1991.03.31. PLITVICE "VÉRES HÚSVÉT" FEGYVERES KONFLIKTUS A HORVÁT RENDŐRSÉG ÉS SZERB SZAKADÁROK KÖZT

 






1991.03.30-04.02. „PLITVICE”

 

„VÉRES HÚSVÉT“

 

1. BEVEZETÉS

2. HORVÁT RENDŐRI AKCIÓ ELŐZMÉNYE

3. A HORVÁT RENDŐRI AKCIÓ

4. KIROBBANÓ HARCOK

5. AZ AKCIÓ VÉGEREDMÉNYE

 

 

szerkesztette: „Szatmári” 2023.

 

 1. BEVEZETÉS

 

       Plitvice (Plitvice), avagy a Plitvicei-tavak. Elsőre eszünkbe jut, hogy Horvátország gyönyörű, vadregényes karsztvidéki, 1949-ben Nemzeti Parkká nyilvánított, 1979-től az UNESCO által védett és turisztikai látványossága. A tórendszerrel tarkított park, jelenleg háromszáz négyzetkilométeren terül el, rá jellemző faunával és flórával. A terület elhelyezkedése szempontjából a Dinaridák hegységrendszer karsztvidéke.[1] A hegységrendszer, Kis-Kapela (Mala Kapela) és Pljesavicsa (Pljesavica) hegyei közti Korána (Korana) folyó forrásvidékét fedi le a plitvicei táj. Plitvice avagy Plitvica geográfiailag továbbá, a Horvát-hegyvidék regionális régió, Lika és Podkapela szubrégió és a Középhorvátország regionális régió, Báni-végvidék és Károlyvárosi karszt szubrégió korduni mikrorégió határán leledzik, de a Lika szubrégió északi részéhez sorolható.


A továbbiakban az 1991-es évhez kötődően kerül ismertetésre Plitvice. Közigazgatásilag 1990-1991-ben a Titó Korenyicsa (Titova Korenica) közösségi járás (ZO) illetékességi területén terült el, annak is az északi peremén. Plitvicét 1990-1991-ben északon Szluin (Slunj), nyugaton Ogulin (Ogulin) és Otocsács (Otocac) közösségi járások,  keleten pedig már a horvát-boszniai geográfiai államhatár fogta közre. Demográfiai szempontból az 1990-1991. adatokat figyelembe véve, Plitvice és annak környéke, ahhoz demográfiai szempontból kapcsolódó „Slunj, Korenica, Ogulin“ közösségi járásokban lévő települések tekintetében, egyfajta horvátok által többségben lakott települések enklávéjaként ékelődött be a „Slunj, Ogulin, Otocac, Korenica“ közösségi járásokban lévő szerbek által többségben lakott települések gyűrűjébe. Maga a Plitvice tavak részterületén „Plitvicke Selo (Osredak), Jezerce, Plitvicki Ljeskovac“ települései szerb többségű lakossággal bírt 1990-1991-ben. Lényegében ezen három település háromszögelésében foglalt helyet Plitvice, melynek szíve a „Plitvicka Jezera“ adminisztrációs és turisztikai központ.[2]


[1] https://np-plitvicka-jezera.hr/en/, https://hu.wikipedia.org/wiki/Plitvicei-tavak

[2] https:// hu. wikipedia. org/ wiki/ Plitvica_(Korana), https: // enciklopedija.hr/natuknica.aspx?ID=48757, https://np-plitvicka-jezera.hr/prirodna-i-kulturna-bastina/kulturno-povijesna-bastina/povijest/, Ivan Brlic: Nacionalni park Plitvicka jezera - zastita i(li) razvoj korenickoga kraja -komunalna infrastruktura kao podloga za turisticki razvoj (1949. – 1990.).

 

 

A horvátországi szerbek[1] 1990. június 25-én rendelkeztek szuverenitásukról és autonómiájukról, melynek első lépcsőjeként szerb járási közösséget „Zajednice opcina” hoztak létre.[2] 1990. augusztus 19-én történt népszavazást követően a horvátországi szerb szakadárok, a horvátországi szerb többségű járásokban 1990. szeptember 30-tól kikiáltották a szerbek autonómiáját[3]. Elsőként 1990. december 21-től Észak-Dalmácia, Lika, Kordun, Bánság szerb többségű járásai megalapították a Szerb Autonóm Körzetet (Srpska Autonomna Oblast „SAO” Krajina)[4], mely „SAO Krajina” megnevezéssel funkcionált[5]. A SAO Krajina-nak a politikai magját megerősített saját rendvédelmi, területvédelmi (katonai) szárnyak kialakításával. A jugoszláv mintán alapuló rendőrség struktúráján létrejövő szerb szakadár rendőrség és milícia (milicija), azon horvátországi területeken alakult meg, ahol a szerbek többségben éltek. Elsőként a SAO Krajina-hoz tartozó Észak-Dalmácia, Lika, Kordun és Bánság régiókban lévő szerbek lakta közösségi járásokban (Obrovac, Benkovac, Gracac, Titova Korenica, Donji Lapac, Dvor, Glina, Kostajnica, Vojnic, Knin), majd ezt követően Nyugat és Kelet-Szlavóniában (Pakrac, Okucani, Beli Manastir, Dalj, Tenja, Mirkovci…..). Ezen területeken a korábbi jugoszláv rendőrség szerb nemzetiségű tagjai alapították meg az új rendvédelmi egységeiket, volt, aki elhagyta a szervezetet, illetve a horvát nemzetiségű rendőrök nem csatlakoztak a szerb milíciához, hanem a horvát rendőrség kötelékébe álltak be, vagy elhagyták a szervezetet. Felmerült azon anomália, hogy egyes vegyesen lakott területeken, járásokban a létrejött horvát rendőrség mellett, felállt a szerb szakadár milícia is[6]. Ezen területeken folyamatossá váltak a konfliktusok a horvát rendfenntartók és szerb milicisták közt.[7]

A horvátok tekintetében 1990. január 01-től megalkotott új belügyi törvény lehetővé tette a korábbi „jugoszláv“ rendőrségi struktúra „sekretarijat za unutrasnje poslove (SUP)“ reformizációját, „horvátosítását“, létrehozva 1990. május 30-tól a Horvát Belügyminisztériumot “Ministarstva unutarnjih poslova (MUP)“, mely alatt megalakult 1990. 08.05-től a Horvát Rendőrség „Hrvatska Policija“ és szeptembertől a felálló alap rendőri szolgálat mellet, a rendvédelem, belügyminisztérium (MUP) alá tartozó speciális rendőri egységek[8]. Horvátországban a korábbi jugoszláv belügy (SUP) decentralizált elemekkel rendelkező rendszerének szervezés és irányítása teljesen megváltozott. A MUP új szervezeti egységeinek megalakulása jelentette az önálló horvát rendőrség és a horvát hadsereg létrehozásának kezdetét. Az 1990-es évek közepén bekövetkezett politikai változások a horvátok kialakították saját rendőrségi struktúrájukat, melynek alapját képezte a tiszti állomány kiképzése[9]. 1991 áprilisában a MUP létrehozott a rendészeti szolgálat ellátására új közrendvédelmi szervezeti egységeket, járőröket. A felálló horvát rendőrség lehetőséget adott a korábban jugoszláv rendőr hatóságban szolgáló rendőröknek az „átállásra”. Az az azon hivatásosok, akik önként vállalva tovább maradtak a már horvát rendőrség kötelékébe, a továbbiakban Horvátország Rendőrségének tagjaivá váltak, valamint Horvátország egész területén a korábbi rendőrségi objektumok átvételére, rendőr-főkapitányságok, rendőr-kapitányságok (állomások), őrsök, irodák felállításáról. Az újonnan létrehozott rendészeti szolgálat a korábbi szervezeti felépítés szerint folytatta munkáját, amely zágrábi központból és tíz regionális központból, avagy rendőr-főkapitányságból (Bjelovar, Gospic, Karlovac, Osijek, Pula, Rijeka, Sisak, Split, Varazdin, Zagreb) állt[10].  A szakadárok nem riadtak vissza a horvát kormányzat által a rend helyreállítására bevetett horvát rendőrségtől, sőt 1990. augusztustól megalakult a régi jugoszláv rendőrségi struktúrán alapuló (Sekretarijata unutarnjih poslova „SUP”)[11] szerb szakadár rendfenntartó belügyi-rendőrségi erők, az észak-dalmáciai Knin (Knin) városban megalakult központtal, mely határkörrel bírt a SAO Krajina területén. Ezen szerb rendőri struktúra 1991.január 04-től megkezdte szervezett működését, mint „Sekretarijat unutrasnjih poslova SAO Krajine (SUP SAO Krajine)”. A knini (Knin) központú SAO Krajina-SUP alá tartozott több szerb szakadár rendőrkapitányság (policijska stanica „PS”); „Obrovac, Benkovac, Gracac, Titova Korenica, Donji Lapac, Dvor, Glina, Kostajnica, Vojnic, Knin”.[12]

A horvátországi szerb szakadárok, a horvátországi szerb többségű járásokban 1990. szeptember 30-tól kikiáltott autonómiája, egyre súlyosbodó biztonsági helyzetet eredményezett a horvát rendőrség számára. A szerb szakadár felfegyverkezése, és fenyegetés miatt a horvát rendőrség (MUP) úgy döntött, hogy a szerb szakadárok által „problémássá” vált járások (önkormányzatok) területén, a rendőrségi objektumokból lefoglalja a tartalékos rendőri állomány fegyvereit. Erre augusztus 17-én a horvát rendőrség részéről sor került „Titova Korenica, Gracac, Benkovac, Donji Lapac” rendőrkapitányságain, viszont „Obrovac, Knin” rendőrkapitányságok esetében ez nem sikerült. A szerb szakadárok válaszul, elsősorban Észak- Dalmáciában útakadályok létesítésével (rönkforradalom)[13] hadiállapotot hirdettek. Ezen események révén, további szerb szakadár mozgalom által kontrolált horvátországi részen is elkezdődött a lázadás, úgy a SAO Krajina -akkor még Észak-Dalmácia, Lika, Kordun, Bánság- egész területén, mint kelet és Nyugat-Szlavóniában. Tulajdonképpen ezen eseménysorozat a szerb lázadók, szakadárok első fegyveres lázadásának kezdetét jelentette, a demokratikusan megválasztott horvát kormány ellen, melynek célja volt, hogy a Horvát Köztársaság (Horvátország) területének egy részén szerb államot hozzanak létre, melyet Jugoszláviához csatoljanak. 1991. januártól 1991. júliusig a szerb szakadárságot a SAO Krajina milicista ereje képviselte, melyet vezetőjük Milán Martics (Milan Martic), az akkori Knin város rendőr-főkapitánya, a SAO Krajina későbbi elnöke, honvédelmi és belügyminisztere[14], vezetett és csak „Marticeva milicija“ megnevezéssel illették. A szerb szakadárok katonai szerveződésének kialakulására, 1991. július után került sor.[15]

          Mivel Titó Korenica (Titova Korenica) a SAO Krajina likai részét képezte a szerb szakadárság tekintetében, ezért Titó Korenica (Titova Korenica) - továbbiakban Korenica- rendőr kapitányságot, a korenicai szerb szakadárok átnevezték Korenica Belügyi Körzeti Titkárságra „Okruzni sekretarijat unutrasnjih poslova Korenica (OSUP Korenica)“, a SAO Krajina belügyi titkárság  „Sekretarijatu unutrasšnjih poslova (SUP)“ alárendeltségébe helyezve azt és 1991. január 05-től már több százan csatlakoztak a szerb szakadárok közül a tartalékos rendfenntartók közzé.[16]


[1] Horvátországi szerbeket képviselő közgyűlés „Szerb Közgyűlés” (Srpski Sabor).

[2] Elsőként, 1990.06.27-én az SDS tartotta közgyűlésen elfogadták az Észak-Dalmácia és Lika járási közösséget „Zajednice opcina Sjeverne Dalmacije i Like” (Zo SD-L), melyhez az alábbi szerbek által is lakott, vagy többségében szerbek lakta dalmáciai, korduni, likai és bánsági járások csatlakoztak; 1990.06.27. „Knin opcina” járás, 1990. 06.28. „Donji Lapac opcina” járás, 1990. 06.29. „Gracac opcina” járás, 1990. 07.12. „Obrovac opcina” járás, 1990. 07. 17. „Dvor opcina” járás, 1990. 07.24. „Vojnic opcina” járás, 1990. 07.24. „Glina opcina” járás, 1990. 12. 19. „Kostajnica opcina” járás, 1990. 08.06. „Benkovac opcina” járás.

[3] Horvátországon belüli olyan területi autonómia, mely az akkori szövetségi Jugoszlávia alá tartozik. A végrehajtói hatalmat a Végrehajtó Tanács, a törvényhozóit pedig a Szerb Közgyűlés (Srpski Sabor) gyakorolta. 1991. május végén a SAO Krajina Végrehajtó Tanácsát átnevezték kormányzatnak, a SAO Krajina kormányának (Vlade SAO Krajina).

[4] https://en.wikipedia.org/wiki/SAO_Krajina

[5] https://core.ac.uk/download/pdf/197899849.pdf

[6] Janja Sekula Gibac, Ilija Vucur: Sluzba unutarnjih poslova i policajci srpske nacionalnosti na pobunom zahvacenom podrucju..., https:// hrcak. srce. hr/ file/ 319586, https:// braniteljski. hr/ ustroj- milicije- pobunjenih- srba-u- zapadnoj-slavoniji-1992-1995- godine-i-dio/

[7] https://repozitorij.ffzg.unizg.hr/islandora/object/ffzg%3A5356/datastream/PDF/view

[8] 1990. 08.08-án alakult meg az első 1700 fős horvát rendőri erő (dandár), melyben szeptember 07-re már megszervezték a rendőrség terrorelhárító egységeit és más speciális célú egységeket, mely utóbbiakat a megalakuló regionális rendőrkapitányságokhoz csatoltak. A horvát belügy létrehozta a rendőri különleges rendeltetésű (speciális) feladatot ellátó egységeiket (PJP avagy SJP), a PU alá rendelve, mely egységek gyors bevethetősége és harcászati fegyverzettel és kiképzéssel való képességük révén hathatósan részt vettek a közrend és köznyugalom fenntartása vagy megteremtése, valamint természeti katasztrófák és járványok okozta általános veszélyhelyzet kezelésében.  Az „Első Horvát Rendőrség” egységiből aztán megalakultak a speciális rendeltetésű, gyorsan bevethető, harcoló alakulatok, többek közt a lucskói terrorelhárító egység (ATP-Lucko) és a „Sljeme” ATP, a különleges rendeltetésű „Rakitje, Tuskanac, Kumrovec, Pionirski grad,  Valbadon, Vinica…” a belügy (MUP) speciális alakulatai. Ezen erők képezték a Horvát Nemzeti Gárda, mint katonai haderő első megalakuló erejének a magját.  https://en. wikipedia. org/wiki/ Croatian_Special_Police_order_of_battle_in_1991%E2%80%931995,  https: // hrcak.srce.hr/file/303302

[9] 1990. augusztus 5-én megkezdte működését a zágrábi Rendőrakadémia, ahol elindult az „Első horvát rendőrtiszt” képző tanfolyam. A tanfolyam képviselte az első horvát védelmi (önkéntes) egységet. Megalakult az első rendőr zászlóalj, tizenhat század, 1698 fővel.  Janja Sekula Gibac, Ilija Vucur: Sluzba unutarnjih poslova i policajci srpske nacionalnosti na pobunom zahvacenom podrucju..., https:// hrcak. srce. hr/ file/ 319586,

[10] A horvát rendőrség munkájának ellátásához a regionális központok, rendőr-főkapitányságok (PU) számát megnövelték. A Horvát Köztársaság Kormánya 1991. június 19-én határozata alapján a rendőri regionális központok (PU) az alábbi képen alakultak (Bjelovar, Dubrovnik, Kutina, Slavonski Brod, Sibenik, Vinkovci, Vukovar, Zabok, Zadar, Gospic, Karlovac, Osijek, Pula, Rijeka, Sisak, Split, Varazdin, Zagreb). A PU alá rendelve százkét rendőr állomás (PP vagy PS) került kialakításra, melyek alá 1991. április 25-től száztizenegy rendőr irodát (PI) létesítettek. .  Janja Sekula Gibac, Ilija Vucur: Sluzba unutarnjih poslova i policajci srpske nacionalnosti na pobunom zahvacenom podrucju..., https:// hrcak. srce. hr/ file/ 319586, https://hrcak.srce.hr/file/303302

[11] https://hr.wikipedia.org/wiki/Milicija_(SFRJ)

[12] https://7dnevno.hr/domovina/dan-kad-je-osnovan-sup-sao-krajine-video-koji-mnogo-toga-otkriva-o-tome-kako-su-radili/

[13] https://doksi.net/hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=9932

[14] https://hu.wikipedia.org/wiki/Milan_Marti%C4%87

[15] Davor Marijan: Djelovanje JNA i pobunjenih Srba u Lici…

[16] https:// domovinskirat. hr/2023/02/22/ kninski- scenarij-u- srcu- zapadne- slavonije- pakrac-su- prikljucili-sao-krajini/, Janja Sekula Gibac, Ilija Vucur: Sluzba Unutarnjih Poslova i Policajci Srpske Nacionalnosti na Pobunom Zahvacenom Podrucju u Sjevernoj Dalmacij, Lici, i na Banovini 1990. Godine. https://hrcak.srce.hr/file/319586

 

 


 

 

2. HORVÁT RENDŐRI AKCIÓ ELŐZMÉNYE

 

       1991. január 06-án a horvátországi szerb szakadárokat képviselő politikai szervezet, a Szerb Demokrata Párt (SDS) szimpatizánsai, a plitvicei „Mukinje“ részén lévő „6. Lika Hadosztály Emlékházába” (Spomen-dom 6. licke divizije)[1] betörtek, ahonnan különböző emléktárgyként kiállított, tárolt kézi fegyverzetet (pisztoly, puska, géppisztoly...) tulajdonítottak el, különösebb retorzió nélkül.[2] Mindez részét képezte annak, hogy a szerb szakadárok megkaparintsák Plitvicét.  Január 10-én a fegyverhez jutott korenicai (Korenica) szerb szakadárok lemondásra kényszerítették a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkjának igazgatóját, Nikola Lapovot (Nikola Lapov), akivel szemben a Jugoszláv Néphadsereg elhárításának, biztonsági szervének információja volt, hogy titokban finanszírozza a Horvát Köztársaság Belügyminisztériumát (MUP), és együttműködik a horvát hatóságokkal. A következő napokban a Nemzeti Park dolgozói nagygyűléseket tartottak Lapov igazgató mellett, aki ennek hatására visszavonta lemondását. Némileg enyhítette a helyzetet, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) elnökségének már korábban kiadott rendelkezése alapján, mely rendelkezett arról, hogy oszlassanak fel minden olyan csoportosulást, alakulatot, amely nem része az SFRJ fegyveres erőinek vagy a belügyi szervének, és az illegális fegyvereket vissza kell szolgáltatni, 1991. január 9. és 21. között a Goszpics (Gospic) Rendőr-főkapitányságra - mint Lika tájrészen és egyben Plitvicén illetékességgel és hatáskörrel felhatalmazott horvát rendőri hatóság- visszaszolgáltatásra kerül, mintegy nyolcvan darab különféle lőfegyver. Ide tartoznak azok a trófeafegyverek is, amelyeket a „6. Lika Hadosztály Emlékházából“ loptak el szerb rezervisták[3]. A szerb szakadárok ezen „gesztussal“ csak egy kis részéttől szabadultak meg fegyvereiknek, viszont jelzés képen meg akarták mutatni, hogy tiszteletben tartják a szövetségi hatóságok döntéseit.[4]

Februárra azonban egyre sűrűsödtek a szerb szakadárok által kiprovokált pogromok, Korenica járásában[5]. A rezervista szerbek felfegyverzett önkéntes félkatonai csoportjai annak ellenére, hogy a Jugoszláv Szocialista Köztársaság  (JSZK) elnöksége elrendelte, hogy oszlassanak fel minden olyan csoportosulást, alakulatot, amely nem része a JSZK fegyveres erőinek vagy a belügyi szervének, folytatták az erőszakot. Mivel az általános biztonsági helyzet nem javult, 1991. február 14-én a Horvát Köztársaság Belügyminisztérium (MUP), egy száz-százötven fős különleges rendeltetésű egységből álló alakulatot irányított Plitvicére, annak környékére és Plitvicén a MUP, rendőr állomást (PP) létesített, melyet a illetékességileg a likai Goszpics (Gospic) városban működő Rendőr-főkapitányság (PU) alá rendelek:

 

-a százötven fős horvát rendőri erő a zágrábi „Rakitje“ 3.százada, Damir Simunics (Damir Simonic) vezetésével, megerősítve az 1. század 1. szakaszával, melyet az 1. század parancsnoka, Zdravko Andabak vezetett[6] -egy autóbusz, tíz szolgálati célú terepjáró (kampanjola)-  15-én hajnal három (03:00) órákor ellenőrzés alá vonta Plitvice „Plitvicke Jezera” részen lévő korábbi rendőrégi épületét, postát és a „Poljana“ villát. Továbbá biztosították a Plitvicére bevezető útvonalakat „Zeljava, Borje, Korana folyó hídja“. Mindeközben egy három fős rendőr járőr egység a „Rakitje“ speciálisokból megjelent a „Korenica-Rudanovac“ közti „Borje“ területén, ahol a „Plitvice-Borje-Korenica“ főút és „Borje-Vrelo Korenicko“ mellékúti leágazásnál foglaltak megfigyelő pozíciót. Ezen rendőr járőröket a korenicai szerb szakadárok azonban elfogták, elszállították őket a korenicai rendőrségre, ahol őrizetbe vételük megtörtént, de a rezervisták és SUP-Krajina közti tárgyalás révén későbbiekben szabadon engedték őket, fogolycsere keretében, mivel a műveletben a speciálisok három szerb rezervistát fogtak el, akikre kicserélték a szerbek által foglyul ejtett rendőreiket.[7]

 

Természetesen ez a szerb rezervisták tekintetében nyugtalanságot és ellenállást, tiltakozást váltott ki, melynek hangot adva február 15-én tömeges tiltakozó gyűléseket tartottak „Donji Lapac, Gracaca, Titova Korenica“ városokban és követelték a horvát speciális alakulat, még az napi kivonását Plitvicéről. Ennek nyomatéka képen, nem riadtak vissza attól sem, hogy vérrontással fenyegessék meg a MUP-ot, amennyiben nem hajtja végre erőinek kivonását 17 óráig. A szerb rezervisták hétszáz fővel, felfegyverkezve álltak készen Korenicánál[8]. A helyzetet a Jugoszláv Néphadsereg vezetése sem hagyta szó nélkül, és még 15-én, a területileg illetékes és hatáskörrel rendelkező 5. zágrábi katonai körzet (5.VO-Zagreb), 13. fiumei (Rijeka) hadtest parancsnoka, Mariján Csád (Marijan Cad) altábornagy Plitvicére érkezett és tárgyalásokat folytatott a helyi szakadárokkal és a szerb SUP-Krajina rendőreivel.  Mivel a JNA úgy tartotta, hogy a rendet csak a JNA képviselheti, ezért felszólította a MUP-ot, hogy vonja ki speciális rendőri egységét, mert másképen a JNA beavatkozik. A helyzet békés úton megoldódott, a horvát rendőrök estefelé fél nyolckor (19:30) körül elhagyták plitvicei pozíciójukat[9]. A Horvát Köztársaság Belügyminisztériuma (MUP) 16-án teljesen kivonta a speciális alakulatot Plitvicéről, hogy elkerüljön bárminemű JNA által kiprovokált összeütközést, a JNA-val szemben. Viszont a JNA ettől kezdve megkezdte az előkészülést a Plitvicét is magába foglaló Lika tájrégió későbbi területi kontroljának, megszállásának kivitelezésére. Ez a JNA részéről erők készenlétbe helyezését, megemelet hadiállapoti összevonását, átcsoportosítását, harccsoportok (BG) kialakítását eredményezte. A JNA tekintetében főképpen érintette az 1. belgrádi katonai körzetének esetében (1. VO) a boszniai bányalukai (Banjal Luka) 5. hadtest 329. harckocsizó dandárból Bihácsra (Zeljava bázis) való áttelepülésével előirányzott 1. harckocsizó zászlóaljat, a zágrábi 5. katonai körzet (5.VO) részéről, a helyben diszlokáló fiumei (Rijeka) 13. hadtest erőit, mint Lika esetében területi lefedettséggel bíró haderő[10], valamint a zágrábi (Zagreb) 5. katonai körzet alá tartozó erőit és a zágrábi (Zagreb) 10. hadtest[11] erőit, abból is elsősorban 4. harckocsizó dandárt, és a haditengerészet (VPO) főparancsnokság alá tartozó knini (Knin) 9. hadtest erőit, mely erőt Dél-Lika területi kontroljára irányozták elő „Korenica-Gospic” vonalhatárig.[12]

 

       Március 25-én a plitvicei (Mukinje) „6. Lika Hadosztály Emlékház” előtt a szerb rezervisták gyűlést tartottak és követelték Plitvice Nemzeti Park, SAO Krajina-hoz való csatlakozását. Másnap a korenicai szerb többségű járási tanácsa „Skupstine opcine Titova Korenica“, törvénytelen határozatban rendelkezett arról, hogy a Plitvicei-tavak Nemzeti Park vezetését leváltják és a nem szerb nemzetiségű dolgozókat pedig eltávolítják. A Nemzeti Park létesítményére pedig a horvát zászló helyett a jugoszláv zászló került kitűzésre. Március 28-án sor került a fegyveres szerb szakadár milicisták[13] bevonulására -egy autóbusszal- a SAO Krajina SUP uniformisát viselve és képviselve Plitvicére[14], hogy végre hajtassák a fenti határozat gyakorlati kivitelezését. A rezervisták, vagy szakadárok elfoglalták a Nemzeti Park „NP Plitvicka jezera“ adminisztratív épületét, továbbá Plitvice északi bejáratánál található Korána (Korana) folyó hidjánál barikádot létesítettek -aznap déli órákban-. Korlátozták a közlekedést Plitvicén keresztül vezető országos főúton[15], zaklatva a nem szerb nemzetiségű utazókat.[16] Március 29-én még a horvát rendőrállomást is ellenőrzésük alá vonták és betörtek a Nemzeti Park irodájának épületébe, ahol bejelentették a nemzeti park vezetőségének azonnali menesztését és a park SAO Krajina-hoz csatolását. Ezen szerb rezervista csoportot, a korenicai SDS elnöke, Ljubicsa Solaja (Ljubica Solaja) vezette.[17] Természetesen a Horvát Köztársaság Belügyminisztériuma (MUP) azonnal reagálván felszólította a szerb rezervistákat erőszakos cselekményük abbahagyására, az eredeti állapot visszaállítására és kivonulásra az NP területéről, mivel magatartásuk a horvát alkotmány tekintetében jogellenes. A szerb szakadároknak viszont eszük ágában sem volt ennek eleget tenni. A horvátok „terrorcselekménynek“ minősítették a történteket, figyelembe véve azt, hogy a park nem szerb dolgozóival és Plitvice nem szerb lakosaival szemben erőszakos cselekményeket foganasítottak a szerb rezervisták.

A Plitvicén jelen lévő szerb felfegyverzett szakadárok egy 150-200 fős század részét képezték, mely század, annak törzse Korenicában diszlokált. A századot (ceta) négy zászlóalj alkotta, ebből három volt Korenicában (1.,2.,3. szakasz), egy (4. szakasz) Fehérmezőn (Bijelopolje). A szakaszokat három raj alkotta, általában egy raj 10-12 fős volt. A századot jórészt korosabb szerb rezervisták alkották, rendelkeztek három nehéz géppuskával, négy könnyű géppuskával, hét-nyolc automata puskával, és több egyéb puskával. A lövészetet a Pljesavicsa (Pljesivica) hegynél lévő „Ponor“ és „Seganovo“ települések közti lőtéren gyakorolták.[18]

A felfegyverzett szerb szakadár század tagjaival civil gépjárművekkel megjelentek Plitvicén. A rezervisták Plitvice ellenőrzése során, március 29-e hajnal három órára (03:00) három stratégiai ellenőrző pontot állítottak fel, egyet Plitvice déli bejárata előtt (Mukinje-Jezerce), egyet maga Plitvice központjában (Plitvice Jezero), és egyet a park északi bejárati részénél, a Korána folyó (Korana) hidjánál, melyek közt járőröztek, továbbá ellenőrizték a park épületeit és reggel hat órára (06:00), már kontrolálták is egész Plitvicét. Ezen időszakban Plitvicén még számos turista tartózkodott a park hoteljában, szálláshelyein is[19]. Mind ezek mellett Korenica területét is biztosították, mint hátországi és logisztikai bázist és törzsparancsnokságot (Stab TO Titova Korenica), ahonnan telefonos kapcsolatban voltak a SAO Krajina Knin városban székelő szerb szakadár központtal, mely már ekkor jelentette, hogy a horvát rendőrség speciális egységet irányított Plitvicére és a konvoj elérte Krnjak (Krnjak) települést, mely „Karlovac-Slunj“ közt terül el.[20]


[1] https://www. spomenikdatabase. org/ korenica, https:// fenomeni. me/ plitvice- spomenici- jugoslavije/ https: //www.antoniosiber. org/ nekoliko_dana_u_lici.html, http:// ratne- stete. mdc. hr/hr/ ratne-stete/detalji/ Muzejska% 20zbirka% 20Spomen-doma%206.%20li%C4%8Dke%20proleterske%20divizije,20.html

[3] Több, mint 427 kézi lőfegyvert adtak át a JNA-nak, főként „Donji Lapac, Knin, Obrovac, Titove Korenica“ térségében. Godic Darjan: Oruzane snage pobunjenih Srba na podrucju Like 1990-1991.  https:// repozitorij. unizg.hr/ islandora/ object/ hrstud:1495/datastream/PDF/download.

[4] Godic Darjan: Oruzane snage pobunjenih Srba na podrucju Like 1990-1991.  https: // repozitorij. unizg. hr/ islandora/ object/ hrstud:1495/datastream/PDF/download.

[5] Godic Darjan: Oruzane snage pobunjenih Srba na podrucju Like 1990-1991.  https:// repozitorij. unizg.hr/ islandora/ object/ hrstud:1495/datastream/PDF/download

[6] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.,

[7] https:// hrvatski- vojnik. hr/ izvori-o- djelovanju- jna-i -srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992-iii-dio/, Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[9] https:// hrvatski- vojnik. hr/ izvori-o- djelovanju- jna-i- srpskih- postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992-iii-dio/, Tacic Radovan - Ratni Put 4. Oklopne Brigade JNA.

[10] https://identitet.hr/rijecki-13-korpus-jna-u-lici-1991-godine/

[11] https://sh.wikipedia.org/wiki/10._korpus_JNA_-_Zagreb

[13] https://lijepanasadomovinahrvatska.com/korenica-ka-0017/

[14] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[15] Plitvicét keresztezi a „Zagreb-Karlovac- Slunj-Gracac-Knin- Sinj-Split“ országos szintű fő közlekedési útvonal mely összekötötte Közép-Horvátországot a Horvát-Hegyvidéki Likával, és azon keresztül lényegében Dalmáciával. https://en.wikipedia.org/wiki/D1_road_(Croatia)

[17] https:// portal. braniteljski- forum. com/ blog/ novosti/ video- skandalozno-pa-sto-ako-je-ljubica-solaja-marsirala-sa-seseljom-i-ja-sam, https:// hu- benedikt. hr/ 2019/ 03/ da-se-ne- zaboravi- krvavi- uskrs- 1991-godine/, https: //lijepanasadomovinahrvatska.com/korenica-ka-0017/

[18] https://lijepanasadomovinahrvatska.com/korenica-ka-0017/

[19] A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban számos értékes modern építészeti épület található. Az egyik a „Kozjak” étterem, amely 1949-ben épült, ugyanabban az évben Plitvice nemzeti parkká nyilvánították. Szintén jelentős létesítmény az 1958-ban épült „Hotel Plitvice”, amely a második világháború után Horvátország első legmagasabb kategóriájú szállodája. Jelentős az 1953-ban lakóépületként épült „Villa Izvor”, más néven „99-es objektum” is. A Josip Broz Tito megbízásából készült „Villa Izvor” az erdő mélyén található, hogy biztonságos menedéket nyújtson. https:// issuu. com/ plitvicelakes/ docs/ nppj_naseljemukinje_digital_en#google_vignette, https:// zir.nsk. hr/ islandora/ object/ fthm%3A4782/ datastream/ PDF/view

[20] https://lijepanasadomovinahrvatska.com/korenica-ka-0017/


3. A HORVÁT RENDŐRI AKCIÓ

 

       A horvát oldal részéről március 30-án a Horvát Köztársaság akkori elnöke, Frányó Tugyman (Franjo Tudman) Zágrábban a horvát kormány épületében (Banski dvor) megbeszélést hívott össze, a plitvicei események végett a horvát hatóságokkal, melyen részt vett;

- Franjo Gregoric: miniszterelnök,

- Josip Bojkovac: belügyminiszter,

- Marko Lukic: a különleges rendőri egységekért felelős miniszter-helyettes, és a „ATJ Lucko“ terrorellenes egység parancsnoka,

- Josip Lucic: a Horvát Köztársaság Belügyminisztériumának (MUP), Különleges Feladatokat Ellátó Egységek parancsnoka (JSP Rakitje),

- Goran Cmrecak: a „Kumrovec” különleges rendőri egység parancsnoka,

- és a különleges rendőrség más egységeinek parancsnokai.

Ennek során döntés született, miszerint 31-én Húsvétkor, reggel nyolc (08:00) órára a horvát rendőrségnek helyre kell állítani a rendet Plitvicén. A különleges feladat végrehajtására a Károlyvárosi Rendőr-főkapitányság (PU Karlovac) lett kijelölve, Iván Stajduhar (Ivan Stajduhar) vezetésével, akinek a helyettese Joskó Morics (Josko Moric) volt.[1] Az „ATJ Lucko“ erőket (50 fővel) maga Márkó Lukics (Marko Lukic) parancsnok vezette[2] és helyettese, Szlávkó Butorác (Slavko Butorac). Maga az akció kivitelezésére, pedig a „Rakitje“ különleges egység (250 fővel)[3] parancsnokát, Joszip Lucsicsot (Josip Lucic) nevezték ki.[4]   A „Kumrovec” egységet (200 fővel)[5] Gorán Csmrecsák (Goran Cmrecak) parancsnok vezette. A „Kumrovec” egység és a „Lucko, Rakitje” egységek közti kölcsönös kommunikációs kapcsolattartásért Darkó Rukavina (Darko Rukavina) volt a felelős. A horvát rendőri erőket a „Plitvice“ akció végrehajtására 30-án délutáni órákra a legmagasabb szintű készültségbe helyezték.[6]  

Az akciót gyorsan és hatékonyan, több szakaszban kívánták végrehajtani. Az első fázisban, a MUP „Lucko“ terrorellenes alakulatának (ATJ Lucko), egyfajta előfutárként el kellet foglalnia a stratégiai fontosságú Korána hidat (Korana), mely az északi „kapuja“ volt Plitvicének. A hídfő biztosítása révén sor kerülhetett a második fázis kivitelezésére. A második fázisban a kora reggeli órákban a „Rakitje“ egység eléri a Korána hidat, ahol egyesülnek a „Lucko“ alakulattal és a hídon áthaladva megindulnak Plitvice központja felé, elérve a „Jezero“ hotelt. Harmadik fázis során az egységek közül a „Lucko“ speciálisok egy részének biztosítani kellett a „Plaski-Saborsko-Plitvice“ útvonalat, hogy megakadályozzák egy esetleges szerb szakadár csoport fenti irányon történő bejutását Plitvicére az ott lévő szerb szakadárok támogatására. A Nemzeti Park területén a „Lucko“ további része, a „Rakitje“ hajtja végre feladatait, mely erők oldalirányú biztosítására a „Kumrovec“ speciális alakulatot jelölték ki, annak két századának bevonásával, mely századokat Neven Martics (Neven Martic) irányított[7], azzal a céllal, hogy az esetlegesen bosznia Bihács (Bihac) felől beszivárgó szerb szakadár csoportokat semlegesítésék. A „Rakitje“ erő korábbi parancsnokának Dárkó Rukavinának (Darko Rukavina)[8] volt a feladata, hogy Licskó Petrovó Szelóban (Licko Petrovo Selo) lévő szerb rezervistákkal kontaktoljon, kezdeményezzen tárgyalást és biztosítsa a kommunikációs kapcsolatot, interakciót a Plitvicén feladatot végrehajtó „Lucko, Rakitje” erők és a külső gyűrűben szárnybiztosító „Kumrovec” egység közt. Az orvosi ellátást a Dr Joszip Huszár (Josip Husar) orvos vezette[9] mobil szanitéc, egészségügyi csoport „kirursko-anestezioloske mobilne ekipe“ (KAME)[10] látta el, mely kísérte a konvojt, az esetleges orvosi segélynyújtás céljából[11]

A műveletre előirányozták az „ATJ Lucko“ állománya mellett a „Rakitje“ alakulatot, a „Kumrovec“ alakulat két századát, illetve a akció külső biztosítására a „PU Gospic, PU Karlovac“ rendőr-főkapitányságok rendőreit. A „Rakitje“ alakulat részéről bevonásra került Zdrávkó Andabak (Zdravko Andabak) vezetésével az 1. század, Bozsó Kozsul (Bozo Kozul) vezetésével a 2. század, Damir Simunics (Damir Simunic) vezetésével a 3. század egy része és Ivó Viljevács (Ivo Viljevac) vezetésével a 4.század egy része.[12]

 

 

 

4. KIROBBANÓ HARCOK

 

       A „Rakitje“ alakulat erői 31-én hajnal három (03:00) órakor elhagyták a zágrábi „Rakitje“ megnevezésű bázisukat a „Zagrebacki transport“ két civil autóbuszával, mivel akkor még más közlekedési eszköz nem állt rendelkezésre ekkora erő megmozgatására az egység részéről. Az alakulat „Karlovac-Slunj-Grabovac“ útvonalon elérték a Korána folyó (Korana) előtti Drezsnicskó Szelistét (Seliste Dreznicko) települést. Itt történt meg a találkozás az „ATJ Lucko“ egységgel. Innen a két egység közös konvojként haladt tovább a Korána folyó hídja és Plitvice irányába. Első fontos momentuma volt a műveletnek a Korána folyó hidjának az elérése és annak biztosítása, melytől a cél, Plitvice központja 6-7 kilométerre volt.

Előkészítés, felderítés képen a hídhoz elsőként öt-hat civil gépkocsikkal érkeztek meg a horvát „ATJ Lucko“ speciálisok, ahol a hídnál a szerb szakadárok „SAO Krajina“ zászlaja lobogott egy árbocon. A horvátok körültekintően eljárva elfoglalták a hídfőt, ahol nem tartózkodtak szerb szakadárok és az árbocról levették a zászlót, amit horvát zászlóra cseréltek ki, valamint ellenőrizték nincs -e aláaknázva, vagy robbanóanyaggal ellátva-nem volt.[13] A továbbiakban bevárták a konvojt. Megérkeztek a Szlavkó Butorác (Slavko Butorac) vezette „ATJ Lucko“ alakulat egyrésze -kb ötven fő- a hídfőhöz terepjárókkal, két páncélozott felderítő „BOV“ (M-86) katonai gumikerekes járművel[14], egyéb más rendőr gépkocsikkal[15], és reggel fél öt és öt órakor (04:30-05:00) elfoglalták,  biztosították a Korána hídját, így ott tudták fogadni a konvoj többi részét- amit Joszip Lucsics (Josip Lucic) akció parancsnoka fogadott-. Joszip Lucsis (Josip Lucic) a „Rakitje“ alakulat parancsnoka, Damir Simunics (Damir Simunic) az alakulat 3. századának parancsnoka és Mláden Stámpár (Mladen Stampar) a Horvát Belügyminisztérium (MUP) alkalmazottja egy szolgálati VW Golf gépjárművel érkeztek a hídhoz, ahol Lucsis felszállt az első „Zagrebacki transport“ buszra, Simunics a másodikra, ahol jelen volt a KAME szanitét csoport vezető orvosa, Dr Joszip Huszár (Josip Husar). Lucsics parancsnok kiadta az utasítást a konvoj megindulására, mely előtt tíz perccel már az „ATJ Lucko“ egyik páncélozott felderítő „BOV“ (M-86) katonai gumikerekes járműve, valamint két terepjárója áthaladt a hídon. Tehát körülbelül tíz perc elteltével, az első belépő csoport után, megindult egy „BOV” több terepjáró és két autóbusz (Rakitje), majd lemaradva teherautók, és furgonok.[16]

Reggel negyed hétkor (06:15) a horvát speciálisok beléptek a Plitvice Nemzeti Park területére. Ahol sűrű köd -20 méteres látótávolság-, hó és hideg fogadta őket, nehéz látási viszonyok mellett. Az oszlop, melynek élén a „Lucko“ alakulat egyik páncélozott felderítő „BOV“ (M-86) katonai gumikerekes járműve[17] haladt a kettőből, utána pedig száz méter távolságra lemaradva a „Rakitje“ egység tagjait szállító autóbuszok, lekapcsolt lámpákkal, illetve az oszlop végén teherautókkal, terepjárókkal és furgonokkal.... a köd miatt lassan tudott előre haladni. Az egyik, „BOV“[18] elérte a Nemzeti Park „Lika ház“ (Licka kuca) parkolót és a Nemzeti Park turisztikai „kisvonatának“ fordulóját, mely körülbelül 3-4 km-re volt a Korána folyó hídjától. Itt az útra kivágott facsoportba -négy nagyobb bükkfa- botlottak, mely fákat a szerb szakadárok vágtak ki eltorlaszolva az utat.[19] A konvoj élükön a „BOV-val“ megállt, mely során a szerb szakadárok lesből az út oldalán lévő erdős területről fegyvereikkel tüzet nyitottak a horvát rendőrökre. A konvoj feltorlódása miatt mozdulni sem tudott. Ez volt az első fegyveres összetűzés. A támadás elsősorban a horvát rendőri konvoj első buszára irányult[20].

A támadásban a buszon tartózkodó „Rakitje“ alakulatból kilencen megsebesültek. A szerb szakadárok több puskagránátot „tromblon“ is kilőttek a horvát rendőrök első buszára, egy berepült a busz belterébe, de nem robban fel. Az akció után még két darab „tromblon“ csapódott a busz hátsó részébe, de azok sem robbantak fel. A támadásra válaszul, a buszban utazó horvát rendőrök azonnal kiszálltak a járművekből és viszonozták a tüzet, az út két oldalán lévő erdős területen pozíciót foglalva. A „BOV“ pedig használta „Browing“ géppuskáját. Nyílt tűzharc folyt a szerb szakadárok és horvát rendőrök közt, melyet nehezített a köd, a hó, a hideg és a nehéz terepviszony. A horvát rendőrök végül sikeresen visszaverték a szerb szakadárok támadását és nekiláttak az úttorlasz felszámolásához.

A „Rakitje“ alakulat 2. és 3. századának része, harci alakzatba fejlődve az út mentén és az erdős út melletti részen biztosított. Az akadályt a „Lucko“ alakulat tagjainak láncfűrésszel sikerült megnyitniuk, melynek eredménye képen az oszlop, élén a harcérintkezésben kerekein megrongálódott „BOV-val“[21] tovább haladt, miközben a „Rakitje“ alakulat rendőrei eltávolították a kidőlt fákat és biztosították az útszakaszt. Mivel a támadásban a buszok és a BOV is megrongálódott, azokkal nem lehetet tovább közlekedni a továbbiakban jobb és bal szárnybiztosítással csatarendben[22] a „Rakitje“ alakulat 2. és 4. századának része, valamint az „ATJ Lucko“ alakulat gyalogosan megkezdte az előre nyomulást a hotel „Jezerő“ irányába, az út két oldalán, és erdős útmenti részen, fától fáig haladva, lassan, a mély hóba nehézkesen, melyre rácsatlakozott a „Rakitje“ egység 2. és 3. százada. A horvát rendőrök 150-200 méter haladás után belebotlottak egy szerb szakadár „milicista“ személygépkocsiba, melynek két fős szerb szakadár személyzetét elfogták és a konvojhoz vezették.

Durván két órás csatamenettel reggel nyolc órára (08:00) a speciálisok megérkeztek a „Jezero“ hotelhez. A hotelben több szerb szakadárt elfogtak a horvát rendőrök. A „Jezero“ hotel közelében pedig elfogták és letartóztatták a szerb szakadárok részéről Gorán Hadzsicsot (Goran Hadzic), az SDS párt főbizottsági tagját, és Borivoje Szavicsot (Borivoje Savic), az SDS párt valkóvári (Vukovar) Végrehajtó Bizottságának titkárát. Járműveikben lőfegyvert, lőszert és a szerb szakadárok névsorát találták meg.[23] A horvát speciálisok elfogták a szerb szakadárok egy részét Plitvice központi részében a „Jezero“ hotelnál és biztosították a területet. A „Rakitje“ alakulat, 3. századának egy csoportja a „Poljana“ étterem irányába, Damir Simunics vezetésével, az 1. század csoportját pedig, Zdrávka Andabak vezetésével a posta épületének irányába indították meg[24]. A posta irányába megindult csoportot azonban a posta épülete felől, az erdős területről a szerb szakadárok tűz alá vették és tűzharc alakult ki. A tűzharcban a huszonkét éves Joszip Jovics horvát rendőr súlyosan megsebesült, mely során egy lövedék a lövedékálló mellénye által nem védett helyen érte el a testét. Kimentésére a szerb heves tűz miatt a „BOV“ páncélozott harcjármű lett odairányítva, mellyel a sebesült rendőrt kivonták és elindultak vele a mentőgépkocsihoz. A sebesült rendőrt a KAME mentőkocsijánál elsősegélyben részesítették, de nagyon súlyos volt a sérülése, a KAME parancsnoka helikoptert kért, kórházba szállítására. Az akcióban irányító parancsnokok felvették a kapcsolatot a károlyvárosi (Karlovac) rendőrséggel, mint a műveletet felügyelő hatósággal és helikoptert kértek a sebesültek ellátására. A JNA MI-8-as helikoptere a károlyvárosi (Karlovac) rendőrséggel való kapcsolatfelvétel után néhány percre már meg is érkezett, és Plitvicétől északra lévő Grabovácnál (Grabovac) szállt le.[25]A gyors reakciónak a hátterében az állt, hogy a horvát belügyminiszter, Joszip Bojkovács (Josip Bojkovac), már korábban értekezett a Belgrádban tartózkodó horvát nemzetiségű Antun Tusszal (Antun Tus)[26], aki akkor még a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) légierejének parancsnoka volt. Antun Tusz egy MI-8-as katonai helikoptert irányított Plitvicéhez a sebesültek kimentésére.[27] Miután a katonai helikopter landolt, a Plitvicéről Grabovácra megérkező mentőből áthelyezték Joszipot a helikopterbe, de már késő volt, mert Joszip Jovics belehalt sérülésébe. A továbbiakban mentővel Zágrábba szállították az elhunytat. Ő volt az első rendőráldozata a horvátországi háborúnak.  A helikopter még másfél órát várakozott, majd felszállt és elment.[28] 

A horvát rendőrök a tragédia után objektumról, objektumra, épületről épületre vonták ellenőrzés alá „Plitvicke Jezero“ területét délelőtt tíz órára (10:00), miközben a szerb szakadárok visszavonultak Korenica (Titova Korenica) irányába. A továbbiakban a horvát speciálisok megkezdték a terület felderítést, a hotel biztosítását, további objektumok és létesítmények biztosítását. A területet tizenegy órára (11:00) teljesen ellenőrizték. Megjegyzendő, hogy az akció ideje alatt a hotelban közel négyszáz külföldi, főleg olasz vendég tartózkodott, akiket a horvát rendőrök délig (12:00) evakuáltak. Az akciónak tehát délelőtt tíz és tizenegyre (10:00-11:00) vége lett. A „Rakitje“ alakulat 3. századának parancsnoka, Damir Simunics (Damir Simunic) vezette csoportja megkezdte a Plitvice északkeleti részén lévő „Izvor“ objektum, épület biztosítását, és környező területének ellenőrzését, a „Rakitje“ egység 2. századának parancsnoka Bozsó Kozsul (Bozo Kozul) vezette csoportja pedig a hotel „Bellevue“ és „Jezero“  ellenőrzését.[29]

 

      Mind ezek alatt a Károlyvárosi Rendőr-Főkapitányság (PU Karlovac) alá tartozó Ogulin Rendőrkapitányság (PP Ogulin) horvát rendőri alap erői biztosították a Plitvicétől keletre eső Száborszkót (Ogulin-Plaski- Licka Jesenica-Saborsko). A horvát „Kumrovec“ speciális rendőr alakulat erői, Gorán Csmrecsák (Goran Cmrecak) egységparancsnok, és századokat irányító Neven Martics (Neven Martic) parancsnok vezetésével, Dárkó Rukavina interakcióért felelős parancsnok vezetésével, külső területi zárással biztosították egész Plitvice területét, kontrolálva annak lehetőségét, hogy a boszniai Bihács (Bihac) felől esetlegesen ellenséges erő behatoljon (Licko Petrovo Selo-Rakovica)[30]. Ennek során az egység sikeresen feltartóztatta a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) Bihács felől érkező egyik mobilizált felderítő csoportját, és nem engedték hogy tovább haladjanak „Vaganac, Licko Petrovo Selo“ irányába.[31] A „Kumrovec“ alakulat tagjai, az alatt, amíg Plitvice központjában folyt az akció, Licskó Petrovó Szeló (Licko Petrovo Selo) településnél harcérintkezésbe kerültek („Kraj” erdő) a település felől Plitvicére haladó szerb szakadárokkal, akik barikádot emeltek Szelónál (D504 főút)[32]. A horvát egység bár felszámolta a barikádot, felsőbb utasításra nem folytathatta a szerb szakadárok elleni taktikai támadást, mert fennállt annak lehetősége, hogy a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozik. A továbbiakban a „Kumrovec“ egység csoportját a plitvicei műveletet végrehajtó horvát speciális rendőri erő balszárnyvonali oldalbiztosítására irányították át, kivonva őket Szelótól. A „Kumrovec“ egység másik csoportját Gentó Medzsugorács (Gento Medjugorac) vezetésével a likai Goszpics város (Gospic) és Plitvice közti, légvonalban 25-30 km-re lévő Ljubovó (Ljubovo) településhez vezényelték, ahol az ott lévő 1100 méternél magasabb hegycsúcsokon foglaltak megfigyelő pozíciót, ellenőrizve a „Ljubovó hágót“, és biztosítva „Plitvice akció“ jobb szárnyát (Gospic-Ljubovo-Titova Korenica). Erre azért volt szükség, mivel várható volt a likai, szerb szakadárok ezirányon történő mozgása, Plitvicére.[33] 


[1] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[2] https://www.vecernji.hr/vijesti/krvavi-uskrs-91-plitvice-moraju-biti-nase-do-8-ujutro-naredba-tudmana-provedena-u-junackoj-akciji-1668605

[3] https://www.vecernji.hr/vijesti/krvavi-uskrs-91-plitvice-moraju-biti-nase-do-8-ujutro-naredba-tudmana-provedena-u-junackoj-akciji-1668605

[5] https://www.vecernji.hr/vijesti/krvavi-uskrs-91-plitvice-moraju-biti-nase-do-8-ujutro-naredba-tudmana-provedena-u-junackoj-akciji-1668605

[7] https://hrvatski-vojnik.hr/sedam-kljucnih-dogadaja-akcije-krvavi-uskrs/

[8] Darko Rukavina 1991. februárig a „Rakitje” főparancsnoka, februártól átvette helyét Josip Lucic. https:// hkm. hr/ domoljubne- minute/ osnovana- jedinica- za- posebne- zadatke- mup-a-rh-rakitje-kasnije-tigrova/, https:// www.tigar- rakitje.hr/ povijest- postrojbe, https://zg-magazin.com.hr/krvavi-uskrs-91-do-8-ujutro-plitvice-moraju-biti-nase/, https:// en. wikipedia. org/wiki/Croatian_Special_Police_order_of_battle_in_1991%E2%80%931995, https://www.vecernji. hr/ vijesti/ helikopteri- jna-trebali-su-napasti-postroj-na-stadionu-1087526

[9] https://www.youtube.com/watch?v=zQHmRQGqLM4&t=2820s

[10] A KAME (a sebészeti-aneszteziológiai mobil csapat) orvosi -szanitét katonai mobilizált csoport., https: //hr. wikipedia. org/ wiki/ KAME, https://obs.hr/wp/2019/06/12/kame-sisak-u-domovinskom-ratu/, https: // www. uspd. hr/ index. php/ monografija

[11] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991., https://hrvatski-vojnik.hr/sedam-kljucnih-dogadaja-akcije-krvavi-uskrs

[12]  Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/krvavi-uskrs-na-plitvicama-1991-1390432, https://hrvatski-vojnik.hr/abeceda-akcije-krvavi-uskrs/

[13] https:// www. jutarnji. hr/ vijesti/ hrvatska/ na- danasnji- se- dan- dogodio -krvavi-uskrs-u-tom-smo-hotelu-teroriste-hvatali-golim-rukama-15321133

[14] Boris Greguric, Vojislav Jereb: Vozila Hrvatske Vojske 1991-1995.

[15] https://hrvatski-vojnik.hr/wp-content/uploads/2022/03/hv-653.pdf

[17] Boris Greguric, Vojislav Jereb: Vozila Hrvatske Vojske 1991-1995.

[18] https://hrvatski-vojnik.hr/wp-content/uploads/2022/03/hv-653.pdf

[21] https://hrvatski-vojnik.hr/wp-content/uploads/2022/03/hv-653.pdf

[22] https://hrvatski-vojnik.hr/wp-content/uploads/2022/03/hv-653.pdf

[24] https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/krvavi-uskrs-na-plitvicama-1991-1390432

[25] https://mup.gov.hr/UserDocsImages/Glasilo%20MUP/2010/prilog_42.pdf

[26] https://hu.wikipedia.org/wiki/Anton_Tus

[27] https://www.uhbhep.hr/obljetnica/krvavi-uskrs-31-03-1991/, Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[28] https:// web. archive. org/ web/ 20131014234650/, http: //www .vecernji. hr/ vijesti/ obljetnica-krvavi- uskrs- plitvicama- 1991- godine- clanak- 530646, https: //web. archive. org/ web/ 20131013160106/, http:// www. vecernji. hr/ vijesti/ obljetnica- josip- jovic- prva- zrtva-domovinskog- rata- clanak-531949, Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991., https: // mup. gov. hr/ UserDocsImages/ Glasilo%20MUP/2010/prilog_42. pdf

[30] https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/krvavi-uskrs-na-plitvicama-1991-1390432

[31] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/krvavi-uskrs-na-plitvicama-1991-1390432, https://www.jutarnji.hr/vijesti/hrvatska/na-danasnji-se-dan-dogodio-krvavi-uskrs-u-tom-smo-hotelu-teroriste-hvatali-golim-rukama-15321133, Godic Darjan: Oruzane snage pobunjenih Srba na podrucju Like 1990-1991.  https:// repozitorij. unizg. hr/ islandora/ object/ hrstud: 1495/ datastream/ PDF/ download, https:// vojnapovijest. vecernji. hr/ vojna- povijest/ krvavi-uskrs-na-plitvicama-1991-1390432

[32] https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/krvavi-uskrs-na-plitvicama-1991-1390432

[33] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.






5. AZ AKCIÓ VÉGEREDMÉNYE

 

      A plitvicei hadműveletben a horvát hatóság huszonkilenc szerb szakadár rezervistát tartóztatott le, köztük Gorán Hadzsicsot (Goran Hadzic), az SDS párt főbizottsági tagját, és Borivoje Szavicsot (Borivoje Savic), az SDS párt valkóvári (Vukovar) Végrehajtó Bizottságának titkárát. A letartóztatottakat átadták a Plitvicére kiérkező „alaprendőri“ erőknek, akik Szluinba (Slunj), majd és a karlovaci rendőrkapitányságra szállították őket. Ellenük tizennyolc esetben büntetőeljárás indult fegyver lázadás miatt. A szerb szakadárok sebesültjeit a KAME csoport látta el, akik közül néhányat Zágrábba (KBC Rebno), a központi klinikára[1] szállítottak kórházi ellátás miatt. A szerb szakadárok részéről a tűzharcokban egy személy halt meg, Rajkó Vukadinovics (Rajko Vukadinovic).[2] Horvát részről kilenc rendőr sebesült meg és egy elhunyt. A sebesülteket a Zágrábban lévő (KBC Rebno) a központi klinikára[3] szállítottak kórházi ellátás miatt.

 

6. A JNA BEAVATKOZÁSA

 

         Lika Horvátország, Horvát-Hegyvidék regionális régiója alá tartozott, szubrégióként. A szubrégió átfedéssel bírt Dél-Lika (Gracac közösségi járás) Dalmáciával. Geostratégiai szempontból a Horvát-Hegyvidék régió a JNA 5. zágrábi katonai körzet (5. VO) 13. fiumei hadteste (Rijeka):

- hadtesti parancsnokság, (Rijeka, laktanya „Trsat, Katarina”, hadianyag raktár „Grobnicko polje”),

- törzs parancsnokság, (Rijeka, laktanya „Trsat, Katarina”)

- 13. felderítő század, (Rijeka)

- 13. katonai rendész zászlóalj, (Rijeka)

- 13. vegyvédelmi század (ABKO) (Rijeka)

- 13. zászlóalj irányítás, (Rijeka)

- 13. szanitéc zászlóalj, (Rijeka)

- 13. gépjárműves zászlóalj, (Rijeka)

- 13. támogató zászlóalj avagy pótzászlóalj (dopunski)[4],

- 540. hídépítő (pontonirski) zászlóalj, három századdal, (Karlovac „Kamensko” laktanya)

- 35. „partizán” divízió[5] (két partizán dandárral 1. és 4. és aknavetős zászlóaljjal),

- 43. „partizán” divízió három dandárral 3., 4., 36. és aknavetős zászlóaljjal (Rijeka),

- 13. motorizált dandár[6],(Rijeka laktanya „Klana”, laktanya Ilirska Bistrica),

- 8. motorizált dandár,(Karlovac „Logoriste” laktanya),

- 236. motorizált dandár, (Gospic laktanya)

- 6. hegyivadász dandár, (Delnice laktanya)

- 13. vegyes tüzér ezred, (Rijeka „Katarina” laktanya)

- 13. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred, (Rijeka laktanya „Klana-Mate Blazina” laktanya)

- 13. könnyű légvédelmi tüzér ezred, (Rijeka Trsat „Nikola Car Crni” laktanya)

- 127. műszaki ezred, (Karlovac „Kamensko” laktanya) [7]

fedte le műveleti illetékességi területként. A Horvát-Hegyvidék regionális régió magába foglalta a Lika szubrégiója mellett, Gorszki Kotár (Gorski Kotar) és Kapela-alja (Podkapela) szubrégiókat, melyeket szintén a 13. hadtest kontrolált[8].

Gorszki Kotárban lévő Delnice városban a 13. hadtest részéről a 6. hegyivadász dandár diszlokált („Zdenko Petranovic-Jastreb /Drgomalj” laktanya, „Velebit 1., 2., 3.” hadianyag raktár), mely taktikai hadmozgási irányként jelentőséggel bírt Észak-Lika tekintetében „Delnice-Ogulin-Otocac” vonalon. Maga a 13. hadtest központi ereje egyébként nem a Horvát-Hegyvidék regionális régiójában, hanem a Horvát-Tengermellék északi szekciójában (Isztria), Fiuméban (Rijeka, Trsat „Nikola Car Crni” laktanya, „Katarina” laktanya, „Klana-Mate Blazina” laktanya, hadianyag raktár „Grobnicko polje”, „Pulac”…..), ahol állomásozott, a hadtesti főparancsnokság, hadtesti egységek, és a 13. motorizált dandár, bár a dandár a szlovéniai Ilirszka Bisztricában (Ilirska Bistrica „Donja” és „Gornja” laktanya) diszlokáltatta gerincét[9]. Taktikai hadmozgási irányként jelentőséggel bírt Észak-Lika tekintetében „Rijeka-Delnice-Vrbovsko-Ogulin-Otocac, Rijeka- Denlice-Vrbovsko-Ogulin- Saborsko-Plitvice-Korenica” vonalon.

Meg kell említeni, hogy a 13. hadtest Lika szubrégió Goszpics városában és környékén (Gospic „Kaniza-Milan Frkovic Cicov” laktanya, „Stanko Opsenica” laktanya,  „Jasikovac” objektum, lőtér „Guina” Podostra, „Pazariste”  objektum,  Licki Osik lőtér -poligon[10]) állomásoztatta a 236. motorizált dandárját (gépesített gyalogság), valamint 35. partizán hadosztályát, 1. partizán dandárját - a divízió 4. partizán dandárja már Károlyvárosban (Karlovac) diszlokált-.[11]

További erőként elsősorban Észak-Likában bevonható volt az 5. VO részéről a katonai körzet közvetlen alárendeltségébe tartozó, Horvát-Hegyvidék regionális régió, „Lika” szubrégióban állomásozó 653. továbbképző központ működött (Otocac „Vladimir Cetkovic Vlado” laktanya és hozzá tartozó objektumok -lásd lábjegyzet-)[12] és a Horvát-Hegyvidék regionális régió, „Podkapela” szubrégióban a 841. támogató ezred (Ogulin„Sveti Petar” laktanya, „Ostarije I-II.” és „Skradnik I-II „ hadianyag raktár[13]) és a Középhorvátország regionális régió, Báni-végvidék és Károylvárosi-karszt szubrégió, Kordun mikrorégióban a károlyvárosi (Karlovac) 944. hátországi ellátó bázis (pozdb) alá tartozó katonai raktár objektum -lásd lábjegyzet- .[14] Továbbá az 5. VO alárendeltségében működött a Tengermellék regionális régió, Velebit-hegyalja szub és mikrorégióban lévő tengerparti „Karlobag-Lukovo /Sugarje” üzemanyag depó, a Horvát-Hegyvidék regionális régió, „Lika” szubrégióban lévő; „Ramljane” laktanya és katonai raktár, „Velebit-Panos” objektum kommunikációs rádióállomás, „Perusic-Colina greda” laktanya és raktár, „Licka Jesenica” üzemanyag depó, „Sveti Rok_Velebit” hadianyag és technikai bázis. [15]

 Stratégiai szempontból, taktikai hadmozgási irányként jelentőséggel bírt Észak-Lika tekintetében „Karlovac-Slunj-Plitvice” vonalon, a már közép-horvátországi regionális régió alá tartozó Báni-végvidék és Károlyvárosi karszt szubrégió, Kordun mikrorégiójában lévő Károlyvárosban diszlokáló 944. hátországi támogató bázis parancsnoksága, mely alá tartozott még a dél-likai Szentrókusban (Sveti Rok) lévő hadianyag raktár[16], a 10. zágrábi hadtest 4. harckocsizó dandárja jasztrebárszkói (Jastrebarsko ”Milan Frkovic Cicov” laktanya, „Murat” hadianyag raktár harckocsizó zászlóaljak, „Karlovac-Borlin” laktanya)[17], a Szluin (Slunj) városban lévő 185. katonai kiképző központ (gap) és lőtér, a 471. vegyes páncélosok elleni tüzér dandár (Karlovac). Lika keleti részének kontroljára pedig a 115. műszaki-utász továbbképző és kiképző központ (InNC) – Bihács (Bihac).[18]

         Horvát-Hegyvidék Lika szubrégiójának déli része, Dél-Lika, melyet akkor Gracsác (Gracac) járás és Alsólapács (Donji Lapac) járás egyrésze fedett le, átfedéssel bírt Dalmáciával. Geostratégiai szempontból ez azt eredményezte, hogy dél-likai műveletekre, már a dalmáciai 9. knini (Knin) hadtest volt előirányozva „Knin-Gracac-Gospic, Knin-Gracac-Donji Lapac” vonalon.

 

        1991. március 31-én a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) parancsnoksága értesültek a Plitvicében történtekről. A JNA katonai titkos szolgálata, már tudomást szerzett a horvát beavatkozásról 31-e előtt, és megtörtént a helyszínre irányítandó „tamponáló” erő taktikai előkészítése, előirányzása Lika  megszállására. Plitvice geográfiai elhelyezkedése végett, a gyors beavatkozásra elsősorban a boszniai Bihács (Bihac) és Zseljava (Zeljava) katonai objektumai voltak mozgósíthatók, valamint Otocsác, Gospics és Károlyváros-Szluin településeken diszlokáló JNA erő:

- „Bihac/Zeljava- Licka Petrovo Selo-Prijeboj- Plitvice”

- „Karlovac-Slunj-Plitvice”

- „Otocac-Vrhovina- Vrelo Korenica-Plitvice”

- „Gospic- Ljubovo-Korenica-Plitvice”

Dél-Lika területén (Gracsáci-medence) stratégiai okokból az észak-dalmáciai haditengerészeti parancsnokság alá sorolt 9. knini hadtest (Knin) alakított ki műveleti zónát „Gospic-Udbina” vonalon elhatárolódva a 13. hadtesttől, mely az 5. zágrábi katonai körzet (VO) alá tartozott és Lika nagyobb részét felügyelte. Viszont az Udbinától északra eső Korbova (Krbava) mező, Fehérmező (Bjelopolje) és Korenica (Korenica) területe taktikai szempontok alapján a gyorsabb elérés végett a 9. hadtest műveleti területéhez rendelték, Plitvice már a szluini (Slunj) 5. katonai körzet alá tartozott. A SAO Krajina központosulása Észak-Dalmáciára - mikrorégió Ravni Kotari, Bukovica, Kninska Krajina- és a dél-likai Gracsáci-medencére összpontosult, ahol jelentős számú szerb szakadárság aktivizálódott és szerveződött. Továbbá a likai Korenica (Titova Korenica) várost is a 9. hadtest ellenőrzése alá vették és ezen knini hadtest volt a felelős Korenicáért.

 

       1991. március 31-én reggel hét óra tíz perckor (07:10) a SAO Krajina szerb szakadár rendőrségének a közbiztonsági állomása „Stanica Javne Sigurnosti” (SJS) Knin városban jelentette a 9. hadtest JNA katonai elhárítás részére „Organa bezbednosti 9. korpusa JNA” (Ob 9. K.), hogy lövöldözés történt Plitvicén, természetesen jókora túlzással és elferdített információval. Bár Plitvice területe, akkor a Korenica közösségi járás alá tartozott, aminek az esetében, mint említve lett már, Korenicát a 9. hadtest ellenőrzése alá vették, és ezen hadtest volt a felelős Korenicáért, stratégiailag viszont közelebb esett a Plitvicétől északra Szluinban (Slunj) és keletre a boszniai Bihácson állomásozó 5. katonai körzet (5.VO-Zagreb) erői. A 9. hadtest továbbította a JNA 5. katonai körzet (5.VO Zagreb) főparancsnoksága felé és a JNA törzsparancsnokság felé az információt. A horvát rendőrség és a szerb szakadárok közt elfajuló helyzet megakadályozása céljából a JNA reagált a Plitvicén történtekre, erőinek odavonásáról[19].

A történtek hatására 31-én a SAO Krajina szerb szakadárjai, elsősorban azon településeken, ahol erős szerveződéssel bírtak Kelet-Likában (Gracac, Ljubovo, Donji Lapac, Korenica….. ) és Észak-Dalmáciában (Knin, Otric… ), gyülekeztek és azzal a céllal, hogy Plitvicére vonuljanak több autóbusszal elindultak. A konvojt azonban a Plitvice területén (Mukinje, Jezerce) megjelenő és ellenőrző pontot létesítő JNA erők nem engedték be Plitvicére, mely azt eredményezte, hogy a szerb szakadárság bizalma megromlott a JNA felé, hiszen többet vártak a Jugoszláv Néphadseregtől a horvátokkal szemben történő fellépés során.

 

       A JNA 5. katonai körzetének (5.VO –Zagreb) parancsnoka, Andrija Raseta (Andrija Raseta) vezérőrnagy[20] és a körzet vezérkari főnöke, Konrád Kolsek (Konrad Kolsek) vezérezredes (altábornagy)[21], utasítást adott a JNA erők beavatkozására.[22]

1991.03.31-én dél előtt húsz perccel (11:40) a JNA 5. zágrábi katonai körzet (VO) alá tartozó katonai rendész[23] századának (sVP/5.VO) egy részét Károlyváros (Karlovac) déli „bejáratánál“ várakoztatta, azzal a céllal, hogy egy- másfél óra alatt Plitvicére érkezhessen szükség esetén. A század másik részét pedig már korábban Szluin (Slunj) városban lévő JNA objektumba (185. katonai kiképző központ (gap) és lőtér „poligon”) irányították át, ahol már ott állomásozott a 4. harckocsizó dandár -Jasztrebárszkó mellett Károlyvárosban (Karlovac) is állomásoztatta erőit- mechanizált zászlóalja;[24]

- a 4. harckocsizó dandár esetében elmondható, hogy a dandár (brigád) három harckocsizó zászlóaljból (okb), egy mechanizált zászlóaljból (mb) állt, mely erők Károlyvárosban (Karlovac) diszlokáltak, további egységek voltak a dandárban; a vegyes tüzér divízió (mad), vegyes tüzér-rakétás légvédelmi divízió (mard-PVO), műszaki zászlóalj (inzb), hátországi-támogató zászlóalj (pozdb), felderítő század (ic), század irányítás (cv), törzs parancsnokság, katonai rendész szakasz (vVP), vegyvédelmi szakasz (vABHO)- ezen erők pedig Jasztrebárszkóban (Jastrebarsko) állomásoztak a ”Milan Frkovic Cicov” laktanyában és „Murat” hadianyag és haditechnikai katonai raktárban.[25]

A 4. jasztrebárszkói (Jastrebarsko) - károlyvárosi (Karlovac) harckocsizó dandár (brigád) főbb részét a JNA kivonta „Zeljava-Bihac” katonai bázisra, de két zászlóalj maradt Horvátországban, melyből a mechanizált zászlóalj és 2. harckocsizó zászlóalj Szluin (Slunj) poligonján diszlokált.[26] 

Szluinból (Slunj), az ott lévő katonai bázisról (185. katonai kiképző központ (gap) és lőtér „poligon”), Iván Stimács (Ivan Stimac) ezredes -a 10. zágrábi hadtest vezérkari főnöke, törzsparancsnoka-[27] vezetésével délelőtt tizenegy (11:00) óra körül megérkezett, a 10. hadtest részét képező[28], 4. harckocsizó dandárból[29] a plitvicei feladatvégrehajtásba bevont, mechanizált zászlóalja, katonai rendész százada,[30] az 5. VO katonai rendész századának egy részével együtt. Feladatuk volt felderíteni a helyzetet Plitvicén, a horvát rendőrség és szerb szakadárok közti tűzszünet megteremtése, a kialakult helyzet „tamponálása“, mindkét fél tudtára hozni, hogyha nem fejezik be a tűzharcot, akkor beavatkozik a JNA.

Stimács a „Jezero” hotelhez vonult, ahol erői számára ellenőrző posztot létesített, és megbeszélést folytatta a horvát speciális rendőri erők parancsnokaival.[31] Ezen JNA egység a plitvicei „Mukinje” részén lévő „6. Lika Hadosztály Emlékház” objektumában, kialakította kihelyezett parancsnokságát (IKM), ahol az egység egy részét általános tartalékként diszlokáltatta. Az IKM parancsnokának az 5. VO Iván Stimácsot jelölte ki.[32] A cél egy hosszabb tartósabb ideig diszlokáló JNA erő állomásoztatásához szükséges feltételek megteremtése, szervezett feladatellátás megszervezése, hatékony ellenőrzés, incidens esetén történő gyors és hatékony fellépés, azonnali és eredményes reagálás a horvát rendőri erők (MUP) bárminemű tevékenységére.[33] 

Kezdetben a Jugoszláv Néphadsereg tankjai és önjáró légvédelmi légelhárító ágyúi nem közelítették meg a „Plitvicei” szállodát, ahol az újonnan létesített horvát rendőrkapitányságon, rendőr állomáson, mintegy száz horvát rendőr tartózkodott. Viszont a JNA légi erejének harci repülői és helikopterei egyre gyakrabban repülnek Plitvice felett, ellenőrző repülést végezve, erőt demonstrálva. A JNA erők délutánra veszik ellenőrzés alá Plitvicét, ahol megközelítették a „Plitvice” szállodát és ellenőrizték a horvát rendőr állomás irányát. Mind ezek ellenére, kisebb forgalmi torlódással, de megnyílt az áthaladó forgalom Plitvicén, mely a szokásos módon folyt, időnként kisebb fennakadással.[34]

1991. március 31-én az esti órákban a plitvicei Mukinjében Márkó Lukics (Marko Lukic), Joszip Lucsics (Josip Lucic) és Szlávkó Butorac (Slavko Butorac) és Mláden Stámpár (Mladen Stampar) találkoztak a JNA képviseletében megjelenő tisztekkel; Iván Stimács (Ivan Stimac) ezredessel és két másik tiszt, ezredes. A JNA részéről megfogalmazódott két ultimátum a horvátok részére. Egyik volt, hogy a horvátok adják át fegyverzetüket, a másik pedig az, hogy haladéktalanul hagyja el a horvát rendőrség Plitvicét. Mindkét ultimátumot kategorikusan elutasítottak a horvát részről tárgyaló felek, arra hivatkozva, hogy részükre nem a JNA, hanem saját horvát belügyminiszterük adhat bárminemű utasítást. Továbbá a horvát rendőrség (MUP) a goszpicsi (Gospic) illetékességgel bíró rendőr-főkapitányság (PU Gospic) alá rendelve, rendőr állomást létesített, Tomiszláv Iljics (Tomislav Iljic) kapitányságvezető parancsnokságával.[35]

A horvátok elérték azt, hogy a Goszpics Rendőr-főkapitányság (PU Gospic) alárendeltségébe Plitvicén, jelentősebb rendőri erővel funkcionált tovább a rendőr állomás. Engedmény képen a speciálisok április 02-ig elhagyták Plitvicét.  

 

          A JNA a 4. harckocsizó dandár mechanizált zászlóaljának erőit pozícionálta Plitvicénél és annak környékén:

 

- 1. harckocsizó század (tc) diszlokált Korenica (Titova Korenica) településnél. A század két páncélozott katonai szállító járművel (oklopni transport „OT”) pozíciót foglalt Mukinje-ban, három páncélozott katonai szállító járművel (oklopni transport „OT”) a plitvicei posta épületénél, két páncélozott katonai szállító járművel (oklopni transport „OT”) pozíciót foglalt Prijebojnál (Prijeboj),

- 1. mechanizált század három tankkal a Korána folyó hidjánál,[36]

 

Tartalékot képezett a 4. harckocsizó dandár vegyes tüzér-rakétás légvédelmi divízió egy könnyű önjáró légvédelmi tüzér ütege (laka artiljerijska samohodna baterija  lsab-PVO)[37]  az M53/59 „Praga” katonai légvédelmi járművel[38], „IKM Mukinje” területén, hogy erőfölényt képezzen, és rövid időn belül hatástalaníthassanak kellő tűzerővel megadott célpontot. Az IKM alá tartozott a „Koranski most-Prijeboj- Zeljava” zóna. A 4. harckocsizó dandár mechanizált zászlóaljából (három mechanizált század, három harckocsizó század, hátországi-támogató és felderítő század…)[39] az egységet alkotó erők az alábbi feladatvégrehajtásra irányozták elő[40]:

 

- az 1. mechanizált század egy harckocsizó szakasszal Ljubovo részen foglalt pozíciót, zárva az irányt „Siroka Kula-Ljubovo” vonalon, aktív beavatkozásra készen „Licki Osik” település irányába, megerősítve egy harckocsizó szakasszal,

- a 2. mechanizált század a „Borje” motelnél (Vrelo Korenicko) foglalt pozíciót, ahol a század egy része a „Vrelo Korenice” útkereszteződést ellenőrizte, további része pedig általános tartalékot képezett, készen állva megerősíteni aktív művelet esetén erőit „Ljubovo, Vrhovina, Prijeboj, Plitvice” felé.  

- a 3. mechanizált század megerősítés képen „Rudanovac-Vrelo Korenicko” vonalon pozícionált, feladata volt a feladatvégrehajtó erő pihentetése, képzése, feltöltése, illetve aktív műveletben  „Ljubovo, Vrhovina, Prijeboj, Borje” felé feladatvégrehajtás.

- az 1. harckocsizó század (1.tc) feladata volt Plitvice északi bejáratának „Koranski most” (Korana folyó hídja) ellenőrzése, Grabovác (Grabovac) felőli irányba, valamint a „Jezero” hotelnél kialakított poszt ellenőrzése, egy mechanizált szakasszal megerősítve, valamint általános tartalékot (OR) képezni a maradék erőkből, Mukinje-ban.

- a 2. harckocsizó század (2. tc) feladata volt Prijeboj (Prijeboj) településen lévő útellenőrző pont létesítése, az erők egy részének „Sumarska kuca” (erdészház) területén történő elhelyezése, hadmozgásra előirányozva „Prijeboj - Licko Petrovo Selo - Prijeboj - Plitvicka jezera” és „Prijeboj - Borja”. Parancsnokság kijelölve az prijeboji erdészházban.

- a 3. harckocsizó század (3.tc) feladata volt egyrészt Licskó Petrovó Szelóban (Licko Petrovo Selo) lévő útkereszteződés ellenőrzése, útellenőrző pont létesítése, hadmozgásra előirányozva „Vaganac - Dreznik Grad” és „Licko Petrovo Selo - Prijeboj” . Parancsnokság kijelölve Zseljava (Zeljava) katonai bázison.

-  a mechanizált zászlóalj, Zseljava bázison állomásozó hátországi-támogató századából, egy hátországi-támogató szakasz Prijebojnál (Prijeboj) állomásozott, megerősítve a harckocsizó századból egy mechanizált szakasszal.

- a mechanizált zászlóalj, hátországi-támogató százada és felderítő százada „Zeljava” katonai bázison alakította ki állomáshelyét.[41]

          1991. április 01-től a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) elnöksége határozatot hozott a JNA 5. és 1. katonai körzetének (VO) páncélozott egységeinek Plitvicére történő (és egyben Likába, Kordunba) átirányításáról, ahol úgynevezett „tamponáló, békéltető“ erőként kell feladatot végrehajtani. Ennek alapjául a JNA az otocsácsi (Otocac) - „Vladimir Cetkovic Vlado” laktanyában a 13. fiumei (Rijeka) hadtest koordinálásával kihelyezett parancsnokságot (IKM) létesített, amely alá bevonta a parancs alapján:

- az 5. katonai körzetből (5.VO-Zagreb), a horvátországi Delnicéből (Delnice) a JNA a 13. fiumei (Rijeka) hadtestből a 6. hegyivadász dandárjából egy zászlóaljait (1.,2.),

- az 1. katonai körzetből (1.VO-Beograd), a boszniai diszlokációjú bányalukai (Banja Luka) 5. hadtest, 329. harckocsizó dandárjából 1. harckocsizó zászlóaljat,

- az 5. katonai körzetből (5.VO-Zagreb), Zágrábból a korábban 32. varasdi hadtest (Varazdin) alá tartozó 306. könnyű légvédelmi tüzér ezred divíziójából egy légvédelmi üteg, (önjáró légvédelmi két-csövezetű 30. mm-es „Praga”);

–meg kell említeni, hogy a 32. hadtest 1991. őszén szinte teljes haderejét elvesztette és horvát hadizsákmányba került, kivételt képezett a belóvári (Bjelovar) 265. mechanizált dandár egy harccsoportja, valamint a 306. könnyű légvédelmi tüzér ezrede, mely Borongájban (Borongaj) állomásozott, és a dugószelói (Dugo Selo) 33. partizán divízió egy része-.[42]

- az 5. katonai körzetből (5.VO-Zagreb), a Szamoborban (Samobor) diszlokáló 367. ezred irányításból egy század irányítást[43],

- az 5. katonai körzetből (5.VO-Zagreb), a Fiumében állomásozó 13. hadtestből, a fiumei katonai rendész zászlóaljból egy századot, és a 13. motorizált dandárból egy légvédelmi tüzér üteget, és felderítő századot[44],

erőket, továbbá az 5. VO parancsnokság alá tartozó Szluinba lévő 185. GAP poligonjában diszlokáló:

- az 5. katonai körzet (5.VO-Zagreb) alá tartozó, a horvátországi Károlyvárosból (Karlovac) és Jasztrebárszkóból (Jastrebarsko) az ott állomásozó 10. zágrábi hadtest (Zagreb), 4. harckocsizó dandárból egy mechanizált zászlóaljat és egy felderítő századot,

átirányított Plitvicére, ahol „Mukinje” részén lévő „6. Lika Hadosztály Emlékház” objektumában, kialakították kihelyezett parancsnokságukat (IKM), mely az 5. katonai körzet kihelyezett parancsnoki állomása lett. A JNA erői figyelték a forgalmat a Korána hídtól a „Borje” motelig (Vrelo Korenicko), és egyfajta „pufferzónát” alakítottak ki.[45]    

A likai régió esetében az illetékességgel bíró 13. fiumei (Rijeka) JNA hadtest részéről kerülnek erők bevonásra a régió ellenőrzéséhez, többek közt a hadtest 13. számú katonai rendész századát (13.cVP), 6. számú delnicei (Delnice) 6. hegyivadász dandárt (6.bbr) -kivéve egy századot-[46]. Elsőként a hadtest kihelyezett hadtesti parancsnokságot (IKM) létesített az otocsáci (Otocac) JNA „Vladimir Cetkovic Vlado” laktanyában[47], ahova átirányította a hadtest 13. számú katonai rendész századát, mely erőt „Perusic-Licki Osik” és „Perusic-Brinje”, „Ramljani-Canak” vonalak ellenőrzésére irányozták elő. A katonai rendészet mellett, a hadtest a delnicei (Delnice) 6. hegyivadász dandár:

-, 1. hegyivadász zászlóalját -kivéve 2. század- Otocsác JNA bázisról a „Sinac-Vrhovina” és „Otocac-Brinje” vonalak ellenőrzésére irányozták elő,

- 2. hegyivadász zászlóalját Otocsác JNA „IKM” bázisról Zsaluzsnicsa (Zaluznica) településre pozícionálta, a Sinács (Sinac) településen aktivizálódó horvát rendőri erők tevékenységét ellenőrzésére, azzal a céllal, hogy megakadályozza a konfliktusokat. 

Továbbá a hadtest könnyű önjáró tüzér légvédelmi ütegét (lsab PVO), megerősítve a hadtest katonai rendészetének egy szakaszával (vVP) a Velebit-hegység dél-likai oldalában lévő Szent Rókus (Sveti Rok) településnél lévő JNA 5. katonai körzeti (5.VO-Zagreb) hadianyag raktárbázisra irányították, azzal a feladattal, hogy ellenőrizzék Lovinács (Lovinac) és Plocsé (Ploce) horvátok által lakott települést, elejét véve egy esetleges incidensnek, kontrolálva a „Stikada-Raduc” irányát, ahol a horvát rendőrség és szerb szakadár milícia közt feszült helyzet volt. Az egység további feladat volt az adatgyűjtés, információ gyűjtés „Sveti Rok-Udbina-Lovinac-Medak”, „Lovinac- Gracac-Bruvno” vonalakon. A hadtest könnyű önjáró tüzér légvédelmi ütege részéről, az önjáró légvédelmi két-csövezetű 30. mm-es „Praga” üteg „Brakusova Draga-Vrhovina” vonalon pozícionálta, a Sinács (Sinac) településen aktivizálódó horvát rendőri erők tevékenységét ellenőrzésére, azzal a céllal, hogy megakadályozza a konfliktusokat. A lika Goszpics (Gospic) városban állomásozó JNA erők tekintetében a 13. hadtest odairányított 13. felderítő szakaszával ellenőriztette a „Bilaj-Barlete- Mogoric-Medak-Raduc”, és „Gospic-Licki Osik- Siroka Kula” vonalat.[48] Az IKM Otocac 13. hadtest kihelyezett parancsnoksága alá bevont zágrábi (Zagreb) 306. könnyű légvédelmi tüzér ezred, könnyű tüzér zászlóaljának önjáró ütegét, szakaszát kitelepítette az Otocsácstól keletre eső szerbek lakta Podum (Podum), Zsaluzsnicsa (Zaluznica), Vrhovina (Vrhovina) településekhez.          

A likai régió esetében az illetékességgel bíró 5. katonai körzet (5.VO-Zagreb) főparancsnokság, a közvetlen alárendeltségébe tartozó 580. számú vegyes tüzér dandárjának egy ágyús-tüzér ütegét (tab/580.mabr) megerősítve a hadtest katonai rendészetének egy rajával (oVP) a Szluin (Slunj) városba lévő 185. számú JNA katonai poligonra (GAP) vezényelte, készen állva arra, hogy északi irányból lezárják Lika régióba vezető főbb közlekedési útvonalat és a helyzetnek megfelelő támogatást adjanak a további műveleti erők részére.[49]

A JNA likai műveletre 1991. március 31-én átirányította az 1. katonai körzet (1. VO-Beograd) alá tartozó, 5. bányalukai (Banja Luka) hadtest 329. számú harckocsizó (páncélos) dandárjának 1. számú harckocsizó zászlóalját (okb). Ezen erőt gyorsütemben Bánya Lukából Bihácsra, Zseljava bázisra (Zeljava) mozgatta át, majd onnan Plitvicére (Mukinje), egyfajta „ütköző avagy pufferzóna” (tamponzóna) fenntartására, a horvát rendőrség és szerb szakadár milícia közt.[50] A 329. harckocsizó dandár 1. harckocsizó zászlóalja azt a feladatot kapta, hogy április 02-tól foglalják el a Prijebojon (Prijeboj) lévő „Titova Korenica - Plitvice - Licko Petrovo Selo” útkereszteződést. Ott foglaljanak állást, azzal a céllal, hogy amennyiben Korenica felől esetleg a szerb szakadárok, fegyveres polgárok érkeznének Plitvice irányába, azokat tartóztassák fel, esetleges támadásuk esetén pedig, először a levegőbe lőjenek, de ha nem érik el ezzel a céljukat és a tovább fokozódik a támadás, akkor ne vonuljon vissza a JNA erő, hanem, nyisson tüzet a támadókra[51].

 

        A JNA a plitvicei „Véres Húsvét” eseményt követően nekilátott Lika régió ellenőrzés alá vonásába, figyelembe véve az előirányzott „Karlovac- Ogulin-Karlobag” hadműveleti vonalat. Ezen vonaltól délre eső zónát a JNA teljes mértékben az offenzíva részeként be akarta kebelezni. A helyzet Plitvicén folyamatosan romlott és egyre feszültebbé vált, ahol a JNA próbálta a szerb szakadárok bosszúságára fenntartani a pufferzónát. A szerb szakadárok május 02-án egy „békemenet” (mars mira) keretében, -a szerb szakadárok, a szerb rezervisták két fontos vezetőjének kíséretében; „Vojislav Seselj, Milan Babic”-, megpróbáltak bejutni Plitvicére, hogy tiltakozzanak az ott működő horvát rendőrállomás miatt és követelték a horvát rendőrök kivonását. A szakadárok a Plitvicétől délre eső „Jezerce-Prijeboj” területén csoportosultak és a csoport egy része megindult Plitvicére, de a JNA megakadályozta a bejutásukat. A szakadár csoportosulás visszavonult Korenicába.

1991. augusztusára kialakult hadiállapot, háborús helyzet kialakulása végül ahhoz vezetett, hogy a JNA és a horvát haderő, rendfenntartó erők közt nyílt konfliktushelyzet alakult ki, kitört a totális háború. A plitvicei rendőr állomást 1991. szeptemberében a horvátok kénytelenek voltak elhagyni és feladni.


[2] Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

[4] Hadműveleti területre távozott ezrednek a hátországban maradt kiképző s az ezred utánpótlását végző zászlóalja. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/p-44572/potzaszloalj-4641F/

[5] Divízió=hadosztály

[6] Motorizált dandár=Gépesített-gyalogos dandár

[7]  Domagoj Stefancic: Ratovanje Generala Cada… .https://hrcak.srce.hr/file/342399

[8] https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992/

[9] https://hrcak.srce.hr/file/342399

[10] https://www.youtube.com/watch?v=zj_Ny2WmtOc

[11] https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992/

[12] „Spilnik” katonai raktárbázis, „Pekara”, katonai részleg, „mezőgazdasági” reptér– Skare”, objektum, „Runjevac” haditechnikai raktár, Skare, objektum, „Place”, komlexum TO Stáb. https: // horvatorszaghaboruja1991. blogspot.com/ 2018/ 12/ jugoszlav- nephadsereg-5-resz.html

[13] https://ogportal.com/2020/10/13/sjecamo-se-eksplozija-vojnih-skladista-u-ostarijama-13-10-1991/ https://braniteljski.hr/hirosima-domovinskog-rata-eksplozija-skladista-jna-u-ostarijama/

[14] https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992/

[15] https://horvatorszaghaboruja1991.blogspot.com/2018/12/jugoszlav-nephadsereg-5-resz.html

[16] - 944. támogató hátországi bázis, Károylváros (hadianyag raktár Ticarnica, Ilovac, Gaza, Turanj, Bosanski magazin, Jamadol, lőtér Jamadol, kaszárnya és hadianyag raktár I. L. Ribar, M. Oreskovic, Robert Domani). https://horvatorszaghaboruja1991.blogspot.com/2018/12/jugoszlav-nephadsereg-5-resz.html

[17] A dandár három harckocsizó és egy mechanizált zászlóalja Károlyvárosban (Karlovac) diszlokált, a vegyes tüzér divíziója, vegyes tüzér-rakétás légvédelmi divíziója, műszaki zászlóalja, hátországi-támogató bázisqa, felderítő százada, század irányítása, parancsnoki törzse, katonai rendész szakasza, vegyvédelmi szakasza Jasztrebárszkóban (Jastrebarsko) állomásozott. Tacic Radovan - Ratni Put 4. Oklopne Brigade JNA., http: // www. srpskioklop. paluba. info/ ratniput4okbr/ 4.okbr. htm

[19] A harckocsizó dandárt három harckocsizó és egy mechanizált zászlóalj alkotta, a mechanizált dandárt két harckocsizó és két mechanizált zászlóalj alkotta, a motorizált dandárt három motorizált zászlóalj és egy harckocsizó zászlóalj alkotta, vagy két motorizált zászlóalj, egy harckocsizó és egy mechanizált zászlóalj alkotta, a gyalogos dandárt pedig négy gyalogos zászlóalj, vagy három gyalogos zászlóalj és egy harckocsizó zászlóalj alkotta. https:// core. ac. uk/ download/ pdf/197902894. pdf

[20] https://www.vecernji.hr/vijesti/raseta-je-nadzirao-i-srpsku-paravojsku-964324

[21] https://hr.wikipedia.org/wiki/Konrad_Kol%C5%A1ek

[22] https://centardomovinskograta.hr/republika-hrvatska-i-domovinski-rat-1990-1995-dokumenti-knjiga-21/

[23] A JNA-án belül a katonai rendészet 1955-ben alakult meg. Feladta volt a parancsnoki törzs, parancsnokság védelme, biztonságának biztosítása, katonai vezetők védelme, műveleti terület ellenőrzése, a rend és a fegyelem, a fogvatartottak és foglyok őrzése elfogása, a harci műveletek végrehajtása, ha a helyzet úgy kívánja. A katonai rendész század (ceta) esetében a századot alkotta: század parancsnokság, három szakasz, közlekedést biztosító szakasz, szolgálati részleg. https://oruzjeonline.com/2022/04/12/beli-opasaci-vojna-policija-kroz-istoriju/#google_vignette

[24] https: // vojnapovijest. vecernji. hr/ vojna- povijest/ krvavi- uskrs- na- plitvicama- 1991- 1390432, https: // devedesete. vip/h- content/uploads/2021/07/D01155-Stanisic-Simatovic.pdf, https: // bosnaonline. proboards. com/ thread/ 118/ vojni- potencijal- prosrpkih- separatista- bosni? page=1, https://domovinskirat.hr/2023/11/13/poraz-4-oklopne-brigade-jna-jna-napustila-jastrebarsko/

[25] http://www.srpskioklop.paluba.info/ratniput4okbr/4.okbr.htm,

[26] Tacic Radovan: Ratni Put 4. Oklopne Brigade JNA.

[27] https:// alchetron. com/ Plitvice- Lakes- incident, https:/ /www. dnevno. hr/ vijesti/ hrvatska/ popis- generala -jna-iz-hrvatske-samo-sedam-ih-se-pridruzilo-hv-u-79367/, https: //sh. wikipedia. org/ wiki/ 10._k orpus_ JNA_-_ Zagreb,  https: // www. youtube.com/watch?v=dWpoykUvAZQ

[28] https:// crnemambe. hr/ crne- mambe/ stalne- rubrike/ hrvatska- kroz- povijest/ tomislav- sulj-povjesnicar/1316-krvavi-uskrs-akcija-plitvice-i-pogibija-josipa-jovica-4-6-crne-mambe-hrvatska-kroz-povijest

[29] http://www.srpskioklop.paluba.info/ratniput4okbr/4.okbr.htm

[30] https://identitet.hr/rijecki-13-korpus-jna-u-lici-1991-godine/

[31] https://hrvatski-vojnik.hr/sjecanja-sudionika-akcije-krvavi-uskrs/

[32] https://centardomovinskograta.hr/republika-hrvatska-i-domovinski-rat-1990-1995-dokumenti-knjiga-21/

[33] https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992-xxi-dio/

[34] Josko Martinovic jelentése a Dnevnik számára, HTV, 1991. április 2.

[35] https://hrvatski-vojnik.hr/wp-content/uploads/2022/03/hv-653.pdf

[36] https://devedesete.vip/h-content/uploads/2021/07/D01155-Stanisic-Simatovic.pdf

[37] https://www.paluba.info/smf/index.php?topic=21651.5;wap2

[38] https://www.youtube.com/watch?v=h3WeVu4hMhQ

[39] http:// www. srpskioklop. paluba. info/ ratniput4okbr/ 4. okbr.

[40] https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992-xxi-dio/

[41]https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992-xxi-dio/,  http:// www. srpskioklop. paluba. info/ ratniput4okbr/ 4. okbr.,  htm, https: // devedesete. vip/ h- content/ uploads/ 2021/ 07/ D01155- Stanisic- Simatovic. pdf, https://hrvatski-vojnik.hr/wp-content/uploads/2020/10/hv_615.pdf

[42] A. Holjevac Tukovic, M. Rupic: Arhivski fondovi srpske provenijencije...https://hrcak.srce.hr/file/366675

[43] Bojan Dimitrijevic: Jugoslavenska narodna armija u Socijalistickoj Republici... https://hrcak.srce.hr/file/388148

[44] https:// vojnapovijest. vecernji. hr/ vojna- povijest/ krvavi- uskrs-na-plitvicama-1991-1390432,   Davor Marijan: Djelovanje JNA i pobunjenih Srba u Lici…https://hrcak.srce.hr/file/27445, https://repozitorij.hrstud.unizg.hr/islandora/object/hrstud%3A1495/datastream/PDF/view

[45] https:/ /vojnapovijest. vecernji. hr/ vojna- povijest/ krvavi- uskrs- na- plitvicama- 1991- 1390432, https:// crnemambe. hr/crne-mambe/ stalne-rubrike/ hrvatska- kroz-povijest/ tomislav-sulj- povjesnicar/ 1316-krvavi -uskrs- akcija- plitvice-i-pogibija-josipa-jovica-4-6-crne-mambe-hrvatska-kroz-povijest,

[46] https://identitet.hr/rijecki-13-korpus-jna-u-lici-1991-godine/

[47] Az otocsáci (Otocaca) laktanyában megalakult a 13. hadtest IKM-jét 1991. április végére megszüntettek és átirányították Mukinjébe, ahol, végül 1991. november 10-én megszűnt, és létrejött belőle a JNA 3. számú likai Operatív Csoportja.  (3.OG). Davor Peitel: Na Prvoj Crti Protiv Smrti. Prilozi o povijesti regije Gacke u Domovinskom ratu 1991. - 1993.), https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992/

[48] https://devedesete.vip/h-content/uploads/2021/07/D01155-Stanisic-Simatovic.pdf

[49] https://devedesete.vip/h-content/uploads/2021/07/D01155-Stanisic-Simatovic.pdf

[50] https:// crnemambe. hr/ crne- mambe/stalne-rubrike/ hrvatska-kroz-povijest/ tomislav-sulj-povjesnicar/1316-krvavi-uskrs-akcija- plitvice-i-pogibija-josipa-jovica-4-6-crne-mambe-hrvatska-kroz-povijest, https://lpbr-prnjavor.info/329-1-oklopna-brigada-ja,/ Izvori o djelovanju JNA i srpskih postrojbi u Lici protiv Republike Hrvatske, 1991.-1992. (XXI. dio), https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992-xxi-dio/

[51] https:// hrvatski- vojnik. hr/ izvori- o- djelovanju- jna-i- srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992-xi-dio/






Felhasznált irodalom:

- Ivan Brlic: Nacionalni park Plitvicka jezera - zastita i(li) razvoj korenickoga kraja -komunalna infrastruktura kao podloga za turisticki razvoj (1949. – 1990.).

- Janja Sekula Gibac, Ilija Vucur: Sluzba Unutarnjih Poslova i Policajci Srpske Nacionalnosti na Pobunom Zahvacenom Podrucju u Sjevernoj Dalmacij, Lici, i na Banovini 1990. Godine....,

- Davor Marijan: Djelovanje JNA i pobunjenih Srba u Lici…

- Godic Darjan: Oruzane snage pobunjenih Srba na podrucju Like 1990-1991.

- Ivan Brigovic, dr. sc. Natko Martinic Jercic, Ivan Rados: Pakrac, Plitvice, Borovo Selo Prvi Oruzani Napadni na Hrvatske Redarstvene Snage 1991.

- Dajne Pejrovic: Razvoj naseljnosti i promjene narodnostog sastava u Plitvickoj regiji.

 - Ivan Rados: Vojni ustroj i djelovanje pobunjenih srba na podrucju Sjeverne Dalmacije 1991-1995.

- Tacic Radovan: Ratni Put 4. Oklopne Brigade JNA.

- Ante Nazor: Izvori o djelovanju JNA i srpskih postrojbi u Lici protiv Republike Hrvatske, 1991.-1992.

 

Szerkesztette: „Szatmári” 2024.01.02.

 

 

 

Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag végén tüntettem fel. 


SZERKESZTETTE:"Szatmári"




A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/

 

vagy email-en. program5000@gmail.com 

 

A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni  a szerzőt és a forrás linkünket !!!

 









Megjegyzések

Megjegyzés küldése