1991.03.02. PAKRAC -AZ ELSŐ FEGYVERES KONFLIKTUS A HORVÁT RENDŐRSÉG ÉS SZERB SZAKADÁROK KÖZT

 




1991.03.01-03. „PAKRAC”

 

ELSŐ NYÍLT FEGYVERES KONFLIKTUS

 

1. BEVEZETÉS

2. HORVÁT RENDŐRI AKCIÓ ELŐZMÉNYE

3. A HORVÁT RENDŐRI AKCIÓ

4. KIROBBANÓ HARCOK

5. AZ AKCIÓ VÉGEREDMÉNYE

 

  

szerkesztette: „Szatmári” 2023.

 

  

 

1. BEVEZETÉS

 

       1991. március 01-je. Ezen nap volt az első nyílt fegyveres konfliktus Horvátország területén, mely a horvát rendfenntartók, rendőrség és a szerb szakadárok közt zajlott le a nyugat-szlavóniai Pakrác (Pakrac) városban.[1] A szerb szakadárok és horvát rendőrség közti fegyveres összecsapás 1991. március 1-től kezdődött el, miután a szerbek átvették a helyi rendőrség irányítását és március 03. reggel ért véget, amikor a szerb szakadárok a horvát rendfenntartók és a helyszínre irányított Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozását követően elhagyták a pakráci rendőrséget és közeli erdőkben vagy a szerb többségi lakossággal bíró falvak vonultak el, ahol barikádok állítottak.[2]

 

       Pakrác, mint akkori nyugat-szlavóniai közösségi járásban, az 1991-es népszámlálási adatok alapján a járás 27589 összlakosságából, a szerb lakosság relatív többséget alkotott 46.4 %-os arányban, 12813 polgárral, a horvátok 9896 lakossal, 35.9 %-ban voltak jelen a járásban, és a lakosság mindössze 4.9 %-t tették ki a magukat jugoszlávnak vallók, 3.2 %-ban taljánok, 2.6 %-ban csehnek, 0.4 %-ban szlováknak, és 1 %-ban magyarnak vallók, a maradék 5.6 % az egyéb nemzetiségeket képviselte.[3] Maga Pakrác város esetében, a 8197 összlakosságból 3514 vallotta magát szerbnek, ami az összlakosság 42.8 % volt, 3033 fő pedig horvátnak, ami az összlakosság 37 % volt. Pakrácban 1011 volt jugoszláv, 15 muzulmán és 624 egyéb nemzetiségű.[4] 

A Jugoszláv Néphadsereg tekintetében Pakrác járásban nem volt katonai létesítmény, viszont műveletileg az 5. zágrábi katonai körzet (VO), 32. varasdi (Varazdin) hadtest műveleti területi illetékessége alá esett. Pakrác járástól, mint akkori közigazgatási közösségi járás (ZO), északra eső Daruvár (Daruvar) ZO esetében, Doljány (Doljani) településen működött a 32. hadtest 28. partizán dandár és területvédelmi erő (TO) hadianyag raktárja és laktanyája, ahova 1990. májusában Jugoszlávia Területvédelmi Erők Horvátország -akkori szocialista tagállam- 32. hadtest alárendeltségébe tartozó ZO TO területvédelmi erőinek, köztük Pakrác közösségi járás területvédelmének, a fegyverzetét begyűjtötték. Ezzel próbálták elérni, hogy a területvédelem fegyverzeti felszerelése horvátok kezébe kerüljön, de egyben a horvátok is preferálták, hiszen azt gondolván, hogy akkor a szerb szakadárok kezébe sem jut területvédelmi fegyverzet. Na ezen téren nem így volt. A JNA kezdeti időszakban „titokban“ támogatta a szerb szakadárságot, melynek részét képezte, hogy kiképezzék és felfegyverezzék őket. Erre alkalmas volt a hadianyagraktárban összevont fegyverzeti anyag. Doljányból (Doljani) az oda bevont területvédelmi jórészt könnyű fegyverzet, kézifegyverzet a JNA és a jugoszláv belgrádi politikai vezetés, titkosszolgálat (KOS) operatív projektje alapján, már 1990. évben eljutottak a nyugat-szlavóniai szerb szakadársághoz.[5] 

1990. tavaszán megalakult Pakrác közösségi járásban, a horvátok lakta településeken a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) pártjának szervezetei; „Badljevina, Dobrovac, Prekopakra, Lipik“, majd 1990. augusztus 19-én Pakrác városban is. Ezzel szemben, Pakrácon városban 1990. június 16-án és a járás szerbek lakta települései esetében „Kukunjevac, Bucje“,   valamint vegyesen szerbek és horvátok lakta település, Lipik (Lipik) esetében, július és augusztusban megalakult a Szerb Demokrata Párt (SDS).[6] A horvát-szerb konfliktusok Pakrác közösségi járásban és városában 1990. nyarától éledtek fel, amikor a két párt, a saját etnikai közösségük tekintetében egyfajta markánsabb politikai homogenizálódása ment végbe. Ezen ellentétet az SDS ráadásul felturbózta, hiszen a horvát alkotmánymódosítást, mely előírta a Horvát Köztársaság hivatalos jelképeinek használatát, leváltva az eddigi jugoszláv szocialista jelképeket, a szerb szakadárság, amit politikai szinten az SDS képviselt elsősorban, nem fogadta el.[7] A helyzet a vegyesen lakott települések „Pakrac, Lipik“ esetében volt a legkonfliktusosabb. Az SDS támogatásával a pakráci szerb szakadárok kihelyezték saját jelképeiket, zászlóikat, nem fogadva el a horvát alkotmányos rendet, és a „Ravna gora“, „Psunj“ hegyek közti Pakra folyó (Pakra) völgyében, ahol a pakráci járási szerb lakosság abszolút többségben  élt, Bucsje (Bucje) településen kiformálódik a szerb szakadár félkatonai területvédelmi szárny. Már 1991. januárban funkcionált az úgynevezett Zóna Területvédelmi Parancsnokság Nyugat-Szlavónia törzse, a Bucsje (Bucje) településtől keletre eső „Zabrdski-Cikote“ területen, ahol három területvédelmi osztag funkcionált; „Pakracki, Daruvarski, Podravsko-Slatinski“ 500-700 fővel.[8] A konfliktushelyzet 1990. augusztustól, már folytonossá vált, és a szerb szakadárok augusztus 19-től, a szerb településeken és Pakrác város közúti bejárási részén útakadályokat, barikádokat létesítettek, és történtek lövöldözések, gyújtogatások[9]. Az helyi SDS legfontosabb projektje az egységes szerb autonóm Nyugat-Szlavónia (SAO Zapadna Slavonija „SAO ZS“) létrehozása volt, hiszen már megalakult a SAO Krajina (Észak-Dalmácia, Lika, Kordun Bánság) és bontogatta szárnyait a Kelet-Szlavónia/Baranya/ Nyugat-Szlavónia SAO. 1990. év vége és 1991. év elején már Pakrác város egyre inkább Szlavónia legerősebb szerbiai központjává alakult „kis Knin“[10] és olvasztotta be maga alá azon szerb településeket, amelyek már horvátok által többségben lakott közösségi járások voltak, de területileg a SAO ZS részét képezték; Nova Gradiska, Grubisno Polje, Daruvar, Slavonska Pozega, Novska“. Nyugat-Szlavónia esetében három járásban „Grubisno Polje, Daruvar, Pakrac“ 1991. év elején a szerb szakadárok egyre nyíltabban fejezték ki nemtetszésüket a Horvát Köztársaság újonnan megalakult kormányával szemben, és különösen a horvát rendőrséggel szemben. Ennél fogva a Horvát Rendőrség (MUP) a „forró pontokra” speciális rendőri erőket irányított. A szerb szakadárok folyamatos útakadályokkal, barikádokkal provokálták a horvát hatóságot. A pakráci szerb többségű járási közgyűlése „Skupstine opcine Pakrac” 1991. február 22-én döntést hozott arról, hogy a becsatlakozik a SAO Krajina[11]-hoz és lényegében kiválik a Horvát Köztársaságból. [12] Bár a Horvát Köztársaság kormánya elrendelte 1990 májusától a korábbi jugoszláv formációjú tartalékos rendőri erők leszerelését, a rendőri egyenruhákon lévő hivatalos jelvények megváltoztatását és az illegálisan felfegyverzett lakosság lefegyverzését, mégis a szerb Jovó Vezmár (Jozo Vezmar) vezette és szerb többségi állománnyal bíró pakráci rendőr kapitányságot, a pakráci szerb szakadárok átnevezték Pakrac Belügyi Körzeti Titkárságra „Okruzni sekretarijat unutrasnjih poslova Pakrac (OSUP Pakrac)“, a SAO Krajina belügyi titkárság  „Sekretarijatu unutrasšnjih poslova (SUP)“ alárendeltségébe helyezve azt[13]. A következőkben 1991. március elejéig lehetőség nyílt ezáltal, a felfegyverzett szerb szakadároknak Pakrác kontroljára és folyamatossá váltak a nemszerb lakosság elleni fizikális támadások, melynek kezelésére a Horvát Rendőrség (MUP) az 1990. szeptemberben megalakult „Lucko” speciális rendőri erőit irányította Pakrác és környékére.[14]


[1] https://kamenjar.com/mladen-pavkovic-domovinski-rat-je-poceo-u-pakracu/

[2] https:// www.7dnevno.hr/ domovina/ sukob-u- pakracu-dan-kada-je- poceo-oruzani-sukob-izmedu- hrvatske-policije-i-pobunjenih-srba/

[3] https://narod.hr/hrvatska/1-ozujka-1991-bitka-za-pakrac-kojom-je-poceo-domovinski-rat, Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[4] Ivica Miskulin: Srpska pobuna u opcini Pakrac 1990.-1991. https://hrcak.srce.hr/file/116217

[5] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[6] A horvátországi szerbek 1990 februárjában megalapították a Szerb Demokrata Pártot (Srpska Demokjratska Stranka „SDS”) és ezzel együtt a szerbek által többségben lakott településeken helyi szervezeteiket. Elsőként 1990. február 17-én Knin (Knin) városban. Ezt követően márciustól májusig a horvátországi Észak-Dalmácia, Lika, Kordun, Bánság régió, Nyugat és Kelet-Szlavóniában, Baranyában, Nyugat-Szlavóniában. A párt programjában szerepelt a horvátországi szerbek autonómiájának létrehozása, mely idővel a Horvátországtól való teljes elszakadásban csúcsosodott. 1990. augusztusában a nyugat-szlavóniai Szlavón-röghegység részét képező Pszuny-hegységben (Psunj) megalakult a nyugat-szlavóniai szerb szakadárság politikai szervezete, a Regionális bizottság SDS Szlavónia és Baranya (Regionalni odbor SDS za Slavoniju i Baranju „RSB SDS“), mely magára testálta a szlavóniai és baranyai szerbség képviseletét. Az RSB SDS magába foglalta a nyugat-szlavóniai SDS helyi testületeit „SDS Bjelovar, SDS Grubisno Polje, SDS Orahovica, SDS Daruvar, SDS Pakrac, SDS Novska, SDS Nova Gradiska, SDS Podravska Slatina“ közösségi járások tekintetében . Az RSB SDS székhelye 1991. év elejétől Pakrác város lett.  Janja Sekula: Zapadna Slavonija pod srpskom okupacijon (od Sarajevskoga primirja do operacija „Bljesak“). https:// core. ac.uk/ download/ pdf/ 197899849.pdf

[7] Ivica Miskulin: Srpska pobuna u opcini Pakrac 1990.-1991. https://hrcak.srce.hr/file/116217

[8] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[9] Ivica Miskulin: Srpska pobuna u opcini Pakrac 1990.-1991. https://hrcak.srce.hr/file/116217, Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https:// www. osobnasjecanja. hr/ video- arhiva/ gordan- vukic/,http:// www. sinovioluje. com/1 -ozujka-1991-bitka-za-pakrac-kojom-je-poceo-domovinski-rat/

[10] Knin- SAO Krajina központi városa, székhelye.

[11] Elsőként 1990. december 21-től Észak-Dalmácia, Lika, Kordun, Bánság szerb többségű járásai megalapították a Szerb Autonóm Körzetet (Srpska Autonomna Oblast „SAO” Krajina) , mely „SAO Krajina” megnevezéssel funkcionált . https://core.ac.uk/download/pdf/197899849.pdf

[12] A horvátországi szerbek  1990. június 25-én rendelkeztek szuverenitásukról és autonómiájukról, melynek első lépcsőjeként szerb járási közösséget „Zajednice opcina” hoztak létre.  1990. augusztus 19-én történt népszavazást követően a horvátországi szerb szakadárok, a horvátországi szerb többségű járásokban 1990. szeptember 30-tól kikiáltották a szerbek autonómiáját . Horvátországon belüli olyan területi autonómia, mely az akkori szövetségi Jugoszlávia alá tartozik. A végrehajtói hatalmat a Végrehajtó Tanács, a törvényhozóit pedig a Szerb Közgyűlés (Srpski Sabor) gyakorolta. 1991. május végén a SAO Krajina Végrehajtó Tanácsát átnevezték kormányzatnak, a SAO Krajina kormányának (Vlade SAO Krajina).

[13] https:// domovinskirat. hr/2023/02/22/ kninski- scenarij-u- srcu- zapadne- slavonije- pakrac-su- prikljucili-sao-krajini/

[14] https://hr.wikipedia.org/wiki/Antiteroristi%C4%8Dka_jedinica_Lu%C4%8Dko



2. HORVÁT RENDŐRI AKCIÓ ELŐZMÉNYE

 

       Pakrác (Pakrac) esetében a horvát rendőrségi szerkezetváltás, mely a Horvátország területén korábban funkcionáló, jugoszláv rendőrségi struktúrát szervezte át, „horvátosította”, nem valósult meg[1]. Pakrácon az ott lévő rendőrkapitányság, „rendőr állomás” (policijska postaja) szerb nemzetiségű parancsnoka Jovó Vezmár (Jozo Vezmar)[2] új horvát belügyi törvényt, mely  lehetővé tette a korábbi „jugoszláv“ rendőrségi struktúra „sekretarijat za unutrasnje poslove (SUP)“ reformizációját[3], nem tartotta be és nem hajtotta végre. Helyette a rendőr állomás tizenhat horvát nemzetiségű rendőreinek azonnali leszerelését rendelte el, négy horvát rendőrt azonnal eltávolított, levetette a horvát címert és zászlót a pakráci rendőrség épületéről, sőt felhelyeztette a szerb szakadárok[4] által általánosságban használt „Szerb Köztársaság” (Szerbia) zászlaját. Erre azért is kerített sort, mert a pakráci szerb többségű járási közgyűlése „Skupstine opcine Pakrac” 1991. február 22-én döntést hozott arról, hogy a járás csatlakozik a SAO Krajina[5]-hoz.[6] Ez azt is jelentette, hogy a SAO Krajina, 1991. január 04-én megalakult rendfenntartó, rendőrségi szolgálatának, az az belügyi titkárságának „sekretarijat za unutrasnje poslove (SUP) SAO Krajina“ alárendeltségbe vették a pakráci rendőrkapitányságot, így az nem a horvát belügy, rendőrség részeként, hanem a SAO Krajina rendőrségének részeként funkcionál, mint járási rendfenntartó, rendőrségi szolgálat, az az belügyi titkárság „Opstinski Sekretarijat za Unutrasnje Poslove (OSUP)“.

Az OSUP pakráci rendőrkapitányság (rendőr állomás) tekintetében a szerb szakadárok megkezdték az úgynevezett tartalékos állomány „milícia“ feltöltését, a horvát nemzetiségű rendőrök helyébe. Önkéntesek jelentkeztek, nemcsak Pakrácról, hanem a jórészt szerbek lakta járási településekről, többek közt „Bujavice, Kusonja, Srednji Grahovljani, Gornji Grahovljani, Donja Sumetlica, Gornja Sumetlica, Dragovic, Novo Selo, Dereza, Kukunjevac, Brusnik“ falvakból. Felfegyverzésükre a JNA doljányi (Doljani) hadianyag raktárja és laktanyája biztosított könnyűfegyvereket, és saját egyenruházattal kezdték ezen önkéntes milicistákat felszerelni.[7]

     1991. március 01-én Vezmár önkényesen, hivatali helyzetével, mint rendőrkapitány visszaélve, elfoglalta a pakráci rendőrség épületét.[8] Még aznap összehívta a rendőrállomás állományát délelőtt tíz órára (10:00) állomány gyűlésre, ahol fél tizenegyre közel harminc rendőr jelent meg. A tizenkét (12:00) órakor[9] elkezdődő állománygyűlésen Vezmár lehetőséget adott a horvát nemzetiségű rendőröknek, hogy fegyverük leadása mellett vérontás nélkül elhagyhassák a rendőrség épületét, sőt amennyiben a helyzet normalizálódik akár vissza is térhetnek a szolgálatba.[10] A továbbiakban a pakráci rendőrállomáson és járási tanács épületénél szerb nemzetiségű rendőrök, és fegyveres szerb milicista szakadárok -felfegyverzett szerb civilek- vették át a hatalmat, tizenhat horvát nemzetiségű és négy szerb nemzetiségű rendőrt menesztett. Két szerb nemzetiségű rendőr pedig nem csatlakozott Vezmárékhoz. Vezmár akciója mögött ott állt a szerb szakadárságot képviselő politikai szárnyvonal.[11] Az akciót a helyi nyugatszlavón szerb demokrata párt (SDS)[12] tagjai koordinálták, a Nyugat-Szlavónia területén funkcionáló szerb szakadárokat[13] képviselő Regionális bizottság SDS Szlavónia és Baranya (Regionalni odbor SDS za Slavoniju i Baranju „RSB SDS“)[14] és a pakráci SDS vezetője, Vejkó Dzsakula (Veljko Dzakula) irányításával, a szerb szakadár területvédelmi törzs támogatásával, mely Bucsje (Bucje) szerbek lakta nyugat-szlavóniai településen diszlokált[15] és feladata volt a zavargások megszervezése és kivitelezése többek közt Pakrác közösségi járásban.[16]


[1] A felálló horvát rendőrség lehetőséget adott a korábban jugoszláv rendőr hatóságban szolgáló rendőröknek az „átállásra”. Az az azon hivatásosok, akik önként vállalva tovább maradtak a már horvát rendőrség kötelékébe, a továbbiakban Horvátország Rendőrségének tagjaivá váltak. 1990. január 1-jével lényeges változások következtek be a belügyi törvényben, mely során Horvátországban a korábbi jugoszláv belügy (SUP) decentralizált elemekkel rendelkező rendszerének szervezés és irányítása teljesen megváltozott. Magusic Puseljic: Uprava i policija. Polic. sigur. (Zagreb), godina 17. (2008), broj 3-4, str. 192-218Uprava i policija., NN 30/1991 (21.6.1991.), Uredba o sjedistu i podrucju na kojem se osnivaju policijske uprave., Dalibor Franulovic: Ustrojstvo i djelokrug unutarnjih poslova u Hrvatskoj 1990.- 1992., Zbornik radova Pravnog fakulteta u Splitu, god. 55, 3/2018., str. 607.- 624.

[2] https://www.klikni.hr/sredisnja-hr/2022/01/16/logor-bucje-prvi-srpski-logor-na-okupiranom-dijelu-hrvatske/

[3] A horvátok tekintetében már 1990. évben létrejött a korábbi jugoszláv rendőrséget (Sekretarijat unutrasnjih poslova „SUP”) leváltó horvát rendőrség, Horvát Belügyminisztérium (Ministarstvo unutarnjih poslova „MUP”). Elsőként az 1990. január 01-től belépő új belügyi törvény lehetővé tette a korábbi „jugoszláv“ rendőrségi struktúra „sekretarijat za unutrasnje poslove (SUP)“ reformizációját, „horvátosítását“, létrehozva 1990. május 30-tól a Horvát Belügyminisztériumot “Ministarstva unutarnjih poslova (MUP)“, mely alatt megalakult 1990. 08.05-től a Horvát Rendőrség „Hrvatska Policija“. Magusic Puseljic: Uprava i policija. Polic. sigur. (Zagreb), godina 17. (2008), broj 3-4, str. 192-218Uprava i policija., NN 30/1991 (21.6.1991.), Uredba o sjedistu i podrucju na kojem se osnivaju policijske uprave., Dalibor Franulovic: Ustrojstvo i djelokrug unutarnjih poslova u Hrvatskoj 1990.- 1992., Zbornik radova Pravnog fakulteta u Splitu, god. 55, 3/2018., str. 607.- 624.

[4] A horvátországi szerbek  1990. június 25-én rendelkeztek szuverenitásukról és autonómiájukról, melynek első lépcsőjeként szerb járási közösséget „Zajednice opcina” hoztak létre.  1990. augusztus 19-én történt népszavazást követően a horvátországi szerb szakadárok, a horvátországi szerb többségű járásokban 1990. szeptember 30-tól kikiáltották a szerbek autonómiáját . Horvátországon belüli olyan területi autonómia, mely az akkori szövetségi Jugoszlávia alá tartozik. A végrehajtói hatalmat a Végrehajtó Tanács, a törvényhozóit pedig a Szerb Közgyűlés (Srpski Sabor) gyakorolta. 1991. május végén a SAO Krajina Végrehajtó Tanácsát átnevezték kormányzatnak, a SAO Krajina kormányának (Vlade SAO Krajina).

[5] Elsőként 1990. december 21-től Észak-Dalmácia, Lika, Kordun, Bánság szerb többségű járásai megalapították a Szerb Autonóm Körzetet (Srpska Autonomna Oblast „SAO” Krajina) , mely „SAO Krajina” megnevezéssel funkcionált . https://core.ac.uk/download/pdf/197899849.pdf

[6] 1991. február 22-én Pakráci szerb szakadár központ kinyilvánította csatlakozását a SAO Krajina-hoz (Észak-Dalmácia, Lika, Kordun és Bánság).

[7] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[8] https://kamenjar.com/mladen-pavkovic-domovinski-rat-je-poceo-u-pakracu/, Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja.,

[9] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja.,

[10] https://www.24sata.hr/news/predajte-oruzje-i-idite-jer-sada-se-pakrac-pripaja-sao-krajini-616622

[11] Ivica Miskulin: Srpska pobuna u opcini Pakrac 1990.-1991. https://hrcak.srce.hr/file/116217, Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja.,

[12] A horvátországi szerbek 1990 februárjában megalapították a Szerb Demokrata Pártot (Srpska Demokjratska Stranka „SDS”) és ezzel együtt a szerbek által többségben lakott településeken helyi szervezeteiket. Elsőként 1990. február 17-én Knin (Knin) városban. Ezt követően márciustól májusig a horvátországi Észak-Dalmácia, Lika, Kordun, Bánság régió, Nyugat és Kelet-Szlavóniában, Baranyában, Nyugat-Szlavóniában. A párt programjában szerepelt a horvátországi szerbek autonómiájának létrehozása, mely idővel a Horvátországtól való teljes elszakadásban csúcsosodott. https://core.ac.uk/download/pdf/197899849.pdf

[13] Nyugat-Szlavónia területén a szerbek közötti politikai tevékenység eredményeként 1990. augusztus végén és szeptember elején „Daruvar, Garesnica, Grubisno Polje, Pakrac“ esetében a szerb szakadárok részéről kinyilvánítására került a szerb autonómia, melyhez csatlakoztak a „Bjelovar, Kutina, Nova Gradiska, Novska, Orahovica, Podravska Slatina, Pozega, Virovitica“ közösségi járásban elő szerbek, szerb szakadárok, de földrajzi elhelyezkedés végett „Donji Miholjac, Nasice, Dakovo“ közösségi járásban lévő szerb települések is. https://core.ac.uk/download/pdf/197899849.pdf

[14] 1990. augusztusában a nyugat-szlavóniai Szlavón-röghegység részét képező Pszuny-hegységben (Psunj) megalakult a nyugat-szlavóniai szerb szakadárság politikai szervezete, a Regionális bizottság SDS Szlavónia és Baranya (Regionalni odbor SDS za Slavoniju i Baranju „RSB SDS“), mely magára testálta a szlavóniai és baranyai szerbség képviseletét. Az RSB SDS magába foglalta a nyugat-szlavóniai SDS helyi testületeit „SDS Bjelovar, SDS Grubisno Polje, SDS Orahovica, SDS Daruvar, SDS Pakrac, SDS Novska, SDS Nova Gradiska, SDS Podravska Slatina“ közösségi járások tekintetében . Az RSB SDS székhelye 1991. év elejétől Pakrác város lett.  Janja Sekula: Zapadna Slavonija pod srpskom okupacijon (od Sarajevskoga primirja do operacija „Bljesak“). https:// core. ac.uk/ download/ pdf/ 197899849.pdf

[15] Bucsje (Bucje) a Nyugat-Szlavónia Szerb Autonóm Körzet (SAO) egyik központja, ahol a területvédelmi erőket állomásoztatták és parancsnokságot alakítottak ki. Továbbá fogolytábort is működtettek itt a szerb szakadárok. https://en.wikipedia.org/wiki/Bu%C4%8Dje_camp, https://hdlskl.hr/svjedocanstva/bucje/

[16] https:// www. braniteljski- portal. hr/ video- dan- kad- je- sve- pocelo-pakrac-je-srpski-dajte-oruzje-i-bjezite-ali-stizu-hrvatski-specijalci-okrsaj-je-trajao-cijelu-noc/, https://domovinskirat.hr/2023/02/22/kninski-scenarij-u-srcu-zapadne-slavonije-pakrac-su-prikljucili-sao-krajini/


Szerb szakadár rendőrség Pakrác. SUP forrás:

https://www.24sata.hr/news/predajte-oruzje-i-idite-jer-sada-se-pakrac-pripaja-sao-krajini-616622


Horvát rendőrség Pakrác. PU Bjelovar/PP Pakrac, forrás: https://www.youtube.com/watch?v=-QU5gQDw4Xo&t=108s




3. A HORVÁT RENDŐRI AKCIÓ

 

     Maga a pakráci rendőrállomás (PP Pakrac vagy PS Pakrac), rendőrkapitányság a horvát belügyi törvény rendőrségi szervezeti felépítését meghatározó rendelete alapján[1], a Belóvár Rendőr-Főkapitányság (PU Bjelovar)[2] -belóvári és biló-hegységi régió- alárendeltségébe tartozott[3]. A pakráci rendőrkapitányság alá tartozott „Bucje, Poljana“ településen lévő rendőr irodák. A március 01-i történések hamar a belóvári Rendőr-Főkapitányság (PU Bjelovar) vezetőségének és a zágrábi belügyminisztérium tudomására jutott. Elrendelték a rend helyreállítása érdekében a speciális rendeltetésű belügyi erők, alakulatok helyszínre, Pakrácra irányítását, és koordinált művelet végrehajtását, mely utóbbi levezénylésére a zágrábi Antiterrorista Egység (ATJ) „Lucko“ lett kijelölve. A műveletre, egyrészt a zágrábi diszlokalizációju speciális rendőri alakulatok, másrészről a Belóvár Rendőr-Főkapitányság (PU Bjelovar) alá tartozó speciális alakulat (Omega) került bevonásra. Ez utóbbi esetében nem volt ismeretlen a konfliktushelyzet a térségben, hiszen már több atrocitás is történt.[4]

A pakráci rendőrséget elhagyni kényszerülő horvát nemzetiségű rendőrök esetében, kilenc horvát rendőrnek sikerült Pakrácról eljutnia Belóvárra (Bjelovar), ahova március 01-én délután tizennyolc óra (18:00) körüli időben érkeztek meg, és jelentették a történteket a helyi rendőri vezetésnek, valamint csatlakoztak a helyi rendőrséghez. A belóvári főkapitányság két pákráci rendőrt még aznap este visszairányított Pakrácra, hogy felmérjék, felderítsék a helyzetet, a miközben a belóvári rendőrségen maradtak csatlakoztak a pakráci beavatkozásra készülő belóvári különleges rendőrséghez.[5] A rend helyreállítása egyrészről a horvát rendőrség helyi, belóvári különleges rendeltetésű „PJS Omega” egysége[6] lett kijelölve:

A belügyminisztérium döntése alapján 1991. február 23-án a belóvári és biló-hegységi Rendőr-Főkapitányság Belóvar (PU Bjelovar) alárendeltségében megalakult az „Omega” különleges rendeltetésű alakulata (PJP) -1991.11.15-től, mint speciális egysége (SJP)- Miralem Alecskovics (Miralem Aleckovic)[7] alakulatparancsnok vezetésével, aki egyben a belóvári  rendőr-főkapitányság közbiztonsági operatív ügyekért felelős helyettese volt . A különleges rendőri egységet a „Bjelovar, Krizevac, Koprivnica, Durđevac, Virovitica, Cazma, Daruvar, Grubisno Polje, Pakrac” közösségi járás rendőrei, városi rendőrkapitányságok fizikailag legfiatalabb alkalmazottai alkották. A kiválasztás után anyagi, technikai eszközökkel, fegyverekkel látták el a rendőröket és intenzív speciális képzésben részesültek. A kiképzőbázis Kispisznice (Mala Pisanica) területén lévő „Kukavica”[8] részén működött kezdetben, majd áttelepült Maglencsa (Maglenca) településnél lévő „Kamenitovac” hegyi házba. 1991-től belóvári egykori belvárosi JNA laktanyába a költözött át.[9] Az egység elsőként század szintű alakulatként funkcionált -1991. szeptemberben már két századból állt-, mely század három szakaszból, a szakaszok pedig egyenként három rajból álltak. A század parancsnok Hámdzsije Masinovics (Hamdije Masinovic), az 1. szakaszé Mirkó Csidrics (Mirko Cindric), a 2-é Vinkó Pavlovics (Vinko Pavlovic), a 3-é pedig Mátó Sijics (Mato Sijic).[10]

 


[1] Az újonnan létrehozott rendészeti szolgálat a korábbi szervezeti felépítés szerint folytatta munkáját, amely zágrábi központból és tíz regionális központból, avagy rendőr-főkapitányságból (Bjelovar, Gospic, Karlovac, Osijek, Pula, Rijeka, Sisak, Split, Varazdin, Zagreb) állt, melyeket 1991. június 19-től állítottak szolgálatba . A horvát rendőrség munkájának ellátásához a regionális központok, rendőr-főkapitányságok (PU) számát megnövelték. A Horvát Köztársaság Kormánya 1991. június 19-én határozata alapján a rendőri regionális központok (PU) az alábbi képen alakultak (Bjelovar, Dubrovnik, Kutina, Slavonski Brod, Sibenik, Vinkovci, Vukovar, Zabok, Zadar, Gospic, Karlovac, Osijek, Pula, Rijeka, Sisak, Split, Varazdin, Zagreb). A PU alá rendelve százkét rendőr állomás (PP vagy PS) került kialakításra, melyek alá 1991. április 25-től száztizenegy rendőr irodát (PI) létesítettek. Magusic Puseljic: Uprava i policija. Polic. sigur. (Zagreb), godina 17. (2008), broj 3-4, str. 192-218Uprava i policija., NN 30/1991 (21.6.1991.), Uredba o sjedistu i podrucju na kojem se osnivaju policijske uprave., Dalibor Franulovic: Ustrojstvo i djelokrug unutarnjih poslova u Hrvatskoj 1990.- 1992., Zbornik radova Pravnog fakulteta u Splitu, god. 55, 3/2018., str. 607.- 624.

[2] 1990. évben a megalakuló Belóvár Rendőr-Főkapitányság „Policijska uprava (PU) Bjelovar“ alárendeltségi, illetékességi területe alá esett az akkori, közösségi járásokból: Bjelovar, Cazma, Daruvar, Grubisno Polje, Durdevac  Koprivnica Krizevci, Pakrac, Virovitica. Minden járásszéken létrejöttek a rendőr kapitányságok, rendőr állomások. A fenti járások esetében három járásban volt kritikus helyzet „Pakrac, Daruvar, Grubisno Polje“ mivel ott erős szerb szakadár jelenlét és tevékenység folyt. https://hrcak.srce.hr/file/200821, Radovi Zavoda za znanstvenoistrazivacki i umjetnicki rad u Bjelovaru, sv. 8(2014), str. 71-131 Jaksa Raguz: Borbeno djelovanje Posebne jedinice policije Policijske uprave Bjelovar Omege 1991. godine

[3] Hamdija Masinovic: Sudjelovanje i uloga Policijske uprave bjelovarsko-bilogorske u Domovinskom ratu.

[4] http://www.sinovioluje.com/1-ozujka-1991-bitka-za-pakrac-kojom-je-poceo-domovinski-rat/

[5] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991., Jaksa Raguz: Borbeno djelovanje Posebne jedinice policije Policijske uprave Bjelovar Omege 1991. godine

[6] A horvát belügy létrehozta a rendőri különleges rendeltetésű (speciális) feladatot ellátó egységeiket (PJP avagy 1991.11.15-től speciális egység SJP), a PU alá rendelve, mely egységek gyors bevethetősége és harcászati fegyverzettel és kiképzéssel való képességük révén hathatósan részt vettek a közrend és köznyugalom fenntartása vagy megteremtése, valamint természeti katasztrófák és járványok okozta általános veszélyhelyzet kezelésében. Magusic Puseljic: Uprava i policija. Polic. sigur. (Zagreb), godina 17. (2008), broj 3-4, str. 192-218Uprava i policija., NN 30/1991 (21.6.1991.), Uredba o sjedistu i podrucju na kojem se osnivaju policijske uprave., Dalibor Franulovic: Ustrojstvo i djelokrug unutarnjih poslova u Hrvatskoj 1990.- 1992., Zbornik radova Pravnog fakulteta u Splitu, god. 55, 3/2018., str. 607.- 624.

[7] 1991. 09.01-ig az „Omega“ alakulat parancsnoka Miralem Aleckovic volt, 1991.09.01-től pedig az alakulat századparancsnoka Hamdija Masinovic lett. 1991. szeptembertől az alakulat két század alkotta a korábbi egy helyett.https://usp-omege.hr/index.php/ratni-put

[8] https://www.tzbbz.hr/hosteli/bjelovar/sportsko-rekreacijski-centar-kukavica-hostel

[9] https://bjelovarsko-bilogorska-policija.gov.hr/vijesti/obiljezena-27-godisnjica-osnivanja-specijalne-jedinice-policije-omege-pu-bjelovarsko-bilogorske-14650/14650, https://domovinskirat.hr/2023/02/23/od-pakraca-do-oluje-uvijek-su-bili-prvi-osnovana-specijalna-jedinica-policije-omega/

[10] Hamdija Masinovic, „Struktura PJP „Omege“ 1991. godinu.






        Az „Omega” bevetéséről Vezmár is tudomást szerzett, így március 01-én a délutáni órákban három óra körül (15:00) Vezmár állománygyűlésen tájékoztatta a körülbelül százötven főre duzzadt a szerb nemzetiségű rendőreit, milicistáit. A továbbiakban a rendőrállomásról a szerb rendőrök zöme a pakráci szőlőhegyre „Kalvarija” vonult át[1]. Csak kevesen maradtak a pakráci rendőrállomás épületében. Maga Vezmár nyolcvan rendőrrel Bucsjéba (Bucje) vonult át, helyettese pedig Seovicsa (Seovica) településre ötven szakadárral, ahol további szakadárokat fegyvereztek és szereltek fel. Seovicsa -szerbek által abszolút többségben lakott település- a szerb szakadárok területvédelmének egyik központi szegmense volt, Bucsjéhoz (Bucje) hasonlóan. Szinte az összes fegyvert magukkal vitték a rendőrállomásról, valamint szolgálati járműveket és felszerelést. A pakráci rendőrállomáson és pakráci járási tanácsháza (zgrade Skupstine opcine) maradt néhány szerb rendőr hosszú fegyverekkel. Vezmár helyettese csoportjával az március 01-én az esti órákban visszatért Pakrác város keleti 315 m. magas hegyes-dombos, erdős „Kalvarija” részére, ahol az ott összegyűlt szerbek egy részét rávette, hogy csatlakozzanak csoportjukhoz. Miután gyarapodott ezáltal a csoport, visszatért Seovicsára, ahol Vezmár is megjelent egységével.

A pakráci eseményekről azonnal értesítést kapott a Jugoszláv Néphadsereg 32. hadtestjének parancsnoka, Jevrem Csokics (Jevrem Cokic) tábornok, aki a felettesének, Konrád Kolseka (Konrad Kolsek) tábornok -5. katonai körzet Zágráb főparancsnoka-  jóváhagyása nélkül a elrendelte a 32. hadtest Belovárban (Bjelovar) állomásozó erőinek[2], 265. belóvári mechanizált dandár[3], hogy készenlétbe helyezésre kerüljön a 2. mechanizált zászlóaljából egy mechanizált század és bevetésre előirányozva két felderítő század. Végül csak az egyik felderítő századból két rajt irányítottak Pakrácra[4], Rámiz Drekovics (Ramiz Drekovic) rangelső kapitány, a 265. mechanizált dandár harckocsizó zászlóalj parancsnok vezetésével[5], mely egység március 01-én az esti órákban -23 óra 30 perc[6] körül a város kórházának udvarára-megérkezett a városba.[7] A rajok tíz katonai járműből álltak összeségében:

-katonai teherjármű, és páncélozott harcjárművek (BVP M-80),[8] március 01-én este elindultak belóvári (Bjelovar) laktanyájukból Pakrácra.[9] A JNA katonai konvoja keresztül haladt Lipik (Lipik) városkán[10] és március 01-én 23 óra 30 időben belépett Pakrácra, ahol a város stratégiai pontjainál, de legfőbb képen a városi kórház előtti részen foglalt pozíciót[11]. Ezen akciót valamelyest előre jelezte, hogy a JNA belóvári 265. mechanizált dandár „Bjelovar-Pakrac-Lipik“ vonalon történő hadmozgását, a hadműveleti térképen szintén március 01-re tervezték, délután egy órás idővel, mely időpont majdnem egybe esett a Pakrácon lévő rendőrkapitányságon történt március 01-i puccsal.[12]


[1] Ivan Zvonimir Ivancic: Domovinski rat na podrucju bivse opcine Pakrac.

[2] Belóvárban (Bjelovar) a 32. hadtest 265. mechanizált dandárja diszlokált, valamint a 28. partizán divízió parancsnoksága és annak 21. partizán dandárja. A város nyugati részében volt a Bozidar Adtija“ laktanya „Vojnovac-ban“, a városban volt a JNA adminisztrációs parancsnoki épülete „Dom JNA“, „Sajmiste“ részen a „Logor“ hadianyag raktár, továbbá radarállomás üzemelt „Zvijerci“ területén, Trojstveni Mackovac településnél. A „Bedenik“ erdőben volt a „Barutana“ katonai raktár. Zeljko Karaula: Osvajanje vojarne JNA “Bozidar Adzija” u Bjelovaru 1991.

[3] https://una.rs/vesti/politika/vrhhovni-sud-hrvatske-oslobodio-optuzenog-za-ratni-zlocin-nad-oficirima-jna-u-bjelovaru

[4] Ivica Miskulin: Srpska pobuna u općini Pakrac 1990.-1991., https://hrcak.srce.hr/file/116217

[5] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[6] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[7] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[8] Aleksandar Vasiljevic: PrPredmet Slobodan Milosevic (IT-02-54) - svedok Aleksandar Vasiljevic - 14. februar 2003., https:// www. hlc- rdc. org/ Transkripti/ Milosevic/ Transkripti/ Transkripti% 20 sa % 20 sudjenja % 20 Slobodanu % 20 Milosevicu % 20 % 2831 % 29 / Transkript % 20sa % 20sudjenja % 20Slobodanu % 20Milosevicu % 20-% 2014.% 20februar % 202003.. pdf

[11] Ivica Miskulin: Srpska pobuna u opcini Pakrac 1990.-1991. https://hrcak.srce.hr/file/116217





A mechanizált század bevetésére, csak március 02-án került sor, mert akkor kapott „zöld utat“ ezen egység engedélyeztetése a beavatkozásra[1], de ezen napon egy páncélos zászlóalj  lett bevetve a 265. dandárból (2. mechanizált zászlóalj) és egy század a verőcei (Virovitica) 288. páncélosok elleni vegyes tüzér dandárból, mely utóbbi erő már nem a 32. hadtest, hanem az 5. katonai körzet közvetlen parancsnoksága alá volt rendelve.[2]

         Március 01-én a horvát részről a történtekről értesült a zágrábi horvát vezetés, melynek eredménye képen a belügy intézkedett a belügyi speciális rendőri egységek[3] mozgósításáról. Készültségbe helyezték délutáni órákra a zágrábi „Rakitja” speciális rendőr alakulatot (JSP Rakitje)[4], annak 2. és 4. századát, mintegy száz tagját, mely alakulatot Joszip Lusics (Josip Lusic) parancsnok vezetett, a 2. századot Jozsó Milicsevics (Jozo Milicevic), a 4. századot Mariján Marekovics (Marijan Marekovic), és a később becsatlakozó 1. századot Zdravkó Andabák (Zdravko Andabak). Készültségbe helyezték délutáni órákra a zágrábi „Kumrovec” speciális rendőr alakulatot (JSP Kumrovec)[5], megközelítőleg száz tagját, mely alakulatot Neven Mártics (Neven Martic) parancsnok vezetett. Készültségbe helyezték délutáni órákra a zágrábi „Lucko” antiterrorista alakulatot (ATJ Lucko)[6], annak mintegy száz tagját, mely alakulatot Márkó Lukics (Marko Lukic) parancsnok vezetett. Készültségbe helyezték délutáni órákra a zágrábi ”Sljeme” antiterrorista egységet (ATJ Sljeme)[7], annak nyolcvan tagját, mely alakulatot Szlavkó Butorác (Slavko Butorac) parancsnok vezetett. Ezen erőket Kutenya (Kutina) városba vezényelték át[8].  A speciális erőket Dr Joszip Huszár (Josip Husar) orvos vezetésével[9], egy mobil szanitéc, egészségügyi csoport „kirursko-anestezioloske mobilne ekipe“ (KAME)[10] kísért, az esetleges orvosi segélynyújtás céljából[11]. Miután a fenti erő megérkezett Kutenyába, a „Rakitja” egység egy harminc fős csoportját a Novszkában (Novska) lévő Rendőrkapitányságra irányítottak át, területbiztosítás végett.

      Eközben a belóvári különleges rendeltetésű erők esetében, a „Kukavica”[12] kiképzőbázison  készültségbe  helyezték az „Omega” egységet. A horvát rendőri vezérkar döntése alapján az „Omega” egységet 01-én késő éjszakai órákban egy autóbusszal[13] két páncélozott szállító harci járművel (BOV)[14], két „Land Rover“ rendőri jelleggel felszerelt szolgálati dzsippel, és négy-öt furgonnal[15] hetven-nyolcvan fővel „Mala Pisanica-Daruvar-Badljevina-Omanovac-Pakrac” útvonalon megindították[16]. Az „Omega” egység körültekintően járt el. A csoport március 02-án hajnal négy órakor (04:00) megérkeztek Badljevina (Badljevina) településhez, ahol csatlakoztak helyi civilek a konvojhoz -két gépjárművel[17]-. Hajnal öt órakor (05:00) taktikai egyeztetést folytattak Mirkó Kirin (Mirko Kirin), a belóvári rendőr-főkapitányság közbiztonsági helyettese[18], a művelet operatív tisztje, és Luka Markesics (Luka Markesic) a belóvári rendőr-főkapitányság közbiztonsági operatív ügyekért felelős osztály helyettese, a további Pakrác irányú útvonal állapotáról, mely során információ merült fel, hogy Omanovác (Omanovac) településnél, a „Zukva-Krndija” erdőrészén, a szerb szakadárok útakadályokat, barikádokat létesítetek. Ezért, a már daruvári közösségi járásban lévő Szircs (Sirac) településről a „Kamena“ cég buldózerét vetették be az az útakadály felszámolásához. A „Zukva-Krndija” erdőrészén farönkből létesített szerb barikádokat az útról az „Omega” rendőrei láncfűrészek használatával felvágták és a buldózerrel eltávolították és megnyitották az utat.[19]

Az „Omega” egysége 02-án reggel háromnegyed hat órakor (05:45) érkezett meg Pakrác városba[20], ahol egy két csoportra oszolva nekiláttak a feladat végrehajtásának Mirkó Kirin (Mirko Kirin), a belóvári  rendőr-főkapitányság közbiztonsági helyettese, a művelet operatív tisztje, Miralem Alecskovics (Miralem Aleckovic) az „Omega“ alakulat főparancsnoka, Hámdzsije Masinovics (Hamdije Masinovic) az „Omega“ századának parancsnoka, Alecskovics egyik helyettese, vezetésével[21]. Az első csoporttal -30 fős szakasz-a parancsnokok a járási tanács, önkormányzat épületéhez (városháza) vonultak[22], mely épület üres volt, csak egy biztonsági őr volt ott[23]. A másik csoport Masinovics vezetésével a pakráci rendőrkapitányság objektumához vonult, ahol több szerb rendőrt is lefegyverzettek és letartóztattak, ellenállás nélkül. A két helyszín, épület egymástól körülbelül 80-100. méterre volt. Ellenállásra egyik helyszínen sem került sor a szerb szakadárok részéről. Mindkét épület körül ellenőrző pontokat állítottak fel, illetve Pakrác város bejárati pontjain is. Mindkét épületnél a JNA pár darab páncélozott katonai járművel „BVP M-80“ jelen volt -felderítő század két rajból, mely kórháznál várakozott-[24], figyelve a horvát rendőri intézkedést, mely különösebb gond nélkül lezajlott mindkét helyszínen[25].

Közben a Kutenyából (Kutina) Pakrácra (Pakrac) 02-án hajnal fél ötkor (04:30) megindult „ATJ Lucko, JSP Rakitje, ATJ Sljeme, JSP Kumrovec” erők, buszokkal, furgonokkal, szolgálati terepjárókkal, személygépjárművekkel, tehergépjárművekkel, „BOV” pácélozott gumikerekes harci járművel[26] és a KAME mentőgépkocsijaival. Elsőként a lucskói terrorelhárítók és alárendeltségükbe a „Sljeme“ alakulat nyolcvan fővel, érkeztek meg Kukunyevác (Kukunjevac) településre, ahol szerb szakadár barikádba botlottak. Az útakadályt a lucskói egység tagjai minden különösebb gond nélkül felszámoltak és haladtak tovább „Kutina-Banova Jaruga-Kukunjevac-Dobrovac-Lipik-Pakrac“ útvonalon, Pakracra. Az „ATJ Lucko“ egység rögtön az „Omega” megérkezését követően, szintén beléptek Pakrác város területére. Ekkora már az „Omega” egységei elfogták és őrizetbe vették a pakráci rendőrállomáson tartózkodó szerb rendőröket és a tanács épületében tartózkodó biztonsági őrt, több mint harminckét személyt ejtetek foglyul. Támogatásukra a két objektumhoz vonult az ATJ Lucko. Délelőtt tíz órakor (10:00) megérkezett a helyszínre, a pakráci rendőrség (PP Pakrac) horvát kijelölt parancsnoka[27], a csazmai (Cazma) rendőrkapitányságról, Sztyepán Kupcsák (Stjepan Kupsjak) nyolc csazmai (Cazma) rendőr kollegájával.[28] Pakrácra beérkezett speciális egységek ; „ JSP Rakitje,  JSP Kumrovec”, erőknek a rendfenntartás volt a feladatuk Pakrác városra kiterjedőleg.[29]

 


[1] hvica Miskulin: Srpska pobuna u općini Pakrac 1990.-1991., https://hrcak.srce.hr/file/1162

[2] Davor Marijan: Smrt oklopne brigade. https://hrcak.srce.hr/file/298421

[3] A speciális egységek tekintetében „Tuskanac, Rakitje, Pionirski Grad, Kumrovec/Petrusevec, Vinica, Sljeme/Tomislavac” képezték az 1991. 05. 15-én megalakuló 1. manőverezhető zágrábi dandár zászlóaljait. Ivana Ivic: 1. Gardijska Brigada Hrvatske Vojske- Tigrovi”, https:// zir. nsk. hr/ islandora/ object/ffst%3A3357/ datastream/ PDF/ view, https://www.uspd.hr/index.php/monografija

[4] Megalakult 1990.11.05-én Zágrábban. Öt századból állt, ezzel effektíve kitett egy zászlóaljat az egység. http://www.udrugatigar.pondi.hr/povijesnica.html, https:// hrvatski- vojnik. hr/ wp-content/ uploads/ 2017/ 10/ hv_050_91_95.pdf

[5] https://zagorje-international.hr/izdanja/broj431/files/basic-html/page26.html

[6] Megalakult 1990.09.07-én Zágráb-Lucko reptéri speciális antiterrorista egységként. https:// hkm. hr/ domoljubne- minute/ ustrojena-antiteroristicka-jedinica-lucko/, https: //mup. gov. hr/ UserDocsImages/ Glasilo%20 MUP/ 2010/ prilog_ 42. pdf

[7] Megalakult 1991.02.06-án Zágráb város feletti hegy „Sljeme“ magaslatán lévő adótorony védelmében, bázis „Sljeme- Tomislavov Dom“. Az egység a ATJ Lucko“ részét képezte. https:// domovinskirat. hr/2023/02/06/ osnovana- antiteroristicka- jedinica- sljeme/, https:// portal. braniteljski-forum.com/blog/vijesti/06-veljace-1991g-osnovana-antiteroristicka-jedinica- sljeme

[8] https://hrvatski-vojnik.hr/pet-kljucnih-dogadaja-u-akciji-hrvatske-policije-u-pakracu-1991/

[9] https://www.youtube.com/watch?v=zQHmRQGqLM4&t=2820s

[10] A KAME (a sebészeti-aneszteziológiai mobil csapat) orvosi -szanitét katonai mobilizált csoport., https: //hr. wikipedia. org/ wiki/ KAME, https://obs.hr/wp/2019/06/12/kame-sisak-u-domovinskom-ratu/, https: // www. uspd. hr/ index. php/ monografija

[12] https://www.tzbbz.hr/hosteli/bjelovar/sportsko-rekreacijski-centar-kukavica-hostel

[13] https://hrvatski-vojnik.hr/pet-kljucnih-dogadaja-u-akciji-hrvatske-policije-u-pakracu-1991/

[14] Boris Greguric, Vojislav Jereb: Vozila Hrvatske Vojske 1991-1995.

[15] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika

[16] https://www.youtube.com/watch?v=zQHmRQGqLM4&t=2820s

[17] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika

[18] https://usp-omege.hr/index.php/ratni-put

[19] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika

[20] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja.,

[21] https://hrcak.srce.hr/file/200824

[22] https://hrvatski-vojnik.hr/pet-kljucnih-dogadaja-u-akciji-hrvatske-policije-u-pakracu-1991/

[23] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja.,

[24] https://www.youtube.com/watch?v=zQHmRQGqLM4&t=2152s

[25] https://hrvatski-vojnik.hr/pet-kljucnih-dogadaja-u-akciji-hrvatske-policije-u-pakracu-1991/

[26] Boris Greguric, Vojislav Jereb: Vozila Hrvatske Vojske 1991-1995.

[28] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991., https:// hkm. hr/ domoljubne- minute/ sukob-u- pakracu-dogadaj-vezan-uz-pocetak-domovinskog-rata/

[29] https://domovinskirat.hr/2023/02/06/osnovana-antiteroristicka-jedinica-sljeme/







4. KIROBBANÓ HARCOK 

 

         1991.03. 02-án kilenc óra (09:00) körül[1] a Pakráctól keletre eső dimbes-dombos „Kalvarija”[2] részéről és „Vladicanski/Vladikin dvor”[3] (kastély) területéről szerb szakadárok fegyvereikből tűz alá vették a belvárosban lévő horvát speciális rendőröket. A lövöldözés idején az önkormányzat épületében tartózkodott a horvátokat képviselő Pericsa Jurics (Perica Juric) a Horvát Belügyminisztérium (MUP) helyettese és a titkosszolgálat (akkor az Alkotmányos Rendvédelmi Szolgálat - SUZUP) vezetője[4] és a Jugoszlávia Szövetségi Belügyi Titkárság „Saveznog sekretarijata unutrasnjih poslova“ belgrádi képviselője, akinek az volt a megbízatása, hogy figyelemmel kísérje a horvát rendőrség intézkedését. A horvátok viszonozták a tüzet. Tűzharc alakult ki, mely fél órán át tartott. Ennek során, a horvát speciális rendőrök (Omega, Lucko) egy-egy páncélozott harci járművel (BOV) fedezékében kiszorították a szerb szakadárokat a „Kalvarija” hegyoldala irányába.[5] A szerb szakadárok támadásnak befejezésében közrejátszott, hogy megjelent a JNA a pakráci kórház irányából több katonai járművel.

      Mivel az előző nap Pakrácra vezényelt két rajnyi felderítő csapat a 265. mechanizált dandárból[6] kevésnek bizonyult volna, ezért egy nagyobb harccsoport került bevetésre, mint „békéltető” (tamponáló) erő, hogy a horvát rendőrök és szerb szakadárok közti összeütközést beszüntessék „tamponálják”.[7] Pakrácra kora délután megérkezett a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) „tamponáló” harccsoportja Milán Cselekics (Milan Celekic)[8] ezredes a 265. mechanizált dandár vezérkari törzs parancsnok vezetésével, Belóvárból (Bjelovar), a 32. varasdi hadtest 265. mechanizált dandárból, összeségében tíz-tizenkét páncélos járművel és katonai teherszállító járművel és kísérő katonai gépjárművel[9];

- a 265. mechanizált dandár, páncélos zászlóalj, az 5. zágrábi katonai körzet alárendeltségébe tartozó verőcei (Virovitica) 288. vegyes páncélosok elleni tüzér dandár egy századával megerősítve, ezen erő március 18-ig marad Pakrácon, ahol a 32. hadtest kihelyezett parancsnokságot (IKM) létesített.[10]

, Lipik városkán át Pakrácra, a városi kórház területére, mely egység parancsba kapta a beavatkozást, a harcok azonnali beszüntetésének kieszközölését. A JNA erők megjelentek a reggeli összecsapás helyszínén és a város egyes stratégiai pontjainál.[11] Bár a JNA sietett, mégis túl későn érkezett a városba, és nem tudták megakadályozni a horvát rendőrség reakcióját a délelőtt kilenc órái szerb szakadár támadásra. A városon keresztül való áthaladásnak azonban más célja volt: az erő demonstráció, a horvátok megfélemlítése, és a szerb szakadárok, helyi szerbség részére éreztethető támogatás.

       A JNA 5. katonai körzet (5.VO-Zagreb) tiszti törzséből, délután két órakor (14:00) a horvátokkal történő tűzszüneti tárgyalás végett Pakrácra érkezett néhány JNA tiszt társaságában Dobrosin Prascsevics (Dobrosin Prascevic) tábornok, az 5. katonai körzet (5.VO-Zagreb) parancsnokának, Konrád Kolsek (Konrad Kolsek) vezérezredesnek a helyettese. Dobrosin két JNA AR-55/Fiat katonai dzsip és négy BVP M-80 páncélozott harci szállító jármű[12] kíséretében megjelent a pakráci rendőrségnél[13]. Délután négy órakor (16:00) pedig, horvát rendőri kísérettel és JNA kísérettel, megérkezett Pakrácba a Jugoszlávia Szövetségi Szocialista Köztársaság (SFRJ) elnökségének horvát alelnöke Sztyepán Meszics (Stjepan Mesic)[14], és a horvát belügyminisztérium képviseletében Szlavka Degoricsija (Slavka Degoricija) a horvát parlamenti önkormányzat tanácsának elnöke, a rendőrség épületébe. [15] A tárgyaló JNA és horvát fél, valamint a horvát Sztyepán Kupcsák (Stjepan Kupsjak), mint a pakráci rendőrkapitányság vezetője, megközelítőleg fél órán át tárgyaltak a kialakult helyzetről. A tárgyalás során közben megérkezett további busznyi horvát rendőr is a rendőrség épületéhez.[16]

A küldöttség megérkezéséhez kapcsolódóan stabilizálódott a helyzet a városban, normalizálódtak a körülmények, a szerb szakadárok elvonultak a várostól keletre eső erdős hegyvidékre, a horvát rendőri erők, pedig a városban felállították ellenőrző-áteresztő pontjaikat (EAP). Délután négy órakor (16:00) az „ATJ Lucko” „Rakitje, Kumrovec” különleges rendőri egység tagjai, valamint az „ATJ Sljeme” azt a feladatot kapták, hogy a tanács (önkormányzat) épülete és a rendőrség épülete feletti dombos területet átfésüljék. A kutatás során számos különböző kaliberű lőszert, lőszerhüvelyt és Molotov-koktélt foglaltak le, majd biztosítás nélkül hagyva az átnézett zónát visszatértek a belvárosba. A visszarendelés oka volt, hogy Sztyepán Meszics (Stjepan Mesic) befejezte a tárgyalást és távozása előtt találkozott a horvát erőkkel[17]. A terület rendőri biztosítás nélkül hagyása viszont hiba volt, mivel délután hat körül (18:00) a szerb szakadárok ismét gyülekezni kezdtek a „Kalvarija” hegyen.[18]

Ezalatt délután öt körüli (17:00) időben a horvát és JNA tárgyaló felek[19] elhagyták a rendőrség épületét,  a JNA tisztek hat JNA járművel, a horvát fél[20] pedig saját rendőreik kíséretében[21]. A szerb szakadárok újabb támadást készítettek elő a horvát rendfenntartók ellen. Emiatt további két busszal[22] újabb horvát különleges rendőri erő érkeztek Pakrácba délután hat óra körüli időben (18:00)[23];

-„JSP Pionirski Grad (Zagreb-Dubrava)[24] százada,

- a „JSP Tuskanac“ (Zagreb-Tuskanac)[25],

- a  „JSP Rakitje“ 1. százada, Zdravkó Andabák (Zdravko Andabak) vezetésével.[26]

Amint leszálltak a buszról a horvát rendőrök, a Kálvária hegy oldalából, és a Szentháromság“ ortodox templomból heves puskatűzzel megtámadták őket. Ezzel március 02-án délután hatkor (18:00) elkezdődött a második tűzharc. A szerb szakadárok fegyvereikkel tűz alá vették a horvátokat, akik viszonozták a támadást. A JNA nem avatkozott be. A „Tuskanac” horvát speciális egység három tagja megsebesült[27]. A tűzharc jóval intenzívebben zajlott, mint a délelőtti órákban.[28] A lövöldözés késő délután, hét órára (19:00) alább hagyott. Viszont megtörtént az első incidens a horvát rendfenntartók és a JNA közt este hét és nyolc között (19:00-20:00)[29].

A horvát hivatalos állásfoglalás alapján az „ATP Lucko“ egyik „BOV“ (borbena oklopna vozila) rendőrségi páncélozott szállító járművére ismeretlen (három fő szerb szakadárok)[30] sortüzet nyitottak. A „BOV“ követte a menekülő támadókat, de mire pozícióba került és viszonozta a tüzet, egy JNA páncélozott szállító harci jármű került a  támadók és a horvát páncélos közé. A JNA katonák viszonozták a tüzet a horvát páncélos felé, mely páncélos azonnal visszavonult és pozíciót foglalt a rendőrség épületénél. A helyzet megoldódott, és senki nem sérült meg, a horvátok nem szándékosan lőttek a JNA járműre. Ezt valószínűleg tudhatta a JNA helyi parancsnoksága is, hiszen más beavatkozásra részükről nem került sor. A JNA azt állította, hogy a horvátok kezdeményezték a tűzérintkezést, és ők nem észleltek olyan személyeket, akik rálőttek volna a horvát páncélosra. Ennek ellenére a helyzet stabilizálódott. Minden esetre ez volt a háború tekintetében az első olyan esemény, mely során tűzváltásra került sor a JNA és a horvátok közt.[31]

A horvát erők és a szerb szakadárok tűzharca egész éjszaka folyt, és csak másnap, az az március 03-án reggel maradt abba. Már hajnalban fél kettő körüli időben (01:30) körül a JNA erőit felvonultatta a város területein, főleg a konfliktus helyszínén.[32] A harcok utáni reggel a szerb szakadárok, fegyveres támadók, akiket a horvátok „terroristáknak“ neveztek, elhagyták Pakrác keleti lejtőit és az erdőkbe vagy a környező szerbek lakta hegyi falvakba vonultak vissza. Ezen településeknél a szerb szakadárok útakadályokat, barikádokat létesítettek.[33]1991. március 3 -án, már nem volt konfliktus. 

 

         Március 03-án a horvát és a JNA részéről  politikai és katonai delegációk érkeztek Pakrácra,  és megkezdődtek az ismételt tárgyalások. Pakrác focipályáján „igraliste Urosevac“ landolt a Belgrádból érkező delegáció:

- Nenád Bucsin (Nenad Bucin) a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségi tagja,

- Bogics Bogicsevics (Bogic Bogicevic) a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségi tagja,

- Petár Gracsanin (Petar Gracanin) a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Belügyminisztérium Szövetségi Titkárság vezetője, belügyminiszter,

helikoptere, továbbá Zágrábból gépkocsikkal megérkezett a horvát oldal képviseletében:

- Joszip Bojkovács (Josip Bojkovac) belügyminiszter.

Részt vett továbbá a horvát részről a már, március 02-án tárgyaló delegációban részt vevő:

- Sztyepán Meszics (Stjepan Mesic) a Jugoszlávia Szövetségi Szocialista Köztársaság (SFRJ) elnökségének horvát alelnöke.

 Továbbá Zágrábból gépkocsikkal megérkezett a horvát oldal képviseletében:

- dr. Milán Ramlják (Milan Ramljak) a Horvát Köztársaság kormányának alelnöke, a Horvát Köztársaság miniszterelnök-helyettese,

Pakrácon tartózkodott és részt vett a találkozón:

- Milán Bozsics (Milan Bozic) Pakrác Közösségi Járás (SO) Közgyűlésének elnöke.

- Csedomir Bojcsics (Cedomir Bojcic) a Pakrác SO Végrehajtó Tanácsának elnöke,

-Petár Dzsódán (Petar Dzodan) a Pakrác önkormányzatának parlamenti képviselője,

- Jovó Vezmár (Jovo Vezmar) Pakrac rendőrállomás korábbi parancsnoka, a március 1-jei puccs vezetője,

Továbbá megérkezett a JNA 5. katonai körzet parancsnoka:

- Konrád Kolsek (Konrad Kolsek) vezérezredes.

- Alekszander Vasziljevics (Aleksender Vasiljevic) ezredes, a jugoszláv kémelhárító szolgálat (KOS) vezetője,

 és a fenti delegáció kíséretében további horvát és szerb képviselők, valamint a JNA tisztjei.[34]

A delegációra árnyékot vetített azon tény, hogy március 02-án Horvát Köztársaság elnöke, Frányó Tugyman (Franjo Tudman) levélben értesítette a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) elnökségét, amelyben figyelmeztetett, hogy a horvát hatóságoknak bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a JNA magas rangú tisztjei részt vettek a pakráci történések előkészítésében.  

A megbeszélésekre a „Sport“ vendéglőben került sor, a focipályánál, mely délelőtt tizenegy órától (11:00) délutánig tartott. A helyszín környékén körülbelül száz fős szerb gyűlt össze, demonstratív jelleggel. A feszültségek ellenére nem volt konfliktus.

A megállapodás megtörtént a képviselő felek közt, mely értelmében a március 01-je előtti állapotokat vissza kell állítani. Ennek fejébe a horvát rendőri erők visszavonásra kerülnek. Továbbá a megállapodás részét képezte, „hogy az összes letartóztatottat fel kell menteni,  a szerb nemzetiségű rendőrök térjenek vissza korábbi feladatukhoz, az összes intézményt visszaállítása a korábbi funkciójukba, JNA erők kivonása a horvát speciális rendőréggel együtt, normális élet visszaállítása a városban“.[35]

A megállapodás után, a tárgyalások befejeztével a horvát delegáció esetében Sztyepán Meszicset[36] a vendéglő előtt demonstráló szerb civilek nem akarták elengedni, fizikailag megakadályozták, hogy eljusson a szolgálati gépkocsijáig. Ezért a JNA részéről egy katonai rendész csoport, két katonai terepjáróval megjelent és támogatásukkal Sztyepán Meszics eljutott a gépkocsijához, különösebb atrocitás nélkül.[37] 

Alekszander Vasziljevics (Aleksender Vasiljevic) ezredes, a jugoszláv kémelhárító szolgálat (KOS) vezetője és Sztyepán Meszics (Stjepan Mesic) közt megállapodás született, hogy a horvát rendőrség átveheti újra a pakráci rendőrállomást és azt működtetheti. Érdekesség, hogy a JNA tervezte , hogy abban az esetben, ha a horvát rendőrség speciális erőit nem vonja ki, akkor erőszakkal beavatkozik „Pakrac-91 fedőnevű terv“ és átveszi az irányítást a horvát speciálisoktól. A horvát rendőrség azonban belegyezett a saját erőik kivonásába Pakrácból, amit 3-án estére hajtanak végre. A JNA részéről is megtörténik a kivonás, melyre csak március 19-én került sor.  A szakadár szerbek leadták fegyvereiket.[38]

 

5. AZ AKCIÓ VÉGEREDMÉNYE

 

     A horvát rendőrség visszafoglalta a pakráci rendőr kapitányságot, viszonylag nagyobb ellenállás nélkül és helyreállították a rendet, persze ebben közrejátszott a JNA jelenléte, mely erejével március 18-ig diszlokált a városban, majd onnan kivonult.

Minden esetre a horvát különleges erők közül a „ATJ Lucko, ATJ Sljeme, SJP Kumrovec, SJP Rakitja, SJP Pionirski Grad, Tuskanac“ és szanitét csoportot „KAME“ március 04-én kivonták Pakrácról, a megállapodás szerint. Az „Omega“ egységet március 05-én vonták ki, de miután Belóvárba érkeztek, az egység egy része, a speciális felszerelést nélkülözve rendes horvát rendőr járőri egyenruhában csatlakoztak március 06-tól a pakráci horvát rendőrállomás szolgálatos járőreihez és együttes közrendvédelmi járőr szolgálatot láttak el.[39]

A helyzet Pakrácban látszólagos volt, a szerb szakadárok továbbra is a várostól keletre eső zónában, hegyvidéken és szerbek által többségben lakott településeken aktivizálták magukat.  Pakrác térségében folytatták pogromukat, terrorizmusukat, elsősorban a nem szerb lakossággal szemben; robbantásokkal és éjszakai lövöldözésekkel. Szépen lassan 1991. nyarára a minden szerb nemzetiségű rendőr elhagyta munkahelyét, hol szabadságon, hol betegszabadságon, volt, aki fel is hagyta a munkáját.

A JNA Pakrácban alkalmazta először a „pufferzóna” taktikát, amelyet néhány hónappal később Horvátországban is gyakran alkalmaznak. Erőiket a két fél közé helyeznék, hivatalosan "elválasztva a harcoló feleket". Ezzel tulajdonképpen megakadályozták a horvát rendőrség további akcióit.

Március 01-je után világossá vált, hogy a JNA továbbiakban is támogatta a szerb szakadárok politikai szárnyát és félkatonai szerveződését, ez utóbbi esetében azok struktúralizálódását, felfegyverzésüket, kiképzésüket, felkészítésüket a háborús helyzetre. A kezdeti visszafogottsággal kezdődő harci helyzetet és lassan kialakuló háborús konfliktus, - mindenki számára világos volt- hamarosan nagyszabású nyílt háborúvá fajul. Augusztus 19-én Pakrác és környéke esetében bekövetkezett, a szerb szakadárok heves kombinált, gyalogsági-tüzérségi támadást intéztek a város ellen. Ezzel elkezdődött a pakráci hadszíntéren kirobbanó véres háború.[40] Horvátországi Köztársaság függetlenségének és függetlenségének véres küzdelmének "kezdete" volt. Március 01-én, minden évben Pakrácban ünneplik a Horvátországi Köztársaságban a honvédő háború „Domovinski Rat“ kezdetének évfordulójaként.

FORRÁS:

-Ivan Zvonimir Ivancic: Domovinski rat na podrucju bivse opcine Pakrac.

-Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

-Danijel Nikola Dedic: Uloga policije i policijskih sluzbi za vrijeme Domovinskoga rata Diplomski rad. Zagreb, 2021.

-Jaksa Raguz: Borbeno djelovanje Posebne jedinice policije Policijske uprave Bjelovar Omege 1991. godine

- Hamdija Masinovic: Sudjelovanje i uloga Policijske uprave bjelovarsko-bilogorske u Domovinskom ratu.

-Antun Erjavec: Pakrac i Lipik uoci rata 1991. godine. Prvi pucnji u Hrvatsku, Pakrac, 2001 - Zeljko Karaula: Osvajanje vojarne JNA “Bozidar Adzija” u Bjelovaru 1991.

- Aleksandar Vasiljevic: PrPredmet Slobodan Milosevic (IT-02-54) - svedok Aleksandar Vasiljevic - 14. februar 2003.

- Ivica Miskulin: Srpska pobuna u opcini Pakrac 1990.-1991.

- Davor Marijan: Smrt oklopne brigade.,

- Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja.,

-Hamdija Masinović UDK 351.74(497.526)”1991/1995” Prethodno priopcenje Rukopis prihvacen za tisak: 9. 10. 2014. SUDJELOVANJE I ULOGA POLICIJSKE UPRAVE BJELOVARSKO-BILOGORSKE U DOMOVINSKOM RATU.

Szerkesztette: „Szatmári” 2023.05.31.


[1] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[2] https://www.auto-karta-hrvatske.com/pakrac/kalvarija-ulica/

[3] Pakracko- Slavonska megyei Szerb Ortodox Egyházmegye „Srpska pravoslavna eparhija Pakracko-slavonska épülete” https:// hr. wikipedia. org/ wiki/ Vladi%C 4%8 Danski_ dvor_Pakrac, http:// digi-pakrac. com/ fotografije/

[4] https://www.maxportal.hr/vijesti/perica-juric-s-tri-helikoptera-poletjeli-smo-za-knin-izgledali-smo-kao-flota-ndh/

[5] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[6] Ivica Miskulin: Srpska pobuna u opcini Pakrac 1990.-1991. https://hrcak.srce.hr/file/116217

[7] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[8] https:// sr. wikipedia. org/ sr-el/% D0% 9C% D0% B8% D0%BB% D0%B0% D0%BD_% D0%A7% D0%B5% D0%BB% D0%B5% D0%BA% D0%B5%D1%82%D0%B8%D1%9B

[9] Aleksandar Vasiljevic: Predmet Slobodan Milosevic (IT- 02- 54) - svedok Aleksandar Vasiljevic - 14. februar 2003., https: // istorija20veka. rs/ wp- content/ uploads/ 2023/  07/ 2023_ 2_ 10_ dim_ 435- 454.pdf, https: // hrcak. srce. hr/ file/ 116217

[10] Davor Marijan: Smrt oklopne brigade., https://hrcak.srce.hr/file/298421

[11] Napjainkban „Gojko Suska“ utca és „Brace Radic“, valamint „obala Petra Kresimira IV“ utcák kereszteződésénél, „78 Bataljuna“ téren. https:// kamenjar. com/ pakrac- predsjednica- predlozila- ustanovljenje- odlicja- za- sve- sudionike- obrane-na-bojistima-zapadne-slavonije/

[12] https://www.youtube.com/watch?v=zQHmRQGqLM4&t=2152s

[13] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[14] https://hr.wikipedia.org/wiki/Stjepan_Mesi%C4%87

[15] https://www.hak.hr/vijest/1083/in-memoriam-slavko-degoricija, Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja.,

[16] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja.,

[17] https://www.uspd.hr/index.php/monografija

[18] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[19] „néhány JNA tiszt társaságában Dobrosin Prascsevics (Dobrosin Prascevic) tábornok, az 5. katonai körzet (5.VO-Zagreb) parancsnoka“

[20] „a Jugoszlávia Szövetségi Szocialista Köztársaság (SFRJ) elnökségének horvát alelnöke Sztyepán Mesics (Stjepan Mesic), és a horvát belügyminisztérium képviseletében Szlavka Degoricsija (Slavka Degoricija) a horvát parlamenti önkormányzat tanácsának elnöke“

[21] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[22] https://narod.hr/hrvatska/1-ozujka-1991-bitka-za-pakrac-kojom-je-poceo-domovinski-rat

[23] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac,Plitvice,Borovo Selo, PRVI ORUZANI NAPADI NA HRVATSKE REDARSTVENE SNAGE 1991. PDF, Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata

[24] Megalakult 1990. decemberben. https:// identitet.hr/ zbor- narodne- garde- smotra-u- kranjcevicevoj-28-svibnja- 1991-godine/

[25] Megalakult 1990. októberben. https:// identitet.hr/ zbor- narodne- garde- smotra-u- kranjcevicevoj-28-svibnja- 1991-godine/, https: //en. wikipedia. org/ wiki/ Croatian_Special_ Police_ order_ of_ battle_ in_ 1991 % E2% 80%931995

[26] Ezen erőket Pakrácra vezényelve az ott felállított rendőrségi ellenőrző-áteresztő pontokra (EAP) irányították, ahol ellenőrizték a járműveket, melynek során nagy mennyiségű illegális fegyvert foglaltak le. https://hrvatski-vojnik.hr/pet-kljucnih-dogadaja-u-akciji-hrvatske-policije-u-pakracu-1991/

[27] https://www.uspd.hr/index.php/monografija

[29] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[30] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[31] https://www.braniteljski-portal.hr/video-dan-kad-je-sve-pocelo-pakrac-je-srpski-dajte-oruzje-i-bjezite-ali-stizu-hrvatski-specijalci-okrsaj-je-trajao-cijelu-noc/, https:// dnevnik. hr/ vijesti/ hrvatska/ domovinski-rat-25-obljetnica- pocetka- bitke-za-pakrac---428189. html, https:// www. tportal.hr/ vijesti/ clanak/obranom- policijske-postaje-u-pakracu-prije-32-godine-poceo-je-domovinski-rata-20230301, https:// www. 7dnevno. hr/ domovina/ kuhanje-rata-u- pakracu- ovako-su-poceli-prvi-koraci-prema-velikoj-srbiji/, - Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991. Ivan Zvonimir Ivancic: Domovinski rat na podrucju bivse opcine Pakrac., https://www.youtube.com/watch?v=zQHmRQGqLM4&t=2820s

[32] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[34] https:// pakrackilist. hr/ index. php/ vijesti- novosti/ 13675- bageri-u- pogonu- uklanjaju-se- posljednji-tragovi-urosevca, Antun Erjavec: Pakrac i Lipik uoci rata 1991. godine. Prvi pucnji u Hrvatsku, Pakrac, 2001, Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[35] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[36] https://hu.wikipedia.org/wiki/Stjepan_Mesi%C4%87

[37] Gordan Vukic: E-Povijest Pakraoko-Lipickog Podrucja., https:// www. scribd. com/ document/364966290/E-povijest-Pakraca-i-Lipika, https://www.osobnasjecanja.hr/video-arhiva/gordan-vukic/

[38] Ivica Miskulin: Srpska pobuna u opcini Pakrac 1990.-1991.

[39] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991. Ivan Zvonimir Ivancic: Domovinski rat na podrucju bivse opcine Pakrac.,https: // narod. hr/ kultura/ junaci- domovinskog- rata- omege- iz- bjelovara- razbijale- cetnike- od-slavonije- do-dalmacije,

[40] https://www.braniteljski-portal.hr/video-dan-kad-je-sve-pocelo-pakrac-je-srpski-dajte-oruzje-i-bjezite-ali-stizu-hrvatski-specijalci-okrsaj-je-trajao-cijelu-noc/, https:// dnevnik. hr/ vijesti/ hrvatska/ domovinski-rat-25-obljetnica- pocetka- bitke-za-pakrac---428189. html, https:// www. tportal.hr/ vijesti/ clanak/obranom- policijske-postaje-u-pakracu-prije-32-godine-poceo-je-domovinski-rata-20230301, https:// www. 7dnevno. hr/ domovina/ kuhanje-rata-u- pakracu- ovako-su-poceli-prvi-koraci-prema-velikoj-srbiji/, - Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991. Ivan Zvonimir Ivancic: Domovinski rat na podrucju bivse opcine Pakrac.











Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag végén tüntettem fel. 


SZERKESZTETTE:"Szatmári"




A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/

 

vagy email-en. program5000@gmail.com 

 

A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni  a szerzőt és a forrás linkünket !!!

 

 

 

 

 

 










Megjegyzések

Megjegyzés küldése