A JUGOSZLÁV LÉGIERŐ ÉS LÉGVÉDELEM 8. RÉSZ

 

A légierő és légvédelmi parancsnokság (KM RV i PVO)

3. hadtesti (korpus) parancsnoksága

3. Ko RV i PVO

 

A légierő 3. számú hadtest „korpus” (Ko) erőinek központi parancsnoksága „Nis”városban volt, a „Medosevac” „polgári és katonai célú reptéren”[1], mely légierő részéről a 161. számú katonai légi bázisként (továbbiakban „Nis” légi bázis) funkcionált 1953-tól. A hadtesthez több egység tartozott, a parancsnoki törzs, tiszti törzs, adminisztrációs szolgálat, egészségügyi szolgálat, őr-kísérő szolgálat, katonai rendész és gépjárműves (szállító) szakasz, egyéb kiszolgáló erők mellett. Ezen főbb egységek voltak; a „Nis” légi bázison lévő 112. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV), 3. rádió felderítő és elhárító (EI-PED) zászlóalj, 3. támogató légi század „Dopunska Avijacijska Eskadrila” (DOPAE), 643. gépjárművezető képző- továbbképző század „autonastavna ceta” (ANC). Kraljevóban (Kraljevo)[2] és Ladevciben (Ladevci)^[3] lévő reptereken a 359. műszaki zászlóalj állomásoztatta századait.

A 3. „Ko RV i PVO” alá tartozott több légi bázis, ahol a hadtesthez tartozó repülő dandárok, ezredek állomásoztak. Ezek közzé tartozott „Nis” polgári és katonai repülőtér 161. számú légi katonai bázis, ahol állomásozott a törzs helikopter osztály „Stabno Helikoptersko Odjel” (SHO)^[4], 119. repülő dandár (ABR). 1991-ig a 119. ABR alá tartozott a nisi bázison állomásozó 677. szállító légi század (TRAE)^[5], 787. és 789. szállító helikopteres század (TRHE)^[6], 714. páncélosok elleni helikopteres század (POHE)^[7], továbbá a szerbiai „Ladevci” katonai reptér 285. légi bázison (Morava reptér) állomásozó 712. páncélosok elleni helikopteres század (POHE)^[8]. A nisi 161. légi bázist a légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO). A hadtest másik nagy lég bázisa a macedóniai Szkopje (Skopje) város polgári és katonai repülőtér, a 165. számú katonai légi bázis, „Skopski Petrovac”, ahol a hadtest 98. légi dandárja (ABR) állomásozott. A 98. ABR alá tartozott 1991-ig a 891. helikopteres felderítő százada (HEIV)^[9], a 241. vadász-bombázó század (LBAE) „Skopski Petrovac”^[10], 247. vadász-bombázó század (LBAE) „Skopski Petrovac”^[11], valamint a 354. felderítő légi század (IAEP)^[12], mely nem a szkopjei hanem a „Ladevci” településnél lévő katonai reptér 285. légi bázisán állomásozott. A szkopszki petrováci 165. légi bázist a légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO). A „Ladevci” 285. légi bázist a 285. légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO).

Fontos bázis volt Crna Gorában a titógrádi[13] (Titograd, mai nevén Podgorica) „Golubovic” polgári és katonai repülőtér. Ez a 423. számú „Golubovic” katonai légi bázis volt, melyhez tartozott a „Zeta” katonai bunker objektum[14] a „Sipcanik” hegyben elrejtve. A légi bázison a repülős katonai akadémia „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA)[15] alárendeltségébe tartozó 172. vadász-bombázó ezred (LBAP) állomásozott. Az ezred alá tartozott 1991-ig a 239. vadász-bombázó légi század[16], 242. vadász-bombázó légi század[17]. A Golubovic 423. légi bázist a 423. légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO).

A 3. légierő hadtest alá tartozott a pristinai „Slatina” polgári és 492. légi bázis-katonai reptér, melyhez tartozott a „Slatina-Morava” bunker objektum[18]. Itt a 83. vadászrepülős ezred (LAP)[19] állomásozott, mely alá 1991-ig tarozott a pristinai bázison állomásozó 123[20] és 124[21]. vadászrepülős századok (LAE). Továbbá a 492. bázison állomásozott a 492. könnyű tüzér-rakétás légvédelmi ezred (larp PVO). A pristinai 492. légi bázist („Slatina” és „Morava” földalatti repülőgép bunker) a 492. légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO).

 

A nisi 161. számú bázison volt a 3. számú légi radarmegfigyelő és jelentő szolgálat ezrede „VOJIN”, mely alá tartozott a 31. VOJIN zászlóalj (Kraljevo), 58. zászlóalj VOJIN (Podgorica). - 68. légtér ellenőrző zászlóalj: Kumanovo A VOJIN ezredet a „Goles, Kopaonik, Zlatibor” hegységben, valamint Szkopje és Valandovo településen működő „S-600” radarral felszerelt radar állomás szolgálta ki. Légtér ellenőrző állomás volt: „Djakovica, (Dakovica) és a crna gorai „Skopska” hegységben.

Szkopszki Petrovácban a 165. számú bázis állomásozott még az „S-125 Neva”, valamint „KUB” légvédelmi rakétával^[22] rendelkező 450. légelhárító rakétás ezrede (rp PVO), mely alá tartozott a 1.rd., 4. rd., 2. rd. „rakéta divízió”, a petrováci bázistól délkeletre lévő „Coljije” katonai bázison állomásozó 3.rd és 5. rakéta-technikai divízió.

 

A 359. műszaki zászlóalj „Inzinjerijski Bataljon” (INZb).

 

1968. márciusában alakult meg az 1. légi hadtest „VaK” alá rendelve a 161. számú „Nis-Medusovac” légi bázison -később „Ladevci” 285. katonai légi bázisra irányítva- a 359. műszaki zászlóalj „Inzinjerijski Bataljon” (INZb). 1968-1986. közt az 1. VaK hadtestben tartozott, önálló zászlóaljként. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi parancsnokság (RV i PVO). A 359. zászlóalj a 3. RV i PVO alá került, majd 1992. januárban az 1. RV i PVO alá. [23]

 

A 112. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV).

 

1953. februárban alakult meg a belgrádi „Zemun” főparancsnokságon a 112. összekötő zászlóalj^[24] 1953-1959. közt a 7. repülős (légi) hadtest (VKOS) alá tartozott. 1959-ben a haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülős (légi) hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 112. összekötő zászlóaljat 1959-1964-ig az 1. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték. 1964-ben történő „Drvar-2” haderőreform során megszűnnek a VK-k és helyükre légi (repülős) hadtestek „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) alakulnak meg. a 112. összekötő zászlóalj az 1. VK-ból a létrejövő 1. repülős (légi) hadtest (VaK) alá sorolták be és 1967-ben átirányították „Nis” légi bázisra. A zászlóaljba 1964-ben megalakult a 210. területi rádió-relé század „Teritorijalna Radio-Relejna Ceta” (TRRC) a „Zemun” főparancsnokságon[25]. 1967-ben feloszlatták.^[26]

 

A 643. gépjárművezető képző- továbbképző század „autonastavna ceta” (ANC).

 

A 643. gépjárművezető képző- továbbképző század 1964-ben alakult meg. 1967-68. közt a századot a zászlóalj szintre emelt 672. járművezető kiképző zászlóalj alá rendelték. 1978. novemberétől a 672. zászlóalj, mint 672. járművezető kiképző központ „Autonastavni Centar” (ANC) funkcionált tovább.[27] 1987-től a 3. számú légierő és légvédelmi parancsnokság (3. RV i PVO) alá rendelték a 672. ANC 643. századát. 1992-ben feloszlatták.

 

 

A 3. elektronikai felderítő és interferencia központ „centar  Elektronsko izvidanje i Ometanje” (3. centar EiO).

 

A 3. Ko RV i PVO alatt funkcionált a 161. számú „Nis-Medusovac” légi bázison lévő 3. elektronikai felderítő és interferencia központ „centar  Elektronsko izvidanje i Ometanje” (3. centar EiO),

A 3. rádió felderítő és elhárító (EI-PED) zászlóalj, 1986-ban alakult meg a 112.^[28] és 113.^[29] századaiból. 1990-ben visszaminősítették századdá (3. század EIO). 1992. januárban beintegrálták a a honvédelmi minisztérium alá tartozó 280. század EIO alakulatba.

 

A 161. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

 

„Nis” városban az első polgári reptér 1910-ben épült meg „Donji Medurovo” területén. 1930-ban a jugoszláv „Aeroput” polgári légi társaság működtette a reptéren belföldi repülő járatait; „Beograd – Nis -Skopje – Bitolj – Solun”. A második világháború során a repteret átvette a katonaság és légi bázisként funkcionált. A második világháborút követően a jugoszláv légierő „63” ejtőernyős dandárja és a 119. légi szállító repülő dandárja állomásozott „Nis” repterén. 1952-ben új másfél kilométer hosszú betonozott kifutópályával rendelkező repteret alakítottak ki a mai „Veliki Konstantin” polgári reptér és „Mihajlo Petrovic” katonai reptéri bázis helyén[30]. Az új nisi reptér továbbra is a légierő használatában működött 1972-ig. 1972-ben modernizálták és bővítették a repteret, megnövelték a kifutót 2200 méter hosszúságúra, mely nagyobb polgári kereskedelmi és személyszállító repülőgépek fogadására vált alkalmassá. A reptér a továbbiakban polgári (JAT) és katonai rendeltetésű volt és a légierő, mint 161. számú légi bázist használta. A jugoszláv belföldi légitársaságok részére az 1980-as években modernizálták és a kornak megfelelő létesítményekkel, kifutópályával, éjszakai le és felszállást segítő fényeszközökkel látták el a légi forgalom fejlesztése érdekében.[31]

A 161. számú „Nis-Medusovac” légi bázis alá tartozott „Leskovac-Bojnik” (Kosancic) katonai repülőtér^[32], „Trstenik„polgári kisrepülőtér^[33],

 

1925. április 25-én megalapították a leskováci „Repülésbarátok Társaságát” a „Mira” füves sportrepülőtéren. Az 1930-as években a jugoszláv királyi légierő ellenőrzése alá került, ahol vadászrepülő ezredének tartalék reptereként funkcionált. A második világháború során a reptér kiszolgálta az éppen aktuális erőket, melyek a háború során ellenőrizték, így a német „Luftwaffe” is használta vadász és bombázó repülői számára.^[34]

A második háború befejezése után az újonnan létrehozott jugoszláv légierő használatába került. A légierő 1950-es évek végéig használta, majd átengedte a „Nemzeti Technika” társadalmi szervezetnek, amelyben a repülők mellett rádióamatőrök, fényképészeti és filmkedvelők gyűltek össze.  A leskováci „Aeroklub” a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig pilótákat és ejtőernyősöket képzett a reptéren, amit a légierő pilótái és ejtőernyősei is használtak kiképzési céllal.^[35] 

A második világháború során a jugoszlávok légi 35. és 36. vadászrepülő ezredei állomásoztak a „Kumanovo- Rezanovacka kosa” reptéren és „Bojnik-Kosancic” reptéren (Leskovac). Az utóbbi reptéren volt a partizán erők légi parancsnoksága.^[36] „Leskovac” várostól 22 km-re helyezkedett el „Bojnik” katonai repülőtér. A második világháború végével a jugoszlávok továbbra is katonai reptérként működtették a repteret „Nis” 161. légi bázis alá rendeltségében.^[37]

 

„Trstenik” reptér 1950. decemberében nyílt meg. A reptér polgári célú volt, de a légierő ejtőernyőzésre és képzésre használta. A reptér tartalék-alternatív reptérként szolgált a „Ladevci-Kraljevo” 285. katonai légi bázis számára és a „Nis” 161. katonai légi bázis számára, mely során reptéri biztosító „repülésbiztonsági” századot állomásoztatott a légierő „Trstenik” reptéren. 1965. július 4-én a „JAT” jugoszláv légitársaság megnyitotta légi járatát Belgrád és „Vrnjacka Banja” közt, melyhez a „Krusevac” várostól 25 km-re lévő „Trstenik” városban megépülő polgári repülőteret használták. A reptér a későbbiekben sport és turisztikai célú polgári reptérként funkcionált.

 

A 162. reptéri parancsnokságból „Nis” (Medosevac) 1948-ban megalakult a 161. repülő technikai zászlóalj „Nis”, mely egységet beintegrálták a 81. támadó-harci repülő ezred „Jurisni Avijacisjki Puk” (JAP) kíséretben az 1953. márciusban a megalakuló 161. légi bázisba. A 161. légi bázishoz 1953-ban hozzárendelik a 127., 161., 201., repülő technikai zászlóaljakat „Vazduhoplovni Technicki Bataljun” (VTB). A 127. repülő technikai zászlóalj „Nis” városban lévő légi bázison alakult meg 1951-ben, majd a 150. támadó-harci repülő ezred „Jurisni Avijacisjki Puk” (JAP) kíséretében az 1953-ban megalakuló 161. légi bázishoz csatolják. A 201. repülő technikai zászlóalj (VTB) „Leskovac-Bojnik”, 1953-ban a megalakuló 161. légi bázishoz csatolják.

A 161. légi bázis 1953-1959. közt a 7. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) 29. vadászbombázó repülős divízióhoz (LBAD) tartozott.

1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. A 161. légi bázist az 1959-1964. közt funkcionáló 3. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. A 161. légi bázsit az 1964-1986. közt működő 1. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1

1968. októberben alakult meg a 161. légi bázis alá rendeltségében, a „Nis” légi bázison a 132. repülésbiztonsági század „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA).1984. júniusban feloszlatták.

1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti hadtesti légierő és légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO). A 161. légi bázist a 3. Ko RV i PVO alárendelték.

1987. szeptemberben a 161. légi bázis alá rendelték át az 1968. októberben a „Ladevci-Kraljevo” 285. katonai légi bázis alá tartozó 174. repülésbiztonsági századot „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA), mely század a „Trstenik” polgári kisrepülőtéren állomásoztatták. 1990-ben átszervezték és mint 74. COA funkcionált tovább.

1977. októberben alakult meg „Leskovac-Bojik” bázison a 15. légi segéd (támogató) pilóta szakasz „Vazduhoplovna Dopunski Vod-pilot” (DOPV).

A 161. légi bázist az 1986-1992. közt funkcionáló 3. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO), majd 1992-ben a horvátországi és boszniai háború (jugoszláv háború) során a megszűnő 3. Ko RV i PVO alól az 1. Ko RV i PVO alá rendelték.

1987. szeptemberében a „Nis” 161. légi bázison belül megalakult a légvédelem (PVO) 161. könnyű tüzér-rakéta divíziója „Laki Artiljerijski-Raketni Divizion” (LARD).^[38]

 

A 285. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

 

1967-ben épült meg „Ladevci” és „Kraljevo” városok közt (Nyugat Morava) a „Ladevci” katonai célú repülőtér, a 235. vadászbombázó század „F-84 Thunderjet” harci repülői számára. A reptér 285. számú légi bázisként (továbbiakban „Ladevci” légi bázis) funkcionált, ahol a repülős erők mellett a légvédelmi divízió és repülős technikai, valamint biztosító zászlóalj szolgált. 1992-ben Jugoszlávia felbomlásával, a Jugoszláv Néphadsereg megszűnésével Szerbia Hadserege (akkor Jugoszláv Hadsereg, mint szerb tagállam és crna gorai tagállam szövetsége) a 98. repülő dandárját a függetlenné váló Macedóniából, a „Skopski Petrovac” légitámaszpontról „Ladevci” légi bázisra vonta ki. A továbbiakban a 98. repülő dandár erői; a 241. vadászbombázó repülőszázad, amely „J-22 Orao” támadó repülőgépekkel volt felszerelve, a 353. felderítő repülési század „IJ-22 Orao” felderítő repülőgépekkel és a 714-es harckocsik elleni helikopter század „SA.342L Gazelle Gama” helikopterekkel felszerelve, itt állomásoztak. 1999-ben a NATO bombázta Jugoszláviát, a repülőtér és a kifutópálya súlyosan megsérült. A reptér bezárt. 2000-es években újjáépült és „Morava” nemzetközi és belföldi polgári forgalmú reptérként működik napjainkban is.[39]

 

 

A „Ladevci-Kraljevo” 285. katonai légi bázis alá tartozott „Trstenik” polgári kisrepülőtér^[40], „Uzice- Ponikve” katonai reptér^[41], és „Sjenica” (Dubinje) katonai reptér^[42].

1965. július 4-én a „JAT” jugoszláv légitársaság megnyitotta légi járatát Belgrád és „Vrnjacka Banja” közt, melyhez a „Krusevac” várostól 25 km-re lévő „Trstenik” városban megépülő polgári repülőteret használták.     

A „Ponikve” repülőtér 1979-83 közötti időszakban épült, de 1992 előtt nem használták polgári célra csak katonai reptérként funkcionált. Négy év után a repülőtér polgárosodott, és a „JAT” jugoszláv légitársaság belföldi civil reptérként használta a „Belgrád – Uzice – Tivat” járatként. A járatot később veszteségesség miatt törölték.[43]

Földrajzi helyzetének és terepkonfigurációjának köszönhetően a Jugoszláv Néphadsereg megépítette „Pestera polja” (barlangos mező)[44] területén katonai repülőterét (Sjenica). A „Sjenica” városi reptér, avagy „Dubinje” reptér, mint katonai célú reptér funkcionált. Az 1999-ben a NATO bombázásban megrongálódott.[45]

 

1953. márciusában a „Novi Sad” reptéri légi bázison alakult meg a 48. repülős technikai divízió „Vazduhoplovna Tehnicka Divizija (VTD)^[46] alá rendelve, mint 285. repülő technikai zászlóalj (vtb). 1954-ben feloszlatták a 285. zászlóaljat.^[47]

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép.

1964-ben megépült a „Ladevci” új reptéri bázis a „Drvar-2” haderő reform keretében. Ennek eredménye képen létrehoztak a reptéri bázison egy légi bázist „Vojna Baza” (VB). Ez a bázis a 285. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB) megnevezést kapta.

A bázist az 1. VaK alá tartozott. 1968. októberben alakult meg a 285. légi bázis alá rendeltségében, a „Trstenik” reptéren a 174. repülésbiztonsági század „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA). 1987. szeptemberben a nisi 161. légi bázis alá rendelték át. 1990-ben átszervezték és mint 74. COA funkcionált tovább.

Hasonlóan a 174. századhoz, 1968. októberben a 285. légi bázis alá rendeltségében, a „Ladevci” reptéren megalakult a 178. repülésbiztonsági század „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA). A századot 1977. októberben feloszlatták.

Szintén 1968. októberben alakult meg a 285. légi bázis alá rendeltségében, a „Ladevci” légi reptéren a 104. repülésbiztonsági szakasz „Vod za Obezbedenje Avijacije” (VOA). 1977. októberben a szakaszt feloszlatták.

1977. decemberben a 285. légi bázis alá rendelve a „Ladevci” bázison alakult meg a 28. repülésbiztonsági zászlóalj „Bataljoni za Obezbedenje Avijacije” (BOA), mely zászlóaljat 1984. júniustól 1985. februárig az 1. VaK közvetlen irányítása alá rendeltek, majd 1987. februártól megreformálták és visszahelyezték a 285. légi bázis alá.

1984. júniusban a 285. légi bázis alá rendelve a „Ponikve” katonai reptéren alakult meg a 87. repülésbiztonsági zászlóalj „Bataljoni za Obezbedenje Avijacije” (BOA).

1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti hadtesti légierő és légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO).

1982. januárban alakult meg a 177. légi bázis alá rendelve a önálló harckocsizó (tankos) század, ellátva „M-47” tankokkal. 1988-ban feloszlatták. A 285 légi bázist az 1986-1992. közt funkcionáló 3. légierő körzeti hadtesti parancsnokság (Ko RV i PVO) alá rendelték.

1987. szeptemberben a „Ladevci” légi bázison belül megalakult a légvédelem (PVO) 285. könnyű tüzér-rakéta divíziója „Laki Artiljerijski-Raketni Divizija” (LARD), valamint a 90. LARD „Sjenica” katonai reptéren. ^[48]

 

A 423. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

 

Podgorica első reptere „Stari Aerodrom”[49], a füves kifutóval rendelkező kisrepülőtér volt, mely „Cemovsko Polje” területén helyezkedett el és 1928. májusában kezdte meg működését. A „Cemovsko Polje” reptéren (napjainkban „Spiro Mugosa” sportcélú kisreptér)[50] egy 800. méteres füves pályát (1994-től szilárd burkolatú kifutópálya) alakítottak ki.

A jugoszláv „Aeroput” polgári légitársaság innen indította el „Beograd- Skopje- Podgorica- Mostar- Sarajevo-Beograd” vonalon, amelynek célja Belgrád és Dél-Jugoszlávia légi összekapcsolása. 1930-tól már menetrend szerint közlekedő polgári járat üzemelt „Beograd- Podgorica” közt. A reptér polgári rendeltetésű légi forgalma a második világháború kitöréséig működhetett. A második világháborúban 1943-ban és 1944-ben a német légierő katonai célra vette igénybe a repteret, ahol a „Luftwaffe” harci repülői állomásoztak, az akkor németek által megszállt Montenegróban. A háború után az polgári légi forgalom céljából 1947-ben a jugoszláv „JAT” légitársaság nyitotta meg a repteret, újonnan induló járataival, melyre „Douglas C-47-es” személyszállítónak átalakított gépeket használtak. 1957-ben „Podgorica” és „Beograd” közt pedig teherjárati forgalmat is megindították. A második világháború után a jugoszláv légierő is használta a repteret. 1953-ban még ezen reptéren alakult meg a jugoszláv légierő 423. számú katonai légi bázisa, mely erő 1957-ben átköltözött a „Titograd” (Podgorica) várostól délre eső „Golubovci” területén létesített reptérre. [51]

Mivel a „Cemovsko Polje” reptér rövid kifutója és elavultsága miatt már nem volt a kornak megfelelő a megnövekvő légi forgalom, és a nagyobb repülők miatt, így 1961-ben átköltöztették „Podrorica-Golubovci” területén lévő reptérre, ahol tovább működhetett a polgári légi forgalom, mindamellett, hogy a légierő pedig 1957-től a reptéren állomásozott. Maga a reptér 1960-ig készült el. 1977-ben felújították és modernizálták „Podrorica-Golubovci” repteret, mely során egy 2500 méter hosszú és 45 méter széles, szilárd burkolatú kifutóval rendelkező új, modern légikikötőt adtak át, mely szinte az összes akkori utasszállító repülőgép befogadására alkalmas volt. Ezt követően a „Titograd” (Podgorica) polgári és kereskedelmi célú reptér 1977. júliustól megnyílt, ahol a személyszállítást főként „McDonnell Douglas DC-9” repülőgépekkel kezdték meg. A reptér teljesen átvette a korábbi „Cemovsko Polje” reptér szerepét, ahol csak katonai célú tevékenység fojt a továbbiakban, majd 1994-ben ismét megnyílt a sportcélú polgári repülés számára, ellátva a pályát szilárd burkolattal.[52] 

A „Golubovci” reptéren a polgári és kereskedelmi légi forgalom mellett 1957-től katonai bázist létesített a jugoszláv légierő. A „Golubovci” polgári repülőtéren a jugoszláv légierő 423. számú „Golubovic” katonai légi bázis volt, (napjainkban „Knjaz Danilo” katonai reptéri bázis[53]) melyhez tartozott a „Zeta” katonai bunker objektum[54] a „Sipcanik” hegyben elrejtve, illetve csak a légierő által használt kifutópálya.[55] A légi bázison a repülős katonai akadémia „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA)[56] alárendeltségébe tartozó 172. vadász-bombázó ezred (LBAP) állomásozott. Az ezred alá tartozott 1991-ig a 239. vadász-bombázó légi század[57], 242. vadász-bombázó légi század[58]. A Golubovic 423. légi bázist a 423. légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO). [59]

 

A „Niksic” reptér (Kapino polje) 1930-ban épült meg füves sportreptéri pályával rendelkezve. A hadsereg elsősorban ejtőernyős képzés tekintetében használta. A második világháború után továbbra is a jugoszláv haderő ejtőernyős központja maradt, de modernizálták és aszfaltozott kifutópályát kapott. A reptér polgári és katonai reptérként funkcionált egészen Jugoszlávia felbomlásáig, 1992-ig. Ezt követően már csak civil sportrepülőtérként funkcionált.^[60] 

 

Ivangrad” avagy „Berane” reptér 1935-ben, mint füves kifutóval rendelkező kisrepülőtér belföldi polgári légi forgalmat szolgálta ki a második világháború kirobbanásáig. „Berane” avagy „Ivangrad” repülőtér jugoszláv partizán erők és szövetséges erők repülőgépei szállították a sebesülteket, fegyvereket… . Az első polgári légiközlekedés már 1961-ben megindult, de csak 1967-ben vált a reptér menetrendszerinti belföldi légiközlekedés repterévé, mikor a jugoszláv „JAT” polgári légitársaság megindította járatát „Beograd-Berane (Ivangrad)” vonalon. A légi forgalom 1971-ig működhetett zavartalanul, „Douglas DC-3” személyszállító gépek használatával. 1971-ben bezárt a reptér felújítás miatt. Ekkor a Jugoszláv Hadsereg felújította és modernizálta a repteret, ellátva aszfaltozott kifutópályával. A munkálatok 1974-re fejeződtek be. 1975-től a „Pan Adria” légitársaság révén ismét visszaállt a belföldi polgári személy és kereskedelmi áruszállítás és „Beograd” mellett „Zagreb, Ljubljana, Podgorica” irányába is járatok indultak.1975-ben a „Pan Adria” csődje miatt visszaesett a forgalma a reptérnek. A későbbiekben több sikertelen próbálkozás is történt polgári légitársaságok által a reptér működésének helyreállítására. Az 1980-as évektől a „Mostar” városban lévő légierő (légi bázis Mostar) katonai akadémia (VVA) használta a továbbiakban pilótás kiképzésére a repteret. Napjainkban sport és civil polgári reptérként funkcionál.[61]

 

A „Tivat” repülőtér a második világháborút követően építették meg a katonai és polgári ejtőernyős képzés érdekében. A reptér füves kifutóval rendelkezett és megindult rajta a sportcélú repülés és kétmotoros „Douglas C-47” típusú repülőgépekkel a szállítás. A repteret ezt követően átalakították, a kifutó 1300 méter hosszú és 60 méter széles lett, ezzel „DC-3-as” személyszállító repülők fogadására és indítására is alkalmassá vált, mely lehetővé tette a reptér belföldi polgári légi forgalmának megindítását. 1956-1962. közt a reptéren funkcionált a Szövetségi Repülési Központ „Savezni Vazduhoplovni Centar” (SVC). 1956-tól a repteret az SVC átalakította és 1957-re 120 méter hosszú és 80 méter széles füves és egy 30 méterszer 30 méteres aszfaltozott kifutópályát kapott, valamint a civil légi forgalmat kiszolgáló épületeket. Az SVC „Donja Lastva” objektumát megkapta a légierő.

A „Tivat” repülőteret 1957. május 1-jén ünnepélyesen megnyitották és használatra átadták. A Belgrád-Tivat-Belgrád vonal megindítása egy hónappal később, 1957. június 15-én következett be. Az 1968-ig tartó időszakban főként az polgári légi forgalom zajlott, „DC 3” és „IL 14” repülőgépekkel, Belgrád, Zágráb és Szkopje irányába. Mind ezek mellett a reptér tradicionálisan megtartotta az ejtőernyős képzés területén folytatott munkáját, és rendszeresen voltak ejtőernyős versenyek 1957-től. 1968 és 1971 között a repteret átépítették, mely során modern repteret építettek egy új aszfaltos 2500 méter hosszú és 45 méter széles kifutópályával, új utas épülettel, irányító toronnyal és a kiegészítő szolgáltatásokkal. A rekonstruált és korszerűsített tivati repülőtér ünnepélyesen 1971. szeptember 25-én nyílt meg. A reptér átvészelte az 1979-es földrengést, mely után helyreállították és korszerűsítették is. A repteret használta a légierő, 1991. októberben a „Golubovci” 423. légi bázis alá rendelve létrehozták a 40. repülésbiztonsági századot „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA).[62]

 

1953-ban a 43. repülő technikai parancsnokság „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande (VTK)”  alá rendelték a „Titograd” (Podgorica) „Cemovsko Polje” reptéren állomásozó 423. repülés technikai zászlóaljat (VTB). 1953-ban a Központi Repülős Iskola (LSC) alá irányították a 43. repülős technikai parancsnokságot „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande” (VTK)^[63], ahol a 1953. márciusában a 43. repülés technikai divízióban (parancsnokság) lévő zászlóaljak bevonásával és a „Titograd” „Cemovsko Polje” reptéren funkcionáló 423. repülés technikai zászlóaljból, a Központi Repülős Iskolában „Letacki Skolski Centar” (LSC)^[64] megalakult a 423. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB). 1956. októberben a 43. VTK-t feloszlatták.

1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg.

A 423. „Golubovci” légi bázist az LSC alól az 1959-1964. közt működő 9. légi hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda”(VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép.

A 423. VB-t az 1964-1986. közt működő 1. légi hadtest (VaK) alá rendelték.

1968. októberben a 423. légi bázis alá rendeltségében, a „Niksic” polgári és katonai reptéren megalakult a 186. repülésbiztonsági század „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA). 1977. októberben a 423. légi bázis alá rendelve a „Ivangrad” (Berane) [65] katonai reptéren alakult meg a 30. repülésbiztonsági zászlóalj „Bataljoni za Obezbedenje Avijacije” (BOA), mely zászlóaljat 1984. júniustól megreformálták. 1990. márciusban feloszlatták.

1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti hadtesti légierő és légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO).

1987. szeptemberben megalakult a „Podgorica/Golubovci” polgári és katonai reptéri bázison a légvédelem (PVO) 423. könnyű tüzér-rakéta divíziója „Laki Artiljerijski-Raketni Divizija” (LARD). A 423. légi bázist az 1986-1992. közt funkcionáló 1. légierő körzeti parancsnokság (RV i PVO), ahol 1991-ig funkcionált bázisként. 1991. októberben a 423. légi bázis alá rendelve létrehozták a 40. repülésbiztonsági századot „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA), a „Tivat” polgári és katonai reptéren. 1992-ben a horvátországi és boszniai háború során az 2. Ko RV i PVO alá rendelték. ^[66]

 

A 165. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

 

1928-ban épült meg a szkopjei „Skopski Petrovec” reptér (napjainkban „Aleksandar Veliki” nemzetközi repülőtér), mely 1929-ben a jugoszláv „Aeroput” polgári légi társaság révén megnyithatta kapuit. Elsőként „Beograd-Skopje” menetrendszerinti járattal debütált a reptér. A további években szélesedett a paletta, és 1933-ra már Görögország és Ausztria irányába megindulhatott a nemzetközi légi forgalom is.

A második világháborúban szünetelt a polgári légi forgalom és hadi célra használták a repteret. A háború után az „Aeroput” helyét a jugoszláv „JAT” légi társaság vette át. A társaság számos belföldi és külföldi járatot üzemeltetett egészen 1990-ig, „Jugoszlávia felbomlásáig”.[67]

A polgári reptér mellett a Jugoszláv Néphadsereg a második világháború után légi bázist alakított ki „Skopski Petrovec” reptéren, mely a 165. számú légi bázisként funkcionált és harci repülők, helikopterek fogadására, üzemeltetésére volt alkalmas.

Meg kell említeni, hogy Szkopje várostól északnyugatra 9-10. km-re helyezkedett el a „Stenkovec/Brazda” kisrepülőtér (sportrepülőtér). A repülőtér 1976-1986. közt épült meg és sport célú, kereskedelmi célú kisrepülőtérként funkcionált. A reptéren működött és működik az 1923-ban alapított szkopjei „aeroklub” polgári sportrepülős és ejtőernyős klub, motoros pilóták, vitorlázó pilóták és ejtőernyősök repülése és kiképzése céljából. Később több sportrepülő klub is használta.[68]    

A 165. számú „Skopski Petrovec” (Skopje) légi bázis alá tartozott, „Ohrid”, „Rezanovci” (Kumanovo) repterek.

1952-ben épült meg Macedóniában (napjainkban „Apostol Pavle” polgári repülőtér) az ohridi akkori füves pályájú reptér. A reptér sport, kiképzési-oktatási, és belföldi kereskedelmi és személyforgalmi légi közlekedés számára hozták létre. Az első járatokat a „JAT” jugoszláv légi társaság indította 1953. júliustól, mely 1968-ig tartott. 1968-ban a reptér ideiglenesen felújítás miatt bezárt. z 1965-ben már elkezdődött felújítást követően 1970-re modern repteret alakítottak ki a belföldi turisztikai légi forgalmat kielégítve, szilárd burkolatú kifutópályával, irányító toronnyal és egyéb kiszolgáló objektumokkal ellátva. Járat indult „Beograd-Skopje-Ohrid” vonalon, valamint a belgrádi „Aviogenex” 1970-től megindította kereskedelmi járatát, mely 1990-ig működött.[69] 1970-1990. közt a megnövekvő turistaforgalmat bonyolította le a reptér. 1990 március-május között a pálya és a repülőtér egyéb manőverezési területeinek rekonstrukcióját hajtották végre. 1991-től Jugoszlávia felbomlásával az önállósodó Macedónia (napjainkban Észak-Macedónia) birtokába került Ohrid reptere, mely során nemzetközi úti célokkal való összekapcsolása érdekében fejlesztésbe kezdtek. Az 1994-1995 közötti időszakban a reptér (légi kikötő) épületének teljes rekonstrukciója és bővítése megtörtént, amely javította a feltételeket és megnövelte az utasforgalmat.1996 őszén kibővítették és megvilágították a kikötői platformot, ami növelte a kapacitásokat és javította a repülőgépek biztonságos, zökkenőmentes és hatékony fogadását és indítását. 1999 folyamán új tároló raktár bázis épült, mely megnövelte a rakomány áru tárolását, forgalmát.[70]

 

A „Szerb- Horvát- Szlovén Királyság” (K SHS/ Kraljevine Srba Hrvata i Slovenaca) idején sportcéllal már funkcionált a „Rezanovacka kosa” füves pályájú reptér.[71] A második világháború során a jugoszlávok légi 35. és 36. vadászrepülő ezredei állomásoztak a „Kumanovo- Rezanovacka kosa” reptéren és „Bojnik-Kosancic” reptéren (Leskovac). A második világháború végével a jugoszlávok kumanovói repteret sportcélú (vitorlázás, ejtőernyőzés, kiképzés pilóta oktatás) reptérként működtették a repteret „Nis” 161. légi bázis alá rendeltségében.^[72]A kumanovói (Rezanovci) sportcélú reptér az 1960-as években modernizálták. A 1963-ban a reptér katonai részére használt kifutópályája szilárd burkolatú kifutót, közlekedőt kapott és 1969-ben pedig új terminált, a füves pálya megmaradt, melyet sportcélú kisrepülők használtak. Napjainkban „Adji Tepe” sportrepülőtérként funkcionál.[73]

 

A 165. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB) „Skopski Petrovec” 1953. márciusában alakult meg. A 165. légi bázishoz 1953-ban hozzárendelik a 75., 103., 165. repülő technikai zászlóaljakat. A 75. és 165. repülő technikai zászlóalj beintegrálódik a 165. légi bázisba. A 165. reptéri parancsnokságból „Skopski Petrovec/Skopje” 1948-ban megalakult a 103. repülő technikai zászlóalj, mely egységet beintegrálták a megalakuló 165. légi bázisba. A 161. légi bázis 1953-1959. közt a 7. légi hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) A 39. vadászbombázó repülős divíziójához (LBAD) tartozott.

1959-ben a VKOS megszűnik és helyébe a divízióból létrehozott, 1964-ig működő repülős (légi) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK), lép. A 165. légi bázist az 1959-1964. közt funkcionáló 3. repülős (légi) parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá sorolták be.

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép.

A 165. légi bázist az 1964-1986. közt működő 1. légi hadtest (VaK) alá rendelték. 1961. áprilisában már a 165. légi bázis részét képezte a szkopjei 203. gépjárműves század, melyet 1964. májusában feloszlattak.  1968. októberében a „Skopski Petrovec”(Skopje) légi bázison a 165. VB alá rendeltségében megalakult a 147. repülésbiztonsági század „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA). 1984, júniusban áthelyezték „Rezanovci” (Kumanovo) reptérre. 1992. áprilisban feloszlatták.

Szintén 1968. októberében a „Pristina” reptéren a 165. légi bázis alá rendeltségében megalakult a 141. repülésbiztonsági század „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA). A századot 1977-ben feloszlatták. 1977. októberben az „Ohrid” reptéren, szintén a 165. VB alá rendelve alakult meg a 148. repülésbiztonsági század „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA). 1984. júniusában feloszlatták. 

1968. októberben a 165. légi bázis alá rendelve a „Skopski Petrovec” légi bázison megalakult két repülésbiztonsági szakasz, az egyik a 101. repülésbiztonsági szakasz „Vod za Obezbedenje Avijacije” (VOA), a másik a 102. repülésbiztonsági szakasz „Vod za Obezbedenje Avijacije” (VOA). Mindkét szakaszt 1977-ben feloszlatták.

1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti hadtesti légierő és légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO). A 165. légi bázist az 1986-1992. közt funkcionáló 3. légierő körzeti parancsnokság (3. Ko RV i PVO), majd 1992-ben a horvátországi és boszniai háború során a az 1. Ko RV i PVO alá rendelték és „Ponikva” reptérre irányították át.

1987. szeptemberében a „Skopski Petrovec/Skopje” 165. légi bázison belül megalakult a légvédelem (PVO) 165. könnyű tüzér-rakéta divíziója „Laki Artiljerijski-Raketni Divizion” (LARD).^[74]

 

A 492. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB).

 

1965-ben a jugoszláv kormány megnyitotta „Pristina” városban „Velika Slatina” területén polgári belföldi légi járatokat megindításával a repteret, szilárd burkolatú kifutópályával ellátva. A reptér mellett lévő „Vrelo” területén, a „Goles” hegység lábánál a jugoszláv légierő megépítette katonai reptéri bázisát, ahol a hegy belsejében földalatti repülőgép bunker hangárt és parancsnokságot építettek ki.[75] 1968. októberben alakult meg a jugoszláv légierő 492. légi bázis a „Pristina” (Velika Slatina) reptéren. A katonai bázis rendelkezett földalatti repülőgép „bunker” hangárral, mely a „Goles” hegységbe „Vrelo” részen.[76]A katonai reptér elkülönült a polgári reptértől, de „vegyes” reptérnek minősült. A későbbiekben a belföldi repülőjáratok mellett megnyílt a repülőtér a külföldi légi járatok (Svájc, Németország) is. A 3. légierő hadtest alá tartozott a pristinai „Slatina” polgári és 492. légi bázis-katonai reptér, melyhez tartozott a „Slatina” bunker objektum[77]. Itt a 83. vadászrepülős ezred (LAP)[78] állomásozott, mely alá 1991-ig tarozott a pristinai bázison állomásozó 123[79] és 124[80]. vadászrepülős századok (LAE). Továbbá a 492. bázison állomásozott a 492. könnyű tüzér-rakétás légvédelmi ezred (larp PVO). A pristinai 492. légi bázist („Slatina” és „Morava” földalatti repülőgép bunker)[81] a 492. légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO).[82]

A 492. számú „Velika Slatina” (Pristina)  légi bázis alá tartozott a „Podujevo” (Dumosh) reptér. A reptér 1930-ban nyitotta meg kapuit, mint belföldi légi forgalmú polgári reptér. 1936-ban az „Aeroput” jugoszláv légi társaság a „Belgrade-Podujevo-Skopje” járatának reptereként használta. A második világháborúban katonai reptérként funkcionált, mely státuszát a háború után is megtartotta, mint a jugoszláv légierő katonai célra használt reptere. A „jugoszláv háború” után kirobbanó „koszovói háború” során a „NATO” bázisaként szolgált, napjainkban sportcélú reptérként funkcionál.[83]

A 492. számú „Velika Slatina” (Pristina)  légi bázis alá tartozott a „Djakova” (Gjakova) füves pályájú sport és mezőgazdasági valamint katonai célra használt reptere. 1999-ben a NATO építette a mai modern repteret „Amiko-Gjakova”[84] a koszovói háború után, elsősorban katonai és humanitárius célokra. Később a NATO átadta a repteret a polgári személy és teherforgalom számára.[85]

1968. októberében az újonnan megépült „Velika Slatina” (Pristina) reptéri légi bázison[86] a 165. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB) „Skopski Petrovac” támogatottságával megalakult a 492. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB), melyet 1970. júniusban az 1. VaK közvetlen irányítása alá helyeztek.

1977. októberében a 492. VB alá rendelve a „Ladevci” bázison alakult meg a 85. repülésbiztonsági zászlóalj „Bataljoni za Obezbedenje Avijacije” (BOA). 1984. júniusban megreformálták és áthelyezték „Sjenica” reptérre.

1982. februárban a „Slatina” 492. légi bázison belül megalakult a légvédelem (PVO) 492. könnyű tüzér-rakéta ezrede „Laki Artiljerijski-Raketni Puk” (LARP).

1977. októberében a 492. légi bázis alá rendelve alakulhatott meg „Nis” reptéren a 492. légi segéd (támogató) század „Vazduhoplovna Dopunska Ceta” (DOPC). 1981. októberben átvezényelték „Pristina” reptérre.

1986-ban beintegrálták a 492. légi bázisba. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti hadtesti légierő és légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO). A 492 VB-t az 1986-1992. közt funkcionáló 3. légierő körzeti parancsnokság (3. Ko RV i PVO), majd 1992-ben a horvátországi és boszniai háború során a 1992-től a légierő közvetlen főparancsnoksága KM RV i PVO alá rendelték.^[87]

 

Légvédelem

 

A 3. Ko RV i PVO alá tartozott a 450. légvédelmi rakéta ezred, mely négy rakéta divízióból (1. rdPVO- Skopski Petrovac bázis, 2. rdPVO- Skopski Petrovac, 3. rdPVO- Cojlije, 4. Skopski Petrovac) állt és egy darab rakéta-technikai divízióból (1.rtdPVO-Cojlije). A rakétás ezred rendelkezett „S-125M Neva M” közepes- hatótávolságú rakéta rendszerrel. A légvédelmi rakéta rendszer biztosította a légvédelmét az 3. Ko RV i PVO körzetében lévő katonai bázisoknak.[88]

 

Légi bázisok.

 

A továbbiakban a csak katonai vagy polgári és katonai repterek esetében az ott jelen lévő légierő repülős, helikopteres, illetve egyéb szolgálatának esetében, az adott repteret, mint légi bázist jelöltem meg, tekintettel arra, hogy a legierő jelenlétével a polgári funkciójú reptereken is katonai erő szolgált, állomásozott.

 

A 83 repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR).

 

1944-ben alakult szovjet területen (Krasnodar) lévő kiképző bázison a „jugoszláv-partizán légierő 1. vadászrepülő ezrede. 1945-ben jugoszláv területre vonták össze, ahol 1. jugoszláv vadászrepülő ezred „Jugoslavenski Avijacijski Lovacki Puk” (JALP) néven alakult meg, majd 1945. szeptemberben átnevezték 254. vadászrepülő ezreddé „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP). A 254. LAP „Zemun” bázison állomásozott, ellátva „szovjet „JAK-3”^[89] harci vadászrepülőkkel.

Az ezredet 1945. augusztusában a 3. vadászrepülős divízióba „Lovacka Avijacijska Divizija” (LAD) sorolják. 1948-ban a „Cerklje” légi bázison állomásozó ezredet átnevezték 83. vadászrepülő ezreddé „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP). 1948-1949. közt vadászrepülő ezredként, a 44. vadászrepülős divízióba „Lovacka Avijacijska Divizija” (LAD) funkcionált, majd 1949-ben az ezredet a 21. divízió alá rendelték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 21. divízió a 3. VKOS alá került. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 21. divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 9. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került.

1952-1959. közte a vadászrepülő ezredet (LAP) átnevezték 83. vadászbombázó repülő ezreddé „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP), majd 1959-1964. közt ismét felvette a vadászrepülő ezredet (LAP) megnevezést.

1948-tól 1953-ig az ezred „Cerklje” bázisról „Pula” légi bázisra helyezték át, majd 1953-1954. közt az ezredet vissza irányították „Cerklje” bázisra, majd onnan 1954-ben „Zemunik” légi bázisra.

A 83. ezred rendelkezett 1948-1952. közt szovjet „JAK-3” harci repülővel, 1952-1954. közt amerikai „F-47D Thunderbolt”^[90] vadászrepülőgéppel, 1954-1959. közt F–84 G Thunderjet”^[91] amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőgéppel.^[92]

Az ezreden belül 1961-ben megalakult a 120. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)^[93] és a 121. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)^[94].

 

A 120. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE) 1961. áprilisban alakult meg a 83. LAP-ban, Zemunik bázison (Zadar). 1963-ban „Titograd” bázisra irányították át. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A század a 9. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább. 1966-ban a 83. ezredet átszervezik, a 120. LAE 1968-ban átkerült a 97. bombázó repülő ezredben[95], ahol 1968-ban átnevezték 242. vadászbombázó repülő századnak „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). A századot ellátták amerikai „F-84E” harci repülőkkel. 1969-ben a századot a 172. LBAP[96] ezredbe vonták be, ahol 1970-től jugoszláv „Jastreb J-21” 1988-89-től pedig jugoszláv „Orao J-22” harci repülőkkel látták el. Meg kell említeni, hogy 1961-ben már létrehoztak egy 242. vadászbombázó repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE), a 198. vadászbombázó repülő ezredben, 1966-ban feloszlatták[97]. Tehát a két 242. század nem keverendő, a fentiek alapján. 

 

1961-ban a „Zemunik” (Zadar) bázison megalakult a 121. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE) a 83. ezreden belül, ellátva „North American F-86D Sabre Dog” amerikai elfogó vadászgéprepülőkkel. 1963-ban a századot átirányították a „Titograd” (Podgorica), majd „Skopski Petrovec” bázisra (Skopje). 1964-ben a századot megszűntették a 83. ezreden belül és a személyi állományát, valamint technikát a 120. LAE-ba integrálták.

 

1954-től a 83 ezred „Zemunik” bázison állomásozott. 1963-tól 1964-ig ismét elvezényelték „Zemunik” bázisról az ezredet, „Golubovci” (Titograd reptér, mai nevén Podgorica)[98] bázisra. 1959-1964. közt az ezred rendelkezett „Sabre F-86E”^[99] amerikai transzszonikus vadászrepülőgépekkel. 

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe 1964-től a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. A 83. ezred 1964-től, a 9. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább.

A 83. ezredet 1966-tól, két év alatt átmenetileg feloszlatták, átszervezték, mely során a 120. LAE századot 1968-ban kivonták a 83. ezredből, és bevonták a 97. repülő ezredbe „Avijacijski Puk” (AP)^[100], ahol 1968-ban átnevezték 242. vadászbombázó repülő századdá „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). Bár 1964-ben a korábbi 121. század haditechnikáját és állományát beintegrálták a 120. századba, melyet 1968-ban átirányítottak a 97. ezredbe, 1968-ban ezen haditechnikát és állományt ismét az 1968-ban megalakuló 83. vadászrepülő ezredbe (LAP) irányították át. A 83. ezred életében az „újjászületést” az 1968-as év hozta meg. A jugoszláv légierő ismét hadrendbe állította a 83. vadászrepülő ezredét (LAP), a 11. légvédelmi divízió alá rendelve, ahonnan egyhamar, még 1968-ban átirányították a megalakuló 13. légvédelmi divízióba (dPVO). Az ezredben, az 1964-ben felszámolt 121. vadászrepülő század (LAE) korábbi technikai parkját állították szolgálatba, melyet kivontak a 97. repülő ezred 242. vadászbombázó századából. Miután a 121. századot a 83. ezredben felállították, még 1969-ben át is keresztelték 130. vadászrepülő századdá „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)^[101].

 

1969-ben alakult meg a „Skopski Petrovec” (Skopje) bázison a korábbi 121. LAE állományából és technikájából a 130. LAE. 1970-ben „Pristina” bázisra helyezték át és új szovjet harcászati vadászrepülőgépekkel bővíthette légi jármű parkját; „MIG-21F (L-12), majd 1978-tól „MIG-21MF (L-15), 1987-től „MIG-21 BIS (L-17), 1992-től pedig „MIG-21 MF (L-15).

 

1968-ban a 83. ezredbe irányították át a 98. repülő dandárban szolgáló 123. vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE).^[102] Ezzel a 83. vadászrepülő ezredben „Lovacko Avijacijski Puk” (LAP) két vadászrepülő század funkcionált a 123. LAE és a 130. LAE. Mindkét század „Pristina” bázison („Slatina” és „Morava” földalatti repülőgép bunker) állomásozott.

 

1961. áprilisában alakult meg a 3. légi repülős hadtesti parancsnokság  94. ezredben[103] a 123. vadászrepülő század „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE) a „Skopski Petrovec” (Skopje) bázison. A század „F-86E” repülőkkel rendelkezett. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. 1964-ben a 94. ezredet feloszlatták, technikáját és állományát a 123. LAE-ba integrálták, mely századot 1964-ben az 1. repülős hadtest (VaK) alá sorolták, de 1965-ben beintegrálták a 198. vadászrepülő ezredbe, mely ezred 1966-tól 98. repülős dandárként[104] funkcionált tovább. 1968-ban kivonják a 123. századot 98. ABR alól és ellátták „F-86D” repülőkkel, valamint „Zagreb” légi bázisra irányították, ahol 83. vadászrepülős ezredben „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), szerveződik újjá. 1971-ben „Pristina” légi bázisra irányították és ellátták „MIG-21F (L-12) repülőkkel, majd megérkeztek a „MIG-21MF (L-15), 1979-1983. közt pedig a „MIG-21Bis (L-17) gépek. 1968-1992. közt 83. repülős dandárként „Avijacijska Brigada” (ABR) funkcionált.

 

1972-től az ezred, 83. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR) megnevezéssel funkcionált tovább. 1968-1972. közt a 83. ezredet az 1. VaK-ban funkcionáló a 13. légvédelmi divízióba (dPVO)^[105] irányították. 1972. szeptemberétől 1973. januárig a 13. divíziót feloszlatták, technikáját az akkor már dandár szintű 83. repülő brigádba (ABR) integrálták be. Miután a 13. légvédelmi divízió 1973-ban megszűnt, a korábban divízió alá tartozó 3. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredet (pVOJIN) átkeresztelték 31. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító zászlóaljjá (bVOJIN)^[106] és a légvédelmi divízió erőivel együtt a 83. repülő dandár alá rendelték, ahol 1978-ig funkcionált. 1973-ban a 83. dandár bevonásra került a 11. légvédelmi divízióba (dPVO)^[107], ahol 1986-ig funkcionált. 1986-ra a 83. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR) alárendeltségébe tartozott:

 

-123. vadászrepülő századot „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)- Pristina bázis

           - 130. vadászrepülő századdá „Lovacka Avijacijska Eskadrila” (LAE)-.Pristina bázis

 

1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti hadtesti  légierő és légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO). ^[108]

1986-ban a 11. dPVO divízióból létrehozták az 1. hadtesti légierő és légvédelmi körzeti parancsnokságot (1. Ko RV i PVO). Miután 1986-ban kivonták a 83. repülő dandárt a 11. légvédelmi divízióból, besorolták a 1986-ban a 3. hadtesti légierő és légvédelmi körzeti parancsnokságot (3. Ko RV i PVO), melyben 1992-ig funkcionált. Az 1990-ben elkezdődő és 1991-re kiteljesedő „jugoszláv háború” során a 83. repülő dandárba irányították, a „Pristina” bázisra a 124. vadászrepülő századot (LAE) a 117. ezredből.

 

A 124. vadászrepülő század (LAE) 1961-ben alakult meg a 117. vadászrepülő ezreden belül a „Pleso” légi bázison (Zagreb). A század rendelkezett 1961-ben amerikai „F-86E”, majd 1963-tól amerikai „F-86D” harci repülőkkel. 1967-ben a század „Pleso” bázisról átköltözött „Bihac” bázisra, ahol 1992-ig állomásozott. 1992-től Bihácsról kivonták a boszniai háború miatt „Ponikva” légi bázisra. 1967-től a században megjelent a „MIG-21” szovjet harci repülőcsalád repülő gépei.

 

1992-ben a dandárt feloszlatták erőit a 117. vadászrepülő ezredbe (LAP), és a 185. repülő ezred (AP) 129. vadászrepülő századába (LAE) integrálták. 1972-ben „Pristina” bázison állomásozott a dandár, ellátva „North American F-86D Sabre Dog” amerikai (USA) elfogó vadászgépekkel, melyek 1974-ig szolgáltak. 1974-től szolgálatba léptek a „MIG-21” ^[109] szovjet repülőgépcsalád harci gépei a dandárban.^[110]

 

A 119. légi szállító repülő dandár „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR).

 

1945. március 02-án a Jugoszláv Légierő parancsnoksága elrendelte egy Légi Szállító Csoport „Vazduhoplovna Transportna Grupa” (VTG) létrehozását, melyhez először egy légi szállító századot hoztak létre (1. légi szállító század), közvetlen a törzs irányítása alatt. A század létrehozására biztosított volt a felszerelés, technika, képzett személyzet. Elsőként hat darab repülőgépet vontak a csoportba; egy darab német szállító repülőgép „Junkers Ju-52” (hadizsákmány), az Egyesült Királyság Légi Erejétől (RAF) kapott egy darab többfunkciós brit „Avro-Anson” repülőt, egy darab brit kiképző „Percival Proktor” repülőt, egy darab német „Ju-52”, valamint a szovjetektől kapott két darab szovjet többfunkciós szállító „Lisunov Li-2” repülőt. Később, a háború végére tizenkét darabra bővül a szállító század légi flottája. A Légi Szállító Csoport „Vazduhoplovna Transportna Grupa” (VTG) márciusban történő megalakulása során magába integrálta a a korábban Visz (Vis) szigeten 1944-ben létrejött vezérkari törzs irányítása alatt álló összekötő repülős századot. Ezen századot átalakította és lényegében létrehozta belőle a 2. légi szállító századot. A bővülő személyzeti létszám és technika eredménye képen 1945. augusztus közepére a két század kiadott egy ezredet, így 1945. augusztusában megalakult az 1. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), „Zemun” bázison.

1948-ban az ezredet megreformálták és átnevezték 119. repülős szállító ezrednek „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), közvetlen a légierő főparancsnokság alá rendelve 1950-ig. 1950-től a JRV belül megalakultak a repülős „légi” hadtestek „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS). A 119. TRAP-ot a megalakuló 7. VKOS főparancsnokság alá rendelték.

1949-ben a 119. TRAP-ból rendelkezésre álló technikából lehetőség adódott egy tartalékos besorolású ezred létrehozására. Ezen ezred volt a zemuni bázison megalakuló tartalékos 206. repülős szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP). Ezen ezred később „Batajnica” bázisra irányítják.

Batajnica volt Jugoszlávia fővárosától, Belgrádtól északnyugatra helyezkedett el a Duna folyam mellett. A katonai repteret 1947-ben kezdték el építeni és 1951-re befejezték. Egy füves és két aszfalttal lefedett reptéri kifutóval rendelkezett. A bázis a 177. katonai bázis „Vojna Baza” (VB) hadrendi megnevezést kapta meg. Nem keverendő össze a bázis az 1962-ben megépült belgrádi polgári nemzetközi repülőtérrel „Nikola Tesla”. A légierő főparancsnokság pedig a Belgrád melletti „Zimony” az az „Zemun” település „Donji Grad” városrészében a zemuni kórház melletti részen funkcionált közel ötszáz méterre a Duna folyamtól. ^[111] Fontos megemlíteni a régi repülőterét Belgrádnak, mely „Zemun” területén „Donji Polje” részén működött^[112].

1949-ben a 119. légi szállító repülő ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) igénye alapján alakult meg „Novi Sad” bázison az 57. összekötő repülő század „Eskadrila za Vezu/ Avijacijska Eskadrila za Vezu” (EZV/AEV), mely század 1953-ban technikát és állományt kapott a légierő főparancsnokság pancsevói központi kiképző repülő századból „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) . 1953-ban a századba bevonták a korábban „Pancevo” bázison működő légierő központi kiképző repülő század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE)  egy részét.

 

1949-1955. közti periódusban két úgynevezett kiképző repülő század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE) alakult meg a légierőben. Mindkét század közvetlen a Jugoszláv Légierő Főparancsnoksága alá tartozott. Az egyik század Pancsevóban jött létre 1949-ben. Hozzárendelték önállósága megtartása mellett a „Cerklje” légi bázison lévő 230. támogató repülő ezredhez „Dopunski Avio Puk” (DOPAP)^[113]. 1953-ban beintegrálták a 119. légi szállító ezred (TRAP) „Novi Sad” bázison létrehozott 57. összekötő repülő századába „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV)^[114] és 1953-tól, mint 57. kiképző század „Trenazna Eskadrila” funkcionál 1955-ig. 1955-től önálló formációként funkcionált. Másik század szintén 1949-ben alakult meg „Banja Luka” légi bázisán. Hozzárendelték önállósága megtartása mellett a 269. támogató repülő ezredhez „Dopunski Avio Puk” (DOPAP)^[115].

 

1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 7. légi (repülős) hadtestből „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS), az ott önálló erőként funkcionáló 119. TRAP ezred, a megalakuló és 1959-1964. közt működő 1. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került. 1948-1961. közt az ezred 119. repülős szállító ezredként „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) ^[116] funkcionált, majd 1961-1966. közt 119. támogató repülő ezreddé „Puk Pomocna Avijacija” (PPA) módosították. Az ezred 1963-ig „Zemun” bázison, majd „Batajnica” bázison állomásozott.

1959-től integrálták a 119. ezred alá az 1953-ban alakult meg a Jugoszláv Szocialista Nemzeti Föderatív Jugoszlávia, Szövetségi Végrehajtó Tanácsa „Savezno Izvrsno Vijece” (SIV) alá tartozó, 1958-ban a légierő a jugoszláv polgári légitársaság „Jugoslavenska Aerotransporta” (JU/JAT)^[117] keretén belül létrehozott, önálló repülős századát „Vazduhoplovna Eskadrila SIV-a”^[118], mely a Szövetségi Végrehajtó Tanácsot szolgálta ki.^[119] Ezen század rendelkezett amerikai (USA) „Douglas Aircraft Company” által kifejlesztett „Douglas DC-6B”^[120] négymotoros, alsószárnyas, túlnyomásos kabinnal ellátott, közepes és nagy hatótávolságú utasszállító repülőgéppel.^[121] 1959-től a századot kivonták a jugoszláv polgári légitársaság „Jugoslavenska Aerotransporta” (JAT) alól és beintegrálták a légierő 119. légi szállító ezredébe „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), mint 1. számú speciális századot „Specijalna Eskadrila”.

A repülőgép park modernizáció révén szovjet „Lisunov Li-3”^[122] szállító repülő, az amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota^[123] katonai szállító repülő, a német Junkers Ju-52.” szállító repülő és az amerikai (USA) „Sikorski S-51/Dragonfly”^[124] mentő és szállító helikopterek szolgáltak az ezrednél.

1950. év végére öt repülős század, egy összekötő és egy helikopteres század alkotta a 119. TRAP-ot.

 

1961-ben a 119. légi szállító repülő ezredet „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP), átnevezték 119. támogató repülő ezreddé „Puk Pomocna Avijacija” (PPA).

1961. márciusában az 1. speciális századból megalakították a 675. légi szállító századot „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE/MTRAE) a „Batajnica” légi bázison és a 119. támogató repülő ezred „Puk Pomocna Avijacija” (PPA) alá rendelték.

 

A 675. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE) 1961. és 1966. közt szolgált a 119. ezred alá rendelve. 1966-tól a 675. század önálló lett és közvetlen a légierő főparancsnokság (Komanda RV i PVO) alá került, kiszolgálva a vezetőség személyszállítási feladatainak ellátását, egyfajta „VIP” századként. Még ezen évben, 1966 a 138. légi szállító ezred „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) ^[125], alá rendelték a 675. századot. 1976-ban a 675. századot megreformálták és létrehozták belőle a 675. vegyes légi szállító csoportot „Mesovita Transportna Avijacijska Grupa” MTRAG. 1983-ig funkcionált, mint csoport, majd ezt követően ismét századként TRAE működött, a 138. légi szállító repülő dandárban (TRABR)^[126],.A század rendelkezett  szovjet „Lisunov Li-3”    szállító repülővel, amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota”    katonai szállító repülővel, amerikia (USA) „Douglas DC-6B” szállító repülővel,  szovjet „Il-14”  kis hatótávolságú szállító repülőgéppel, szovjet „Il-18”   közepes hatótávolságú személyszállító repülőgéppel, szovjet „AN–12”  (NATO-kódja: Cub) Antonov tervezőiroda által, az AN–10-ből kifejlesztett négy légcsavaros gázturbinával felszerelt, vállszárnyas katonai teherszállító repülőgéppel, szovjet „AN-26”  (NATO-kódja: Curl) kéthajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgéppel, szovjet „JAK-40”  utasszállító kisrepülőgéppel, német „Dornier Do-20”  személyszállító repülővel, amerikai (USA) „Boing 707-cargo”  négyhajtóműves, keskenytörzsű sugárhajtású utasszállító repülőgéppel, amerikai (USA) „Boing 727”   három-hajtóműves (trijet) keskeny törzsű utasszállító repülőgéppel, amerikai (USA) Learjet 25”  gyors személyszállító kisrepülővel, francia „SE 210 Caravelle”   kis-közepes hatótávolságú személyszállító repülővel, francia „Dassault Falcon 50” közepes hatótávolságú személyszállító repülővel. 

 

Szintén 1961-ben alakult meg a 119. PPA (korábban 1961-ig TRAP) alá rendelve a „Zemun”, majd „Batajnica” bázison állomásozó 676. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE), valamint a 677. számú légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE), a 678. számú légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE), a 679. számú légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE), továbbá a 890. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV). 1961-ben a 119. PPA ezred alá sorolták a korábban 7. VKOS alatt önálló századként funkcionáló 27. helikopter századot „Helikopterska Eskadrila” (HELE), amit átkereszteltek 783. számú helikopter századdá „Helikopterska Eskadrila” (HELE/HE). A század 1959-ben az 1. légi hadtest parancsnokság alá került, de 1961-ben a 119. ezredbe irányították.

 

A 676. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE) 1961-ben alakult meg „Zemun” bázison, majd „Batajnica” bázisra irányították át, a 119. PPA alá rendelve. 1966-ban a századot feloszlatták. A század rendelkezett amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota”  katonai szállító repülővel.

 

A 677. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE) 1961. márciusban alakult meg „Zemun” bázison, majd még ezen év áprilisban átirányították „Nis” bázisra és a 119. PPA alól a 3. légi hadtesti parancsnokság (VK) 81. támogató repülő ezrede „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)^[127] alá rendelték. Miután 1964-ben a 81. PPA feloszlott, 1964-től a 677. TRAE századot átirányították a 107. PPA^[128] alá. 1973-ban visszakerült az 1968-tól 119. helikopteres légi szállító ezredként „Transportni Helikopterski Puk” (TRHP) funkcionáló, de 1973-tól már ismét 119. PPA-ként működő ezredébe.

A század rendelkezett német „Junkers Ju-52”  szállító repülőket, amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota”  katonai szállító repülővel és szovjet „Lisunov Li-3”  szállító repülővel, majd szovjet „AN-26”  (NATO-kódja: Curl) két-hajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgéppel. 1991-1992. közt a század a 138. légi szállító dandár TRABR (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 138. légi szállító repülő dandár TRABR) alatt részt vett a jugoszláv háborúban.

 

A 678. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE) 1961-ben alakult meg „Zemun” bázison, majd „Mostar” bázisra irányították át, ahol kivonták a 119. PPA alól, és önálló századként a 9. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték. 1964-ig volt a 9 VK alá rendelve, majd miután 1964-ben a „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK), és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép, a 678. TRAE századot átsorolták a 97. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)^[129]  alá. 1966-ban feloszlatták.

A század rendelkezett amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota”  katonai szállító repülővel.

1973-ban a század ismét megalakult és az 1968-tól létrehozott, akkor 119. helikopteres légi szállító ezredként „Transportni Helikopterski Puk” TRHP funkcionáló, de 1973-tól már 119. támogató repülő ezredként „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) működő erőbe került. 1990-ben feloszlatták. Meg kell említeni, hogy a 138. légi szállító dandáron^[130] belül 678. hadrendi számmal 1990-ben megalakult a 678. vegyes repülő század „Batajnica” bázison. Nem összekeverendő a 678. légi szállító repülő századdal!

 

A 679. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE) 1961. márciusban alakult meg „Zemun” bázison, majd „Cerklje” bázisra irányították át, ahol kivonták a 119. PPA alól, és a 1961. áprilisban a plesói 111. támogató repülő ezred Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)^[131] alá sorolták be  1991-ben „Batajnica” bázisra irányították át, ahol a 138. légi szállító dandár „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR)^[132] alá sorolták be.

A század 1961-1966. közt rendelkezett szovjet „Lisunov Li-3” szállító repülővel, 1966-1976. közt amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota” katonai szállító repülővel, 1976-1992. közt szovjet „AN-26”  (NATO-kódja: Curl) két-hajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgéppel, szovjet egymotoros, kétfedelű „AN-2”  szállító repülővel.

 

A 890. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV), a 119. ezreden belül 1961. márciusában alakult meg a „Zemun” bázison. 1962-ben a századot áthelyezték „Batajnica” bázisra.

A századot ellátták jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir” repülőkkel.

1966-ban, miután a 119. ezredet feloszlatták, a század önálló lett és közvetlen a légierő főparancsnokság (KM RV I PVO) alá rendelték. 1967-ig a „F–84 G Thunderjet”  amerikai (USA) sugárhajtású vadászbombázó repülőgéppel és jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir”  repülőkkel. 1968-ban a századot felszerelték amerikai (USA) „Sikorski (H-19) S-55/Chickasaw”  helikopterekkel. 1970-ben feloszlatták, a technikáját átvette a batajnicai 525. oktató-kiképző század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE)^[133].

 

A 783. helikopteres század, mint 27. helikopter század „Helikopterska Eskadrila” (HELE) 1953. júniusában alakult meg „Pancevo” légi bázison. A helikopteres század 1954. februárra hadrendbe állt ellátva amerikai (USA) „Sikorski S-51/Dragonfly” mentő és szállító helikopterekkel, majd 1960-tól a „Bel 47.” helikopterekkel. A 7. VKOS alatt önálló századként funkcionáló 27. HELE, kezdeti önálló státuszát hamar megszüntették és 1961. áprilisában besorolták a korábban szállító repülő ezredként (TRAP) funkcionáló, de 1961-től 119. támogató repülő ezredként „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA) működő erő alá, ahol elsőként 5. századként, majd 27. helikopter századként és végül 783. helikopteres századként (HELE) funkcionált. Az 1960-tól szolgálatba állított „Bel 47-eseket” követően az „S-51-es” helikoptereket a század átadta a 782. helikopter századnak , megmaradva a 783. századnak a „Bel 47-es” 1965-1967. közt. 1967-ben a századhoz megérkeztek a „S-55”  helikopterek, majd 1973-ban a „SA-341 Gazela”  harci helikopterek. 1987-től a századot ellátták francia licensz alapján a jugoszlávok gyártotta (SOKO) „SA-341/2 Gamma” könnyű többcélú helikopterekkel. A helikopteres századot átirányították a pancsevói bázisról a „Zemun” bázisra, majd 1962-ben „Batajnica” bázisra. Mivel 1966-ben a 119. ezredet megreformálták (feloszlatták), a századot kivonták alóla és 1966. februártól a „Nis” bázison lévő 107. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)^[134] alá rendelték. 1973-tól a 107. PPA átkeresztelték 107. helikopter kiképző/oktató ezreddé „Helikopterski Puk skolski” HEP. 1973-ban a mosztári 783. helikopter század „Helikopterska Eskadrila” (HE) és a repülő technikai szakasz „Vazduhoplovni Tehnicki Vod (VTV) bevonásával a 107. ezredbe, megalakult a 107. helikopter oktató-kiképző ezred „Helikopterski Puk Skolski” (HPS). Ezen időszakban az ezredet ellátták a 783. helikopter századból bevont „Mi-4”, aztán francia licensz alapján jugoszlávok gyártotta „SA-341 Gazella” könnyű többcélú helikopterekkel. 1973-tól a 783. helikopter századot „Mostar” bázisra vezényelték át, majd 1976-ban kivonták a 107. HP alól és a Honvédelmi Minisztérium (SSNO) közvetlen parancsnokságához tartozó 783. összekötő repülő század „Eskadrila za Vezu” (AEV) alá rendelték. 1988-tól a századot átkeresztelték 722. páncélosok elleni helikopteres századdá „Protivoklopna Helikopterska Eskadrila” (POHE). A 722. páncélosok elleni helikopter század „Protivoklopna Helikopterska Eskadrila” (POHE). 1987. szeptember és 1988. a 107. helikopter ezred, 783. helikopter századának technikai készletéből (helikopterek) fegyverezték fel a megalakuló századot. A században „SA-341 Gama” (HN-42), valamint 1989-1990. közt „SA-342” (HN-45) francia licensz alapján jugoszláv gyártású harci helikopterek szolgáltak. 1988-1990. közt a század a 701. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR)^[135] alá sorolták be, 1990-től 1991. júniusi feloszlatásáig pedig a 97. repülő dandár^[136] alá tartozott.

 

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. 1964-ben a 119. PPA ezred a megszűnő 1 légi hadtesti parancsnokságból „Vazduhoplovna Komanda” (VK) átkerült a megalakuló 1. VaK-ba került.

 

1964-ben a 119. PPA alá tartozott:

 

- a Batajnica” légi bázison állomásozó 675. légi szállító repülő század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE) 1966-ig. 1966-tól a 675. század önálló lett és közvetlen a légierő főparancsnokság (Komanda RV i PVO) alá került, kiszolgálva a vezetőség személyszállítási feladatainak ellátását, egyfajta „VIP” századként. Még ezen évben, 1966-ban az akkor 138. légi támogató ezredként  „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)^[137] működő egység alá rendelték.

- a  „Batajnica” bázison állomásozó 676. számú légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE/MTRAE)^[138]. A századot 1966-ban feloszlatták.

- a 677. számú légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE), mely századot még 1961-ben a 81. vadászbombázó repül ezred alá vonták be, de 1964-től a 107. vadászbombázó repülő ezredbe került, ahol 1973-ig funkcionált. 1973-ban visszakerült az ekkor már, 1968-tól 119. helikopteres légi szállító ezredként „Transportni Helikopterski Puk” (TRHP) funkcionáló, de 1973-tól már 119. PPA-ként működő ezredébe.

- a  „Cerklje” bázison állomásozó 679. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE)^[139], mely századot 1961-ben átirányították a 111. támogató repülő ezred „Pomocni Puk Avijacijski” (PPA)^[140] alá.

-a „Batajnica” bázison állomásozó 890. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV)^[141]. 1966-tól közvetlen a légierő főparancsnokság (KM RV I PVO) alá rendelték. 1970-ben feloszlatták és technikáját átvette a batajnicai 525. oktató-kiképző század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE)^[142].

-a 783. helikopter század „Helikopterska Eskadrila” (HELE/HE)^[143]. 1966-tól a századot a 107. támogató repülő ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)^[144] alá vonták be.

 

1964-ben a 119. PPA ezreden belül két összekötő repülő század is létrejött, a 895. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV), és a 896. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV), de ezek közül a 895. századot 1976-ben feloszlatták, a 896. századot pedig 1968-ban kivonták a 119. ezredből és közvetlen a légierő főparancsnokság (Komanda RV i PVO) alá került.

 

1964-ben alakult meg a 895. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV) a 119. ezredben a „Pleso” bázison. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép.1968-tól az 1. légi (repülős) hadtest (VaK) törzsparancsnokságának ellátására. 1976-ban feloszlatták. 1981. augusztusában a „Divulje” (Split) bázison alakult meg a 895. helikopter osztály „Helikopterska Odeljenja” (HO), ellátva „SA-341” Gazela helikopterekkel. 1985-ben az osztályt átnevezték 895. helikopteres felderítő és összekötő századnak „Helikopterska Eskadrila Izvidacka i Veza” (HEIV), mely egységet „Mostar” majd 1991-től „Golubovic” (Titograd) légi bázisra irányítottak. 1991-ben feloszlatták.

1964-ben alakult meg a a 896. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV) a „Zemun” bázison. 1968-ban kivonásra került a 119. PPA alól és a légierő főparancsnokság (Komanda RV i PVO) törzsparancsnokságának ellátására működtették 1970-ig. 1970-ben beintegrálták a batajnicai 525. oktató-kiképző század „Trenazna Avijacijska Eskadrila” (TAE)^[145] alá. 1980-ban a 896. AEV századot átkeresztelték az 525. kiképző századon belül 896. helikopteres szolgálattá (HO), ellátva „SA-341 Gazela” harci helikopterrel. 1985-ben már, mint felderítő helikopteres század „Helikopterka Eskadrila Izvidacka” (HEIV) működött tovább. 1988-ban a boszniai „Rajlovac” bázisra irányították át „Batajnica” bázisról. A századot bevonták az 1991-1992-es harcokba, majd feloszlatták. Technikáját és állományát a 890. és 350. századokba vonták be, mely századokat a megszűnő Jugoszláv Néphadsereg haditechnikáját megöröklő boszniai szerb haderő (VRS) rajlováci (Sarajevo) bázisra irányították.

 

1966-ban a 119. PPA ezredet feloszlatták. Két éves „pihentetés” végével a 119. PPA megmaradt technikai parkját összevonva és erőit megreformálva, létrehozva belőlük a 1968-ban a 119. helikopteres légi szállító ezredet „Transportni Helikopterski Puk” (TRHP). 1968-ban az 1. légi (repülő) hadtest (VaK) alá rendelt 119. helikopteres légi szállító ezred „Nis” légi bázison állomásozott. Az ezredben megalakult a 787. helikopteres légi szállító század „„Transportna Helikopterska Eskadrila” (TRHE), és a 789. helikopteres légi szállító század „„Transportna Helikopterska Eskadrila” (TRHE). Az utóbbit 1990-ben feloszlatták.

1971-ben alakult meg „Nis” bázison a 791. légi szállító helikopter osztály „Transportna Helikopterska Odeljenja” (TRHO). 1973-ban feloszlatták.

 

A 787. helikopteres légi szállító század „„Transportna Helikopterska Eskadrila” (TRHE) 1968-ban alakult meg „Nis” bázison a 119. TRHP alá rendelve. A század rendelkezett szovjet „MI-8” harci helikopterekkel. A századot bevonták az 1991-1992. háborúba.

 

A 789. helikopteres légi szállító század „„Transportna Helikopterska Eskadrila” (TRHE) 1968-ban alakult meg „Nis” bázison a 119. TRHP alá rendelve. A század rendelkezett szovjet „MI-8” harci helikopterekkel. 1990-ben felszámolták.

 

A 119. TRHP 1973-ig funkcionált, majd átszerveződött és 1973-ban megalakult belőle az 1978-ig működő 119. támogató repülő ezreddé „Puk Pomocna Avijacija” (PPA). 1973-ban a 119. támogató repülő ezredben „Puk Pomocna Avijacija” (PPA), „Skopski Petrovec” bázison alakult meg a 678. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE), mely századot 1990-ben feloszlattak.^[146]

1973-ban a 119. PPA ezredbe irányították a korábban 97. támogató repülős ezredben „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)^[147] működő 893. összekötő repülő századot „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV), amit átneveztek a 119. ezredben 893. helikopteres egységnek (HO). 1988-ban feloszlatták.

 

1959-ben a 9. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelve létrehoztak egy parancsnoki összekötő repülős századot „Eskadrila za Vezu” (EZV), mely 1961-ig funkcionált. 1961-be beintegrálták a 893. EZV századba. A 893. összekötő repülős század „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV) 1961. áprilisában jött létre a mosztári légi bázison. 1961-től 1964-ig a 9. VK alá tartozott, majd 1964-ben a „Drvar-2” hadi modernizációs tervezet alapján, a VK átformálják és létrehozzák belőle repülő (légi) hadtesteket (VaK). 1964-től 1965-ig a 893. EZV, mint összekötő repülős század  „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV)  megnevezéssel a 97. támogató repülős ezred „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA)^[148]  alá került. 1973-tól a 893. AEV a 119. PPA sorolták be, ahol, mint 893. helikopteres egység (HO) funkcionált tovább, ellátva az 1980-as évektől „Gazela SA-341” harci helikopterekkel. A század „Nis” légi bázison állomásozott. 1985-től már 893. helikopteres felderítő és összekötő századként „Helikopterska Eskadrila Izvidacka i Veza” HEIV működött tovább 1988-ig, mikor beintegrálták a 891. helikopteres felderítő és összekötő század „Helikopterska Eskadrila Izvidacka i Veza” (HEIV)  alá, „Nis” légi bázison állomásozva.

 

1978-ban újabb reformizáció révén átkeresztelték a 119. támogató repülő ezredet „Puk Pomocna Avijacija” (PPA), a már megalakulásakor is használt 119. légi szállító repülő ezreddé „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP).Ezredként 1981-ig funkcionált, mikor is felfejlesztették és átnevezték 119. légi szállító repülő dandárrá „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR). A dandár továbbra is „Nis” légi bázison állomásozott. 1981-ben a 119. légi szállító repülő dandárban „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR) megalakult a 712. páncélosok elleni helikopteres század „Protivoklopna Helikopterska Eskadrila” (POHE). 1988-ban a századot feloszlatták.

 

A 712. páncélosok elleni helikopteres század „Protivoklopna Helikopterska Eskadrila” (POHE)1981-ben a „Nis” bázison alakult meg a 712. POHE, a 119. TRABR-ben, ellátva SA-341 Gamma (HN-42), SA-342 (HN-45) helikopterekkel. 1988-ban a század megszűnt.

 

1986-ra a 119. légi szállító repülő dandár „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR) alárendeltségébe tartozott:

 

- 677. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE)-Nis bázis.

-789. helikopteres légi szállító század „„Transportna Helikopterska Eskadrila” (TRHE)- Nis bázis (1990-ben feloszlatva)

-893. helikopteres egységnek (HO)- Nis bázis (1988-ban feloszlatva)

-712. páncélosok elleni helikopteres század „Protivoklopna Helikopterska Eskadrila”         (POHE)- Nis bázis.(1988-ban feloszlatva)

- 787. helikopteres légi szállító század „„Transportna Helikopterska Eskadrila” (TRHE)- Nis bázis

- 678. légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE)- Skopski              Petrovec bázis  (1990-ben feloszlatva)

 

1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus”  (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti hadtesti légierő és légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO).

1986-ban a 119. légi szállító repülő dandárt „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR) a megszűnő 1. VaK-ból a megalakuló 3. Ko RV i PVO alá rendelték.

1988-ban a 119. repülő dandárban megalakult a 714. páncélosok elleni helikopteres század „Protivoklopna Helikopterska Eskadrila” (POHE), valamint 1987-ben a 119. parancsnoki repülős osztály „Stabna Avijacijska Odeljenja” (SAO), mely 1990-ig funkcionált.

 

A 714. páncélosok elleni helikopteres század „Protivoklopna Helikopterska Eskadrila” (POHE) 1988-ban „Ladevci” bázison alakult meg a 714. POHE, a 119. repülő dandárban, ellátva SA-341 Gamma (HN-42), SA-342 (HN-45) helikopterekkel. 1A század részt vett az 1991-1992. jugoszláv háborúban.

 

1991-ben kirobbanó „jugoszláv háború” rányomta bélyegét a 119. dandárra is. A háború miatt átszerveződő jugoszláv légierő és légvédelem részeként a 3. RV i PVO alól 1992-ben az 1. Ko RV i PVO alá sorolták át a 119. dandárt. 1991-től a 119. légi szállító repülő dandár „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR) ismét támogató repül ezreddé minősítették.

Az ezred rendelkezett 1966-1976. közt amerikai (USA) „Douglas C-47/Skytrain-Dakota”^[149] katonai szállító repülővel, 1976-1991. közt szovjet „AN-26”^[150] (NATO-kódja: Curl) két hajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgéppel, szovjet egymotoros, kétfedelű „AN-2”^[151] szállító repülővel, 1982-től „SA-341 Gazela”^[152] harci helikopterekkel, és a francia licensz alapján a jugoszlávok gyártotta (SOKO) „SA-342 Gamma”^[153] könnyű többcélú helikopterekkel.

 

 

 

 

A 98. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR).

 

1949. novemberében alakult meg 198. vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP) a „Skopski Petrovec” bázison később „Skolpski Petrovac”.  1953-ban a 39. divízió alá helyezték. 1953-ban a divíziók önállósága megszűnt és a létrejövő 1959-ig működő légi (repülős) hadtestbe „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS) integrálódnak, mint divíziók. A 39. divízió a 7. VKOS alá került. 1959-ben újabb haderőreform részeként megszűntették a hadosztályokat (divízió) és a megszűnő repülő hadtestek (VKOS) helyébe a létrejövő légierőn belüli 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokságok „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alakultak meg. Ennél fogva az 1959-ben megszűnő 39. divízióból az ezred a megalakuló és 1959-1964. közt funkcionáló 3. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá került.

 Az ezred kezdetben szovjet „JAK-3”^[154] harci vadászrepülőkkel, és egyéb oktató repülőkkel rendelkezett, de 1952-től 1954-ig már amerikai „F-47D Thunderbolt”^[155] vadászrepülőgépek  szolgáltak. A következő időszakban, 1954-1966. közt „F–84 G Thunderjet”^[156] amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülők érkeztek az ezredbe.^[157]

Az ezred 1949-1952. közt vadászrepülő ezredként „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), 1952- 1966. közt vadászbombázó repülő ezredként „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP) működött tovább és a szkopjei „Skopski Petrovec” légi bázison állomásozott.

1961-ben a 198. ezreden belül két vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila (LBAE) működött, a 241. és 242. századok.

 

A 241. LBAE 1961-ben alakult meg a 198. LBAP ezredben, a „Skopski Petrovec” (Skopje) légi bázison, ellátva 1971-ig amerikai „F-84G”, majd 1971-től jugoszláv „J-21 Jastreb”, 1988-tól pedig jugoszláv „J-22 Orao” harci repülőkkel. 1992-ben a századot kivonták „Skopski Petrovec” bázisról és „Ladevci” bázisra irányították át. 

 

A 242. LBAE 1961-ben alakult meg a 198. LBAP ezredben, a „Skopski Petrovec” (Skopje) légi bázison, ellátva 1971-ig amerikai „F-84G”. 1966-ban feloszlatták és a technikai parkját, valamit állományát a 241. LBAE-ba integrálták be. Fontos megemlíteni, hogy 1968-tól megkezdte működését egy 242. LBAE század. Ezen század előtörténete, hogy 1961. áprilisban alakult meg, mint 120 vadászrepülő század (LAE) a 83. vadászrepülő ezredben^[158]. Tehát a két 242. század nem keverendő, a fentiek alapján.

 

Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. Az ezred a 3. VK megszűnésével a létrejövő 1. repülős (légi) hadtestbe „VaK” funkcionál tovább.

1961-ben a 198. ezreden belül két vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila (LBAE) működött, a 241. és 242. századok. A 241. század 1992-ig a 198. ezredben (1966-tól 98. repülő dandár) működött. A 242. századot 1966-ban feloszlatták. 1964-ben a 198. ezredhez irányították a 235. vadászbombázó századot „Lovacka- Bombarderski Avijacijska Eskadrila” (LBAE)^[159], mely 1964. előtt a 88. vadászbombázó ezredben funkcionált.

 

1964-ben a 88. ezredet^[160] megszűntették, mely során az alá tartozó 236. vadászbombázó repülő század^[161] is megszűnt, pontosabban technikáját és állományát beintegrálták a 235. vadászbombázó repülő századba. A 235. vadászbombázó század (LBAE) 1964-től a megszűnő 88. ezredből az 1. repülős hadtest (1.VaK) alá sorolják be, ahol 1966-tól a 198. vadászbombázó ezredből megalakult, 98. repülő dandárba (ARB) átirányították. Az 1966-ban, a 198. ezred átnevezésével létrejött a 98 repülő dandárként „Avijacijska Brigada” (ABR) működött tovább. A század „Ladevci” légi bázison állomásozott. 1967. májustól megérkeztek a századba a jugoszláv „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülő” harci repülők, majd 1986-1987-től az „IJ-21 Jastreb” jugoszláv felderítő harci gépek. A felderítő gépek révén a századot 1987-ben átkeresztelték 354. felderítő repülő századdá „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). A 354. IAE a 98. repülős dandárban funkcionált, majd 1992-ben feloszlatták és beintegrálták az 1992-ben a 97. ABR alól a 98. dandár került 353.IAE századba. Fontos megemlíteni, hogy 1961-ben a pulai 185. vadászrepülő ezredben (LBAP)^[162] megalakult a 354. hadrendi azonosítóval rendelkező felderítő repülő század. 1967-ben a 82. repülő dandár alá sorolták, majd 1968-ban átalakították. Tehát a két 354. század nem keverendő.

 

1964-ben a 198. ezred alá irányították a korábban 94. vadászrepülő ezredben (LAP)^[163] megalakult és működő 123. vadászrepülő századot (LAE).^[164]

 

A 123. LAE 1961. áprilisában alakult meg a 3. légi repülős hadtesti parancsnokság  94. ezredben^[165] a „Skopski Petrovec” (Skopje) bázison. A század „F-86E” repülőkkel rendelkezett. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „VaK” lép. 1964-ben a 94. ezredet feloszlatták, technikáját és állományát a 123. LAE-ba integrálták, mely századot 1964-ben az 1. repülős hadtest (VaK) alá sorolták, de 1965-ben beintegrálták a 198. vadászrepülő ezredbe, mely ezred 1966-tól 98. repülős dandárként funkcionált tovább. 1968-ban kivonják a 98. ABR alól és ellátták „F-86D” repülőkkel, valamint „Zagreb” légi bázisra irányították, ahol 83. vadászrepülős ezredben^[166] „Lovacki Avijacijski Puk” (LAP), szerveződik újjá. 1968-1992. közt 83. repülős dandárként „Avijacijska Brigada” (ABR) funkcionált. 1971-ben „Pristina” légi bázisra irányították és ellátták „MIG-21F (L-12) repülőkkel, majd megérkeztek a „MIG-21MF (L-15), 1979-1983. közt pedig a „MIG-21Bis (L-17) gépek.

 

1966. februártól márciusig a „Skopski Petrovec” légi bázison (Skopje) állomásozó 198. ezredet megreformálták. Át keresztelését követően 98. repülő dandárként „Avijacijska Brigada” (ABR) funkcionált tovább. 1974-ben az akkor már 98. ABR-ként funkcionáló korábbi 98. dandáron belül megalakult a „Skopski Petrovec” bázison (Skopje) a 247. vadászbombázó repülő század „Lovacko Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE).^[167]

 

A 247. LBAE 1974-1975. közt alakult meg a 98. ABR-ben, a „Skopski Petrovec” bázison, ellátva jugoszláv „J-21 Jastreb” harci repülőkkel. 1992-ben kivonták a „Skopski Petrovec” bázisról és átirányították „Ladevci” bázisra, ahol 1992. szeptemberében feloszlatták.

 

1966-ban miután megszűnt a 103. felderítő repülő ezred (IAP)^[168], az ezred tuzlai 350. felderítő repülő századát „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE)^[169] átirányították a 98. dandárba. Megjegyzendő, hogy a 103. ezredben funkcionált még a 351. felderítő repülő század^[170], melyet az ezred megszűnésével 1966-ban beintegráltak a 350.  felderítő repülő századba.

 

1961. áprilisában alakult meg a 103. IAP ezreden belül a tuzlai légi bázison a 350. felderítő repülő század (IAE). A század 1961-1966. közt funkcionált a 103. IAP ezredben. 1966-tól miután feloszlatták a 103. ezredet, a 98. dandár alá került, ahol 1978-ig funkcionált. 1978-tól az 1. légi (repülős) hadtest (VaK) parancsnoksága alá került, önálló századként 1982-ig. 1982-től ismét az akkor már 98. repülő dandárként (ABR) működő erő alá került. 1986-tól kivonták a 98. dandárból és közvetlen a légierő és légvédelem 1. körzeti hadtesti parancsnoksága (1. Ko RV i PVO) irányítása alá vonták be 1988-ig. 1988-tól a 701. repülő dandár (ABR)^[171], alá került. 1990-ben feloszlatták. A századot ellátták 1961-1974. közt az amerikai szubszónikus „T-33A Shooting Star/Lockheed” kiképző repülőkkel, 1974-1990. közt pedig „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülőkkel, 1988-1990 közt további jugoszláv gyártású „J-22 Orao” csapásmérő repülőkkel.

 

A 98. repülő dandár alá sorolták át 1966-ban a korábban 3. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) parancsnoki törzse alá közvetlen tartozó 461. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA)^[172]. A 461. ELABA 1978-ig volt a 98. repülő dandár alá sorolva, majd átirányították az 1. VaK alá, később 1981-től a 525. kiképző-oktató repülő századhoz^[173] csatolták.

 

A 461. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (ELABA) „Nis” légi bázison állomásozott és 1961. áprilistól kezdte meg működését az 3. VK-ban, ahova 1964-ig tartozott. Az 1964-es „Drvar-2” modernizációs és szerkezeti haderőreform révén megszűnik az 1959-1964. közt funkcionáló légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) és helyébe a repülős (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) lép. 1964-ben a „Drvar-2” hadi modernizációs tervezet alapján, a 3. VK átformálják és beintegrálják a megalakuló 1. repülő (légi) hadtestbe (VaK), így a 461. ELABA is az 1. VaK alá kerül. 1966-tól az ELABA kivonásra került a hadtesti közvetlen parancsnokság alól és besorolták a 98. repülő dandár alá és „Pancevo” légi bázisra irányították át.  A 98. dandárban 1978-ig funkcionált, majd közvetlen az 1. VaK hadtesti parancsnoksághoz került önálló ELABA-ként. 1981. novemberében a századot az 525. kiképző és oktató századba (TAE) vonták be. A 461. ELABA rendelkezett 1961-1977. közt jugoszláv „Soko-522” katonai oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülők, 1976-1981. közt pedig jugoszláv Soko J-20 Kraguj  többcélú repülők szolgáltak és „UTVA-66. jugoszláv repülők. 1973-ban megérkeztek a századba a jugoszláv „J-21 Jastreb” csapásmérő harci repülők is.

 

Bár már korábban 1961-ben a 3. légi (repülős) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) parancsnoki törzse alá tartozott a 891. összekötő repülős század „Eskadrila za Vezu” (EZV), avagy „Avijacijska Eskadrila za Veza” (AEV)^[174], 1961. májusában átkerült a 81. támogató repülős ezredbe „Puk Pomocni Avijacijski” (PPA), de mivel 1964-ben a 81. PPA feloszlott a század 1964-1965. közt a korábbi repülős (légi) hadtesti parancsnokság (VK) helyére lépő repülős hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK), 1. VaK alá került, majd 1965-től 1966-ig a 198. vadászbombázó repülő ezred (LBAP) alá sorolták be. Itt 1966-ig funkcionált, majd átsorolták a 107. támogató repülős ezredbe „Puk Pomocni Avijacijski” PPA^[175], ahol 1968-ban feloszlatták^[176].

1966-ban megszűnő 103. felderítő repülő ezredből a 98. dandár került a 462. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borba Avijacija” (ELABA)^[177], ahol 1968-ig funkcionált, majd átirányították a 82. repülő dandárba.

 

1961. áprilisában alakult meg a 7. repülős (légi) hadtesti parancsnokság (Vazduhoplovna Komanda „VK”) alá rendelve a tuzlai bázison a 462. könnyű harcoló repülő század „Eskadrila Laka Borba Avijacija” (ELABA)^[178]. A 7. VK alatt 1964-ig funkcionált, majd beintegrálták a 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP)^[179] alá. A 103. felderítő repülő ezredben 1966-ig működött, majd az ezred felszámolása után a 98. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR) alá sorolták be 1966-tól. A 98. ABR alatt 1968-ig funkcionált, majd átkerült a 82. repülő dandárba^[180], majd 1973. márciusában a Légierő Katonai Akadémiájába „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA)^[181] integrálták be. Itt a kiképzési részbe irányították, ahol 1973-1977. közt jugoszláv „Soko-522” katonai oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülőkkel, 1977-1988. közt pedig jugoszláv „Utva-66” kiképzési célra használt gyakorló és jugoszláv „Soko J-20/Kraguj” többcélú repülőkkel látták el a századot. 1986-ban a századot megszüntették a létrehozták belőle a 701. repülő dandáron^[182] belül a 253. vadászbombázó repülő századot „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila (LBAE) (1986-ban a 462. ELABA tuzlai századból alakult meg a 253. LBAE a 701. repülő dandár alá rendelve) a tuzlai légi bázison.

 

1966-ban alakult meg a 98. dandáron belül, önálló repülő osztályaként megalakult a dandár összekötő repülő osztálya „Avijacijska Odeljenja Veza” (AOV), mely 1973. augusztusban megszűnt. Meg kell említeni, hogy 1980. júniusában a „Skolpski Petrovec” bázison a 98. dandáron belül megalakították a 891. helikopteres osztályt (HO), ellátva „SA-341 Gazela” helikopterekkel. 1985. márciusban az osztályból felderítő helikopter összekötő századot (HEIV) hoztak létre. 1988-tól „Nis” és „Golubovci” bázison állomásozott a század, mely 1992-ben megszűnt. 1986-ban a 235. vadászbombázó repülő századot (LBAE) miután átkeresztelték, létrejött a 354. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE), „Ladevci” légi bázison. 1992-ben a 354. IAE századot beintegrálták az 1966-ban a 97. repülő ezredben „Avijacijski Puk” (AP)^[183] megalakult a 353. felderítő repülő századba „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE)^[184], mely 353. IAE századot 1992-ben a 97. dandárból áthelyeztek a 98. dandárba.

 

A 353. IAE. A 97. dandárban történő 1966-os megalakulását követően a századot ellátták „RF-84G” amerikai harci repülőkkel, mely gépek 1973-ig voltak jelen a században. 1973-1982. (és 1992-1994.) közt hadrendbe álltak a században a „J-21 Jastreb” jugoszláv felderítő (IJ) harci repülők, 1982-től pedig az „Orao” jugoszláv harci repülők. A század részt vett az 1991-1992-es jugoszláv háborúban. 1992-ben a századba beintegrálásra került a 98. repülő dandárba funkcionáló 354. IAE. Fontos, hogy a 184. felderítő repülő ezred (IAP)^[185] plesói bázisán is megalakult 1961-ben egy 353. felderítő repülő század (IAE), melyet 1966-ban felszámoltak, technikáját és állományát a 352. felderítő repülő századba integrálták  . A század rendelkezett „RF-84G” amerikai harci repülőkkel 1961-1964. közt, illetve „IF-86D” amerikai harci repülőkkel 1964-1966. közt

 

1986-ra a 98. repülő dandár 1986-ra alárendeltségébe tartozott:

-241. vadászbombázó repülő század (LBAE) - Skolpski Petrovec

-247. vadászbombázó repülő század (LBAE)- . Skolpski Petrovec

-235. vadászbombázó repülő század (LBAE)- .Ladevci

-350. felderítő repülő század (IAE)- Tuzla

 

1980-as években újabb haderőreform (Jedinstvo 1., 2., 3. ) részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük megalakult három körzeti hadtesti légierő és légvédelmi hadtesti parancsnokság (Ko RV i PVO). 1986-ban a 98. repülő dandárt a 3. Ko RV i PVO alá rendelték. Az 1991-ben kirobbanó horvátországi háború során, 1992. év elejétől már Macedóniába vonták ki korábbi bázisáról a dandárt, majd bevonták az 1. Ko RV i PVO alá 1992-ben és „Ladevci” katonai légi bázisra irányították.  

 

A 98. dandár megörökölte a 198. ezredből a 1966-1971. közt az ezredben szolgáló „F–84 G Thunderjet” amerikai sugárhajtású vadászbombázó repülőket. 1966-tól 1969-ig szolgáltak jugoszláv összekötő, mentő és ejtőernyős feladatok ellátására szolgáló „Ikarus Kurir”^[186] repülők, 1966-tól 1976-ig jugoszláv „Soko-522”^[187] katonai oktató-kiképző és könnyű harci támadó repülő és a jugoszláv „UTVA” repülők.^[188] 1971-tól szolgálatba léptek a „Sabre F-86E”^[189] amerikai (USA) transzszónikus vadászrepülőgépek 1968-ig, 1968-tól pedig az amerikai „North American F-86D Sabre Dog” (USA) elfogó vadászgépek. Mind ezek mellett funkcionáltak 1966-tól „RT/IT 33A” repülők is funkcionáltak az ezredben 1974-ig. 1971-tól 1992-ig az akkor már dandárként funkcionáló erőben szolgálatba léptek a jugoszláv  „J-21 Jastreb”^[190] csapásmérő harci repülők, és a jugoszláv „SOKO G-2 Galeb”^[191] gyakorló és könnyű támadó repülők. 1977-től 1978-ig jelen voltak a jugoszláv Soko J-20 Kraguj^[192] többcélú repülők. 1986-tól pedig megjelentek a modern jugoszláv gyártású „J-22 Orao”^[193] csapásmérő repülők és a jugoszláv „SOKO G-4 Galeb”^[194] kiképző repülők.

 

A 3. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezred „puk VOJIN” (pVOJIN).

 

1968-ban „Skopski Petrovec” légi bázison megalakult az 1. „VaK” alatt funkcionáló 13. dPVO alárendeltségében a Légtér Megfigyelő és Ellenőrző és Irányító Központ „Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje” (VOJIN) 1. ezredének „puk VOJIN” (pVOJIN) egy századából és az 1. pVOJIN kumanovói teljes 68. bVOJIN zászlóaljból[195] a 3. pVOJIN ezred. 1973-ban mikor a 13. dPVO divíziót megszüntették, a 3. pVOJIN ezredet átmódosították 31. bVOJIN zászlóaljjá.

Az 1972. szeptemberétől 1973. januárig tartó periódusban zajló 13. divízió feloszlatása során, a divízió technikáját az akkor már dandár szintű 83. repülő brigádba (ABR) integrálták be.^[196] A 31. bVOJIN zászlóaljat „Pristina” bázisra irányították át és a megszűnő 13. légvédelmi divízióból a 83. repülő dandár alá került, ahol 1977-78-ig funkcionált. 1977. októberében az 1. pVOJIN alá irányították. 1981. októberében a 31. bVOJIN zászlóaljban megalakult a 19. tartalékos VOJIN század (cVOJIN), mely század az akkori jugoszláv „Koszovó” tartományt kontrolálta. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK), valamint a légvédelmi divíziókat „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi hadtest „korpus” (Ko) parancsnokság (Ko RV i PVO). 1986. februárban a 31. bVOJIN zászlóaljat[197] kivonták az 1. pVOJIN alól és besorolták az újonnan megalakított 3. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító ezredbe „Puk VOJIN” (pVOJIN). Az ezredet elsődlegesen a „Kraljevo” bázison állomásozó 31. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító zászlóalj „bataljun VOJIN” (bVOJIN) alkotta. Maga a 3. VOJIN „Nis” bázison a 3. Ko RV i PVO körzeti hadtest parancsnokság alá rendelve működött. A 3. pVOJIN fő operatív központja „Glavni Operativni Centar” (GOC) „Nis” városban funkcionált.

A 3. pVOJIN alá sorolták át az 1. pVOJIN alól 1986-ban  az 58. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító zászlóaljat „bataljun VOJIN” (bVOJIN)^[198]. Ennek során a korábbi „Valjevo” bázisról a szarajevói „Nedzarice” (Sarajevo) bázisra irányították át az 58. bVOJIN zászlóaljat, a 3. pVOJIN alatt. 1992-ben folyó „jugoszláv háború” miatt 1992. januártól a 2. RV i PVO alá vonják be és „Jahorina” radarállomás védelmére irányították. 1992. májusban a montenegrói „Podgorica” bázisra vonták ki a Boszniában kirobbanó háborús helyzet végett.

1992. januártól a 3. pVOJIN ezredet felszámolták, erőit az 1. pVOJIN ezredbe integrálták, 1992. júniusra teljesen feloszlott, maradék erőit a 126. brVOJIN dandárba vonták be^[199].

Az ezred az alábbi egységek alkották radartechnikai részét figyelembe véve:

négy század VOJIN ellátva „S-600 (605)” radarral és „Anvil” operációs kabinnal.

egy század VOJIN ellátva „P-35, PRV-11 i P-12” radarokkal

három önálló szakasz VOJ ellátva „AN/TPS-63” radarral

egy önálló szakasz VOJ ellátva „P-12” radarral

Az ezred automatizáló rendszerét figyelembe véve „ASPD” (információ továbbító és vevő berendezés) klasszikus alrendszer funkcionált a fő műveleti, operatív központba „OC VOJIN- Nis”, klasszikus módon, egy  „ASPD” (információ továbbító és vevő berendezés) alrendszer funkcionált „AS-74” rendszerrel egy operatív központ zónában  „OC ZONA” és egy „AS-84” egy operatív központ zónában  „OC ZONA”. A vadászrepülőgépek irányítását klasszikus módon hajtották végre.

Az 1980-as évek végére a 3. ezred VOJIN (pVOJIN) „Nis” az alábbi szerkezeti struktúrából állt:

- parancsnokság „Nis”

- operatív-operációs központ „OC VOJIN” / Nis

- repüléstechnikai karbantartó század „Nis”

- támogató század „Biztonsági Ellenőrző Központ”/”Varnostni Nadzorni Centar” (VNC) „Pristina”

- támogató század „Nis”

- repüléstechnikai ellátó osztály „Nis”

- gépjárműves osztály „Nis”

- 1. század VOJIN „Goles” hegy ellátva „S-654. P-12.” radarokkal

- 2. század VOJIN „Kopaonik” hegy ellátva „S-600” radarral

- 3. század VOJIN „Prevlaka” félsziget (Dubrovnik) ellátva „P-35., S-600., PRV-11” radarokkal

- 31. VOJIN zászlóalj „Skopski Petrovec” (Skopje):

- parancsnokság „Skopski Petrovec” (Skopje)

- 31. OC VOJIN ”Breg” objektum

- támogató század ”Breg” objektum

- összekötő század „Skopski Petrovec” (Skopje)

- támogató szakasz „Skopski Petrovec” (Skopje)

- technikai szakasz „Skopski Petrovec” (Skopje)

- 1. század VOJIN „Kumanovo” ellátva „P-35., P-12., S-600., PRV-11” radarokkal

-1. szakasz VOJ „Bitolj” ellátva „AN/TPS-63” radarral

-2. szakasz VOJ „Valandovo” ellátva „P-12” radarral

-3. szakasz VOJ „Delcevo” ellátva „AN/TPS-63” radarral

-4. szakasz VOJ „Dimitrovgrad” ellátva „AN/TPS-63” radarral

 

A VOJIN-t radarállomások szolgálták ki. A 3. Ko RV i PVO alá tartoztak az alábbi radarok; a koszovói „Pristina” és macedóniai „Kumanovo” város közti „Goles” hegység csúcsán lévő radar (radar S-600), a „Novi Pazar” melletti „Kopaonik” hegység „Pancicev vrh” csúcsán lévő radar (radar S-600), „Zlatibor” közte és hegység „Murtenica” hegy „Brijac” csúcsán lévő radar (radar S-600), „”Skopje” város „Petrovec” katonai bázis és repülőtéri radar bázis (radar S-600), a macedóniai „Valandovo” város és „Dorjansko” tó közti „Boskija” hegység „Boska” magaslaton lévő radar (radar S-600). Tartalék radar légtérfigyelő állomás funkcionált, légtérfigyelő és jelentő katonai szakasszal „Vazdusno Osmatranje i Javljanje” (VOJ);„Dakovica” katonai laktanya, Skopski Petrovec/Skopje” katonai légi bázis. [200]

 

A 450. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO).

 

1976. júniusában a „Batajnica” légi bázison az 1. „VaK” alá tartozó 11. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá rendeltségében (1978-tól), megalakult a 450. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO). Az ezred alá tartozott négy darab rakétás divízió; (1.rdPVO, 2.rdPVO, 3.rdPVO, 4.rdPVO,) és egy darab rakéta-technikai divízió ; (1.rtdPVO).  1978-ban az ezredet áthelyezték Szkopje körzetében lévő „Skopski Petrovec” és a reptértől délre eső „Cojlije” bázisokra. Az 450. rpPVO ezredet ellátták „S-125M Neva M” rakéta rendszerrel^[201]. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti hadtesti légierő légvédelmi parancsnokság (Ko RV i PVO). A 450 rpPVO az 3. RV i PVO körzeti légi parancsnokság alá helyezték. A rakétás ezredben négy rakétás divízió:

1.rdPVO- Skopje (ellátva S-125M Neva-M rakétákkal), 2.rdPVO- Skopski Petrovac (ellátva S-125M Neva-M rakétákkal), 3.rdPVO- Cojlije (ellátva S-125M Neva-M rakétákkal), 4.rdPVO- Skopje. 

és egy rakéta-technikai divízió (1. rtd- Cojlije) funkcionált.

Az 1991-1992. közt kirobbanó a jugoszláv polgárháború idején az ezredet áthelyezték a megszűnő 3. KO RV i PVO alól az 1. Ko RV i PVO alá és átirányították a 1991-től szerbiai „Kraljevo” légi bázisra.^[202]

 

 

---

[1] Napjainkban „Veliki Konstantin” nemzetközi polgári reptér. Vazduhoplovaca utca 24. Nis város. https://sr.wikipedia.org

[2] Kraljevóban „Brege” repülőtér, mint polgári repülőtér 1927. júliusától szolgálta ki az ottani repülős klubbot. A reptér 32 hektáron terület el, három kilométerre „Kraljevo” város központjától. A második világháború alatt a reptér teljes infrastruktúrája és több repülő gépe megsemmisült. 1947-ben a fennmaradó tagok kezdeményezésére az „aeroklub” újra megkezdte működését, és állami segítséggel újjáépült a reptér 1952-re. Az 1953-tól 1970-ig terjedő időszakban az aeroklub virágzott. Ebben az időszakban nagyszámú repülőgépet szereztek be, nagy számú fiatal repülőgép- és vitorlázó pilótát, ejtőernyősöket és modellezőket képeztek ki. A kiképzettek jó része folytathatta tanulmányait a légierő katonai akadémiájában (VVA), vagy a tartalékos repülő tiszti iskolában (SROA).1970-ben megkezdődött a „Magnohrom” gyár építése, mely azt eredményezte, hogy a polgári repülési igazgatóság korlátozta a reptér kapacitását, megszüntették a képzések nagy részét és a légi forgalmat.

[3] Ladevciben lévő katonai reptér 285. légi bázis. A „Ladevci-Kraljevo” 285. katonai légi bázis alá tartozott „Trstenik” polgári kisrepülőtér , „Uzice- Ponikve” katonai reptér , és „Sjenica” (Dubinje) katonai reptér .

[4] Helikopter park 1991-ben: Mi-8, forrás: http: / www. vojska. net/ eng/ armed-forces/ yugoslavia/ airforce/ organization/1991/

[5] Repülőgép park 1991-ben: An-2, An-26 forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[6] Helikopter park 1991.: Mi-8 forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/, https://tangosix.rs/2013/01/07/mi-8-45-godina-u-sluzbi/

[7] Helikopter park 1991-ben: Gazelle GAMA forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[8] Helikopter park 1991-ben: Gazelle GAMA forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[9] 1980-ban alakították meg a századot, a 3. hadtest légierő „Skopski Petrovaca” bázisán. 1988-ban a századot megerősítették a 893. és 898. felderítő századokkal. https: // en. wikipedia. org/ wiki/ 891 st_ Helicopter_ Reconnaissance_ and_ Liaison_ Squadron

[10] Repülőgép park 1991-ben:J-22 Orao forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[11]Repülőgép park 1991-ben:  J-21 Jastreb forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[12] 235. vadász-bombázó repülős század 1987-ben beintegrálva a 354. felderítő légi századba. Repülőgép park 1991-ben:IJ-21 Jastreb forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[13] https://jna-sfrj.forumbo.net/t119-aerodrom-golubovci-titograd-podgorica

[14] Procitajte vise na: https://www.vecernji.ba/vijesti/tajna-podzemna-baza-jna-danas-je-javna-destinacija-za-turisticko-dzeparenje-1180328 - www.vecernji.ba

[15][15] Lásd: Oktatás és képzés fejezet.

[16] Repülőgép park 1991-ben:G-4 Super Galeb forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[17]Repülőgép park 1991-ben:  J-21 Jastreb, J-22 Orao forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[18] Koszovó, „Pristina-Slatina” reptér és kiszolgáló „Morava” földalatti bunker-hangár a „Goles” hegyben. Procitajte vise na: https://www.vecernji.ba/vijesti/tajna-podzemna-baza-jna-danas-je-javna-destinacija-za-turisticko-dzeparenje-1180328 - www.vecernji.ba, https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Enigma-JNA-Podzemni-Aerodrom-Slatina_13.html, https:// www. amazon. de/ Objekat- Morava- Flugzeugkaverne-Pri%C5%A1tina -Slatina- Kosovo/dp/3738605886, https:// www. wikiwand. com/ cs/ Leti% C5% A1t% C4%9 B_ Slatina _(Kosovo)

[19] https:/ /sr. wikipedia. org/

[20] Repülőgép park 1991-ben:MiG-21bis forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[21] Repülőgép park 1991-ben: MiG-21M, MiG-21MF forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[22] http://www.vojska.net/eng/armed-forces/yugoslavia/airforce/organization/1991/

[23] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[24] 1959-1964-ig az 1. repülős (légi) hadtesti parancsnokság „Vazduhoplovna Komanda” (VK) alá rendelték, 1964-től pedig az 1. repülős hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) alá. 1967-től „Nis” légi bázison állomásozott a zászlóalj. 1986-1992. közt a 3. „Ko RV i PVO” légierő körzeti főparancsnokság alá rendelték. 1992. januárban feloszlatták. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[25] LÁSD: A légierő és légvédelmi parancsnokság (KM RV i PVO) 1. hadtesti (korpus) parancsnoksága 1. Ko RV i PVO

[26] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[27] Lásd: A 672. gépjárművezető képző- továbbképző központja „Autonastavni Centar” (ANC)

[28] A 112. rádió felderítő és elhárító század 1985. márciusban alakult meg az akkori „Nis” bázison lévő 224. rádió felderítő és elhárító központ 2. századóból. 1986-ban a 112. századot az 3. Ko RV i PVO hadtesti parancsnokság, 3. elektronikai felderítő és interferencia központ „centar Elektronsko izvidanje i Ometanje” (3. centar EiO), 3. rádió felderítő és elhárító (EI-PED) zászlóalja rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[29] A 113. rádió felderítő és elhárító század 1977. októberben alakult meg az akkori 1. repülő (légi) hadtest „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) alá rendelve, „Nis” bázison. Miután 1986-ban az akkori haderőreform részeként megszűnt a „VaK” és helyette megalakult a hadtesti légierő és légvédelmi körzeti parancsnokságok „Ko RV i PVO” a 113. századot a 3. Ko RV i PVO hadtesti parancsnokság, 3. elektronikai felderítő és interferencia központ „centar Elektronsko izvidanje i Ometanje” (3. centar EiO), 3. rádió felderítő és elhárító (EI-PED) zászlóalja rendelték. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[30] https://www.juznevesti.com/Drushtvo/Niski-vojni-aerodrom-dobio-ime-Narednik-pilot-Mihajlo-Petrovic.sr.html

[31] https://nis-airport.com/istorijat/, https:// www.novosti. rs/ vesti/srbija.73.html:399398- Vocnjak- umesto-vojnog-aerodroma, https://en.wikipedia.org/wiki/Ni%C5%A1_Constantine_the_Great_Airport

[32] https:// www.novosti. rs/ vesti/srbija.73.html:399398- Vocnjak- umesto-vojnog-aerodroma

[33]     http://www.modli.rs/flying/books/slobodno_sletanje/31%20TRSTENIK.pdf,

[34] http://www.airportleskovac.itgo.com/

[35] https://jugpress.com/aerodrom-mira-leskovac-od-postanka-do-stavljanja-na-tender-za-prodaju/

[36] https://www.mycity-military.com/Drugi-svetski-rat/ustasko-partizanska-saradnja-protiv-cetnika-iz-nemackih-izvora_23.html

[37] https:// www. juznevesti. com/ Sport/ Aero- klub-u- Leskovcu-od-vojnog-aerodroma-do-cekanja-dozvole-za-poletanje.sr.html, https://jugpress.com/na-danasnji-dan-6-aprila-1941/

[38]Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[39] https:// kvo. aerodromisrbije.rs/ istorija-aerodroma-morava/, https:// www.alo.r s/ vesti/ drustvo/ aerodrom- morava- koriste-i-vojska-i-civili/390085/vest,  https://en.wikipedia.org/wiki/Morava_Airport

[40] http://www.modli.rs/flying/books/slobodno_sletanje/31%20TRSTENIK.pdf

[41] https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Aerodrom-Ponikve.html

[42] https://sh.wikipedia.org/wiki/Aerodrom_Sjenica, https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Aerodrom-Sjenica.html, https:// web. archive. org/ web/ 20070310035535/ http:// www. sjenica- info. com/ news. php? readmore = 478, https:// autopsija. wordpress.com/2015/03/28/aerodrom-sjenica/, https:// web. archive. org/ web/ 20090929083439/, http:// www.blic.rs/reportaza.php?id=112501

[43] https://www.klix.ba/vijesti/regija/jedan-od-najznacajnijih-objekata-bivse-jna-vojni-aerodrom-dubinje-kod-sjenice-ceka-na-obnovu/151220014

[44] http://www.srbijaplus.net/donja-vapa-sjenica.htm

[45] http://www.sjenica.com/2014/06/aerodrom-dubinje-15-godina-od-bombardovanja/#axzz34dswyxxU

[46] LÁSD: Légi (repülős) hadtestek „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS)./A 7. légi (repülős) hadtest „Vazduhoplovni Korpus” (VKOS)./ 48. repülős technikai divízió „Vazduhoplovna Tehnicka Divizija (VTD).

[47] https://www.vesti.rs/Drustvo/Ladjevci-slavili-dan-brigade-i-40-godina-od-prvog-leta-Orla.html

[48]Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[49] https://en.wikipedia.org/wiki/Stari_Aerodrom,_Podgorica

[50] https://en.wikipedia.org/wiki/%C5%A0piro_Mugo%C5%A1a_Airport

[51] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[52] https://montenegroairports.com/aerodrom-podgorica/o-aerodromu/istorija-aerodroma-podgorica/

[53] https://www.vijesti.me/vijesti/2617/vojni-aerodrom-u-golubovcima-zvace-se-knjaz-danilo

[54] Procitajte vise na: https://www.vecernji.ba/vijesti/tajna-podzemna-baza-jna-danas-je-javna-destinacija-za-turisticko-dzeparenje-1180328 - www.vecernji.ba

[55] https://www.mycity-military.com/Vojske-sveta-baze-i-objekti/Podzemna-gradnja-Podzemni-objekti_8.html

[56] Lásd: Oktatás és képzés fejezet.

[57] Repülőgép park 1991-ben:G-4 Super Galeb forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[58]Repülőgép park 1991-ben:  J-21 Jastreb, J-22 Orao forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[59] https:// jna-sfrj. forumbo. net/ t119- aerodrom- golubovci- titograd-podgorica, https:// www. dw. com/ hr/ crna- gora-opre%C4%8Dna-mi%C5%A1ljenja-o-nato-ovom-bombardiranju/a-48076367, Bojan Dimitrijevic Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[60] https://www.wam-ing.ch/en/home/mne-niksic-lkapino-poljer-project-documentation-834.html

[61] https://core.ac.uk/download/pdf/158843626.pdf

[62] https://montenegroairports.com/aerodrom-tivat/o-aerodromu/istorija-aerodroma-tivat/

[63] A 3. repülős regionális parancsnokság „Vazduhoplovna Oblasna Komanda” (VOK)  átszerveződése során 1948-ban megalakult belőle a 27. „Vazduhoplovnov Tehnicke Divizija” (VTD) divízió. Ezen divízió azonban még 1948-ban át is keresztelik 43. „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande (VTK), parancsnoksággá. A főparancsnokság a „Mostar” légi bázison működött, mely alá tartozott „Mostar, Titograd (Podgorica), Banja Luka, Rajlovac” repterek.A 43. „Vazduhoplovnov Tehnicke Komande” (VTK) parancsnokságot 1953-bant alárendelik a Központi Repülős Iskolának (LSC).  Bojan Dimitrijevic: Organizacija Jugoslovenske narodne armije u Hrvatskoj 1945-1965. godine.  

[64] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet.

[65] https://en.wikipedia.org/wiki/Berane

[66]Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[67] https://en.wikipedia.org/wiki/Skopje_International_Airport

[68] http://aeroclub.mk/mk/aerodrom

[69] https://www.domla-publishing.rs/dela/dr-milivoje-dosenovic-vojnikov-spomenar-sonetni-venac-elektronsko-izdanje-iz-2013_86.html

[70] http://wikipedia.org/wiki/Категорија:Аеродроми_во_Македонија

[71] https://tangosix.rs/vojna-avijacija/

[72] https:// www. juznevesti. com/ Sport/ Aero- klub-u- Leskovcu-od-vojnog-aerodroma-do-cekanja-dozvole-za-poletanje.sr.html, https://jugpress.com/na-danasnji-dan-6-aprila-1941/, https://kumanovonews.mk/srbi-na-granici/adzitepe-krije-tajnu-drugog-svetskog-rata-zrtvovali-zivote-u-odbrani-neba-iznad-kumanova

[73] https://www.telegraf.rs/vesti/jugosfera/3067722-na-ovom-aerodromu-je-pre-20-godina-odredjena-sudbina-kosova-i-metohije-tu-je-potpisan-kumanovski-sporazum-a-danas-je-zapusten-i-neobelezen-foto

[74] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[75] https://www.balkanplus.net/slatina-podzemni-vojni-aerodrom-na-kosovu-koji-je-bio-najveca-tajna-sfrj/

[76] https: // www. mycity- military. com/ Ostalo- 3/ Enigma- JNA- Podzemni- Aerodrom- Slatina_3. html, https: //sr. wikipedia. org/ wiki, https:// www. info- ks. net/ vijesti/ kosovo/ 63989/ slatina- tajni- vojni- aerodrom- na-kosovu-fotovideo

[77] Koszovó, „Pristina-Slatina” reptér és kiszolgáló „Slatina” földalatti bunker-hangár a „Goles” hegyben. https://www.warhistoryonline.com/guest-bloggers/underground-airbase-slatina.html, Procitajte vise na: https://www.vecernji.ba/vijesti/tajna-podzemna-baza-jna-danas-je-javna-destinacija-za-turisticko-dzeparenje-1180328 - www.vecernji.ba, https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Enigma-JNA-Podzemni-Aerodrom-Slatina_13.html, https:// www. amazon. de/ Objekat- Morava- Flugzeugkaverne-Pri%C5%A1tina -Slatina- Kosovo/dp/3738605886

[78] https:/ /sr. wikipedia. org/

[79] Repülőgép park 1991-ben:MiG-21bis forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[80] Repülőgép park 1991-ben: MiG-21M, MiG-21MF forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[81] https://www.wikiwand.com/cs/Leti%C5%A1t%C4%9B_Slatina_(Kosovo)

[82] https://jna-sfrj.forumbo.net/t128p250-aerodrom-slatina-pristina

[83] https: //en. wikipedia. org/ wiki/ Batlava- Donja_Penduha_Airfield, https: // caa. rks- gov. net/ wp-content/ uploads/ 2015/ 11/Airfields-in-the-Republic-of-Kosovo1.pdf, https://caa.rks-gov.net/aerodromes/?lang=en

[84]https://web.archive.org/web/20140101022700/http://www.aeronautica.difesa.it/News/Pagine/Passaggiodiresponsabilit%C3%A0Autorit%C3%A0kosovareaeroportoAMIKO_191213.aspx

[85] https://en.wikipedia.org/wiki/Gjakova_Airport, https://caa.rks-gov.net/aerodromes/?lang=en

[86] https: // jna- sfrj .forumbo. net/f13- rz- i- pzo- rv- i- pvo, https: // www. nato. int/ kfor/ chronicle/ 2002/ chronicle_ 13/ 03.htm

[87]Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[88] LÁSD: Légvédelem és légi megfigyelés fejezet/ A 450. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO). https://www.domla-publishing.rs/dela/dr-milivoje-dosenovic-vojnikov-spomenar-sonetni-venac-elektronsko-izdanje-iz-2013_86.html

[89] https://en.wikipedia.org/wiki/Yakovlev_Yak-3

[90] https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt

[91] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9384_Thunderjet

[92] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.” 

[93] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana. https:// otpisani. niceboard. com/ t1429- monografija- 83- lovako- avijacijskog- puka

[94] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[95] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

[96] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 172. vadászbombázó repülő ezred (LBAP).

[97] A 242. LBAE. 1961-ben alakult meg a 198. LBAP ezredben, a „Skopski Petrovec” (Skopje) légi bázison, ellátva 1971-ig amerikai „F-84G”. 1966-ban feloszlatták és a technikai parkját, valamint állományát a 241. LBAE-ba integrálták be.

[98] 1961-ben beton leszállópályát kapott a montenegrói „Titograd” (Podgorica) reptere, mely 1928-tól funkcionált „Vrela Ribnici-Cemovsko polje”  területén. Mind ezek mellett azonban 1961-től megkezdődött „Titograd” várostól délre egy új polgári és katonai reptér kialakítása, mely 1977-ben nyitott meg és „Golubovci” megnevezést kapta, tekintettel, hogy ezen település közelében épült meg . Természetesen ezen reptérhez is megépült egy földalatti bunker-hangár, a „Sicanik” , a „Sipcanik” hegyben, mely a reptértől egy jó öt kilométerre árválkodott a „Tuzi” településnél.  

[99] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9386_Sabre

[100] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

[101]  Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[102] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[103] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 94. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP).

[104] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 198. vadászbombázó ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP).

[105] LÁSD: Légvédelem és légtérmegfigyelés.

[106] LÁSD: Légvédelem és légtérmegfigyelés.

[107] LÁSD: , Légvédelem és légtérmegfigyelés.

[108] https://en.wikipedia.org/wiki/83rd_Fighter_Aviation_Regiment

[109] https://hu.wikipedia.org/wiki/MiG%E2%80%9321

[110] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[111] https://www.011info.com/upoznaj-beograd/dom-vazduhoplovstva-u-zemunu--mesto-gde-je-ikar-zakovan

[112] https: // sr. wikipedia. org

[113] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[114]1949. júliusában a Zemun bázison állomásozó 119. TRAP ezred erőiből felajánlott technikai támogatásrévén  alakult meg a 57. összekötő század. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana. 

[115] 1949. júliusban a Jugoszláv Légierő (JRV) központi parancsnoksága alá közvetlen tartozó „Banja Luka” kiképző repülő századából alakult meg a 269. támogató repülő ezred „Dopunski Avio Puk” (DOPAP).  1949. végéig a század szinten funkcionált, majd csak 1950-től, miután a 32. divízió alá került, fejlesztették fel ezred szintű repülős egységgé. Az ezred „Pleso” légi bázison állomásozott. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[116] A légi szállító ezred jelölése esetébe a jugoszláv szakirodalom használja a „Transportni Avijacijski Puk” (TRAP) megnevezést, de használja a „Vazduhoplovni Transportni Puk” (VTRP) megjelölést is.

[117] https://hr.wikipedia.org/wiki/Jat_Airways

[118] 1958-ban alakult meg  Jugoszláv Polgári Légitársaság (JAT) különleges „SIV” repülő százada, melynek feladata volt a katonai vezérkar, és „Titó” marsall légi szállítása, a század amerikai „DC-6B” gépével. 1959-ben a századot bevonták a 119. ezredbe. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[119] https://hr.wikipedia.org/wiki/Savezno_izvr%C5%A1no_vije%C4%87e

[120] https://avioradar.hr/index.php/hr/hrvatska/524-bivsi-titov-douglas-dc-6b-u-dubrovniku

[121] https://hu.wikipedia.org/wiki/DC%E2%80%936

[122] http: // www. repulomuzeum. hu/ Leltar/ Leltarfotok/ Li-2. htm, https: // www. youtube. com/ watch?v = P4WBT ny L0dQ

[123] https://en.wikipedia.org/wiki/Douglas_C-47_Skytrain

[124] https://en.wikipedia.org/wiki/Westland_WS-51_Dragonfly

[125] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 138. légi szállító repülő ezred (TRAP).

[126] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 138. légi szállító repülő ezred (TRAP).

[127] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 81. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Avijacijski Puk” LBAP/ A 81. támogató repülő ezred „Puk Pomocne Avijacije” (PPA).

[128] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 107. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP)

[129] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

[130] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 138. légi szállító repülő dandár (TRABR)

[131] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 111. vadászbombázó repülő ezred (LBAP).

[132] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 138. légi szállító ezred (TRAP)

[133] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/Az 525. kiképző és oktató század (TAE).

[134] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 107. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP),

[135] LÁSD: RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 701. repülő dandár (ABR).

[136] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 97. bombázó repülő ezred (BAP).

[137] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 138. légi szállító repülő dandár TRABR)

[138] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, / A 119. légi szállító repülő ezred TRAP/ 676. számú légi szállító század „Transportna Avijacijska Eskadrila” (TRAE). 

[139] 1961-1966. közt „Li-3” repülőkkel, 1966-1976. közt „C-47” repülőkkel, 1976-1992. közt „AN-26” és „AN-2” repülőkkel látták el a századot. 1991. évben a század „Batajnica” bázisra irányították és besorolták a 138. légi szállító brigád „Transportni Avijacijski Brigad” TRABR. (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 138. légi szállító repülő dandár „TRABR). Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.” 

[140] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, / A  111. vadászrepülő ezre/ A 111. támogató repülő ezred (PPA).

[141] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, / A 119. légi szállító repülő ezred TRAP/ 890. összekötő repülő század „Avijacijske Eskadrile za Vezu” (AEV).  

[142] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/Az 525. kiképző és oktató század TAE).

[143] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, / A 119. légi szállító repülő ezred TRAP/783. számú helikopter századdá „Helikopterska Eskadrila” (HELE/HE)

[144] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 107. vadászbombázó repülő ezred „Lovacki Bombarderski Avijacijski Puk” (LBAP),

[145] LÁSD: VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ Az 525. kiképző és oktató század (TAE).

[146] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[147] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

[148] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

[149] https://en.wikipedia.org/wiki/Douglas_C-47_Skytrain

[150] https://hu.wikipedia.org/wiki/An%E2%80%9326

[151] https://hu.wikipedia.org/wiki/An%E2%80%932

[152] https://military.wikia.org/wiki/A%C3%A9rospatiale_Gazelle

[153] https://military.wikia.org/wiki/A%C3%A9rospatiale_Gazelle

[154] https://en.wikipedia.org/wiki/Yakovlev_Yak-3

[155] https://hu.wikipedia.org/wiki/P%E2%80%9347_Thunderbolt

[156] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9384_Thunderjet

[157] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[158] LÁSD: RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 83. vadászrepülő repülő ezred „Lovacka Avijacijski Puk” (LAP).

[159] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[160] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 88. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP).

[161]  LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/A 88. vadászbombázó repülő ezred „Lovacko Bombarderski Puk” (LBAP)./236.LBAE

[162] LÁSD: Oktatás és képzés.

[163] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 94. vadászrepülő ezred (LBAP).

[164] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[165] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 94. vadászrepülő ezred (LBAP).

[166] LÁSD: RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 83. repülő dandár (ABR).

[167] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[168] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP).  

[169] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[170] A tuzlai 351. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). 1961-ben alakult meg a 351.felderítő repülő század (IAE) a 103. felderítő repülő ezred „Izvidacki Avijacijski Puk” (IAP) alá rendelve, ellátva amerikai szubszónikus „T-33A Shooting Star/Lockheed” kiképző repülőkkel, a tuzlai reptéren. 1966-ban az egész századot beintegrálták a 350. IAE-be. Fontos megemlíteni, hogy 1973. augusztusban a 82. repülő dandárba ABR (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 109. vadászbombázó repülő ezred LBAP) megalakult 351. felderítő repülő század (IAE), „Cerklje” bázison. Az század rendelkezett J-21 felderítő jugoszláv repülőkkel 1973-1985. közt, majd 1985-1991. közt J-22 Orao jugoszláv felderítő repülőkkel. 1978-1982. periódusban a századot kivonták a 82. dandárból és a 5. légi (repülős) hadtest (VaK) parancsnoki törzsének önálló századaként funkcionált. 1991-ben bevonták a 117. repülő dandár 352. IAE századába és „Bihac” légibázisra irányították át. 1991. feloszlatták.   Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[171] LÁSD: RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 701. repülő dandár (ABR).

[172] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/  A 3. repülős (légi) hadtesti parancsnokság./A könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA)./ 461. ELABA.

[173] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/Az 525. kiképző és oktató század (TAE).

[174]LÁSD: A 3. repülős (légi) hadtesti parancsnokság./ Az összekötő század „Eskadrila za Vezu”/ 891. AEV.

[175] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 107. repülő dandár ABR)

[176] Meg kell említeni, hogy 1980. júniusában a „Skolpski Petrovec” bázison a 98. (korábban 198. ezred) dandáron belül megalakították a 891. helikopteres osztályt (HO), ellátva „SA-341 Gazela” helikopterekkel. 1985. márciusban az osztályból felderítő helikopter összekötő századot (HEIV) hoztak létre. 1988-tól „Nis” és „Golubovci” bázison állomásozott a század, mely 1992-ben megszűnt.

[177] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana 

[178] LÁSD:  VK 1959-1964. fejezet/A 7. repülős (légi) hadtesti parancsnokság./A könnyű harcoló repülő század „Vazduhoplovna Eskadrila Laka Borbena Aviacija” (VELABA). 

[179] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 103. felderítő repülő ezred (IAP).

[180] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 109. vadászbombázó ezred (LBAP).

[181] LÁSD: Oktatás és képzés.

[182] LÁSD: RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 701. repülő dandár (ABR).

[183] (LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 97. bombázó repülő ezred „Bombarderski Avijacijski Puk” (BAP).

[184]. Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana    

[185] LÁSD: VKOS 1950-1959. fejezet, VK 1959-1964. fejezet, VaK 1964-1986. fejezet, RV i PVO 1986-1992. fejezet/ A 184. felderítő repülő ezred (IAP). 

[186] https://en.wikipedia.org/wiki/Ikarus_Kurir

[187] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_522

[188] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[189] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%E2%80%9386_Sabre

[190] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_J-21_Jastreb

[191] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_G-2_Galeb

[192] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_J-20_Kraguj

[193] https://hu.wikipedia.org/wiki/J%E2%80%9322_Orao

[194] https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_G-4_Super_Galeb

[195] A 68. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító zászlóalj „bataljun VOJIN” (bVOJIN) 1967. februárban alakult meg a macedóniai „Kumanovo” bázison az 1. pVOJIN ezred alá helyezve. 1968. júliustól a zászlóaljból és az 1. pVOJIN egy századából létrehozták a 3. pVOJIN ezredet.  https:// en. wikipedia. org/ wiki/ 3rd_Air_ Reconnaissance_ Regiment, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana,

[196]https:// sr. wikipedia. org, Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana,

[197] 1977. októberében az 1. pVOJIN alá irányították 1986-ig. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna

[198] 1971. szeptemberben az 1. pVOJIN alá rendelve 1986-ig.

[199] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana,

[200] https:/ /www. mycity- military. com/ PVO- i- sistemi- VOJ/ Radari- u-S FRJ- SRJ_62. html, http: // www. mod. gov. rs/ eng/ 15021/ ministar- vulin- novi- radarski- sistem- velikog- dometa- na- zlatiboru- do- kraja- godine-15021, https: // hu. m. wikipedia. org/ wiki/ F%C 3%A 1jl: Pan% C4%8 Di%C 4% 87ev_vrh. jpg, https: // commons. wikimedia. org/ wiki/File:Boskija.jpg

[201] https: // bs. wikipedia. org/ wiki/ S-125_Neva/ Pe%C 4 %8 Dora, https: // hu. wikipedia. org/ wiki/ SZ% E2% 80 % 9 3125_Nyeva % E2%80%93M, Dimitrijevic - Draganic: 250. RAKETNA BRIGADA PVO. Beograd

[202] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana,

Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag végén tüntettem fel. 

SZERKESZTETTE:"Szatmári"

A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/

 

vagy email-en. program5000@gmail.com 

 

A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni  a szerzőt és a forrás linkünket !!!

 

A TÉMÁT A 9. RÉSSZEL

FOLYTATJUK.