„Karlovacka”-
központ Károlyváros (Karlovac)
„Sisacka”
–központ Sziszek (Sisak)
„Istarska”
–központ Pazin (Pazin)
„Rijecko-goranska”
– központ Fiume (Rijeka)
”
Licko-primorska”- központ Goszpics (Gospic)
„Zadarsko-kninska”-
központ Zára (Zadar)
„Sibenska”
– központ Sibenik (Sibenik)
„Splitsko-dalmatinska”
– központ Szplit (Split)
„Dubrovacka”-központ
Dubrovnik (Dubrovnik)
1992.december
18-tól ismételt főleg elnevezés beli reform következett be. 1992.december 29-én
a horvát kormányzat (vlada) törvényt
fogadott (PA4-115/1-92. számú) el
Horvátország új közigazgatásáról, melyben a korábbi központi járások helyett
megyéket hoznak létre. Húsz megyét, és külön Zágráb (Zagreb) fővárost- mely most már megyei jogokat élvezett-,
a megyékben hatvankilenc megyei jogú várost négyszáztizennyolc járást és két
kerületet hoztak létre. 1993.évben végrehajtásra kerül a közigazgatási reform.
Ennek során a korábbi „Bjelovarsko-moslavacka” megyéből a Monoszló (Moslovacka)
átkerült a Sziszek (Sisak) város irányítása alatt álló „Sisacka” megyéhez és
így képezett „Sisacka-moslovacka” megyét, mind amellett „Bjelovarska” megyét a
Biló-hegységgel „Bjelovarska-bilogorska” megyének nevezték el.
„Rijecko-goranska” megye továbbiakban, mint „Primorsko-goranska” megye néven
müködött, fiumei (Rijeka) megyeszékkel. Új elnevezést kapott a Goszpics (Gospic)
megyeszék alatt irányított „Licko-primorska” megye, a továbbiakban
„Licko-senjska” elnevezéssel funkcionált. A korábban „Dubrovacka” elnevezés
alatt álló megyét pedig átnevezték „Dubrovacko-neretvanska” megyének. Ezen
rendszer 1997.február 7-ig állt fenn. 1997.év januárjában a 01-97-117/1. számú
törvény alapján megreformálta a horvát kormány a megyéket.[2]
Egyes megyéken belül különleges státusszal bírt „Sisak” megyében- Kotar (kerület)
Glina, „Zadarsko-Kninsko” megyében- Kotar (kerület) Knin. Megyeszékhelyek volta:
„Bjelovar, Cakovec, Dubrovnik, Gospic Karlovac, Koprivnica, Krapina, Pazin, Pozega,
Osijek, Rijeka, Sisak, Slavonski Brod, Split, Sibenik, Varazdin, Virovitica,
Vukovar, Zadar, Zagreb”. Város státuszt kapott: „Beli Manastir, Biograd na
moru, Buje, Buzet, Crikvenica, Cabar, Daruvar, Duga Resa, Drnis, Dakovo, Hvar,
Kastela, Knin, Korcula, Krizevci, Krk, Kutina, Ilok, Imotski, Labin, Makarska,
Metkovic, Nasice, Nova Gradiska, Novi Vinodolski, Novska, Ogulin, Omis,
Opatija, Otocac, Petrinja, Podravska Slatina, Pula, Ploce, Porec, Rab, Rovinj, Samobor,
Senj, Sinj, Slunj, Solin, Trogir, Valpovo, Vinkovci, Vis, Zabok, Zlatar, Zupanja.
1992.12.29-től Horvátország
megyéi:
„Grad Zagreb”-főváros Zágráb
Zágráb város, amelynek szerkezetét a Zágráb városáról szóló
törvény[3]
szabályozza, különleges, egyedi területi és közigazgatási egységgé vált, amely
elkülönül a "Zágráb megyétől. Zágráb magába foglalta „Sesvete, Velika
Gorica, Granesina, Novi Zagreb” területét. Dugo Selo járás 1992. júliustól „GZO
Zagreb” alá tartozott, hozzá csatolva[4]
közigazgatásilag.
„Zagrebacka” megye- központ Zágráb (Zagreb)[5]:
a megye magába foglalta „Samobor, Zapresic, Sveti Ivan Zelina, Dugo Selo,
Vrbovec” járásokat. „Dugo Selo” járás 1992. júliustól „GZO Zagreb” alá
tartozott, hozzá csatolva közigazgatásilag.
„Krapinsko-zagorska”-
központ Korpona (Krapina): a
megye magába foglalta „Pregrada, Klanjec, Zlatar Bistrica, Zabok, Krapina,
Donja Stubica” járásokat.
„Sisacko-moslavacka”-
központ Sziszek (Sisak): a megye magába foglalta „Sisak, Kutina, Novska, Ivanic-grad,
Petrinja, Glina, Dvor, Kostajnica, Vrginmost, Vojnic” járásokat.
„Karlovacka”- központ Károlyváros (Karlovac): a megye magába
foglalta „Ozalj, Karlovac, Ogulin, Duga Resa, Slunj” járásokat.
„Varazdinska”- központ Varasd (Varazdin): a megye magába foglalta „Varazdin, Novi
Marof, Ivanec, Ludbreg” járásokat.
„Koprivnicko-krizevacka”-
központ Kapronca (Koprivnica): a megye magába foglalta „Koprivnica, Durdevac, Krizevci”
járásokat.
„Bjelovarsko-bilogorska” - központ Belovár (Bjelovar): a megye magába foglalta „Bjelovar,
Cazma, Grubisno Polje, Daruvar, Garesnica” járásokat.
„Primorsko-goranska”- központ Fiume (Rijeka): a megye magába foglalta „Rijeka,
Vrbovsko, Cabar, Delnice, Crikvenica, Opatija, Cres-Losinj, Krk, Rab”
járásokat.
„Licko-senjska”-
központ Goszpics (Gospic): a
megye magába foglalta „Otocac, Senj, Pag, Gospic” járásokat.
„Viroviticko-podravska”-
központ Verőce (Virovitica): a
megye magába foglalta „Virovitica, Podravska Slatina, Orahovica” járásokat.
„ Pozesko-slavonska”-
központ Pozsega (Pozega): a
megye magába foglalta „Slavonska Pozega, Pakrac, Nasice” járásokat.
„ Brodsko-posavska”-
központ Szlavónszki Bród (Slavonski Brod): a megye magába foglalta „Slavonski Brod, Nova Gradiska”
járásokat.
„Zadarsko-kninska”- központ Zára (Zadar): a megye magába foglalta „Zadar, Titova
Korenica, Donji Lapac, Gracac, Obrovac, Benkovac, Biograd na Moru, Knin”
járásokat.
„ Osijecko-baranjska”-
központ Eszék (Osijek): a megye magába foglalta „Beli Manastir,
Osijek, Valpovo, Donji Miholjac, Dakovo” járásokat.
„Sibenska”- központ
Sibenik (Sibenik): a
megye magába foglalta „Sibenik, Drnis” járásokat.
„ Vukovarsko-srijemska”-
központ Vukovár (Vukovar): a
megye magába foglalta „Vukovar, Vinkovci, Zupanja” járásokat.
„Splitsko-dalmatinska”
- központ Szplit (Split): a megye magába foglalta „Trogir, Split
(Split, Kastel, Solin), Omis, Vis, Hvar, Brac, Makarska, Sinj, Imotski, Vrgorac”
járásokat.
„Istarska”- központ
Pazin (Pazin): a megye
magába foglalta „Buzet, Buje, Porec, Pazin, Rovinj, Pula, Labin” járásokat.
„Dubrovacko- neretvanska”-
központ Dubrovnik (Dubrovnik): a megye magába foglalta „Dubrovnik, Korcula,
Lastovo, Ploce, Metkovic” járásokat.
„Medimurska”- központ Csáktornya (Cakovec): a megye magába foglalta „Cakovec”
járásokat.
A továbbiakban 1997-ben ismét történik
Horvátország adminisztrációs és közigazgatási szerkezetében változás, de ekkor
már csak az 1995. év végére befejeződő háború utolsó simitása zárult le.[6]
[1] Stanko
Zuljic: Regionalno i teritorijalno ustrojstvo Hrvatske u razdoblju... Ekonomski
Pregled, 52 (1-2) 3-28 (2001)., https:
// repozitorij. pmf. unizg. hr/ islandora/ object/ pmf%3A5657/ datastream/ PDF/
view, https:// en. wikipedia. org/ wiki/ File: Zajednice_op%
C4%87ina_od_1987-01-01_do_1990-07-25.png, https:// hr.wikipedia. org/ wiki/
Zajednica_op%C4%87ina, https:// narodne- novine .nn. hr/ clanci/ sluzbeni/
1990_07_31_611. html, Stanko Zuljic: Regionalno i teritorijalno ustrojstvo
Hrvatske u razdoblju... EKONOMSKI PREGLED, 52 (1-2) 3-28 (2001)., https:// hrcak. srce. hr/ file/ 45011,
https:// www. matica .hr/ media/ uploads/ knjige/ radelic_
hrvatska_u_jugoslaviji .pdf, Zdenko Radelic: Hrvatska u Jugoslaviji 1945.
-1991. od zajedništva do razlaza. Zagreb, 2006. Nikola Novak: Analiza Zupanja u
Republici Hrvatskoj-Povijest, Demográfija Gospodarstvo Diplomski Rad br.
34/PE/2015., https: //en. wikipedia. org/ wiki/ File: Zajednice_op %C4%
87ina_od_1974 -02-22_do_1986-12-31.PNG, https:// en. wikipedia. org/ wiki/
File: Zajednice_op% C4% 87ina_od_1974-02-22_do_1986-12-31.PNG, https: // core.
ac. uk/ download/ pdf/ 54541222. pdf,
Prof. dr. sc. Ivan Kopric: Upravljanje Gradovima, Gradovi u Hrvatskom Sustavu
Lokalne Samouprave, Varazdin, lipanj 2015., Zakon o podrucjima zupanija,
gradova i opcina u Republici Hrvatskoj, Narodne novine, broj 86/06, Zakon o
lokalnoj i podrucnoj (regionalnoj) samoupravi, Narodne novine, broj 33/01,
60/01, 129/05, 109/07, 125/08, 36/09, 150/11, 144/12, 19/13,
[2] Nikola Novak: Analiza Zupanja u Republici Hrvatskoj-Povijest,
Demográfija Gospodarstvo Diplomski Rad br. 34/PE/2015., https: //en. wikipedia.
org/ wiki/ File: Zajednice_op %C4% 87ina_od_1974 -02-22_do_1986-12-31.PNG,
https:// en. wikipedia. org/ wiki/ File: Zajednice_op% C4%
87ina_od_1974-02-22_do_1986-12-31.PNG, https: // core. ac. uk/ download/ pdf/
54541222. pdf, Prof. dr. sc. Ivan
Kopric: Upravljanje Gradovima, Gradovi u Hrvatskom Sustavu Lokalne Samouprave,
Varazdin, lipanj 2015., Zakon o podrucjima zupanija, gradova i opcina u
Republici Hrvatskoj, Narodne novine, broj 86/06, Zakon o lokalnoj i podrucnoj
(regionalnoj) samoupravi, Narodne
novine, broj 33/01, 60/01, 129/05, 109/07, 125/08, 36/09, 150/11, 144/12,
19/13,
[3] https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2001_07_62_1001.html
[4] https:// www.
dugoselska- kronika. hr/ images/ dugoselska_ kronika/ 1992/3 27% 20-%20 DUGOSELSKA%20
KRONIKA. pdf
[5] https:// www. zagrebacka- zupanija. hr/ media/ filer_public/ 70/10/ 701083e4-
3b0c-461d-8dab-d9ab5691bce9/ elaborat_zastite_okolisa_-_betonara. pdf,
https: //www. zagrebacka-zupanija. hr/static/ files/ misc/
glasnik/ 2007/Glasnik_br26_od_14.11.2007.pdf,
[6] Nikola Novak: Analiza Zupanja u Republici
Hrvatskoj-Povijest, Demográfija Gospodarstvo Diplomski Rad br. 34/PE/2015.,
https: //en. wikipedia. org/ wiki/ File: Zajednice_op %C4% 87ina_od_1974
-02-22_do_1986-12-31.PNG, https:// en. wikipedia. org/ wiki/ File:
Zajednice_op% C4% 87ina_od_1974-02-22_do_1986-12-31.PNG, https: // core. ac.
uk/ download/ pdf/ 54541222. pdf, Prof.
dr. sc. Ivan Kopric: Upravljanje Gradovima, Gradovi u Hrvatskom Sustavu Lokalne
Samouprave, Varazdin, lipanj 2015., Zakon o podrucjima zupanija, gradova i
opcina u Republici Hrvatskoj, Narodne novine, broj 86/06, Zakon o lokalnoj i
podrucnoj (regionalnoj) samoupravi, Narodne novine, broj 33/01, 60/01, 129/05,
109/07, 125/08, 36/09, 150/11, 144/12, 19/13,
FORRÁS:
- Josip Vrbosic: POVIJESNI PREGLED RAZVITKA ZUPANIJSKE
UPRAVE I SAMOUPRAVE U HRVATSKOJ
- Stjepan Sterc, Nenad Pokas: DEMOGRAFSKI
UZROCI I POSLJEDICE RATA PROTIV HRVATSKE
-Mladen Ante Friganovic,Franka Vojnovic: Institut
za primijenjena drustvena istrazivanja,Zagreb
- ZIVANA HEDBELI: INSTITUCIJE DRZAVNE UPRAVE REPUBLIKE
HRVATSKE OD OSAMOSTALJENJA DO ČLANSTVA U EUROPSKOJ UNIJI
- DAMIR MAGAS: CONTEMPORARY ASPECTS OF THE GEOGRAPHICAL
REGIONALIZATION AND ADMINISTRATIVE-TERRITORIAL ORGANIZATION OF CROATIA
-Mladen Matica: PROSTORNI RAZVOJ DURDEVCA I
NJEGOV OKOLIS S POSEBNIM OSVRTOM NA PRIDRAVSKI PROSTOR
- Petar FELETAR: DEMOGRAFSKE PROMJENE U
KOPRIVNICKOKRIZEVACKOJ ZUPANIJI OD 1857.
DO 2011. GODINE
-Dubravka SPEVEC: Starenje stanovnistva Varazdinske
zupanije od 1961.do 2001.
- Nikola Novak: ANALIZA ZUPANIJA U REPUBLICI
HRVATSKOJ – POVIJEST, DEMOGRAFIJA, GOSPODARSTVO
-Maja BERBER,Bozo GRBIC, Slavica PAVKOV: PROMENE
UDELA STANOVNIŠTVA HRVATSKE I SRPSKE NACIONALNE PRIPADNOSTI U REPUBLICI
HRVATSKOJ PO GRADOVIMA I OPŠTINAMA NA OSNOVU REZULTATA POPISA IZ 1991. I 2001.
GODINE
-DRAGICA HUSANOVIC-PEJNOVIC:DEMOGRAFSKI RAZVOJ
PODVELEBITSKOG PRIMORJA U UVJETIMA PERIFERIJE
-Tatjana Juric, struc. spec. oec, Dr. sc.
Ivica Poljcak:DEMOGRAFSKO STARENJE U SIBENSKO-KNINSKOJ ZUPANIJI
-https://hr.wikipedia.org/wiki/Kategorija:Popis_stanovni%C5%A1tva_u_Hrvatskoj_1991.
-wikipedia
-hrcak.srce.hr
-www.un.org/Depts/Cartographic/map/profile/croatia.pdf
-http://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/127788.html
-http://www.croatianviewpoint.com/Maps_P1.php
-http://www.hkv.hr/izdvojeno/vai-prilozi/ostalo/prilozi-graana/21933-m-nosic-hrvatske-zupanije.html
-A horvát kormányzat által 2006.július 13-án
elfogadott törvény „Zakona prestaje
važiti Zakon o područjima županija, gradova i općina u Republici Hrvatskoj
(»Narodne novine« br. 10/97., 124/97., 50/98., 68/98., 22/99., 42/99., 117/99.,
128/99., 44/00., 129/00., 92/01., 79/02., 83/02., 25/03., 107/03. i 175/03.)
Klasa: 015-02/06-01/04, Zagreb, 13. srpnja 2006.
-ZASTUPNIČKI DOM SABORA REPUBLIKE HRVATSKE,Na
temelju članka 89. Ustava Republike Hrvatske, donosim ,UKAZ,o proglašenju
Zakona o područjima županija, gradova i općina u Republici Hrvatskoj
Proglašavam Zakon o područjima županija, gradove i općina u Republici Hrvatskoj
koji je donio Zastupnički dom Sabora Republike Hrvatske na sjednici 29.
prosinca 1992.Broj : PA4-115/1-92.,Zagreb, 30. prosinca 1992.,predsjednik
Republike Hrvatske, dr. Franjo Tuđman, v. r.
-DIPLOMSKI RAD br. 34/PE/2015.ANALIZA ŽUPANIJA
U REPUBLICI HRVATSKOJ – POVIJEST, DEMOGRAFIJA, GOSPODARSTVO. Nikola Novak,Varaždin, lipanj2015.
-doc. dr. sc. Živana Heđbeli INSTITUCIJE
DRŽAVNE UPRAVE REPUBLIKE HRVATSKE OD OSAMOSTALJENJA DO ČLANSTVA U EUROPSKOJ
UNIJI I. DIO 1990. - 2004.
Az
1. részt az 1990-1991. augusztusig folyó horvát háborús eseményeket bemutató 2.
résszel fogjuk folytatni. Szó esik a horvát választásról, a fokozódó fegyveres
eseményekről, a háború kezdeti szakaszáról és a háború brutális, véres 1991.
évi nyári eseményeiről. A szerkesztett anyag
bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a
Facebook ldalunkon:https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/
Az írásmű nem tudományos
jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos
anyag végén tüntettem fel.
SZERKESZTETTE:"Szatmári"
A szerkesztett anyag
bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a
Facebook oldalunkon:
https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/
vagy email-en. program5000@gmail.com
A fent írott szöveg más
fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása,
beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni a szerzőt és a forrás
linkünket !!!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése