HORVÁTORSZÁG HÁBORÚJA 1990-1996. 2. RÉSZ/2. (JNA Horvátország és Szlovénia)



 


TARTALOM:

          JNA    HORVÁTORSZÁG ÉS SZLOVÉNIA

1. AZ SSNO ERŐI HORVÁTORSZÁGBAN.

2. AZ 1. VO (BEOGRAD) ERŐI HORVÁTORSZÁGBAN.

2.1. Az 1. VO erői, az 5. hadtest.


2.2. Az 1. VO erői, a 17. hadtest.


3. AZ 5. VO (ZAGREB) ERŐI HORVÁTORSZÁGBAN ÉS SZLOVÉNIÁBAN.

3.1. Közvetlen a 5. katonai körzetparancsnokság alá tartozó erők.

3.2. Az 5. VO szlovéniai erői, a 14. hadtest.

3.3.Az 5. VO szlovéniai erői, a 31. hadtest.

3.4. Az 5. VO horvátországi erői, a 10. hadtest.

3.5.Az 5. VO horvátországi erői, a 13. hadtest.

3.6. Az 5. VO horvátországi erői, a 32. hadtest.

4. JUGOSZLÁV LÉGIERŐ ÉS LÉGVÉDELEM HORVÁTORSZÁGBAN ÉS SZLOVÉNIÁBAN.

4.1. A légierő és légvédelmi főparancsnokság (KM RV i PVO) alá tartozó erők.

4.2. Az 1. Ko RV i PVO

4.2.1. Az 1. Ko RV i PVO-1. VOJIN

 4.3. A 3. Ko RV i PVO

4.3.1. A 3. Ko RV i PVO-3. VOJIN

 4.4. Az 5. Ko RV i PVO

4.4.1. Az 5. Ko RV i PVO-5. VOJIN

4.4.2. Az 5. Ko RV i PVO rakétás légvédelmi erők.

 4.5. Légi bázisok, katonai célú repterek.

4.5.1. Légi bázisok Horvátország és Szlovénia tekintetében.

4.6. Haditengerészeti légiegysége az Adria tenger védelmében.

4.7. A Jugoszláv Légierő és Légvédelem (RV i PVO) tekintetében Horvátországban állomásozó erők.

 4.8. 1991-1992. háborús időszak.

5. A JUGOSZLÁV HADITENGERÉSZET HORVÁTORSZÁGBAN ÉS SZLOVÉNIÁBAN.

   5.1  Szektorok a haditengerészetnél.

5.1.1 Az 5. VPS-Pula.

5.1.2. A 8.VPS-Sibenik.

5.1.3.A 9. VPS- Boka Kotor.

 5.2. Haditengerészeti légierő 1968-1991.

5.3. Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica”

5.4. Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB”

5.5 Deszantolási szektorok.

5.5.1.„Istarski” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO).

5.5.2. „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO).

5.5.3. „Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO).

5.5.4. „Crnagorska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO).

6. ZADAR A JUGOSZLÁV HADSEREG „BÁZISA”.  

7. HADITENGERÉSZET 9. HADTEST. 

8. FOLYAMI FLOTTILLA.


JNA

HORVÁTORSZÁG ÉS SZLOVÉNIA

 

Szlovénia és Horvátország, mint Jugoszlávia akkori tagállamai területén a Jugoszláv Néphadsereg 1989-től jelentős erőket állomásoztatott. Ebben szerepet játszott a „Jedinstvo” terv[1] végrehajtása, mely a haderő szerkezeti és egyben hadiállapotra történő felfejlesztését rendelte el.



[1] LÁSD: A HÁBORÚ I.ETAPJÁNAK 1.PERIÓDUSA, 1990. május- 1991. március, POLITIKAI ERŐPRÓBA, fejezet.






A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ütőképes szárazföldi erejének törzsét a dandár (brigád) szintű gépesített alakulatok képezték. Ezek közt könnyű, gépesített-szállító, gépesített-lövész, páncélos, harckocsizó, vegyes páncélos és vegyes tüzér erő nemek sorakoztak fel.

A JNA könnyű dandárját (laka brigada „lbr”) egy műszaki szakasz, egy légvédelmi szakasz, egy páncélosok elleni szakasz, és könnyű rakétás üteg, egy aknavetős üteg és három gyalogos zászlóalj alkotta, valamint irányító törzs, mely alá közvetlen tartozott egy felderítő szakasz, szakaszparancsnokság és parancsnokság. Fegyverzet tekintetében alapként kézigránát, M-80 „Zolja” 64. mm. és M-79 „Osa” 90. mm. vállról indítható rakétavető, 60., 82., 120.mm-es aknavető, páncélosok elleni lanszer rakéta (POLK)  9K11 „Maljutka” (NATO AT-3 Sagger) vezérelhető rakéta, „LRL 128.mm. M-71” diverziós kézi rakétavető, „PZO top 1x20. mm.” légvédelmi ágyú, 9K32M „Strela-2M” (NATO SA-7B) rakéta tartozott a dandárhoz. 

A JNA gépesített (mechanizált) dandárját (mehanizirana brigada „mbr”) egy hátországi támogató zászlóalj, egy műszaki zászlóalj, egy könnyű rakétás-tüzér légvédelmi divízió, egy vegyes páncélosok elleni tüzér divízió, egy vegyes tüzér divízió, két harckocsizó zászlóalj, két gépesített zászlóalj alkotta, valamint irányító törzs, mely alá közvetlen tartozott, parancsnokság, katonai rendészet, vegyi-biológiai és nukleáris támadás elleni szakasz és két kiszolgáló szakasz.  Fegyverzet tekintetében alapként, tankok, páncélozott harci járművek „transzporter”, „haubica” ágyuk, páncélosok elleni ágyuk, „POLK 9K11 1B „Maljutka” vezérelhető rakéta, „PZTOP 3x20. mm.” BOV-1 páncélozott katonai járműre szerelt légvédelmi ágyú és „Strela-2M” rakéta tartozott a dandárhoz. 

A JNA rendelkezett, közvetlen a védelmi minisztérium alá tartozó mechanizált gárdista divízióval. Ezen divíziót (1. mechanizált gárdista divízió „gardijska mehanirizana brigada” gmbr) három gárdista mechanizált dandár, avagy brigád alkotta.

Az 1. dandár az 1. katonai körzet (VO) 1. vegyes diverziós belgrádi (Beograd) parancsnokság alá volt rendelve, mint „B” besorolású harcoló erő.

A 2. dandár szintén az 1. katonai körzet (VO) alá tartozott, de az 1. vegyes diverziós valjevói (Valjevo) parancsnokság alá volt rendelve, mint „B” besorolású harcoló erő.

A 3. dandár szintén az 1. katonai körzet (VO) alá tartozott, de az 1. vegyes diverziós pozsareváci (Pozarevac) parancsnokság alá volt rendelve, mint „B” besorolású harcoló erő.

 

A JNA páncélos, gépesített egységei:

-pgmbr – mechanizált gárdista brigád

-mbr mechanizált brigád

-pmbr – gyalogos- mechanizált brigád

-okbr – harckocsizó (tankos) brigád

-mtbr – motorizált brigád

- pmtbr- gyalogos-motorizált brigád

 

A JNA harckocsizó dandárját (oklopna brigada „okbr”) egy hátországi támogató zászlóalj, egy műszaki zászlóalj, egy könnyű rakétás-tüzér légvédelmi divízió, egy vegyes páncélosok elleni tüzér divízió, egy vegyes tüzér divízió, három harckocsizó zászlóalj, egy mechanizált zászlóalj alkotta, valamint irányító törzs, mely alá közvetlen tartozott, parancsnokság, katonai rendészet, vegyi-biológiai és nukleáris támadás elleni szakasz és két kiszolgáló szakasz.  Fegyverzet tekintetében alapként, tankok, páncélozott harci járművek „transzporter”, „haubica” ágyuk, páncélosok elleni ágyuk, „POLK 9K11 1B „Maljutka” vezérelhető rakéta, „PZO TOP 3X20.mm.” BOV-1 páncélozott katonai járműre szerelt légvédelmi ágyú és „Strela-2M” rakéta tartozott a dandárhoz. 

 

A páncélos brigádok három harckocsizó és egy mechanizált zászlóaljból álltak. Összesen 104 tank és 61 páncélozott szállító és harci jármű (OT, BVP) . Az „A” besorolású páncélos zászlóalj békeidőben két harckocsizó század alkotta. Háborús helyzetben az „A” zászlóaljakat megerősítették egy tankos századdal. Egy század három harckocsizó szakaszból állt. A páncélos brigád az alábbiakból ált össze: parancsnok, parancsnoki kar, három páncélos zászlóalj, egy gépesített zászlóalj, vegyes tüzér divízió, vegyes tüzér-rakétás divízió PVO, műszaki zászlóalj, támogató-ellátó logisztikai zászlóalj, felderítő csapat, rádiós csapat, atom és vegyvédelmi ABHO szakasz, katonai rendész szakasz. Harci helyzetbe a páncélos brigád 3411 katona alkotta és tiszt irányította.

A motorizált lövész brigád formációt két harckocsizó és két motorizált zászlóalj alkotta. Összesen 83 tank és 82 OT/BVP. Későbbiekben a 83 tankból 63 marad. A brigád motorizált zászlóalja, motorizált és harckocsizó századból állt. Általában egy tankos század és két motorizált század alkotta. Három motorizált század tartalékot képezett "R" besorolású brigádokban. A teljes motorizált brigád az alábbiakból állt: parancsnok, parancsnoki kar, két harckocsizó zászlóalj, két motorizált zászlóalj, vegyes tüzér divízió, vegyes tüzér-rakétás divízió PVO, vegyes tüzér divízió PO, műszaki zászlóalj, támogató-ellátó –logisztikai zászlóalj, felderítő csapat, rádiós csapat, atom és vegyvédelmi ABHO szakasz, katonai rendész szakasz. Harci helyzetbe a motorizált brigád 3838 katona alkotta és tiszt irányította. A motorizált erőket az alábbi haditechnikai park képezte[1]. Páncélozott harci járművek JNA: nyolcvanhárom darab T-55 tank, három PT-76 tank, nyolcvankét BVP páncélozott harci jármű, páncélozott gyalogság szállítására alkalmas harci jármű „M-80 és M-60”, három páncélozott felderítő harci jármű (BRDM), öt TZI-55 tank, négy hidász TNM-55 tank, hét parancsnoki BTR-50. Tüzérség: tizenkét önjáró löveg (haubica 122.mm. 2S1), hat nagy-hatótávolságú 128.mm-es rakétavető „Plamen” M-63, tizenkét 120.mm-es aknavető M-74, hat „MTLB” és „BTR-50” parancsnoki páncélozott harci jármű. Légvédelem: tizenkét önjáró légvédelmi 57.mm-es „ZIS-57” önjáró löveg, hat „lanszer” rendszerű önjáró „Strela 1M” légvédelmi rakéta, három parancsnoki jármű. Páncélosok elleni „tankvadász” erő: tizenkét önjáró 90.mm-es „M-36” löveg, hat páncélosok elleni „9k11 M-83” rakétával ellátott harci jármű.[2]

 

A JNA motorizált dandárját (motorizirana brigada „mtbr”) egy hátországi támogató zászlóalj, egy műszaki zászlóalj, egy könnyű rakétás-tüzér légvédelmi divízió, egy vegyes páncélosok elleni tüzér divízió, egy vegyes tüzér divízió, egy harckocsizó zászlóalj, három motorizált zászlóalj alkotta, valamint irányító törzs, mely alá közvetlen tartozott, parancsnokság, katonai rendészet, vegyi-biológiai és nukleáris támadás elleni szakasz és két kiszolgáló szakasz.  Fegyverzet tekintetében alapként, „Zolja” és „Osa” vállról indítható rakétavető, 82., 120.mm-es aknavető, „POLK 9K11 „Maljutka” vezérelhető rakéta, „BST” 82.mm-es "hátrasíklás nélküli" ágyú, „H-105-122. mm.” ágyú, „FAGOT” gyalogsági rakétavető, „PZO TOP 3x20.mm.” BOV-1 gumikerekes páncélozott katonai járműre szerelt légvédelmi ágyú és „Strela-2M” rakétával felszerelt „BOV-POLO-83” gumikerekes páncélozott katonai jármű, M-36 „SO 90.mm.” önjáró löveg páncélozott jármű, tankok és felderítő gumikerekes páncélozott katonai jármű „OIA BRDM” tartozott a dandárhoz. 

A JNA vegyes páncélosok elleni tüzér dandárját (mjesovita protuoklopna artiljerijska brigada „mpoabr”) egy hátországi támogató zászlóalj, egy műszaki csapat (század szintű), egy könnyű rakétás-tüzér légvédelmi divízió, egy gyalogos zászlóalj, egy ”Polo” mechanizált divízió, egy „T-12”  tüzér divízió, „SO” önjáró löveg divízió alkotta,  valamint irányító törzs, mely alá közvetlen tartozott, szakasz parancsnokság és parancsnokság. Fegyverzet tekintetében alapként „SO 90.mm.” önjáró lövegek, 100.mm-es T-12. ágyuk, „POLO 9-K11 „Maljutka” vezérelhető BOV gumikerekes páncélozott katonai járműre szerelt rakéta, „PZTOP 20/3” BOV-1 páncélozott katonai járműre szerelt légvédelmi ágyú és „Strela-2M” rakéta tartozott a dandárhoz.

 A JNA vegyes tüzér dandárját dandárját (mjesovita artiljerijska brigada „mabr”) egy  hátországi támogató zászlóalj, egy műszaki csapat (század szintű), egy könnyű rakétás-tüzér légvédelmi divízió, egy „haubica” divízió, egy H-130.mm-es ágyús divízió, egy "nagyhatótávolságú" rakétavetős (VBR) divízió alkotta, valamint irányító törzs, mely alá közvetlen tartozott, parancsnokság, üteg parancsnokság, üteg irányítás. Fegyverzet tekintetében alapként, "nagyhatótávolságú" csöves rakétavető VBR-Oganj és VBR- Orkan, 155.mm-es „haubica” ágyuk, 130.mm-es ágyuk, „PZTOP 3X20.mm.” BOV-1 páncélozott katonai járműre szerelt légvédelmi ágyú és „Strela-2M” rakéta tartozott a dandárhoz.



[2] http://www.srpskioklop.paluba.info/jna/u_ratu.htm  





A „Jedinstvo” terv három „munkafázisból”, végrehajtási ciklusból állt, mely az 1., ezt követő 2., és végül a 3. elnevezést kapta meg. A „Jedinstvo” első fázisa az 1980-as évek közepén kezdődött el, majd 1989. őszén végrehajtásra került a „Jedinstvo 2” terv, és 1990. február 26-április 4. közt végrehajtották és elfogadták a  „Jedinstvo 3” tervet.

A horvát titkosszolgálatok elemző dokumentuma szerint a "Jedinstvo" terv alkotórészei („Jedinstvo 2” és „Jedinstvo 3” verzió) a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) fegyveres erejének „Sutjeska 1” kódnevű haditervei voltak. A „Sutjeska 1” magába foglalta a „Sutjeska 2” és „Sutjeska 3” terveket.[1] . A "Sutjeska 2" azon feltételezésen alapult, hogy egy nyugat felől érkező „NATO” támadás esetén az SFRJ hadereje miként reagáljon. A „Sutjeska 3” terv pedig csak a horvát tagállam és a szlovén tagállam területét kontroláló JNA 5. katonai körzetre kiterjedő műveletet irányzott elő. Ez utóbbi terv adta az alapját a JNA hadműveleti mozgásának az 1990-1991. évre kialakult szlovén és horvát függetlenedési törekvésekkel együtt járó eseménysorozatok kezeléséhez.[2] 

Jugoszlávia akkori szlovén és horvát tagállamának belső, szárazföldi területén a JNA központi honvédelmi főparancsnokság (SSNO- védelmi minisztérium/honvédelmi minisztérium) alá rendelt erői melett a zágrábi központi parancsnoksággal rendelkező szárazföldi erők 5. hadtesti parancsnoksága állomásoztatta erőit.

 

1.     AZ SSNO ERŐI HORVÁTORSZÁGBAN.

 

Jugoszláv Szövetségi Nemzet Védelmi Titkárság „Honvédelmi Minisztérium avagy Védelmi Minisztérium” (SSNO-Savezni sekretarijat za narodnu obranu) Horvátországban az alábbi erőit állomásoztatta:

 

- az SSNO pancsevói (Pancevo) 608. számú műszaki ellátó bázis, zágrábi kihelyezett szakasza,

- haditechnikai műszaki- építészeti intézet "Petrova Gora" (Zagreb),

- haditechnikai műszaki- építészeti intézet „Solin” (Split),

- elektronikai tengerészeti üzem „MEZ” (Split) ,

- tengerészeti kísérleti központ „MOC” (Split) ,

- hajózási intézet (Zagreb),

- hidrográfiai intézet (Split),

- technikai kísérleti központ „TOC” (Prevlaka) poligon ,

- 243. gépjármű oktatási és kiképzési központ „ANC” (Pozega),

- 39. szolgálati kutya kiképző és oktatási központ „COOP” (Beli Manastir),

- repülős katonai akadémia „VVA” (Zemunik),

- legfelsőbb katonai haditengerészeti központ „CVVSRM- Marsal Tito” (Split),

- tüzérségi központi iskola „ASC” (Zadar),

- légvédelmi tüzér központi iskola „SC PVO” (Zadar),

- műszaki központi iskola "INZSC- narodni heroj Bogdan Orescanin" (Karlovac),

- haditechnikai központi iskola "CVTS-general armije Ivan Gosnjak" (Zagreb)

- katonai nyomda (Split),

- katonai kórház „VB” (Zagreb),

- katonai kórház „VB” (Pula),

- katona orvosi központ „VMC” (Split), 

- kollektív értékesítési központ „SPC” (Kastel Sucuraj),

- kollektív értékesítési központ „SPC” (Zagreb),

- katonai rekreációs létesítmény (Istra” (Pula),

- katonai rekreációs létesítmény „Dalmacija” (Split),

- katonai rekreációs létesítmény „Kupari” (Kupari),

- katonai rekreációs létesítmény „Crvena zvijezda” (Zagreb),

- haditengerészeti javító műhely, üzem „MTRZ- Velimir Skorpik” (Sibenik),

- légügyi (repülő) üzem „Zmaj” (Velika Gorica),

A folyami flottilla (Novi Sad) – folyami járőr hajók, „kétéltű” harci járművek, műszaki egység a Duna folyó határvizét ellenőrizve- közvetlen az SSNO alá tartozott a 3. katonai körzet területén lévő Ohrid tó határvízi ellenőrzése járőr hajókkal. A flottillához tartozott, de védelmi minisztérium irányítása alatt állta a 93. központi egység (speciálisok / búvár csoport).



[1] https://www.jutarnji.hr/globus/politika/povijesni-ekskluziv-tajni-plan-jedinstvo-vojni-udar-koji-je-trebao-slomiti-rh-kako-se-jna-10-godina-pripremala-za-sprecavanje-hrv-samostalnosti-6367628

[2] https://www.jutarnji.hr/globus/politika/povijesni-ekskluziv-tajni-plan-jedinstvo-vojni-udar-koji-je-trebao-slomiti-rh-kako-se-jna-10-godina-pripremala-za-sprecavanje-hrv-samostalnosti-6367628






                 2.   AZ 1. VO (BEOGRAD) ERŐI HORVÁTORSZÁGBAN.


Az 1. katonai körzet[1] (VO) magába foglalta a Belgrád[2] körüli védelmi zónát (KOG), valamint a szarajevói (Sarajevo) 4. hadtest, 5. bánya lukai hadtest (Banja Luka), tuzlai (Tuzla) 17. hadtest, uzsicei (Uzice) 37. hadtest, a kragujeváci (Kragujevac) 24. hadtest és a újvidéki (Novi Sad) 12. vajdasági (Vojvodina) hadtest műveleti területét. 

A katonai körzet határát képezte Románia és Jugoszlávia államhatára- Magyarország és Jugoszlávia államhatára egészen Soplje, Dráva folyó menti horvát településig. A katonai körzet további határa Szalatnok (Slatina)- Pozsega (Slavonski Pozega)- Újgradiszka (Nova Gradiska)- Száva folyó vonalon folytatódott. A Száva folyó mentén haladt tovább Jaszenovácig (Jasenovac), majd az Una folyó mentén Grmecs (Grmec) hegység északnyugati része, Bihács (Bihac)/ Ripacs (Ripac) Una folyó vonalán, "Kulen Vakuf- Martin Brod- Strmica" településig, innen déli irányba a továbbiakban az akkori Jugoszlávia részét képező boszniai és horvát tagállamok geográfiai határa mentén egészen Trebinye (Trebinje) hercegovinai városig. A további határvonal Biletya (Bileca) – Golija hegység- Maglity (Maglic) hegység Pljevlja város vonalon haladt tovább, elérve Novi Pazart[3]. Az 1. katonai körzet erőit képezte a 4. „szarajevói” hadtest, 5. „bánya lukai” hadtest, 12. „nóvi szádi” hadtest, 17. „tuzlai” hadtest, 24. „kragujeváci” hadtest, 37. „uzsicei” hadtest. Az 1. VO közvetlen irányítása alatt álltak a KOG, 4. motorizált és 22. gyalogos divízió, folyami flottilla, 1. gyalogos- mechanizált gárdista divízió.

2.1.            Az 1. VO erői, az 5. hadtest.

A 5. bánya lukai hadtest műveleti területe lényegében nagyobb részben a nyugat-boszniai régiót ölelte fel, de egy negyed része a zónának az akkori jugoszláv horvát tagköztársaság nyugat- szlavóniai régióját is magába foglalta.

Az 5. hadtest alá tartozott a boszniai tagköztársaság „Boszanszka Krajina” régiója, a boszniai tagköztársaság délnyugati régiója, a horvát tagköztársaság nyugat- szlavóniai régiója. A hadtest műveleti zónája nagyobb részben a boszniai tagköztársaságban terült el. A délnyugat-északnyugati határát a hadtestnek lényegében horvát-boszniai tagköztársasági határ képezte, melynek délnyugati műveleti határa a hercegovinai Poszusjétól (Posusje) a Grmecs (Grmec) hegységig húzódott (Una határfolyó belépett Boszniába). Ezen határvonalon az 5. hadtest a horvátországi Krajina területen lévő haditengerészeti körzet (VPO) 9. hadtest- Knin erőivel volt szomszédos, valamint a horvátországi Lika tájegység, Lapács (Lapacko) mező területén lévő 5. katonai körzet (VO) 13. rijekai hadtest erőivel egészen addig, amíg az Una határfolyó belép boszniai tagköztársaságba. Innen már az 5. hadtest északnyugati határa kezdődött el boszniai területen a „Grmec hegység-Bosanska Krupa-Bosanski Novi” vonalon (Una folyó mente) egészen addig, amíg az Una folyó ismét határfolyót képezett az akkori Jugoszlávia, horvát és boszniai tagköztársaságai közt. Innen az 5. hadtest északnyugati határát a horvát-boszniai tagköztársasági határ képezte egészen a horvát tagköztársasági Jaszenovácig (Jasenovac). Innen már horvát tagköztársasági területen húzódott a hadtest északnyugati Az északnyugati műveleti határán az 5. hadtest az 5. katonai körzet (VO) 10. zágrábi hadtest erőivel volt szomszédos.

Az 5. hadtest északnyugati határa a továbbiakban horvát tagköztársasági területen húzódott „Jasenovac- Slatina” vonalon, ahol az 5. VO 32. varazsdi (Varazdin) hadtest erőivel volt szomszédos.  Az 5. hadtest északi határát „Slatina-Miholjac” (magyar- jugoszláv határ) vonal képezte. A hadtest keleti határát képezte a boszniai tagköztársaság zónájában „Posusje-Zenica” vonal, ahol a 1.VO 4. szarajevói hadtest erőivel volt szomszédos, valamint a „Zenica--Bosanski Brod” vonal, ahol az 1.VO 17. tuzlai hadtest erőivel volt szomszédos. További keleti határt képezett a már horvát tagköztársasági területeken húzódó „Slavonski Brod- Miholjac” vonal, ahol szintén az 17. tuzlai hadtest erőivel volt szomszédos. A hadtest bázisai boszniai tagköztársaságban "Banja Luka[4], Derventa[5], Prijedor[6], Mrkonjic Grad[7], Nova Topola[8] " a horvát szocialista tagköztársaságban Szlavonszki Pozsega[9] városban voltak. A hadtest az 1. katonai körzet alá tartozott 1991. szeptemberig, majd miután a JNA megindította offenzíváját[10] Horvátország ellen, a strukturálisan átalakuló JNA új 2. katonai körzetéhez sorolták be.  A hadtest irányítását Nikola Uzelac altábornagy látta el[11]. Ezt követően pedig Vladimir Vukovic altábornagy és Momir Talic vezérőrnagy. A tiszti törzs tagjai voltak, Nikola Mladenic vezérőrnagy, Momir Talic vezérőrnagy, Bosko Kelecevic ezredes. A hadtest erőit képezte:

- hadtest alaperői:

-5. hadtest parancsnokság (Banja Luka)

-  katonai elhárítás (Banja Luka)

- 5. védelmi század (Banja Luka)

- 5. őrzászlóalj (Banja Luka)

-5 . katona rendész zászlóalj (Banja Luka)

- 5. zászlóalj irányítás (Banja Luka)

- 5. egészségügyi zászlóalj (Banja Luka)

- 5. szállító zászlóalj (Banja Luka)

-5 . tartalék támogató zászlóalj (Banja Luka)

- 5. atom- biológiai- vegyi/ kémiai támadás elleni század (Banja Luka)

- 5. felderítő század (Banja Luka)

-5 . rádió- felderítő szakasz (Banja Luka)

- pszichológiai- propaganda hadviselést végző szakasz (Banja Luka)

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Banja Luka)

- 329. harckocsizó brigád Bánya Luka (Banja Luka), M-84, T-72M tankok (Derventa szolgálat)

- 16. motorizált brigád,  (Banja Luka),

- 343. motorizált brigád,  (Prijedor)

- 10. „partizán” divízió, (Prijedor): 6. partizán brigád, (Prijedor), partizán brigád

- 13. „partizán „divízió,  (Pozega)

- 40.”partizán” divízió:, ( Slavonski Pozega): 4. partizán brigád   ( Nasice), 5. partizán brigád (Pozega)

- 5. vegyes tüzér ezred,  (Banja Luka),

- 5. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred,  (Banja Luka),

- 5. könnyű légvédelmi tüzér ezred,  (Banja Luka),

- 293. műszaki ezred, (Rovine- Nova Topola),  (Banja Luka),

- 188. hidász- műszaki zászlóalj,  (Banja Luka)

- 993. logisztikai bázis,   (Banja Luka- Krcmarice) bázis

Összességében 4500 katona.

 


2.2.            Az 1. VO erői, a 17. hadtest.

A 17. tuzlai hadtest műveleti területe lényegében nagyobb részben a nyugat-boszniai régiót ölelte fel, de kicsivel kevesebb, mint a fele a zónának az akkori jugoszláv horvát tagköztársaság kelet- szlavóniai régióját is magába foglalta. A hadtestparancsnokság székhelye Tuzla (Bosznia és Hercegovina-BiH) városban volt. A hadtest műveleti zónája nagyobb részben boszniai tagköztársaságban terült el. Déli határát képezte a boszniai zónában „Zenica- Vlasenica” vonal, ahol a 1.katonai körzet (VO), szarajevói 4. hadtest erőivel volt szomszédos. Keleti határát Jugoszlávia boszniai és szerbiai tagköztársaságai közt húzódó határ képezte, ahol a 1.VO, uzsicei 37. hadtest erőivel volt szomszédos a tuzlai hadtest. További keleti határt képezett a már horvátországi tagköztársaság területeken húzódó horvát- szerb tagköztársasági határ, itt a 1.VO, újvidéki 12.hadtest (Novi Sad) erőivel volt szomszédos. A 17. hadtest északi határát „Beli Manastir-Miholjac”, magyar- jugoszláv határ képezte. A hadtest keleti határát képezte a boszniai zónában „Zenica-Bosanski Brod” vonal, ahol a 1.VO, bánya lukai 5..hadtest erőivel volt szomszédos. További nyugati határát képezett a már horvátországi területeken húzódó „Slavonski Brod- Miholjac” vonal, ahol szintén az 5. hadtest erőivel volt szomszédos. Főbb laktanyák voltak a boszniai tagköztársaságban; „Tuzla[12], Brcko[13], Bijelina[14], Doboj[15]",  a horvát tagköztársaságban; „Osijek[16], Beli Manastir[17], Slavonski Brod[18], Dakovo[19], Nasice[20], Vinkovci[21], Vukovar[22], Derventa[23]” városban. A hadtest irányítását Szávó Jankovity (Savo Jankovic) vezérőrnagy látta el. A hadtest erőit képezte[24]:

- hadtest alaperői:

- 17. hadtest parancsnokság (Tuzla)

-  katonai elhárítás (Tuzla)

- 17. védelmi század (Tuzla)

- 17. őrzászlóalj (Tuzla)

- 17. katona rendész zászlóalj (Tuzla)

- 17. zászlóalj irányítás (Tuzla)

-17 . egészségügyi zászlóalj (Tuzla)

- 17. szállító zászlóalj (Tuzla)

- 17. tartalék támogató zászlóalj (Tuzla)

-17 . atom- biológiai- vegyi/ kémiai támadás elleni század (Tuzla)

- 17. felderítő század (Tuzla)

- 17. rádió- felderítő szakasz (Tuzla)

- pszichológiai- propaganda hadviselést végző szakasz (Tuzla)

- városvédelmi parancsnokság „KOG” 

- 12. gyalogos mechanizált brigád, (Osijek)

                        tank zászlóalj (Nasice), műszaki zászlóalj (Vukovar)

- 17. rádió-felderítő szakasz,  (Osijek)

- 92. motorizált brigád, Tuzla,

- 395. motorizált brigád, (Tuzla- Brcko)

- 327. motorizált brigád, (Derventa  Bosanski Brod 1991)

- 11. „partizán” divízió, (Doboj): két partizán brigád

- 38. ”partizán” divízió, (Bijelina- Brcko): két partizán brigád

- 12. vegyes tüzér ezred, (Vinkovci)

- 158. vegyes páncélosok elleni tüzér brigád,  (Dakovo)

- 454. vegyes tankelhárító tüzér ezred, (Derventa)

- 17. könnyű légvédelmi tüzér ezred, (Vinkovci)

- 497. műszaki ezred, (Tuzla)

- 670. hidász-műszaki zászlóalj,  (Slavonski Brod)

-51. határőr zászlóalj, (Beli Manastir)

- 904. logisztikai bázis, (Sevarlija-Potocani) "Doboj" járás[25]

3.     AZ 5. VO (ZAGREB) ERŐI HORVÁTORSZÁGBAN ÉS SZLOVÉNIÁBAN.

1988. évig a horvát tagköztársaság – kivéve kelet- szlavóniai régió-, a boszniai tagköztársaság nyugati bihácsi (Bihac) régiója 5. hadsereg (armija)[26] körzete alá tartozott. A szlovén tagköztársaság pedig 1988-ig a 9. hadsereg (armija)[27] körzet alá tartozott. „Jedinstvo” katonai reform révén az 5. és 9. körzet egyesült 1989-re és létrejött az 5. katonai körzet (VO)[28].

A JNA Zágráb (Zagreb) akkori horvát tagköztársaság székvárosában, a "Lenjinovo" téren[29] lévő JNA katonai épületében működtette a JNA erőinek 5. katonai körzet (VO) főparancsnokságát. A körzet további objektumai voltak a horvát fővárosban, adminisztrációs katonai épület „Dom JNA” a „Socijalisticke revolucije” utcában[30], a „Prilesje” utcai „Maksimir” park katonai sportpálya, a Borongáj (Borongaj) városrészben lévő „Narodni heroj Dusan Corkovic“ (Borongaj) laktanya,[31] „Vlaska” utcai és „Medvescak” városrészben lévő katonai kórházi létesítmény, Csrnómerecs (Crnomerec) városrészben a JNA katonai komplexuma működött, melynek fő laktanyája a „General armije Ivan Gosnjak” katonai műszaki iskolának adott helyet, további objektum volt a „Crnomerec" és "Ilica” utcák kereszteződésénél lévő „Kumrovac” laktanya[32] és a közelében, szintén az „Ilica” utcában lévő „Ivo Lola Ribar“, laktanya, mely a katonai iskolának adott helyet[33], a „Tresnjevka” városrészben, „Selska" és "Bastijanove" utcai „Selska” laktanya[34], „Filipovica” utcai[35] „Rudolf” laktanya és a „Talovceva” utcai katonai objektum[36], a „Ljubljanska" és "Zagrebacka” sugárutak kereszteződésében lévő „Precko” laktanya[37], a Száva folyó melletti „Jakusevec/Zaprude- Novi Zagreb” városrészben lévő „Marsala Tito” laktanya[38], a légierőt és légvédelmet kiszolgáló „Pleso” légibázis és hadianyag raktár, "Velika Kosnica" településnél lévő JNA raktár és kiszolgáló katonai bázis,  „Struga” olajtanker bázis-katonai objektum, „Kamenarski breg” "Vukomerec-Zagreb" katonai terület, „Lucko” légibázis és hadianyag raktár,”Hrvatski Leskovac” katonai hadianyag raktár bázis, „Sveta Klara” JNA katonai raktár objektum, „Zagreb-Velimira Skorpika" utca katonai hadianyag raktár és felszerelést javítóüzem, objektum, "Voltino_Zagreb" „Zagrebacka” utca JNA katonai raktár objektum, „Ilica" és "Skladisna" valamint "Stipenoviceva" utcák által behatárolt területen JNA katonai raktár objektuma[39], „Zagreb - Dragutina Mandla” utca (Mandlova) JNA jármű karbantartási objektum, „Zagreb- Maximirska és Fakultate” utca (állatkert mellett) JNA katonai barakk objektum. A JNA Zágrábban több katonai kiképző iskolát és központot, kutató intézményt tartott fent[40]; katonai műszaki középiskola (szárazföldi erők), „Ivo Lola Ribar” katonai középiskola, haditechnikai középiskola, szárazföldi erők haditechnikai akadémia, haditechnikai főiskola, szárazföldi erők tartalékos tiszti műszaki iskola[41]. További létesítmények voltak Zágráb külső körzeteiben és szomszédos településein, „Sesvete-Popovec” területén; "Sesvete" körzetében a JNA három katonai fegyverzeti raktár objektumot üzemeltetett. Az egyik a „Duboki Jarak" vagy horvátok ahogy hívták „Gliboki Jarek”[42] a másik a „Sopnica[43]” objektum a harmadik a "Sijavrh”[44] objektum[45]. Zágráb közeli Kerestinecen (Kerestinec) a JNA légvédelmi erőit állomásoztatta[46]. A „Medvednica” hegység „Sljeme” magaslatánál a JNA katonai hírközlési adótornyot működtetett.



[1] http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=21080.0

[2] Fontosabb, nagyobb katonai létesítmények voltak Belgrádban: Ostruzsnica (Ostruznica) erdő „Sektor-2” JNA katonai raktár objektuma, Obrenováci úti Száva folyó menti katonai raktár objektum, „Manastirska suma” fő hadianyag raktár bázis, Strazsevica 209.m. magaslati „Rakovica” rádió átjátszó állomás, Rupcsine (Rupcine) légierő kutatási központ és műszaki egyetem, mai nevén Sztepa Sztepanovity (Stepa Stepanovic)- régi elnevezése „Juli 4”. páncélos erők kaszárnyája Vozsdovác (Vozdovac- Beograd) városrész, kaszárnya "Vasa Carapic" (Dedinje) Banjica, Marsal Tito” kaszárnya, Zvezdara parkerdő „Zvezdara” laktanya, Marsal Tito laktanya (Topcider- Beograd), katonai raktár bázis „Topciderska Reka”, földalatti bunker „Karas” (Teodora Drajzera utcában Topciderski brdo), Zemun kaszárnya „Jakub Kuburovic” és Zemun Savska utcai légvédelmi főhadiszállás, „Cara Dusana” laktanya (Cara Dusana utca) lovasiskola "Aleksa Dundic", Precsise (Precise) városrész fő hadianyag raktár bázis, katonai repülőtér és ellátó légi bázis "Moma Stanojlovic"  Batajnica és Surcina, sport és rekreációs központ, kaszárnya Jakovo és pejino brdói bunker raktár Jakovo, „Zuce” kaszárnya „Major Dragutin Gavrilovic”, Jakovo „Narodni heroj Milan Teplic” 250 rakétás dandár bázis, Mladenovacban lévő „Pruzatovac” objektum, „Velika Mostanica” katonai komplexum Velika Mostanicában, lőtér Bubanj Potok, katonai tisztképző iskola, katonai egészségügyi akadémia és nemzetvédelmi egyetem „Banjica”, „Banjicka” erdő katonai akadémia, logisztikai katonai akadémia Zsarkovác (Zarkovac), Köztársaság park (Repulika park) adminisztrációs épület JNA Dom, Vracsar (Vracar) városrész „Bore Stankovica” utca légierő objektuma, „Zastava” film Kosutnjaka, vezérkari parancsnokság és a védelmi minisztérium épülete, „Jugopetrol” üzemanyag bunker- bázis Csukarica (Cukarica), további igazgatási objektumok és képzési, kulturális katonai objektumok, ellátó infrastrukturális objektumok. JNA objektumok összességében Belgrádban, huszonkét létesítmény.……., polgári repülőtér „Beograd”, forrás: http: // freebiking. org/ 2008/ 09/ med- vilama-i- alasima/2, http://mondo.rs/ a887373/Info/Drustvo/ NATO- bombardovanje-Beograda-1999.html,http:// www. beograd. rs/ cir/ upoznajte- beograd/ 1269- nato- agresija-1999/, http: // www. lib. utexas. edu/ maps/ serbia.html, https:// local-near. me/ search? keyword= kasarna+ Tito+ Marsal+ Military+Base, http://www.lib.utexas.edu/maps/topo/former_yugoslavia/

[3] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=21080.0

[4] kaszárnya „Kozara”, katonai bíróság (VIC) „Mali Logor”, kaszárnya Kozarevác (Kozarevac), Zsaluzsna (Zaluzna) „Krajiski borac” laktanya, Orbász (Orbas) folyó parti „Trapista-1 és 2.” kaszárnya, „Slatinska” úti „Prijecani” erdőben lévő Krcsmarina (Krcmarina) objektum, bánya lukai katonai kórház, bánya lukai katonai bíróság, Vrbanja lőtér, „Mladen Stojanovic” laktanya, „Mahovljani” repülőtér, Dobrnja településnél kiképzőbázis „poligon” Manjacsa (Manjaca) és kaszárnya „Mika Bosnic” , Rakovica Barama lőtér és rendőri kiképzőközpont, Bánya Luka 5. hadtesti főparancsnokság, adminisztrációs épület „JNA Dom”, Vrbas folyó partján Sarity (Saric) objektum, Bánya Luka páncélos erők kiképző oktatási intézménye. „Mahovljani” katonai légibázis, kaszárnya „ Sarica” Laktasi településnél.

[5] „Rabic” hadianyag raktár, laktanya „Derventske bare” Derventa (napjainkban „Zdravko Celar“ laktanya)

[6]  JNA kaszárnya „Zarko Zgonjanin” Prijedor, „Lisina“ adótorony  Prijedor

[7] laktanya „Petar Mrkonjic“ Mrkonjic Grad Mrkonjic Grad Kula-1 és Kula-2 hadianyag raktárak,

[8] Backa Topola. Rovine településen lévő JNA katonai bázis.

[9] „Nikola Demonja” laktanya, „Glavica” lőtér és bázis, http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2331p75-slavonska-pozega-1989

[10] 1991. szeptemberében a Horvátország elleni JNA műveletben az 5. hadtest alá rendelték a korábban 32. hadtest (Varazdin) alá tartozó 265. mechanizált brigád harcoló csoportját. A 32. hadtest komplett a horvát fegyveres erők birtokába került. Szlovéniából kivont JNA erők közül a 3. partizán divíziót rendelték az 5. hadtesthez. 1991. áprilistól 1991. májusig az 5. hadtestet a JNA megerősített az 51. pancsvói mechanizált brigád harckocsizó zászlóaljával, a 14. vajdasági partizán brigáddal, a csacsaki 46. partizán divízióval,  a vranjai 150. vegyes tüzér brigád nagyhatótávolságú rakétavetős divíziójával,  a boszniai tagköztársaság 2. és 5. területvédelmi (TO) partizán brigádjával, a boszanszkó dubicai (Bosansko Dubica) területvédelemmel, az uzsicei 122. könnyű gyalogos brigáddal, a piroti 4. motorizált brigád zászlóaljával, a bitolai 84. motorizált brigáddal, a koszovszka mitrovicai 125. motorizált brigád zászlóaljával, az ohridi 164. motorizált brigád 122. mm-es haubica divíziójával.  

[11] Uzelac 1991, januárig volt a hadtest főparancsnoka. Őt követte 1991. januártól 1992. márciusig Vladimir Vukovity, majd 1992. márciustól a JNA megszűnéséig 1992. májusig Momir Tality. forrás Wikipedia

[12] Tuzla. Kaszárnya „Husinska buna” Tuzla, hadianyag raktár bázis "Kozlovac" Tuzla, „Pasa bunar” lőtér, laktanya és repülőtér „Dubrave“ Gornja Dubrava-Tuzla (napjainkba Nesib Malkic laktanya), “Stara kasarna” Grabov Potok-Tuzla, közeli településeken további JNA katonai bázisok voltak: Zivinica “Ljubace” laktanya és hadianyag raktár, Par Selo JNA katonai objektuma,  

[13] „Brcanska” laktanya

[14] Bijeljina – „Fadil Jahic Spanac˝ laktanya (napjainkban „Vojvoda Stepa Stepanovic“ laktanya), hadianyag raktár „ Patkovaca”, „Lazarevica” kiképző bázis-lőtér Ugljevik.

[15] laktanya „Juli 4”  (később „Vojvoda Radomir Putnik“) Miljkovac-Doboj, Doboj (Milkovac), “Putnikovo brdo” lőtér, kaszárnya „Sevarlije-Potocani/Doboj”, hadianyag „maj 3.” raktár „Bare”, földalatti hangár objektum „Potocani”, katonai hangár „Usora”, Ozren hegység „Preslica” magaslat katonai bázis,

[16] A város „Marsal Tito” (Crveno) laktanya,  „Milan Stanovukovic” (Bijelo) laktanya, katonai reptér Eszék (Cepinska út) objektumaiban a 12. gyalogos mechanizált brigádja állomásozott és a rádió-felderítő szakasz. Továbbá a „Drava”objektumban a dunai flottilla állomásozott. Brijest területén pedig „C” lőtéri objektum működött, Cepin területén „Lug” hadianyag raktár objektum. Repülőtér Osijek mezőgazdasági repteret kontrolálta a hadsereg. A várban további egészségügyi katonai objektum és DOM JNa adminisztrációs parancsnoki épület. 

[17] A településen az 51. számú határőr zászlóalj állomásozott a városban lévő JNA laktanyában.

[18] Szlavónszki Bródban a JNA négy katonai objektumot tartott fent, ahol a hadtest 670. hidász-műszaki zászlóalját állomásoztatta. Az egyik volt a városban lévő laktanya épülete „Ivan Senjuk Uljak”, a második a „Bukovlja” településnél (150 méterre délre a templomtól) lévő gyalogsági fegyver raktár, a harmadik „Gromacnika” településnél ( 250 méterre északra a templomtól ) lévő szintén muníció raktár, a negyedik objektum pedig a rádió-relé állomás volt a Dilj hegység Degman 460 méteres csúcsánál.

[19] Dakovo városban volt a JNA helyi 158. vegyes tankelhárító tüzér brigádja, önjáró lövegekkel és ágyúkkal ,rakétákkal felszerelve- 54 db. PT ágyú 100mm és 48 db. önjáró PZO légvédelmi löveg ágyú. A fenti erők a  „kis” „Diljski partizanski odred (Frankopanska)” laktanyában és a „nagy”, „Dracice” elnevezésű laktanyában állomásozott. Továbbá a Gasnici településen lévő „Nabrde” objektumban  és „Gaj” objektum Dakovo külterületén.

[20] A nyugat-szlavóniai város laktanyájában az Eszék (Osijek) városban székelő a 1.VO 17. hadtest-Tuzla 12.gyalogos-gépesített brigád (Osijek) egy harckocsizó zászlóalja állomásozott és az 5. hadtest-Banja Luka 40.partizán divíziójának egy brigádja.

[21] A város „Duro Salas” laktanyájában a hadtest 17. könnyű légvédelmi tüzér ezred és 12. vegyes tüzér ezred erői állomásoztak. További katonai hadianyag raktárt tartott fenn a JNA „Vrapcana” területén.

[22] A JNA a vukovári „Petrova Gora” laktanyában állomásoztatta 12. gyalogos mechanizált brigádjának műszaki zászlóalját.

[23] Derventa kaszárnya (garnizon), napjainkban „Zdravko Celar” laktanya

[24] http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=21080.0m http://lpbr-prnjavor.info/analiza-popune-327-motorizovane-brigade/, http://lpbr-prnjavor.info/wp-content/uploads/2016/09/Mob_razvoj.pdf

[25] http://www.bosnjaci.net/prilog.php?pid=19422

[26] Az 5. hadsereg (armija)- körzete. Főparancsnokság: Zágráb (Zagreb). A hadsereg alá tartozott; Zágráb Városvédelmi Parancsnokság (KOG), 32. gépesített divízió (Varazdin) , 7. gyalogos divízió (Sisak), 6. partizán gyalogos divízió (Karlovac), három technikai bázis, három Intendáns” bázis, négy könnyű divízió, 13. operatív csoport „OG” (Rijeka), 140. motorizált brigád (Zagreb) , 31. páncélos brigád (Dugo Selo), 265. mehanizált brigád , 32. mehanizált brigád , vegyes páncélosok elleni tüzér ezred, vegyes tüzér ezred, közepes- hatótávolságú önjáró rakétás légvédelmi ezred, könnyű légvédelmi tüzér ezred, műszaki ezred, ezred irányítás, katonai rendész zászlóalj, elektronikai felderítő zászlóalj, atom- biológiai- vegyi/kémiai támadás elleni zászlóalj, két „intendáns” zászlóalj, gépjárművel zászlóalj, két határőr osztály, két hídász- műszaki zászlóalj, két kiképzési központ, egészségügyi osztag, gépjármű képzési központ és számos kisebb egységek és irodák. Ezen körzethez tartozott a légi és légvédelmi 5. hadtesti parancsnokság (Zagreb), mely erők két légitámaszponton (Zagreb/ Pleso, Udbina) állomásoztak. Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[27]A 9. hadsereg (armija)- körzete. Főparancsnokság: Ljubljana. A hadsereg alá tartoztak; 31. gyalogos divízió (Maribor), 14. gyalogos gépesített divízió (Postojna), 288. motorizált brigád. Ezen körzethez tartozott két légitámaszponton (Cerklje, Ljubljana/ Brnik) állomásoztak. Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA

[28] Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[29] Napjainkban „Park kralja Petra Kresimira IV”

[30] napjainkban „Kralj Zvonimirova” utca és „Marka Stancica” utca kereszteződésében (moziként is üzemelt)

[31] http://braniteljski.hr/blokada-i-predaja-zagrebackih-vojarni/

[32] napjainkban a Horvát Honvédelmi Minisztérium Katonai Egyeteme-Hrvatsko vojno uciliste „dr. Franjo Tudman”, http://braniteljski.hr/blokada-i-predaja-zagrebackih-vojarni/

[33] „Domobranska-Kuniscak-Vukovarska- Ilica utcák által határolt területen, napjainkban oktatási intézmény, http://braniteljski.hr/blokada-i-predaja-zagrebackih-vojarni/

[34] http://mapiranjetresnjevke.com/aktivnosti/kasarne-tresnjevke/

[35] napjainkban „trg dr Franjo Tudmana” 

[36] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t3004p15-kasarne-u-kojima-ste-boravili-u-toku-vojnog-roka-i-kasarne-koje-ste-posetili-kao-civil

[37] http://mapiranjetresnjevke.com/aktivnosti/kasarne-tresnjevke/

[38] http://zkahlina.ca/cro/?p=12509, SVA MORH – K-da 5. A: Organizacijska struktura SZV (od 14. 7. 1987.); SVA MORH – Komanda 5. VO, DT Br. 2-14 od 24. 1. 1991., Izvještaj o realizaciji zadataka iz plana “JEDINSTVO2 i 3”, u 1990. godini., Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije, http://braniteljski.hr/blokada-i-predaja-zagrebackih-vojarni/

[39] -napjainkban a zágrábi központi rendőrség főépülete és parancsnoksága.

[40] Kovacev, Matijascic, Petrovic: Nastavno-obrazovni resursi i kapaciteti JNA.

[41] Kovacev, Matijascic, Petrovic: Nastavno-obrazovni resursi i kapaciteti JNA.

[42] A Gliboki jarek objektum, a Varazdin felé vezető főút Sesvete és Popovec közti szakaszán helyezkedett el. Az objektumban a JNA a területvédelmi (TO) erők fegyverzetét tárolták :

Több mint 13 000 automata puskát, tüzérségi (ágyúkhoz, aknavetőkhöz) különböző kaliberű gránátot, lövedéket, 80. különböző szállító járművet, 900-1000 tonna robbanóanyagot, taposóaknát , élelmiszert (konzervet), kiegészítő hadiruházatot, rohamsisakokat, felszerelést

[43] A Sopnica katonai objektum a Sesvetska Sopnica településnél volt, melyet húsz fős katonai személyzet őrzött. Az objektumban a JNA műszaki katonai felszereléseket tárolt, a Zagreb/Borongaj „ Dusan Corkovic” laktanya 10.hadtest katonai erőinek felszerelését, kétéltű katonai járműveket, ponton hidakat, önjáró gépeket, deszant csónakokat..) .

[44] A Sijavrh JNA katonai objektum Popovec körzetében Sijavrh településnél volt. Harminc fős katonai személyzet őrizte. Az objektumban a Dugo Selo 10.hadtest JNA harckocsizóinak lőszer ellátmányát tárolták.

[45] http: // crnemambe. hr/ crne- mambe/ stalne- rubrike/ hrvatska- kroz- povijest/ zlatko/ 2695- oslobadanje- garnizona- jna- na- podrucju- opcine- dugo- selo- i- zauzimanje- vojnog- skladista- precec- 3- 15- crne- mambe-hrvatska- kroz-povijest

[46] 5.VO légvédelem „Zagreb” főparancsnoksága



JNA katonai objektumok Zágráb és környékén. (piros kör-JNA objektum)

forrás: http://s1153.photobucket.com/user/dom197711/library/RATNI%20ZEMLJOVIDI/RATNI%20ZEMLJOVIDI%20BIH




1990. év elején a JNA létszáma 275341 volt, melyből 45559 fő az 5. katonai körzet (VO) Zágráb (Zagreb) műveleti erőiben szolgált. Az 5. VO főparancsnoka 1989-től 1991. júliusig Konrad Kolsek vezérezredes volt, akit 1991. júliusában Zsivota Avramovity (Zivota Avramovic) vezérezredes váltott. Az 5. VO keleti műveleti határát képezte az akkori horvát tagköztársaság területén a nyugat- szlavóniai, Magyarország és Jugoszlávia államhatára (Szópia "Soplje", Dráva folyó menti horvát település)- Papuk hegység- Száva folyó, Jaszenovác (Jasenovac) vonala. Ezen határ választotta el az 5. VO-t az 1. VO-tól, mely utóbbi kontrolálta a horvát tagköztársaság kelet- szlavóniai, baranyai és nyugat- szerémségi régióját. Az 5. VO északi műveleti határa a Magyarország- Jugoszlávia (horvát és szlovén tagköztársaságok) geográfiai határán, valamint Ausztria és Jugoszlávia (szlovén tagköztársaság) geográfiai határa mentén húzódott. Szlovénia teljes egészében az 5. VO illetékességi területe alá tartozott. Az 5. VO nyugati határa a olasz- jugoszláv (szlovén tagköztársaság) határán húzódott az isztriai Koper (Koper) városig. A továbbiakban az 5. VO műveleti határa „Koper- Buje- Pazin- Ucka- Rijeka- Fuzine- Velebit hegység tengerparti oldala- Gracac- Kaldrma” vonalon húzódott elérve a horvát- boszniai tagköztársasági határt. Ezen vonalon az 5. VO az isztriai és kvarner öböli és Dalmáciát teljes egészében kontroláló Jugoszláv Haditengerészet műveleti területével volt szomszédos. Az 5. VO Jugoszlávia akkori boszniai tagköztársaságából kontrolálta a nyugat- boszniai Bihács, Csazin, Kladusa részeket, ahol az 5. VO-t az 1. VO-tól a horvát- boszniai tagköztársaság határa- Martin Brod- Kulen Vakuf- Ripacs (Ripac)- Boszanszka Krupa (Bosanska Krupa)- Boszanszki Nóvi (Bosanski Novi)- horvát- boszniai tagköztársaság Una határfolyó- Jaszenovác (Jasenovac) vonal választotta el[1]. Az 5. VO kontrolálta Nyugat-Szlavónia nyugati részét, Észak-Horvátországot (Medumurje, Podravina) tájegységén, Közép-Horvátországot, (Bánság-Pokuplje) tájegységén, Kordun, Lika régiót és Isztria félsziget belső szárazföldi hegyvidéki részét. Az 5. VO erőit alá tartoztak a szlovén tagállam 14. és 31. hadtestei, a horvát tagköztársaság varasdi 32. hadteste, a rijekai 13. hadteste, valamint a zágrábi 10. hadtest erői[2].

Az 5. VO, 35000 katonát, 711 tankot, 367 páncélozott szállító harci járművet, 869 ágyút, 64 VBR (nagy-hatótávolságú rakétavető) foglalt magába[3].

Az 5. katonai körzeten belül több városban működött kaszárnya, laktanya[4].

Bosznia és Hercegovina akkori jugoszláviai tagköztársaságban: Bihács (Bihac) városban[5].

Az akkori jugoszláviai horvát tagköztársaságban: „Rijeka és járása[6], Pula[7], Otocac[8], Licka Jasenica[9], Panos-Velebit[10], Karlobag[11], Ramljani[12], Perusic[13],  Bjelovar[14], Delnice[15], Dugo Selo[16] , Gospic[17], Jastrebarsko[18] , Samobor[19], Platak[20] Zapresic[21], Gorica és Velika Buna[22], Koprivnica[23],  Pozega[24],  Krizevci [25],  Karlovac[26] , Ogulin[27], Slunj[28], Sveti Rok[29], Petrinja[30], Sisak[31], Pleso[32], Varazdin[33], Virovitica[34], Cakovac[35], Daruvar[36], Grubisno Polje-Gakovo „Bilogora”[37], Garesnica[38], „Cerovac” Cerovo brdo, lőtér Strekovac hegy[39] településeken és területeken működött JNA objektum.

A JNA 5. VO több úgynevezett területvédelmi (TO)[40] hadianyag raktárt felügyelt „Licki Osijek” objektum, „Zagreb Jedinistvo” objektum, „Duga Resa” objektum, „Sisak” objektumok, „Zagreb MEGA” objektum, TO objektum „Zagreb”, TO objektum „Kutina”, TO objektum „Grubisno Polje”.

Az akkori jugoszláviai szlovéniai tagköztársaságban lévő laktanyák[41]: Ilirska Bistrica[42]. Ljubljana[43], Maribor[44], Vipava[45], Sentvid[46], Postojna[47], Novo Mesto[48], Bohinjska Bela[49], Ptuj[50], Ajdovscina[51], Radovljica[52], Cerklje[53], Celje[54], Dravograd[55], Skofja Loka[56], Tolmin[57], Velika Bloka[58], Slovenska Bistrica[59], Crnomelj[60], Murska Subota[61], Pivka[62], Brnik[63], Donji Logatec[64], Kozina[65] , Vrhnika[66], Sentilj[67], Ribnica[68], Kranj[69], Nova Gorica[70], Mladika in Moste[71].

Szlovéniában a JNA több mint 29. db. úgynevezett területvédelmi (TO) hadianyag raktárt és objektumot tartott fenn a helyi szlovén területvédelmi erők részére. Ezek közül a legnagyobbak voltak:  „Borovnica ( 824 tonna fegyver és muníció) ,Sentviska Gora (343 tonna fegyver és muníció), Vrazji kamen és Otovec (818 tonna fegyver és muníció), Zaloska Gorica (909 tonna fegyver és muníció), Zgornja Lozinica (1305 tonna fegyver és muníció), Kocevska Reka (fegyverzeti muníciós raktár), Puscavi-Mokronog (7.2 millió liter üzemanyag), Sentvid-Rojah, Grosuplje, Kodeljevo, Bezigrad [72].

Az 5. VO feladata volt kontrolálni az akkori Jugoszlávia északnyugati szárazföldi[73] régióját. A katonai körzet (VO) területén a Jugoszláv Honvédelmi Minisztérium (SSNO) több katonai iskolát, kiképzőbázist, egészségügyi objektumot és a légierejének (JRZ), légvédelmi erejének  5. hadtestét (5.K RZ i PZO) állomásoztatta főleg Zágrábban és Ljubljanában.

 

3.1.            Közvetlen a 5. katonai körzetparancsnokság alá tartozó erők.

- Zágráb 5. VO főparancsnokság (katonai központi könyvtár épülete)

- Zágráb városvédelmi körzet „KOG”  (Zagreb)”[74]

- 20. számú VO parancsnokság,  (Zagreb)

- katonai egészségügyi központ- katonai kórházak (VB) (Ljubljana-Zagreb)

- parancsnokság,  (Zagreb)

- katonai elhárítás,  (Zagreb)

- 140. információs központ (Obc),  (Zagreb) laktanya „Marsal Tito”

- 580. vegyes tüzér brigád, (Karlovac) laktanya "M. Caksiranin-Borlin, Petrova Gora- Zvijezda"

- 202. vegyes tüzér brigád,  (Slovenska Bistrica)[75]

- 288. vegyes páncélosok elleni tüzér brigád, (Virovitica)

- 471. vegyes páncélosok elleni tüzér brigád, (Karlovac) "laktanya S. Milasincic- Logoriste"

- 65. kiszolgáló és támogató motorizált ezred (zmtp), (Zagreb)

- 149. közepes hatótávolságú önjáró rakétás ezred-légvédelem PVO,  (Pleso)

- 513. műszaki brigád,  (Zagreb)

- 367. ezred irányítás (pv),  (Samobor)

- 315. elektronikai felderítő és megfigyelő központ (EIPED), (Velika Buna)

- 841. támogató ezred (dp), (Ogulin)

- 653. továbbképző központ.  (Otocac)

- katonai bíróság, Zágráb (Zagreb- Ljubljana)

- katonai fogda, börtön, Zágráb (Zagreb- Ljubljana)

- katonai ügyészség, Zágráb (Zagreb- Ljubljana)

- 185. katonai kiképző központ (gap) és lőtér,  (Slunj)

- páncélos és gépesített erők kiképző központja (Comj),  (Zagreb)

- gyalogsági lőtér, (Jamadol)

- kiképző bázis, (Bovec)

- hátországi támogató és ellátó bázisok:

- 639. támogató hátországi bázis,  (Zagreb)

- 944. támogató hátországi bázis,  (Karlovac) hadianyag raktár "Ticarnica, Ilovac, Gaza, Turanj, Bosanski magazin, Jamadol", lőtér "Jamadol", kaszárnya és hadianyag raktár "I. L. Ribar, M. Oreskovic, Robert Domani, Sveti Rok"

- 970. támogató hátországi bázis, (Rijeka)

- 528. támogató hátországi bázis, (Ljubljana)

- 977. támogató hátországi bázis, (Celje)

- 15. egészségügyi osztag,  (Zagreb)

- 374. gépkocsizó zászlóalj (atb), (Zagreb)

- katonai építési hatóság,  (Zagreb)

- 372. javító zászlóalj, (Bregana)

- 593. nukleáris- biológiai- vegyi/ kémiai támadás elleni ezred (ABHO),  (Crnomelj)

- 115. műszaki-utász továbbképző és kiképző központ (InNC) –  (Bihac)

- 243. gépjárművezetői továbbképző központ  (Slavonski Pozega)[76]

- honvédelmi minisztérium (SSNO) ISC kiképző központ-katonai iskola, (Gornje Mekusje).

 

A katonai körzet Daruvárban "Doljani" településnél működtette területvédelmi (TO) erők haditechnikai készleteinek tárolása céljából a „Polom“ (Daruvartól délre) és „Cerik” raktár-objektumokat. Grobosinc (Grubisno Polje) településen a JNA elsősorban területvédelmi (TO) erők haditechnikai készleteit tárolták "Gakovo" Biló- hegység (Bilogora) objektumban. Szalatnok (Slatina) település az 5. VO a 42. határőrizeti erőit állomásoztatta a "Slatina" laktanyában és ahhoz tartozó határvédelmi állomásokon, "Kapinci" (Zanos) és "Noskovci" (Bobovac). Gerzence (Garesnica) településnél a JNA területvédelmi (TO) erők haditechnikai készleteit tárolta a gerzencei bázison, illetve kommunikációs rádiós állomást üzemeltek a Monoszló-hegység (Moslovacka) „Humka-Podgaric” részen. Verbovecz (Vrbovec) városkában a JNA a „Bosna” lőterét üzemeltette[77]. 1990. év elején a JNA létszáma 275341 volt, melyből 45559 fő az 5. katonai körzet (VO) Zágráb (Zagreb) műveleti erőiben szolgált. Ez a létszám az év végére elérte a 60000 főt. A JNA a „harci készenléti” az az „hadiállapoti” létszámát fel tudta mozgósítás révén az 1 058378 főre duzzasztani. A mozgósítás során a hadköteles személyek besorolása – egészen 45 éves korig- révén több, mint 142058 fő kerülhetett a haderőhöz szerbiai, montenegrói (Crna Gora) és a boszniai tagköztársaság területéről. 1991. év  második felében a horvát tagköztársaság (Horvátország) területén 112443 katona csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz, ebből 96625 fő a JNA-ból, 15818 fő a területvédelemből (TO)[78].

 

3.2.            Az 5. VO szlovéniai erői, a 14. hadtest.

 

Az 5. VO alá tartozott a ljubljanai 14. hadtest. A 14. hadtest műveleti zónája magába foglalta Szlovénia nyugati részét. A hadtest keleti műveleti határát képezte a „Kamnsko-Savinjske Alpe” hegytömb (Alpok-Karavankák) 2127 m. magaslattól, a "Menina" hegytömb 1508 m. magaslat és a Száva folyó vonala Trbovlje (Trbovlje) településtől egészen a horvát tagköztársasági határig. Ezen keleti vonalon a 14. hadtest a szomszédos maribori 31. hadtesttel volt határos. A 14. hadtest északi határát képezte az Ausztria- Jugoszlávia (szlovén tagállam) államhatára, a nyugati határát pedig az Olaszország- Jugoszlávia (szlovén tagállam) államhatára, a déli határt pedig szlovén és horvát jugoszláv tagállamok geográfiai határa. A déli határon a ljubljanai hadtest a horvát tagállamban lévő 10. zágrábi és 13. rijekai avagy fiumei (Rijeka) hadtestekkel volt szomszédos, valamint a haditengerészet "VPO-Split" haditengerészeti szektor "Pula" erőivel. A hadtestparancsnokság a ljubljanai „4. julija Metelkova” laktanyában[79] állomásozott. A műveleti zóna lényegében az akkori szlovén tagállam járásaira terjedt ki: „Brezica, Krsko, Sevnica, Novo Mesto, Trebnje, Metlika, Crnomelj, Kocevje, Ribnica, Grosuplje, Litija, Domzale, Kamnik, Zagorje, Kranj, Trzic, Jesenice, Radovljica, Tolmin, Skofja Loka, Nova Gorica, Idrija, Ljubljana, Logatec, Vrhnika, Ajdovscina, Sezana, Postojna, Ilirska Bistrica, Cerknica, Koper, Lucija, Portoroz”. A hadtest főparancsnoka Dane Popovity (Popovic), majd  Jovan Pavlov volt. A hadtest erői[80]:

-  14. hadtest parancsnokság, (Ljubljana)[81]

- 14. zászlóalj parancsnokság, (Ljubljana)[82]

-  katonai elhárítás, (Ljubljana)

-  14. védelmi század,  (Ljubljana)

- 14. őrzászlóalj,  (Ljubljana)

- 14. katona rendész zászlóalj,  (Ljubljana)

- 14. zászlóalj irányítás,  (Ljubljana)

- 14. egészségügyi zászlóalj, (Ljubljana)

- 14. szállító zászlóalj, (Ljubljana)

- 14. tartalék támogató zászlóalj, (Ljubljana)

- 14. atom- biológiai- vegyi/ kémiai támadás elleni század, (Ljubljana)

- 14. felderítő zászlóalj, (Postojna)

- 14. rádió- felderítő szakasz, (Ljubljana)[83]

- pszichológiai- propaganda hadviselést végző szakasz, (Ljubljana)

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Ljubljana)

- 14. vegyes tüzér ezred, Ribnica[84] kaszárnya „Mirko Bracic”

- 14. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred, Veliki Otok (Postojna)

-14. műszaki ezred,  (Kranj-Skofja Loka)

 - 1. harckocsizó brigád, (Vrhnika)[85]

- 14. motorizált brigád, (Ljubljana-Sentvid)[86]

- 228. motorizált brigád,  (Postajna)[87]

                    egy motorizált zászlóalj (Vipava) és  két harckocsizó zászlóalj (Pivka)

- 253. motorizált brigád[88](Ajdovscina),

                                            két motorizált zászlóalj (Vipava)

- 345. hegyivadász –alpinista brigád, (Kranj)[89]

         két alpinista zászlóalj (Bohinjska Bela) és a (Tolmin ,Skofja Loka) zászlóalj

- 15. „partizán” divízió, (Novo Mesto): 

       5. partizán brigád, (Ljubljana), 

     14. partizán brigád, (Novo Mesto), 

       25.partizán       brigád, Ribnica

- 30. „partizán „ divízió, (Vrhnika):  

                           13. partizán brigád, (Rakek), 

                        19. partizán brigád, (Ajdovscina), 

                          20. partizán brigád, (Vrhnika)

- 1. (önálló) „partizán „brigád, (Bohinjska Bela)

-314. tankelhárító tüzér csoport

-168.  tüzér üteg

 -635. könnyű légvédelmi tüzér ezred, (Ljubljana-Sentvid)[90]

-45. hidász-műszaki század

-298. katonai rendész zászlóalj, (Ljubljana-Sentvid)[91]

- 61. határőr zászlóalj, (Radovljica)[92]

- 62. határőr zászlóalj, (Tolmin)[93]

- 63. határőr zászlóalj, (Nova Gorica)[94]

-64. határőr zászlóalj,  (Sezana)[95]

-528. logisztikai bázis: (Ljubljana)

- lőtér „Loska Polica” (Velika Bloke)

- lőtér „Crni Grob” (Skofja Loka)

- kiképző bázis "poligon" (Pivka)

- fő hadianyag és haditechnikai bázis- (Grosuplje, Borovnica, Ljubljana)[96]

- katonai kórház (Ljubljana)[97]

Összességében a 14. hadtest 13.900 katonából állt.

3.3.            Az 5. VO szlovéniai erői, a 31. hadtest.

A 31. hadtest műveleti zónája magába foglalta Szlovénia keleti részét. A hadtest keleti műveleti határát képezte Magyar Népköztársaság- Jugoszlávia (szlovén tagállam) államhatára, A 31. hadtest északi határát képezte az Ausztria- Jugoszlávia (szlovén tagállam) államhatára, a nyugati határát pedig a „Kaminsko-Savinjske Alpe” hegytömb (Alpok-Karavankák) 2127 m. magaslattól, a "Menina" hegytömb 1508 m. magaslat és a Száva folyó vonala Trbovlje (Trbovlje) településtől egészen a horvát tagköztársasági határig. Ezen nyugati vonalon a 31. hadtest a szomszédos ljubljanai 14. hadtesttel volt határos. A déli határt pedig szlovén és horvát jugoszláv tagállamok geográfiai határa. A déli határon a maribori hadtest a horvát tagállamban lévő 32. varasdi és 10. zágrábi hadtestekkel volt szomszédos., A hadtestparancsnokság a Mariborban[98] (Maribor) a „Slava Klavora” laktanyában állomásozott. A műveleti zóna lényegében az akkori szlovén tagállam járásaira terjedt ki: „Murska Sobota, Lendava, Ljutomer, Ormoz, Gornja Radgona, Maribor, Lenart, Ptuj, Radlje ob Dravi, Dravograd, Ravne na Koroskem, Mozirje, Velenje, Zalec, Celje, Slovenska Bistrica, Slovenske Konjice, Smarje pri Jelsah, Sentjur, Lasko, Brezice, Hrastnik, Trbovlje”. A hadtest irányítását Milan Torbica vezérőrnagy látta el, majd Mico Delity (Mico Delic) tábornok. A hadtest erőit képezte[99]:

- 31. vegyes tüzér ezred, (Maribor)[100]

- 31. könnyű légvédelmi tüzér ezred, (Ptuj)

-  31. hadtest parancsnokság (Maribor)

-  katonai elhárítás (Maribor)

- 31. védelmi század (Maribor)

- 31. őrzászlóalj (Maribor)

- 31. katona rendész zászlóalj (Maribor)

- 31. zászlóalj irányítás (Maribor)

- 31. egészségügyi zászlóalj (Maribor)

- 31. szállító zászlóalj (Maribor)

-31 . tartalék támogató zászlóalj (Maribor)

- 31. atom- biológiai- vegyi/ kémiai támadás elleni század[101] (Maribor)

- 31. felderítő század (Maribor)

-31 . rádió- felderítő szakasz (Maribor)

- pszichológiai- propaganda hadviselést végző szakasz (Maribor)

- városvédelmi parancsnokság „KOG” (Maribor)

- 202. vegyes tüzér dandár, brigád (Maribor)

- 6. motorizált brigád, (Celje)

- 145. motorizált brigád,  (Novo Mesto)[102]

- 195. motorizált brigád, (Maribor)[103]

- 29. ”partizán” divízió (Ptuj): 

4. partizán brigád, (Ptuj), 

11. partizán brigád  (Slovenska Bistrica), 

27. partizán brigád, (Ptuj)

-11. (önálló ) „partizán”brigád: (Slovenska Bistrica)

- 417. vegyes páncélosok elleni tüzér brigád, (Ptuj)

-183. tankelhárító (tankvadász) közepes-hatótávolságú tüzér üteg

-186. tankelhárító (tankvadász) ) közepes-hatótávolságú tüzér üteg”

- 522. műszaki ezred, (Celje)

-270. hidász-műszaki zászlóalj,  (Novo Mesto)

-76. hidász-műszaki század

- 65. határőr zászlóalj,  (Murska Sobota)[104]

- 66. határőr zászlóalj, (Maribor)[105]

- 67. határőr zászlóalj, (Dravograd)[106]

- lőtér "Radvanje" (Maribor)

-699. logisztikai bázis: ( Celje)

Összességében a 31. hadtestet 6.300 katonából állt.

3.4.            Az 5. VO horvátországi erői, a 10. hadtest.

A hadtestparancsnokság székhelye Zágráb (Zagreb) horvát székvárosban volt. A hadtest műveleti zónája nagyobb részben Horvátországban és kisebb részben („Bihac, Buzim, Cazin, Velika Kladusa, Bosanska Krupa” járások) Boszniában terült el. A hadtest parancsnoka Dusan Uzelac vezérezredes volt[107].

Horvátországban a közép-horvátországi „Vukomericko polje, Zagreb”, a  Bánságban „Lonjsko polje, Zrinska Gora” részeken és Kordun egészén helyezkedett el a 10. hadtest műveleti zónája. A délnyugat határát képezte „Bihac-Vrbovsko” vonal, ahol hadtest a Nagy és Kis Kapela- hegység (Velika Kapela, Mala Kapela) vonalán a 5.VO/13.hadtest--,  erőivel volt szomszédos. A hadtest északnyugati határát Verbovecztől (Vrbovsko) a szlovén-horvát államhatár képezte egészen Zapresityig (Zapresic). Ezen a vonalon a hadtest a 5.VO/14.hadtest-Ljubljana és 31.hadtest-Maribor erőivel volt szomszédos. A hadtest északkeleti határát képezte a „Zagreb- Moslovacko-Kutina-Pakrac” vonal, ahol az 5.VO/ 32. hadtest-Varasd (Varazdin) erőivel volt szomszédos. A hadtest délkeleti határát képezte a „Pakrac-Novska-Jasenica" és Una határfolyó (horvát-boszniai államhatár)- "Bosanski Novi"-Bosznia területén, Una folyó, Grmecs hegység (Grmec) Una határfolyó (horvát-boszniai államhatár)”. Ezen a vonalon a hadtest az 1.VO/5 .hadtest-Bánya Luka (Banja Luka) erőivel volt szomszédos.

 A hadtest erői[108]:

- 10. hadtest parancsnokság,  (Zagreb)

- 10. intendáns zászlóalj  (Zagreb)

- 10. ABHO (vegyi biológiai és nukleáris támadás elleni egység  (Zagreb)

- 10. rádió-felderítő szakasz   (Zagreb)

- 10. katonai elhárítás és felderítés   (Zagreb)

- 10. felderítő század,  (Zagreb)

- 10. katonai rendész zászlóalj,  (Zagreb)

- 10.zászlóalj vezetés,  (Zagreb)

- 10. gépkocsizó zászlóalj,  (Zagreb)

- 10. egészségügyi zászlóalj,  (Zagreb)

- 10. tartalék támogató zászlóalj  (Zagreb)

-10. védelmi egység,  (Zagreb)

-10. őrzászlóalj  (Zagreb)

- 10. vegyes tüzér ezred,  (Zagreb) 

- 4. harckocsizó dandár, brigád- (Karlovac-Jastrebarsko) harckocsizó zászlóalj (Jastrebarsko) és  mechanizált zászlóalj (Karlovac)

- 31. motorizált zászlóalj,  (Dugo Selo)  "1990-ben feloszlatták"

- 140. mechanizált brigád ,  (Zagreb-Dugo Selo) „Marsla Tito” laktanya

 

- 257. motorizált brigád, (Petrinja)-„Vasil Gacesa” laktanya, és Brdo „Tabruk” parancsnoksági objektum

                                           (létrehozva 1990-ben a 257. és 291. gyalogos ezredből)

- 622. motorizált brigád,  (Petrinja)- „Vasil Gacesa” laktanya, és Brdo „Tabruk” parancsnoksági objektum

- 6. vegyes tüzér ezred,   (Petrinja)- „Vasil Gacesa” laktanya, és Brdo „Tabruk” parancsnoksági objektum

- 6. vegyes páncélosok elleni tankelhárító ezred,  (Petrinja)-  „Vasil Gacesa” laktanya, és Brdo „Tabruk” parancsnoksági objektum

- 313. könnyű légvédelmi tüzér ezred,  (Zagreb)

- 6. könnyű légvédelmi tüzér csoport,  (Zagreb)

- 7. partizán divízió: 17. partizán brigád (Petrinja)- „Vasil Gacesa” laktanya, és Brdo „Tabruk” parancsnoksági objektum

- 33. partizán divízió (Dugo Selo)

- 671.  hidász-műszaki zászlóalj "pontonhíd építő",  (Sisak)

-123. utász- műszaki zászlóalj "pontonhíd építő" ,  (Zagreb)

                                kaszárnya „Marsal Tito” Zágráb és kaszárnya Dugo Szeló

- 258. műszaki ezred,  (Zagreb)

- továbbképző sport központ "Svetice"  (Zagreb)

- lőtér "Vrapcanski potok"  (Zagreb)

- lőtér (Petrinja)

3.5.            Az 5. VO horvátországi erői, a 13. hadtest.

A JNA Marján Csád (Marjan Cad) vezérezredes vezette rijekai avagy fiumei 13. hadtest parancsnoksági körzetében a horvátországi Isztria északi része, Fiume avagy Rijeka -továbbiakban Rijeka- , Gorszki Kotár hegység (Gorski Kotar) , Korbava-mező (Krbovasko polje) tájegység észak, észak-keleti része, Pljesavica (Pljesavica) hegység nyugati és déli oldala, Lapácsi-mező (Lapacko polje) tartoztak. A JNA 13. hadteste „Ilirska Bistrica (Szlovénia), Rijeka, Delnice, Karlovac, Petrinja, Gospic, Bihac (Bosznia)” területén állomásoztatta erőit, mely erő „békeidőben” 5600 főt tett ki, melynek 95%-a szerb nemzetiségű volt. A helyi lakosság köréből ötszázan szolgáltak a hadtestbe Rijekában, melyből mindössze huszonhárom volt horvát. A tiszti állományból pedig a huszonhárom tisztből csak kettő volt horvát nemzetiségű. Mindkét horvát tiszt csatlakozott szeptember-november közt a horvát hadseregbe. A 13. hadtest „hadiállapoti létszáma” 55000-60000 fő volt. Ezen létszámot mozgósítás révén érhették el, mely megváltoztatta a hadtest nemzetiségi arányát, mivel a mozgósítási horvátországi területének a horvátok lakta zónáját érintette, ezért a hadtest nemzetiségi aránya így a horvátok javára billent el. Az az mozgósítási hadiállapoti létszám esetén a hadtestet 95%-ban horvátok alkothatták és a maradék 5% tette ki a más jórészt szerbek létszámát[109]. A 13. hadtest Horvátországban állomásozó egységei Kordun (Karlovac, Ogulin, Slunj), Isztria-Primorska-Goranska régió (Pazin, Rijeka, Delnice, Karlobag ), és Lika tájegységben (Senj, Otocac, Perusic, Gospic, Sveti Rok ) létesített bázisokon állomásoztak. Rijeka város és járás területén a JNA az alábbi objektumait működtette: „Platka „Guslica” rádióadó állomás, Klana (Klana) településen „Klana” fegyverzeti raktár és  „Mate Blazina” laktanya, Lisac (Lisac) „Lisac” raktár, Sztudena (Studena) „Studena” bunker, Novó Naszelja (Novo Naselja) raktár objektum, Kucsityi- Pulác (Kucici-Pulac) „Katarina/Pulac” fegyverzeti raktár és laktanya, Podmurvica laktanya, Rastocsine (Rastocine) „Belvedere” logisztikai bázis (szállító jármű), Podpinjol-Rijeka JNA adminisztrációs (Dom JNA) objektum, Katonai Kórház- Rijeka, Trsat „Nikola Car Crni” laktanya, Kapitanovo (erdő) „Katarina” laktanya JNA és kiképző bázis, Kraljevica –haditengerészeti hajógyár és üzem, Podhum/ Grobnik - „Zahum JNA katonai bázis és katonai kiképző területe. Gorszki Kotár (Gorski Kotar), Kordun és Lika tájegységben a 13. hadtest állomáshelyei voltak: Perusity (Perusic), „Colina greda” laktanya, Ogulin laktanya, „Skradin I-II” hadianyag raktárak, „Kaniza-Milan Frkovic Cicov” laktanya- Goszpics (Gospic), „Stanko Opsenica” laktanya- Goszpics, „Jasikovac” objektum- Goszpics [110], „Lukovo Sugarje/Karlobag” üzemanyag depó, „Vladimir Cetkovic Vlado” laktanya Otocsác (Otocac), „Spilnik” katonai raktárbázis Otocsác (Ototcac), „Pekara”-Otocsác (Otocac), Spilnik „mezőgazdasági” reptér–Skare/Otocsác (Otocac), objektum „Runjevac”-Skare/ Otocsác (Otocac), objektum „Place”- Otocsác (Otocac), komlexum TO Stáb- Otocsác (Otocac)[111], Ostarje I-II objektum, Ramljane laktanya[112], Karlovácban a „Petrova Gora”, Logoristében a „S. Milasincic” laktanya.  A Velebit hegységben  működött a „Panos” objektum rádió állomás. Licska Jaszenica (Licka Jesenica) településen a JNA katonai raktárt tartott fent.

A hadtest erői[113]

 

- 13. hadtest parancsnokság, (Rijeka)[114]

- 13. intendáns zászlóalj (Rijeka)

- katonai elhárítás és felderítés, (Rijeka)

- 13. rádió felderítő szakasz, (Rijeka)

- felderítő század, (Rijeka)

- 13. katonai rendész zászlóalj, (Rijeka)[115]

- 13. atom-biológiai-vegyi (ABHO) támadás elleni század, (Rijeka)

- 13. zászlóalj vezetés, (Rijeka)

- 13. gépkocsizó zászlóalj, (Rijeka)

- 13. egészségügyis zászlóalj, (Rijeka)

- 13. tartalék támogató zászlóalj (Rijeka)

-13. védelmi egység, (Rijeka)

-13. őrzászlóalj (Rijeka)

- 13. vegyes tüzér ezred, (Rijeka)[116] 

- 13. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred, (Rijeka)[117]

-13. könnyű légvédelmi tüzér ezred, (Rijeka)[118]

- egy önjáró páncélosok elleni tüzér divízió (Rijeka)

- egy páncélosok elleni ágyús tüzér divízió (Rijeka)

- 8. motorizált brigád, (Karlovac)

                  laktanya "Petrova Gora-Karlovac", laktanya "S. Milasincic- Logoriste"-                                                                                              

                                                             létrehozva a 6. gyalogos divízióból 1990-ben)

- 13. motorizált brigád,  (Ilirska Bistrica)[119]

                                                   és Rijeka „Trsat” laktanya (páncélos zászlóalj)[120]

- 25. motorizált brigád, (Pazin)[121]

- 236. motorizált brigád,  (Gospic)                               

                             ( a 6., 9.és 10. gyalogos ezredből létrehozva 1990-ben)

 

 - 6. hegyivadász brigád, (Delnice)[122]

- 12. hegyivadász brigád,  (Bihac)

- 35. ”partizán”divízió,  (Gospic): 

1. partizán brigád (Gospic), 

4. partizán brigád laktanya "Robert Domain-Karlovac", laktanya "S. Milasincic-Logoriste" és aknavetős zászlóalj

- 43.”partizán”divízió, (Rijeka- Pazin): 

3., 4., 36. partizán brigádok (Rijeka) és egy aknavetős zászlóalj[123]

- 8. „partizán” divízió, (Karlovac) (feloszlatva 1990-ben)- egy brigád beintegrálva a 35. partizán divízióba, melyből egy brigád átirányítva a 43. partizán divízióba-

-166. tankelhárító tüzér csoport (Bihac) "1990-ben feloszlatva"

- 127. műszaki ezred, (Karlovac) laktanya "I.Goljak-Kamensko"

- 540. hidász-műszaki zászlóalj "3. pontonhíd építő század" (Karlovac), laktanya "I. Goljak-Kamensko"

- lőtér (Kovacevo- Rijeka).

 

A JNA 13. hadtest létszáma a laktanyáiban, Rijeka területén az 1991. évre az alábbiak szerint alakult  : parancsnokság 13.hadtest 200 fő, „Trsat” laktanya állománya 500-700 fő, „Katerina” laktanya állománya 200 fő, „Klana „laktanya állománya 150 fő. A 13. hadtest haditechnikájának gerincét alkotta 31. db. tank, 12. db. 155.mm-es „haubica” ágyú, 24. db. T-12 „Nora” ágyú, 30. db. légvédelmi fegyverzet , 18. db. nagy-hatótávolságú rakétavető „VBR” 128. mm-es és jelentős mennyiségű gyalogsági könnyű haditechnika, kézifegyverzet, gépkarabélyok, géppuskák, géppisztolyok, felszerelés muníció.

 

 

3.6.            Az 5. VO horvátországi erői, a 32. hadtest.

A 32. hadtest műveleti zónája magába foglalta a Horvát-Hegyvidéket  (Hrvatsko Zagorje) tájrész, benne az Ivaneci-hegységgel (Ivanscica) és Zágrábi-hegységgel (Medvednica), a Muraközt (Medimurje), a Felső-Drávamentét (Podravina) t, benne a Biló- hegységgel (Bilogora), a Nyugat-Szlavónia nyugati részét képező régiót, benne a Monoszló (Moslavina) tájrésszel. A hadtest műveleti zónáját nyugaton a szlovéniai 31. hadtest (Maribor) műveleti zónája, délen a 10. hadtest (Zagreb) műveleti zónája, keleten az 5. hadtest (Banja Luka), északon pedig Magyarország államhatára fogta közre. A 32. hadtest az 5. Katonai Körzet (VO) alá tartozott, melyet a zágrábi főparancsnokság irányított. A 32. hadtest műveleti zónája "Cakovec, Bjelovar, Cazma, Daruvar, Dugo Selo, Durdevac, Garesnica, Grubisno Polje, Ivanic Grad, Klanjec, Koprivnica, Krizevci, Kutina,  Ludbreg, Pregrada, Sveti Ivan Zelina, Varazdin, Virovitica, Vrbovec, Novi Marof, Ivanec , Krapina,  Zlatar Bistrica,  Donja Stubica, Zabok, Klanjec" és egy részében Zágráb (Zagreb) városok, járásainak területét foglalta magába. A hadtestparancsnokság székhelye Varasd (Varazdin) városban volt. Főbb laktanyák voltak Varasd (Varazdin)[124], Csáktornya (Cakovac)[125], Kapronca (Koprivnica)[126], Verőce (Virovitica)[127], Kőrös (Krizevci)[128], Belóvár (Bjelovar)[129] és  Zágráb (Zagreb) városokban további objektumok, bázisok, központok voltak még a területén . Az Ivaneci-hegység (Ivanscica) 1050.m-es magaslatán a JNA rádiókommunikációs katonai központja működött. A kommunikációs katonai adótorony a 32. hadtest Varasd (Varazdin), parancsnoksága, az 5. VO (Zagreb) és az 1. VO (Beograd) közti rádiókommunikációt biztosította.

A hadtest főparancsnoka 1991.05.20-ig Jevrem Cokity (Jevrem Cokic) vezér-alezredes 1991.05.20-tól pedig  Vladimir Trifunovity (Vladimir Trifunovic) vezérőrnagy[130]. A 32. hadtest tiszti törzsének parancsnoka Sreten Raduski ezredes volt.

A hadtest erői[131]:

- 32. vegyes tüzér ezred,  (Varazdin)

-32. könnyű légvédelmi tüzér ezred,  (Varazdin)

- 32. felderítő zászlóalj,  (Varazdin)

- 32. műszaki ezred,  (Cakovec)[132]

- 32. védelmi egység,  (Varazdin)

- 32. katonai rendész zászlóalj,  (Varazdin)

- 32. őrzászlóalj,  (Varazdin)

- 32. egészségügyi zászlóalj,  (Varazdin)

-32. szállító zászlóalj, (Varazdin)

-32. tartalék zászlóalj,  (Varazdin)

- 32. ABHO vegyi biológiai és nukleáris támadás elleni egység,  (Varazdin)

- 32. rádió felderítő szakasz,  (Varazdin)

- katonai elhárítás-,  (Varazdin)

 - 32. mechanizált brigád,  (Varazdin)[133]

- 265. mechanizált brigád, (Bjelovar-Koprivnica), mechanizált és műszaki zászlóalj (Koprivnica) parancsnok: ezredes Rajko Kovacevic,[134]

- 73.  motorizált brigád, (Koprivnica)[135]

- 28. „partizán”divízió, (Bjelovar):  

1. partizán brigád (Bjelovar) 

21. partizán brigád (Doljani-Daruvar)[136]

-32. „partizán”divízió,  (Varazdin)

- 33. „partizán” divízió, (Dugo Selo): 

5. partizán brigád  (Krizevci), 

6. partizán brigád  (Varazdin)

- 411. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred,  (Krizevci)[137]

- 306. könnyű légvédelmi tüzér ezred,  (Zagreb)

- 42. határőr zászlóalj, (Virovitica)[138]

- 43. határőr zászlóalj, (Koprivnica)[139]

- lőtér „Gakovo” (Bilogora) 

- lőtér „Bosna” (Vrbovec)

  - lőtér „Crna Gora” (Koprivnica).

 

A 32 hadtest fegyver arzenálját a területén működtetett bunkerokban, "MTS" bázisokon tartotta. Legismertebb helyek: "Varazdinbreg (Varazdin) Barutana (Bjelovar), Doljani (Daruvar), Siroko Brezje (Krizevci) Crna Gora (Koprivnica), Sistat (Virovitica)" és több kisebb bunker, katonai gyakorlótér, objektum. Összességében a 32. hadtest 1.800 katonából állt.



[1] http://arhinet.arhiv.hr/_Pages/PdfFile.aspx?Id=3890

[2] Az 5. VO és SFRJ vezérkari törzse döntött márciusban a zágrábi (Zagreb) KOG (városvédelmi parancsnokság) átszervezéséről, mely erőiből 1990. májusban létrejött a 10. zágrábi hadtest.  A 10. hadtest területi illetékességi Zágráb régióra terjedt ki, melyet korábban a 32. és 13. hadtestek, KOG Zágráb, 6. karlováci gyalogos divízió birtokoltak. Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjedništvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[3] katonai bázisok 5. VO: Bihac (Vojna posta 1639), Bjelovar (Vojna posta 4848), Delnice (Vojna posta 2935), Dugo Selo (Vojna posta 8793), Gospic (Vojna posta 2832), Jastrebarsko (Vojna posta 2465), Karlovac (Vojna posta 2805), Koprivnica (Vojna posta 3790), Krizevci (Vojna posta 6892), Ogulin (Vojna posta 8893), Petrinja (Vojna posta 9754), Pula (Vojna posta 2581), Pleso (Vojna posta 7543), Rijeka (Vojna posta 9422), Pozega (Vojna posta 6223), Samobor (Vojna posta 7236), Varazdin (Vojna posta 5044), Zagreb (Vojna posta 7250), Virovitica (Vojna posta 8530), Ilirska Bistrica (Vojna posta 7640)Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjedništvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije, https://www.revolvy.com/main/index.php?s=Yugoslav%20Army&item_type=topic

[5] Bihács (Bihac) „Juli 27.” laktanya, „Zeljava” légi bázis

[6] Rijeka város és járás területén a JNA 13. hadtest az alábbi objektumait működtette: „Platka „Guslica” rádióadó állomás, Klana településen „Klana” fegyverzeti raktár és  „Mate Blazina” laktanya, Lisac „Lisac” raktár, Sztudena (Studena) „Studena” bunker, Novó Naszelja (Novo Naselja) raktár objektum, Kucsityi- Pulác (Kucici-Pulac) „Katarina/Pulac” fegyverzeti raktár és laktanya, Podmurvica laktanya, Rastocsine (Rastocine) „Belvedere” logisztikai bázis (szállító jármű), Podpinjol-Rijeka JNA adminisztrációs (Dom JNA) objektum, Katonai Kórház- Rijeka, Trsat „Nikola Car Crni” laktanya, Kapitanovo (erdő) „Katarina” laktanya JNA és kiképző bázis, Kraljevica –haditengerészeti hajógyár és üzem, Podhum/ Grobnik - „Zahum JNA katonai bázis és katonai kiképző területe.

[7] Pula- „Vladimir Gortan” laktanya, „Karlo Rojic” laktanya, „Sveta Katarina” sziget „Monument” laktanya haditengerészeti bázis Pula (5.haditengerészeti szektor „VPS”-Pula, zóna „Észak-Adria”, Isztria és a Kvarner öböl. További bázis volt a Lizanj várostól keletre eső „Svetica” (Monte Madonna) bázis .A katonai objektum 16 km-re volt Pulától, a Kale és Kuje völgyben helyezkedett el a tenger partján. A bázis kikötőjében szolgálatot ellátó őrhajók feladata volt a Kvarner öböl védelme. További haditengerészeti létesítmények voltak még objektum „Turtijan”, laktanya”Istarski brigad”, létesítmény „VI augusta Ferri21”-Rovinj, laktanya „Mali Brijuni”-Brijuni sziget, helikopter állomás-Savudrija, objektum Vela Draga, objektum Zonka, objektum „Donja Teza”, Pazin, objektum „Madona”-Pazin, objektum „Brestovica”-Pazin, laktanya „Pazin” (J.Rakovac)-Pazin, objektum „Bertosi”-Pazin (Zabrezani), - haditengerészeti támaszpont (VPU) Molat: objektum „Jaz I,II, III ', laktanya „Selo” ”-Unije sziget, objektum Hrica –Molat, objektum Zgrabina”-Unije sziget, VPU Kovcanje– Mali Losinj sziget,                                 Losinj sziget /Tovar településnél, objektum „Becarusa”-Mali Losinj, katonai terület „Cikat”-Mali Losin, Parti tüzérség –Barbariga, parti tüzér üteg-Muzil, Radar állomások: Fruska Gora- 9kR, OAR M61, Savudrija CR-103, Brioni- Decca radar,  Muzil-SG 6B, Mali Losinj-CR-103, Molat-SG 6B ,Premuda –SG 6B. Partiőrség tüzérsége: Körzet Pula és Brijun sziget : Rat ( fok ) „Rt”. Barbariga (4x 155mm), Mali Brijun (6x 150mm), Veli Brijun (3x 150mm), Veli Brijun / Peneda (4x 66mm), Rt Kumpar (4x 76mm), Rt Muzilj (4x 88mm), Kope (2x 190mm), Svetica (2x 88mm, 2x76mm). Losinj sziget körzete : Tovarica (4x 88mm), Rt. Privlaka (4x 88mm), Rt Cikat (2x76mm)

[8]- JNA 653. továbbképző központ-Otocac. „Spilnik” katonai raktárbázis Otocsác (Ototcac), „Pekara”-Otocsác (Otocac), Spilnik „mezőgazdasági” reptér–Skare/Otocsác (Otocac), objektum „Runjevac”-Skare/ Otocsác (Otocac), objektum „Place”- Otocsác (Otocac), komlexum TO Stáb- Otocsác (Otocac) , Ostarje I-II hadianyag raktár, adminisztrációs épület „Dom JNA”- Otocsác város, Otocsác városban „Vladimir Cetkovic Vlado” létesítmény ahhoz tartozó laktanya „Stari Krug” és raktár épület és főépület. TO Fortice területvédelmi objektum.

[9] Licska Jaszenica (Licka Jesenica) településen a JNA katonai raktárt tartott fent. 

[10] A Velebit hegységben  működött a „Panos” objektum rádió állomás.

[11] Karlobag- Lukovo öböl „Sugarje” üzemanyag raktár.

[12] Ramljani hadianyag és üzemanyag raktár.

[13] Perusity (Perusic), „Colina greda” laktanya,

[14] „Bozidar Adzija” laktanya, „Dom JNA”- adminisztrációs székház, „Logor” objektum, Zvijerci radar állomás (Trojsteni Markovac településnél), „Barutana „lőszerraktár (Bedenik erdő)

[15] „Zdenko Petranovic-Jastreb /Drgomalj” laktanyában állomásozott. További objektumok, kisebb bunker raktárak  voltak még Velebit-1, Velebit-2 és Velebit -3 elnevezéssel.

[16] Dugo Selo   JNA 123.hidász-műszaki zászlóalj-továbbá Dugo Selo JNA objektumában állomásozott a 32. hadtest 33. „partizán” divíziója, és a 10.hadtest 140. gépesített brigádjának erői. Dugo Selo és Ivancic Grad között volt „Precec” település közelében a JNA fegyverzeti objektuma, mely a JNA 5. katonai körzetének erőinek hadianyag készletét tárolta (20 000 tonna lőszer, robbanószer, taposó akna és 1000 darab lőfegyver). Az objektum területileg Dugó Szelóhoz (Dugo Selo) sorolták.

[17] „Kaniza-Milan Frkovic Cicov” laktanya- Goszpity (Gospic), „Stanko Opsenica” laktanya- Goszpity, „Jasikovac” objektum- Goszpity , TO bázis és lőtér „Guina”Podostra, „Pazariste”  objektum katonai létesítményeiben.

[18] Jastrebarsko- laktanya „Franjo Ogulinac -Seljo“ JNA 4.sz. páncélos harckocsizó brigád

[19]”Taborec” (7 sekretara SKOJ) laktanya Samobor (napjainkban a Savke Dabcevic Kucar utca 8.), „Molvice” JNA objektum Molvice- Svetonedeljski Breg, Falascak rádió állomás JNA ”Falascaki kraj”, „Lackovic Breg” Sveti Nedelje-Svetonedeljski Breg JNA „Z1” objektum, https: // www. pixsell. hr/ agencija/ pxl- standard- news/ samobor- prostor- bivse- vojarne- taborec- predan- je- na- koristenje- gradu- galerija- 458145/, http:// www. zpuzz. hr/ dld/prilozi/IV-ODLUKA_o_donosenju_IV_Izmjena_PPZZ.pdf https://www.telegram.hr/kultura/ekipa-infiltracije-pronasla-nevjerojatan-napusten-vojni-objekt-jna-u-dvoristu-u-samoboru/, https: // hrvatski- vojnik. hr/ godina- 2016- menu/item/2425-9a7t-%E2%80%93-radioamaterski-klub-svjetskog-glasa.html

[20] Guslice/Platak Snijeznica hegységben lévő JNA rádió relé állomás, http://croinfo.net/forum/index.php?topic=540.0

[21] JNA katonai objektuma – üzemanyag rakár Brdovec/Prigorje település

[22] haditechnikai üzem „Zmaj” Velike Gorice, 5.katonai körzet központi erőinek 315. elektronikai felderítő és megfigyelő központi egysége-Velika Buna

[23] Létesítmények voltak: „Joza Vlahovic” laktanya,DOM „Subotica” JNA-parancsnokság, „Crna Gora” hadianyag raktár (MTS) és lőtér,. A 32. hadtest JNA műveleti zónájában állomásozott a 43. határőr zászlóalj a határ menti határőrizeti kerületi helyőrségekben. Koprivnica kerületi határőrizeti parancsnokság alá tartoztak az alábbi határ menti helyőrségek: „karaula Starogradacki Marof (Durdevac járás), karaula NH Stojan Komljenovic-Coka Pitomaca  (Durdevac járás) ,  karaula NH Vilim Galjer Sasnato Polje (Durdevac járás) , karaula Loganj (Durdevac járás) , karaula Krznica (Durdevac járás) , karaula NH Milan Spalj- Mekis Podravska Sesvete (Durdevac járás),, karaula NH Stjepan Debeljak Bil- Bakovci/Ferdinandovac (Durdevac járás) karaula Lepa Greda/Ferdinandovac (Durdevac járás) , karaula Ciganfis-Repas erdő (Durdevac járás),, karaula Zdalica- Zdala (Durdevac járás) , karaula Jagerov Kut/ Novacka, karaula NH Nikola Severovic Pilajevo erdő- Gola (Koprivnica járás) , Gotalovo (Koprivnica járás),……………………………..

[24] „Nikola Demonja” laktanya, A JNA a várostól északra fenntartott egy gépjármű telephelyet és „Glavica” lő- kiképző teret

[25] laktanya „Kalnik”, ”Dom JNA” , Siroko Brezje fegyverraktár, katonai garnizon „Cret” –Krizsevác (Krizevci), lőtér objektum  Marencica- Krizsevác (Krizevci)

[26]Karlovac városban:„Ivo Lola Ribar" laktanya (korábban „Ban Fran Krsto Frankopan”) és „Marko Oreskovic" laktanya és „Ivo Marinkovic” laktanya katonai könyvtár és börtön Zvijezda, valamint a parancsnoki épülettel a „Petrova Gora” laktanya a (Domobranstvo utca) városközpontban, Luscic városrészben a „Robert Domani” laktanya, „Basta” park Dom JNA parancsnokság Luscic városrészben, Borlin városrészben „Ticarnica” hadianyag raktár, Borlin városrészben a „Milan Cakrsiranin” (Kupa) laktanya, Ilovac városrészben „Ilovac” laktanya, Jamadol hadianyag raktár és lőtér, „Gaza” és "Bosanski magazin" hadianyag raktár Cerovac lőtér és katonai bázis, központi katonai könyvtár- Zvijezda, katonai ambulancia (klc.) Zvijezda, Honvédelmi Minisztérium (SSNO) területvédelmi parancsnokság (ZNSTO)- Zvijezda, Gornji Mekusje laktanya, Logoriste „Stjepan Milasincic –Siljo” laktanya, Turanj objektum, Kamensko „Ivica Gojak” laktanya http:// www. gkka. hr/ wp-content/ uploads/ digitalizacija/ Svjetlo/ PDF/ 2007_1-2_133-163.pdf,http:// blog. dnevnik. hr/ print/ id/ 1626624038/ muzej- domovinskog- rata. html, http: // kaportal. rtl. hr/ vojarna- luscic- oaza, Dubravko Halovanic: Karlovacka Zupanja u Dmovinskom Ratu

[27] JNA 841. támogató ezred –Ogulin laktanya „Sv Petar”, Ostarije 1 és 2. JNA fegyverzeti bunker raktár valamint Skradnik 1.és 2. JNA fegyverzeti bunker raktár.

[28] -JNA 185. katonai kiképző –lőtér-Slunj, „Poligon” Slunj- üzemanyag tároló és egyben a JNA biológiai-vegyi és nukleáris támadás elleni (ABKO) egységének állomáshelye

[29] - JNA 944. támogató hátországi bázis Karlovac-Sveti Rok

[30] „Vasil Gacesa” laktanya, és Brdo „Tabruk” parancsnoksági objektum--257. motorizált brigád, 622. motorizált  brigád, 6. vegyes tüzér ezred, 6. vegyes tankelhárító ezred,  lőtér- "Petrinja"

[31] Sisak laktanya és „Barutana” JNA muníciós raktár objektum (Novi Sisak), rádió és radar állomás Sasina Greda. 671.hidász-műszaki zászlóalj –Sisak,

[32] JNA légi-légvédelmi bázis Pleso (Zagreb)

[33]„Ivanscica” 1050.m. magaslat -rádió kommunikációs központ a 32. hadtest Varazsdin (Varazdin), parancsnoksága és a belgrádi főparancsnokság közt, mely Ivanec településnél volt. „ Kalnicki partizan” laktanya Berislav Popov ezredes vezetésével, „Jalkovecke zrtve” laktanya Vladimir Davidvic alezredes vezetésével, -„Maj15” laktanya, „DOM  JNA” parancsnoki épülete, 32. hadtest egészségügyi objektuma, határőrizeti objektum Varazsdin (Varazdin), objektum Drave- Varazsdin (Varazdin), haditechnikai raktár objektum „Varazdinbreg” Banjscina településnél, haditechnikai raktár objektum „Barutana” Nova Vest településnél. Lőtér „Macinka”. Varazsdini (Varazdin) katonai objektumokban a 32. hadtest, 32. páncélos és mechanizált brigádja, 32. vegyes tüzér ezred, 32. partizán divízió, 32.könnyű tüzér ezred-légvédelmi erő (PZO vagy PVO), valamint a 32. hadtest intendáns, katonai rendész, egészségügyi és őrszolgálati –kísérő, gépkocsizó szállító zászlóaljai állomásoztak.

[34] Virovitica városban lévő jugoszláv katonai objektum a JNA az 5. katonai körzet központi erő  288. számú vegyes tankelhárító ágyús brigádjának volt a székhelye, illetve a 42. számú határőrizeti egységé, mely utóbbi erőket Szlatina (Slatina) városba helyezték. Katonai objektumok voltak Virovitica városban „Nikola Miljanovic”- laktanya,  adminisztációs épületet „Dom JNA„. „Sistat” hadianyag raktár. Virovitica 42. kerületi határőrizeti parancsnokság alá tartoztak az alábbi határ menti helyőrségek (karaula) : „karaula „Miholjacki Martinci- Gezinci (Slatina járás), karaula NH Lazo Tihomirovic Baja „Bobrovac”- Noskovac (Slatina járás) , karaula NH Nikola Miljanovic-Sopje (Slatina járás) , karaula Zanos-Kapinc (Slatina járás) , karaula Budakovac (Virovitica járás), karaula „Dravica” Detkovac (Virovitica járás), karaula Novi Gradac (Virovitica járás), karaula (határátkelőhely) Terezino Polje és karaula NH Bosko Buha Gornje Bazje (Virovitica járás)

[35] JNA székház, „Nikola Subic Zrinski” laktanya, "Július 27."laktanya. "Narodni heroj Florijan Bobic" határőr állomás, "Sedam sekretara SKOJ-a" határőr állomás, "Narodni heroj Marko Kovac" határőr állomás

[36]A JNA elsősorban területvédelmi (TO) erők haditechnikai készleteit tárolták Daruvar és környéki bázisokon,  JNA laktanya „Polom“ Doljani településen ( Daruvartól délre), JNA „ Cerik” raktár-objektum.

[37] A JNA elsősorban területvédelmi (TO) erők haditechnikai készleteit tárolták Gakovo „Bilogora hegység”objektumban.

[38] A JNA elsősorban területvédelmi (TO) erők haditechnikai készleteit tárolták Garesnica bázison, illetve kommunikációs rádiós állomást üzemeltek a Moslovacka hegység Humka-Podgaric részen „objektum Odasiljas Humka”.

[39] http://www.sumari.hr/biblio/pdf/karlovac50.pdf

[40] A TO fogalmát még 1968-ban Tito (Josip Broz Tito) alkotta meg, elrendelve egy területvédelmi létesítmény kialakítását. A koncepció az állam területén élő nagyszámú férfi lakosság katonai kiképzése, háború esetén történő azonnali hadrafoghatósága a védelmi feladatok ellátásában. A JNA finanszírozta és szerelte fel könnyű haditechnikai felszereléssel a TO egységeket, melyek a helyi állami intézmények által irányított, jórészt független erőit képviselte. A TO erőket a Szocialista Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) „SFRJ” összes tagállamában (Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Macedónia) és autonóm tartományában (Koszovó és Vajdaság) létrehozták.

Az önkéntesek (dobrovoljci) szerepe elsősorban a háború esetén történő azonnali létszámfeltöltésben és mozgósíthatóságában játszott szerepet. Ez az 1990-1991.években folyamatosan súlyosbodó szlovén–szerb és horvát-szerb, valamint a boszniai konfliktusban mutatkozott meg, amikor a JNA erőit folyamatosan hagyták el a szlovén, horvát és bosnyák nemzetiségű polgárok. Hiányukat a szerb önkéntesekből próbálták pótolni.

A TO erők hat tag köztársasági  és két tartományi  törzs alkotta. A TO erők egyfajta manőverezhető tartalékot képeztek, mely erő feladata volt támaszpontok létesítése és a JNA gépesített erői hadmozgásának mélységi biztosítása. A TO erőket a kézi könnyű fegyverzet mellett, nehézfegyverzettel is ellátták (páncélozott szállító harci járművekkel, aknavetőkkel és ágyúkkal).

[41] http :// jna- sfrj .forum -aktiv. com /t1086- kasarne-i –vojni -objekti- jna- slovenija, http:// www. slovenskavojska .si/o-slovenski-vojski/vojasnice/

[42] Ilirska Bistrica: „Donja” és „Gornja” laktanya, forrás: : Matej Tonin: Prva Vlada Republike Slovenije 2010 Ljubljana, Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA. https://www.mycity-military.com/Vojske-sveta-baze-i-objekti/Vojni-objekti-bivse-SFRJ-Google-Earth_21.html

[43] Ljubljana: kaszárnya „4. jul.- Metelkova” laktanya, „Boris Kidric” laktanya, "Bratstvo i jedinstvo" laktanya,  "Ljubo Sercer" laktanya, „Kodeljevo” laktanya, „Marsala Tito” laktanya, légibázis és repülőtér Brknik, katonai kórház Ljubljana, „Ljubljana polja” katonai bázis,    forrás: : Matej Tonin: Prva Vlada Republike Slovenije 2010 Ljubljana, Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA.a szlovéniai JNA erők hadianyagát ellátó raktárak: „Borovnica, Sentviska Gora, Vrazji kamen, Otovec, Zaloska Gorica, Zgornja Loznica, Grospulja, Mokrnog-Novo Mesto, Rudolf Badjure, Bohinj-Srednja Vas, Pokljuka, Bostjana Kekec,  …… (összesen 29. raktár), Ribnica-Ortnek 528. technikai bázis üzemanyag raktár, : Matej Tonin: Prva Vlada Republike Slovenije 2010 Ljubljana, Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA.

[44] Maribor: „Slava Klavora” laktanya, „Franc Rozman Stane – Kadetnica” katonai iskola és laktanya, határőrizeti kerület (GO) „Tone Tomsic-Melje” laktanya, „Vojvode Misica” laktanya,  forrás: : Matej Tonin: Prva Vlada Republike Slovenije 2010 Ljubljana, Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA.

[45] Vipava. „északi és déli kaszárnya”- 253. motorizált brigád. https://www.mycity-military.com/Vojske-sveta-baze-i-objekti/Vojni-objekti-bivse-SFRJ-Google-Earth_21.html

[46] Sentvid: „Boris Kidric” kaszárnya, forrás: : Matej Tonin: Prva Vlada Republike Slovenije 2010 Ljubljana, Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA. http:// www. paluba. info/ smf/ index. php? PHPSESSID= 2m613uq65isiap 56e4fpnubvs3&topic= 4226.210, http://www.slovenskavojska.si/o-slovenski-vojski/vojasnice/

[47]Postojna: „Milan Saranovic” kaszárnya, „Veliki Otok” laktanya,  forrás: : Matej Tonin: Prva Vlada Republike Slovenije 2010 Ljubljana, Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA..

[48]Novo Mesto: „Milan Majcen” laktanya, „Mokronog” hadianyag raktár. http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1086-kasarne-i-vojni-objekti-jna-slovenija, http://www.slovenskavojska.si/o-slovenski-vojski/vojasnice/

[49] Bohinjska Bela laktanya Bled. forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2895p15-bohinjska-bela-86-87

[50] Ptuj JNA laktanya

[51] Ajdovscine: „Srecko Kosovel” laktanya, „Pale” laktanya 63. határőrizeti zászlóalj JNA

[52] Radovljica: „Anton Dezman Toncek” laktanya-61. határőrizeti kerület (GO)

[53] JNA légibázisa Szlovéniában

[54] Celje: laktanya, katonai repülőtér, forrás: Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA.

[55] határőrizeti kerület (GO) parancsnokság „Bukovje” laktanya. http: // www.paluba. info/ smf/ index. php? PHPSESSID= 2m613uq65isiap56e4fpnubvs3&topic=4226.210

[56] 345 hegyivadász és határőrizeti erők laktanyája, http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1368p25-skofja-loka

[57] 345 hegyivadász 1. zászlóalj és határőrizeti kerület (GO) parancsnokság laktanya

[58] továbbképzési központ (NC) JNA laktanya

[59] „Vincenca Repnika” laktanya, Slovenska Bistrica, kiképző-lőtér „Cresnjevac”

[60] Crnomelj: laktanya „Bela Krajina”

[61] határőrizeti kerület laktanya

[62] Pivka laktanya JNA harckocsizó erők -napjainkban a szlovén hadtörténeti katonai park, múzeum.

[63] Brnik légibázis (Zgornji Brnik) laktanya

[64] légvédelmi rakétás üteg bázisa JNA Logatec-Vrhnika

[65] laktanya határőrizet, https://www.mycity-military.com/Vojske-sveta-baze-i-objekti/Vojni-objekti-bivse-SFRJ-Google-Earth_21.html

[66] Vrhnika JNA harckocsizó erők kaszárnya „Október 26- Ivan Cankar” laktanya, légvédelem PVO 350. rakétás légvédelmi ezred „”Ignac Voljc” laktanya, http:// www. slovenskavojska. si/o-slovenski-vojski/vojasnice/, https:// www. dlib.si/ stream/ URN:NBN:SI: DOC-WHU1CSWD/d8222e23-d138-4863-90a2-a844884ceabb/PDF.

[67] Sentilj: kaszárnya, forrás: Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA.

[68] Ribnica: kaszárnya „Mirko Bracic” 14. vegyes tüzér ezred JNA. forrás: Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA.

[69] lőtér Kranj-Zlatno Polje és JNA laktanya „Kranj”-napjainkban „Petra Petrica” laktanya szlovén hadsereg. http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1281-kranj-izviaci-vp-1098-82-83

[70] Nova Gorica határőrizeti erők helyőrsége

[71] hadikórház

[73] „Sjevernozapadno Bojiste” (SZB)

[74] Az 5. VO és SFRJ vezérkari törzse döntött márciusban a zágrábi (Zagreb) KOG (városvédelmi parancsnokság) átszervezéséről, mely erőiből 1990. májusban létrejött a 10. zágrábi hadtest. Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjedništvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[75] Főparancsnokság, tűzfelderítő és ellenőrző üteg parancsnokság, tüzér felderítő csoport, három tüzér csoport (tizennyolc 130.mm-es agyúval ellátva), rakétás csoport (tizennyolc M97 Orkan rakétával ellátva), könnyű légvédelmi tüzér csoport (negyvennyolc háromcsövezetű 20.mm-es löveggel ellátva), műszaki század, logisztikai zászlóalj- összességében 2800 fő. forrás: Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjedništvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[76] „Nikola Demonja” laktanya, http://www.srpskioklop.paluba.info/

[77] http://arhinet.arhiv.hr/_Pages/PdfFile.aspx?Id=3890, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjedništvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[78] Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjedništvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije, http://www.srpskioklop.paluba.info/

[79] http://www.veterani-ljubljane.si/e_files/content/P%20005%20V7.pdf

[81] „Juli 4. Metelkovi” laktanya Ljubljana, Dom JNA (hotel Triglav) Ljubljana, „Franz Rozman-Stane” katonai iskola-Ljubljana,  http: // www. veterani-ljubljane. si/e_files/ content/ P%20005% 20V7.pdf

[82] „Ljubo Sercer” laktanya Ljubljana, http://www.veterani-ljubljane.si/e_files/content/P%20005%20V7.pdf

[83] Roznik „Sisenska hriba”

[84] Főparancsnokság, tűzfelderítő és ellenőrző üteg parancsnokság, szakasz parancsnokság, három 155.mm-es ágyúval ellátott tüzér üteg, logisztikai üteg.

[85] laktanya „Ivan Cankar” (JNA légvédelem 350 rakétás légvédelmi ezred Vrhnika „”Ignac Voljc” laktanya),  http://www. veterani –ljubljane .si/e_files/content/ P%20005% 20V7.pdf, https: //www. dlib.si/ stream/ URN:NBN:SI: DOC- WHU1CSWD/d8222e23-d138-4863-90a2-a844884ceabb/PDF

[86] „Boris Kidric” laktanya és „Rojah” hadianyag raktár Sentvid-főparancsnokság,katonai rendész szakasz, őr- védelmi század, felderítő század, műszaki zászlóalj, nukleáris- vegyi és biológiai támadás elleni szakasz, könnyű légvédelmi tüzér csoport, vegyes páncélosok elleni tüzér csoport, tüzér csoport (tizennyolc 105.mm-es vagy 122.mm-es ágyúval ellátva), négy motorizált zászlóalj, egy harckocsizó (páncélos) zászlóalj, logisztikai zászlóalj. 

[87] Főparancsnokság,katonai rendész szakasz, őr- védelmi század, felderítő század, műszaki zászlóalj, nukleáris- vegyi és biológiai támadás elleni szakasz, könnyű légvédelmi tüzér csoport, vegyes páncélosok elleni tüzér csoport, tüzér csoport (tizennyolc 105.mm-es vagy 122.mm-es ágyúval ellátva), három motorizált zászlóalj, két harckocsizó (páncélos) zászlóalj, logisztikai zászlóalj. http:// www. veterani-ljubljane. si/e_ files/ content /P% 20005% 20V7.pdf

[88] Főparancsnokság, katonai rendész szakasz, őr- védelmi század, felderítő század, műszaki zászlóalj, nukleáris- vegyi és biológiai támadás elleni szakasz, könnyű légvédelmi tüzér csoport, vegyes páncélosok elleni tüzér csoport, tüzér csoport (tizennyolc 105.mm-es vagy 122.mm-es ágyúval ellátva), egy motorizált zászlóalj, két harckocsizó (páncélos) zászlóalj, logisztikai zászlóalj. 

[89] 345. hegyivadász (magashegyi) brigád, Kranj. Főparancsnokság, szakasz parancsnokság, őr- védelmi század, felderítő század, nukleáris- vegyi és biológiai támadás elleni század, katonai rendész század, öt alpinista zászlóalj (1. Tolmin, 2. Bohinjska Bela, 3. Skofja Loka, 4. Kranj, 5. Kranj), „haubica” tüzér divízió 105.mm-es ágyukkal ellátva- Kranj, vegyes páncélosok elleni divízió-Kranj, könnyű tüzér divízió, légvédelem- Kranj, műszaki zászlóalj, logisztikai zászlóalj, állatgyógyászati szakasz.

[90] „Marsal Tito” laktanya Ljubljana és „Bratsvo” laktanya Moste Polje, http: // www. veterani-ljubljane. si/e_files/ content/P%20005%20V7.pdf

[91] „Boris Kidric” laktanya és „Rojah” hadianyag raktár Sentvid, http:// www.veterani- ljubljane.si /e_files/ content/P% 20005%20V7.pdf

[92] Határőrizeti Kerület-helyőrség Radovljica. A kerülethez tartozó határ menti helyőrségek:” karaula Jezersko, karaula Medvedje, karaula Ljubelj, karaula Zirovnica, karaula Javorniski Rovt, karaula Golica, karaula Belca, karaula Korensko sedlo, karaula Ratece, karaula Slatina”.

[93] Határőrizeti Kerület-helyőrség Tolmin. A kerülethez tartozó határ menti helyőrségek:” karaula Britof, karaula Kambresko, karaula Vogrinka, karaula Livske Ravne, karaula Livek, karaula Staro Selo, karaula Breginj, karaula Uceja, karaula Log pod Mangartom”.

[94] Határőrizeti Kerület-helyőrség Nova Gorica. A kerülethez tartozó határ menti helyőrségek:” karaula Neblo

karaula Medana, karaula Vipolze, karaula Hum, karaula Sabotin, karaula Solkan, karaula Rozna Dolina, karaula Vrtojba, karaula Miren, karaula Stanta”. http://www. paluba. info/ smf/ index .php? action= printpage; topic= 21080.0

[95] Határőrizeti Kerület-helyőrség Sezana. A kerülethez tartozó határ menti helyőrségek:” karaula Nova vas, karaula Klarici, karaula Goranjsko, karaula Blok Gorjansko, karaula Veliki Dol, karaula Repentabor, karaula Orlek, karaula Lipica, karaula Vrhpolje, karaula Krvavi Potok, karaula Beka, karaula Kastelec, karaula Osp, karaula Plavje, karaula Bozici, karaula Skofije, karaula Hrvatini”. http://www. paluba .info/ smf /index. php? action= printpage;topic=21080.0

[96] Kodeljevo, Bezigrad,  http://www.veterani-ljubljane.si/e_files/content/P%20005%20V7.pdf

[97] Mladika in Moste. http://www.veterani-ljubljane.si/e_files/content/P%20005%20V7.pdf

[98] Maribor: „Slava Klavora” laktanya, „Franc Rozman Stane – Kadetnica” katonai iskola és laktanya, határőrizeti kerület (GO) „Tone Tomsic-Melje” laktanya, „Vojvode Misica” laktanya,  forrás: : Matej Tonin: Prva Vlada Republike Slovenije 2010 Ljubljana, Mile Vasic:Ratni dnevnik JNA.

[99] https://sl.wikipedia.org/wiki/31._korpus_(JLA), file:///D:/TIBI/BALKÁN%201990%201991/szlovénia/Ratni-dnevnik-JNA-Mile-Vasic-odlomak%20(1).pdf

[100] Főparancsnokság, tűzfelderítő és ellenőrző üteg parancsnokság, 155.mm-es ágyúval ellátott tüzér csoport, 122.mm-es ágyúval ellátott tüzér csoport, rakétás csoport (M77 Oganj rakétával ellátva), műszaki század, logisztikai század. 31. vegyes tüzér ezred  „Slava Klavora” .

[101] "Slava Klavora" laktanya

[102] Főparancsnokság,katonai rendész szakasz, őr- védelmi század, felderítő század, műszaki zászlóalj, nukleáris- vegyi és biológiai támadás elleni szakasz, könnyű légvédelmi tüzér csoport, vegyes páncélosok elleni tüzér csoport, tüzér csoport (tizennyolc 105.mm-es vagy 122.mm-es ágyúval ellátva), négy motorizált zászlóalj, egy harckocsizó (páncélos) zászlóalj, logisztikai zászlóalj. 

[103] Főparancsnokság, katonai rendész szakasz, őr- védelmi század, felderítő század, műszaki zászlóalj, nukleáris- vegyi és biológiai támadás elleni szakasz, könnyű légvédelmi tüzér csoport, vegyes páncélosok elleni tüzér csoport, tüzér csoport (tizennyolc 105.mm-es vagy 122.mm-es ágyúval ellátva), három motorizált zászlóalj, egy harckocsizó (páncélos) zászlóalj, logisztikai zászlóalj.  195. motorizált dandár  (brigád) főparancsnokság dandár törzs, felderítő század, század irányítás "Slava Klavora" laktanya, 1. motorizált zászlóalj (zászlóalj parancsnokság, koordinációs-kapcsolattartó irányítás és „S-2M” páncélosok elleni rakétás irányítás, 1., 2., 3. század, vegyes aknavetős század, ,  páncélosok elleni század) és hátországi támogató zászlóalj „ Slava Klavora”. Az 1. motorizált zászlóalj 1988-tól a „Franc Rozman Stane" – Kadetnica kaszárnyába irányítva. A 2. motorizált zászlóalj „Melje” kaszárnyában állomásozott. A dandár további erő: harckocsizó T-55-ös zászlóalj, 105. mm-es „haubica” tüzér divízió, vegyes páncélosok elleni tüzér divízió (ST 90 mm. és POLK 9K11) könnyű tüzér divízió légvédelem „PVO” (két üteg, háromszor 20. mm-es légvédelmi gépágyúval „PAT” ellátva,  és egy önjáró „Praga” üteg), műszaki zászlóalj, támogató zászlóalj (technikai ellátó század, műszaki század, egészségügyi szolgálat), katonai rendész század, 3. motorizált zászlóalj, atom-biológiai-vegyi támadás elleni szakasz „Franc Rozman Stane" – Kadetnica kaszárnya. 

[104] Határőrizeti Kerület-helyőrség Murska Subota. A kerülethez tartozó határ menti helyőrségek: ”karaula Petanjci, karaula Korovci, karaula Fiksinci, karaula Sotina, karaula Kuzma, karaula Trdkova, karaula Cepinci, karaula Hodos, karaula Prosenjakovci, karaula Kobilje, karaula Zitkovci, karaula Lendavske Gorice, karaula Pince”. http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=21080.0

[105] Határőrizeti Kerület-helyőrség Maribor. A kerülethez tartozó határ menti helyőrségek: ”karaula Gornja Radgona, karaula Zgornje Konjisce, karaula Sladki Vrh, karaula Cersak, karaula Sentilj, karaula Spicnik, karaula Gaj, karaula Veliki Boc, karaula Duh, karaula Brezovnik, karaula Kapunar, karaula Brezni Vrh, karaula Kapla”. http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=21080.0

[106]Határőrizeti Kerület-helyőrség Dravograd. A kerülethez tartozó határ menti helyőrségek: ”karaula Bistriski jarek, karaula Kosenjak, karaula Vic, karaula Libelice, karaula Strojna, karaula Sonjak, karaula Holmec, karaula Lenart, karaula Terca, karaula Olsava, karaula Strelcev vrh, karaula Savinjski partizan”. http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=21080.0

[107]http://hcz-zu.hr/1986-1991-brojno-stanje-formacija-naoruzanje-i-oprema-jna-prije-pocetka-domovinskog-rata/, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[108]Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA,  Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[109] Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[110] Az „5.VO-Zagreb”, 13.hadtest-Rijeka (kihelyezett parancsnokság IKM-Gospic) erők, 236. motorizált  brigádja, 35. partizán divíziója (2.brigád), valamint a „5. VO-Zagreb”, 10. hadtest-Zagreb (Jasterabrsko központi bázis) 4. páncélos brigád kisebb egysége állomásoztak a városban lévő ”Milan Frkovic Cicov” laktanyában és „Kaniza-Stanko Opsenica” laktanyában, „Jasikovac” (Gospic –Obradovic Varos külvárosi negyedében lévő) objektumban, TO bázis és lőtér „Guina” Podostra, „Pazariste”  objektumban, katonai létesítményeiben.

[111] Spilnik katonai muníciós raktár- Spilnicko polje, adminisztrációs épület „Dom JNA”- Otocsác város, Otocsác városban „Vladimir Cetkovic Vlado” létesítmény ahhoz tartozó laktanya „Stari Krug” és raktár épület és főépület. TO Fortice területvédelmi objektum

[112] Katonai objektum Ramljani- két tiszt, két altiszt, huszonnyolc katona látott el szolgálatot .három 12.7mm-es légvédelmi géppuska, kilenc 7.9mm-es puska, négyszáznyolcvan 7.62mm-es gépkarabély, három mesterlövész puska, harminc 7.62mm-es TT maroklőfegyver, és 5.6 millió liter gázolaj a bunker raktárban.

[113] Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[114] 1990-re a a parancsnokság 130 fővel üzemelt.

[115] 1990-re a zászlóalj három századból állt, 350 fővel.

[116] „Katarina” laktanya- 13. vegyes tüzér ezred 450 fővel (hadiállapoti létszám: 1000 fő)

[117]„Mate Blazina” laktanya – vegyes páncélosok elleni tüzér ezred (mpoap) két divízióval 450 fővel

[118] Trsat „Nikola Car Crni” laktanya- -13. légvédelmi ezred három divízió 400 fővel (hadiállapoti létszám: 1000 fő)

[119] Ilirska Bistrica: „Donja” és „Gornja” laktanya,

[120] Főparancsnokság, katonai rendész szakasz, őr- védelmi század, felderítő század, műszaki zászlóalj, nukleáris- vegyi és biológiai támadás elleni szakasz, könnyű légvédelmi tüzér csoport, vegyes páncélosok elleni tüzér csoport, tüzér csoport (tizennyolc 105.mm-es vagy 122.mm-es ágyúval ellátva), egy motorizált zászlóalj, két harckocsizó (páncélos) zászlóalj, logisztikai zászlóalj. Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[121] Trsat „Nikola Car Crni” laktanya- 25.gyalogos brigád parancsnokság 15 fős parancsnoki gárdával (hadiállapoti létszámban 5000 fő).

[122] A 13.hadtest 6. hegyivadász brigádja 190 fővel a Delnice városban lévő „Zdenko Petranovic-Jastreb /Drgomalj” laktanyában állomásozott. További objektumok, kisebb bunker raktárak  voltak még Velebit-1, Velebit-2 és Velebit -3 elnevezéssel. Ezen hadianyag raktárakat a dandár erőiből őrszolgálat védte, a  V-1 objektumot ahol nem volt fegyverzet tárolva négy fős csoport, a V-2 objektumot, ahol fegyverzetet őriztek tizenhét fős szakasz védte, a V-3 objektumot, ahol szintén tároltak hadianyagot negyvenhat fős század őrizte. Katonai kórház volt Skrad településnél, amit egy tizenegy fős szakasz védett. A dandár létszáma 1990-re 550 főre nőtt (hadiállapoti létszám: 3366 fő)

[123]Trsat „Nikola Car Crni” laktanya-  43. partizán divízió parancsnoksága 35 fővel (hadiállapoti létszám: három dandárnyi)

[124] Varazdin: „Kalnicki partizan” laktanya Berislav Popov ezredes vezetésével, „Jalkovecke zrtve” laktanya Vladimir Davidvic alezredes vezetésével, „Maj 15” laktanya, „Dom  JNA” adminisztrációs parancsnoki épület, 32. hadtest egészségügyi objektuma, határőrizeti objektum Varazsdin (Varazdin), objektum Drave- Varazsdin (Varazdin), haditechnikai raktár objektum „Varazdinbreg” Banjscina településnél, haditechnikai raktár objektum „Barutana” Nova Vest településnél. Lőtér „Macinka”. Varazsdini (Varazdin) katonai objektumokban a 32. hadtest, 32. páncélos és mechanizált brigádja, 32. vegyes tüzér ezred, 32. partizán divízió, 32.könnyű tüzér ezred-légvédelmi erő (PZO vagy PVO), valamint a 32. hadtest intendáns, katonai rendész, egészségügyi és őrszolgálati –kísérő, gépkocsizó szállító zászlóaljai állomásoztak.

[125] Cakovec: Dom JNA adminisztrációs parancsnoki épület, „Nikola Subic Zrinski” laktanya, "Július 27."laktanya. "Narodni heroj Florijan Bobic" határőr állomás, "Sedam sekretara SKOJ-a" határőr állomás, "Narodni heroj Marko Kovac" határőr állomás

[126] Létesítmények voltak: „Joza Vlahovic” laktanya,DOM „Subotica” JNA-parancsnokság, „Crna Gora” hadianyag raktár (MTS) és lőtér,.

[127] Virovitica határőrizeti helyőrség.

[128] laktanya „Kalnik”, ”Dom JNA” , Siroko Brezje fegyverraktár, katonai garnizon „Cret” –Krizsevác (Krizevci), lőtér objektum  Marencica- Krizsevác (Krizevci)

[129] A Bjelovárban (Bjelovar) a 32. hadtest 265  brigádja valamint a 28. és 1. partizán divíziók voltak elhelyezve katonai objektumaikban: „Bozidar Adzija” laktanya, „Dom JNA”- adminisztrációs székház, „Logor” objektum, Zvijerci radar állomás (Trojsteni Markovac településnél), „Barutana „lőszerraktár (Bedenik erdő)

[130] Ivica Hrastovic: Zauzimanje vojarni JNA u Varazdinu.

[131] Davor Marijan: “Jedinstvo” – Posljednji ustroj JNA, Danijela Marjanic,,Milan Pojic: Zapovjednistvo 5. vojne oblasti Jugoslavenske narodne armije

[132] 32. műszaki ezred JNA- Csakovác (Cakovac), melynek parancsnoka Josip Babic őrnagy volt. Az ezred objektumai voltak: JNA székház, „Nikola Subic Zrinski” laktanya, "Július 27."laktanya.

[133] 32. mechanizált brigád parancsnoka Berislav Popov ezredes volt. A dandár Varazsdinban lévő „ Kalnicki partizan” laktanyában állomásozott.

[134] 265. mechanizált brigád parancsnoka Rajko Kovacevic ezredes volt. A Bjelovárban (Bjelovar) a 32. hadtest 265  brigádja valamint a 28. és 1. partizán divíziók voltak elhelyezve katonai objektumaikban: „Bozidar Adzija” laktanya, „Dom JNA”- adminisztrációs székház, „Logor” objektum, Zvijerci radar állomás (Trojsteni Markovac településnél), „Barutana „lőszerraktár (Bedenik erdő)

[135] 73. motorizált brigád JNA -Koprivnica, melynek parancsnoka  Zvonimir Mihajlovic ezredes volt. A katonai objektumokban a  JNA 32. hadtest 73. vegyes páncélos elleni tüzér divízió és 73. motorizált brigád, valamint határőrizeti 43. erő állomásoztak. Létesítmények voltak: „Joza Vlahovic” laktanya,DOM „Subotica” JNA-parancsnokság, „Crna Gora” hadianyag raktár (MTS) és lőtér,. file: /// C:/ Users/ SzelesT/ Downloads/ Podravina 15_170_208.pdf

[136] A JNA elsősorban területvédelmi (TO) erők haditechnikai készleteit tárolták Daruvar és környéki bázisokon,  JNA laktanya „Polom“ Doljani településen ( Daruvartól délre), JNA „ Cerik” raktár-objektum.

[137] Krizevci: 411. vegyes páncélos elleni tüzér ezred JNA- Krizsevác (Krizevci), melynek parancsnoka Jove Radosavljevic ezredes volt. A 32. hadtest Krizevci városban a 411. vegyes tankelhárító (tankvadász) ezred állomásoztatta objektumaiban: laktanya „Kalnik”, ”Dom JNA” adminisztrációs parancsnoki épület, Siroko Brezje fegyverraktár, katonai garnizon „Cret” –Krizsevác (Krizevci), lőtéri objektum  Marencica- Krizsevác (Krizevci), „Kalvarija” tiszti épület.

[138] A JNA 5. zágrábi (Zagreb) katonai körzetének (VO) 32. hadtesti műveleti zónájában állomásozott a 42. határőr zászlóalj. A zászlóalj Virovitica városban lévő 42. határőrizeti kerület (42. GO- Virovitica) objektumában és a varazsdini hadtesti katonai objektumban (az Ivana Milticeva utcában-napjainkban a megyei rendőrség épülete) állomásozott, továbbá Podravszka Szlatinában (Slatina) lévő városi kaszárnyában. A határőrizeti zászlóalj illetékessége alá tartozott az akkori Szlatina (Slatina) és Virovitica központi járások határzónái. Virovitica 42. kerületi határőrizeti parancsnokság alá tartoztak az alábbi határ menti helyőrségek (karaula) : „karaula „Miholjacki Martinci- Gezinci (Slatina járás), karaula NH Lazo Tihomirovic Baja „Bobrovac”- Noskovac (Slatina járás) , karaula NH Nikola Miljanovic-Sopje (Slatina járás) , karaula Zanos-Kapinc (Slatina járás) , karaula Budakovac (Virovitica járás), karaula „Dravica” Detkovac (Virovitica járás), karaula Novi Gradac (Virovitica járás), karaula (határátkelőhely) Terezino Polje  és karaula NH Bosko Buha Gornje Bazje (Virovitica járás)

[139] Koprivnica kerületi határőrizeti parancsnokság alá tartoztak az alábbi határ menti helyőrségek: „karaula Starogradacki Marof (Durdevac járás), karaula „NH Stojan Komljenovic-Coka Pitomaca  (Durdevac járás) ,  karaula NH Vilim Galjer Sasnato Polje (Durdevac járás) , karaula „Loganj” Pitomaca (Durdevac járás) , karaula „Krznica” Pitomaca (Durdevac járás) , karaula NH Milan Spalj- Mekis Podravska Sesvete (Durdevac járás), karaula NH Stjepan Debeljak Bil- Bakovci/Ferdinandovac (Durdevac járás), karaula Lepa Greda/Ferdinandovac (Durdevac járás) , karaula Ciganfis-Canbina/Repas erdő (Durdevac járás) , karaula Zdala (Durdevac járás) , karaula Zdalica (Durdevac járás) karaula Jagerov Kut- Novacka, karaula NH Nikola Severovic Pilajevo erdő- Gola (Koprivnica járás) , Gotalovo (Koprivnica járás), karaula NH Milivoj Marijan Soderica tó/Botovo (Koprivnica járás) , karaula Mali Pazut (nem aktív) Legrad (Koprivnica járás) , karaula Tursko groblje (nem aktív) Legrad (Koprivnica járás), NH Florjan Bobic Veliki Pazut- Donja Dubrava (Koprivnica járás) ,  karaula Sedam sekretara SKOJ-a Kotoriba (Cakovec járás)  , karaula NH Marko Kovac Snajder Gorenjak/ Gorican (Cakovec járás)  , karaula Morscak/ Murscak Dekanovec (Cakovec járás)  ”

 

4.     JUGOSZLÁV LÉGIERŐ ÉS LÉGVÉDELEM HORVÁTORSZÁGBAN ÉS SZLOVÉNIÁBAN.


A légierő esetében általánosságban az alábbi tagozódásról beszélhetünk. A légierőt alkotta a repülős erők és kezdetben a léggömb alakulatok.  Ez utóbbi feladata volt, állandó viszonyok között, de harcban is, a tüzérségi felderítés és lövésmegfigyelés, ellenséges repülők zavarását. A parancsnokság, vezetés számára történő összeköttetés, megfigyelés, felderítés.

A repülős erők esetében (repülők, helikopterek) megkülönböztethető a felderítő, a harci, és szállító erő. A szállító erők végezték a csapatszállítást, anyagszállítást, sebesültszállítást, mentést, ezt saját vagy ellenséges területen hajtották végre. A kirakás esetében leszállással, vagy ejtőernyő használatával végezték el. A felderítő erők lehetnek közel és távol felderítést végző egységek, a harci erők vadász és bombázó egységek. Ezen erők mellett még jelen volt a különleges rendeltetésű szolgálatok, ahol időjelző és fényképészeti szolgálat működött. Az időjelző (meteorológiai szolgálat) szolgálat, az időjárási viszonyoknak a repülés céljára történő mérése, értékelése, előjelzése, rendelkezésre állása végezte, a fényképészeti pedig a légi felderítés szolgáltatta adatok feldolgozását, értékelését, hozzáférhetővé tételét, továbbítását végezte el. Fontos szerepe volt az 1950-es évekre kialakuló légtér radar megfigyelő és jelentő szolgálatnak (VOJ-VOJIN), mely szolgálat már a vizuális és fülelő légtérmegfigyelést kiváltó, kiegészítő modern radarberendezéseket és elhárító légvédelmi rakétarendszereket, repülőgépek tűzvezetését végző modern rendszereket használt. Meg kell említeni a tagozódásban nem szereplő egységeket, melyek a saját csapatok közti, esetenként erő nemek, parancsnokságok, közti összeköttetést biztosították. Ezen egységek az összekötő repülős erők voltak. Továbbá a jórészt felderítő századokból kikerülő tüzérrepülős erők.  

A repülős erők feladata volt továbbra is a légi és földi célok elleni harc, felderítés, a szárazföldi és haditengerészeti erők támogatása. 

A légierőt támogatta a légvédelem. A légvédelem tekintetében elkülönül a szárazföldi, esetenként haditengerészeti alakulatokat, gyalogságot, gépesített erőket, stb. biztosító, azokkal szorosan együttműködő könnyű (100.mm. alatti), közepes, (100-200. mm. közti), és nehéz (200.mm. feletti) vontatott, vagy géperejű (önjáró) ágyút, tarackot, aknavetőt használó tábori légvédelem, mely lehet honi és hadrakélt sereg légvédelem. A tábori légvédelem esetében együttműködő volt a légierő, mely során a tábori légvédelmet tüzérrepülők, felderítő repülők, léggömbök, radar (VOJIN) szolgálat támogatta.

A légvédelmi tüzérség eltér a táboritól. Ezen esetben „szaklégvédelemről” beszélünk, mely lehet honi és hadrakélt sereg légvédelem. Feladata a légierővel párhuzamos, leküzdi, illetve távol tartja az ellenséges légierőt, védelmezi a saját erőket és a hátországot. Tűzerejével megbontja az ellenséges repülős kötelékeket, légtérelhagyásra vagy nagy magasságba kényszeríti az ellenség repülős egységeit, zavarja egyes repülők munkáját. Csökkenti, vagy megakadályozza az ellenséges bombavetés, felderítés és tüzérrepülés eredményességét. A saját légierőt tehermentesíti, és kedvező helyzetet teremt nekik a légi harchoz. Légvédelmi tüzérség légvédelmi ágyús, légvédelmi gépágyús, légvédelmi könnyű gépágyús erőre tagozódik, mely lehet vontatott, géperejű (önjáró).

A légvédelmi tüzérség segédszervei; légvédelmi figyelők, légvédelmi fülelők, légtér radar megfigyelő és jelentő szolgálat (VOJ-VOJIN), és légvédelmi fényszórósok, időjárás előjelző szolgálat, fényképészeti szolgálat.

A repterek katona célra történő kiválasztásában elsőszámú szempont volt a geográfiai elhelyezkedés, a reptér műszaki állapota, alkalmassága harcászati célra, műszaki követelményeknek való megfelelés. A központi légi bázisok alá, alternatív támogató, tartalék reptereket, kisreptereket vontak be.

A légvédelmi és a tábori tüzérségi esetében a helikopteres szállítás lehetősége is fenn állt az ágyúk tekintetében.   

A légierő és légvédelem (RV i PVO) tekintetében 1986-ra megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi hadtestiparancsnokság (Ko RV i PVO), az „1. Ko RV i PVO- Beograd”, „5. Ko RV i PVO-Zagreb”, és „3. Ko RV i PVO-Skopje”.

Az 1980-as évek közepétől a „Jedinstvo” haderőreform részeként megszűntek a légi (repülős) hadtestek „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK) és 1986-tól megalakultak a légierő és légvédelem körzeti hadtest „korpus” (Ko) parancsnokságai (Ko RV i PVO). Az 1. „VaK” a megalakuló „1. Ko RV i PVO” (Beograd) hadtest parancsnokságba integrálódott, míg az 5. „VaK” az „5. Ko RV i PVO” (Zagreb) parancsnokságba. A légvédelmi divíziók (dPVO) tekintetében, a légvédelmi divíziók felszámolása során, a 11. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) és a 15. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) az „1. Ko RV i PVO” hadtest parancsnokságba integrálódtak be. 1986-tól a 11. dPVO alól a 1. pVOJIN ezredet az 1. Ko RV i PVO alá került, a 15. dPVO alól a 5. pVOJIN ezredet az 5. Ko RV i PVO alá került. Az 1. pVOJIN ezredből 1986-ban kivonták a 31. bVOJIN zászlóaljat és létrehozták a 3. pVOJIN ezredet, mely a 3. Ko RV i PVO (Skopje) hadtest parancsnokság alá rendelték. Az 1.pVOJIN főparancsnoksága „Beograd” (objektum 909.) városban volt, a 3. pVOJIN ezredé „Nis” városban, az 5. pVOJIN ezredé pedig „Zagreb” (Pleso légibázis) városban. 1986. áprilisában megalakultak a VOJIN ezredek alá tartozó légi megfigyelő és jelentő alakulatok” „Vazdusnog Osmatranja i Javljanja” (VOJ).[1]

A „VaK” alatt kialakított úgynevezett „nyugati” és „keleti” légi zónákat, 1986-ban a létrejövő új hadtesti parancsnokságok (Ko RV i PVO) műveleti területéhez igazítottak. A két korábbi légi zóna helyett, minden „Ko RV i PVO” alá tartozott egy-egy légi zóna, így létrejött az „1. Ko RV i PVO”, „3. Ko RV i PVO”, „5. Ko RV i PVO” légi zónái.

A legnagyobb változás a korábbi „keleti” légi zónát érintette, amit lényegében két légi zónára osztottak fel. Az egyiket az „1. Ko RV i PVO”, a másikat a „3. Ko RV i PVO” ellenőrizte. A „nyugati” zóna tekintetében a zóna nagyobb része maradt a zágrábi „5. Ko RV i PVO” ellenőrzése alatt. Viszont a korábban „keleti” és „nyugati” két zónát elválasztó határvonal „Nasice-Slavonski Brod- Derventa- Zenica- Mostar”- Peljesac félszigetet kettészelve- „Vis” sziget- „Mljet” szigetek, nyugatabra tolódva, „Donji Miholjac- Baja Luka-Sibenik” vonalon képezte az új határt az 1. Ko RV i PVO” és „5. Ko RV i PVO” közt. Ebből látszik, hogy Szlovénia és Horvátország területén két hadtesti parancsnokság osztozott. Szlovéniát teljes egészében az 5. Ko RV i PVO hadtesti parancsnokság fedte le, Horvátország nagyobb területét az 5. Ko RV i PVO, de Szlavónia és Közép és Dél-Dalmácia az 1. Ko RV i PVO hadtesti parancsnokság alá tartozott.

 

4.1.   A légierő és légvédelmi főparancsnokság (KM RV i PVO) alá tartozó erők.

 

Az „RV PVO” főparancsnoksága az 1935-ben épült „Zemun” épületben volt, („Glavna” utca 1.) a belgrádi „Zemun” városrészben[2]. A monumentális épületben maga a főparancsnokság, főparancsnoki törzs, tiszti törzs „Komanda Stana” (KMS),,, a 170. hírszerzési és felderítési központ „Obavestajni Centar RV” (OC)[3], elhárítási csoport „Kontraobavestajna Grupa” (KOG)[4], a légierő és légvédelem adminisztrációs parancsnoksága „Dom RV i PVO”[5] működött. Külön funkcionált az  1. Ko RV i PVO hadtesti légierő parancsnokság 316. tartalék légi bázisa „Zemun-Surcin” polgári és katonai repülőtér. Itt állomásozott a 99. katonai rendész század „99. ceta Vojne Policije” (cVP)[6], később zászlóalj „99. bataljun Vojne Policije” (bVP), a 98. összekötő század „98. ceta veze” (CV)[7], a 684. gépjárműves szállító század „Automobilska Ceta” (cATB). A légierő operatív főhadiszállása a belgrádi „Strazevica” (909. földalatti bunker objektum) működött, a hadműveleti főhadiszállás pedig a boszniai „Jahorina” hegységben lévő „Miroc” földalatti objektumban.[8] A légügyi (repülős) kísérleti központ „Vazduhoplovni Opitni Centar” (VOC)[9] és a Légierő Egészségügyi Intézetet „Vazduhoplovni Medicinski Institut” (VMI)[10] „Batajnica” katona reptéri légi bázison funkcionált.

A 322. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV), „Petrovaradin” bázison (Novi Sad), a 321. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV), a „Nedzarici” (Sarajevo) laktanya[11] bázison állomásozott. A közvetlen a védelmi minisztérium (SSNO) alá tartozó 63. ejtőernyős dandár „Padobranska Brigada” (Padbr)[12] „Nis” katonai és polgári reptéri bázison állomásozott.

A szerbiai Zomborban (Sombor) a 975. légierő továbbképző központja Vazduhoplovni Nastavni Centar” (VNC) állomásozott az ott lévő katonai repülőtéren, a 672. gépjárművezető képző- továbbképző központja „Autonastavni Centar” (ANC)[13], négy századdal „Kovin” katonai reptéri bázison[14] állomásozott.

A „Batajnica” katonai reptéri légi bázison állomásozott  a 252. vadász-bombázó század (LBAE)[15], a 138. légi szállító repülő dandár „Transportna Avijacijska Brigada” (TRABR)[16], és 1991-ben az alátartozó három század; a 675. vegyes légi szállító század „Mesovita Transportna Avijacijska Eskadrila” (MTRAE)[17], 678. vegyes légi század „Mesovita Avijacijska Eskadrila” (MAE)[18]. a 890. légi szállító helikopter század „Transportna Avijacijska Helikopterska Eskadrila” (TRHE) [19] .

A horvátországi zadari „Zemunik” katonai és polgári reptéri légi bázison állomásozott a 676. tűzoltó légi század „Protivpozarna Avijacijska Eskadrila” (PPAE)[20],

A boszniai „Mostar-Ortijes” katonai és polgári reptéri bázison állomásozott a 786. helikopteres összekötő század „Helikopterska Eskadrila za Vezu” (HEV)[21].

A „Pancevo” polgári és katonai légi bázison[22] állomásozott a 333. reptéri technikai zászlóalj „Aerodromsko Tehnicki Bataljon” (ATEHB), avagy 333. műszaki zászlóalj „Inznjerijski Bataljon” (InzB), és a 160. repülő technikai bázis „Vozduhopolovno Technicka Baza” (VTB).[23] 

 1990-től 1992. januárig került a légierő és légvédelem közvetlen főparancsnoksága alá a 352. felderítő repülő század „Izvidacka Avijacijska Eskadrila” (IAE). 

A légierő mellett fontos feladata volt a légierő és légvédelem főparancsnokság alá tartozó légvédelmi tüzér-rakétás (PVO) és légtérfigyelő és jelentő szolgálat (VOJIN) erőinek[24].

 

4.2.    Az 1. Ko RV i PVO

 

Az „1. Ko RV i PVO” keleti műveleti határvonala „Negotin-Cacak- Crkvice (Herceg Novi)” vonalon, nyugati műveleti határvonala pedig „Donji Miholjac- Baja Luka-Sibenik” vonalon húzódott. Megemlíthetjük az északi határát, mely lényegében az akkori Jugoszlávia és szomszédos államok; Magyarország, Románia” államhatára volt.

A légierő 1. számú hadtest „Korpus” (Ko) erőinek központi parancsnoksága Belgrádban volt, a „Banjica” katonai létesítményben[25]. A hadtesthez több egység tartozott, a parancsnoki törzs, tiszti törzs, adminisztrációs szolgálat, egészségügyi szolgálat, őr-kísérő szolgálat, katonai rendész és gépjárműves (szállító) szakasz, egyéb kiszolgáló erők mellett. Ezen főbb egységek voltak; a belgrádi „Banjica” bázison (Banjicki vrh) lévő 210. összekötő zászlóalj „Bataljun Veze” (BZV), mely a „Bajnica” laktanyában állomásozott, a batajnicai katonai repülőtéren állomásozó 1. támogató légi század „Dopunska Avijacijska Eskadrila” (DOPAE), a batajnicai törzs helikopter osztály „Stabno Helikoptersko Odjel” (SHO)[26], a „Kovin” bázison lévő 376. gépjárműves század „Automobilska Ceta” (AMC).

Az 1. „Ko RV i PVO” alá tartozott több légi bázis, ahol a hadtesthez tartozó repülő dandárok, ezredek állomásoztak. Ezek közzé tartozott: A hadtest alá tartozott a boszniai Neretva folyó menti „Mostar-Ortijes” polgári (civil) és katonai reptér és „Buna/Gorica” földalatti repülőgép bunker bázis[27], „Jasenica-Rodoc” katonai reptéri légi bázis, mint 171. légi bázis „Vazduhoplovna Baza” (VB). Mosztárban (Mostar) volt a 171. számú légi bázishoz tartozó „Jasenica- Rodoc” városrészben lévő „Heliodrom” helikopter le és felszálló valamint katonai reptér és objektum. Ezen objektum a Repülős Katonai Akadémia „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA) alá rendelt 107. helikopteres kiképző és oktató ezred[28] bázisa volt. Az 171. bázison állomásoztatta erőit a 97. repülő dandár „Avijacijska Brigada” (ABR). A 97. dandár, ezen bázis mellett a szpliti „Divulje” 500. légi „haditengerészeti” bázisán funkcionált elsősorban, a haditengerészet támogatása végett, hiszen „Divulje” bázist a haditengerészet légi mozgású erői is használták. A 97. dandárt 1991-ben átirányították a „jugoszláv háború” miatt „Mostar” légi bázisra.  Az 1. Ko RV i PVO hadtest alá tartozó a horvát Szplit város (Split) melletti „Split-Divulje” reptér[29] (Resnik-Kastel) polgári és katonai reptér rendelkezett rejtett földalatti bunker bázissal, mely a „Cetina” nevet viselte[30] és az 500. légi bázishoz „Vazduhoplovna Baza” (VB) tartozott. A „Divulje-Cetina” 500. bázison kiszolgáló és repüléstechnikai alakulatok állomásoztak.

Az 1. Ko RV i PVO alatt funkcionált a „Batajnica” katonai reptéri légi bázison lévő 1. elektronikai felderítő és interferencia központ „centar Elektronsko izvidanje i Ometanje” (1. centar EiO)[31]. A hadtest alá tartozott a belgrádi „Batajnica” katonai reptéren lévő 177. légi bázis, ahol a légierő és légvédelem központi főparancsnoksága alá tartozó erők mellett az 1. Ko RV i PVO hadtestparancsnokság is állomásoztatta erőit, többek közt a 204. vadászrepülős ezredet (LAP). A 177. légi bázishoz tartozott a „128. „szuperszonikus repülőgép pilóta kiképző és oktató központ”[32] (1990. előtt feloszlatva)[33] is, de a belgrádi civil repülőtér mellett „Batajnica” területén működött, a 177. számú légi támaszpontont a légügyi központ (Vazduhoplovno Opitni Centar „VOOC” avagy „VOC”), valamint a légi egészségügyi központ (Vazduhoplovno Medicinski Centar „VOMC” avagy „VMC”).

A „Batajnica” bázison állomásozott a 252. vadászbombázó repülő század „Lovacka Bombarderska Avijacijska Eskadrila” (LBAE). 1986-ban a „Batajnica” légi bázison állomásozott, de 1988-1990. közt a 701. repülő dandár „Avijacijska Brigada” ABR alá volt rendelve, 1990-tól pedig 1992-ig a 97. repülő dandár alá sorolták be, ahol a légierő főparancsnokság önálló századaként funkcionált. 1992-től került a 204. repülő dandár alá került. Ebből adódóan, a „Batajnica” bázison a 252. század révén jelen volt a 701. repülő dandár (ABR), és a 97. repülő dandár (ABR) is.

Az 1. hadtest tartalék légi katonai bázisát a „Vrsac” településnél lévő 502. (tartalék) polgári és katonai reptéri légi bázis jelentette. Tartalék légi bázisként funkcionált továbbá a 316. tartalék polgári és katonai reptéri légi bázis (Zemun-Surcin)[34].

További két légi bázis tartozott még az 1. számú légerő hadtest alá, az egyik a boszniai Szaravevó melletti „Rajlovac” katonai repülőtér, mint 130. számú katonai légi bázis. A másik pedig a szintén Boszniában lévő Tuzla városhoz tartozó katonai repülőtéren lévő 399. tuzlai számú lég bázis. A tuzlai katonai reptér, 399. légi bázison állomásozott 1990-ig a 701. légi dandár[35]. 1990-ben feloszlatták.

 

4.2.1.      Az 1. Ko RV i PVO-1. VOJIN

 

Az „1. Ko RV i PVO” alá tartozott az 1. számú Légtér Megfigyelő és Ellenőrző és Irányító Központ „Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje” (VOJIN) ezred, melynek operációs-operatív központja (OC), „Beograd” (Objektum 909) bázison volt. Ezen főparancsnokság alá tartozott három közös műveleti központ " Zajednicka Operativna Centra” (ZOC), melyek az adott „ZOC” központhoz tartozó századokat fogta össze. Egy „ZOC” bázis funkcionált „Stari Banovci” bázison, további „ZOC” volt a szarajevói „Nedzarici” bázison[36], és a szpliti „Solin” bázison. A VOJIN ezred VOJIN zászlóaljakból állt „bVOJIN” , melyhez tartoztak a „ZOC” vagy „OC” központok. A VOJIN központokat a „ZOC” közreműködésével, az ezred alá tartozó úgynevezett „VOJIN” századok (cVOJIN) szolgálták ki. A századok mellett önálló légtérfigyelő és jelentő szakasz „vod Vazdusno Osmatranje i Javljanje” (vVOJ) működöt.

Az 1980-as évek végére az 1. ezred VOJIN (pVOJIN) „Beograd” az alábbi szerkezeti struktúrából állt:

- operatív-operációs központ „OC VOJIN” / 909 objektum

- repüléstechnikai karbantartó század

- támogató század

- repüléstechnikai ellátó osztály

- gépjárműves osztály

- 20. VOJIN zászlóalj „Stari Banovci” :

- parancsnokság „Stari Banovci”

- 20. OC VOJIN ”Stari Banovci”

- támogató század ”Stari Banovci”

- összekötő század „Batajnica”

- 1. század VOJIN „Stari Banovci” ellátva „AN/TPS-70, P-35, PRV-11” radarokkal

- 2. század VOJIN „Kacarevo” ellátva „P-14., P-12., PRV-11” radarokkal

-1. szakasz VOJ „Subotica” ellátva „P-15., PRV-11.” radarokkal

-2. szakasz VOJ „Osijek” ellátva AN/TPS-63, PRV-11.” radarokkal

- 58. VOJIN zászlóalj „Nedzarici” (Sarajevo) :

- parancsnokság „Nedzarici” (Sarajevo)

- 58. OC VOJIN „Jahorina” hegy

- kisegítő OC VOJIN „Divulje”

- támogató század

- összekötő század

- 1. század VOJIN „Jahorina” ellátva „S-600” radarral

- 2. század VOJIN „Majevica” ellátva „AN/TPS-70” radarral

- 3. század „Zlatibor” ellátva „S-600” radarral

-1. szakasz VOJ „Vis” sziget, ellátva „P-15” radarral

 

A VOJIN-t radarállomások szolgálták ki. Az 1. Ko RV i PVO alá tartoztak az alábbi radarok; „Sarajevo” várostól délre lévő „Jahorina” hegység „sí központ” és csúcsán lévő radar (radar S-600), a „Tuzla” és „Zvornik” városok közti „Majevica” hegység „Stolice „(916 m) magaslatán lévő radar (radar AN/TPS-70 és tartalék radar S-600), „Stari Banovci” városnál lévő radar a „Stara Pazova” útnál (radar AN/TPS-70), „Sombor” repterén lévő radar (radar AN/TPS-63), a horvátországi „Biokovo” hegység csúcsán lévő radar (radar S-600), „Osijek” repterén lévő radar (radar S-600), „Pancevo” város katonai létesítményében lévő radar (P-14 radar), és a „Lovcen” hegység „Stirovnik” csúcson lévő radar (tartalék radar S-600) légtérfigyelő állomása.[37]

A légvédelmet a batajnicai 250. légvédelmi rakéta dandár „Raketna Brigada PVO” (rbrPVO) látta el az 1. Ko RV i PVO zónájában.

1992. júniusában az 1. pVOJIN-t beintegrálták a létrejövő 126. légtér megfigyelő és ellenőrző és irányító dandárba „brigada VOJIN” (brVOJIN).

 

 

 

4.3.    A 3. Ko RV i PVO

 

Az „3. Ko RV i PVO” keleti műveleti határvonalát képezte az akkori Jugoszlávia és szomszédai; Románia, Bulgária, Görögország, Albánia közti államhatár. A  „3. Ko RV i PVO” nyugati műveleti határvonalát képezte a „Negotin-Cacak- Crkvice (Herceg Novi)” vonal. A légierő 3. számú hadtest „korpus” (Ko) erőinek központi parancsnoksága „Nis”városban volt, a „Medosevac” „polgári és katonai célú reptéren”[38], mely légierő részéről a 161. számú katonai légi bázisként (továbbiakban „Nis” légi bázis) funkcionált 1953-tól. A hadtesthez több egység tartozott, a parancsnoki törzs, tiszti törzs, adminisztrációs szolgálat, egészségügyi szolgálat, őr-kísérő szolgálat, katonai rendész és gépjárműves (szállító) szakasz, egyéb kiszolgáló erők mellett. Ezen főbb egységek voltak; a „Nis” légi bázison lévő 112. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV), 3. rádió felderítő és elhárító (EI-PED) zászlóalj, 3. támogató légi század „Dopunska Avijacijska Eskadrila” (DOPAE), 643. gépjárművezető képző- továbbképző század „autonastavna ceta” (ANC). Kraljevóban (Kraljevo)[39] és Ladevciben (Ladevci)[40] lévő reptereken a 359. műszaki zászlóalj állomásoztatta századait. A 3. „Ko RV i PVO” alá tartozott több légi bázis, ahol a hadtesthez tartozó repülő dandárok, ezredek állomásoztak. Ezek közzé tartozott „Nis” polgári és katonai repülőtér 161. számú légi katonai bázis, ahol állomásozott a törzs helikopter osztály „Stabno Helikoptersko Odjel” (SHO)[41], 119. repülő dandár (ABR). 1991-ig a 119. ABR alá tartozott a nisi bázison állomásozó 677. szállító légi század (TRAE)[42], 787. és 789. szállító helikopteres század (TRHE)[43], 714. páncélosok elleni helikopteres század (POHE)[44], továbbá a szerbiai „Ladevci” katonai reptér 285. légi bázison (Morava reptér) állomásozó 712. páncélosok elleni helikopteres század (POHE)[45]. A nisi 161. légi bázist a légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO). A hadtest másik nagy lég bázisa a macedóniai Szkopje (Skopje) város polgári és katonai repülőtér, a 165. számú katonai légi bázis, „Skopski Petrovac”, ahol a hadtest 98. légi dandárja (ABR) állomásozott. A 98. ABR alá tartozott 1991-ig a 891. helikopteres felderítő százada (HEIV)[46], a 241. vadász-bombázó század (LBAE) „Skopski Petrovac”[47], 247. vadász-bombázó század (LBAE) „Skopski Petrovac”[48], valamint a 354. felderítő légi század (IAEP)[49], mely nem a szkopjei hanem a „Ladevci” településnél lévő katonai reptér 285. légi bázisán állomásozott. A szkopszki petrováci 165. légi bázist a légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO). A „Ladevci” 285. légi bázist a 285. légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO).

Fontos bázis volt Crna Gorában a titógrádi[50] (Titograd, mai nevén Podgorica) „Golubovic” polgári és katonai repülőtér. Ez a 423. számú „Golubovic” katonai légi bázis volt, melyhez tartozott a „Zeta” katonai bunker objektum[51] a „Sipcanik” hegyben elrejtve. A légi bázison a repülős katonai akadémia „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA)[52] alárendeltségébe tartozó 172. vadász-bombázó ezred (LBAP) állomásozott. Az ezred alá tartozott 1991-ig a 239. vadász-bombázó légi század[53], 242. vadász-bombázó légi század[54]. A Golubovic 423. légi bázist a 423. légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO).

A 3. légierő hadtest alá tartozott a pristinai „Slatina” polgári és 492. légi bázis-katonai reptér, melyhez tartozott a „Slatina-Morava” bunker objektum[55]. Itt a 83. vadászrepülős ezred (LAP)[56] állomásozott, mely alá 1991-ig tarozott a pristinai bázison állomásozó 123[57] és 124[58]. vadászrepülős századok (LAE). Továbbá a 492. bázison állomásozott a 492. könnyű tüzér-rakétás légvédelmi ezred (larp PVO). A pristinai 492. légi bázist („Slatina” és „Morava” földalatti repülőgép bunker) a 492. légvédelem könnyű rakétás –tüzér divízióval védte (lard PVO).

A nisi 161. számú bázison volt a 3. számú légi radarmegfigyelő és jelentő szolgálat ezrede „VOJIN”, mely alá tartozott a 31. VOJIN zászlóalj (Kraljevo), 58. zászlóalj VOJIN (Podgorica). - 68. légtér ellenőrző zászlóalj: Kumanovo A VOJIN ezredet a „Goles, Kopaonik, Zlatibor” hegységben, valamint Szkopje és Valandovo településen működő „S-600” radarral felszerelt radar állomás szolgálta ki. Légtér ellenőrző állomás volt: „Djakovica, (Dakovica) és a crna gorai „Skopska” hegységben.

Szkopszki Petrovácban a 165. számú bázis állomásozott még az „S-125 Neva”, valamint „KUB” légvédelmi rakétával[59] rendelkező 450. légelhárító rakétás ezrede (rp PVO), mely alá tartozott a 1.rd., 4. rd., 2. rd. „rakéta divízió”, a petrováci bázistól délkeletre lévő „Coljije” katonai bázison állomásozó 3.rd és 5. rakéta-technikai divízió.

 

4.3.1.      A 3. Ko RV i PVO-3. VOJIN

 

A „3. Ko RV i PVO” alá tartozott a 3. számú Légtér Megfigyelő és Ellenőrző és Irányító Központ „Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje” (VOJIN) ezred, melynek operációs-operatív központja (OC), „Miroc” objektumban volt. Ezen főparancsnokság alá tartozott két közös műveleti központ " Zajednicka Operativna Centra” (ZOC), melyek az adott „ZOC” központhoz tartozó századokat fogta össze. Egy „ZOC” bázis funkcionált „Pristina” bázison, további „ZOC” volt a „Skopski Petrovec” bázison. A VOJIN ezred VOJIN zászlóaljakból állt „bVOJIN” , melyhez tartoztak a „ZOC” vagy „OC” központok. A VOJIN központokat a „ZOC” közreműködésével, az ezred alá tartozó úgynevezett „VOJIN” századok (cVOJIN) szolgálták ki. A századok mellett önálló légtérfigyelő és jelentő szakasz „vod Vazdusno Osmatranje i Javljanje” (vVOJ) működöt.

Az 1980-as évek végére a 3. ezred VOJIN (pVOJIN) „Nis” az alábbi szerkezeti struktúrából állt:

- parancsnokság „Nis”

- operatív-operációs központ „OC VOJIN” / Nis

- repüléstechnikai karbantartó század „Nis”

- támogató század „Biztonsági Ellenőrző Központ”/”Varnostni Nadzorni Centar” (VNC) „Pristina”

- támogató század „Nis”

- repüléstechnikai ellátó osztály „Nis”

- gépjárműves osztály „Nis”

- 1. század VOJIN „Goles” hegy ellátva „S-654. P-12.” radarokkal

- 2. század VOJIN „Kopaonik” hegy ellátva „S-600” radarral

- 3. század VOJIN „Prevlaka” félsziget (Dubrovnik) ellátva „P-35., S-600., PRV-11” radarokkal

- 31. VOJIN zászlóalj „Skopski Petrovec” (Skopje):

- parancsnokság „Skopski Petrovec” (Skopje)

- 31. OC VOJIN ”Breg” objektum

- támogató század ”Breg” objektum

- összekötő század „Skopski Petrovec” (Skopje)

- támogató szakasz „Skopski Petrovec” (Skopje)

- technikai szakasz „Skopski Petrovec” (Skopje)

- 1. század VOJIN „Kumanovo” ellátva „P-35., P-12., S-600., PRV-11” radarokkal

-1. szakasz VOJ „Bitolj” ellátva „AN/TPS-63” radarral

-2. szakasz VOJ „Valandovo” ellátva „P-12” radarral

-3. szakasz VOJ „Delcevo” ellátva „AN/TPS-63” radarral

-4. szakasz VOJ „Dimitrovgrad” ellátva „AN/TPS-63” radarral

 

A VOJIN-t radarállomások szolgálták ki. A 3. Ko RV i PVO alá tartoztak az alábbi radarok; a koszovói „Pristina” és macedóniai „Kumanovo” város közti „Goles” hegység csúcsán lévő radar (radar S-600), a „Novi Pazar” melletti „Kopaonik” hegység „Pancicev vrh” csúcsán lévő radar (radar S-600), „Zlatibor” közte és hegység „Murtenica” hegy „Brijac” csúcsán lévő radar (radar S-600), „”Skopje” város „Petrovec” katonai bázis és repülőtéri radar bázis (radar S-600), a macedóniai „Valandovo” város és „Dorjansko” tó közti „Boskija” hegység „Boska” magaslaton lévő radar (radar S-600). Tartalék radar légtérfigyelő állomás funkcionált, légtérfigyelő és jelentő katonai szakasszal „Vazdusno Osmatranje i Javljanje” (VOJ);„Dakovica” katonai laktanya, Skopski Petrovec/Skopje” katonai légi bázis. [60]

A légvédelmet a (Skopje-Cojlije) 450. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO) látta el.

 

4.4.  Az 5. Ko RV i PVO

 

Az „5. Ko RV i PVO” keleti műveleti határvonalát képezte „Donji Miholjac- Banja Luka-Sibenik” vonal, a „nyugatit pedig az akkori Jugoszlávia és szomszédai; Olaszország, Ausztria, Magyarország, közti államhatár.

A légierő 5. számú hadtest „Korpus” (Ko) erői a horvát Zágráb (Zagreb) városhoz tartozó „Pleso” légi bázison (Velika Gorica reptér) és „Lucko” légi bázison funkcionáltak. Maga a központi parancsnoksága „Zagreb” városban a „Maksimirska” utca 55. szám alatt székelt, mint a légierő és légvédelmi 5. hadtesti parancsnokság. A városban lévő katonai objektumban állomásozott többek közt a hadtesti elhárító csoport „Kontraobavjestajna Grupa” (KoG). A hadtesthez több egység tartozott, a parancsnoki törzs, tiszti törzs, adminisztrációs szolgálat, egészségügyi szolgálat, őr-kísérő szolgálat, katonai rendész és gépjárműves (szállító) szakasz, egyéb kiszolgáló erők mellett. Ezen főbb egységek voltak; a lucskói és kerestineci bázison állomásozó 289. összekötő zászlóalj „Bataljun za Vezu” (BZV), a lucskói bázison lévő 379. repülő műszaki zászlóalj „Vazduhoplovni Inzenjerski Bataljon” (VInzB), a „Velika Buna” bázison lévő 5. elektronikai felderítő és interferencia központ „centar  Elektronsko izvidanje i Ometanje” (5. centar EiO), a „Pleso” bázison állomásozó 672. gépjárművezető képző- továbbképző század „autonastavna ceta” (ANC). A „Pleso” reptéren állomásozott a törzs helikopter osztály „Stabno Helikoptersko Odjel” (SHO)[61] és a 5. támogató légi század „Dopunska Avijacijska Eskadrila” (DOPAE).

Az 5. „Ko RV i PVO” alá tartozott több légi bázis, ahol a hadtesthez tartozó repülő dandárok, ezredek állomásoztak. Ezek közzé tartozott „Zagreb” reptere, mely esetben két reptérről is beszélhetünk. Egyik volt a polgári légiközlekedést is kiszolgáló, de katonai célból is használt,  „Pleso” polgári és katonai repülőtér[62], a másik a „Lucko”, mely viszont csak katonai légi bázis volt, helikopteres „Heliodrom” fel-leszálló hellyel. „Pleso” 151. számú légi bázisként funkcionált, melyhez tartozott „Lucko”.

A „Lucko” és „Pleso” bázison állomásozott a légierő 111. repülő dandárra „Avijacijska Brigada” (ABR). 1991-ig a 111. ABR alá tartozott a „Pleso” reptéren állomásozó 679. szállító légi század (TRAE), a „Pleso” reptéren állomásozó 780. szállító helikopteres század (TRHE), a „Lucko” katonai reptéri bázison állomásozó 711. páncélosok elleni helikopteres század (POHE) és 713. páncélosok elleni helikopteres század (POHE).

 A bihácsi „Zeljava” katonai reptér[63], 200. légi bázison állomásozott a 117. vadászrepülős ezred (LAP), mely 1991-től repülő dandárként funkcionált. 1991-ben a dandár alá tartozott a 124. vadászrepülős század (LAE)[64], 125. vadászrepülős század[65], 352. felderítő légi század (IAE)[66]. Zseljava (Zeljava) a jugoszláv légierő földalatti titkos bunker légi bázisa volt, mely a „Klek”[67] fedőnevet viselte.

A horvát isztriai Pula városban, ahol polgári és katonai reptér[68] funkcionált, volt a 258. légi bázis. Itt állomásozott a bihácsi 117. légi ezredhez tartozó 129. vadászrepülős század[69].

A szlovéniai Cerklje városban működött a katonai repülőtér 474. katonai légi bázis. A bázison állomásozott a 82. légi dandár, mely alá tartozott 1991-ig a „Cerklje” bázison állomásozó 237. vadászbombázó repülő század (LBAE)[70], a „Cerklje” bázison állomásozó 238. vadászbombázó repülő század (LBAE)[71], valamint a „Cerklje” bázison állomásozó 351.felderítő légi század (IAE)[72].

A „Pleso” légi bázison állomásozott az 5. számú légi radarmegfigyelő és jelentő szolgálat ezrede „VOJIN”, mely alá tartozott a bihácsi „Zeljava” bázison állomásozó 51. zászlóalj (bVOJIN), illetve a szlovéniai „Vrhnika” bázison állomásozó 91. zászlóalj (bVOJIN).

Zágráb mellett volt „Kerestinec”, ahol a jugoszláv légierő 5. hadtest légvédelmi bázisa volt. A „Kerestinec” bázison állomásozott a 155. légelhárító rakétás ezred (rp PVO), a légvédelem 350. rakétás ezrede pedig a szlovén „Vrhnika” bázison. A dalmát tengerpart központi polgári és katonai reptere volt a zárai vagy zadari (Zadar) „Zemunik”[73]. „Zemunik” bázison a kiképzést és oktatást szolgálta az ott lévő Légierő Katonai Akadémia „Vazduhoplovna Vojna Akademija” (VVA) erői állomásoztak; 105. vadász-bombázó ezred[74].

A légierő főparancsnoksága légi elektronikai felderítést (EI i EID) egy a központi század alá tartozó, de az 1., 3., és 5. hadtestek alatt működő helikopteres erővel látta el. A századon belül minden hadtesthez tartozott elektronikai felderítést (Elektronski Izvidnicki Vod „EIV”) végző légi helikopteres szakasz, mely szakasz „Gazella HERA” helikopterekkel volt felszerelve. Az 1. hadtest „Batajnica” (Beograd) bázison, a 3. hadtest „Skopski Petrovec” (Skopje), az 5. hadtest pedig „Pleso” (Zagreb) bázisán állomásoztatta helikopteres légi felderítő szakaszát. „A három hadtest (1., 3., 5.) mellett a Haditengerészet (JRM) is rendelkezett ilyen szakasszal szpliti (Split) „Divulje” bázison, melyet a légierő mellett a haditengerészet is használt.[75]

Az 5. Ko RV i PVO illetékességi területén további tartalék katonai repülőterek működtek; „Zeljava” bázishoz[76] tartozó, horvát likai régióban lévő Udbina[77] településen. Katonai és polgári reptér volt még a szlovén „Ljubljana/Brnik” és „Maribor” reptere, a horvát „Krk” sziget (Rijeka) reptere.

 

4.4.1.      Az 5. Ko RV i PVO-5. VOJIN

 

Az „5. Ko RV i PVO” alá tartozott a 5. számú Légtér Megfigyelő és Ellenőrző és Irányító Központ „Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje” (VOJIN) ezred, melynek operációs-operatív központja (OC), „Kurilovac” bázison volt. Ezen főparancsnokság alá tartozott két közös műveleti központ " Zajednicka Operativna Centra” (ZOC), melyek az adott „ZOC” központhoz tartozó századokat fogta össze. Egy „ZOC” bázis funkcionált „Vrhnika” (Ljubljana) bázison, további „ZOC” volt a bihácsi „Zeljava” (objektum 505.) bázison. 

A VOJIN ezred VOJIN zászlóaljakból állt „bVOJIN” , melyhez tartoztak a „ZOC” vagy „OC” központok. A VOJIN központokat a „ZOC” közreműködésével, az ezred alá tartozó úgynevezett „VOJIN” századok (cVOJIN) szolgálták ki. A századok mellett önálló légtérfigyelő és jelentő szakasz „vod Vazdusno Osmatranje i Javljanje” (vVOJ) működöt.

Az 1980-as évek végére az 5. ezred VOJIN (pVOJIN) „Pleso” (Zagreb) az alábbi szerkezeti struktúrából állt:

- operatív-operációs központ „OC VOJIN” / Pleso

- operatív- operációs központ 41. „OC VOJIN” /Kerestinac

- repüléstechnikai karbantartó század „Pleso”

- támogató század „Biztonsági Ellenőrző Központ”/”Varnostni Nadzorni Centar” (VNC) „Pleso”

- támogató század „Pleso”

- repüléstechnikai ellátó osztály „Pleso”

- gépjárműves osztály „Pleso”

- radar állomás „Kurilovac”

- 1. század VOJIN „Bjelovar” ” ellátva „S-600” radarral

- 2. század VOJIN „Sisak” ellátva „P-12., P-14., PRV-11.” radarokkal

- 51. VOJIN zászlóalj „Zeljava” (Bihac):

- parancsnokság „Zeljava”

- 51. OC VOJIN ”Klek” objektum

- támogató század ”Klek” objektum

- összekötő század

- 1. század VOJIN „Pljesevica” hegy ellátva „S-654” radarral

- 2. század VOJIN „Kozara” ellátva „AN/TPS-70” radarral

- 3. század VOJIN „Kriz” (Zadar) ellátva „P-35., S-600., PRV-11” radarokkal

-1. szakasz VOJ „377. magaslat Pljesevica” ellátva „AN/TPS-70” radarral

- 91. VOJIN zászlóalj „Vrhnika”:

- parancsnokság „Vrhnika”

- 91. OC VOJIN „Vrhnika”

- támogató század „Vrhnika”

- összekötő század „Vrhnika”

- 1. század VOJIN „Ljubljanski vrh” magaslat ellátva „S-654” radarral

- 2. század VOJIN „Pula” ellátva „S-600., P-12., P-35., PRV-11” radarokkal

- 3. század „Oljska Gora” hegy ellátva „S-600., P-15.” radarral

-1. szakasz VOJ „Umag” ellátva „S-604H., P-15” radarral

 

A VOJIN-t radarállomások szolgálták ki. Az 5. Ko RV i PVO alá tartoztak az alábbi radarok; „Pljesavica” hegység „Gola Pljesavica” csúcsán lévő radar (radar S-600), „Pljesavica” hegység „Calopek” 377.m. magaslatán lévő „Jasen” objektum (radar AN/TPS-70), „Kozara” hegység „Lisina” magaslatán lévő radar (radar AN/TPS-70, tartalék radar S-600), „Zadar- Kriz” magaslaton lévő radar  (radar S-600), a szlovén „Vrhnika” várostól délre eső „Ljubljanski” hegycsúcson lévő radar (radar S-600), a szlovén „Ljubljana” várostól északra eső „Oljska” hegység magaslatán lévő radar (radar S-600), Isztria „Savudrija” részen lévő radar (radar S-600), Pula városban lévő „Monte Kope” erőd radar (radar S-600), Bjelovar város melletti „Zvijerci” bázis (radar S-600, tartalék radar 5.pVOJIN), Sisak város melletti „Sasina Greda” bázis (radar P-14), a horvát „Kurilovac” katonai bázison lévő radar (radar AN/TPS-63....rádió állomás). Tartalék állomás volt a szlovén; „Pohorje” hegységben és a horvát „Papuk” hegységben. [78]

A légvédelmet a 155. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO) és a 350. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO) látta el.

 

4.4.2.      Az 5. Ko RV i PVO rakétás légvédelmi erők.

 

1967. szeptemberében a „Kerestinec” légi bázison (Zagreb) az 5. „VaK” alá tartozó 15. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá rendelve megalakult a 155. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO). A 155. ezred alá tartozott négy rakéta divízió (1. rdPVO-Cerklje bázis, 2. rdPVO- Karlovac, 3. rdPVO- Sisak/ Zazina, 4. rdPVO- Zabok) és egy darab rakéta-technikai divízió (1.rtdPVO-Kerestinac). A rakétás ezred rendelkezett S-75M „Volhov”[79] közepes- hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerrel, rakétákkal. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK), valamint a légvédelmi divíziókat „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi hadtesti „korpus” (Ko) parancsnokság („Ko” RV i PVO). A 155 rpPVO az 5. Ko RV i PVO körzeti légi parancsnokság alá helyezték ahol 1992-ig funkcionált. 1992-ben a „jugoszláv háború” miatt az 5. Ko RV i PVO megszűnt, és a háború során újonnan kialakított boszniai 2. Ko RV i PVO (parancsnokság Szarajevó) alá sorolták be. 1991. őszén már a horvátországi háborús helyzet miatt a 155. ezredet kivonták Boszniába, ahol „Banja Luka” légi bázis alá rendelték, de a divíziókat „Bihac, Prijedor, Celinac, Manjaca” bázisokra irányították át. 1992. júniusában a boszniai bázisáról, a kirobbanó boszniai háború miatt a szerbiai „Batajnica” bázisra vonták ki az ezred egy részét, ahol felszámolták. Másik részét pedig bevonták a Boszniában megalakuló szakadár boszniai szerb haderő kötelékébe. [80]          

1974. februárban a „Batajnica” légi bázison az 5. „VaK” alá tartozó 15. légvédelmi divízió „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO) alá rendeltségében, megalakult a 350. légvédelmi rakéta ezred „Raketni Puk PVO” (rpPVO). Az ezredet ezt követően „Vrhnika” (Szlovénia) légi bázisra irányították át. Az ezred alá tartozott négy darab rakétás divízió (1.rdPVO- Sentvid, 2.rdPVO- Ljubljana Polje,, 3.rdPVO- Logatec, 4.rdPVO- Postojna,) és egy darab rakéta-technikai divízió (1.rtdPVO- Vrhnika). A 350. rpPVO ezredet ellátták „S-125M Neva M” rakéta rendszerrel[81]. 1980-as években újabb haderőreform „Jedinstvo 1., 2., 3.” részeként megszűntették a 1964-től funkcionáló légi (repülős) hadtesteket „Vazduhoplovni Avijacijski Korpus” (VaK), valamint a légvédelmi divíziókat  „Protivvazduhoplovna-Odbrana” (dPVO)  és helyettük 1986-ban megalakult három körzeti légierő és légvédelmi hadtest parancsnokság (Ko RV i PVO). A 350 rpPVO az 5. Ko RV i PVO körzeti légi parancsnokság alá helyezték, ahol 1991-ig funkcionált. 1992-ben a „jugoszláv háború” miatt az 5. Ko RV i PVO megszűnt, és a háború során újonnan kialakított boszniai 2. Ko RV i PVO (parancsnokság Szarajevó) alá sorolták be. 1991. nyarán a szlovéniai háborús helyzet miatt a 350. ezredet kivonták Szlovéniából az akkor még biztonságos Boszniába. Az ezred két rakéta divízióját „Mostar” bázisra, az 1. Ko RV i PVO alá és átirányították, további két divíziót pedig a 250. rakéta dandár alá irányítottak át 1991. augusztusában, szintén „Mostar” bázisra. 1992. áprilisában a boszniai bázisáról, a kirobbanó boszniai háború miatt a szerbiai bázisra vonták ki az ezred egy részét, ahol felszámolták. Három rakéta divíziót beintegráltak a 250. rakéta dandár alá.[82]

 

4.5. Légi bázisok, katonai célú repterek.

 

Megkülönböztethetünk földi, vízi repülőtereket, melyeket a repülőgépek érkezésére, indulására, illetve helybeni „felszíni” mozgására hoztak létre. A repülőterek általában a légi közlekedés kiszolgálását látta el, de a repülős személyzet kiképzésére is használták, mint „iskolai, kiképző repteret”. Ezek mellett volt szabadidős tevékenység céljából működtettet sportreptér, vagy magánreptér, valamint mezőgazdasági és erdészeti tevékenységekre használt reptér. A helikopterek fogadására és indítására épültek szárazföldi „helidrom” és vízi „hidrodrom” bázisok. Természetesen ezen kívül létezhettek specifikus repterek; havon vagy jégen kiépített, hegyvidéki területen rövidített kifutópályájú reptér, és kisebb repülőknek kialakított „altiport” le-felszálló pályák. A repterek lehettek belföldi személy és teherforgalmú, nemzetközi személy és teherforgalmú repterek „aerodrom” vagy „zracna luka”, csak kereskedelmi célú repterek, vitorlázó repülők és sportrepülők, nem kereskedelmi célú repülők számára használatos repterek, helikopter le-felszálló helyek és vízi repterek.

A repülőterek lehetnek polgári, katonai és vegyesek rendeltetésűek. A repülőgép típusa szerint, azaz a repülőgép leszállásához és felszállásához szükséges kifutópálya hossza alapján, a hagyományos felszálláshoz és leszálláshoz alkalmazott 1800 méternél hosszabb kifutópálya (CTOL/ Conventional Take Off and Landing- angol megjelölés), a csökkentett fel és leszálláshoz használt átlag 1200 méter hosszú kifutópálya (RTOL/ Reduced Take Off and Landing- angol jelölés), a rövidített fel és leszálláshoz használt 800 méternél nem hosszabb kifutópálya (STOL/Short Take Off and Landing- angol megjelölés), a függőleges le és felszálláshoz használt helikopter „helidrom” (VTOL/ Vertical Take Off and Landing- angol jelölés), valamint speciális típusú légi járművek, amelyek függőlegesen szállnak fel, majd a motorokat és a légcsavarokat vízszintes helyzetbe irányítják, és úgy repülnek, mint a repülőgépek, úgynevezett „vertiport” fel-leszálló helyek.

A kifutópálya és a repülőgép fizikai jellemzői szerint meghatározzák a repülőtér referencia kódját, amely egy számból (1, 2, 3 vagy 4) áll, amely a kifutópálya referenciahosszától és a jelzésre használt betű besorolástól függ (A, B, C, D, E vagy F). A besorolás betűjele a repteret használó repülőgép szárnyának fesztávolságától és a fő futómű tengelytávjától függ. A repülőtér referencia kódja szerint a kifutópályák, és a repülőtér egyéb területeinek fizikai jellemzőit előírják. A vízen található repülőtereket (hidrodrom) a felszín referenciahossza, azaz leszálló és felszálló vízi csatornák esetében szintén betűjelű (A, B, C vagy D) megjelölést alkalmaznak. A megközelítéshez és leszálláshoz szükséges eszközökkel és eszközökkel felszerelt berendezések szerint a repülőterek, kifutópályák lehetnek nem műszeres (jó láthatósági körülmények között történő megközelítésre szánt) és műszeres (csökkent látótávolságú műszerek segítségével történő megközelítésre szánt) repterek. Ez utóbbiak nem precíziós megközelítésű kifutópályákra, valamint I., II., III. A., B., vagy C. kategóriájú precíziós megközelítésű kifutópályákra vannak felosztva, vizuális és nem vizuális eszközökkel felszerelve, amelyek az előírt minimális döntési magasságú műszeres megközelítést követő leszállási műveletekre szolgálnak a kifutópályák mentén. A repülőgép méretétől, leszálló felszerelésétől és forgalmi volumenétől függően az „A„ referencia kódú repterek, tíz hektáros területtől kezdődtek. A rövid felszálló és leszálló kifutópályájú repterek pedig több tíz hektáros területet foglaltak el, az egy kifutópályával rendelkező repülőterek körülbelül 200-300 hektáros területet foglaltak el, a két kifutópályával rendelkező repterek 500–1000 hektáros területet foglaltak el, a legnagyobb repülőterek pedig hat vagy több kifutópályával akár több ezer hektáros területet foglaltak el.[83] 

A jugoszláv légierő (RV i PVO) egységeit elsősorban repülőtereken, vagy helikopter bázisokon állomásoztatta. A repterek tekintetében voltak csak katonai rendeltetésű repterek, melyek légi bázisként funkcionáltak, illetve voltak polgári, civil légi forgalmú repterek, melyekhez épültek külön katonai létesítmények, kifutók, vagy a polgári reptér kifutóját használták. Ezek voltak a „vegyes” rendeltetésű repterek. Ezen katonai repterek esetében is alakultak légi bázisok, de volt olyan, mely csak tartalék légi bázisként funkcionált.

A légi bázisok, a repülés technikai divízióban (parancsnokság) lévő zászlóaljakból, repülő technikai zászlóaljakból (VTB) alakultak meg, már 1953-as évben. Ezek közt volt a 155. légi bázis „Batajnica” (Beograd), a 151. légi bázis „Pleso” (Zagreb) 474. „Cerklje” légi bázis, a 258. légi bázis „Pula”, a 84. légi bázis „Zemunik”, a 171. légi bázsi „Mostar”, a 161. légi bázis „Nis”, a 423. légi bázis „Podgorica”, a 165. légi bázis „Skopje”. Az 1950-es évek végén a haderőreform „Drvar-1”  révén megalakult 1958-tól a 399. légi bázis „Tuzla”, az 1960-as évek elején végrehajtott „Drvar-2” reform révén pedig 1964-ben a 200. légi bázis „Zeljava” (Bihac), a 130. légi bázis „Rajlovac” (Sarajevo), a 285. légi bázis „Ladevci”, 1968-ban a 492. légi bázis „Slatina” (Pristina). Egyes légi bázisoknál a jugoszláv légierő és légvédelem úgynevezett földalatti (podzemni) bunker, hangár, objektumokat épített meg. „Zeljava” esetében 1958-1968. közt megépült a „Pljesavica” hegység boszniai oldalában a földalatti repülőhangár és földalatti bunker bázis, az „505” objektum.  1969-1970. közt a horvát Szplit város közeli „Resnik-Divulje” légi bázison, reptéren a „Krban” hegybe „vályva” épült meg a „Cetina” földalatti repülőhangár és földalatti bunker bázis. Úgyancsak ezen időszakban megépült a pristinai „Slatina” reptéren a „Majdan” hegybe a „Morava” földalatti repülőhangár és földalatti bunker bázis, valamint a montenegrói podgoricai- akkori Titograd- „Golubovci” reptéren a „Sipcanik” hegybe a „Sipcanik” földalatti repülőhangár és földalatti bunker bázis, 1969-1971. közt pedig a boszniai Mosztárhoz tartozó „Ortijes” reptéren a „Gorica” hegybe a „Buna” földalatti repülőhangár és földalatti bunker bázis.

Az 1980-as évek közepén „Jedinstvo” haderő reformizáció során a korábban csak zászlóalji szintű „Divulje” légierő és haditengerészeti parancsnokságból 1987-től megalakult a légierő 500. „Divulje ” légi bázisa.  A légi bázisok a körzeti hadtesti légirő és légvédelmi parancsnokságok alá tartoztak (Ko RV i PVO). A légierő és légvédelem közvetlen főparancsnoksága alá tartozó erőket a három hadtesti körzeti parancsnokságok légi bázisain állomásoztatták, de fő állomáshely a belgrádi „Batajnica” reptér volt. A légierő közvetlen parancsnoksága alatt álló egyes erők állomásoztak az újvidéki (Novi Sad) „Jugovicevo” reptéren, Kraljevóban a „Brege” reptéren, a „Kovin” katonai reptéren, a „Sombor” reptéren[84], a szabácsi (Sabac) „Kasarska polja” reptéren[85], „Kiseljak”[86] és „Bela Crkva”[87] reptéren.

Az 1. Ko RV i PVO alatt funkcioált a 177. „Batajnica” légi bázis, a 399. számú „Tuzla” légi bázis, továbbá a 171. számú légi bázis „Mostar-Ortijes”, a 130. számú „Rajlovac-Sarajevo” légi bázis, és az 500. légi bázis „Divulje”. A 3. Ko RV i PVO alatt funkcioált a 285. számú „Ladevci-Kraljevo” légi bázis, a 161. számú légi bázis „Nis-Medusovac”, a 423. számú légi bázis „Titograd-Golubovci” (Podgorica), a 165. számú légi bázis „Skopski Petrovec” (Skopje), a 492. számú légi bázis „Velika Slatina” (Pristina). Az 5. Ko RV i PVO alatt funkcioált a 200. számú légi bázis, „Bihac-Zeljava”, a 474. számú „Cerklje” légi bázis, a 151. számú légi bázis „Pleso-Zagreb/Lucko”, a 258. számú légi bázis „Pula”, a 84. számú légi bázis „Zemunik-Zadar”.

A tartalék repterek esetében is volt, mely csak katonai rendeltetésű volt. A légi bázisok alá tartozott több úgynevezett tartalék repülőtér, melyek vagy csak katonai, vagy pedig vegyesen polgári katonai funkciót láttak el. Polgári repülőtérként főleg füves pályával rendelkező sport, vagy mezőgazdasági repülést kiszolgáló kisrepülőterek voltak, de a betonozott nagyobb polgári, akár nemzetközi repülőterek is tartalék reptérként funkcionáltak a légierő tekintetében.

Voltak repterek, melyek füves pályával bírtak, illetve sportrepülési céllal funkcionáltak, de hadi célra is használhatók voltak, főleg ejtőernyőzés szempontjából.  1960-1970. közt „Butimir, Cilipi, Udbina, Ptuj-Moskanjci, Grobnicko Polje, Novo Mesto” repterek megerősített beton bunker objektumokkal lettek ellátva „Armirano-Betonski Skloniste” (ABS).[88]

1987-től csak katonai központi reptéri légi bázisként funkcionált a belgrádi 177. számú „Batajnica” légi bázis, a 399. számú „Tuzla” légi bázis, 285. számú „Ladevci-Kraljevo” légi bázis, 200. számú légi bázis, „Bihac-Zeljava”, 474. számú „Cerklje” légi bázis, és „Sombor” légi bázis/ kiképző központ.

Előfordult, hogy maga a katonai légi bázis elsősorban polgári reptérként funkcionált és mellette kiszolgálta a légierőt, 1987-től ezek voltak a „vegyes” rendeltetésű repterek/légi bázisok; 151. számú légi bázis „Pleso-Zagreb/Lucko”, 258. számú légi bázis „Pula”, 84. számú légi bázis „Zemunik-Zadar”, és 500. számú légi bázis „Divulje-Split”, továbbá 171. számú légi bázis „Mostar-Ortijes”, 161. számú légi bázis „Nis-Medusovac”, 423. számú légi bázis „Titograd-Golubovci” (Podgorica), 165. számú légi bázis „Skopski Petrovec” (Skopje), 492. számú légi bázis „Velika Slatina” (Pristina). A civil-polgári reptérként működő repterek esetében, a légierő légi bázist tartott fenn. A légi bázishoz szintén tartoztak úgynevezett tartalék repterek, melyek többsége polgári célú kisrepülőtér, vagy sportrepülőtér volt. Ritkább volt az olyan tartalék reptér, melye csak katonai célt szolgált ki. A tartalék kisreptereken, füves, vagy fejlettebbek esetében beton kifutók álltak rendelkezésre. Gyakran működtek polgári kisrepülő, vitorlázó repülő, vagy éppen ejtőernyős klubok, melyek részt vettek a pilótaképzésben.   

 

4.5.1.      Légi bázisok Horvátország és Szlovénia tekintetében.

 

A horvátországi 151. légi bázis „Pleso” Zágráb „Velika Gorica” közigazgatási területén funkcionált, mely alá tartozott „Lucko”. „Lucko” csak katonai reptérként funkcionált a 151. számú légi „Pleso” bázis alá rendelve.[89] 1987. szeptemberében a „Pleso” 151. légi bázison belül megalakult a légvédelem (PVO) 151. könnyű tüzér-rakéta divíziója „Laki Artiljerijski-Raketni Divizion” (LARD). 1992. júniusában a jugoszláv háború során megszűnő Jugoszláv Néphadsereg részeként feloszlott.[90] 1991-1992-ben a „jugoszláv háború” során az 5. Ko RV i PVO kivonásra került Szlovénia és Horvátország területéről és operatív csoportként (Operativna Grupa „OG”) összevonták a boszniai „Bihac” katonai reptér, „Zeljava” 200. légi bázis alá, illetve „Banja Luka” (Mahovljani) és (Zaluzani) repterekre. „Banja Luka” a tuzlai 399. légi bázis alá tartozott, de a horvátországi légi műveletekhez bevont légi egységeket a bihácsi „Zeljava” bázis irányította. A boszniai „Banja Luka” (Mahovljani-Laktasi) „vegyes” polgári és katonai reptér volt, míg „Zaluzani” csak katonai. 1991. őszétől a plesói 151. légi bázis a boszniai „Banja Luka” repterén (Mahovljani-Laktasi) funkcionált, a szintén kivont cerkljei katonai reptéri 474. légi bázissal, mely bázist 1991. nyarán már kivontak Szlovéniából és a boszniai „Banja Luka” (Mahovljani-Laktasi) reptérre irányították át, ahol, mint 474. légi bázis funkcionált tovább, melyhez tartozott „Zaluzani” kis reptér.[91]

A boszniai „Tuzla” 399. katonai légi bázis alá tartozott a boszniai „Banja Luka- Mahovljani-Laktasi”[92] vegyes polgári és katonai reptér, melyhez tartozott a „Banja Luka- Zaluzani”[93] kisreptér és helikopter bázis, továbbá a horvátországi „Osijek-Cepin” teherforgalmú polgári és katonai kisrepülőtér, majd 1980-tól a „Cepin” kis sportcélú repteret kiváltó „Osijek-Klisa” polgári forgalmú reptér[94], és a szerbiai „Ecka-Zrenjanin”[95] katonai reptér. „Tuzla” 399. légi bázis alá tartozott az eszéki (Osijek) két reptér, a „Cepin” területén lévő másodlagos kisreptér[96] és a nagyobb „Klisa” területén lévő belföldi légiforgalmú „vegyes” polgári és katonai reptér. Az 1991-ben kitörő „jugoszláv háború” horvátországi eseménysorozatában[97] a „Cepin” repteret a horvátok 1991. őszén birtokba vették, mint a Jugoszláv Néphadsereg objektumát, és ott kialakították első légi katonai repülős egységüket[98]. 1995-ben tekintettel arra, hogy a polgári légi közlekedés lehetősége megnyilt és „Klisa” továbbra sem állt a horvátok rendelkezésére, a „Cepin” repteret modernizálták és polgári belföldi, majd békefenntartó erők (UNPRFOFOR) részére is rendelkezésre bocsototta a horvát légierő. A háború végéig katonai reptérként funkcionált. A háború után polgári és sportcélú reptérként funkcionált tovább, napjainkban is.

A boszniai „Bihac-Zeljava” 200. katonai légi bázis[99] alá tartozott „Zeljava” tartalék reptereként funkcionáló horvátországi Lika tájegységben lévő „Udbina” katonai repülőtér[100], valamint rendelkezésre áll a boszniai prijedori (Prijedor) „Urije” és „Medeno Polje” boszánszki petrováci (Bosanski Petrovac) polgári „sport” repülőtér[101]. 1982. februárban a 200. légi bázis légvédelmi könnyű tüzér divíziójából (LAD) megalakult a bihácsi 200. légi bázis 200.. könnyű tüzér-rakéta ezrede „Laki Artiljerijski-Raketni Puk” (LARP). 1992. júniusában, miután áthelyezték „Pristina” reptéri bázisra, a „jugoszláv háború” során megszűnő Jugoszláv Néphadsereg részeként feloszlott. [102]

A 474. számú szlovéniai „Cerklje” légi bázis[103] alá tartozott, „Brnik-Ljubljana” polgári repülőtér[104], és „Novo Mesto” (Precna) polgári „sport” repülőtér [105]. 1987. szeptemberében a „Cerklje” 474. légi bázison belül megalakult a légvédelem (PVO) 474. könnyű tüzér-rakéta divíziója „Laki Artiljerijski-Raketni Divizion” (LARD). 1992. júniusában a jugoszláv háború során megszűnő Jugoszláv Néphadsereg részeként feloszlott.[106]

A boszniai 171. számú „Mostar-Ortijes” légi bázis alá tartozott a horvátországi, dél-dalmáciai „Cilipi” (Dubrovnik) polgári repülőtér[107] és a boszniai „Glamoc”[108] civil és katonai célú kisrepülőtér. 

Az 500. számú horvátországi „Divulje” légi bázis önmagában csak katonai légi támaszpontként működött, kiszolgálva a haditengerészetet támogató repülős erőket. Viszont a légi bázis alá tartozott a szpliti „Resnik” polgári és katonai reptér[109], valamint horvát „Sinj” polgári kisrepülőtér[110]. „Divulje” légi bázis 1987-től kezdte meg önálló légi bázisként működését. Előtte a mosztári légi bázis alá tartozott. A bázis mindvégig katonai feladatokat látott el, polgári légiforgalom nem volt.[111] „Resnik” polgári repteret a jugoszláv haderő légiereje is használta, ahol 1969-1970. közt megépítették a „Cetina” földalatti repülőgép bunkert, hangárt, mely az 500. számú „Divulje” légi bázis alá tartozott és elsősorban a haditengerészetet támogató légierő használta. [112] 1991-ben zajló „jugoszláv háború” végett, az 500. bázist kivonták Horvátországból és 1991. decemberében a 474. légi bázis alá vonták be, mint 50. repülésbiztonsági zászlóaljat „Bataljoni za Obezbedenje Avijacije” (BOA), 1991. év végén pedig, mint 50. repülésbiztonsági századot „Ceta za Obezbedenje Avijacije” (COA), a mosztári 171. légi bázis alá irányították. [113]

A horvátországi 258. számú „Pula” légi bázis alá tartozott „Rijeka/Grobnicko Polje”[114] polgári és katonai reptér, „Rijeka/Krk”[115] sziget polgári és katonai reptér. 1987. szeptemberében a „Pula” 258. légi bázison belül megalakult a légvédelem (PVO) 258. könnyű tüzér-rakéta divíziója „Laki Artiljerijski-Raketni Divizion” (LARD). 1992. júniusában a jugoszláv háború során megszűnő Jugoszláv Néphadsereg részeként feloszlott. [116]

A horvátországi 84. számú „Zemunik-Zadar” légi bázis elsősorban a légierő katonai akadémia használta oktatási s kiképzési céllal. 1987. szeptemberében a „Zemunik” 84. légi bázison belül megalakult a légvédelem (PVO) 84. könnyű tüzér-rakéta divíziója „Laki Artiljerijski-Raketni Divizion” (LARD). 1992. júniusában a jugoszláv háború során megszűnő Jugoszláv Néphadsereg részeként feloszlott.[117]

 

A horvátországi 151. számú légi bázis „Pleso-Zagreb/Lucko” légi bázis, és az 500. számú „Divulje” légi bázis,  és alá tartozó szpliti „Resnik” polgári és katonai reptér, valamint „Sinj” polgári kisrepülőtér, továbbá a 258. számú „Pula” légi bázis és alá tartozó „Rijeka/Grobnicko Polje” polgári és katonai reptér, „Rijeka-Omisalj” Krk sziget polgári és katonai reptér, továbbá a 84. számú „Zemunik-Zadar” légi bázis. mellett, a horvát tagállam rendelkezett további kisrepterekkel[118]. A horvát tagállam területén lévő „Osijek-Cepin” sport repülőtér, „Cakovec-Pribislavec” sportcélú kisreptér, 1985-ben épült civil „Cres-Losinj” repülőtér, az 1976-ban megépült civil „Crljenka/Vrsar” sportcélú repülőtér, 1981-től funkcionáló „Campanoz- Medulin” repülőtér, „Otocac/Spilnik” civil sportcélú reptér, „Vukovar/Borovo” sportcélú kisrepülőtér, „Koprivnica/Danica” sportcélú kisreptér, „Slavonski Brod/Jelas” sportcélú kisreptér, „Varazdin/Dravcina” sportcélú kisreptér, „Vinkovci/Zankovac” mezőgazdasági kisreptér, ”Bjelovar”Brezovac” sportcélú kisreptér, „Cazma/Grabovnica” sportcélú kisreptér, „Hvar/Stari Grad” sportcélú kisreptér, „Ivanic Grad/Breska Greda” sportcélú kisreptér, Daruvar/Blagorodovac sportcélú kisrepülőtér, „Petrinja” sportcélú kisrepülőtér, „Dubrava/Zvekovac” sportcélú kisreptér, „Sisak”, és „Turopolje/Busevec” sportcélú kisreptér. 1990-ben épült meg a „Brac” szigeten lévő „Bol” belföldi foralmi regionális reptér, mely már a független horvát állam polgári reptereként 1993-ban nyitott meg.

„Korcula /Lumbarda” és „Korcula/Vela Luka” vízi, „Hvar/Jelsa” vízi  , „Split/Firule” és „Split/Resnik” vízi, „Lastovo/Ubli” vízi, „Pag/Novalj” vízi, „Rab/Rab” vízi, „Mali Losinj” vízi, „Rijeka” vízi, „Pula” vízi, „Vis, Rab, Rag, Dugi Otok, Mljet” szigeteknél működú vízi (hidroplánok számára rendelkezésre álló) le és felszállóhely.

 

  

4.6.  Haditengerészeti légi egysége az Adria tenger védelmében.

 

Az összes zóna déli „Adria” tengeri határa a jugoszláv-olasz tengeri határ (nemzetközi vízek) képezte. Ezen térséget a haditengerészet felügyelte, támogatva a légierővel és légvédelemmel.  


A zadari „Sepurine” bázison a 9. hadtest (Knin) 271. könnyű tüzér rakétás ezred[119] (larp) légvédelmi egység, a VPO –Split 275. légvédelmi rakéta rendszer „laki prijenosni raketni sustavi” (275. LPRS)[120], valamint a VPO-Split haditengerészeti főparancsnokság 60. önjáró közepes hatótávolságú rakétás ezred „60 srednjeg samohodnog raketnog puka” (60. SSRP). Ezen erők rendelkeztek „RSTON” célravezető radarral és KUB-M (Sredstva Raketno-tehnicke baterije „Rtb” sistema Kub-M) rakéta rendszerrel, tehergépkocsira szerelt ellenőrző és tesztelő mozgó állomással „kontrolno-ispitna pokretna stanica /KIPST”. Továbbá jugoszláv gyártású, légvédelmi „strela” 9K32 2-M rakétával (NATO SA-7 Grail) felszerelt „BOV-3” páncélozott gumikerekes harci járművekkel (Lsab BOV-3), melyet csak „strelac-protivavionac”, az az „légvédelmi lövész” néven illettek a katonai szlengben. A 275. légvédelmi rakéta rendszer (laki prijenosni raketni sustavi „LPRS”) alkalmasak voltak az alacsonyan szálló harci repülők és helikopterek semlegesítésére[121].



[1] http: //www. paluba.  info/ smf/ index. php? action= printpage; topic= 32152.0, http:/ /www. paluba. info/ smf/ index. php? topic=32153.5;wap2, https://www. mycity- military. com/ PVO-i- sistemi-VOJ/ Radari-u-SFRJ-SRJ_96.html

[2] https://www.portalmladi.com/staro-jezgro-zemuna-dom-vazduhoplovstva/

[3] 1980. áprilisában alakult meg a OC RV, a korábban 170. hírszerzési „Zemun” parancsnokságon állomásozó központban. 1987. februárban átalakították. 

[4] 1980. áprilisában alakult meg a KOG.

[5] A „Dom RV i PVO” alá tartozott az 1956-tól funkcionáló navigációs szekció (Ljubljana), és navigációs szekció (Novi Sad), az 1964-ben megalakult 1. VaK alá tartozó 3. légügyi együttműködési csoport „Vazduhoplovna Grupa za Sadejstvo” és 3. összekötő szakasz, a szintén 1964-ben létrejött és az 5. VaK alá tartozó 4. légügyi együttműködési csoport és 4. összekötő szakasz, valamint az 1964-ben megalakult 5. VaK alá tartozó 7. légügyi együttműködési csoport és 7. összekötő szakasz. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[6] 1978. áprilisában alakult meg a század szintű 99. katonai rendész egység a „Zemun-Surcin” bázison. 1992. januártól a Honvédelmi Minisztérium (SSNO) alá rendelve már zászlóaljként funkcionált, de még ezen év júniusában visszaminősítésre került századdá. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[7] 1978. áprilisában alakult meg a „Zemun-Surcin” bázison állomásozó összekötő repülő század, közvetlen a légierő főparancsnokság alá rendelve. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[8] 1969-ben megépült a legendásnak mondható földalatti „909” bunker bázis, főparancsnoksági irányító központ a „Strazevica” hegyben , 1969-ben a „Miroc” földalatti központi légierő és légvédelmi parancsnokság „Glavni Operativni Centar” (GOC)  a „Jahorina” hegységben. https: // galetovaputesestvija. com/ 2017/ 04/ 07/ strazevica- 18- godina- kasnije/, http: //www. paluba. info/ smf/ index. php?topic=32152.15, https://jna-sfrj.forumbo.net/f13-rz-i-pzo-rv-i-pvo,  https:// dokumen. tips/ documents/ jna- jugoslovenska- narodna-armija. html

[9] A VOC 1949-ben alakult meg és működött Batajnicában. Ezen létesítmények a repülőgép park változatossága (hadizsákmányok, szövetséges erőktől kapott, beszerzett gépek) miatt hasznosak voltak a légierő fejlesztése szempontjából. 1950-ban egyesült a VTI-vel, de 1953-tól ismét önállóan funkcionált. 1990-ben a VOC egy részéből létrejött a Repülési Tesztelési és Üzemeltetési Szektor, „Sektor za ispitivanje u letu i eksploatacija”. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[10] 1945. novemberben „Zemun” bázison létrehozták az első Repülős Egészségügyi Intézetet „Vazduhoplovni Medicinski Institut” (VMI) . Zemunban a VMI csak addig funkcionált, amíg meg nem épült a Batajnica bázis, ahova a VMI átköltözött. http://sr.wikipedia.org/wiki/Ваздухопловномедицински_институт

[11] https://istinomjer.ba/bivsa-kasarna-u-nedzaricima-bit-ce-pretvorena-u-rekreativni-park/

[12] LÁSD: Ejtőernyős képzés, deszant zászlóaljak fejezet.

[13] Simeon Kovacev, Zdenko Matijacevic, Josip Petrovic: Nastavno Obrazovni Resursi i Kapaciteti JNA.I

KAPACITETI JNA

[14] https://en.wikipedia.org/wiki/Kovin_Airport, https://tristotrojka.org/vojni-aerodrom-kovin/

[15] https://en.wikipedia.org/wiki/252nd_Training_Squadron , https://tangosix.rs/2018/19/07/40-godina-od-prvog-leta-super-galeba/

[16] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.

[17] 1991-ben: Jak-40, Falcon 50, Learjet 25, Do 28D. forrás: http://www.vojska.net/eng/armed-forces/yugoslavia/airforce/organization/1991/

[18] Helikopter park 1991-ben: Jak-40, Mi-8 PED, forrás: http: // www. vojska. net/ eng/ armed-forces/ yugoslavia/ airforce/ organization/ 1991/

[19] 1991-ben: Mi-8, SA.341, SA.342 Gazela, Alouette-III forrás: http: / www. vojska. net/ eng/ armed- forces/ yugoslavia/ airforce/ organization/ 1991/, https://tangosix.rs/2013/01/07/mi-8-45-godina-u-sluzbi/

[20] Repülőgép park 1991-ben: CL-215, SA.341, forrás: http: / www. vojska. net/ eng/ armed- forces/ yugoslavia/ airforce/ organization/ 1991/

[21]Helikopter park 1991-ben:  Mi-8 forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/,

[22] http://www.modli.rs/flying/books/slobodno_sletanje/19%20PANCEVO.pdf

[23] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana

[24] LÁSD: LÉGVÉDELEM ÉS LÉGTÉRMEGFIGYELÉS fejezet.

[25] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=21019.5;wap2

[26] Helikopter park 1991-ben: SA.316, Mi-8, forrás: http: / www. vojska. net/ eng/ armed-forces/ yugoslavia/ airforce/ organization/1991/

[27]http://www.paluba.info/ smf/ index. php? topic=27062.0, https: // www. vecernji. ba/ vijesti/ tajna- podzemna-baza-jna-danas-je-javna-destinacija-za-turisticko-dzeparenje-1180328

[28] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet.

[29] 1966-ban nyílt meg a polgári légi forgalom új reptere „Divulje-Split”. https://tehnika.lzmk.hr/aerodrom/, https : // www. vecernji. ba/ vijesti/ tajna- podzemna- baza- jna- danas- je- javna- destinacija- za- turisticko-dzeparenje- 1180328

[30]http://www.paluba.info/ smf/ index.php?topic=27062.0, https://www. vecernji. ba/ vijesti/ tajna-podzemna-baza-jna-danas-je-javna-destinacija-za-turisticko-dzeparenje-1180328

[31] A központ alá tartozott az 1. rádió felderítő és elhárító (EI-PED) zászlóalj, valamint egy műszaki zászlóalj.  A batajnicai bázist a 103. őrszakasz védte.

[32] Repülőgép park: MiG-21.  http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=31195.0

[33] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=31195.0, https://tangosix.rs/2018/19/07/40-godina-od-prvog-leta-super-galeba/

[34] „Surcin-Zemun” lényegében polgári-civil reptérként (nemzetközi és belföldi forgalmú) reptérként üzemelt, ahol a légierő katonai kiszolgáló erőt állomásoztatott, „Batajnica” katonai légi bázis alá rendelve.

[35] A dandárhoz tartozott 1990-ig a „Mostar-Ortijes” reptéren állomásozó 245. vadász-bombázó század, a batajnicai 252. vadász-bombázó század, 350. felderítő légi század (feloszlatva 1990-ben), 722. páncélosok elleni helikopter század. Miután 1990-ben megszűnt a 701. légi dandár, a 252. vadász-bombázó századot a Divulje 500 légi bázis 97. légi dandár alá, majd a batajnicai 177. légi bázis 204. vadászrepülősezredébe sorolták be .

[36] https://istinomjer.ba/bivsa-kasarna-u-nedzaricima-bit-ce-pretvorena-u-rekreativni-park/

[37] https://www.mycity-military.com/PVO-i-sistemi-VOJ/Radari-u-SFRJ-SRJ_62.html

[38] Napjainkban „Veliki Konstantin” nemzetközi polgári reptér. Vazduhoplovaca utca 24. Nis város. https://sr.wikipedia.org

[39] Kraljevóban „Brege” repülőtér, mint polgári repülőtér 1927. júliusától szolgálta ki az ottani repülős klubbot. A reptér 32 hektáron terület el, három kilométerre „Kraljevo” város központjától. A második világháború alatt a reptér teljes infrastruktúrája és több repülő gépe megsemmisült. 1947-ben a fennmaradó tagok kezdeményezésére az „aeroklub” újra megkezdte működését, és állami segítséggel újjáépült a reptér 1952-re. Az 1953-tól 1970-ig terjedő időszakban az aeroklub virágzott. Ebben az időszakban nagyszámú repülőgépet szereztek be, nagy számú fiatal repülőgép- és vitorlázó pilótát, ejtőernyősöket és modellezőket képeztek ki. A kiképzettek jó része folytathatta tanulmányait a légierő katonai akadémiájában (VVA), vagy a tartalékos repülő tiszti iskolában (SROA).1970-ben megkezdődött a „Magnohrom” gyár építése, mely azt eredményezte, hogy a polgári repülési igazgatóság korlátozta a reptér kapacitását, megszüntették a képzések nagy részét és a légi forgalmat.

[40] Ladevciben lévő katonai reptér 285. légi bázis. A „Ladevci-Kraljevo” 285. katonai légi bázis alá tartozott „Trstenik” polgári kisrepülőtér , „Uzice- Ponikve” katonai reptér , és „Sjenica” (Dubinje) katonai reptér .

[41] Helikopter park 1991-ben: Mi-8, forrás: http: / www. vojska. net/ eng/ armed-forces/ yugoslavia/ airforce/ organization/1991/

[42] Repülőgép park 1991-ben: An-2, An-26 forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[43] Helikopter park 1991.: Mi-8 forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/, https://tangosix.rs/2013/01/07/mi-8-45-godina-u-sluzbi/

[44] Helikopter park 1991-ben: Gazelle GAMA forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[45] Helikopter park 1991-ben: Gazelle GAMA forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[46] 1980-ban alakították meg a századot, a 3. hadtest légierő „Skopski Petrovaca” bázisán. 1988-ban a századot megerősítették a 893. és 898. felderítő századokkal. https: // en. wikipedia. org/ wiki/ 891 st_ Helicopter_ Reconnaissance_ and_ Liaison_ Squadron

[47] Repülőgép park 1991-ben:J-22 Orao forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[48]Repülőgép park 1991-ben:  J-21 Jastreb forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[49] 235. vadász-bombázó repülős század 1987-ben beintegrálva a 354. felderítő légi századba. Repülőgép park 1991-ben:IJ-21 Jastreb forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[50] https://jna-sfrj.forumbo.net/t119-aerodrom-golubovci-titograd-podgorica

[51] Procitajte vise na: https://www.vecernji.ba/vijesti/tajna-podzemna-baza-jna-danas-je-javna-destinacija-za-turisticko-dzeparenje-1180328 - www.vecernji.ba

[52][52] Lásd: Oktatás és képzés fejezet.

[53] Repülőgép park 1991-ben:G-4 Super Galeb forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[54]Repülőgép park 1991-ben:  J-21 Jastreb, J-22 Orao forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[55] Koszovó, „Pristina-Slatina” reptér és kiszolgáló „Morava” földalatti bunker-hangár a „Goles” hegyben. Procitajte vise na: https://www.vecernji.ba/vijesti/tajna-podzemna-baza-jna-danas-je-javna-destinacija-za-turisticko-dzeparenje-1180328 - www.vecernji.ba, https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Enigma-JNA-Podzemni-Aerodrom-Slatina_13.html, https:// www. amazon. de/ Objekat- Morava- Flugzeugkaverne-Pri%C5%A1tina -Slatina- Kosovo/dp/3738605886, https:// www. wikiwand. com/ cs/ Leti% C5% A1t% C4%9 B_ Slatina _(Kosovo)

[56] https:/ /sr. wikipedia. org/

[57] Repülőgép park 1991-ben:MiG-21bis forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[58] Repülőgép park 1991-ben: MiG-21M, MiG-21MF forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[59] http://www.vojska.net/eng/armed-forces/yugoslavia/airforce/organization/1991/

[61] Helikopter park 1991-ben: Mi-8, forrás: http: / www. vojska. net/ eng/ armed-forces/ yugoslavia/ airforce/ organization/1991/

[62] 1959-ben a Jugoszláv Néphadsereg a korábban katonai reptérként üzemelő „Pleso” repülőtér egy részét átadta a polgári légiközlekedés részére. https://tehnika.lzmk.hr/aerodrom/

[63] http://www.zeljava-lybi.com/Zeljava-index2_eng.html

[64] Repülőgép park 1991-ben:MiG-21bis MiG-21M, MiG-21MF forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[65] Repülőgép park 1991-ben:MiG-21bis forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[66] Repülőgép park 1991-ben:MiG-21R forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[67] https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%BDeljava_l%C3%A9git%C3%A1maszpont

[68] 1967-ben nyílt meg a polgári légiközlekedés a pulai reptéren. https://tehnika.lzmk.hr/aerodrom/

[69]Repülőgép park 1991-ben:  MiG-21PFM, MiG-21UM/US forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[70] Repülőgép park 1991-ben:J-21 Jastreb, NJ-21 Jastreb forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[71] Repülőgép park 1991-ben:J-22 Orao, NJ-22 Orao forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[72] Repülőgép park 1991-ben:J-21 Jastreb, IJ-22 Orao forrás: http: // www. vojska. net / eng / armed- forces / yugoslavia / airforce / organization / 1991/

[73] „Zemunik” 1968-ban nyílt meg a polgári légiközlekedés előtt. https://tehnika.lzmk.hr/aerodrom/

[74] LÁSD: Oktatás és képzés fejezet.

[75] http://www.vojska.net/eng/armed-forces/yugoslavia/airforce/organization/1991/

[76] http://www.zeljava-lybi.com/Zeljava-index2_eng.html

[77] https://www.forgottenairfields.com/airfield-udbina-68.html

[78] https: // www. mycity- military. com/ PVO- i- sistemi- VOJ/ Radari- u- SFRJ- SRJ_62. html, https: // zeljava-lybi. com/ opis. html, https: // www. mycity- military. com/ Ostalo-3/Navodjenje-lovacke-i-civilne-avijacije-i-prateci-radarsko-racunarski-i_3.html,   https:// jna- sfrj. forumbo. net/ t3118- orp- kozara- radarski- polozaj- tps-70

[79] https: // www. reptar. hu/ repulogepeink/ sz-75m- volhov- kozepes- hatotavolsagu- legvedelmi-raketarendszer. html

[80] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana,

[81] https: // bs. wikipedia. org/ wiki/ S-125_Neva/ Pe%C 4 %8 Dora, https: // hu. wikipedia. org/ wiki/ SZ% E2% 80 % 9 3125_Nyeva % E2%80%93M

[82]   Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana,

[83] https://tehnika.lzmk.hr/aerodrom/

[84] „Sombor” bázis esetében a Jugoszláv Légierő alá tartozó, közvetlen a főparancsnokság irányítása alatt álló toborzó központról „Regrutni Centar” (RegC) beszélünk, mely 1953-ban jött létre. 1956. júliusában 975. repülős továbbképző központként „Vazduhoplovni Nastavni Centar” (VNC) funkcionált tovább, közvetlen a légierő központi parancsnoksága alá tartozva.1987-ben történő haderőreform részeként a 975. VNC-t zászlóaljjá módosítják. A kiképző zászlóaljon belül különböző hadnemek kiképzési századai jöttek létre, intendáns, összekötői, katonai rendész, vegyi-biológiai-nukleáris támadás elleni. Létrejött a zászlóaljon belül az összekötői szakasz és gyakorlótéri kiképző szakasz is. „Sombor” rendelkezett katonai célú reptérrel. Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[85] „Sabac” (Sapac) sportcélú reptérként kezdte meg funkcionálást az 1920-as évek végén, a megalakuló „aeroklub” végett. A második világháborúban szünetelt a klub működése, de a háború után újjáéledt. A reptér Szabács (Sabac/Sapac) „Kasarska polja” területén helyezkedett el. Sportcélú és ejtőernyős kiképző reptérként funkcionált, melyet a légierő is használt. 1953. évben Szabács reptéren alakult meg a jugoszláv haderő 63. ejtőernyős ezrede. http:// www. ww2. dk/ Airfields% 20-%2 0Y ugoslavia. pdf, http: // sabackiaeroklub. blogspot. com/, http: // www. vsvojvodine. org/ padobranstvo.html

[86] „Kiseljak” városba a jugoszláv haderő laktanyája funkcionált. A boszniai „Kiseljak” városhoz tartozó „Brnjaci” faluban a jugoszláv légierő részére funkcionált egy tartalék füves kifutópályával rendelkező kisreptér, melyet igazából egy farmnak álcáztak. Továbbá a boszniai „Busovaca” és „Novi Travnik/Pucarevo” településeken pedig a légierő raktárai működtek, ahol repülőgép gumiabroncsokat, motorokat és egyéb haditechnikai felszerelést tároltak.https://otpisani.niceboard.com/t193-rezervni-aerodromi-jna.

[87] „Bela Crkva” reptér már 1937-től katonai repülős kiképző bázisként működött, a „Crvena Crkva” területen, füves kifutópályával. A második világháborúba a német légierő katonai reptérként müködtette. A háború végével a jugoszlávok vették birtokba. Katonai reptérként, majd megnyitva a civil ejtőernyőzés és sportrepülés számára üzemelt. Napjainkban már bezárták. https:// www. modli .rs/ flying/ books/slobodno_sletanje/ 06%20BELA% 20CRKVA. pdf,  http:// www. vss. rs/ 23- vesti/ vss- vesti-i- novosti/ 910-letilite- crvena- crkva,

[88] https://www.novosti.rs/vesti/naslovna/aktuelno.293.html:390864-Titovi-podzemni-tajni-gradovi 

[89] https://forgottenairfields.com/airfield-borongaj-1042.html

[90] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[91] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.” https: // vojnopolitickaosmatracnica. wordpress. com/ 2018/ 01/ 31/ vazduhoplovstvo- i- protivvazdusna- odbrana-vojske- republike- srpske- zivot- borba- i- smrt/

[92]https://vojnopolitickaosmatracnica.wordpress.com/2018/06/23/ratno-vazduhoplovstvo-i-pvo-republike-srpske-krajine-zaboravljeni-cuvari-krajiskog-neba/

[93] https:// vojnopolitickaosmatracnica. wordpress. com/ 2018/06/23/ ratno- vazduhoplovstvo-i-pvo-republike-srpske-krajine- zaboravljeni-cuvari-krajiskog-neba/

[95] https://www.zrenjaninski.com/drustvo/prozor-u-proslost-aerodrom-ecka-kroz-istoriju-mnogi-ovo-nisu-znali/

[96] Eszék és Csepin közti Brestye (Bresce) településnél lévő sportcélú kisreptér, mely „Cepin” reptérként funkcionál.  http://www.crocontrol.hr/UserDocsImages/AIS%20produkti/VFR_prirucnik/PDF/LDOC.pdf

[97] https://www.vojnaknjizara.com/samohodni-raketni-sistem-pvo-kub-m-obaranje-antonova-an-2-hrz/

[98] https://www.morh.hr/obiljezavanje-29-obljetnice-samostalnog-zrakoplovnog-voda-osijek/

[99] https://www. klix. ba/ vijesti/ bih/ vojni- aerodrom- zeljava- kod- bihaca- je- ponos- jugoslavije-u-koji-je-ulozeno-cetiri-milijarde-dolara/160621006, https:// www.mycity-military.com/Ostalo-3/Enigma-JNA-Podzemni-Aerodrom-Zeljava.html, Tekst preuzet iz AEROMAGAZINA - autor profesor Radmila Tonkovic.

[100] https://jna-sfrj.forumbo.net/t2413-aerodrom-udbina, https://www.forgottenairfields.com/airfield-udbina-68.html

[101] https://rfakprijedor.webs.com/aerodrom.htm/

[102] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[103] https://sh.wikipedia.org/wiki/Cerklje_ob_Krki_(aerodrom)

[104] https://www.fraport-slovenija.si/en/company/history/934

[105] https://www.aknm.si/index.php?option=com_content&view=article&id=31&Itemid=214

[106] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[107] https://tehnika.lzmk.hr/zracna-luka-dubrovnik/

[108] https://www.mycity-military.com/Ostalo-3/Napusteni-aerodromi_7.html

[109] https: // tehnika. lzmk. hr/ aerodrom/, https: // en. wikipedia. org/ wiki/ Split_Airport, http: // www. split- airport. hr/ index. php? option= com_ content& view= article&id= 209&Itemid= 202&lang= en, https:// tehnika. lzmk. hr/ zracna-luka-split/

[110] https://tehnika.lzmk.hr/aerodrom/

[111] https://jna-sfrj.forumbo.net/t134-aerodrom-divulje-split-podzemni-objekat-cetina

[112] https://tehnika.lzmk.hr/aerodrom/

[113] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[114] https: // www. jelenje. hr/ dokumenti/ strateski- dokumenti/ 654- zeleni- plan- opcine- jelenjeplan- opcine- jelenje/ file

[115] https: // www. jelenje. hr/ dokumenti/ strateski- dokumenti/ 654- zeleni- plan- opcine- jelenjeplan- opcine- jelenje/ file

[116] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[117] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[118] https://www.ccaa.hr/file/114806fc71cdb13f58d5dd6ff087da14672, https://www.caf.hr/aerodromi/, Goran Kos / Davor Krasic / Petar Feletar / Predrag Brlek: Development and potentials of sports-recreational aviation and avio tourism in Croatia.

[119] A 271. larp további erőket állomásoztatott a benkováci (Benkovac) “Slobodan Macura” laktanyában

[120] 9K32 Strela-2M/A, valamint 9K38 Igla-1. rakétavetők.kel ellátva

[121] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=23318.0

 

 







              



4.7 A Jugoszláv Légierő és Légvédelem (RV i PVO) tekintetében Horvátországban állomásozó erők.

- közvetlen a légierő főparancsnokság alá rendelt, 676. tűzoltó repülő század „PPEA” (Zemunik),

- az 1. légierő hadtesti parancsnokság (1. Ko RV i PVO- Beograd) alá rendelt, 97. repülő dandár „ABR” (Divulje),

- az 1. légierő hadtesti parancsnokság (1. Ko RV i PVO- Beograd) alá rendelt, 500. légi bázis „VB” (Divulje),

- az 1. légierő hadtesti parancsnokság (1. Ko RV i PVO- Beograd) alá rendelt, 784. tengeralattjárók elleni helikopter század „PPHE” (Divulje),

- az 1. légierő hadtesti parancsnokság (1. Ko RV i PVO- Beograd) alá rendelt, 895. felderítő és összekötő helikopter század „HEIV” (Divulje),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (Zagreb),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság elhárítási csoport „KOG” (Zagreb),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt, 111. repülő dandár „ABR” (Pleso-Zagreb),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt, 185. vadászbombázó repülő ezred „LBAP” (Pula)- oktató és kiképző-

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt, 105. vadászbombázó repülő ezred „LBAP” (Zemunik)- oktató és kiképző-

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt, 258. légi bázis „VB” (Pula),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt, 151. légi bázis „VB” (Pleso),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt, 84. légi bázis „VB” (Zemunik),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt, 5. légtérmegfigyelő és jelentő szolgálat ezrede „VOJIN”  (Pleso),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt, 155. légvédelmi rakéta ezrede „RP PVO” (Kerestinec),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt,

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt,

289. összekötő zászlóalj „BV” (Lucko-Zagreb),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt,

5. elektronikus felderítő és elhárító zászlóalj „EI i PED” (Velika Buna),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt,

379. műszaki zászlóalj „INZB” (Grlo Zeljava),

- az 5. légierő hadtesti parancsnokság (5. Ko RV i PVO- Zagreb) alá rendelt,

894. felderítő és összekötő helikopter század „HEIV” (Pleso).

 

4.8  1991-1992. háborús időszak.

 

A „jugoszláv válság” 1990-es évre kiteljesedett. A tagállami rendszerből Szlovénia és Horvátország bejelentette kilépési szándékát, mely az 1991-es évre véres háborúvá fajult. A háború során a Jugoszláv Néphadsereg erőit megpróbálta kivonni szlovén és horvát területekről a belgrádi vezérkar. Ez érintette a légierőt és légvédelmet is. A területi kivonással új struktúrális , szerkezeti formaváltás következett be, mely során a szlovén, horvát részről kivont légierőt és légvédelmet, „5. Ko RV i PVO” erőit az 1., és 3. „Ko RV i PVO” parancsnokság alá vonták be. Lényegében az 5. „Ko RV i PVO” megszűnt. Bár még a szerb horvátországi szakadárok által ellenőrzött „Udbina” támogató-tartalék katonai reptéren és „Zemunik” bázison állomásozott légi állomány, mégis  légierő és légvédelem teljes kivonása megtörtént, kivéve azon bázisokról, ahol a szlovénok, vagy horvátok hadizsákmányként megszerezhették.  1992. januártól új hadrend kezdődött el a Jugoszláv Néphadseregben, mely 1992. május-júniusi megszűnéséig tartott.

1991-1992-ben a „jugoszláv háború” során az 5. Ko RV i PVO kivonásra került Szlovénia és Horvátország területéről és operatív csoportként (OG) összevonták a boszniai „Bihac” katonai reptér, „Zeljava” 200. légi bázis alá. A horvátországi katonai műveletek támogatására a légierő az 5. OG RV i PVO légi egységeket „Zeljava” bázis alá rendelve, „Zeljava” és a 399. tuzlai légi bázis alá tartozó, boszniai Banja Luka (Mahovljani-Laktasi) katonai légi bázison, valamint hozzá tartozó „Zaluzani” reptéren állomásoztatta. Bánya Lukába lett átirányítva a cerkljei 474. légi bázis.[1] Lényegében 1991. őszétől a 474. légi bázis a boszniai „Banja Luka” katonai repterén (Mahovljani-Laktasi) funkcionált, alárendelve a megalakuló szarajevói 2. Ko RV i PVO[2] alá.



[1] Bojan Dimitrijevic: Jugoslovensko Ratno Vazduhoplovstvo I Protivvazdusna Odbrana.”

[2] Az 1991-ben kirobbanó jugoszláv háború során, a szlovén és horvát harci cselekmények végett a jugoszláv haderő 1992-re kivonásra került szlovén és horvát részről és boszniai, szerbiai bázisokon állomásozó jugoszláv erőkhöz csatolták. A légierő tekintetében a szlovén, horvát régióban korábban funkcionáló 5. Ko RV i PVO (főparancsnokság: Zagreb) kivonásra került, és „Zeljava” és „Banja Luka/Maholvljani” repterekre, létrehozva a horvátországi katonai műveleteket támogató légi operatív csoportot (OG RV i PVO). A jugoszláv haderő, a légierő ezt követően strukturális változást hajtott végre, a megszűntetett 5. RV i PVO helyett, megalakult a boszniai régiót kontroláló 2. RV i PVO hadtesti légierőt, szarajevói (Rajlovac légi bázis) parancsnoksággal.



5.     A JUGOSZLÁV HADITENGERÉSZET HORVÁTORSZÁGBAN ÉS SZLOVÉNIÁBAN.

 

A Jugoszláv Haditengerészet (JRM) az akkori jugoszláv- olasz határtól, Isztriától a Kvarner öböl régióján keresztül, Dalmácián[1] át egészen és a jugoszláv- albán határig ellenőrizte az Adria tenger jugoszláv felségvízét, beleértve a teljes szigetvilágot is. Az Adria Jugoszlávia három tagállamában terült el. Isztria északi részén a szlovén tagállam szárazföldi területén 46.6 km. hosszan (légvonalban 17 km. hosszan). A horvát tagállam területén, Isztria, Kvarner öböl és Dalmácia régióban szárazföldi területen 1777.3 km, szigetek[2] által alkotva 4058 km, összességében 5835.3 km. hosszan (légvonalban 526 km. hosszan)[3]. A crna gorai tagállam szárazföldi területén pedig 249 km. hosszan, szigetek által alkotva 11 km. hosszan, összességében 260 km. hosszan (légvonalban 92 km. hosszan).  A fenti adatokból látva a JRM lényegében a horvát tagállam, mint az Adria tengerpart leghosszabb akkori jugoszláv birtokosa, területén állomásoztatta legnagyobb hadiflottáját. A horvátországi tengerparti zónát, beleértve Dalmáciát és Krajinát, a haditengerészeti (JRM) Szplit (Split) városban létesített haditengerészeti körzet főparancsnoksága (VPO) kontrolálta erőivel. A VPO alá a jugoszláv adriai felségvizeket ellenőrző három haditengerészeti szektor (VPS) és egy hadtest tartozott:

 

 -5. haditengerészeti szektor VPS-Pula (Isztria, Kvarner öböl)

-8. haditengerészeti szektor VPS-Sibenik (Észak és Közép-Dalmácia)

-9. haditengerészeti szektor VPS-Kumbor (Dél-Dalmácia és Crna Gora)

-9. hadtest –Knin ( „Ravni Kotar, Zadarski Zaleda, Bukovice, Zagorje Dalmatinska”)

 

A VPO alá tartozott a „Split- Divulje” és „Zadar- Zemunik”, valamint Pula légi bázison állomásozó, légierő haditengerészetet támogató egységei. A haditengerészeti szektor alá haditengerészeti támaszpontok (VPU) tartoztak, melyek közül a legnagyobban a Visz (Vis) szigeten lévő „VPU Vis”, Lasztovó szigeten lévő „VPU Lastovo” és Losinj szigeten lévő „VPU Losinj”. A Jugoszláv Haditengerészet további hajózó rejtett bunkerokat (potkop)[4] létesített több kisebb, eldugottabb öbölben: „Zagracina- Dugi Otok, Paprenica- Dugi Otok, Bokasin- Dugi Otok, Parja- Vis, Maslinova (uvala Maslinova)- Brac, Smrka (uvala Smrka)- Brac,  Kruscica (uvala Kruscica)- Brac, Sito-  Lastovo, Kremena-  Lastovo,  Duba- Ploce, Brijesta (uvala Brijesta)- Ploce, Soline (uvala Soline)- Ploce, Spilice és Rakite valamint Rosa- Kumbor Hercegnovski öböl (Tivat)”.[5]A JNA az elhagyott partok mentén álcázott titkos kikötőket alakított ki (maskirni vez „MV”), ahova kisebb katonai hajóikkal kiköthettek és partra szállhattak, vagy a partról beszállhattak.

.A JRM hadiflottája 1991.évre négy „rombolóból” (VPBR-31 Split, VPBR-32 Kotor, VPBR-33 Pula, VPBR-34 Kopar) álló dandárral (brigád), nyolc rakétás tüzér korvetből (RTOP) és nyolc rakétás naszádból (RC) álló dandárral, tíz torpedó naszádból (TC) álló dandárral, tizenkettő járőr hajóból (PBR) álló divízióval, darushajóból, mentőhajóból, gyors motorcsónakokból, búvárokból (POS) álló mentő osztaggal, nyolc aknavadász hajóból (ML) álló divízióval, hat nagyobb és nyolc diverziós kisebb tengeralattjáróból álló divízióval rendelkezett .

A JRM hadihajózó erőinek a főparancsnoka 1991. júniusig Fridrih Moretti tengernagy volt, akit Nikola Ercegovity (Ercegovic) ellentengernagy váltott a parancsnoki „székben”.

A Jugoszláv Haditengerészet (JRM) haditengerészeti katonai körzeti főparancsnoksága (VPO) Szplit (Split) „Lora” haditengerészeti kikötőben állomásoztatta flottáját. További haditengerészeti bázisok voltak; Pula (Pula), Zadár (Zadar), Szplit (Split), Plocse (Ploce), Dubrovnik (Dubrovnik) városokban. Haditengerészeti állomások voltak: Losinj (Losinj), Molát (Molat), Dugi Otok (Dugi Otok), Mljet (Mljet), Lasztovó (Lastovo), Visz (Vis) szigeteken. A hadihajózó flottát az alábbi erők alkották: 

- támogató hajózó egység, Visz sziget (Vis)

- 17. brigád-torpedó naszád, Szplit (Split)

- 18. brigád –rakétás hajók és naszádok, Szplit (Split)

- 88. brigád, Szplit (Split)

- 4. brigád-VPBR romboló, Szplit (Split)

- 16. aknavadász divízió, Plocse (Ploce): 1.aknavadász osztag (ML-151,ML-152, ML-153, ML-161 hadihajók), 2. aknavadász osztag (ML-141, ML-142, ML-143, ML-144.)

- tengerészeti egység, Divulje

- oktató hajó-„Galeb” Szplit (Split)

- haditengerészeti hadbíróság, Szplit (Split)

- katonai ügyészség, Szplit (Split)

A szpliti VPO a városban és annak járásban több katonai objektumot tartott fent. A jugoszláv haditengerészet (JRM) szpliti „Lora” haditengerészeti központjában a laktanya (Lora) mellett a „Poljud” félszigetnyúlványon működtette a haditengerészeti teszt központját (elektronikus eszközeinek üzeme „MEZ”), a „Tito Marsal” haditengerészeti iskola komplexumát, valamint a „Poljud” öbölben haditengerészeti flottájának hadikikötőjét, hidrológiai intézményét és a zágrábi hajótechnikai és konstrukciós intézményének Szplitbe kihelyezett tagozatát. Galija szirtnél hajózó navigációs „magnetizáló” állomás működött, a Marjan félszigeten pedig a hajók „demagnetizálós” bázisa (BDB)[6]. Szplit „Trstenik” részén működött a katonai kórház (KBC-Krizine)[7]. A JNA adminisztrációs épülete (Dom JNA)[8] , a „Depadansa” közösségi épülete, a „Mornar” haditengerészeti klub objektuma és a VPO „Banovina” központi parancsnoksága a város „Gradska” öblében a „Knez Banimira” sétányán voltak. A „Visoka I.” (Dalmatinskih proleterskih brigada) laktanya és a „Visoka II.” kisebb laktanya a város „Visoka” városrészében[9], a „Trestnik” kisebb laktanya[10] a KBC-től délre terült el, a „Dracevac”[11] laktanya pedig a „Bilic” városrészében volt. Hadianyag raktár „Puljevci” volt „Basini” városrészben.  A város „Duilovo” tengerparti részén a hadsereg pihenő-nyaraló komplexuma (hotel Zagreb) „Duilovo” terült el. Szplit Marjan félszigetén volt a „Titó” villa, mely bunkerként is funkcionált.[12] A belvárosban volt a tengerészeti, haditengerészeti múzeum „Gripe” erődben[13]. A dubrovniki Kupariban és a makarszkai riviérán a haditengerészet katonai hotelt tartott fenn. Szplitbe „Kastela” öbölben (Kastel Sucuraj) földalatti üzemanyag tároló „Brizine” volt „Sveti Kajo” városrészben, Zadarban is üzemanyag tároló működött a „Gazenica” öbölben. További területvédelmi (TO) objektumok tartoztak a szpliti JRM erőkhöz: „objektum TO Brac, TO Trogir, TO Kastel, TO Solin, TO Hvar, TO Omis, TO Imotski. Tradicionális katonai épületek: erődítmény „Starina”-Drvenik sziget (Trogir), objektum „Teketa”-Drvenik sziget (Trogir)[14].

A szpliti (Split) haditengerészeti főparancsnokság (VPO) erőivel a kapcsolatot rádióadón telexen, távírón, rádiótelefonon[15] és titkosított zárt telefonvonalon[16] keresztül tartotta. Ehhez szükség volt egy központi rádióállomásra, mely objektum stratégiai fontossága végett szigorúan őrzött, rejtett, álcázott katonai létesítmény volt. Az „L22” kódnevű „Kila” rádióközpont (radiopredajni centar „RPC”) Szplit város Lovrinac temetője melletti területen működött[17]. A betonbunker saját áramellátással és vízellátással rendelkezett. Védelmét körkörösen építették ki, fizikai és technikai akadályokkal[18].

 A JNA telekommunikációs objektumai- A szplit mögött húzódó „Kozjak” hegyvonulat „Sveti Juraj” 676. méteres magaslatán volt az álcázott objektumommal rendelkező „Kozjak” rádió relé állomás[19]. További telekommunikációs rádió relé állomások voltak Szplitben és Szinjnél (Sinj) valamint Vrlikában: „Mravinca, Klis, Dugopolje, Konjsko (Klis), Kukuzovac (Sinj), Vrlika.” Adótornyok működtek: „Obosnik, Vis, Lastovo, Kozjak”.

A JRM öt nagy hadikikötőt működtetett; „Pula, Sibenik, Split (Lora), Ploce, Kumbor (Boka Kotor)”. A JRM-nek összesen húsz rakétahordozó tengeri hadihajója volt, amelyek az adriai partvidéket ellenőrizték Isztriától Ulcinjig. A hadihajók rakétákkal látták el a védelmet, mely rakéták a 80 km-es hatósugarukkal fedték le a védelmi zónát 59641 km²-en összességében.

A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészete „Jugoslavenska Ratna Mornarica” (JRM) a haditengerészeti körzetének „Vojno Pomorsko Okrug” (VPO) főparancsnokságát VPO KM Szplit (Split) közép-dalmáciai tengerparti nagyvárosban működtette az ezerkilencszázkilencvenes évek elejétől. A főparancsnokság alatt működött a tiszti parancsnoki törzs, elhárítás, adminisztrációs szolgálat, gazdasági és toborzó iroda, a haditengerészethez tartozó erők; gyalogság, tüzérség, vegyvédelmi és műszaki erők, informatikai, logisztikai, rádió felderítés és elhárító erők, egészségügyi szolgálat, őr-biztosító erők, kommendáns, katonai rendész, gépjárműves-szállító osztályok, egységek parancsnokságai. A főparancsnokság szpliti bázisa mellett a városban állomásoztatta a JRM a további erői: 290. katonai rendész zászlóalj (bVP) „Dracevac” laktanya, 135. katonai elhárítás-felderítő központ (OC), katonai elhárító csoport (KG), 263. atom- biológia-vegyi támadás elleni zászlóalj (ABHO) Szplit (Split), 501. hátországi támogató zászlóalj (pozdb) Szplit (Split), 86. védelmi motorizált ezred (zmtp) Szplit (Split), - katonai körzet (Vojni okrug Split), 502. javító század (remont. c) Szplit (Split), 481. egészségügyi osztag (santodr) Szplit (Split), 272. gépjárműves zászlóalj (abb) Szplit (Split), 27. automatizált adatfeldolgozó haditengerészeti központ (C AOPVPO) Szplit (Split), 404. haditengerészeti hátországi támogató bázis (mpozdb) Szplit (Split), haditengerészeti bázis (Pomorska baza) „Lora” Szplitben lévő hadikikötő, városi haditengerészeti múzeum, katonai könyvtár állományát. [20]

A JRM további erői:

-55. haditengerészeti-technikai rakéta bázis (mtrb) Drnis (Drnis) települése működött,

-69. haditengerészeti-technikai rakéta bázis (mtrb) Prevlaka (Prevlaka) félsziget    

-80. haditengerészeti-technikai rakéta bázis (mtrb) Zsrnovnica (Zrnovnica) települése működött,

- 60. közepes-hatótávolságú önjáró rakétás ezred (ssrp) Zadár (Zadar) várostól északra lévő „Sepurina” laktanya (KUB rakétás ezred).

- 205. rakétás partvédelmi divízió (ord) Divulje (Divulje)

- 320. műszaki ezred (inzp), Szolin (Solin)

- 594. műszaki ezred (inzp) Szinj (Sinj) ”Kukuzovac” és „Kula” lőtér és laktanya. "Prvi splitski partizanski odred" laktanya

-332. ezred vezetési parancsnokság (puk veze) Szinj (Sinj), laktanya "Ivanis Nelipic" (korábban "Tadija Anusic" laktanya)

-350. elektronikai rádiófelderítő központ (centar za EIO) Divulje

-78. elektronikai rádiófelderítés elleni század (ceta za PED) Divulje

-569. támogató zászlóalj (db) Knin

-226. támogató tengerészgyalogos zászlóalj (dmb) Plocse (Ploce)

- haditengerészeti bázis Plocse (Ploce) hadikikötő

- Szplit kikötőben lévő demagnetizáló állomás

- haditengerészeti-haditechnikai raktár „MT i TSk” „Seget, Sibenik”

- haditengerészeti-haditechnikai raktár „TSk MiMES” „Kukuzovac”, Szinj (Sinj)

- haditengerészeti technikai műhely „Lora-Visoka”, Szplit városban

-405. hátországi támogató bázis Knin

- 405. hátországi bázis zadari (Zadar) rakétás ezred haditechnikai raktár

- haditengerészeti információs központ és haditengerészeti továbbképző központ (MNC), Pula (NC) Pula

- 82. haditengerészeti központ (pomc) Divulje

-551. információs és továbbképző központ Szinj (Sinj) „Tadija Anusic” laktanya

- speciális tengerészeti erők egysége, Pula

- 108. partiőrség –rakétás brigád, Crna Gora, Radovici[21] (Milan Spasic laktanya)

(P-20 „Rubez” NATO /SS-N-2C Styx és BROM „baterija raketna obala-more”/rakétás partvédelmi üteg, föld –levegő rakéták)

- haditengerészeti múzeum, Szplit (Split)

- katonai könyvtár, Szplit (Split)

- 82. tengerészeti központ "Pomorski Centar", Szplit-Divulje (Split-Divulje) (speciális tengerészeti erők)

- katonai bíróság (Vojni sud) I. és II. valamint ügyészség Szplit

- védelmi ezred, Szplit (Split)

- tartalék ezred, Szplit (Split)

Flotta JRM:

- flotta parancsnokság Szplit (Split) hadikikötő „Lora”

- „Vis” segéd-támogató hajó Szplit (Split) hadikikötő „Lora”

- 17. torpedóhajós dandár (brtc) Szplit (Split) hadikikötő „Lora”; 1. és 2. osztagok

- 18. rakétás hajózó és tüzér-rakétás hajózó dandár torpedóhajós dandár (brrcrt) Szplit (Split) hadikikötő „Lora”; divízió rakétás hajók (naszád), divízió tüzér-rakétás (ágyúnaszád)

- 88. tengeralattjárós dandár (brpodm) Szplit (Split)-benne külön nagyméretű tengeralattjárós osztag hadikikötő „Lora”

- 4. nagy-járőrhajós dandár (brVPRB) Szplit (Split) hadikikötő „Lora”

- 16. aknászhajós divízió (dml) Plocse (Ploce) hadikikötő; 1. osztag és 2. osztag

- haditengerészeti mentő osztag (PomOdrS) Divulje, mentőhajó „Spasilac” PS-12

- oktató iskolahajó „Galeb” Szplit „Lora” hadikikötő

A 9. hadtest:

A hadtest részét képezte a Kninben állomásozó parancsnoki törzs, tiszti kar, elhárítási csoport, felderítési csoport, 9. felderítő század, őr-biztosító század, 9. katonai rendész zászlóalj, 221. motorizált dandár (mtbr), 1. és 2. motorizált zászlóaljak, 9. vegyes tüzér ezred, benne nagy-hatótávolságú rakétás egység (VBR), 9. műszaki zászlóalj, 70. zászlóalj vezetési parancsnokság, 98. egészségügyi zászlóalj, 9. gépjárműves zászlóalj, 9. atom-biológiai-vegyi támadás elleni század. Knin mellett további dalmáciai városban állomásozott a 9. hadtest, a 316. motorizált dandár Szinj (Sinj), mely 1991. júniusban megszűnt, helyette az egységekből létrejött a Szveti Rok (Sveti Rok) bázison és Gracsácban (Gracac) állomásozó  1. motorizált dandár (mtbr), 180. motorizált dandár Benkovác (Benkovac), melyben működött harckocsizó zászlóalj, 11. „proleterske”[22] területvédelmi dandár Drvár (Drvar), 557. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred (mpoap) Benkovác (Benkovac), 271. légvédelmi könnyű tüzér ezred (lap PVO) Zadár (Zadar).[23]

 

5.1.  Szektorok a haditengerészetnél.

 

A VPO alá tartoztak a haditengerészeti szektorok „vojnopomorski sektor” (VPS), melyből három volt, 5. VPS Pula, 8. VPS Sibenik és 9. VPS Boka Kotor.

 

5.1.1.      Az 5. VPS-Pula.

 

A pulai 5. VPS alá tartozott a katonai elhárítás és felderítés, mely Pulában székelt, a szintén Pulában lévő katonai bíróság és ügyészség. A VPS a pulai hadikikötője mellett két haditengerészeti támaszpontot „vojno-pomorsko uporiste” (VPU) tartott fenn, az egyik Molat szigeten volt, a másik pedig Máli Losinjban (Mali Losinj). Pulában állomásozott a VPS 139. motorizált dandárja, 2. „partizán” területvédelmi dandárja, 199. partvédelmi tüzér csoportja, 5. ágyús-tüzér csoportja, 5. könnyű tüzér divíziója, 5. vegyes deszantoló hajós divíziója, 5. haditengerészeti műszaki osztaga,  5. partvédelmi radaros megfigyelő (OSOJ) százada, 11. határőrizeti osztaga, 116. műszaki zászlóalja, 5. zászlóalj vezetési parancsnoksága, 132. egészségügyi zászlóalja, 5. gépjárműves százada, 657. hátországi támogató bázisa, 490. haditengerészeti kiképzési zászlóalja. Ezek mellett Pazinban állomásozott a VPS 4. partizán területvédő dandárja és Losinj szigeten, Mali Losinj városnál a 201. partvédelmi rakétás divíziója. [24]

A tengerparti zónában Isztrai ,Primorsko, Kvarner öböl részén, egészen a Velebit vonulaton át Maszlenicáig (Maslenica) a szárazföldi erők mellett a Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészeti erői (JRM) „5. Pula VPS” haditengerészeti szektor egységei állomásoztak objektumaikban. Pulában az 5. VPS fő haderejét a 139. tengerészgyalogos dandár, a VPS-t támogatta a JNA pulai 185. vadászbombázós ezrede. Pulában 1990-re tizenkétezer katona, tíz hadihajó szolgált, mindezek mellett a katonai raktárak, ezer tengeri aknát, huszonhatezer tonna robbanóanyagot, ötvenhatezer tonna lőszert, a területvédelmi erők (TO) fegyverzetét tárolta. Pula területén több mint ezernyolcszáz hektárnyi terület állt a Jugoszláv Néphadsereg birtokában, Isztriában Medulintól Barbarigáig pedig százharminckilenc katonai objektumot tartott fenn a JNA, köztük beleértve hét akkori isztriai járás területvédelmi erőinek „TO” bázisát[25].

Pulában és annak környékén számos korábban épült katonai erőd (Velencei Köztársaság, Osztrák-Magyar Monarchia idejéről) volt, melyek jelentős részét a JNA kisajátított, egy részük pedig megmaradt a turistalátványosságnak[26]. Ezen erődök elsősorban úgynevezett „bunker” hadiraktárként funkcionáltak, de egyes tengerparti erődökben partvédelmi ütegeket és megfigyelő objektumot (OUP) működtettek.[27] Stinjan várostól Pomera településig huszonhét erődben működött katonai objektum, mely az Osztrák-Magyar Monarchia idején tüzérségi ütegként szolgáltak, de a Jugoszláv Néphadsereg már hadiraktárnak vagy egyéb katonai objektumnak alkalmazta; „Punta Kristo, Monte Grosso, Munida, Kastelir (Stinjan), Valmarin (ex Bradamante), Valmaggiore, Kaizer Franz( Sv Andrija), San Daniele (Sandalj), Svet Juraj, Monvidal, Sveti Mihovil, Turtian, Kastijun (Pomer), Casoni Vecchi (Monte Paradise-Vidikovac), Monsival (Bourguignon), Verudella, Stoja, Ovina (Valvoline), Musil, Fisella, Marie Louise.[28]

Az 5 VPS haditengerészeti szektor- Pula, Jugoszlávia második (Split az első) legnagyobb haditengerészeti kikötőjét üzemeltette a pulai öbölben, ahol a legnagyobb katonai létesítménye, Monumenti” működött. A „Monumenti” zárt területe magába foglalta a „Sveta Katarina” sziget laktanyát, „Mulimenti” avagy „Maja 1” kaszárnyát és „Donja Uvala” laktanyáját, továbbá a „Zunac” öbölben lévő hadi üzemanyag raktárt „Zonka” (Stinjan-Pula)[29] és a „Velalunga” kaszárnyát,[30] valamint a „Punta Christo” erődben működő katonai „szignalizációs-jelző” állomás[31], „Stinjan” kikötő –katonai raktár objektum, [32]de területén volt a „Monte Grosso”, „Valmaggiore”, „Munida” erőd is. A „Monumenti” létesítmény oktatóbázisként is szolgált a búvár, tengerészgyalogos, hajózó képzés területén[33]. Az 5. VPS-nek a másik nagy zárt katonai területe, katonai komplexuma a Muzil[34] félszigeten volt. Itt működött a tengerészgyalogság "narodni heroj Sergej Masera" kaszárnyája 1947-től[35], valamint az 1959-ben épült „Smokvica” katonai objektumai és a „Maria Liusa” erődnél funkcionáló „Kumpar” partvédelmi üteg, a „Muzil” erődnél funkcionáló „Muzil” partvédelmi üteg és OROSt radar állomás.[36] Muzilon további katonai létesítmény is helyet kapott; „Fizela” (Muzil-Pula) katonai kaszárnya és hadikikötő, ahol kutyás őrszolgálat és technikai műszakista szakasz állomásozott, „ Vargarola” katonai kikötő és objektum, ahol a 5. VPS 11. határőrizeti haditengerészeti osztaga állomásozott[37], katonai raktár „Signola” (Muzil), kiképző pálya, gyakorló tér[38].

Pulában további katonai létesítmények funkcionáltak:” az „Admiralitás” épülete a Riván, ahol az 5. VPS parancsnoksága és az „OSOJ” vezetési központja funkcionált, továbbá kaszárnya „Istarski brigad”[39], kaszárnya és parancsnokság „Karlo Rojc” (ex Masinska) laktanya (Pula belváros)[40], laktanya ”Vladimir Gortan”[41] és citadella (Sijana-Pula)[42], „Vitomir Sirola Pajo (ex Stara Masinska)” kaszárnya (Veruda-Pula)[43], kaszárnya „"Lino Mariani-Mlin” (vasútállomás-Pula)[44], katonai kórház „Mornaricka bolnica” (Barake-Pula)[45], DOM JNA adminisztrációs parancsnokság, mely a „Morarnicki Kasino palota” épületében működött (belváros-Pula)[46], szolgálati adminisztratív kaszárnya „Uljanik” (belváros-Pula)[47], az Osztrák-Magyar Monarchia egykori „Nazario Sauro” laktanyája, mely „Ivan Goran Kovacic”[48] néven a JRM haditengerészeti továbbképző központjaként (Mornaricki nastavni centar Pula) működött. A mai járási bíróság helyén pedig a katonai ambulancia épülete szolgálta ki a hadsereget[49]. A JNA birtokába voltak még a „Hotel Riviera” épülete[50], valamint a „Monsival” (ex Burginjon), ahol a JNA 1967-ig hadiraktárt működtetett[51], katonai raktár objektum „Monte Zaro” (Kastel erőd)[52] erőd, ahol 1947-től katonai meterológiai állomás üzemelt, ”Monte Giorgio” erőd hadianyag raktár, „Fort Monvidal” erőd katonai objektum, melyet 1960-ra a JNA polgári célra átadott[53], intendáns raktár CIS (Centralno intendantsko skladiste) a kikötőben, ahol hadi raktár üzemelt[54]. 1960-ig működött a Monte Paradiso (Casoni Vecchi erőd) erődjében hadianyag raktár[55], a „San Michele” (Sv Mihovil) erődben szintén katonai óvóhely, majd raktár üzemelt, végül a kórház raktáraként hasznosították gyúlékony anyagok számára[56].

Katonai objektumnak számított a „Stoja” (Stoja erőd) és katonai objektum „Valkane” (Pula)[57], mindkét objektumot a 1947-től JNA átad polgári célra[58]. Katonai területként funkcionált a pulai „Pineta-Mornar-Valsaline” Lungomare katonai laktanya és fürdőhely (Solina öböl-Pula). A „Verudella” erőd 1947-ben került a Jugoszláv Néphadsereg birtokába, ahol mint katonai objektumot használják, de átadásra került a pulai város részére, turisztikai hasznosítás céljából.[59] Katonai objektumok voltak továbbá a Pilica öbölben lévő „Veruda” objektum, a Veruda félsziget/Sakucani öbölben lévő kaszárnya Verudica „Saccorgiana” kaszárnya.[60]

Pula város agglomerációs körzetében a Jugoszláv Néphadsereg számos katonai objektumot működtetett. Ezek egy része egykori monarchiabeli (Osztrák-Magyar Monarchia) erődökben funkcionáltak. Ilyen hadi objektumok voltak ; katonai raktár „Valmarin” (ex Bradamante erőd)[61], és „Mikoteto” lőtéri raktár objektum[62], katonai raktár „Kastelir” (Monte Castellier erőd- Stinjan)[63], tartalék parancsnoksági objektum-hadianyag raktár „Turtijan” (Sisan)[64], ”Hidrobaza” katonai objektum-helikopter leszálló állomás „MZP” (Stinjan/Puntizela)[65], lő és kiképző tér „Marlera” (Marlera fok Lizanj)[66], „Valbandon”[67] és „Pineta-13. maj” katonai komplexum (Peroj-Fazana),[68] lőtér „Valdebek” (Valdebek-Pula)[69], lőtér Banjol (Banjol-Monte Kope), laktanya katonai objektum „Kastijun” (Pomer erőd)[70].

Nem a haditengerészethez tartozott, hanem a légierőhöz, de kiszolgált haditengerészeti erőket a  pulai polgári és katonai repülőtér és ahhoz kapcsolódó katonai objektumok; „Budava” katonai reptéri üzemanyagraktár (Budava hegy-Valtura), repülőtér „Valtura”[71] és Loborika hadianyag raktár. San Daniele (Sandalj) erőd tartalék repülőtéri parancsnoksági objektum[72].

További bázis volt a Liznjan várostól keletre eső „Svetica” (Monte Madonna) partvédelmi üteg bázis[73]. A katonai objektum 16 km-re volt Pulától, a Kale és Kuje völgyben helyezkedett el a tenger partján. Az objektum parancsnoksága a terület legmagasabb pontján (Monte Madonna 90.6 m. magaslat) helyezkedett el, megfigyelő állással együtt, ahonnan jól belátható volt Senj, Cres, Zeca, Losinj, Susak, Unije és még a Velebit hegység az egész Kvarner öböl[74].

A JRM Premantura félszigeten a „Gomila” öbölnél működtette a „Premantura” kaszárnyát, melyhez hozzá tartozott a „Monte Kope” objektum (partvédelmi tüzérség és légtérfigyelő radarállomás „VOJIN”)[75]. Maga Premantura félsziget a településtől a „Kamenjak” fokig zárt katonai zóna volt. Kamenjak területén katonai objektum volt a Premantura félsziget végében[76].

Az ezerkilencszázötvenes évektől zárt katonai zónának számított a Brijuni szigetek (Mali és Veliki Brijun). Brijuni szigetek összes egykori polgári építménye; a 12/13-ik században épült Johson torony, „Turanj” öböl velencei korabeli só malmokkal, a 16-ik századi velencei kastély, a 16/18. századi villa „Pava”, 1870-ben épült világítótorony, 1900-ben épült kilátóhely „Vidikovac”, 1895. – 1899-ben épült „Kupelwieser” villa és 1917-ben épült „Kupelwieser” mauzóleum, 1902-ben épült hajók háza épülete, a XX.század elején a XIX. század végén épült „Kochova” strázsa (őrtorony), „Cufarova” strázsa, „Szűzanya szikla, Brijun városka hajózó őrhelye és várost védő őrhelye, 1912-ben épült „Parne” fürdőhely, az 1912-ben épült mezőgazdasági komplexum, az 1913-ban épült téli fürdő,[77] valamint egykori Osztrák-Magyar Monarchiabeli katonai erődítményei; 1864/1868-ban épült „Tegetthoff „ erőd, 1898/1902-ben épült „Peneda” erőd, a XX.század elején a XIX. század végén épült „Cavarolla” üteg, „Punta Peneda” üteg, „Naviglio” üteg, „Giacone” üteg,  valamint „Mali Brijun” szigeten 1895-1902-ben épült „Brioni Minor” erőd, a XX.század elején a XIX. század végén épült „Sretto”, „Kadulja”, „Sabbion”, „Femina”, „Punta Grosso”, „Torpedna”, „San Nicolo” ütegek, az 1886-ban épült „Siemens” katonai komplexum, és a XX.század elején épült központi katonai barakk és „Tegetthoff” admiralitás emlékmű[78], mind-mind a Jugoszláv Néphadsereg birtokába kerültek.

Ezen sziget épült meg Joszip Broz Tito[79] kedvelt üdülőhelye, magán állatkertjével együtt. Jugoszlávia „tejhatalmú” elnökének kedvenc tartózkodási helye volt Briuni, ahol a már ott lévő ezerkilencszázas évek elején épült egykori villa és hotel épületeket; az 1909-ben épült villa „Magnolija”(Sumadinka)[80], az 1912-ben épült villa „Borika” és az 1911/1912-ben épült „Nojarnik” (vila Robilant), az 1909/1910-ben épült villa „Perojka” és „Fazanka”[81], az 1910-ben épült „Kastel” (Jurina) villa, az 1912-ben épült hotel „Neptun” és 1910-ben épült hotel „Istra”, villa „Marica”[82], az 1939. – 1942. közt épült hotel „Karmen” és „Marica” villa[83], ez utóbbi az 5. VPS parancsnoki épületeként szolgált, az 1931-ben épült „Lovorka” villa, az 1932-ben épült „Jadranka” villa épületeit bevonták a hadsereg alá.[84]  

Az ezerkilencszázötvenes években a „partizánvezér” Titó Veli Brijun szigeten több pártobjektumot építetett. Ezek közt volt az 1953-ben a  Dobrinka öbölben épült Titó villa (Bijela Vila), az 1957-ben a villa „Brijunka”, ahol rendszerességgel megfordultak más államok vezetői, az 1956-ban épült villa „Primorka”, az 1956-1960. közt épült villa „Dubravka”[85], „Galija” sziget pihenő objektum, és az 1955-ben épült „Krasnica” sziget „Vanga” pihenő objektum.[86]

A szigetek közül „Mali Brijun” területén partvédelmi üteg[87] állomásozott a „Sv Mikula” öbölben lévő laktanyában. A szigeten két üteg funkcionált, az egyik a „OB Glavina” a Glavina foknál, a másik az „OB Hlibina” a Hlibina foknál. Veli avagy Veliki Brijun sziget nagysága miatt több katonai objektumot is magába foglalt. Maga a sziget Brijuni városkájában hadikikötő és számos pihenésre kialakított objektum, épület funkcionált.[88]

Veliki Brijun „Veliki Straza” 54. méteres magaslatán lévő „Tegetthoff„ (Teget) erődben OROSt radarállomás üzemelt. A sziget Penada félszigetén a Draga foknál működött az „OB Borik” üteg, a Penada foknál pedig az „OB Penada” üteg. Mindkét üteget a Penada félsziget déli csücskében működő „Penada” laktanya szolgálta ki.[89]

Barbariga területén a JNA haditengerészet partvédelmi ütegét állomásoztatta a „Barbariga” kaszárnyában[90].

Pazin város és járás esetében a JNA több katonai objektumot tartott fenn: „Dom JNA-adminisztrációs épület, „Joakim Rakovac-Veli Joze” laktanya (Pazin), harckocsizó lő és kiképző tér „Lindar” (Pazin-Lindar-Baksi)[91], katonai raktár Donja Loka (Pazin) és Bertosi-Zabrezani, lőtér „Brestovica”[92]

Umag tengerparti városkában a „Savudrija” út mentén, „Monterol” és Umag közt működött a „Boris Kidric” laktanya. Savudrijában ezen kívül még működött OROSt radarállomás. Emellett Petrovijában, Umag járáshoz tartozó településnél az umagi út mentén helyezkedett el a „Petrovija” katonai komplexum (Petrovija)[93].

Rovinj városban a tengerparti belvárosi részen a „VI augusta Ferri 21.” alatt működött a JNA katonai épülete. Katonai repülőtér működött a „Limski zaljev” tengeröböltől északra Vrsar településhez tartozó „Crljenka” területén. 

Az észak-adriai körzetet ellenőrző 5. VPS Pula a tengerparti zóna mellett a partvonalak mentén kialakított ütegével és rakétavédelmével biztosította a egész Isztriát a „Cicarija” hegyvonulattal bezárólag, mely a „Istarski zóna (Isztria)  deszantolás elleni zónáját képezte.[94] A Cicarijától a szárazföld belseje felé a Gorszki kotár (Gorski kotar) hegységet már a rijekai 13. hadtest illetékességi műveleti területét képezte. [95]

Az 5. VPS Pula kontrolja kiterjed az egész Kvarner öbölre. Déli határa lényegében a Velebit vonulat tengerparti része (Tribanj)- Pag sziget északi része- Molat sziget - Dugi otok sziget északi pontja (Suhi Rt) vonalig tartott, mely vonalon szomszédos volt a sibeniki 8. VPS tengeri műveleti szektorával. A pulai 5. VPS főparancsnoka 1991. júliusig Marijan Pogacsnik (Pogacnik) ellentengernagy volt. Júliustól pedig Vladimir Barovity (Barovic) ellentengernagy, halálát követően pedig 1991. szeptember 27-től Milan Rakity (Rakic) kapitány vette át a szektor irányítását. Az 5. VPS erői a központi főparancsnokság, vezérkari törzs irányította pulai parancsnoki objektumából (Admiralitás épülete). A központi erőhöz tartozott az „elhárítási” csoport, a katonai bíróság és ügyészség.  Az 5. VPS fő erőit képviselte a 139. motorizált tengerészgyalogos dandár (brigád), mely erő Pulában, Umagban és Pazinban állomásoztatta alegységeit. Pulában szolgált a 5. VPS, 2. partizán brigádja, a 199. parti tűzérség csoportja (OAG)[96], 5. tüzér-ágyús divízió (tad), az 5. könnyű tüzér divíziója (lad) légvédelmi alakulata (PVO), 5. vegyes hajózó- deszantos divízió (mddb)[97], 5. tengerészeti műszaki osztag (mio), 5. partiőrség megfigyelő százada (OSOJ)[98], 11. határőrizeti haditengerész osztaga (gmo)-helyőrség Susak sziget)[99], 116. műszaki zászlóalja (inzb), 5. zászlóalj szintű összeköttetést biztosító parancsnoksága, 132. egészségügyi zászlóalja, 5. gépjárműves század, 657. haditengerészeti hátországi támogató bázis (pob), 490. haditengerész zászlóalj. Pazinban a 4. partizán brigád állomásoztatta zászlóaljait.  Pulában a központi kórház látta el a hadikórházi funkciót, ahol az 5. VPS egészségügyi szolgálata működött. Az 5. katonai rendész század az „Istarski Brigad” laktanyában állomásozott.[100]

Az 5. VPS alá két haditengerészeti támaszpont tartozott (VPU). Az egyik Losinj[101], a másik Molat szigeten állomásozott.

A 201. partvédelmi rakétás divízió (ord-BROM) Mali Losinjban lévő „Kovcanja” bázison állomásozott, mely a Losinj sziget legfőbb katonai létesítménye volt[102]. A Losinj szigeten állomásozó 201.”ord-BROM” üteg ellenőrizte a Kvarner öblöt és Isztria déli részét, Dugi Otok szigettől, Pagon át egészen az isztriai Barbarigáig. A divízió alá tartozott két vagy három tengerészgyalogos egység, egy könnyű légvédelmi tüzér csoport, egy vegyes tüzér csoport, egy vagy kettő rakétás csoport (BROM/Rubez).[103] A VPU Losinj alá több katonai létesítmény tartozott. A „Kovcanja” bázis „Veliki Losinj” déli csücskében lévő „Kovcanja” öbölben volt. További katonai bázis volt Csikát (Cikat) területén „Velopina” katonai létesítmény és az „Augusta” öbölben (Luka Mali Losinj) lévő üzemanyag és hadianyag bunkerraktár[104], „Becarusa” kikötői kapitányság (Lucka kapitana) objektuma[105]. „Tovar” magaslaton a partvédelmi üteg (OB vagy OTB) mellett „OROSt” radarállomás működött. További katonai objektum volt a „Poljane” bázis a Mali Losinj öbölben, a Veliki és Mali Losinj összekötő földszorosban [106]. A Mali Losinj területén lévő ütegek ( „OB Tovar, OB Vela Straza, OB Anuncijata, OB Martvasca) lefedték Ilovik és Mali Losinj közti tengerszorost és Ilovik szigetet, ahol külön üteg működött.[107]

Még az Isztria deszantolás elleni zóna „PDO” védelmi részét képezte az Unije szigeten lévő partvédelmi tüzérség. Unija szigeten a JRM „Vele Stinje” foknál voltak az ütegállások, „Maracol” öbölben pedig kikötőhely és katonai kiszolgáló objektumok „Selo” helyezkedtek el[108].

Cresz (Cres) szigeten, két partvédelmi üteg működött, Grmov településnél és „Stivan” településnél, melyek szintén az Isztria deszantolás elleni zóna „PDO” védelmi részét képezték.[109]

Isztria deszantolás elleni zóna „PDO” Mali Losinj szigetnél ért végett, onnan már a a „Zrmanjsko-cetinska” deszantolás elleni zóna „PDO” kezdődött, melynek részét képezte a „Kvarnericka vrata”, az az a Kvarner öbölbe bevezető tengeri átjáró.[110]

„Susak” szigeten a 5. VPS 11. határőrizeti hajózó erőinek volt helyőrsége, állomása, a szigeten határőrizeti objektum is működött.[111]

Szilba (Silba) szigeten a JRM hajózó erői részére négy álcázott hadihajók kikötési alkalmas hajóállást tartott fent, elsősorban a sziget nyugati részén Szilba (Silba) település tengerparti zónájában. Mindemellett Silba szigeten partvédelmi üteg működött[112].

Premuda szigeten partvédelmi üteg működött „Zubic” foknál, további katonai objektum volt a premudai sziget nyugati partvonalán „Grbica” és a sziget északi részén „Golubinka” objektum.

A pulai 5. VPS Iszt (Ist) szigeten partvédelmi üteget állomásoztatott a sziget nyugati partvidékén (Gora) magaslat. A katonai állomány részére „Zadaca” tájrészen a nyugati szigetrészen laktanya (Beljavka) és helyőrség „karaula” (Uvala Siroka) működött[113]. Iszt szigeten a JRM üzemanyag bázist is üzemeltetett a „Kosiraca” öbölben (Razina bunker)[114].

A pulai 5. VPS Molat szigeten lévő haditengerészeti támaszpontja (VPU), a sziget „Hrica” tájrészén volt („Selo” laktanya), emellett a „Lucica” öbölben funkcionált katonai objektum, katonai terület Puntica fok-félszigetnyúlvány, Jazi öbölben hadianyag raktár (Jaz I.,II.,III.) és kikötőhely volt kiépítve[115]. A szigeten a partiőrség tüzérségének „Golubinjak, Gracina és Bonaster” magaslatain megfigyelő pozíciói voltak, a partvédelmi ütegeket pedig a sziget Bonaster magaslata alatti tengerparti részén rejtették el beton bunkerokba. A „Zaganj” öbölben Bonaster alatt pedig katonai objektum volt. A szigeten három álcázott hadihajók kikötésére alkalmas parti horgonyzó hely volt kiépítve[116].             

Fontos megemlíteni, hogy mivel a Kvarner öbölben, az észak-dél irányon, a kontinenssel párhuzamosan elterülő Pag sziget védte  a szárazföldet, lényegében amellett, hogy Mali Losinj, Ilovik Silba és Premuda védte Pag és Cres közti „behatolást” a szárazföld irányába levédte, Ilovik, Premuda, Olib, Ist, Molat és Silba, valamint Dugi Otok (Suhi Rt) sziget északi fokán lévő partvédelmi ütegek már lényegében az észak-dalmáciái kontinens („Zrmanjsko-cetinska” deszantolás elleni zóna „PDO”) tengeri kapuját „őrizték”. A fő észak-dalmáciai tengeri „kaput”, a „Skarda-Ist-Molat-Dugi Otok” közti tengeri szorosokat a „Premuda, Ist, Molat (Bonastre fok), Dugi Otok (Suhi Vrh fok)” szigeten lévő ütegével védte a partvédelmi tüzérség (OB).Ebből Dugi Otok már a sibeniki 8. VPS illetékességi területéhez tartozott.[117]



[1] A tengerparti zóna mellett, a dalmát régió belső szárazföldi részét (Zagore,Krajina) is ellenőrizte a JRM.

[2] magába foglalt 1246 darab szigetet

[3] forrás Wikipedia

[4] Összesen 15. db. ebből 12. db. horvát tagköztársaságban, 3.db. crna goraiban.

[5]http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=11927.0,https://bs.wikipedia.org/wiki/Ratna_mornarica_Hrvatske, http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=11927.30

[6] https://en.wikipedia.org/wiki/Degaussing

[7] A KBC.Krizine katonai kórházban működött a JRM „Tengerészeti Orvostudományi Intézete”.

[8] napjainkban hotel „Ambasador” „Trumbiceva „utca /obala korábban „Knez Branimir” utca (obala).

[9] "Visoka I." laktanya Szplit városban a mai „Rudera Boskovica és Matice Hrvatske” utcák csomópontjánál helyezkedik el. A „Visoka II.” laktanya pedig a „Poljicka cesta” és „Zbor Narodna Garda” útak kereszteződésében a vízmű mellett (HEP). forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1402-split-dalmatinskih-brigada-visoka-1986-1987, http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=4226.0

[10] http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=4226.0

[11] „Dracevac” laktanya Szplit városban a mai „Dracevac és Bilice” utcák közti területen helyezkedett el. forrás:  http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t10-split-dracevac-1990-91

[12] https://punkufer.dnevnik.hr/clanak/titova-vila-senzacionalni-dio-splita-koji-je-zabranjen-za-obicne-ljude---427891.html

[13] http://www.hpms.hr/index.php

[14] Simeon Kovacev, Zdenko Matijascic, Josip Petrovic: NASTAVNO-OBRAZOVNI RESURSI I KAPACITETI JNA

[15] http://www.radista.info/mobilni_sistemi.htm

[16] http://www.radista.info/mobilni_sistemi.htm

[17] A Jugoszláv Néphadseregben-így a haditengerészetnél is- a kommunikációhoz rádióadókat, távírót, telexet, rádiótelefont használták, melyeket a VHF (Very High Frequency) 30 MHz és 300MHz közti nagyon nagy frekvencián, valamint a HF (High Frequency) 3 MHz és 30MHz közti nagy frekvencián működtettek.

[18] http: // jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t259- split- lovrinac- ls- 22- 91, http: // www. paluba. info/ smf/ index. php? topic= 24748.0

[19] http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=5995.0

[20] Prikaz zapovjednog vrha JNA (aktivni u razdoblju od 1. 1. 1990. do 20. 5. 1992. godine na temelju mobilizacijskog razvoja JNA) „tabelami prikaz”

[21] https://www.mycity-military.com/Mornaricko-naoruzanje-i-oprema/Baterija-raketa-obala-more-BROM.html

[22] „Proleterska”: partizán területvédelmi speciális erő, mely a II. Világháborúban alatt alakult meg a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Hadseregben „NOVJ”. forrás: https://sh.wikipedia.org/wiki/Proleterske_brigade

[23] Prikaz zapovjednog vrha JNA (aktivni u razdoblju od 1. 1. 1990. do 20. 5. 1992. godine na temelju mobilizacijskog razvoja JNA) „tabelami prikaz”

[24] Prikaz zapovjednog vrha JNA (aktivni u razdoblju od 1. 1. 1990. do 20. 5. 1992. godine na temelju mobilizacijskog razvoja JNA) „tabelami prikaz”

[25] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A2481/datastream/PDF/view

[26] Kristo, Debeli, Munida, Marija Lujza, Roland, Muzil, Stoja, Maks, Franc, Burginjon, Verudela, Kasuni, Pomer, Turcijan, Sveti Miho, Movidal, Sveti Danijel, Sveti Jure, Bradamante, Kastelir, Kastel, Tegethof. forrás. http: // www. paluba. info/ smf/ index. php/ topic,753. 45. html,  Kresimir Regan i Branko Nadilo: Utvrde Pule i okolice https: // www. adrifort.eu/ sites/ default /files/ gestione_attivita_documento/ allegati_documenti/ 4.4.%20CITY% 20OF%20PULA.CONSERVATION% 20STUDY%20OF%20 MONTEGROSSO.pdf, https:// repozitorij. unipu.hr/ islandora/object/unipu%3A1819/datastream/PDF/view

[27] https:// www. adrifort. eu/ sites/ default/ files/ gestione_ attivita_d ocumento/ allegati_documenti/ JURAJ%20 DOBRILA.UNIV_.Historical%20study.pdf

[28] https:// www. istrapedia. hr/ hr/ natuknice/ 1268/ utvrde- ili- fortifikacije, https: // repozitorij. unipu. hr/ islandora/ object/ unipu%3A4051/datastream/PDF/view

[29] http://www.istarski.hr/node/46563-jos-uvijek-se-neki-bivsi-vojni-objekti-vode-kao-vlasnistvo-jna, http: // www.pula.hr/site_media/media/typo3/uploads/media/PPO_1dio.pdf

[30] tengerész-gyalogság bázisa- http: // jna -sfrj. forum -aktiv. com/ t50- pula- katarina- mornaricka- pesadija, http: // www. pula. hr/ site_media/ media/ typo3/ uploads/ media/ PPO_1 dio. pdf, http: // www. regionalexpress. hr/ site/more/vojarna-vallelunga-2-predana-na-upravljanje-gradu-puli

[31] https://istarski.hr/node/46563-jos-uvijek-se-neki-bivsi-vojni-objekti-vode-kao-vlasnistvo-jna

[32] https://hr.wikipedia.org/wiki/%C5%A0tinjan

[33] https:// www. adrifort. eu/ sites/ default/ files/ gestion e _ attivita _ documento /allegati_ documenti/ 4.4. % 20CITY %20OF%20PULA.CONSERVATION%20STUDY%20OF%20MONTEGROSSO.pdf

[34] Muzil félszigetet 1947-től vette birtokba a Jugoszláv Néphadsereg, melyet 1991. december 15-16-ig birtokoltak. A JNA és Horvát Hadsereg megegyezése alapján a JNA Muzilból erőit kivonhatta a crna gorai Bar városba.  Goran Saponja: Military history of Muzila

[35]http: // jna –sfrj .forum -aktiv. com/ t231- muzil- pula, https: // net. hr/ danas/ crna- kronika/ zamalo- sam-umro-u-muzilu –nevjerojatan -slucaj-rocnika-jna-kojem-hrvatska-nakon-33-godine-mora-platiti-odstetu/, http://praksa.hr/uploads/istrazivanje/muzil-elaborat.pdf

[36]A JRM működtette a parti megfigyelő radar állomásokat „OROSt” (Obalska Radarska Osmatracka Stanica), valamint az OROSt-kat koordináló  védelmi rádió megfigyelő rendszert és partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálatot ”OSOJ” (Obalska sluzba osmatranja i javljanja)[2]. https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/obalna-utvrda-maria-louise-najveca-pulska-kruzna-utvrda-1059202

[37] „Vargarola” a hadikikötőben a Horvát Haditengerészet alakította ki pulai „Sjeverna Jadran” hadműveleti körzetének parancsnokságát és hadikikötőjét, miután felújította és átalakította. Jugoszlávia időszakában a Jugoszláv Néphadsereg haditengerészetének pulai szektorparancsnokság 11. számú határőrizeti osztaga állomásoztatta osztagát a „Vargarola” katonai komplexumban. https://dokumen.tips/documents/muzil-elaborat.html, http://jna-sfrj.forumbo.net/t1424p175-fizela-pula-1986-temeljna-obuka

[38] Goran Saponja: Military history of Muzila, Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[39] Pula Rovinjska ulica 2.b. –napjainkban a „Zupanijsko drzavno odvjetništvo u Puli” épülete. http: //www. regionalexpress. hr/ site/ more/ otvorena- zgrada- bivshe- vojarne- istarskih- brigada- video, https:// pravosudje.gov. hr/vijesti/ zgrada-pravosudnih-tijela-u-puli/12560#

[40] 5. VPS Pula főparancsnokságának székhelye (napjainkban Pula „Ulica Ljudevita Gaja 3.” szám alatt található kulturális központ.  http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t140p15-aerodrom-pula-vojno-civilni, https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Mornaricka-pjesadija-JNA_20.html

[41] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1157p50-pula-kasarna-vladimir-gortan

[42]Gortan laktanya napjainkban már Pula új autóbusz állomása az „istarske divizija” úton. https: // www. pixsell.hr/ agencija/ pxl- standard- news/ pula- vojni- objekti- u- okolici- grada- galerija- 284823/, http://www.regionalexpress.hr/site/more/otvorena-zgrada-bivshe-vojarne-istarskih-brigada-video

[43] Napjainkban a pulai püspöki misszió székhelye „Biskupijsko misijsko sjemeniste redemptoris mater”,  http:// metamedia. hr/ wp- content/ uploads/ 2011/ 12/ novine_rojc_br-2-1.pdf, https: // vdocuments.site/veznik-br-02-ljudi-iz-rojca.html, http://jna-sfrj.forumbo.net/t713-pula-kasarna-sirola-vp-2581-61-83-84

[44] napjainkban a pulai közlekedés rendészet rendőrségi épülete, forrás: http: // istarska. policija. hr/ MainPu. aspx?id= 267591, http:// jna-sfrj. forumbo.net /t3004p15-kasarne-u-kojima-ste-boravili-u-toku-vojnog-roka-i-kasarne-koje-ste-posetili-kao-civil

[45] https://www.obpula.hr/povijest-bolnice/

[46] Pula, „Dobrilina ulica 4. ’ http:// www. wikiwand. com/ hr/ Mornari% C4%8 Dki_kasino_u_Puli, http: // www. pula.hr/site_media/media/typo3/uploads/media/PPO_1dio.pdf

[47]http: // www. kud- uljanik. hr/2009/09/ 02/ upisi- novih-clanova/, https: // www. jutarnji. hr/ arhiva/ dogovorena- prodaja- nekretnina-uljanika/3231680/

[48] https://www.facebook.com/jna1951/photos/a.157490597649820/243988812333331/?type=3&theater

[49] http://sudovi.pravosudje.hr/ospu/index.php?linkID=3

[50] https://www.hrvatski-fokus.hr/index.php/unutarnja-politika/23594-nisu-im-smetali-jna-kos-udba-1

[51] https://issuu.com/mirnakarzen/docs/final_hrv_03102016

[52] https:// www. researchgate. net/ publication/ 266732347_ Prenamjena_ vojnih_ brownfield_ lokaliteta_ primjer_ prenamjene_vojarne_Karlo_Rojc_u_Puli, https://issuu.com/mirnakarzen/docs/final_hrv_03102016

[53] https://sh.wikipedia.org/wiki/Fort_Monvidal

[54] Az objektum a Sv Polikarp utca (Revelanteova utca) 2. szám alatt található. http:// www .regionalexpress. hr/site/ more/ grad-pula, https://issuu.com/mirnakarzen/docs/final_hrv_03102016

[55] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view

[56] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view

[57] http://www.dhk-pula.hr/pristupi-osvrti/detaljnije/pula-tridesetih-i-cetrdesetih-godina-dvadesetoga-stoljeca, http://www.cenki-cecii.com/wp-content/uploads/2013/07/ODAKLE_SMO_OK.pdf

[58] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view

[59] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view

[60] https://www.pula.hr/site_media/media/uploads/content/images/2018/05/29/05-prijedlog-odluke-o-izradi-i-id-gup-i-i-id-upu-marina-veruda.pdf, https://istarski.hr/node/46563-jos-uvijek-se-neki-bivsi-vojni-objekti-vode-kao-vlasnistvo-jna

[61]http: //  www.  regionalexpress. hr/ site/ more/ ukrali- 1500000- kuna- starog- eljeza, http: // izlog. limun. hr/ default.  aspx?id= 9&vId= 633998, https: // www.pula.hr/ site_ media/ media/ typo3/ uploads/ media/ Procjena_ ugrozenosti_G rad_ Pula_ V4.pdf

[62] http://izlog.limun.hr/default.aspx?id=9&vId=633998

[63] https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu%3A4051/datastream/PDF/view

[64] https: // www. adrifort. eu/ sites/ default/ files/ gestione_ attivita_ documento/ allegati_ documenti/ JURAJ % 2 0DOBRILA. UNIV_.Historical%20study.pdf

[65] http://www.stinjan.hr/index.php?id=69, http://www.glas-slavonije.hr/vijest.aspx?id=270142

[66] http://www.istarski.hr/node/22307

[67] Napjainkban a horvát rendőrség (MUP) rekreációs-pihenő központja. https://mup.gov.hr/odmaraliste-valbandon/282043

[68] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/f15-ratna-mornarica

[70]https://vojnapovijest.vecernji.hr/vojna-povijest/pomer-najjuznija-kopnena-utvrda-obrambenog-lanca-908012

[71] „Pula” nemzetközi repülőtér (Valtura járás).

[72] https: // www. adrifort. eu/ sites/ default/ files/ gestione_ attivita_ documento/ allegati_ documenti/ JURAJ % 2 0DOBRILA. UNIV_.Historical%20study.pdf

[73] https://sh.wikipedia.org/wiki/Svetica_(Monte_Madonna)

[74] https://hr.wikipedia.org/wiki/Svetica_(Monte_Madonna), Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[75] partvédelmi tüzérség „OTB” bázisa, http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t218-vp-6766-premantura

[76] http://metamedia.hr/wp-content/uploads/2011/12/novine_rojc_br-2-1.pdf

[77] Javna ustanova Nacionalni park Brijuni – Plan upravljanja (2016.- 2025.)

[78] Javna ustanova Nacionalni park Brijuni – Plan upravljanja (2016.- 2025.)

[79] https://hu.wikipedia.org/wiki/Josip_Broz_Tito

[80] https://www.np-brijuni.hr/en/plan-your-visit/catering-facilities/cafe-skoljka

[81] https: //mgipu. gov.hr/User DocsImages// dokumenti/ Prostorno/ Planovi/PP Brijuni//I_%20 Obrazlozenje.htm https:// mzoe.gov.hr/ UserDocsImages/ UPRAVA- ZA- PROCJENU- UTJECAJA- NA- OKOLIS- ODRZIVO-GOSPODARENJE- OTPADOM/ Opuo/ 02_09_2019_Elaborat_Vodoopskrba_NP_Brijuni.pdf

[82] https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//I_%20Obrazlozenje.htm

[83] https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//I_%20Obrazlozenje.htm

[84]https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//PPBrijuni_tekst.pdf , https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//I_%20Obrazlozenje.htm

[85] https: //www. tportal.hr/vijesti/ clanak/ dosje-  titove-vile -neotkriveni-detalji- mracne- tajne-i- neizvjesna-buducnost- 11- rezidencija-u- hrvatskoj-foto- 20180520

[86] https://mgipu.gov.hr/UserDocsImages//dokumenti/Prostorno/Planovi/PPBrijuni//Sa%C5%BEetak.htm

[87] Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[88] https://korak.com.hr/korak-043-rujan-2013-afirmacija-sustava-austrijske-pomorske-tvrdave-pula/

[89] https:// mzoe.gov.hr/ User DocsImages/ UPRAVA- ZA- PROCJENU- UTJECAJA- NA- OKOLIS- ODRZIVO-GOSPODARENJE- OTPADOM/ Opuo/02_09_2019_Elaborat_Vodoopskrba_NP_Brijuni.pdf

[90] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga

[91] https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Mornaricka-pjesadija-JNA_33.html

[92]https: // www. ipazin. net/ korov- osvojio- vojne- objekte- na- pazinstini/,    http: // www. forumgorica. com/ index. php?topic=1304.0, https://repozitorij.unipu.hr/islandora/object/unipu:1814/preview

[93] https://www.braniteljski-portal.com/sto-hvidr-a-pula-ima-sa-izborom-predsjednika-hdz-a-pula

[94] A partvédelmi ütegek elhelyezésében fontos szerepet játszott a védendő partvonal geográfiai jellemzői. Az ellenséges partraszállási lehetőségek szempontját figyelembe véve négy főbb stratégiai védelmi zóna került kialakításra; „Istarski zóna (Isztria), Zrmanjsko-Cetinjska zóna (Észak és Közép-Dalmácia), Dubrovacko-Neretvanska zóna (Dél-Dalmácia), Crnagorska zóna (Crna Gora). Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[95] Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet. https:// vlada. gov. hr/ User DocsImages// Sjednice/ 2014/ 193% 20s jednica % 20 Vlade// 193 % 20-% 2010. pdf

[96] „Barbariga OTB (partvédelmi üteg), Mali Brijun szigeten a „Glavina” és a „Hlibine” OTB,  Veli avagy Veliki Brijun szigeten Penada félszigeten Borik OTB, Penada fok OTB, Pula/Muzil OTB, Pula/Kumpari OTB, Premuda/Monte Kope OTB, Svetica/Monte Madonna OTB, Kavran OTB, Cres/Grmov OTB, Cres/Stivan OTB, Unije/Unije OTB, (bővebben lásd: Partvédelmi ütegek-tüzérség  „OTB” fejezet).

[97] Négy deszantolásra és aknaszedésre kialakított motoros hajó „DTM” (desantni tenkonosci – minopolagaci) és két jacht :Jadranka és Podgorka. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=746.0

[98] Az 5. VPS szektorban Pula város „admiralitás” haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ század, mely öt szakaszból állt. A pulai OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  „Savudrija, Brioni (V. Straza 54.m.magaslat-Fort Tegetthoff „Teget”erőd), Muzil, Mali Losinj (Tovar), és az ezerkilencszázhatvanas évekig működött  SG-6B elavult radarok Molat (Ostri vrh)” Premuda sziget területén

[99] Járőrhajók: „PC 132, 133, 134, 135 , 136 (80-as típusúak) és két motorcsónak „CMP 11 és 14”.

[100] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1044-pula-istarske-brigade-vp-4599-13

[101] http:// www. mali- losinj. hr/ wp- content/ uploads/ 2015/ 12/ Odredbe- za- provodjenje. pdf https: //vlada. gov. hr/ UserDocsImages//Sjednice/2014/193%20sjednica%20Vlade//193%20-%2010.pdf,

[102] A Mali Losinj területén lévő ütegek a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) „Ilovik” tengerbejáratának (Ilovicka vrata) védelmét látták el, a Kovcanja bázison lévő BROM rakétavédelmi üteggel (201. partvédelmi rakétás divízió „ord-BROM”) együtt.  Az „Ilovicka vrata” tengeri bejáratot, szorost a JRM hét partvédelmi üteggel „obalna baterija” (OB) kontrolálta. Ezen ütegek voltak „OB Tovar (Mali Losinj), OB Vela Straza (Mali Losinj), OB Anuncijata (Mali Losinj), OB Martvasca (Mali Losinj), OB Ilovik, OB Silba, OB Premuda. A „Skarda-Ist-Molat-Dugi Otok” közti tengeri szorosokat a „Premuda, Ist, Molat (Bonastre fok), Dugi Otok (Suhi Vrh fok)” szigeten lévő ütegével védte.

[103]   Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[104] http://www.ddiskf.hr/hr/aktivnosti/43-zanimljivosti/70-vojni-poloaji-na-loinjskom-arhipelagu

[105]https: // imovina. gov. hr/ User DocsImages// dokumenti/ Povjerenstva% 20 nekretnine/ 2017/ 10% 20 sjednica// 10.3.pdf

[106] https://obris.org/hrvatska/vojni-polozaji-na-losinjskom-arhipelagu/

[107] Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[108] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,4226.465.html

[109] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[110] ,   Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[111] Járőrhajók: „PC 132, 133, 134, 135 , 136 (80-as típusúak) és két motorcsónak „CMP 11 és 14”.

[112] http: // www. paluba. info/ smf/ index.php? topic= 25900.0 ;wap2,   Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[113] Damir Magas:   Odjel za geografiju i Centar za istrazivanje krsa i priobalja, Sveuciliste u Zadru

[114]http :// www. zadarskilist. hr/ clanci/ 22032010 /sepurine -dio- projekta- hamburger- za- 100- dolara,    Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[115] https://www.slobodnadalmacija.hr/novosti/hrvatska/clanak/id/112731/americki-ulagaci-zabit-ce-se-u-zid

[116]http://www.mppi.hr/UserDocsImages/Izmjene%20i%20dopune%20Prostornog%20plana%20uredenja%20Grada%20Zadra%20_Glasnik%20Zadra%20broj%2003-2008%2030-7_14.pdf, Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[117] Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.



Kvarner öböl. forrás: http://www.davorkrtalic.com/Turizam/Hrvatska/Kvarner.htm


5.1.2.      A 8.VPS-Sibenik.

 

A sibeniki 8. VPS alá tartozott a Sibenikben állomásozó parancsnokság, tiszti törzs, adminisztrációs szolgálat, őrszolgálat, légvédelem, tüzérség, gyalogság, informatikai szolgálat, atom-biológiai-vegyi támadás elleni szolgálat, haditechnikai raktárakat kiszolgáló szolgálta, gépjárműves, egészségügyi,  katonai elhárítás és felderítés. Mindezen VPS parancsnokság alá tartozó központi erők mellett, Sibenikben volt a 8. VPS  8. katonai rendész százada, 8. atom-biológiai-vegyi támadás elleni százada, 11. tengerészgyalogos dandár (1991.októberében kivonták  a dandárt Drnis városban és beintegrálták a 9. hadtest alá), 8. vegyes deszantoló hajózó divízió (8. mddb), 8. haditengerészeti műszaki osztag,  8. radar megfigyelő szolgálta (OSOJ), 104. műszaki zászlóalj, 8. zászlóalj vezetési parancsnokság, adatfeldolgozó és elemző központ, 100. egészségügyi század, 8. gépjárműves század, 602. haditengerészeti hátországi támogató-kiszolgáló bázis, 323. könnyű légvédelmi tüzér divízió, 20. határőrizeti haditengerészeti divízió (Sibenik „Kuline” hadikikötő). A határőrizeti hajózó erőkhöz tartoztak az alábbi járőrhajók: PC-171 „Biokovo, PC-172 „Pohorje”, PC-173 „Koprivnik”, PC-174 „Ucka”, PC-175 „Grmec”, PC-176 „Mukos”, PC-177 „Fruska Gora”, PC-180 „Cer”, PC-181 „Durmitor”. A VPS a sibeniki hadikikötője (Kuline) mellett három haditengerészeti támaszpontot „vojno-pomorsko uporiste” (VPU) tartott fenn, az egyik Lasztovó (Lastovo) szigeten volt, a másik pedig Visz (Vis) szigetem a harmadik Korcsula (Korcula) szigeten volt.

Sibenik mellett további erők állomásoztak a 8. VPS alárendeltségében; 118. partvédelmi tüzér csoport (Rogoznica), 142. partvédelmi tüzér divízió (Korcula), 269. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Sinj), 270. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Ploce), 410. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Divulje), 8. aknavetős osztag (Zlarin), 202. partvédelmi rakétás divízió (Vis), 203. partvédelmi rakétás divízió (Lastovo).[1]

A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének Központi Katonai Körzetéhez (VPO) tartozott a 8. Katonai Tengerészeti Szektor (VPS). A 8. VPS a közép-adriai régiót foglalta magába, mely Jugoszlávia akkori horvát szövetségi államaihoz tartozott geográfiailag. A szektor magába foglalta Észak és Közép-Dalmáciát. Északi határa lényegében a Velebit vonulat tengerparti része (Tribanj)- Pag sziget északi része- Molat sziget - Dugi otok sziget északi pontja (Suhi Rt) vonalig tartott, mely vonalon szomszédos volt a pulai 5. VPS Pula tengeri műveleti szektorával. Déli határa A Neretva folyó torkolata- Peljesac félsziget- Mljet és Korcsula szigetek, valamint Mljet és Lasztovó szigetek közti tengerrészen húzódott, ahol szomszédos volt a 9. VPS Boka Kotor tengeri műveleti szektorával. Területileg a 8. VPS a JRM legnagyobb kiterjedésű haditengerészeti szektora volt. A 8. VPS a kontinentális szárazföldi Észak és Közép-Dalmát tengerparti szakasz és az északi és déli szektorhatárok közti szigeteket foglalta magába. A szektor a kontinentális szárazföldi belső részen kapcsolódott a JRM-hez tartozó 9. számú hadtest (Knin) észak és közép-dalmáciai szektorához. [2] Ezen hadtest egyes erőivel a 8.VPS rendelkezett.

A 8. szektor parancsnoksága Sibenik városban állomásoztatta tengerészeti erőit és központi vezetési pontját. A 8. VPS haditengerészeti kikötőjét Sibenikben működtette, illetve a szektor alá tartozott „Molat, Vis, Korcula és Lastovo” szigeten lévő haditengerészeti támaszpont (VPU).  Sibenik elhelyezkedése stratégiai szempontból igencsak védett részen terült el. A sibeniki öböl lényegében a Krka folyó torkolata, mely a „Sibenska luka” tengeri öbölrészben szélesedett ki. Ezen öböl egy vékonyka tengeri csatorna, átjáró „Sveti Ante” kötötte össze az Adria „sibenski kanal” tengercsatornával.

Maga Sibenik városban és annak illetékességéhez tartozó agglomerációs területen a Jugoszláv Néphadsereg, Haditengerészet tizenhét laktanyát tartott fenn, ezer katonával, tiszttel (két gyalogos zászlóalj), harmincöt hadihajóval, 190 000 kilogramm robbanó anyaggal, aknával feltöltött katonai raktár objektummal. Ez utóbbiak a partvédelmi tüzérséget, ütegeket kiszolgáló tüzérségi lövedékeket voltak feltöltve.[3]

A sibeniki parancsnoksággal irányított szektor főparancsnoka 1991. szeptemberig Gyuró Pojer (Duro Pojer) ellentengernagy volt, akit szeptembertől Markó Szunarity (Marko Sunaric) hadihajó kapitány váltott. A 8. VPS erői a sibeniki „Mandalina” vasútállomás mögötti „Vrnaza” öböl melletti nyolcezer négyzetméteren elterülő „Palacin” katonai épületben, laktanyában  állomásozó központi főparancsnokság, vezérkari törzs irányította. Az objektumot a katonai rendészet raja védte.  A központi erőhöz tartozott az „elhárítási” csoport, a katonai bíróság és ügyészség[4].

A legnagyobb kaszárnya, mely Sibenikben volt a „Sveti Petar” öbölnél lévő „Bribirski knezovi” az az „Rade Koncar”  laktanya [5]. A laktanyában a 8. VPS 11. tengerészgyalogos dandárjának (pbrmp) 1. zászlóalja állomásozott, Gyuró Karajlovity (Duro Karajlovic) alezredes vezetésével. Továbbá egy műszaki század, egy atom- biologiai- kémiai támadás elleni század, egy légvédelmi (20 mm-es „háromcsövezetű” ágyú) üteg, összességében ötszáz katona.[6] 

Másik fontos laktanya volt Sibenikben, a „Mandalina” félsziget elején az „Ante Jonic” laktanya. Itt a zászlóalj irányítás, logisztikai bázis, megfigyelő szolgálat százada állomásozott, összességében nyolcvanöt katona.[7]

„Mandalin” félszigeten működött a haditengerészet hadihajó javító üzeme (MTRZ)[8], mely a „Velimir Skorpik” nevet viselte, további a hadikikötő „Kulina” laktanya. A kétszáz fős  „Kulina” hadikikötőben[9] állomásozott a JRM sibeniki szektorhoz tartozó harmincöt hadihajóból álló hajózó flottája; segédhajózó osztag (később divízió), határőrizeti (GMD) járőr hajók a határvédelmi tengerész divízió keretében (kilenc darab PC tip. Mirna hajó PC-171 „Biokovo, PC-172 „Pohorje”, PC-173 „Koprivnik”, PC-174 „Ucka”, PC-175 „Grmec”, PC-176 „Mukos”, PC-177 „Fruska Gora”, PC-180 „Cer”, PC-181 „Durmitor”), 8. aknavadász divízió, deszantoló hajózó alakulat a deszantoló hajózó divízió keretében (egy darab DBM, néhány DTM és több DJC), a „Sv Petar” öbölben a deszantoló hajózó alakulat rohamcsónakjai, aknaszállítói, valamint támogató hajózó egység vagy divízió (PO 91, 92, 93, PN, PV, ...hajókkal).[10]

A „Sv Kriz” 65. méter magas magaslatától északra a „Mandalina” félszigettel szemben, a „Sv Petar” öbölben volt a 8. VPS hajózó erőinek üzemanyag bunker raktárja, a „Duboka”, ahol tizenkét fős szolgálat állomásozott. Itt 1 410 000 tonna üzemanyagot tároltak[11]

A JRM sibeniki kiemelt hadianyag-robbanóanyag raktára és laktanyája volt a „Sv Ante” szoros csatornában (Minerska öböl) lévő, negyven fős katonával szolgáló „Minerska” laktanya[12]. A 64 468 m2 –en elterülő „Minerska” laktanyában[13] a partvédelmi tüzérség ütegeinek (Zirje, Zecevo, Smokvica, Kruscica) muníciója és haditechnikai fegyverzete, valamint robbanóanyag volt tárolva „negyven darab 20 és 130 mm-es ágyú löveg”.[14]

A „Panikovac” öbölben a „Sv Petar” öböl bejáratánál helyezkedett el a hadihajókhoz tartozó torpedókkal foglalkozó technikai üzem-laktanya, mely az öbölről a „Panikovac” nevet viselte. Az objektumban huszonöt fő katona szolgált.[15]

Sibenik városban volt a negyven fős katonai rendész század laktanyája a „Subicevac” a „Barona” erőd mellett[16], valamint a belvárosban a Jugoszláv Néphadsereg adminisztrációs parancsnoki épülete a „Dom JNA” [17]. Sibeniktől északra eső 256 méteres Kamenar magaslaton működött huszonöt fős katonai személyzettel a „Centar Veze”, katonai rádió összeköttetést biztosító adó és állomáshely „Kamenar”. További rádióállomás volt a „Dubrava” objektum, melyet tíz fő katona biztosított. Ezen objektum már Sibeniktől északra a Jurasov krs magaslaton volt, Juras településnél. A rádióforgalmazási kapcsolatot biztosította az állomáshelyek között a Drnis településnél lévő Promina hegy magaslatán (Cavinica 1147 m.) lévő átjátszó torony és ehhez tartozó „Promina” katonai objektum. Az objektum a JRM 9. hadtest (Knin) erőinek rádió kommunikációs átjátszó tornya volt, melyet huszonöt fős őrszolgálat biztosított. [18]Az úgynevezett területvédelmi erők (TO) részére fenntartott haditechnikai fegyverzetet a sibeniki járásban a „Jamnjak” és „Razine” bunker raktárakban tárolták. Sibeniktől északra „Jamljak” részen a 3000 m2-en elterülő területről elnevezett „Jamljak” muníciós hadianyag-robbanóanyag és területvédelmi erők haditechnikai raktára[19]. A húsz fős katonai egységgel védett raktárban a sibeniki járási területvédelmi erők hadianyag és hadieszköz készletét tárolták.[20] Hasonló területvédelmi erők hadianyag raktára működött Sibeniktől délre eső „Razina” 63 méteres magaslaton. A raktár a magaslatról a „Razina” (Gomljak) elnevezést kapta[21]. Az ötven katonával biztosított raktárban önjáró 90 mm-es  lövegekhez tároltak muníciót, valamint légvédelmi ágyúkhoz 20 mm-es muníciót és egy légvédelmi üteget, a sibeniki járási területvédelmi erők hadianyag és hadieszköz készletét.[22]További területvédelmi járási hadianyag-haditechnikai raktárak működtek még Vodicsében (Vodice), a várostól északra eső külterületen, „Kruscica” megnevezéssel. Ezen raktárt egy tizenkét fős katonai alakulat őrizte. Sibeniktől távolabb, inkább már Drnis városhoz közelebb  volt egy hadianyag, haditechnikai raktár a Krka folyó szorosában „Bogocinski kraj” tájrészen, mely a „Manojlovac” nevet viselte és huszonöt fős katonai egység biztosította. Szintén Drnis városhoz közeli Trbounje településnél működött a „Trbounje” laktanya és hadianyag-robbanóanyag és haditechnikai raktár, amit húsz katona őrzött és százötven katona szolgált. Drnis városhoz tartozott a várostól délre eső „Zitnic” haditechnikai raktár, melyet huszonöt fő katona biztosított. [23] Katonai gyakorló és lőtér működött Jadrtovac településnél[24] A sibeniki 8. VPS alá tartozott a Sibenikben állomásozó parancsnokság, tiszti törzs, adminisztrációs szolgálat, őrszolgálat, légvédelem, tüzérség, gyalogság, informatikai szolgálat, atom-biológiai-vegyi támadás elleni szolgálat, haditechnikai raktárakat kiszolgáló szolgálta, gépjárműves, egészségügyi,  katonai elhárítás és felderítés. Mindezen VPS parancsnokság alá tartozó központi erők mellett, Sibenikben volt a 8. VPS parancsnokság, katonai elhárítás 8. VPS, 8. katonai rendész százada, 8. atom-biológiai-vegyi támadás elleni százada, a sibeniki „Rade Koncar” és a zadari „Ante Banina” laktanyákban állomásozó 11. tengerészgyalogos dandár (1991.októberében kivonták a dandárt Drnis városban és beintegrálták a 9. hadtest alá), 8. vegyes deszantoló hajózó divízió (8. mddb), 8. haditengerészeti műszaki osztag, a sibeniki „Palacin” VPS parancsnoksági épületében működő 8. radar megfigyelő szolgálta (OSOJ), 104. műszaki zászlóalj, 8. zászlóalj irányítási parancsnokság, adatfeldolgozó és elemző központ, 100. egészségügyi század, 8. gépjárműves század, 602. haditengerészeti hátországi támogató-kiszolgáló bázis, a „Rade Koncar” laktanyában állomásozó 323. könnyű légvédelmi tüzér divízió, 20. határőrizeti haditengerészeti divízió (Sibenik „Kuline” hadikikötő). Katonai területe volt „Kakan” és „Logorun” sziget. A 8. VPS erőit támogatta a központi erőkhöz (VPO) tartozó 55. haditengerészeti-technikai rakéta bázis (mtrb) Drnis, 404. tengerészeti logisztikai bázis- Ploce (Kardeljevo), 226. támogató tengerészgyalogos zászlóalja Ploce (Kardeljevo), valamint a 9. hadtest erői.

 

 

 

Plocse (Ploce), régi nevén Kardeljevo a Neretva folyó torkolatában helyezkedik el, ahol a kereskedelmi kikötő mellett a haditengerészet is katonai kikötőt és bázist (18. katonai helyőrség és 158. haditengerészeti bázis) tartott fenn a „Bacina” öbölben[25]. A hadikikötő a Neretva folyó torkolatvidékének északi szegletében helyezkedett el. A nyílt tengerről egy tengeri csatorna vezetett be a plocsei öbölbe, ahol első zónában a kereskedelmi kikötő helyezkedett el, majd a „Bacina” öböl „Portina” katonai része következett. Plocséban a VPO 404. logisztikai raktár üzemelt, valamint a VPO központi parancsnokság 16. aknavadász divíziója[26], mely aknász hadihajóival a „Bacina” öbölben lévő „Portina” hadikikötőjében horgonyzott. Portinában további katonai műhely (hangár) és poligon (gyakorlótér) volt.[27]

További erők állomásoztak Plocsében; a VPO-Split 226. támogató tengerészgyalogos zászlóalja (dmb),  8. VPS 270. légvédelmi divízió, melyek a "Stanko Parmac"[28] laktanyában, a „Sidrista” katonai (garnizon) objektumban állomásoztak. További katonai objektumok voltak még; JNA adminisztrációs épülete  (Dom JNA), a makarszkai, plocsei, vrgoraci és metkovityi területvédelmi (TO) erők fegyverzeti raktára és laktanyája a „Mala Bara” objektum [29], tengeri robbanó aknák tárolására és hadihajókhoz üzemanyag tárolására szolgáló „Tatinja” bunker raktár[30], katonai komplexum „Sipak” [31], a „Visnjica” 244.m. magaslaton lévő katonai objektum[32], katonai területnek számított a „Plocica” sziget is, mely Korcsula és Hvar sziget közt helyezkedik el. Már távolabb esett Plocsétől az orebicsi (Orebic-Peljesac félsziget) radar, mely a Peljesac félsziget Rota magaslatán[33] szolgálta ki a haditengerészetet. A JRM Plocse körzetében három hajózó bunkert tartott fenn, két darab a szárazföldi partszakaszon, egy a Peljesac félszigeten volt; „Duba, Soline, Brijesta (Peljesac félszigeten)[34]. Az észak és közép-adriai körzetet ellenőrző 8. VPS[35] erőit a Jugoszláv Haditengerészet központi erőihez tartozó partvédelmi tűzőrség biztosította, a szárazföldi partvidék mellett a szigeteken elhelyezett, kialakított ütegével és rakétavédelmével[36], egész Dalmáciát a Gorski kotar hegytől a Nereteva folyó torkolatáig (innen már a 9. VPS Boka Kotor zónája kezdődött). A kontinens védelmében a haditengerészet parti megfigyelő radar állomásokat „OROSt” (Obalska Radarska Osmatracka Stanica), valamint az OROSt-kat koordináló védelmi rádió megfigyelő rendszert és partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálatot ”OSOJ” (Obalska sluzba osmatranja i javljanja)[37] tartott fenn.[38] A 8. VPS szektorban a 8. radar megfigyelő szolgálta (OSOJ) látta el a feladatot. Az OSOJ Sibenik város haditengerészeti komplexumában működött. Az OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  „Dugi Otok (Grbascak magaslat), Zirje (Straza 117.m. magaslat). Lasztovó esetében OROSt üzemelt a 417 m. Hum magaslaton, Visz szigeten pedig az 587 m. Hum magaslaton. Ezen radarállomások szolgálták ki a 8. VPS zónájába eső és alárendeltségében működő, „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektort[39] a „Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektort[40] (PDO) védő, biztosító 8. VPS partvédelmi ütegeket; 118. partvédelmi tüzér csoport (Rogoznica), 142. partvédelmi tüzér divízió (Kruscica), 269. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Sinj)[41], 270. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Ploce), 410. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Divulje), a Zlarin szigeten lévő „Zlarin” laktanyában[42] és ahhoz tartozó bunker állásokon és partvédelmi ütegeken állomásozó 8. aknavetős osztag, valamint „BROM” rakétavédelmi rendszerrel rendelkező rakétás erőket; 202. partvédelmi rakétás divízió (BROM-Vis), 203. partvédelmi rakétás divízió (BROM-Lastovo).[43]

A „Zrmanjsko-cetinska” PDO zóna északi része az 5. VPS ellenőrizése alá esett, de már Dugi Otok szigettől a fenti zóna a 8. VPS területi illetékessége alatt folytatódott az Adria mentén déli irányba, követve Dalmáciát.[44]  Dugi Otok szigeten a JRM a bunker-hajóállások (Zagracina, Paprenica, Bokasin) mellett, „Suhi Rt” a Tisznó (Tisno) szigetnyúlványon és „Dragove” településtől északra működtetett a partvédelmi tüzérséget kiszolgáló katonai bázist[45]. Az tüzér üteg a „Suhi” foknál lévő állásából biztosította Molat és Dugi Otok közti tengerszorost. A JRM, a Kornati szigetvilág és Zsirje (Zirje) sziget közti „Sedmogradska vrata” tengeri bejáratot a Murter szigetet, Vodicsét (Vodice), valamint Sibenik várost, a Murter sziget, „Raduca” magaslatán lévő „Murter” objektum[46] és partvédelmi ütegeivel[47] és a Zsirje szigeten működő laktanya „Koromacno”, és partvédelmi ütegével[48] biztosította. Mivel a zsirjei üteg a kontinens közti nyílt tengeri részt teljes mértékben nem tudta lefedni, így a JRM a „Sibenski kanal” tengeri csatornát és közvetlen a szárazföld (kontinens) partvidékét két szárazföldi üteggel biztosította. A Sibenik környéki „Kriz” és „Razine” partvédelmi ütegállások.(OB Kriz, OB Razine) a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) sibeniki tenger csatornát, Sibenik város (Krka) öblét, az öbölbe bejáratot képező „Sveti Ante” csatornát, „Prvic[49]” és „Zlarin[50]” közti átjárót (Sibenska vrata), a Zlarin sziget és a szárazföld „Ostrica félsziget nyúlvány közti tengeri átjárót,(bejárat a sibeniki tengeri csatornára) őrizték[51]

Az egyik veszélyeztetett szárazföldi partvonal, ami a 8. VPS illetékességi zónájához tartozott a Primosten és Rogoznica közti szektor volt, amit igazából nem védett természetes sziget a deszantolást megnehezítve. A JRM ide is erős partvédelmi ütegvonalat alakított ki. A kontinens, a „Lemis” foktól a nyílt tengerrel érintkezett Primosten, Rogoznica településeken át a „Covik” fokig.. Lemistől Csovikig több partvédelmi üteget működött[52]; a Lemis foknál a „Lemis” üteg, „Zecevo Rogoznicko” területén „Zecevo” üteg, Vela Smokvica szigeten lévő üteg, „Razanj” területén a „Movar” erődi üteg és a „Kora” valamint „Covik” foknál lévő üteg. Ez utóbbi üteg már biztosította a Mali Drvenik és Veliki Drvenik valamint a szárazföld közti „Drevnicka vrata” tengeri bejáratot és „Drevnicki kanal” tengeri csatornát.[53]

Rogoznica területén a JRM három laktanyát tartott fent, valamint Zecsevóban három, Rogoznicában pedig két „álcázott” hadihajózó kikötési állást és Supljak településnél egy katonai objektumot.[54] Ezen bázisokon a 8. VPS 118. partiőrség-tüzér csoport (oag) „Rogoznica”, a 142. partiőrség tüzér divízió (oad) „Kruscica” állomásozott. Az egyik volt Rogoznica „Sibenska” öblében lévő „Kruscica” kaszárnya, Másik volt, Rogoznica zecsevói (Zecevo) területén lévő „Zecevo” laktanya és partvédelmi üteg. A harmadik laktanya a partvédelmi üteg Vela Smokvica szigetén lévő „Smokvica” objektum volt, ahol maga az üteg a sziget déli partszakaszán foglalt állást. A zecsevói bázison négy 100.mm-es, négy 130.mm-es és négy 85.mm-es ágyú, valamint négy „háromcsövezetű” 20.mm-es légvédelmi ágyú  működött,  harminc katonával biztosítva a bázist. A kruscicai bázison 100.mm-es, 130.mm-es, 88.mm-es, 85.mm-es és 40.mm-es ágyúk voltak, valamint két „SNAR” radar, négy „Kraz” 130.mm-es ágyúval, a bázist pedig húsz katona biztosította. A szmokvicai bázison négy 88.mm-es, és két „háromcsövezetű” 20.mm-es légvédelmi ágyú  működött,  húsz katonával biztosítva a bázist.[55]

Veliki Drvenik szigeten a JRM működtette „Siran” hadianyag raktárát és objektumát, partvédelmi ütegét „Siran” foknál, partvédelmi ütegét a Komorovina magaslaton. A szigeten a katonaság területéhez tartozott a „Starina” erőd is. Veliki Drvenik sziget partvédelmi ütegei biztosították a trogiri öbölt, szpliti tengercsatorna bejáratait (Drevnicki kanal, Drevnicka vrata, Soltanski kanal)[56]. A szpliti tengercsatorna bejáratát (Soltanski kanal) Solta szigetéről a JRM parti tüzérsége „Marinca” foknál lévő ütegével ellenőrizte. Szplit eléréséhez egyébként a „Drevnicki és Soltanski” csatornák jelentették a hajózható tengeri utat. Solta sziget és Brács (Brac) sziget közti „Splitski vrata” szűk bejárat nehezen hajózható területet jelentet hadihajók számára. [57]

A „Hvar sziget- Vis sziget” vonaltól egy újabb deszantolási zóna kezdődött, a „Zrmanjsko-cetinska” PDO zóna, mely egészen a dél-dalmáciai Prevlavka félszigetig, a Kotor öböl bejáratig húzódott. Ezen zónából a 8. VPS ellenőrzése alá tartozott a terület a Neretva folyó torkolata – Mljet sziget vonalig, ettől délre már a 9. VPS zónája következett.[58] A „Zrmanjsko-cetinska” PDO zóna Brács (Brac) és Hvar sziget közti tengercsatornát (Hvarski kanal) két partvédelmi üteg biztosította, a Hvar szigeten lévő Kabal” és „Pelegrin” ütegek biztosították. A Hvar és Korcsula szigetek közti „Korculanski” tengercsatornát biztosította a Styedró (Scredo) szigeten lévő partvédelmi üteg, valamint a korcsulai partvédelmi ütegek; „Privala”, „Velo Dance”. A „Lastovski” tengercsatornát szintén a korcsulai ütegek biztosították; „Bultina”, „Raznjic” (ezek már a Mljet és Korcula sziget közti tengeri átjárót is felügyelték), valamint a lasztovói ütegek; Mrcsara (Mrcara) szigeten a Lenga foknál lévő üteg ellenőrizte a „Hvarski” tengercsatornát Korcsula sziget nyugati végének irányába, illetve biztosítottál Lasztovó nyugati részének védelmét, Kopiste sziget és  (Zaplja) tengercsatorna irányába.  A „Velje More” területén a „Veljeg more” foknál lévő üteg ellenőrizte Lasztovó szigettől délre eső nyílt tengerészt. Visz sziget partvédelmi tüzérségének[59] feladata volt a sziget védelme mellett a „Solta-Hvar-Korcula” szigetek közti tengerrész kontrolja, a „Korcula-Hvar” közti „Korculanski”, a „Brac-Hvar” közti „Hvarski” és a „Hvar-Vis” közti „Viski” tengercsatornák felügyelete. A „Hvarski” és „Viski” tengercsatorna biztosítását a „Nova Posta”, „Sv Juraj” ütegek látták el. A „Korculanski” tengercsatorna felé a „Velika Glava” és „Velika Smokova” ütegek állásai adták a védelmet. A nyílt tenger felé három viszi (Vis) üteg „Veliki Talez, Stupisce, Veliki Barjaci” nézett, biztosítva a sziget nyugati és déli partját. Bisevó (Bisevo) szigeten a „Gatula” foknál egy üteg biztosította Visz sziget Komizsa települését és partvonalát, valamint magát Bisevót[60].

A VPS a sibeniki hadikikötője (Kuline) mellett három haditengerészeti támaszpontot „vojno-pomorsko uporiste” (VPU) tartott fenn, az egyik Lasztovó (Lastovo) szigeten volt, a másik pedig Visz (Vis) szigeten a harmadik Korcsula (Korcula) szigeten volt. A Lasztovó (Lastovo) szigeten lévő 203. „ORD” „BROM” üteg ellenőrizte az Adriát, Mljet sziget déli fokától (átfedéssel a 9. VPS radovityii „BROM” üteg területével) egészen Brács-Solta szigetig (átfedéssel a viszi „BROM” üteg területével). A viszi (Vis) 202. „ORD” üteg ellenőrizte az Adriát Brács-Solta szigetektől (átfedéssel a lasztovói „BROM” üteg területével) egészen Sibenikig.[61]

Lasztovó a 8. VPS[62] Sibenik szektor haditengerészeti támaszpontja (VPU) volt. A szigeten tekintettel arra, hogy támaszpont volt, jelentős számú katonai objektum működött. Az egyik három hektáros katonai objektum, laktanya, hadikikötő és üzemanyag bunker raktár, hadianyag bunker raktár a Prezsba (Prezba) félszigeten a „Jurjeva” öbölben (Pasadur „Veljo Lago) volt. Prezsba lényegében teljes egészében katonai zóna volt[63]. A „Jurjev vrh” magaslaton megfigyelő állás, Sita öbölben hadihajó bunker, Kremena öbölben szintén hadihajó bunker volt. Preszbai bázis alá tartozott a Mrcsara (Mrcara) szigeten állomásozó Lenga foknál lévő partvédelmi üteg. Másik fontos katonai bázis volt Ubli településtől délre „Zle polje” területén lévő négy hektáros „Marsal Tito” laktanya és hozzá tartozó 127.m.magaslat-megfigyelő objektum. A „Marsal Tito” laktanya után újabb katonai zóna következett, a hat hektáron elterülő Velje More” laktanya. „Velje More” bázison a 203. partőrség rakétás divízió (ord) és partvédelmi üteg (Veljo more foknál) bázisa volt[64]. A terület magába foglalta a „Duboka”, „Perma”, „Mrca” öblöket, „Kamenica” (BROM állás-bunker) magaslatot és a „Veljo more” valamint „Gornji” fokokat. A BROM 203. divízió a viszi (Vis) BROM divízió mellett lefedte Brács, Hvár, Peljesac félsziget, Korcsula, Lasztovó és Mljet, valamint Sipan szigeteket, „Hvarski, Viski, Korculanski, Lastovski, Peljeski, Neretvanski” tengercsatornákat. Lasztovó szigeten további katonai objektumok voltak: Ubli településnél „Nizno polje” területén lévő laktanya, Hum magaslatnál lévő katonai objektum, parancsnoki épület. Katonai területnek számított „Kopiste” sziget (nyugatra Lasztovó szigettől), és „Susac” sziget. Pihenő és rekreációs objektumvolt Ubliban a hotel „Sirena”. „Plesevo brdo“ magaslaton OROSt radar állomás működött.[65] A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészete (JRM) Visz (Vis) szigethez hasonlóan zárt szigetként kezelte Lasztovót is.  [66]

Lasztovó stratégiai elhelyezkedése révén több partvédelmi üteggel rendelkezett; Mrcsara (Mrcara) szigeten a Lenga foknál OB „Mrcara”, Lasztovó szigeten a „Veljeg more” foknál OB „Velja More”.

A turizmus elől elzárt több mint harmincnyolc katonai létesítménnyel rendelkező Visz (Vis) szigetet még partmenti aknamezővel is védték egyes helyeken. A sziget önmagában a sibeniki 8. haditengerészeti szektor (VPS) haditengerészeti támaszpontja (VPU) volt[67]. A VPU erőinek technikai szakasza, intendáns szakasza, gépjárműves szállító szakasz, könnyű légvédelmi tüzér üteg (három 20.mm-es ágyú), egészségügyi szakasz, század parancsnokság, és parancsnoksága Visz várostól kifelé haladva Komizsa irányába a Banderica magaslat mögött lévő „Samogor” (központi) laktanyában állomásozott.

A VPU parancsnokság műveleti bázisát és a VPO kihelyezett parancsnokságát, földalatti atombunkerét (ARK) a sziget belsejében lévő „Velja glava” (Velika glava) 353 m. .magaslaton helyezte el[68].

Visz (Vis) város „Viska luka” öblében működött a VPU kisebb hadikikötője a „Ceska” villa nevezetű parancsnoki objektumnál. A „Ceska” villa egyébként a tisztek számára működő pihenőhely és tiszti klub volt. Visz (Vis) város születési helyét jelentő „Kut” városrészben működött a katonai kulturális intézmény a muzeális épületben.

Visztől északra a Nova Posta” szigetnyúlványon működött a „Rogacic” katonai objektum,, laktanya, a”Parja” öbölben a „Jastog” száz méter hosszú, sziklába vájt hajóbunker (potkop)[69] és álcázott kikötője, az OB „Nova Posta” partvédelmi üteg. Rogacictól délre, Visz felé a „George” erődben pedig a OB „Sv Juraj” partvédelmi üteg állomásozott, rálátással „Host” szigetecskére.

Visz várostól délre „Zlo polje” területén a „Stoncica” laktanya[70]. működött. A laktanyában „haubica” üteggel rendelkező vegyes tüzér divízió állomásozott[71]. Nem messze „Stoncicától” volt kissé délebbre a „Smokovo” területén lévő lőteret és hadianyag raktárt, a tengerparton „Velika Glava” magaslaton OB „Velika Glava” partvédelmi üteg, „Zanka” területén, szemben a „Parzanj” szigetekkel OB „Smokovo” partvédelmi üteg funkcionált. További partvédelmi üteg volt Podhumlje tengerparti részén, „Duboka-Talez” területén az OB „Talez” üteg.

Visztől északkeletre volt a Radino brdo magaslaton a VPU vis, 10 504 nm-es területén lévő objektuma-vezetési pontja és a 12 579 nm-es Donja Poljica rét (livada) katonai terület, 16 814 nm-es „Draskovac” rét (livada) katonai terület[72]. Maga Visz városban a VPU adminisztrációs épülete a „Dom JNA”[73] működött és a „Stonca” kikötőrész a „Stonca” öbölben (ahol üzemanyag tárolására alkalmas bunkerraktár volt) és a „Starine” katonai raktár. Komizsa (Komiza) városkánál gyalogsági zászlóalj állomásozott a „Rogaci” kaszárnyában és parancsnokság a komizsai „Dom JNA” adminisztrációs épületében[74].




Podselja településnél katonai tartalék vízbázis „Glavica” objektuma volt. A Komizsától (Komiza) délre eső „Stupisce” szigetnyúlványon, a JRM 130. mm-es tüzér üteg és BROM rakétás divízió szolgált, a Ravno (Dragomir Komik) objektumban és „Stupisce” laktanyában. Komizsától északra a „Barjaci” szigetnyúlványon az OB „Barjaci” partvédelmi üteg állomásozott, objektumában és ütegállásaiban. A Hum magaslaton OROSt radar működött. „Plisko polje” területén ideiglenes kialakítható kisrepülőtér, leszállóhely üzemelt [75].



[1] Prikaz zapovjednog vrha JNA (aktivni u razdoblju od 1. 1. 1990. do 20. 5. 1992. godine na temelju mobilizacijskog razvoja JNA) „tabelami prikaz”

[2] http://212.92.192.228/digitalizacija/novine/sibenski-list_1962_521.pdf

[3]https://sibenski.slobodnadalmacija.hr/vijesti/zupanija/clanak/id/469348/rogoznicu-ne-zanima-spor-oko-smokvice-oni-zele-ex-vojarnu-kruscica

[4]https://sibenski.slobodnadalmacija.hr/vijesti/sibenik/clanak/id/631481/napokon-pocela-gradnja-sibenski-studenti-vise-nece-lsquodobivati-nogursquo-kad-stignu-turisti

[5] https: // sibenskiportal. rtl. hr/ naslovna/ grad- preuzima- vojarne- vrijedne- 200- milijuna- kuna/, https: // ravnododna. com/ event/terraneo-festival-dobio-prvo-hrvatsko-ime-overflow/

[6] http://www.rujanskirat.com/

[7] http://www.rujanskirat.com/

[8] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,8081.15.html

[9] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,6553.0.html

[10]https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Slike-Jugoslovenske-Ratne-Mornarice_6.html Slobodna Dalmacija

[11] https://www.slobodnadalmacija.hr/dalmacija/sibenik/nauticari-i-ribari-po-gorivo-u-duboku-2029

[12]https://www.sibenik.in/?novosti=sibenik&title=sibenske-vlasti-preuzele-vojarnu-minerska-jos-1993-godine-ali-do-danas-nije-postala-nasa&id=20033

[13]http://tris.com.hr/2014/07/vecina-ex-vojnih-objekata-u-drzavi-i-dalje-zjape-prazni-i-neiskoristeni-sibenik-dobio-pet-bivsih-vojnih-nekretnina/

[14]https://sibenski.slobodnadalmacija.hr/vijesti/zupanija/clanak/id/469348/rogoznicu-ne-zanima-spor-oko-smokvice-oni-zele-ex-vojarnu-kruscica, (https://www.express.hr/top-news/rat-na-otoku-je-zavrsio-a-nitko-ne-zna-sto-bi-s-vojarnom-8785

[15]https://www.sibenik.in/sibenik/foto-morh-opovrgava-da-usred-sibenika-drze-torpeda-i-mine-kojima-je-prosao-rok-trajanja/30606.html

[16]https://mok.hr/vijesti/item/18908-obljetnica-bitke-za-sibenik-1991-2015-bitka-za-sibenik-bila-je-bitka-za-hrvatsku

[17] Napjainkban városi könyvtár. https://www.sibenik.in/sibenik/arhitekt-krajina-sibencanima-ispricao-kako-je-dom-jna-prenamijenjen-u-gradsku-knjiznicu/74324.html

[18] http://www.rujanskirat.com/

[19]http://tris.com.hr/2014/07/vecina-ex-vojnih-objekata-u-drzavi-i-dalje-zjape-prazni-i-neiskoristeni-sibenik-dobio-pet-bivsih-vojnih-nekretnina/

[20] http://mok.hr/vijesti/item/7024-propala-prodaja-bivih-vojarni-jamnjak-i-raine

[21] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=29677.0

[22] http://www.rujanskirat.com/

[23] IVAN BRIGOVIC: Odlazak JNA iz Zadra, Sibenika i Splita... CSP, br. 2., 415.-452. (2011)

[24] https://www.facebook.com/groups/1426107641004634/permalink/2440946779520710/

[25] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1619-kardeljevo-ploce

[26] - 16. aknavadász divízió, Plocse (Ploce): 1.aknavadász osztag (ML-151,ML-152, ML-153, ML-161 hadihajók), 2. aknavadász osztag (ML-141, ML-142, ML-143, ML-144.)

[27] https://www.plocanskastranka.com/preuzimanja/Ranko_%20Barbir-Istina_o_Luckoj_gardi.pdf, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA

[28]Napjainkban „Neretva” laktanya. https: //www. eding. hr/ hr/ projekt/ vojarna-neretva-76 http: // zzpudnz. hr/ LinkClick. aspx?fileticket= CuYqSfyaQzs%3D&tabid=584

[29] TO Makarske, Ploca, Vrgorca i Metkovica zarobljeno u Malim Barama blizu Ploca"Ranko Barbir;Josko"Istina o Luckoj gardi, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA

[30] TO Makarske, Ploca, Vrgorca i Metkovica zarobljeno u Malim Barama blizu Ploca"Ranko Barbir;Josko"Istina o Luckoj gardi

[31] https://slobodnadalmacija.hr/dalmacija/dubrovnik/luka-ploce-sanacija-sipka-za-milijun-kuna-171278

[32] http://ploce.hr/wp-content/uploads/2017/09/pp-sazetak-idppug-ploce-12-01-2016.pdf

[33] https://www.index.hr/vijesti/clanak/mjestani-peljesca-idu-na-blokadu-cesta-zbog-novih-radara-a-drzava-se-poziva-na-dogovor-s-opcinom-koja-ne-postoji/991383.aspx

[34] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA

[35] A szektor magába foglalta Észak és Közép-Dalmáciát. Északi határa lényegében a Velebit vonulat tengerparti része (Tribanj)- Pag sziget északi része- Molat sziget - Dugi otok sziget északi pontja (Suhi Rt) vonalig tartott, mely vonalon szomszédos volt a pulai 5. VPS Pula tengeri műveleti szektorával. Déli határa A Neretva folyó torkolata- Peljesac félsziget- Mljet és Korcsula szigetek, valamint Mljet és Lasztovó szigetek közti tengerrészen húzódott, ahol szomszédos volt a 9. VPS Boka Kotor tengeri műveleti szektorával.

[36] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[37] OSOJ- feladatuk a rendelkezésre álló elektronikus, radar felderítés, vezérlés útján a partvédelmi OROSt támogatása, célmeghatározás szempontjából. OROSt esetében egy parancsnok, egy radaros, egy rádiós irányította a normál védelmi szolgálatot ellátó egy AR 55 parancsnoki terepjáróból, egy TAM típusú radarral ellátott tehergépkocsiból, egy rádiós „Makarska” típusú tehergépkocsiból, és egy TAM 110 tip. katonákat szállító tehergépjárműből álló egységet. http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html

[38] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[39] Kvarner öböl déli bejáratának (Ilovacka vrata), Észak-Dalmácia és Közép-Dalmácia szárazföldi részének, az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Veliki és Mali Losinj, Ilovik, Silba, Premuda, Ist, Molat és Dugi Otok, Murter, Zirje (1.és 2. üteg), szigetek, Sibenik (Kriz, Razine, Lemis), Rogoznica (Zecevo, Movar, Kora, Covik), Drvenik Veli sziget (Drvenik és Komorovica ütegek), Solta sziget (Marinca) partvédelmi ütegei

[40] Horvát akkori tagköztársaság szárazföldi (kontinens) területének, Közép-Dalmácia déli és Dél-Dalmácia északi részének (Szplittől Makarszkán át Plocséig), valamint  Dél-Dalmácia középső és déli területének (Neretva folyó deltavidékétől Dubrovnik tengerparti zónáján át Konavle és, Prevlaka félszigetig), az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Hvar (Kabal, Pelegrin), Vis (Nova Posta, Sv Juraj, Velika Glava, Smokova, Talez, Stupisce, Bisevo, Barjaci), Scedro (Scedro), Korcula (Privlaka, Velo dance, Bustina, Raznjic), Lastovo (Mrcara, Velje more), Mljet (Goli, Gruj), Sipan (Sipan), Dubrovnik (Petka, Pelegrin, Cavtat 1, Cavtat 2, Molunat, Prevlaka) partvédelmi ütegei. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[41] Szinj (Sinj) városban és annak körzetében a Jugoszláv Néphadsereg haditengerészetét támogató 9. hadtest erői állomásoztak, valamint a JRM VPO –Split központi erői a „Kula” laktanyában, a „Kukuzevac” katonai lőtér (poligon) objektumában és a városban lévő „Tadija Anusic” laktanyában. Ezen erők az VPO-Split 594. műszaki ezred, VPO-Split 332. ezred irányítás, 9. hadtest 316.motorizált brigád, VPO-Split 269. könnyű tüzér légvédelmi divízió. http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=18618.15

[42] Zlarin szigeten a laktanya mellett két megfigyelő bunker és partvédelmi ütegállások voltak. https: // sibenskiportal .rtl. hr/ naslovna/zlarinska-vojarna-postala-hit-cak-16-investitora-spremno-ulagati/

[43] A JRM legmodernebb partvédelmi rendszere az ellenséges hadihajók ellen a „BROM” mobilizált rakétavédelmi rendszer volt. A P-21 és P-22 rakétákat „SOPL” katonai járművekre szerelték fel. Prikaz zapovjednog vrha JNA (aktivni u razdoblju od 1. 1. 1990. do 20. 5. 1992. godine na temelju mobilizacijskog razvoja JNA) „tabelami prikaz”

[44] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[45] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[46] https://www.murter.hr/component/content/article/37-zanimljivosti/558-stari-vojni-kompleks-na-brdu-raduc

[47] Murter szigeten a JNA a Raduty (Raduc) magaslaton (125.m.) működtetett laktanyát, melyhez tartozott „Podraduc” hegyoldali részen kialakított álcázott két darab partvédelmi üteg. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http:// www. paluba.i nfo/s mf/i ndex.php/ topic,753.360.html

[48] Északi üteg Vela Glava magaslat, déli üteg Zvizdula. A „Zirje” szigeten lévő katonai erők ellenőrizték a „Kakan” objektumot  (Kakan sziget),Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[49] Prvic szigeten a JNA katonai területet tartott fenn „Skarlobrin”. forrás: https: // imovina. gov. hr/ UserDocsImages/ dokumenti/ Stari%20 dokumenti%20 uneseni%20 naknadno/ Plan%20 upravljanja%20 imovinom%20u% 20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf

[50] Zlarin szigeten a JRM (haditengerészet) a  8. aknavadász osztag (opm) állomásozott a „Zlarin” laktanyában. forrás: https: // imovina. gov. hr/ UserDocsImages/ dokumenti/ Stari%20 dokumenti%20 uneseni%20 naknadno/ Plan%20 upravljanja%20 imovinom%20u% 20vlasni%C5%A1tvu% 20RH%202015.%20 godina.pdf, https://m. sibenik.in/sibenik/foto-pijavica-poharala-zlarin-na-bivsu-vojarnu-srusila-se-stoljetna-stabla/31110.html#

[51] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[52] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[53] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[54] http://sibensko-kninska-zupanija.hr/upload/stranice/2013/07/2013-07-18/110/dokumenti/1.Odluka.pdf

[55] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. http:// jna- sfrj. forumbo.net/t916-rogoznica-kruscica-1977-1978, https://m.sibenik.in/ sibenik/ foto- pijavica- poharala-zlarin-na-bivsu-vojarnu-srusila-se-stoljetna-stabla/31110.html#

[56] [56]  https: // obris. org/ hrvatska/ duudi- morh- ove- godine- predao- 102- neperspektivna-objekta/ , https: //imovina.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/Stari%20dokumenti%20uneseni%20naknadno/Plan%20upravljanja%20imovinom%20u%20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf

[57] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[58] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[59] A partvédelmi tüzér ütegek a szigetet teljesen körbevették: „Nova Posta” (Nova Posta fok), „Sv Juraj” erőd, „Smokovo Polje” (Smokovo-Zanka), „Stupisce” (Stupisce fok Komiza),  „Barjaci” (Barjaci fok Komiza),  „Talez” (Duboka-Podhunlje) üteg, „Velika Glava” magaslat (Smokovo) üteg, „Bisevo” (Bisevo sziget Gatula fok) üteg.  

[60] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[61] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[62] VPS-haditengerészeti szektor

[63] A tengerparti objektumok üzemanyag tárolásra (2-2.5 millió liter ) és haditechnikai eszközök tárolására (1200-1500 tonna) szolgáltak.

[64] A laktanyákban a BROD és ORD rakétás egységek voltak elhelyezve. A két egységből álló önálló tengerészgyalogos zászlóalj támogatva volt egy légvédelmi és partvédelmi tüzér üteggel,műszaki és támogató, parancsnoki irányító egységgel. A BROM elhárító rakéták két MAZ 543M gépjárművön voltak elhelyezve, megerősítve két radar rávezetésű 80/120km hatótávolságú P-21 vagy P-22 rakétákkal (két darab) .

[65] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[66] http: // jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t1934- lastovo, http:// www. zzpudnz. hr/ Link Click. aspx? fileticket= F4lO5GWipbU% 3D&tabid=150, https:/ /www. slobodnadalmacija. hr/ novosti/ hrvatska/ clanak/ id/ 110134/ premijerko- napunite- kasu- prodajom- vojnih -hotela, http: // www. hps. hr/ info/ hrvatski- vrhovi/ lastovo-vrh-sozanj/, http:// www. zzpudnz. hr/ LinkClick. aspx? fileticket= 7o4wos3n3pg%3D&tabid= 481, http: // mapio. net/ pic/ p- 9903535/, https: // lastovo. hr/ wp-content/ uploads/ 2012/ 11/ id_PPUO_lastovo_kp_odredbe_14_04_2014- NOVO.pdf, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine.,  Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[67] 202. partiőrség rakétás divízió

[68] https://obris.org/hrvatska/cija-je-vojarna-vela-glava/

[69] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2030-vis-komiza

[70] https://www.youtube.com/watch?v=nQbzKxfKx-U

[71] A divízió: szakasz parancsnokságból, hat darab M1A1 105.mm-es „haubica” ágyúval ellátott  ütegből, hat darab „ZIS” 76.2 mm-es ágyúval ellátott ütegből, hat darab „UBM 52” 120.mm-es aknavetővel ellátott ütegből, hat darab 76.2 mm-es „Hellcat” önjáró M-18 tarackból, tíz darab T34/85 és egy darab „Sherman” harckocsiból álló századból, felderítő szakaszból állt. https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Vis-i-Lastovo_2.html

[72] https://obris.org/hrvatska/cija-je-vojarna-vela-glava/

[73] napjainkabn Vis város kulturális központja

[74]-napjainkban Ivan Vitic kulturház Komiza http://www.d-a-z.hr/hr/vijesti/zavrsena-obnova-kulturnog-centra-ivan-vitic-u-komizi,1970.html

[75]Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, https: // dnevnik. hr/ vijesti/ hrvatska/ samo- je- jedan- hrvatski- otok-s- 38- napustenih- vojnih- objekata---410920.html, https://www.mycity-military. com/Ostalo-4/Vis-i -Lastovo_2.html


kép: szerző szerkesztésében. forrás: https://mok.hr/vijesti/item/9985-idueg-ljeta-etat-emo-po-ureenom-kanalu-sv-ante



A VPU Korcsula szigetén működtette a „Privala” félsziget nyúlványán a félsziget nevét viselő „Privala” katonai bázisát,. [1] A bázis több mint száznyolcvannyolc hektáron terület el és magába foglalta a VPU főbb objektumait. [2] „Privala” bázishoz tartozott további egy partvédelmi üteg OB „Privala”, négy állással, a „Privala” fokánál. „Privala” bázis haditengerészeti támaszpontként (VPU) üzemelt, ahol a JRM közép és dél-adriai hajózó erőit tudta állomásoztatni a védett „Meja” öbölben. „Privala” fő VPU bázison kívül további katona objektum volt a szigeten a „Velo Dance” laktanya és partvédelmi üteg OB „Velo Dance”, a „Bultina” magaslatnál lévő OB „Bultina” partvédelmi üteg. További partvédelmi üteg állomásozott Korcsula sziget keleti végében lévő Lumbarda területén a „Raznjic” szigetnyúlványon, OB „Raznjic”. Fontos stratégiai állás volt „Raznjic” elhelyezkedése végett, ezért a VPU Korcula-JRM „Raznjic” egészét katonai területként kezelte. A partvédelmi ütegállások és objektumok mellett, további kaszárny volt Korcsula városban az óvárostól délre eső „Sv Antun” templomnál[3], katonai objektumként (kommunikációs objektum) működött a Hum 375.m. magaslatán lévő erőd, valamint Vela Lukában (Greben) és Korcsulán (Inkobrod) a JRM hadihajó javító-szerelő üzemet működtetett[4].



[1] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,18618.30.html

[2] http://www.velaluka.hr/files/velaluka.hr/obavijesti/7_sjednica_opcinskog_vijeca_a/privala1.pdf,

[3] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1404-vp-6636-korcula, http://os-pkanavelica-korcula.skole.hr/?news_id=1928

[4] Lásd: Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet. Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine http: // www.korcula. hr/ wp- content/ uploads/2_zapisnik_sa_10_sjednice_gv_03032010. pdf, http: // www. hkv. hr/ razgovori/ 6818- razgovor-s-kontra-admiralom-antom-budimirom-u-povodu-19-obljetnice-osnutka-hrm-a.html, http: //jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1404-vp-6636-korcula


Térkép Közép-Dalmácia. forrás: https://coupedecheveux2015.blogspot.com/2018/08/sibenik-karta.html



5.1.3.      A 9. VPS- Boka Kotor.

 

A Boka Kotor 9. VPS alá tartozott a Kumborban állomásozó parancsnokság, tiszti törzs, adminisztrációs szolgálat, őrszolgálat, légvédelem, tüzérség, gyalogság, informatikai szolgálat, atom-biológiai-vegyi támadás elleni szolgálat, haditechnikai raktárakat kiszolgáló szolgálta, gépjárműves, egészségügyi,  katonai elhárítás és felderítés. Mindezen VPS parancsnokság alá tartozó központi erők mellett, Kumborban volt a 9. vegyes deszantoló hajózó divízió, 9. aknavetős osztag, 9. haditengerészeti műszaki osztag,  9. radar megfigyelő század (OSOJ), 9. határőrizeti haditengerész osztag, 9. zászlóalj vezetési parancsnokság, adatfeldolgozó és elemző központ, 367. haditengerészeti hátországi támogató-kiszolgáló bázis, 9. gépjárműves század,  8. atom- biológiai-vegyi támadás elleni század. Kumbor mellett további erők állomásoztak a 9. VPS alárendeltségében; 521. tengerészgyalogos ezred (Radovici), 472. tengerészgyalogos dandár (Trebinje), 107. partvédelmi tüzér csoport (Trebinje), 171. partvédelmi tüzér csoport (Sipan-Mljet), 140. partvédelmi rakétás divízió (Radovici), 86. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Radovici), 204. partvédelmi rakétás divízió (Radovici), 130. műszaki zászlóalj (Radovici), 9. egészségügyi zászlóalj (Meljine). [1]

A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének Központi Katonai Körzetéhez (VPO) tartozott a 9. Katonai Tengerészeti Szektor (VPS). A 9. VPS a dél-adriai régiót foglalta magába, mely Jugoszlávia akkori horvát és montenegrói (Crna Gora) szövetségi államaihoz tartozott geográfiailag. Északi határa lényegében a 8. VPS déli határa képezte; Neretva folyó torkolata- Peljesac félsziget- Mljet és Korcsula szigetek, valamint Mljet és Lasztovó szigetek közti tengerrészen húzódott. A déli határát pedig a jugoszláv-albán geográfiai határa képezte. Területileg a 9. VPS a Dél-Dalmát dubrovniki, kotori, budvai, bári, ulcsinji (Dubrovnik, Kotor, Budva, Bar, Ulcinj) tengerparti szárazföldi szakaszt, Mljet, Sipan, Elefiat szigetek[2] szigeteket foglalta magába. A szektor a kontinentális szárazföldi belső részen kapcsolódott a JNA szárazföldi erőinek boszniai 4. hadtest és crna gorai 2. hadtest erőinek műveleti zónájához.

 



[1] Prikaz zapovjednog vrha JNA (aktivni u razdoblju od 1. 1. 1990. do 20. 5. 1992. godine na temelju mobilizacijskog razvoja JNA) „tabelami prikaz”

[2] Az akkori Jugoszlávia horvát tagköztársasághoz tartoztak. 


„Bokakotor”. forrás: https://link.springer.com/chapter/10.1007/698_2016_44


A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének (JRM) legnagyobb bázisa, a 9. haditengerészeti szektor (VPS) a crna gorai tagköztársaság „Bokakotorska” öböl” területén helyezkedett el. Ezen öböl lényegében magába foglalta a nyílt tengerész felőli bejáratot „Bokakotorska vrata”, a „Hercegnovski” öblöt, „Kumborski” szorost, „Tivatski” öblöt, „Verige” szorost és a „Kotor” öblöt. A „Bokakotorska” öblöt határoló szárazföldi partszakaszt „Hercegnovi-Perast-Kotor” az „Orjen” és „Lovcen” hegységek zárták le a szárazföld belseje felé. A hegységek természetes akadályt képeztek egy esetleges partraszálló ellenséges erő további szárazföldi belső területek felé történő támadó műveletéhez. A „Bokakotorska” öbölbe történő partraszállás esetén a támadó erőknek a hegyvidéki nehezen járható terepviszonyainak elkerülése végett az offenzív hadmozgás „Hercegnovi- Cavtat”, „Tivat-Budva” vonalon irányozták elő. A „Bokatoroska” zóna védelme érdekében a JRM az öböl bejáratánál „Lustica” félszigeten és Prevlavka félszigeten jelentős számú katonai objektumokat működtetett, szinte mindkét félsziget zárt katonai terület volt[1]. Boka Kotor haditengerészeti bázis[2] átfogta az egész crna gorai tengerparti zónát, beleértve a hercegnovi, tivati és kotori tengeröblöket és Lustica félszigetet.

A JRM 9. haditengerészeti szektor legnagyobb bázisa a „Hercegnovski” (Kumbor) és „Tivatski” öbölben (Arsenal-Tivat) volt. A tivati szektor területén több katonai létesítmény funkcionált. Ezek közt volt a „Tivatski Arsenal”[3] katonai objektum (Tivat), mely magába foglalta a „Sava Kovacevic” MTRZ hadihajó szerelő és javító üzemet és hadikikötőt, valamint a tivati bázishoz tartozott a „Seljanovo” városrészen (Zagrebacka és Kotorska utcák sarkán)[4] lévő katonai objektum és az „Arsenal” területén lévő „DOM JNA”[5] adminisztrációs épület is. [6]

Tivat körzetében volt a „Lepetane” kaszárnya és hadianyag raktár[7], az „Ostrvo Cvijeca” sziget[8] és ahhoz tartozó katonai turisztikai komplexum, „Prevlaka-Cvijeca” katonai épületek, valamint az „Opatovo” tüzérségi hadi üzem.[9]

A tivati öbölben a fent említett katonai objektumok mellett további létesítmények szolgálták ki a Jugoszláv Haditengerészetet. Ezek közt voltak; laktanya „Baosici” (Baosici- 1922-ig a „Bokakotor” haditengerészeti körzeti parancsnokságának székhelye)[10], hadianyag raktár Petrovici” (Lustica)[11], „Jadran” hajógyár (Bijela).

A kotori öbölben lényegében Kotor város felett húzódó Vrmac hegységben a „Fort Vrmac” erődnél terület el a „Vrmac-Glavati” hadianyag raktár.[12] Megemlíthetjük még a Kotor felé magasodó „Gorazda” erődöt, ahol katonai haditengerészeti megfigyelő objektum (POM) működött.[13] Kotorban a hadsereg a „Muo-Prcanj” kikötőt használta, mindemellett az öböl „bejáratánál” lévő „Gospa” foknál rejtett kikötőhely funkcionált.[14]

A kotori öböltől északra esik a „Risanski” öböl. Itt a hadsereg tüzérségi hadianyag raktár működtetett „Morinj” (Morinj) településen[15], , üzemanyag raktárt Lipciben „Jugopetrol” (Lipci -Risan)[16], álcázott hadihajók kikötésére alkalmas mólókat „Vitoglav”, „Peras” részen.[17]

A „Hercegnovski” öbölben és „Kumborski” szorosban „Igalo” várostól „Tivat” városig a JRM több katonai létesítményt tartott fenn.[18] Ezek közt volt az igalói „Galeb” (Tito) villa[19], az „Orjenski bataljon” laktanya és hadikikötő „Kumbor”[20] (Kumbor), melyhez tartozott a „Hidrobaza” (hidroplán leszálló pálya) [21], 9.VPS parancsnoki épülete és OSOJ. Herceg Novitól északra a 9.VPS pedig katonai hadianyag raktárt működtetett, egyik volt a „Kamena”, „Kameno” településnél.[22]

További katonai objektumok voltak; hadianyag raktár és laktanya „Sasovici” (Zelenika-Sasovici),[23] Zelenika JNA parancsnoki épülete, tiszti szállója (Zelenika)[24], Meljine katonai kórház[25] és parancsnoki objektum villa épülete[26], Mamula sziget haditengerészeti megfigyelő objektum, Herceg-Novi óvárosában lévő tengerre néző Dom JNA impozáns adminisztrációs épülete, a „Sv Jeromina” templomnál, mely a "Marka Cara"[27] nevet viselte, valamint szintén Herceg-Novi óvárosában (Belavista tér „trg”) lévő "Stara menza" katonai parancsnoki épület[28].

A Hercegnovi öböl déli részét a Lustica félsziget határolta el az Adria nyílt tengeri területétől. A félsziget szinte teljes egészében katonai terület volt. Itt a haditengerészet több objektumot működtetett; „Kociste” gyakorló és lőtér (Kociste-Lustica), „Milan Spasic” laktanya (Radovici-Lustica)[29], „Klinci” laktanya (Klinci-Lustica), katonai objektumok; „Spilice, Rakite, Rosa” parti sziklákba rejtett, álcázott hajóbunkerok (a „Rosa” bunker tengeralattjárók számára alakították ki), további hadianyag raktár volt a „Pristan és Petrovici” (Lustica)[30], valamint üzemanyag raktár és hadianyag raktár Spilice-Raketi (Lustica) területén,. A JRM lövészeti zónát, lőteret működtetett „Arza” foknál[31], „Bigovo” katonai turisztikai komplexum- Traste fok (Bigovo), ahol rejtett-álcázott hadihajók kikötésére alkalmas móló funkcionált.[32] Belső szárazföldi részen a JNA fenntartotta katonai turisztikai komplexumát „Zabljak” néven Zabljak településen, ami kapcsolódott a JRM 9. VPS-hez is.

A 9. Haditengerészeti Szektor Parancsnokság (Vojnapomorska Sektor „VPS” KM) Kumbor település „Kumbor” foknál található haditengerészeti komplexumban székelt. A komplexumban a szektorparancsnokság mellett további alárendelt erők állomásoztak; 9. atom-biológiai-vegyi támadás elleni század (Kumbor), 9. vegyes deszantoló hajózó divízió (mddb Kumbor), 9. aknavetős osztag (Kumbor), 9. haditengerészeti műszaki osztag  (laktanya „Orjenski bataljon”), 9. radar megfigyelő szolgálta (OSOJ- laktanya „Orjenski bataljon”)[33], 16. határőrizeti haditengerészeti osztag (Kumbor, Ulcinj,), 16. hatőrőrizeti tengerészgyalogos dandár (Ulcinj), 9. zászlóalj irányítási parancsnokság (Kumbor), 9. adatfeldolgozó és elemző központ, 9. egészségügyi zászlóalj (Meljine katonai kórház), 9. gépjárműves század (Kumbor), 367. haditengerészeti hátországi támogató-kiszolgáló bázis (Kumbor)[34]. Az akkori Jugoszlávia Bosznia és Hercegovina tagköztársaság délkelet- hercegovinai tájegységében lévő Trebinje városban a 9. VPS több erőt is állomásoztatott a „Sava Kovacevic” laktanyában[35]. Ezen erők közé tartoztak a 472. tengerészgyalogos dandár, 107. partőrség tüzér csoport (Trebinje). Mint már említettem a „Lustica” félsziget lényegében teljesen katonai területként működött, ahol a fő bázist a „Radovici” településnél lévő „Milan Spasic” laktanya jelentette. Ezen katonai komplexumhoz tartozott a 130. műszaki zászlóalj (Radovici), 204. partiőrség rakétás divízió (Radovici), 140. partiőrség rakétás divízió (Radovici), 86. könnyű tüzér légvédelmi divízió (Radovici), 521. tengerészgyalogos ezred (Radovici). Mljet sziget szintén a 9. VPS alá tartozott, ahol a 171. partőrség tüzér csoport (Mljet-Sipan/objektum „Luka Sipan”) állomásozott.

A 9. VPS illetékességi zónájában volt a történelmi jelentőséggel bíró, világörökség részét képező Dubrovnik város. A városban a JNA részéről 1970-ig, mint a tengerészgyalogság központja működött Gruzs (Gruz) városrészében lévő kaszárnyájába 1970-ig[36]. Ezt követő időszakban  az épület polgári célokra használták.  Dubrovnik, Lapad városrészben működött a mai „Iva Dulcica” utcában katonai objektum, mely a partvédelmi ütegeket szolgálta ki[37]. További fontos rekreációs létesítmény volt „Kupari” katonai hotel- pihenő és szabadidő komplexum[38]. A Dubrovniktól délre eső Kavtát (Cavtat) területén a Kavtát, „Sustjepan” félszigetnyúlvány részén helyezkedett el a „Zvekovica” katonai zóna.[39]. Konavjle tájrészen működött a „Cilipi” polgári és katonai repülőtér[40].

A jugoszláv hadsereg több rádiókommunikációs reléállomást és tornyot, valamint ezt kiszolgáló objektumot tartott fenn horvát tagköztársaság dél-dalmáciai „Konavlje” tájrészén; Vitaljina területén a „Glavica” 207.m. magaslaton, „Cilipi” és „Popovici” közti „Suvarevina” 230. m. magaslaton és Velje Brdo” 240.m. magaslaton, a Mikulici és Donji Durinici települések közti „Straza” 263.m. magaslaton és „Resnica” 299.m. magaslaton, „Ilijin vrh” 561.m. magaslaton, „Snjeznica hegy legmagasabb pontján az „Ilijin Vrh” 1234.m. magaslatán, Jasenica településen a „Jasenica” 505. m. magaslaton és a „Golubinac” 551.m. magaslaton. Ezen állomások biztosították a rádióösszeköttetést a katonai objektumok közt[41].

1973. évben a belgrádi (Beograd) Technikai Kísérleti Központ (Tehnicki Opitni Centar „TOC”), létrehozott hét, a szárazföldi erők haditechnikai működésével, fejlesztésével kapcsolatos katonai-műszaki intézetet.  A fegyverek és a katonai felszerelések minőségi vizsgálatával és értékelésével foglalkozó haditechnikai intézetek két kiemelt lőtéren tudták kísérlet tárgyává képezni a haditechnikai fegyvereket. Egyik volt "Nikinci" a másik pedig "Prevlaka". „Prevlaka”[42] az egyik legmodernebb tüzérségi lőtérként működött a TOC keretén belül, ahol jelentős tüzérségi, légvédelmi muníciót tároltak és próbáltak ki nap mint nap. Prevlakán a 9. VPS „Kumbor-Tivat” a 69. haditengerészeti technikai rakéta bázisát, „VOJIN” légtérfigyelő- radaros századát, légvédelmi zászlóalját (20. és 40.mm-es tüzérségi ágyúkkal ellátva), „OROSt” tengerrészt figyelő radar szakaszát a kumbori századából (mely vizuális megfigyelést végzett) és partvédelmi ütegét állomásoztatta. Ezen erőket a tivati „Kumbor” 9.VPS hátországi ellátó zászlóalja támogatta. „Prevlaka” katonai komplexumban (6 darab fő objektum) átlagban hatszáz haditengerész szolgált[43]. Prevlavkától északra a már montenegrói területen helyezkedett el a „Kobila” katonai objektum, laktanya, partvédelmi üteg, kikötőhely.

Bár város fontos tengerparti kikötőként is üzemelt a turisztikai pihenőhely mellett. A JNA 2. titógrádi (Podgorica) hadtest 3.”partizán” divízióját állomásoztatta a városban a "Pero Cetkovic" laktanyában[44]. Ulcinj városban a 9. VPS JRM 16. számú határvédelmi tengerészgyalogsága állomásozott a „Zoganje” kaszárnyában.[45] További objektumok voltak, „motel Sas sa Vladimir”, „Valdanos” katonai-turisztikai pihenő és szabadidő komplexum”. Ulcinj „Mavrijan” magaslaton „VOJIN” légtérellenőrző radar működött[46].

A dél-adriai zónát a JRM (Jugoszláv Haditengerészet) a partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálat „OSOJ” alá tartozó, kiépített fix radar és mobilizált parti megfigyelő radar állomások „OROSt” működésével, modern „BROM” rakétavédelmi rendszerrel biztosították. Kumborban OSOJ védelmi radarközpont működött az „Orjenski bataljon” laktanyában, mely alá tartozott a mljeti ”Saplunara-Gruj fok”OROSt mellett, Obosnik és Crni Rt.(Bar) területén lévő OROSt.

Bár a „Neretvansko dubrovacka PDO” zónáját a 8. VPS-hez tartozó Visz (Vis) és Lasztovó (Lastovo) rakétavédelmi rendszere (BROM) fedte le, a dubrovniki, konavljei és prevlakai részt a már 9. VPS „Tivat-Kumbor” haditengerészeti szektor „Obosnik” támaszpontján lévő „BROM” kontrolálta.[47]

Ulcinj és hozzá tartozó tengerpart részen, a jugoszláv-albán határig mobilizált „SOPL” rakétás-rendszerrel ellenőrizték. A Herceg-Novi - Lustica félszigeten volt a JRM egyik radarállomása, az Obosnik magaslaton. A másik pedig Ulcinjnél a Marjan (Mavrijen) magaslaton. A kommunikációt szolgálta ki a Kotor felé magasodó Lovcen hegység 1749.m.magas „Stirovnik” magaslatán lévő adótorony.[48] További katonai kommunikációt biztosította Mljet sziget "Veliki Planjak” 391.m. magaslatán, és „Veliki Grad” 513. m. magaslatán lévő antennák.

A „BROM” mellett a partvédelemben nagy szerepet játszottak a parti tüzérségek. A 9. VPS zónáját két úgynevezett partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) fedte le. Az egyik a szomszédos 8. sibeniki VPS-t is kiszolgáló „Neretvansko Dubrovacka PDO”, a másik pedig csak a 9. VPS-t kiszolgáló „Crnagorska PDO”. A „Neretvansko Dubrovacka PDO” zóna egészen a Prevlavka félszigetig húzódott. A már „Crnagorska PDO” alá tartozó „Bokakotorska” öböl bejáratát és Prevlaka déli részét, a crnagorai PDO lusticai félszigeten lévő üteg, átfedéssel kontrolálta a „Neretvansko Dubrovacka PDO” prevlakai ütegével. „Bokakotorska” öböltől délre már csak a „Crnagorska PDO” ellenőrizte egészen a „Sutomore” településig tartott.[49]

A „PDO” zónákat tüzérségi ütegek biztosították, melyeket szigetekre és a szárazföldre, kontinensre telepítettek.

A 9. VPS illetékessége alá tartozó műveleti területen, a „Neretvansko Dubrovacka PDO” zónájában a 9. VPS a parancsnokságának 171. partvédelmi tüzér csoportja (oag) védte Mljet szigetet és Sipan szigetet.

A tüzér csoport Mljet szigeten a sziget két végében állomásozott katonai objektumaiban. A sziget keleti végében lévő „Saplunara” laktanyában, illetve a sziget nyugati végében lévő „Goli” laktanyában. A sziget két csúcsán -"Veliki Planjak" 391.m. magaslat és "Veliki grad" 513. m. magaslat- működtettet a kommunikációs adótornyok és hozzá tartozó objektumok. Saplunárához tartozott a „Kosovo” magaslat, ahol OROSt (haditengerészeti radarállomás) működött. A haditengerészet a sziget nyugati végében Pomenában és a sziget keleti végében Saplunárában „álcázott” hadi kikötőt (MZ) tartott fenn. [50] Mljet szigeten a 9. VPS „Tivat”(Kotor öböl Montenegro) ellenőrzése alatt két üteget működött, a sziget nyugati csücskében lévő „Goli” sziget nyúlvány „Sparozni” foknál, valamint a másik a  sziget keleti csücskében lévő „Gruj” foknál.[51]

Sipan szigeten, a sziget 194.m. „Debela Glava” magaslatán partvédelmi üteg állomásozott az ott lévő objektumában. A város kikötőjében hadi célra alkalmas „Luka Sipan” katonai móló és objektum volt[52]. Dubrovniktól Prevlaka félszigetig a Jugoszláv Haditengerészet (JRM) 9. haditengerészeti szektor (VPS) a dubrovniki Lapad félszigeten, a Petka fokánál működtettet üteget, valamint Kupari területén a „Pelegrin” foknál (laktanya Pelegrin-Kupari), Kavtát (Cavtat) városban pedig „Macajec” részen, Kavtáthoz tartozott még egy üteg, de az a 240. méter magas Velje brdo magaslatnál lévő katonai bázison működött, Molunat területén a 299.m. magas „Restenica” magaslatnál, ahol a „Straza” 263.m. magaslaton egyébként megfigyelő állomás működött[53]. Molunat félsziget „Donji Molunat” öbölbeni részén három álcázott kikötőhely állt a hadihajók rendelkezésére.[54]

A „Neretvansko dubrovacka PDO” utolsó partvédelmi ütegállása, a még horvát tagköztársaság területén lévő „Prevlaka” félszigeten volt. A félsziget teljes egészében katonai területként működött.  A üteg állását az „Ostro” erődtől nyugatra lévő „Ostra” foknál voltak a sziklafalba álcázva, melyet Prevlavkán lévő tartalék üteggel támogattak. [55]

A  „Crnagorska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) az akkori Jugoszlávia horvát és crna gorai tagköztársaságok közti geográfiai határtól (Kobila hegység), „Sutomore” szutomorszki öbölig (Bar járás) tartott. Kilenc partvédelmi tüzérüteg biztosította a szárazföldet; „Kobila fok (Kobila), Kabala fok (Gola Gomila -Lustica félsziget), Arza fok (Lustica), Veslo fok (Gomilica-Lustica félsziget, Kociste fok (Lustica félsziget), Traste fok (Lustice félsziget), Platamuni 138.m. (Bar), Skocidjevojka fok (Petrovac-Bar), Crni fok (Sutomore-Bar).[56]

Szutomorétől a Jugoszlávia és Albánia közti államhatárig (Bojana „Buna” határfolyó) lényegében egy külön védelmi területet alakítottak ki, tekintettel arra, hogy a szutomorei öböltől már a „Skadarsko” tó (Skodra) és a tó valamint az Adria közt húzódó „Rumija” hegység egyfajta természetes akadályt képezett egy a szárazföld belseje felé irányuló ellenséges intervenciónak. A Bár (Bar) és Ulcinj közti zónában a JRM két partvédelmi üteggel fedte le a védelmi szektorát Volujica fok (Bar), Dobra Voda fok (Bar). Az ulcinji „Mendra” fok és a Bojana folyó torkolata (jugoszláv-albán államhatár) közt nem voltak kiépített ütegállások 1992-ig[57].

A „PDO” zónáját a szpliti, plocsei és tivati (Kumbor) haditengerészeti erők hadihajózó egységei támogatták, illetve a boszniai Mosztárban lévő (Mostar) „Ortijes”, illetve a crnagorai „Titograd” katonai repülőtér.


A „Skodra[58] tavon” a Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének (JRM) határvízi határőrizeti 16. dandárja (Ulcinj-Zoganje kaszárnya) állomásozott Virpazar településen lévő „Juli 4.” helyőrségen.



[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[2] http:// www.politika. rs/ sr/ clanak/ 35344/ %D 0 % 9 2 % D 0 % B 8 % D 1 % 8 1 % D 0 % B E % D 0 % B A % D 0 % B 8 - % D 1 % 8 2 % D 1 % 8 3 % D 1 % 8 0 % D 0 % B 8 % D 0 % B 7 % D 0 % B 0 % D 0 % B C - % D 1 % 83 - % D 0 % 9 E % D 1 % 8 0% D 1 % 9 8 % D 0% B 5 %D 0 % B D % D 1 % 8 1 % D 0% B A % D0 % B E % D 0 % B C - % D 0 % B 1% D0%B0%D1%82%D0%B0%D1%99%D0%BE%D0%BD%D1%83, http:// jna-sfrj. forum- aktiv. com/ t3043- kumbor- 1986- 1987, www. gov. me/ files/ 1196416175. doc, http:// www. paluba. info/ smf/ index .php/ topic,12506. 45.html

[3] https://www.bokanews.me/featured/arsenal-i-dalje-zivi-u-srcima-tivcana/

[4]https://www.bokanews.me/featured/bivsi-podmornicari-od-ministarstva-odbrane-dobili-kancelariju-u-tivtu/

[5] A régi, már az Osztrák-Magyar Monarchiában tiszti klubként üzemelő, DOM JNA 1980-ban lebontásra került, korábbi ével földrengéseiben megrongálódott. A JNA már nem használta adminisztrációs épületnek. Az új épület az „Arsenal” területén épült meg. Napjainkban a montenegrói haderő DOM VOJSKA épülete található a monarchiabeli Dom JNA helyén. Az „Arsenal” területén lévő Dom JNA épülete megszűnt , mivel az egész „Arsenal” privatizálásra került és turisztikai fejlesztések révén polgári épületek épültek a régi katonai objektumok helyére.  http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=8057.60

[6] Izvjestaj sa javne rasprave o Nacrtu Izmjene i dopune Drzavne studije lokacije „ARSENAL“,Tivat

[7] http: // www. vijesti. me/ vijesti/ opstina- tivat- i- cok- ce- napraviti- mini- olimpijsko- selo- samo- se- ne- zna-kada-801637/galerija?p=1

[8] http://www.politika.rs/sr/clanak/37670/Region/Nove-gazde-za-Ostrvo-cveca

[9] Izvjestaj sa javne rasprave o Nacrtu Izmjene i dopune Drzavne studije lokacije „ARSENAL“,Tivat

[10] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf, Drzavna studija lokacije Sektor 5 (za dio bivse kasarne Orijenski bataljon) – izmjene i dopune NACRT PLANA

[11] http:// www. vijesti. me/ vijesti/ skladiste-municije-tik-uz-more-91429, http://www. vijesti.me/ vijesti/ stotine- tona- eksploziva- u-srcu-boke-94043

[12] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[13] http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=12506.0

[14] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[15] www.gov.me/ResourceManager/FileDownload.aspx?rId=217167...

[16] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[17] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[18] http://jna-sfrj.forumbo.net/t3043p735-kumbor-1986-1987

[19] https://www.total-montenegro-news.com/travel/5396-villa-galeb-igalo

[20] http://www.vijesti.me/vijesti/vojska-nastavila-iseljenje-iz-kasarne-orjenski-bataljon-96090

[21] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=6615.0

[22] https://radiohercegnovi.net/u-nekadasnjoj-kasarni-na-kamenom-povrijedjena-tri-djecaka-iz-herceg-novog/

[24] http://jna-sfrj.forumbo.net/t3043p625-kumbor-1986-1987

[25] http://www.centarnovi.com/

[26] http://www.vijesti.me/vijesti/propada-bivsa-komanda-mornarice-skitnice-spavaju-na-epoletama-196859

[27] https://radiojadran.com/ruski-dom-u-starom-gradu-bez-rusa-i-drugih-turista/

[28] https:// www. ekapija. com/ news/ 41740/nastavlja- se- prodaja- vojne- imovine- u- crnoj- gori- pod-lupom-tri- nove, http: // radiohercegnovi. net/ tag/ kompleks- marka- cara/, http: // www. mans. co. me/ wp-content/,  uploads/ 2009/ 08/ plan-privatizacije-2008-prilog.pdf, http://www.mans.co.me/wp-content/ uploads/2009/08/ plan- privatizacije-2008-prilog.pdf

[29] https://ilovemontenegro.blog.hu/2018/11/10/kasarna_milan_spasic_u_radovicima

[30] http:// www. vijesti. me/ vijesti/ skladiste-municije-tik-uz-more-91429, http://www. vijesti.me/ vijesti/ stotine- tona- eksploziva- u-srcu-boke-94043

[32] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine. http://radiojadran.com/vojska-otisla-ostali-uruseni-objekti-cekaju-investitore-i-vecu-brigu/

[33] A 9. VPS szektorban Kumbor haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ. A kumbori OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  Obosnik (Kumbor-Lustica), Crni Rt (Sutomora-Bar), Mljet (Gruj fok), az ezerkilencszázhatvanas évekig SG-6B radar Mavrijan  (Ulcinj) helyeken.

[34] Organizacija JNA

[35]https://trebinjelive.info/2017/10/21/bivsi-marinci-jna-iz-cijele-evrope-ponovo-se-postrojili-u-trebinjskoj-kasarni/

[36] A haditengerészet a tengerészgyalogságát 1970-től áthelyezte a Bosznia és Hercegovina területén lévő Trebinje városkába, a 9.. VPS „Kumbor” alá tartozó parancsnoksággal.  LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[37] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[38] http: //jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t3629- vojno- odmaraliste- kupari, http: // cdn. dubrovniknet. hr/ novost.p hp?id=38223#.Ww5zpfmFPIU

[39] Napjainkban Kavtát hatalmas szállodakomplexuma (Hotel Croatia) épült fel rá. http: // izlog. limun. hr/ default. aspx? id= 9&vId= 879594

[40] http://www.zzpudnz.hr/LinkClick.aspx?fileticket=xcKRnHaxKS4%3D&tabid=512

[41]   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[42] KÉPEK A BÁZISRÓL: http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,11008.45.html

[43] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=11008.0;wap2

[44] http: // www. novosti. rs/ vesti/ naslovna/ aktuelno. 69. html: 178734- Ukradeno- 50- snajpera, http: // jna-sfrj.forumbo.net/t1091p15-kasarna-u-baru-septembar-1986

[45] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1983p25-ulcinj-i-karaule

[46] https://www.mycity-military.com/PVO-i-sistemi-VOJ/Radari-u-SFRJ-SRJ.html

[47] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA

[48] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA

[49] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA

[50] https://glasgrada.hr/20-dio-na-kantunu-kuca-stoji/, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine, http:// www .zzpudnz. hr/ LinkClick.aspx?fileticket= kTskUPqw7eM%3D&tabid=160,   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[51] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[52] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[53] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.540.html, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[54] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine.,   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[55] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA

[56] LÁSD: Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica” fejezet, Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB” fejezet, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, petak, 1. listopada 2010. Vjesnik metkovski POVIJESNA CRTICA, https: // zir. nsk.hr/islandora/ object/ pmf%3A3593/ datastream/ PDF/ view, http: // www. kuk-fortification. net/ gruppe-kobila-ein-neues-hotelprojekt-a-new-project-for-a-resort/

[57] 1992. júniustól a JNA feloszlik és Szerbia valamint Montenegró, mint Jugoszlávia újdonsült szövetségi állama létrehozza közös haderejét „Jugoszláv Hadsereg (VJ)” elnevezéssel. Crna Gorában a VJ két újabb partvédelmi üteggel erősíti meg a tengerparti zónát; Stara Ulcinj fok (Ulcinj) és Deran fok, valamint az 510.m. Kameno magaslatnál tüzérségi ütegállások. http:// www. paluba. info/ smf/ index. php? topic= 753. 495; imode, https: //zir. nsk. hr/islandora/object/pmf%3A3593/datastream/PDF/view

[58] forrás: http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t890p50-recna-flotila

Montenegrói partvonal. forrás: http://www.petrovac.org/mapa



5.2.  Haditengerészeti légierő 1968-1991.

 

1968-tól újabb haderőfejlesztés révén a 97. légi avagy repülős ezred dandár szintű erőként, mint 97. légi brigád folytatja működését a haditengerészet szolgálatában, operatív és taktikai légi felderítő, légi tűztámogató, tengeralattjárók elleni harci,  tengerész gyalogságot támogató, tengeri deszantoló, légi szállító, logisztikai ellátó feladatok végrehajtásában. A 97. légi brigádon belül funkcionáló 784. helikopteres raj részére a jugoszláv hadvezetés a szovjetektől 1974-től „KA-25 PL (HP-43), 1980-tól pedig MI-14PL (HP-44) tengeralattjárók elleni harci helikoptereket vásárolt. A helikoptereket ellátják amerikai (USA) „MK-44” tengeralattjárók elleni torpedóval. Az 1987-től a 784. rajt ellátják „KA-28” tengeralattjárók elleni harci helikopterrel. További fejlesztés révén a haditengerészet harcászati felderítő radarral ellátott „Orao” harci repülőket állított szolgálatba, illetve „Gazela” könnyű személyszállító helikopterek.. Megalakult a szpliti „Divulje” légi bázison a 790. hadrendi számú helikopteres raj, „MI-8” szovjet szállító helikopterekből[1]. A haditengerészet az alábbi „KAMOV”[2] helikopterekkel rendelkezett 1991-re: „KA-25PL”, „KA-25BSh (Hormone-A)”helikopterek, felszerelve tengeralattjárók felkutatására szolgáló radarral és szonárral, „KA-25T (Hormone-B)” felszerelve rakétákkal, „KA-25” felszerelve rakétákkal, „KA-25PS (Hormone-C) mentőhelikopter, „KA-25BShZ” aknavadász helikopter, „KA-25B (Hormone-A) tengeralattjárók elleni helikopter, „KA-25F” támadó helikopter, KA-25V” és „KA-25TL” felszerelve rakétával[3].

 

5.3.  Operációsközpont és védelmi rakétabázis „Zrnovnica”

 

A Zrnovnica (Split régió) településnél volt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) JRM haditengerészeti és technikai-rakétás főbázisa és atombunkere”Koresnica”. A települést átszelő Zrnovnica folyó bal partszakaszán, a Sridlivica hegység (Markovaca magaslat) helyezkedett el 4500 m2-en a bázis 181. számú objektuma (BOR-II), ahol JNA az RBS-15B hadihajó elleni , RZ-13 légvédelmi OSA-M szisztémájú rakétáit tárolta. A bázis hermetikusan lezárható földalatti objektuma mélyen benyúlt a hegytömb alá, ahol hadianyag-üzemanyag raktárt és irányító bázis üzemelt[4]. A folyó jobb partszakaszán a bázis 182. számú objektuma (Drognjus magaslat, Koresnica és Zrnovnica közt) terült el, mely a JNA operatív parancsnoki törzsének VPO a vezetési pontja és haditengerészeti tartalék parancsnoki helye volt. A VPO parancsnoka Nikola Mladenic vezérőrnagy volt.[5]

A JRM hadihajózó erőit és partvédelmi rakétás ütegeit a JNA légvédelmének (PO) légi felderítő és megfigyelő rendszere „VOJIN „ (Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje)[6] támogatta radarállomásaival. A JRM működtette a parti megfigyelő radar állomásokat „OROSt” (Obalska Radarska Osmatracka Stanica), valamint az OROSt-kat koordináló  védelmi rádió megfigyelő rendszert és partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálatot ”OSOJ” (Obalska sluzba osmatranja i javljanja)[7]. A JRM „Split VPO” rakétavédelmi OSOJ főparancsnoksága (KVPO) a „Zrnovnica-182” (Z-182) objektuma volt, ahol 24. órás ügyelet működött. A „Z-182”. objektum OSOJ irányítása kapcsolatban állt Pulában, Sibenikben, Kumborban[8] lévő OSOJ állomásokkal. A JRM OSOJ struktúráját négy századra osztotta. Egy század „Zrnovnica-182” központi parancsnokságon működött, egy század a pulai, egy a sibeniki és egy a kumbori bázisokon.  1979-től a JRM kialakította saját radar-kommunikációs szisztémáját a „KIS Stina Jadran” rendszert (Komandno Informacioni Sistem Stina Jadran)[9]. A „KIS” rendszert a „Stina-C, Stina-S, Srina-R, 9C3-509 E,F, 9C3-202, DLT-209, 9KR-409, DLT-200” radar-kommunikációs technikai eszközök szolgálták ki.[10]

 



[1] Bojan Dimitrijevic, Milan Micevski, Predrag Miladinovic: Jugoslovensko pomorsko vazduhoplovstvo 1918-1991https: // www. mycity- military. com/ Avioni/ Moskito-u- jugoslovenskom- naoruzanju- 2.html, http:/ /www. paluba. info/ smf/ index.php/ topic,1 2334.0.html, https:// acesflyinghigh. wordpress. com/2016/01/02/ yugoslav-air-force- combat-aircraft-1941-to-1952/

[2] A KA (Kamov) 25 –NATO jelzése Hormone- szovjet haditengerészeti feladatok ellátására szolgáló helikopter volt, Nikolai Iljich Kamov tervezése alapján. 1961-ben által szolgálatba. Ka-25 helikoptert két a pilóta fülke feletti turbina motor hajtotta, mely során a két rotorlapát ellentétes irányba mozgott. forrás:Wikipedia

[3] http://www.jet-manga.hr/012station/Krila_Jadrana/aw.html

[4] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,5995.165.html

[5] http:// www. paluba. info/ smf/ index. php? topic= 5995. 0, http: // www .paluba. info/ smf/ index. php? topic =5 995. 135, http://split.com.hr/novosti/vijesti/podzemna-tajna-titove-vile

[6]http:// otpisani. nice board. com/ t235- vazdusno- osmatranje- javljanje-i- navodjenje,https: // www. mycity-military. com/ PVO-i- sistemi- VOJ/ Jedinice- VOJIN. htm, l https:// www.mycity- military.com/ PVO-i-sistemi-VOJ/Radari-u-SFRJ-SRJ.html

[7] OSOJ- feladatuk a rendelkezésre álló elektronikus, radar felderítés, vezérlés útján a partvédelmi OROSt támogatása, célmeghatározás szempontjából. OROSt esetében egy parancsnok, egy radaros, egy rádiós irányította a normál védelmi szolgálatot ellátó egy AR 55 parancsnoki terepjáróból, egy TAM típusú radarral ellátott tehergépkocsiból, egy rádiós „Makarska” típusú tehergépkocsiból, és egy TAM 110 tip. katonákat szállító tehergépjárműből álló egységet. http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html

[8] Crna Gorában

[9] C3I (Command Control Communications and Intelligence) NATO standart: 9CSI 600 Stina. Stina-C, Stina-S, Srina-R, 9C3-509 E,F, 9C3-202, DLT-209, 9KR-409, DLT-200. http:// www. paluba .info/ smf/ index. php/ topic, 20881. 330.html

[10] Napjainkban az Adriát a Horvát HHHa  fffjHadsereg „obalna sluzba motrenja i obavjescivanja (OSMiO)” és „Postaja obalnog motrenja (POM)” kontrolálja- 1992. óta-.


„Zrnovnica” katonai bázis két objektuma. forrás: http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=5995.240


Minden OSOJ alá tartozott OROSt radarállomás, felszerelve „DECCA, CR-103, OAR-M61, SG-6B” radarokkal. Későbbiekben a JRM kapott két „Falcon” USA hadiipar által gyártott radart is[1].  A JRM a tenger i terület nagyobb átfedése végett OROSt „9KR-409” rendszert telepített; „Pula (Muzil), Dugi Otok, Zirje, Vis, Lastovo, Mljet, Obosnik, Crni rt., „DECCA” radar rendszert pedig; „Savudrija, Brijuni, Losinj (Tovar) helyekre. Ezzel az elavultabb kisebb hatókörzetű SG-6B radarok kiváltásra kerültek. A különbség a hatótávolságban volt, a „9KR-409” radar hatótávolsága 111. kilométer, a „DECCA” radaré csak 89. kilométer volt[2].



[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0

[2]Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine,  http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0


Horvátországi OROSt állomások és hatókörzetei (domet).kép szerkesztés:szerző

 forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine



Az OROSt rendszer a katonai mellett civilfunkciót is betöltött, a bozóttüzek, erdőtüzek észlelése és lakossági riasztás szempontjából. A állomások vagy fixen kitelepült objektumokban, vagy mobilizált, katonai gépjárművekre felépített és a járművekben vagy ahhoz tartozó konténer állomásokon működtetett bázison funkcionáltak.[1]

Az 5. VPS szektorban Pula város „admiralitás” haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ század, mely öt szakaszból állt. A pulai OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások[2] „Savudrija, Brioni (V. Straza 54.m.magaslat-Fort Tegetthoff „Teget”erőd), Muzil, Mali Losinj (Tovar), és az ezerkilencszázhatvanas évekig működött  SG-6B elavult radarok Molat (Ostri vrh)” Premuda sziget területén[3].

A 8. VPS szektorban Sibenik város haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ. A sibeniki OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  „Dugi Otok (Grbascak magaslat), Zirje (Straza 117.m. magaslat). A VPS alá tartozott két támaszpont (uporista-VPU): VPU Lastovo, VPU Vis. Lasztovó esetében OROSt üzemelt a 417 m. Hum magaslaton, Visz szigeten pedig az 587 m. Hum magaslaton.

A 9. VPS szektorban Kumbor haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ. A kumbori OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  Obosnik (Kumbor-Lustica), Crni Rt. (Sutomora-Bar), Mljet (Gruj fok), az ezerkilencszázhatvanas évekig SG-6B radar Mavrijan[4] (Ulcinj) helyeken.

Jugoszlávia szárazföldi tengerparti szakaszának hossza 2092 km. volt, melyhez hozzájött még az összes szigete, így 4024 km. partszakasszal büszkélkedhetett. A szárazföld északról déli irányban az Isztria, Gorski kotar, Velebit, Ravni kotar, Kastelanszkó polje, Donja Neretva, Dubrovácska zsupa és a montenegrói tájrészek mentén alkotta az adriai partvonalat. A Jugoszláv Néphadsereg az ezerkilencszáznyolcvanas évektől ezen partvonal védelmére modernizációba kezdett és kiépítette védelmi rakétarendszerét, a már meglévő hadiflotta és partvédelmi tüzérség mellett. A JRM legmodernebb partvédelmi rendszere az ellenséges hadihajók ellen a „BROM” mobilizált rakétavédelmi rendszer volt. A P-21 és P-22 rakétákat „SOPL” katonai járművekre szerelték fel. A jugoszláv hadvezetés 1979-ben vásárolta meg első tíz darab „SOPL” hordozó járművét és öt darab „BROM” (baterija raketa obala-more) rakétáját. A rakétákat kihelyezték a védelmi zónáikba; egy került Boka Kotor öböl Radivityi (Radovici) bázisra, egy a Lasztovó szigeten lévő bázisra, egy Visz szigetre, egy Máli Losinjra, egy pedig marad tartalékba Divulja haditengerészeti bázison. A lasztovói és boka kotori rakétás ütegeket a Prevlavka félszigeten állomásozó 69. rakétás bázis alá, a többi üteget pedig a drnisi 55. rakétás bázis alá sorolták be. A rakétahordozók „SOPL” MAZ 543M típusú katonai gépjárművek voltak. Ezen gépjárművek a vezető álláson és a rakéta rámpán kívül rendszerirányító parancsnoki kabinnal, „ HARPUN-BE”radarral,  „KORAL-BE” rakétaindító rendszerrel, RPK-E rakéta előkészítő és tesztelő rendszerrel, "RDU-AE" hajlásszögmérő eszközzel, rádiótelefon rendszerrel, „GMK” kompaszt irányító eszközzel és más szükséges kísérő rendszerekkel volt felszerelve. A maximális lőtávolsága 80 km. volt, 80%-os pontossággal. A rakéták a tenger felett 25-50 méterrel, a szárazföld felett 250 méterrel közlekedtek. A radar hatótávolsága 100. km. volt. A rakéták indítása közti idő 7-9 másodperc volt[5].

Boka Kotor öböl Radivityi (Radovici) bázison állomásozó 204. „ORD” (Obalni Raketni Divizion) „BROM” üteg ellenőrizte az adriai szektort Mljet sziget déli fokától (átfedéssel a lasztovói „BROM” üteg területével) egészen az albániai határig. A zónában védelmezte a Boka Kotor bejáratát (Obosnik, Boka Kotorska), az ulcinji partvonalat. A Lasztovó (Lastovo) szigeten lévő 203. „ORD” „BROM” üteg ellenőrizte az Adriát, Mljet sziget déli fokától (átfedéssel a radovityii „BROM” üteg területével) egészen Brács-Solta szigetig (átfedéssel a viszi „BROM” üteg területével). A viszi (Vis) 202. „ORD” üteg ellenőrizte az Adriát Brács-Solta szigetektől (átfedéssel a lasztovói „BROM” üteg területével) egészen Sibenikig. A Losinj szigeten állomásozó 201.”ORD” „BROM” üteg ellenőrizte a Kvarner öblöt és Isztria déli részét, Dugi Otok szigettől, Pagon át egészen az isztriai Barbarigáig. A „BROM” ütegek összességében 49085 km² fedtek le és ellenőriztek[6].



[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0

[2] CR-103,  Decca radar,  SG-6B, Fruska gora-OAR-M61,  9KR-409  Falkoni

[3] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html

[4] Mavrijan SG-6B radart kiváltotta a 70- es évektől a Crni Rt. (Bar-Sutomora) helyen kiépített nagyobb hatótávolságú radar. Napjainkban modern légtérmegfigyelő radar üzemel Mavrijanon.

[5] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0

[6]https:// www. mycity- military. com/ Mornaricko- naoruzanje- i- oprema/ Baterija- raketa- obala- more-BROM_ 3 .html, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info


BROM védelmi szektorok. készítette: szerző

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine,

alaptérkép. Wikipedia


5.4  Partvédelmi ütegek, tüzérség „OTB”

 

A partvédelmi tüzérségi erők ütegekbe rendeződtek. Az ütegek (bitnica avagy baterija) ágyúkkal, aknavetőkkel és tarackokkal (haubica)[1] voltak felszerelve. A 3-6. darab tüzérségi eszközzel ellátott ütegeket 50-60 fős szolgálatos katonai személyzet szolgálta ki. A partvédelem „OTB” (Obalna Topnicka Baterija-Bitnica) saját ütegei mellett légvédelmi ütegekkel egészült ki. Az „OTB” esetében voltak fix letelepített, kiépített nyitott és zárt lőállású, általában négy löveggel ellátott ütegek, de voltak fix bázisú nyitott vagy zárt,  mozgatható kiépített ütegállások, ahol hat löveg is működött. A mobilizált ütegek közzé tartozott a tehergépjárművekkel mozgatható, vontatott lövegek. Általában ezt az orosz „Kraz” katonai tehergépjárművek látták el. Ezen ütegeket az alkalmas helyszínekre vontathatták, ahol akár ideiglenes lőállásokból használhatták a lövegeket. A fix letelepítésű ütegek esetében a nyitott lőállásokat is tudták álcázni, álcahálókkal és egyéb álcázási anyagokkal. A fix lőállások esetében kiépítettek földalatti bunkereket, bunker rendszereket alakítottak ki, ahova a mozgatható lövegeket jól elrejthették, illetve a személyzet tartósabb, hosszabb távra is be tudott rendezkedni. [2] A tüzérségi eszközök mozgatása kiépített sínpályán történt. Zárt állások esetében a bunkerből kimozgatták a löveget a lőállásra, ahonnan célba vehették az ellenséget, illetve a bunkerbe vissza is mozgatták a löveget. A zárt lőállások nyitott lőteréit szintén álcázták. A fix nyitott álcázott lőállások esetében a kezelő személyzet külön személyzeti bunkerben tudott védekezni esetleges légitámadás ellen. A tüzérségi lőállások kiegészültek megfigyelő állásokkal, légvédelmi állásokkal, kommunikációs állásokkal és lőszer raktározásához külön bunkerekkel, bunker rendszerrel. Az ütegállásokhoz kapcsolódtak laktanyák, parancsnokságok és BROM védelmi rakétaállások, megfigyelő radar objektumok, vagy mobilizált radarok.  

A partvédelmi tüzérség ütegeinél olasz 90. mm-es D-51, német 88. mm-es légvédelmi (PAV) M-36, orosz 130. mm-es M-46, orosz 85.mm-es légvédelmi (PAV) M39/42, valamint jugoszláv partvédelmi 100.mm-es M86 lövegeket használtak. Később megjelent a „SUVOA (sistem uprav- ljanja vatrom obalske artiljerije) M-70 védelmi rendszer, SNAR-10 radarral.

A partvédelmi ütegek a Jugoszláviához tartozó Adria tengerparti részén a szárazföldi és szigeteken mentén helyezkedtek el. Összességében hetvennégy üteg volt, melyből harmincegy a szárazföldi tengerparti szakaszon, negyvenhárom a szigeteken. A szigetek esetében Visz (Vis) szigeten hét, Korcsula (Korcula) szigeten négy, Losinj szigeten négy, Veli és Mali Brijun, Cres, Zsirje (Zirje), Veli Drvenik, Hvar és Mljet szigeteken két üteg működött. Egy üteg működött „Unije, Ilovik, Silba, Premuda, Ist, Molat, Murter, Solta, Bisevo, Mrcara, Lastovo és Sipan” szigeteken.

A partvédelmi ütegek elhelyezésében fontos szerepet játszott a védendő partvonal geográfiai jellemzői. Az ellenséges partraszállási lehetőségek szempontját figyelembe véve négy főbb stratégiai védelmi zóna került kialakításra; „Istarski zóna (Isztria), Zrmanjsko-Cetinjska zóna (Észak és Közép-Dalmácia), Dubrovacko-Neretvanska zóna (Dél-Dalmácia), Crnagorska zóna (Crna Gora). A Kvarner öböl és Közép-Dalmácia szigetvilága, sok apró szigettel, zátonnyal, szirtekkel lényegében szinte ellehetetlenítette a hajóval történő deszantolást[3].



[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarack_(l%C3%B6veg)

[3] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine


Partraszállás elleni védelmi zónák JRM. kép: szerző,

forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine


5.5. Deszantolási szektorok.

 

5.5.1.      „Istarski” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO)

 

Isztria esetében a félsziget egésze alkalmas volt arra, hogy egy esetleges ellenséges támadás esetén partraszálló erők jussanak be a szárazföldre, Isztria belsejébe. Természetesen onnan még további támadási irányt képzett Jugoszlávia horvát tagállamának belső részébe történő bejutás, leküzdve az Isztriát a Gorszki Kotar hegységtől elválasztó „Cicarija” és „Ucka” hegyvonulatot. Ezen hegyek viszont már a rijekai 13. hadtest műveleti területét képezte. A Kvarner öböl szigetvilága természetes akadályt képzett egy ellenséges partraszállás végrehajtásában. Elsőként „Unija sziget, Susak sziget, Cres sziget, Mali Losinj sziget, Ilovik sziget, Silba és Premuda szigetek, Skarda sziget, Ist és Molat sziget” képeztek gátat a szárazföldig való bejutáshoz, majd „Krk, aztán a sorra következő szigetek Krk, Rab, Prvic, Goli, Grgur, Rab, Olib, Pag”, és a megszámlálhatatlan zátony, szírt és kisebb szigetke. A JRM 5. pulai haditengerészeti szektora (VPS) Isztria ellenséges diverziója védelmére (PDO) kialakította partvédelmi tüzérségét (199. oag), tizenhárom üteggel, melyből hat üteg a szárazföldön, hét a szigeteken került kialakításra[1]. Az első 130.mm-es M46 és négy 150.mm-es D-40 ágyukkal ellátott ütegállások Barbariga katonai bázis volt, amely „Bus” és „Sv Benedikt” öböl és „Pavarija erdő közti zónában terült el[2].  Egyik üteg D-40-es a 39.4 m. magaslaton, a másik pedig a Sv Benedikt erődnél volt[3]. A bázison emellett öt- hat darab teherjárművel mozgatható 130.mm-es M-46 lövegek álltak készenlétben a laktanya fedett tárolójában[4]. A következő partvédelmi üteg Brijuni szigeteken (Mali és Veli Brijun) volt. Itt Mali Brijun szigeten a „Glavina” és a „Hlibine” fokoknál volt összességében hat 150.mm-es D-40-es ágyúval rendelkező üteg kihelyezve. Veli avagy Veliki Brijun szigeten Penada félszigeten „Borik” (Draga fok) három 150.mm-es D-40-es ágyúval rendelkező üteg, Penada foknál pedig négy 66.mm-es D-50-es ágyúval rendelkező üteg volt. Penada félsziget déli csücskében működő laktanya szolgálta ki a partvédelmet. Emellett Joszip Broz Titó[5] Jugoszlávia „tejhatalmú” elnökének kedvenc tartózkodási helye volt Briuni, ahol a JNA „Bijela Villa” objektumában rendszerességgel megfordultak más államok vezetői[6].  

A JRM partvédelmi ütege „OB”  (Obalna Baterija) őrizte Pulát. A „Muzil” félszigeten az ottani katonai bázishoz tartozó területen, „Kumpari” avagy „Kampari” foknál négy 76.mm-es olasz D-40-es ágyúval rendelkező üteg, Muzil erődnél a sziklás partvonalon a „Muzil” foknál, pedig négy 88.mm-es D-56 német ágyúval rendelkező üteg működött[7].  A szárazföldi részen további három partvédelmi ütegek működtettet a JRM Isztria és Kvarner öböl bejáratának védelmére. Premantura félszigeten a „Monte Kope” magaslatnál lévő katonai bázison két 190.mm-es D-42-es „Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) gyártású)” ágyúval rendelkező üteg működött Kope félsziget „Rakovica, Paljez és Volam” fokoknál. A JRM két német 88.mm-es D-56 ágyúval rendelkező és két olasz 76.mm-es D-40 ágyúval rendelkező üteget működtetett Sisan-Svetica (Monte Madonna) katonai területen[8], valamint Kavran katonai bázison[9].

A Kvarner öböl védelmében kiemelkedő szerephez jutott Cres sziget (beleértve Losinj szigeteket), ahol a Jugoszláv Haditengerészet több katonai bázist is működtetett. A sziget fő katonai létesítménye a „Kovcanja” bázis volt, mely „Veliki Losinj” déli csücskében lévő „Kovcanja” öbölben volt. További katonai bázis volt Csikát (Cikat) területén „Velopina” katonai létesítmény és az „Augusta” öbölben (Luka Mali Losinj) lévő üzemanyag és hadianyag bunkerraktár[10], „Becarusa” kikötői kapitányság (Lucka kapitana) objektuma[11]. „Tovar” magaslaton a partvédelmi üteg mellett „OROSt” működött. További katonai objektum volt a „Poljane” bázis a Mali Losinj öbölben, a Veliki és Mali Losinj összekötő földszorosban [12].

Cres szigeten, két partvédelmi üteg működött, Grmov településnél 130.mm-es ágyúkkal felszerelt üteg, „Stivan” településnél további partvédelmi üteg működött.[13]

Még az Isztria „PDO” védelmi részét képezte az Unije szigeten lévő partvédelmi tüzérség. Unija szigeten a JRM „Vele Stinje” foknál voltak az ütegállások, „Maracol” öbölben pedig kikötőhely és katonai kiszolgáló objektumok „Selo” helyezkedtek el[14].



[1] Szárazföldi ütegek: „Barbariga OTB (partvédelmi üteg), Pula/Muzil OTB, Pula/Kumpari OTB, Premuda/Monte Kope OTB, Svetica/Monte Madonna OTB, Kavran OTB. Szigeteken lévő ütegek: Mali Brijun szigeten a „Glavina” és a „Hlibine” OTB,  Veli avagy Veliki Brijun szigeten Penada félszigeten Borik OTB, Penada fok OTB, Cres/Grmov OTB, Cres/Stivan OTB, Unije/Unije OTB. forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php?board=141.0

[2] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga

[3] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga

[4] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2996-barbariga, http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=753.405

[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Josip_Broz_Tito

[6] https://www.jutarnji.hr/vijesti/za-otocic-koji-je-bio-titov-privatni-raj-nikoga-vise-nije-briga/2317208/

[7]   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[8] https://hr.wikipedia.org/wiki/Svetica_(Monte_Madonna)

[9] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[10] http://www.ddiskf.hr/hr/aktivnosti/43-zanimljivosti/70-vojni-poloaji-na-loinjskom-arhipelagu

[11]https: // imovina. gov. hr/ User DocsImages// dokumenti/ Povjerenstva% 20 nekretnine/ 2017/ 10% 20 sjednica// 10.3.pdf

[12] https://obris.org/hrvatska/vojni-polozaji-na-losinjskom-arhipelagu/

[13] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[14] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,4226.465.html

Isztria védelmét ellátó partvédelem.

 forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(gradovi:városok, obalna baterija: parti üteg,PM BROM.rakétavédelemi bázis, domet BROM: hatótávolság BROM,Domet OB:hatótávolság parti tüzér ütegek), istarska PDO: Isztria partraszállás-deszantolás elleni körzete, Visina: magasság, elipsa…:parti üteg körzete



5.5.2.       „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO).

 

Kvarner öböl déli bejáratának (Ilovacka vrata), Észak-Dalmácia és Közép-Dalmácia szárazföldi részének, az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Veliki és Mali Losinj, Ilovik, Silba, Premuda, Ist, Molat és Dugi Otok, Murter, Zirje (1.és 2. üteg), szigetek, Sibenik (Kriz, Razine, Lemis), Rogoznica (Zecevo, Movar, Kora, Covik), Drvenik Veli sziget (Drvenik és Komorovica ütegek), Solta sziget (Marinca) partvédelmi ütegei[1].



[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html


szemléltető térkép, kép: szerző


„Zrmanjsko-cetinska PDO” (ZC PDO) esetében 180 km. hosszan és 50. km. mélységben állt fent az esetleges ellentámadás esetén a partraszállási lehetőség veszélye. Ezen zóna magába foglalta Észak-Dalmácia, Közép-Dalmácia elleni támadást, partraszállást és további behatolást a szárazföldi rész „Zrmanja és Cetina” folyók közti területén. Észak-Dalmáciába (Ravni Kotari) történő behatolásnak természetes gátját képezte „Ilovik, Olib, Silba, Premuda, Skarda, Ist, Molat, Dugi Otok szigetek”. Ezen szigetvilágon keresztül tekintettel a zátonyok és apróbb szigetek, szirtek sokaságának öt biztonságos behajózási útvonalat lehetett megjelölni. Az egyik volt egy esetleges behatolási lehetőséghez az „ilovoki tengeri szoros-bejárat” (Ilovicka vrata/ Kvarnericka vrata) keresztül a Kvarner öbölbe, ahonnan Észak-Dalmácia megközelítése „Pag, Olib, Silba, Premuda” közti elhajózással volt lehetséges. További bejáratot képzett „Premuda-Skarda”, „Skarda-Ist”, „Ist-Molat”, „Molat-Dugi Otok” szigetek közti tengeri áthajózási átjáró[1]. Az egész zónára kiterjedt a „Kovcanja” katonai bázison (Mali Losinj) állomásozó rakétavédelmi „BROM” üteg kontrolja.

A Mali Losinj területén lévő ütegek a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) „Ilovik” tengerbejáratának (Ilovicka vrata) védelmét látták el, a Kovcanja bázison lévő BROM rakétavédelmi üteggel (201. partvédelmi rakétás divízió „ord-BROM”) együtt.  Az „Ilovicka vrata” tengeri bejáratot, szorost a JRM hét partvédelmi üteggel „obalna baterija” (OB) kontrolálta. Ezen ütegek voltak „OB Tovar (Mali Losinj), OB Vela Straza (Mali Losinj), OB Anuncijata (Mali Losinj), OB Martvasca (Mali Losinj), OB Ilovik, OB Silba, OB Premuda. A „Skarda-Ist-Molat-Dugi Otok” közti tengeri szorosokat a „Premuda, Ist, Molat (Bonastre fok), Dugi Otok (Suhi Vrh fok)” szigeten lévő ütegével védte.

Losinj esetében „Tovar” magaslaton négy német 88.mm-es D-35 ágyúval rendelkező üteg, „Anuncijata (Cikat-Ciglen/Rt Madonna) két olasz 76.mm-es D-30 ágyukkal felszerelt üteg, „Monte Basston/Vela Straza” erőd és magaslat négy német 88.mm-es D-35 ágyúval rendelkező üteg és Martvasca fok partvédelmi üteg látott el partvédelmi szolgálatot.  Ilovik szigeten a JRM erői a Did magaslaton megfigyelő állást működtettek. A partvédelmi ütegeiket a „Parknu” öböl felett helyezték el[2]. A „Draga” laktanyában[3] helyezték el a kiszolgáló személyzetet. Premuda szigeten négy olasz 76.mm-es D-30 ágyukkal felszerelt üteg működött „Zubic” foknál, további katonai objektum volt a premudai sziget nyugati partvonalán „Grbica” és a sziget északi részén „Golubinka” objektum.

A pulai 5. VPS Iszt (Ist) szigeten négy olasz gyártmányú 90.mm-es D-53 partvédelmi üteget állomásoztatott a sziget nyugati partvidékén (Gora) magaslat. A katonai állomány részére „Zadaca” tájrészen a nyugati szigetrészen laktanya (Beljavka) és helyőrség „karaula” (Uvala Siroka) működött[4]

A pulai 5. VPS Molat szigeten lévő haditengerészeti támaszpontja (VPU), a sziget „Hrica” tájrészén volt („Selo” laktanya), emellett a „Lucica” öbölben funkcionált katonai objektum, katonai terület Puntica fok-félszigetnyúlvány, Jazi öbölben hadianyag raktár (Jaz I.,II.,III.) és kikötőhely volt kiépítve[5]. A szigeten a partiőrség tüzérségének „Golubinjak, Gracina és Bonaster” magaslatain megfigyelő pozíciói voltak, a négy olasz gyártmányú 76. mm-es D-40 partvédelmi ütegeket pedig a sziget Bonaster magaslata alatti tengerparti részén rejtették el beton bunkerokba. A „Zaganj” öbölben Bonaster alatt pedig katonai objektum volt. A szigeten három álcázott hadihajók kikötésére alkalmas parti horgonyzó hely volt kiépítve

Szilba (Silba) szigeten a JRM hajózó erői részére négy hadi kikötési hajóállást tartott fent, elsősorban a sziget nyugati részén Szilba (Silba) település tengerparti zónájában. Mindemellett Silba szigeten négy cseh gyártmányú 80.mm-es M-28 ágyukkal felszerelt üteg működött[6].

Dugi Otok sziget legészakibb fokánál „Suhi Rt” a Tisznó (Tisno) szigetnyúlványon helyezkedett el a JRM katonai bázisa. Dugi otok sziget és attól délre eső tengerrész és partvidék már a sibeniki 8. haditengerészeti szektor (VPS) műveleti területébe esett. A 43 km. hosszú[7] szigeten csak „Suhi” foknál (Rt) működött partvédelmi üteg állás, mely biztosította Molat és Dugi otok közti tengerszorost („Maknare” bejárat, „Sedmovrace” átjáró). A partvédelmi üteget kiszolgáló katonai bázis „Dragove” településtől északra volt. További katonai objektumok is voltak a szigeten, ezek elsősorban hadihajók elrejtésére szolgáló part menti sziklákba beépített bunkerhajóállások (potkop) „Zagracina”, „Paprenica”, „Bokasin”. A szigeten OROSt radarállomás[8] működött „Grbascak” magaslaton.

Dugi otok és délre tőle Kornat sziget északnyugat- délkelet vonalon körülbelül 85 km. hosszan képezett természetes gátat a szárazföldi tengerparti területek védelmében. Dugi otok és Kornat közti szűk tengeri átjáró szirtekkel, zátonyokkal és apró szigetekkel nehéz, szinte lehetetlen átjárási lehetőséget kínált hadiflotta számára.  

Kornat szigetvilága és Zsirje (Zirje) sziget közt helyezkedik el a hat kilométer széles „Sedmogradska vrata” tengeri bejárat a „Murter” belső tengerész és Vodicse (Vodice), valamint Sibenik stratégiailag fontos pozíciót betöltő szárazföldi, kontinensen lévő város felé. „Sedmogradska vrata” tengeri bejáratot a JNA Murter szigeten lévő partvédelmi ütegeivel biztosította egy részt, másrészt a Zsirje szigeten működő partvédelmi ütegével (északi üteg Vela Glava). Ezen ütegek fontos szerepet kaptak a kontinens védelmében, mivel sem a Losinjban, sem a Visz (Vis) szigeten lévő rakétavédelmi (BROM) üteg által nem volt lefedett terület[9].

Murter szigeten a JNA a Raduty (Raduc) magaslaton (125.m.) működtetett laktanyát, melyhez tartozott „Podraduc” hegyoldali részen kialakított álcázott két darab partvédelmi üteg[10]

A murteri üteg mellett fontos szerepet kapott a „Sedmogradska vrata” tengeri bejárat elsődleges védelmében, a Zsirje sziget északi csücskében (Vela Glava magaslat) lévő két D 53 olasz gyártmányú ágyúval ellátott üteg.[11] A Vela Glava magaslati üteghez tartozott katonai objektum a magaslat keleti oldalában helyezkedett el. Zsirje szigeten a partvédelmi ütegeket a „Zvizdula” magaslattól keletre, a „Zirjanski kanal” tengeri csatorna irányába a „Zvizdula” laktanya szolgálta ki. Magán a magaslaton két 90 mm-es olasz D 53 ágyúval ellátott üteg működött. Ez volt Zsirje „déli” partvédelmi ütege. A zsirjei „déli” üteg (Zvizdula) feladata volt biztosítani és lefedni Zsirje (Zirje) sziget és a kontinens közti nyílt tengeri területet, mely bejáratot képezett Sibenik irányába. Zsirjében működött a „Sjeverna Zirje” laktanya.[12]

Zsirje déli része már a Visz (Vis) szigeten állomásozó „BROM” rakétavédelmi üteg lefedettsége alá tartozott.

A zsirjei „déli” üteg (Zvizdula) biztosította egy részét Zsirje és a kontinens közti nyílt tengeri részt Primosten irányába, de teljes mértékben nem tudta lefedni azt. A „Sibenski kanal” tengeri csatornát és közvetlen a szárazföld (kontines) partvidékére sem terjedt ki a zsirjei partvédelmi üteg lefedettsége. A JRM 8. VPS a kontinens közeli tengeri részt, illetve a sibeniki tengeri csatornát több a szárazföldön kiépített üteggel biztosította és fedte le.

Sibenik környékét volt a „Kriz” és „Razine” partvédelmi ütegállások. A „Kriz” állás a 65. méter magas „Sv Kriz” magaslaton állomásozott rálátással maga Sibenik városra és a sibeniki tenger csatornára, Sibenik város (Krka) öblére, az öbölbe bejáratot képező „Sveti Ante” csatornára, „Prvic[13]” és „Zlarin[14]” szigetekre, továbbá a két sziget közti átjáróra (Sibenska vrata).  A „Razina” állás a 63. méter magas „Razina” magaslaton állomásozott, melyhez tartozott egy külön katonai bázis „Razina” a „Brdarica” és „Razina” települések közti közút mellett. A tüzér üteg biztosította Zlarin sziget és a szárazföld „Ostrica félsziget nyújvány) közti tengeri átjárót, bejáratot a sibeniki tengeri csatornára[15]



[1]Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[2] https://obris.org/hrvatska/duudi-morh-ove-godine-predao-102-neperspektivna-objekta/

[3] http://www.novilist.hr/Vijesti/Regija/Otoci/CEKA-SE-DAROVNICA-DRZAVE-Centar-za-znanost-o-moru-bit-ce-jos-jedna-sjajna-losinjska-prica

[4] Damir Magas:   Odjel za geografiju i Centar za istrazivanje krsa i priobalja, Sveuciliste u Zadru

[5] https://www.slobodnadalmacija.hr/novosti/hrvatska/clanak/id/112731/americki-ulagaci-zabit-ce-se-u-zid, http://www.molat.net/opsirnije.php?id=237&naslov=Kasarna%20i%20Gostiona:%20ru%9Aevine%20koje%20vape%20za%20obnovom

[6] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=25900.0;wap2

[7] http://www.hpd-kapela.hr/docs/POZIV_DUGI%20OTOK.pdf

[8] Napjainkban a Horvát Haditengerészet Vela Starza magaslaton üzemelteti (OSMiO) radarját.

[9] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[10] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[11] http: // sibenskiportal. rtl. hr/ 2016/ 09/ 18/ slabo- poznata- povijest- 90mm- topova-sa-zirja/, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[13] Prvic szigeten a JNA katonai területet tartott fenn „Skarlobrin”. forrás: https: // imovina. gov. hr/ UserDocsImages/ dokumenti/ Stari%20 dokumenti%20 uneseni%20 naknadno/ Plan%20 upravljanja%20 imovinom%20u% 20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf

[14] Zlarin szigeten a JNA katonai objektumot tartott fenn „Marin Rt”. Zlarin szigeten a  8. aknavadász osztag (opm) állomásozott a „Zlarin” laktanyában. forrás: https: // imovina. gov. hr/ UserDocsImages/ dokumenti/ Stari%20 dokumenti%20 uneseni%20 naknadno/ Plan%20 upravljanja%20 imovinom%20u% 20vlasni%C5%A1tvu% 20RH%202015.%20 godina.pdf

[15] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html


Szplit elérése (Drevnicki kanal, Drevnicka vrata, Soltanski kanal)-partvédelmi ütegek. kép. szerző


A kontinens, szárazföld a „Lemis” foktól lényegében a nyílt tengerrel érintkezett Primosten, Rogoznica településeken át a „Covik” fokig. Ezen szakaszon a szárazföld előtt a tengeren nem voltak szigetek. A JRM a szárazföldre Lemistől Csovicig öt partvédelmi üteget működtetett[1]. Primostentől északra Sibenik irányába volt a „Hodomescica” öbölnél a Lemis foknál a „Lemis” üteg. Rogoznica területén a JRM három laktanyát tartott fent. Ezen bázisokon a 8. VPS 118. parti tűzőrsége (OBT), a 142. tüzér divíziója állomásozott. Az egyik volt Rogoznica „Sibenska” öblében lévő „Kruscica” kaszárnya, Másik volt, Rogoznica zecsevói (Zecevo) területén lévő laktanya és partvédelmi üteg. A partvédelmi zecsevói üteg négy darab D-53 olasz gyártmányú ágyúból állt. A harmadik laktanya a partvédelmi üteg Vela Smokvica szigetén lévő objektum volt, ahol maga az üteg a sziget déli partszakaszán foglalt állást, négy 80.mm-es cseh gyártmányú D-28-as üteggel[2]. További partvédelmi bázis, üteg állomásozott a razsanji (Razanj) Movar hegy 120.m. magaslatán lévő erődben, valamint „Kora” foknál (Kora öbölnél egy üteg és Turski Boknál egy üteg) és „Covic” foknál[3]. A „Covik” foknál lévő partvédelmi üteg már biztosította a Mali Drvenik és Veliki Drvenik valamint a szárazföld közti „Drevnicka vrata” tengeri bejáratot és „Drevnicki kanal” tengeri csatornát. Veliki Drvenik szigeten a JRM működtette „Siran” hadianyag raktárát és objektumát, négy 90.mm-es D-53 gyártmányú partvédelmi ütegét „Siran” foknál, négy 90.mm-es D-53 olasz gyártmányú „Komorovina” partvédelmi ütegét a Komorovina magaslaton. A szigeten a katonaság területéhez tartozott a „Starina” erőd is. Veliki Drvenik sziget partvédelmi ütegei biztosították a trogiri öbölt, szpliti tengercsatorna bejáratait (Drevnicki kanal, Drevnicka vrata, Soltanski kanal)[4]. A szpliti tengercsatorna bejáratát (Soltanski kanal) Solta szigetéről a JRM parti tüzérsége négy 80.mm-es M-28-as Csehszlovák gyártmányú ágyukkal biztosította „Marinca” foknál lévő ütegével. Szplit eléréséhez egyébként a „Drevnicki és Soltanski” csatornák jelentették a hajózható tengeri utat. Solta sziget és Brács (Brac) sziget közti „Splitski vrata” szűk bejárat nehezen hajózható területet jelentet hadihajók számára. 



[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[2] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.

[3] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

[4] [4]  https: // obris. org/ hrvatska/ duudi- morh- ove- godine- predao- 102- neperspektivna-objekta/ , https: //imovina.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/Stari%20dokumenti%20uneseni%20naknadno/Plan%20upravljanja%20imovinom%20u%20vlasni%C5%A1tvu%20RH%202015.%20godina.pdf

 

Kvarner és Dalmácia védelmét ellátó partvédelem.

 forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(gradovi:városok, obalna baterija: parti üteg,PM BROM.rakétavédelemi bázis, domet BROM: hatótávolság BROM,Domet OB:hatótávolság parti tüzér ütegek), istarska PDO: Isztria partraszállás-diverzió elleni körzete, Visina: magasság,

elipsa…:parti üteg területi lefedettsége-hatókörzete)



5.5.3.    „Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO).

 

Horvát akkori tagköztársaság szárazföldi (kontinens) területének, Közép-Dalmácia déli és Dél-Dalmácia északi részének (Szplittől Makarszkán át Plocséig), valamint  Dél-Dalmácia középső és déli területének (Neretva folyó deltavidékétől Dubrovnik tengerparti zónáján át Konavle és, Prevlaka félszigetig), az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Neretvanska-Dubrovacka” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Hvar (Kabal, Pelegrin), Vis (Nova Posta, Sv Juraj, Velika Glava, Smokova, Talez, Stupisce, Bisevo, Barjaci), Scedro (Scedro), Korcula (Privlaka, Velo dance, Bustina, Raznjic), Lastovo (Mrcara, Velje more), Mljet (Goli, Gruj), Sipan (Sipan), Dubrovnik (Petka, Pelegrin, Cavtat 1, Cavtat 2, Molunat, Prevlaka) partvédelmi ütegei.

A kontinensen „Neretvansko-Dubrovacka” PDO száz kilométer hosszan észak-dél irányba húzódott és 20-50 km. mélységben. A domborzati viszonyok mértékében nehéz, közepesen nehéz és könnyű partraszálló területeket különböztettek meg. Nehéz szakasznak bizonyultak a hegyvidéki területek „Mosor, Biokovo” hegységek, közepes akadályt jelentetek a „Rilic” hegyvidék és a dubrovniki partmenti hegyvonulat (Ston-Slano- Orahovo-Stolac, Dubrovnik/Cavtat-Trebinje, Cavtat-Cilipi-Prevlaka-Herceg Novi”) és az „Ostrog, Orjen” hegyek. Könnyű terepet képviselt a Neretva folyó deltavidéke, ahonnan egészen Bosznia és Hercegovina mosztári területéig biztosított volt a bejutás, különösebb természetes akadályok hiányába („Ploce-Metkovic-Mostar és Ploce-Tomislavgrad-Livno”). A szárazföld eléréséhez azonban az ellensége partraszálló erőknek elsőnek le kellett küzdeni a partmentén húzódó szigeteket. A legkedvezőbb partraszállási zónának, a Neretva folyó deltavidékének eléréséhez a támadó erőknek vagy a Brács (Brac) és Hvar sziget közti tengercsatornát (Hvarski kanal), vagy a Hvar és Korcsula (Korcula) szigetek közti tengercsatornát (Korculanski kanal) kellett használniuk, ahonnan behajózhattak a „Neretvanski” csatornába (Malo more) és a torkolati területre. Közepesen nehéz partraszállási zónaként szóba jöhetett a Peljesac félszigetre történő behajózás, ahonnan a szárazföldi rész „Ston-Zaton Doli” vonalon már megközelíthető volt. Peljesacra történő bejutáshoz a támadó partraszálló erőknek a Korcsula és Mljet szigetek közt (Mljetski kanal) kellett behajózni, vagy pedig Mljet és Sipan sziget közt (Mljetski kanal). A Korcsula és Mljet közti behajózás során Lasztovó (Lastovo) sziget (Lastovski kanal) képzett akadályt.  A dubrovniki szárazföldi tengerparti zóna esetében, annak elérése során a támadó erőknek lehetősége volt a szárazföld tengerparti részével párhuzamosan futó főút (magistral) igénybevételével vagy Dubrovnik, vagy Neretva folyó deltavidéke, vagy a hercegovinai „Popovo polje” felé történő tovább haladáshoz.

A dubrovniki szárazföldi rész megközelítésénél, a peljesaci Sztontól (Ston) Dubrovnikig természetes akadályt képeztek az „Elefiat” szigetek (Elefitski otoci); „Olipa, Jakljan, Sipan, Lopud, Kolocep”. Az Elefiat szigetek és a szárazföld közt húzódik a kolocsepi tengercsatorna (Kolocepski kanal). A csatornába történő behajózáshoz a szigetek közti tengerátjárókon, szorosokon, bejáratokon (vrata) van lehetőség, Olip és Jakljan közt a „Veliki Vratnik” bejárat, Jakljan és Sipan közt a „Harpoti” bejárat, Sipan és Lopud közt a „Lopudska” bejárat, Lopud és Kolocsep közt a „Kolocepska” bejárat, Kolocsep és Dubrovnik közt a „Velika” bejárat. Dubrovniktól a szárazföld szabadon elérhető, mivel nincsenek természetes akadályt képző szigetek, egészen az akkori Jugoszláv- Albánia geográfiai államhatáráig.

A legkülsőbb sziget Visz (Vis) volt, mely egészében egy zárt katonai zónát alkotott. Turizmus elől elzárt több mint harmincnyolc katonai létesítménnyel rendelkező szigetet még partmenti aknamezővel is védték egyes helyeken. A sziget önmagában a sibeniki 8. haditengerészeti szektor (VPS) haditengerészeti támaszpontja (VPU) volt[1]. A VPU erőinek technikai szakasza, intendáns szakasza, gépjárműves szállító szakasz, könnyű légvédelmi tüzér üteg (három 20.mm-es ágyú), egészségügyi szakasz, század parancsnokság, és parancsnoksága Visz várostól kifelé haladva Komizsa irányába a Banderica magaslat mögött lévő „Samogor” (központi) laktanyában állomásozott. Nova Posta szigetnyúlványon, a”Parja” öbölben volt a „Jastog” száz méter hosszú, sziklába vájt hajó bunker (potkop)[2].

A VPU parancsnokság műveleti bázisát és a VPO kihelyezett parancsnokságát, földalatti atombunkerét a „Velja glava” (Velika glava) 353 m. .magaslaton helyezte el[3]. Visz (Vis) város „Viska luka” öblében működött a VPU kisebb hadikikötője a „Ceska” villa nevezetű parancsnoki objektumnál. A „Ceska” villa egyébként a tisztek számára működő pihenőhely és klub volt. Visztől északra a Nova Posta” szigetnyúlványon működött a „Rogacic”katonai objektum, partvédelmi üteg. Visz várostól délre esett Zlo polje, ahol működött a „Stoncica” laktanya[4]. A laktanyában „haubica” üteggel rendelkező vegyes tüzér divízió állomásozott[5]. Nem messze „Stoncicától” volt kissé délebbre a „Smokovo” területén lévő lőteret és hadianyag raktárt és a tengerparton „Zanka” területén, szemben a „Parzanj” szigetekkel partvédelmi üteg. Visztől északkeletre volt a Radino brdo magaslaton a VPU vezetési pontja és Donji Poljica katonai terület. Maga Visz városban a VPU adminisztrációs épülete a „Dom JNA”[6] működött és a „Stonca” kikötőrész a „Stonca” öbölben (ahol üzemanyag tárolására alkalmas bunkerraktár volt) és a „Starine” katonai raktár. Komizsa (Komiza) városkánál gyalogsági zászlóalj állomásozott a „Rogaci” kaszárnyában és parancsnokság a komizsai „Dom JNA” adminisztrációs épületében[7]. Podspilje „Glavica” részén vízbázis katonai terület volt. A Komizsától délre eső „Stupiste” szigetnyúlványon rakétás divízió szolgált, Ravno (Dragomir Komik) objektumban 130. mm-es tüzér üteg működött. Komizsától délre eső „Stupisce” szigetnyúlványon a rakétás védelmi erők laktanyája volt, ahol (BROM) üteg funkcionált. Komizsától északra a „Barjaci” szigetnyúlványon partvédelmi üteg volt. A Hum magaslaton OROSt radar működött. „Pliska polje” területén ideiglenes kialakítható kisrepülőtér, leszállóhely üzemelt [8].

A partvédelmi tüzér ütegek a szigetet teljesen körbevették: „Nova Posta” (Nova Posta fok) négy 80. mm-es csehszlovák gyártmányú M-28-as ágyúval ellátott üteg, „Sv Juraj” (erőd „George” Vis) négy 66. mm-es Osztrák-Magyar Monarhia által gyártott D-45 ágyúval ellátott üteg, „Smokovo Polje” (Smokovo-Zanka) négy 90.mm-es olasz gyártású D-53 ágyúval ellátott üteg,  „Stupisce” (Stupisce fok Komiza) négy 90.mm-es olasz gyártású D-53 ágyúval ellátott üteg,  „Barjaci” (Barjaci fok Komiza) négy 80.mm-es csehszlovák gyártású M-28-as ágyúval ellátott üteg,  „Talez” (Duboka-Podhunlje) üteg, „Velika Glava” magaslat (Smokovo) üteg, „Bisevo” (Bisevo sziget Gatula fok) négy 80.mm-es csehszlovák gyártású M-28-as ágyúval ellátott üteg.[9]

Visz sziget partvédelmi tüzérségének feladata volt a sziget védelme mellett a „Solta-Hvar-Korcula” szigetek közti tengerrész kontrolja, a „Korcula-Hvar” közti „Korculanski”, a „Brac-Hvar” közti „Hvarsk” és a „Hvar-Vis” közti „Viski” tengercsatornák felügyelete. A „Hvarski” és „Viski” tengercsatorna biztosítását a „Nova Posta”, „Sv Juraj” ütegek látták el. A „Korculanski” tengercsatorna felé a „Velika Glava” és „Velika Smokova” ütegek állásai adták a védelmet. A nyílt tenger felé három viszi (Vis) üteg „Veliki Talez, Stupisce, Veliki Barjaci” nézett, biztosítva a sziget nyugati és déli partját. Bisevó (Bisevo) szigeten a „Gatula” foknál egy üteg biztosította Visz sziget Komizsa települését és partvonalát, valamint magát Bisevót[10].

A Neretva folyó torkolatvidékét (Ploce), mint „könnyű” partraszállási zónát a Hvar szigeten, annak nyugati szigetvégében lévő ütegek „Kabal” (négy 75.mm-es M-97 ágyú) és „Pelegrin” biztosították. A két üteg a „Hvarski” tengercsatornát őrizte a „Solta” szigeten lévő, de a  „Zrmanjsko-cetinske PDO” tartozó „Marinca” üteggel egyetemben. A „Hvarski” csatorna Brács és Hvar sziget északi vonala, valamint Hvar sziget északi vonala és a szárazföldi makarskai tengerpart közt húzódott.

A másik bejutási lehetőség volt a Neretva folyó torkolatához Hvartól délre, Hvar és Korcsula szigetek közti „Korculanski” tengercsatorna. Ezen csatorna Hvar sziget déli partvonalán és Korcsula sziget északi partvonala közt húzódott egészen Peljesac félsziget nyugati csücskéig. Peljesactól a félsziget északi vonalán a tengercsatorna „Neretvanski” része terület el, egészen a Neretva torkolatáig. Peljesac félsziget déli partvonalán Korcsula sziget északi vonalának keleti végénél pedig a „Peljeski” tengercsatorna. Hvar szigeten a JRM  a „Kabal” szigetnyúlványon és a „Pelegrin” szigetnyúlványon állomásoztatta partvédelmi erőit az ott lévő katonai objektumaiban[11].

A „Korculanski” tengercsatornát biztosította a Styedró (Scredo) szigeten lévő partvédelmi üteg, két 88.mm-es szovjet gyártmányú M-31-es ágyúval. A „Korculanski” tengercsatorna fő védelmét azonban a korcsulai partvédelmi ütegek látták el. A 8. VPS Sibenik szektorhoz tartozott a korcsulai haditengerészeti támaszpont (VPU). A VPU Korcsula szigetén több katonai bázist működtettet. A legnagyobb katonai komplexum a Privala félszigeten, 188. hektáron[12] elterülő „Privala” laktanya, melyhez tartozott a félsziget „Privala” fokánál lévő négy 88.mm-es M-31 ágyúval felszerelt partvédelmi üteg. Az üteg kontrolálta a tengerrészt Visz sziget irányába és a „Korculanski” tengercsatornát Hvar irányába. „Privala” haditengerészeti támaszpontként (VPU) üzemelt, ahol a JRM közép és dél-adriai hajózó erőit tudta állomásoztatni a védett „Meja” öbölben. További katona objektum volt a szigeten „Velo Dance” laktanya és partvédelmi üteg. A két 85.mm-es ágyúval rendelkező tengerparti üteg a Velo Dance foknál kontrolálta a tengerészt Visz sziget irányába, illetve Korcsula sziget déli tengerészét, „Lastovski” tengercsatornát. 

Szintén a sziget déli partvédelmét látta el a „Lastovski” tengercsatorna irányába a „Bultina” magaslatnál lévő partvédelmi üteg. További partvédelmi üteg állomásozott Korcsula sziget keleti végében lévő Lumbarda területén a „Raznjic” szigetnyúlványon. „Raznjic” egésze katonai terület volt, ahol négy 88.mm-es csehszlovák gyártmányú ágyúból álló üteg látta el Korcsula és Mljet sziget közti tengerrész, „Mljetski” tengercsatorna bejáratának védelmét. A partvédelmi ütegállások és objektumok mellett, további laktanya volt Korcsula városban az óvárostól délre eső településrészen, katonai objektumként (kommunikációs objektum) működött a Hum 375.m. magaslatán lévő erőd, valamint Vela Lukában (Greben) és Korcsulán (Inkobrod) a JRM hadihajó javító-szerelő üzemet működtetett[13]



[1] 202. partiőrség rakétás divízió

[2] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t2030-vis-komiza

[3] https://obris.org/hrvatska/cija-je-vojarna-vela-glava/

[4] https://www.youtube.com/watch?v=nQbzKxfKx-U

[5] A divízió: szakasz parancsnokságból, hat darab M1A1 105.mm-es „haubica” ágyúval ellátott  ütegből, hat darab „ZIS” 76.2 mm-es ágyúval ellátott ütegből, hat darab „UBM 52” 120.mm-es aknavetővel ellátott ütegből, hat darab 76.2 mm-es „Hellcat” önjáró M-18 tarackból, tíz darab T34/85 és egy darab „Sherman” harckocsiból álló századból, felderítő szakaszból állt. https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Vis-i-Lastovo_2.html

[6] napjainkabn Vis város kulturális központja

[7]-napjainkban Ivan Vitic kulturház Komiza

[9] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

 

[10] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

 

[11] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.360.html

 

[12] http://www.velaluka.hr/files/velaluka.hr/obavijesti/7_sjednica_opcinskog_vijeca_a/privala1.pdf,

[13] http: // www.korcula. hr/ wp- content/ uploads/2_zapisnik_sa_10_sjednice_gv_03032010. pdf, http: // www. hkv. hr/ razgovori/ 6818- razgovor-s-kontra-admiralom-antom-budimirom-u-povodu-19-obljetnice-osnutka-hrm-a.html, http: //jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1404-vp-6636-korcula




Visz (Vis) szigethez hasonlóan, a nyílt tengeren, az egyik legkülsőbb sziget volt Lasztovó (Lastovo). Lasztovó a 8. VPS[1] Sibenik szektor haditengerészeti támaszpontja (VPU) volt. A szigeten tekintettel arra, hogy támaszpont volt, jelentős számú katonai objektum működött. Az egyik három hektáros katonai objektum, laktanya, hadikikötő és üzemanyag bunker raktár, hadianyag bunker raktár a Prezsba (Prezba) félszigeten a „Jurjeva” öbölben (Pasadur „Veljo Lago) volt. Prezsba lényegében teljes egészében katonai zóna volt[2]. A „Jurjev vrh” magaslaton megfigyelő állás, Sita öbölben hadihajó bunker, Kremena öbölben szintén hadihajó bunker volt. Preszbai bázis alá tartozott a Mrcsara (Mrcara) szigeten állomásozó partvédelmi üteg. Másik fontos katonai bázis volt Ubli településtől délre „Zle polje” területén lévő négy hektáros „Marsal Tito” laktanya és hozzá tartozó 127.m.magaslat-megfigyelő objektum. A „Marsal Tito” laktanya után újabb katonai zóna következett, a hat hektáron elterülő Velje More” laktanya. „Velje More” bázison a 203. partőrség rakétás divízió (ord) és  partvédelmi üteg (Veljo more foknál) bázisa volt[3]. A terület magába foglalta a „Duboka”, „Perma”, „Mrca” öblöket, „Kamenica” (BROM állás-bunker) magaslatot és a „Veljo more” valamint „Gornji” fokokat. A BROM 203. divízió a viszi (Vis) BROM divízió mellett lefedte Brács, Hvár, Peljesac félsziget, Korcsula, Lasztovó és Mljet, valamint Sipan szigeteket, „Hvarski, Viski, Korculanski, Lastovski, Peljeski, Neretvanski” tengercsatornákat.

Mrcsara (Mrcara) szigeten a Lenga foknál lévő négy 878.mm-es D-56 német gyártmányú ágyúval ellátott üteg ellenőrizte a „Hvarski” tengercsatornát Korcsula sziget nyugati végének irányába, illetve biztosítottál Lasztovó nyugati részének védelmét, Kopiste sziget és  (Zaplja) tengercsatorna irányába.  A „Velje More” területén a „Veljeg more” foknál lévő négy 88.mm-es D-56 német gyártmányú ágyúval ellátott üteg ellenőrizte Lasztovó szigettől délre eső nyílt tengerészt. Lasztovó szigeten további katonai objektumok voltak: Ubli településnél „Nizno polje” területén lévő laktanya, Hum magaslatnál lévő katonai objektum, parancsnoki épület. Katonai területnek számított „Kopiste” sziget (nyugatra Lasztovó szigettől), és „Susac” sziget. Pihenő és rekreációs objektumvolt Ubliban a hotel „Sirena”. „Plesevo brdo“ magaslaton OROSt radar állomás működött. A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészete (JRM) a szigetet Visz (Vis) szigethez hasonlóan zárt szigetként kezelte.  [4]

Lasztovótól keletre egy ellenséges partraszálló erőnek lehetősége volt a szárazföld felé behajózni Mljet és Korcsula sziget közt a „Mljetski” tengeri csatornába. Ennek megakadályozása érdekében a Jugoszláv Haditengerészet, Korcsula sziget keleti végében a 8. sibeniki VPS[5] alá tartozó két partvédelmi üteget működtetett „Raznjic” és „Bultina” területén[6]. Mljet szigeten a 9. VPS „Tivat”(Kotor öböl Montenegro) ellenőrzése alatt pedig további két üteget működtetett Mljetski” tengeri csatorna kontroljára. Az egyik üteg Mljet sziget nyugati csücskében lévő „Goli” szigetnyúlvány  „Sparozni” foknál (négy 80.mm-es M-38 csehszlovák gyártmányú ágyúval felszerelve) állomásozott, a másik pedig Mljet sziget keleti csücskében lévő „Gruj” foknál (négy 88.mm-es D-56 német gyártmányú agyúval felszerelve). Mljet szigeten egyébként a 9. haditengerészeti szektor (VPS) tivati parancsnokságának 171. partvédelmi tüzér csoportja (oag) állomásozott a keleti végében lévő „Saplunara” laktanyában, illetve a sziget nyugati végében lévő „Goli” laktanyában. A sziget két csúcsán -"Veliki Planjak" 391.m. magaslat és "Veliki grad" 513. m. magaslat- működtettet a kommunikációs adótornyok és hozzá tartozó objektumok. Saplunárához tartozott a „Kosovo” magaslat, ahol OROSt (haditengerészeti radarállomás) működött. A haditengerészet a sziget nyugati végében Pomenában és a sziget keleti végében Saplunárában „álcázott” hadi kikötőt (MZ) tartott fenn. [7]

A JRM 9. VPS 171. partőrség tüzér csoportjának erői erős partvédelmet alakítottak ki a szárazföldi részre (Dubrovacko primorje) vezető tengeri területek mentén. Mljet sziget geográfiai védelme mellett a sziget nyugati felében lévő Peljesac és Mljet közti tengeri bejáratot (Mljetski kanal) a Goli területén lévő üteg biztosította. Mljet sziget keleti csücskében lévő saplunarai Gruj üteg pedig a Sipan és Mljet közti bejáratot. Peljesacra történő bejutáshoz a támadó partraszálló erőknek a Korcsula és Mljet szigetek közt (Mljetski kanal) kellett behajózni, vagy pedig Mljet és Sipan sziget közt (Mljetski kanal). Mljet ütegei lényegében megakadályozták az ellenséges támadó erők bejutását Peljesacra, ahol „Smokvina, Prapratno, Ston-Broce, Zuljana, Zaglanak” öblöknél partraszállási lehetőségek adottak voltak[8].

Mljet sziget keleti részénél húzódó „Mljetski” tengercsatornát biztosította még a Sipan szigeten lévő négy 88.mm-es D-56 ágyúval ellátott üteg, mely a sziget 194.m. magas „Debela Glava” magaslatán állomásozott. A sipani üteg biztosította a Peljesac félsziget legdélebbi pontja (Vratnik fok) és Kolocsep sziget közti tengerészt, vigyázva az Elefiat szigetek és a szárazföld (Dubrovacko primorje) közti „Budima” öblöt, „Kolocepski” tengercsatornát. Az üteg lefedte a Peljesac félsziget déli pontja és Olip sziget közti „Mali Vratnik” bejáratot, Olip sziget és Jakljan sziget közti „Veliki Vratnik” bejáratot, Jakljan sziget Sipan sziget közti „Harpoti” bejáratot, Sipan és Lopud sziget közti „Lopudska” bejáratot.  Az üteg laktanyája szintén a „Debela Glava” hegy Sipan település felőli oldalában helyezkedett el. A város kikötőjében hadi célra alkalmas katonai moló volt[9].

Az Elefiat szigetek (Olip, Jakljan, Sipan, Lopud, Kolocep), természetes fizikai akadályt jelentettek egy támadó ellenséges partraszálló erő számára a nyílt tenger felől a „Kolocepski” tengercsatorna és a szárazföld eléréséhez. Sipan szigeten lévő partvédelmi üteg mellett jelentős szerepet játszott a dubrovniki Lapad félsziget Petka fokánál lévő négy 88.mm-es M-31 szovjet gyártmányú üteg, mely ellenőrizte Lopud és Kolocsep szigetek közti „Kolocepska vrata” bejáratot, valamint a nyílt tengerészt Dubrovniknál. Dubrovniktól lényegében nem képezett semmi fizikai akadályt egészen a Kotor öbölig (Montenegro). Kolocsep szigettől a Dubrovniktól délre eső Kavtatig (Cavtat) három kisebb partraszállási terület volt; „Mlin, Cavtat, Molunat”. Ezen területeken történő partraszállás esetén lehetősége nyílt a támadó erőknek betörni Konavle tájrészre, ahol a Cilipi repülőtér[10] is működött. Konavléből akár Dubrovnik, vagy akár Herceg Novi irányába mozgathatták tovább harci erőiket.

Dubrovnik a JNA részéről 1970-ig, mint a tengerészgyalogság központja működött Gruzs (Gruz) városrészében lévő kaszárnyájába. A haditengerészet 1970-től viszont áttette központját a közeli, de már Bosznia és Hercegovina területén lévő Trebinje városkába, a 9.. VPS „Kumbor” alá tartozó parancsnoksággal.  A kaszárnya épülete polgári célokat szolgált ezután, viszont Lapad városrészben továbbra is működött a mai „Iva Dulcica” utcában katonai objektum,mely a partvédelmi ütegeket szolgálta ki[11].  További fontos rekreációs létesítmény volt „Kupari” katonai hotel- pihenő és szabadidő komplexum[12]

Dubrovniktól Prevlaka félszigetig a Jugoszláv Haditengerészet (JRM) 9. haditengerészeti szektor (VPS) Petka üteg mellett további öt partvédelmi üteget működtetett. Kupari területén a „Pelegrin” foknál (laktanya Pelegrin-Kupari) négy 88.mm-es D-35 német gyártmányú üteg felügyelte e nyílt tengert, Kavtát (Cavtat) városban pedig „Macajec” részen négy 76.mm-es D-40 olasz gyártmányú ágyúval ellátott üteg[13]. Kavtát Sustjepan félszigetnyúlvány szintén katonai terület volt. Napjainkban Kavtát hatalmas szállodakomplexuma (Hotel Croatia) épült fel rá. Kavtáthoz tartozott még egy üteg, de az a 240. méter magas Velje brdo magaslatnál lévő katonai bázison működött. További két 150.mm-es D-40 Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) általgyártott ágyúval felszerelt üteg vigyázta a nyílt tengert Molunat területén a 299.m. magas „Restenica” magaslatnál, ahol a „Straza” 263.m. magaslaton megfigyelő működött[14]. Molunat félsziget „Donji Molunat” öbölbeni részén három álcázott kikötőhely állt a hadihajók rendelkezésére.[15]

A „Neretvansko dubrovacka PDO” utolsó partvédelmi ütegállása a még horvát tagköztársaság területén lévő „Prevlaka” félszigeten volt. A félsziget teljes egészében katonai területként működött[16].  A 85.mm-es partvédelmi üteg állását az „Ostro” erődtől nyugatra lévő „Ostra” foknál voltak a sziklafalba álcázva. A 85. mm-es üteget Prevlavkán lévő 88.mm-es ágyúkkal ellátott tartalék üteggel támogatták. Konavlje (Konavle) területén a jugoszláv hadsereg több rádiókommunikációs reléállomást és tornyot tartott fenn; Vitaljina területén a „Glavica” 207.m. magaslaton, „Suvarevina” 230. m. magaslaton, „Velje Brdo” 240.m. magaslaton, „Straza” 261.m. magaslaton, „Resnica” 299.m. magaslaton, „Ilijin vrh” 561.m. magaslaton, „Snjeznica hegy Ilijin Vrh” 1234.m. magaslaton, Jasenica településen a „Jasenica” 505. m. magaslaton és a „Golubinac” 551.m. magaslaton. Ezen állomások biztosították a rádióösszeköttetést a katonai objektumok közt[17].

 A „Neretvansko dubrovacka PDO” zónáját a Visz (Vis) és Lasztovó (Lastovo) rakétavédelmi rendszere (BROM) fedte le, valamint a dubrovniki, konavljei és prevlakai részt a már 9. VPS „Tivat-Kumbor” haditengerészeti szektor „Obosnik” támaszpontján lévő „BROM”. A „PDO” zónáját egyébként a szpliti, plocsei és tivati (Kumbor) haditengerészeti erők hadihajózó egységei támogatták. A „Neretvansko dubrovacka PDO” zónáját emellett a haditengerészet kiszolgáló légvédelmi erők is kiszolgálták, a szpliti „Divulje” és a boszniai Mosztárban lévő (Mostar) „Ortijes”katonai repülőtereiről.

A 9. VPS szektorban Kumbor haditengerészeti komplexumában működött az OSOJ. A kumbori OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások  Obosnik (Kumbor-Lustica), Crni Rt (Sutomora-Bar), Mljet (Gruj fok), az ezerkilencszázhatvanas évekig SG-6B radar Mavrijan[18] (Ulcinj) helyeken.



[1] VPS-haditengerészeti szektor

[2] A tengerparti objektumok üzemanyag tárolásra (2-2.5 millió liter ) és haditechnikai eszközök tárolására (1200-1500 tonna) szolgáltak.

[3] A laktanyákban a BROD és ORD rakétás egységek voltak elhelyezve . A két egységből álló önálló tengerészgyalogos zászlóalj támogatva volt egy légvédelmi és partvédelmi tüzér üteggel,műszaki és támogató, parancsnoki irányító egységgel. A BROM elhárító rakéták két MAZ 543M gépjárművön voltak elhelyezve megerősítve két radar rávezetésű 80/120km hatótávolságú P-21 vagy P-22 rakétákkal (két darab) .

[4] http: // jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t1934- lastovo, http:// www. zzpudnz. hr/ Link Click. aspx? fileticket= F4lO5GWipbU% 3D&tabid=150, https:/ /www. slobodnadalmacija. hr/ novosti/ hrvatska/ clanak/ id/ 110134/ premijerko- napunite- kasu- prodajom- vojnih -hotela, http: // www. hps. hr/ info/ hrvatski- vrhovi/ lastovo-vrh-sozanj/, http:// www. zzpudnz. hr/ LinkClick. aspx? fileticket= 7o4wos3n3pg%3D&tabid= 481, http: // mapio. net/ pic/ p- 9903535/, https: // lastovo. hr/ wp-content/ uploads/ 2012/ 11/ id_PPUO_lastovo_kp_odredbe_14_04_2014- NOVO.pdf, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine.,  Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[5] VPS –haditengerészeti szektor. A szektorok a szpliti haditengerészeti parancsnokság (VPO) alá tartoztak. Három VPS-s volt; 5. pulai, 8. sibeniki, 9. tivati (Boka Kotor). A VPS-s alá haditengerészeti támaszpontok VPU tartoztak.

[6] lásd 104-110. oldal, korcsulai partivédelmi tüzérség

[7] https://glasgrada.hr/20-dio-na-kantunu-kuca-stoji/, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine, http:// www .zzpudnz. hr/ LinkClick.aspx?fileticket= kTskUPqw7eM%3D&tabid=160,   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[8] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[9] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[10] http://www.zzpudnz.hr/LinkClick.aspx?fileticket=xcKRnHaxKS4%3D&tabid=512

[11] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[12] http: //jna- sfrj. forum- aktiv. com/ t3629- vojno- odmaraliste- kupari, http: // cdn. dubrovniknet. hr/ novost.p hp?id=38223#.Ww5zpfmFPIU

[13] Korábbi időszakban a II.Világháborúban a „Sustjepan” félszigetnyúlványon lévő foknál működtek partvédelmi ütegek.

[14] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,753.540.html, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine

[15] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.godine.,   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[16] 1973. évben a belgrádi (Beograd) Technikai Kísérleti Központ (Tehnicki Opitni Centar „TOC”), létrehozott hét, a szárazföldi erők haditechnikai működésével, fejlesztésével kapcsolatos katonai-műszaki intézetet.  A fegyverek és a katonai felszerelések minőségi vizsgálatával és értékelésével foglalkozó haditechnikai intézetek két kiemelet lőtéren tudták kísérlet tárgyává képezni a haditechnikai fegyvereket. Egyik volt "Nikinci" a másik pedig "Prevlaka". „Prevlaka” az egyik legmodernebb tüzérségi lőtérként működött a TOC keretén belül, ahol jelentős tüzérségi, légvédelmi muníciót tároltak és próbáltak ki nap mint nap. Prevlakán a 9. VPS „Kumbor-Tivat” a 69. haditengerészeti technikai rakéta bázisát, „VOJIN” légtérfigyelő- radaros századát, légvédelmi zászlóalját (20. és 40.mm-es tüzérségi ágyúkkal ellátva), „OROSt” tengerrészt figyelő radar szakaszát a kumbori századából és partvédelmi ütegét állomásoztatta. Ezen erőket a tivati „Kumbor” 9.VPS hátországi ellátó zászlóalja támogatta.

[17]   Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[18] Mavrijan SG-6B radart kiváltotta a 70- es évektől a Crni Rt. (Bar-Sutomora) helyen kiépített nagyobb hatótávolságú radar. Napjainkban modern radarmegfigyelő üzemel Mavrijanon. 

Dalmácia védelmét ellátó partvédelem.

 forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(sárga pont: partvédelmi ütegek, lila szín:”BROM” rakéták hatótávolsága, PM: „BROM”rakétavédelmi bázis, zöld,világos zöld, sárga, narancssárga színek:  hatótávolság-területi lefedettség  parti tüzér ütegek, rózsaszín: kontinens-könnyű partraszállási zóna, sötétlila ellipszis alakú vonal::parti üteg zónája, zöld pont: fontosabb városok



5.5.4.      „Crnagorska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO).

 

A „Neretvansko Dubrovacka PDO” prevlakai parti tüzérsége valamint a „Crnagorska PDO” lusticai félsziget parti tüzérsége egymást átfedő közös területen ellenőrizte a „Crnagorska PDO” alá tartozó „Bokakotorska” öböl bejáratát. A parti tüzérséget támogatta a „Neretvansko Dubrovacka PDO”  déli, keleti részét lefedő és a „Crnagorska PDO” területét, majdnem a jugoszláv-albán határig kiterjedő rakétás védelmi rendszer (BROM), mely a Lustica félsziget Obostnik magaslaton állomásozott. Ulcinj és hozzá tartozó tengerpart részen, a jugoszláv-albán határig mobilizált „SOPL” rakétás-rendszerrel ellenőrizték. Kumborban OSOJ védelmi radarközpont működött, mely alá tartozott a mljeti OROSt mellett, Obosnik és Crni Rt.(Bar) területén lévő OROSt. A Herceg Novi- Lustica félszigeten volt a JRM egyik radarállomása, az Obosnik magaslaton. A másik pedig Ulcinjnél a Marjan (Mavrijen) magaslaton. A kommunikációt szolgálta ki a Kotor felé magasodó Lovcen hegység 1749.m.magas „Stirovnik” magaslatán lévő adótorony.

A „Crnogorska” partraszállási zóna (pomorsko-desantna osnovica „PDO”) az akkori Jugoszlávia horvát és crna gorai tagköztársaságok közti geográfiai határtól (Kobila hegység), „Sutomore” szutomorszki öbölig (Bar járás) tartott. Kilenc partvédelmi tüzérüteg biztosította a szárazföldet; „Kobila, Kabala, Arza, Rt Veslo, Kociste, Traste, Platamunti, Skocidjevojka, Crni Rt”. Szutomorétől a Jugoszlávia és Albánia közti államhatárig (Bojana „Buna” határfolyó) lényegében egy külön védelmi területet alakítottak ki, tekintettel arra, hogy a szutomorei öböltől már a „Skadarsko” tó (Skodra) és a tó valamint az Adria közt húzódó „Rumija” hegység egyfajta természetes akadályt képezett egy a szárazföld belseje felé irányuló ellenséges intervenciónak. A Bár (Bar) és Ulcinj közti zónában a JRM két partvédelmi üteggel fedte le a védelmi szektorát „Volujica, Dobra Voda”.

A Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészetének (JRM) legnagyobb bázis a 9. haditengerészeti szektor (VPS) „Tivat” a crna gorai tagköztársaság „Bokakotorska” öböl” területén helyezkedett el. Ezen öböl lényegében magába foglalta a nyílt tengerész felőli bejáratot „Bokakotorska vrata”, a „Hercegnovski” öblöt, „Kumborski” szorost, „Tivatski” öblöt, „Verige” szorost és a „Kotor” öblöt. A „Bokakotorska” öblöt határoló szárazföldi partszakaszt „Hercegnovi-Perast-Kotor” az „Orjen” és „Lovcen” hegységek zárták le a szárazföld belseje felé. A hegységek természetes akadályt képeztek egy esetleges partraszálló ellenséges erő további szárazföldi belső területek felé történő támadó műveletéhez. A „Bokakotorska” öbölbe történő partraszállás esetén a támadó erőknek a hegyvidéki nehezen járható terepviszonyainak elkerülése végett az offenzív hadmozgás „Hercegnovi- Cavtat”, „Tivat-Budva” vonalon irányozták elő. A „Bokatoroska” zóna védelme érdekében a JRM az öböl bejáratánál „Lustica” félszigeten jelentős számú katonai objektumokat működtetett[1].

A Kotor öbölben a haditengerészet „Vitoglav”, „Peras”, „Gospa Rt” területén álcázott hadihajók kikötésére alkalmas mólót épített ki. Ilyen álcázott kikötő volt Bigova területén is[2].

A JRM 9. haditengerészeti szektor legnagyobb bázisa a „Hercegnovski” (Kumbor) és „Tivatski” öbölben (Tivat) volt. Ezen központ alá tartoztak az alábbi objektumai: „Tivatski Arsenal” katonai objektum és hadikikötő (Tivat), „Sava Kovacevic” MTRZ hadihajó szerelő és javító üzem (Tivat), hadikikötő (Tivat), „Seljanovo” foknál lévő katonai objektum (Tivat), laktanya és hadianyag raktár Lepetane[3] (Tivat), „Ostrvo cvijece” sziget[4] katonai turisztikai komplexum (Tivat), tüzérségi hadi üzem Opatovo (Tivat), „Prevlaka” katonai terület (Tivat), tűzérségi hadianyag raktár „Morinj” (Morinj) településen[5], „Vrmac-Glavati” hadianyag raktár Muo-Prcanj)[6], üzemanyag raktár „Jugopetrol” Lipci (Risan)[7], laktanya „Kamena” (Kameno-Herceg Novi), „Orjenski bataljon” laktanya és hadikikötő „Kumbor”[8](Kumbor), „Hidrobaza” (hidroplán leszálló pálya) „Kumbor” (Kumbor)[9], hadianyag raktár és laktanya „Sasovici” (Zelenika-Sasovici),[10] Zelenika JNA parancsnoki épülete (Zelenika), Meljine katonai kórház[11] és parancsnoki objektum[12], laktanya „Baosici” (Baosici)[13], Mamula sziget haditengerészeti megfigyelő objektum, katonai haditengerészeti megfigyelő objektum „Dizdarica” (Kameno)[14], katonai komplexum "Marka Cara" és "Stara menza" (Herceg Novi)[15], „Kociste” lő és gyakorlőtér (Kociste-Lustica), „Milan Spasic” laktanya (Radovici-Lustica)[16], „Klinci” laktanya (Klinci-Lustica), katonai objektumok; „Stara Menza[17], „Spilice, Rakite, Rosa” parti sziklákba rejtett, álcázott hajóbunkerok (a „Rosa” bunker tengeralattjárók számára alakították ki), további hadianyag raktár volt a „Pristan és Petrovici” (Lustica)[18], valamint üzemanyag raktár és hadianyag raktár Spilice-Raketi (Lustica) területén,. A JRM lövészeti zónát, lőteret működtetett „Arza” foknál[19], „Bigovo” katonai turisztikai komplexum- Traste fok (Bigovo).

A 9. VPS (Tivat) a „Bokakotorska” öböl északi bejáratánál „Kobila” területén három D-40-es olasz gyártású 76.mm-es ágyúból álló üteg felügyelte a tengert és az öböl bejáratát. Lustica félszigeten a „Bokakotorska” öböl déli bejáratánál a JRM 9. VPS (Tivat) szinte a félsziget egészén katonai erőket állomásoztatott[20]. A kotori öböl bejáratát a Kabala foknál (Durov kamen) lévő négy 76.mm-es D-40-es olasz gyártású ágyúval rendelkező üteg biztosította. A „Bokakotorska” öböl bejáratot biztosította az Arza foknál lévő két 150.mm-es D-50 Osztrák-Magyar Monarchia által gyártott ágyúval felszerelt üteg. A nyílt tengert és az öbölbejárat egy részét fedte le a „Veslo” foknál a „Gomilice” magaslaton üteg. A további lusticai ütegek már a nyílt tengert fedték le, illetve biztosították a „Traste” öblöt, mely Lustica félsziget Adria tengerrel érintkező „nyakánál” terület el. Ezen ütegek voltak a „Traste” öböl északnyugati részén lévő Kocsiste (Kociste) ütegállás, ahol négy 80.mm-es M-28-as csehszlovák gyártású ágyú, valamint a „Traste” öböl délkeleti részén a Traste foknál  (Bigova katonai bázis) lévő  „Traste-Bigova” ütegállás, ahol három 150.mm-es M-28 az Osztrák-Magyar Monarchia által gyártású ágyú védte a partszakaszt és nyílt tengert[21].

A „Bokatoroska” zóna, mint esetleges szóba jöhető partraszállási zóna (PDO) védelme a partvédelmi tüzérség által erősnek számított. Behatolni a kotori öbölbe majdhogynem lehetetlennek bizonyult[22].

Egy ellenséges, montenegrói partvidéken történő intervenció könnyebb, de nem egyszerű  partraszálló helyszíneként jelölte meg a JRM a budvai (Budva) öblöt, Buljarica (Petrovac na Moru) és Bár (Bar) partmenti területét. Ezen részen lényegében a nyílt tenger hullámai mosták a tucatnyi parti aprókavicsos öblöket, melyek kiváló lehetőséget nyújtottak egy ellenséges deszantakció számára. A „Budva-Buljarica-Bar” vonal mögött azonban elterültek a „Lovcen, Branjevina, Pastrovici Gora, Sozina, Rumija” hegycsoportok, melyek természetes akadályként állták a szárazföld belsejébe behatolni szándékozó ellenséges erők útját. A belső montenegrót a titógrádi (Titograd „mai nevén Podgorica”) 2. hadtest erői ellenőrizték[23].

A „Budva-Buljarica-Bar” partvonalra deszantoló ellenség a gépesített erőit a belső szárazföld felé lényegében a hegycsoportokat átszelő közlekedési útvonalakon tudták volna mozgatni. Ilyen útvonalak voltak a „Budva-Cetinje” közti közút, a „Buljarica (Petrovac)- Vrpazar- Podgorica” vagy a „Bar- Vrpazar-Podgorica” közti közút. Mindegyik a jól védhető és nehezen járható, emelkedőkkel és lejtőkkel, szintemelkedéssel taglalt hegyi út volt.  Budva esetében fennállt még Tivat vagy Kotor elérése is közúton[24].

A JRM 9. VPS a  „Budva-Buljarica-Bar” zónát öt partvédelmi ütegével védte; „Platamuni, Skocidjevojka, Crni Rt, Volujica, Dobra Voda”. Budvai öblöt a JRM 9. VPS két üteggel védte a „Platamuni” és „Skocidjevojka” tüzérállásaival. Emellett a Buljaricában lévő „Crni Rt” üteg is lefedte a budvai öböl déli részét, de a fő védelmet „Platamuni” és „Skocidjevojka” adta. Platamuni területén a JRM katonai bázist és tüzérségi lőteret működtetett. A bázis a Jaz” öböltől a „Tresteno” öblön át  a Platamone fokig tartott[25]. A partvédelem „Platamuni” ütegét a 138.m. magaslaton helyezte el, ahol két 150.mm-es D-40-es Osztrák-Magyar Monarchia által gyártott ágyú kontrolálták a tűzzónájukat a Platamone fok irányába[26]. A budvai öböl déli partvidékét és a buljaricai partot a bári (Bar) járáshoz tartozó „Skocidjevojka” (Rezevica-Krstac) foknál (Skocidjevojka katonai bázis) a JRM 9.VPS négy 88.mm-es D-56 német gyártású ágyúval ellátott üteggel biztosította[27]. A Buljarica parti zóna partraszállási, deszantolási lehetőséget adó tengerpartját a „Skocidjevojka” üteg mellett a „Crni Rt” foknál, négy 88.mm-es M-31-es német gyártású ágyúval felszerelt üteg védelmezte. Ezen üteg már a szutomorei (Sutomore) és bári (Bar) tengerparti szakaszt is felügyelete. Bár város fontos tengerparti kikötőként is üzemelt a turisztikai pihenőhely mellett. A JNA 2. titógrádi (Podgorica) hadtest 3.”partizán” divízióját állomásoztatta a városban a "Pero Cetkovic" laktanyában[28]. A partvédelmi erők „Crni Rt” területén lévő laktanyában[29] és a Bártól délre eső „Volujica” kiemelkedés, Bigovica részen négy 80.mm-es csehszlovák M-28-as ágyúval felszerelt üteggel működő katonai objektumban, valamint „Dobra Voda” területén Mogila magaslatnál négy 88.mm-es M-31-es szovjet gyártású ágyúval felszerelt ütegállásban állomásoztak.  

A „Crnogorska” partraszállási zóna (pomorsko-desantna osnovica „PDO”) lényegében Szutomore településig tartott. Mint említve lett már Szutomorétől a jugoszláv-albán államhatárig a JRM külön hadműveleti zónaként kezelte a szárazföldi területét Crna Gorának[30], ezen belül is a tengerparti szakaszt „Sutomore- Bar- Ulcinj”. Mindezt a geográfiai adottságok miatt alakították ki. A megközelítőleg 60.km. hosszan északnyugat délkelet irányba húzódó külön hadműveleti zóna magába foglalta az alábbi behatárolt geográfiai területet; északi határ: „Sutomore (Adria tenger)-Virpazar (Skodra tó) vonal (Adria tenger- Pastrovici hegység-Lokvica hegység- Crmocko polje mező- Skodra tó), keleti határ: Skodra tó partvonala Virpazartól- Ckláig, déli határ: „jugoszláv- albán államhatár”; Skodra tó- Anamali tájrész- Bojana folyó vonala, Bojana folyó-Adria tenger torkolata, nyugati határ: Adria tenger partvonala a Bojana folyó torkolatától Szutomoréig.    

Szutomore (Sutomore)- Virpazar közti közel 17. km. hosszan[31] húzódó vonal az Adria tenger és a Skodra tó közt húzódó hegyvidékes területe volt. A két települést közvetlenül vasútvonal kötötte össze. A Skodra tó partján lévő Virpazar település (Crmicko polje) lényegében „kaput” képzett Crna Gora fővárosa, „Titograd” (Podgorica) felé, úgy vasúton, mint közúton. Szutomoréból közúton Virpazarba a tengerparti Bar városán át lehetett eljutni, érintve a „Sutorman” hágót”, mely a „Bljeskeza” hegytömböt választotta el a „Rumija” hegytömbtől. A Rumija hegytömb erős kitett sziklás terepviszonyai és az ezer métert meghaladó[32] magaslatai révén egy fajta természetes gátként zárta el a tengerparti részt („Sutomore-Bar-Ulcinj”) a szárazföld belseje felé („Virpazar- Titograd”).  A hegytömb északnyugat-délkelet vonalon húzódott párhuzamosan a tengerparttal a partvonal („Sutomore-Bar-Ulcinj”) és a Skodra tó partszakasza („Virpazar-Boboviste-Ckla”) közt. Ezáltal a tengerparti részt leválasztotta a Skodra tótól. Szutomore és Bár közt a „Patrovici” és a „Sozina” hegyek magaslottak, a „Sutorman” hágóig. A hágótól nyugat-keleti irányon a Skodra tó felé már a Rumija hegytömbje terült el „Bar- Stari Bar- Dobra Voda- Krute- Vladimir-Sukobin” települések mögött, lezárva az ulcinji „dimbes-dombos” síkvidéket. Mint már említve lett a JRM „külön hadműveleti zónáját” három partvédelmi üteggel fedte le egészen az ulcinji „Mendra” fokig. Ezen három üteg volt a szutomorei Crni Rt foknál lévő „Crni RT” üteg, a Bár várostól délre eső „Volujica” üteg és a Dobra Vodánál lévő „Dobra Voda” üteg.

Az ulcinji „Mendra” fok és a Bojana folyó torkolata (jugoszláv-albán államhatár) közt nem voltak kiépített ütegállások 1992-ig[33]. A zónát a tengerparttól (Mendra fok-Ulcinj- Deran fok- Bojan folyó torkolata „államhatár”) a Saszkó (Sasko) tóig a  bokakotori öböl Lustica félszigetén, Obosnik magaslaton lévő „BROM” rakétavédelmi rendszer fedte le. A rakétavédelmi rendszert a bári (Bar) Crni Rt-nél lévő OROSt (radar) szolgálta ki. Emellett Ulcinjnál, nem fix telepítésű „SOPL” mobilizált védelmi rakétákkal felszerelt ütegek álltak készenlétben a partvédelemre.  Ulcinj városban a 9. VPS JRM 16. számú határvédelmi tengerészgyalogsága állomásozott a „Zoganje” kaszárnyában.[34] További objektumok voltak, „motel Sas sa Vladimir”, „Valdanos” katonai-turisztikai pihenő és szabadidő komplexum”. Ulcinj „Mavrijan” magaslaton „VOJIN” légtérellenőrző radar működött[35].



[1] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[2] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine. http://radiojadran.com/vojska-otisla-ostali-uruseni-objekti-cekaju-investitore-i-vecu-brigu/

[3] http: // www. vijesti. me/ vijesti/ opstina- tivat- i- cok- ce- napraviti- mini- olimpijsko- selo- samo- se- ne- zna-kada-801637/galerija?p=1

[4] http://www.politika.rs/sr/clanak/37670/Region/Nove-gazde-za-Ostrvo-cveca

[5] www.gov.me/ResourceManager/FileDownload.aspx?rId=217167...

[6] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[7] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[8] http://www.vijesti.me/vijesti/vojska-nastavila-iseljenje-iz-kasarne-orjenski-bataljon-96090

[9] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=6615.0

[11] http://www.centarnovi.com/

[12] http://www.vijesti.me/vijesti/propada-bivsa-komanda-mornarice-skitnice-spavaju-na-epoletama-196859

[13] Ivan Huic: Dolazak na sluzbu u Herceg-Novi. http://huic.me/pdf/sluzba_hn.pdf

[14] http: // www. mans. co. me/ wp- content/ uploads/ or/ planskadokumentacija/ PLANSKA_DOKUMENTA_ HN/ Duboki_Do/tekst.pdf, http://azil.cistoca-hn.com/,

[15] https:// www. ekapija. com/ news/ 41740/nastavlja- se- prodaja- vojne- imovine- u- crnoj- gori- pod-lupom-tri- nove, http: // radiohercegnovi. net/ tag/ kompleks- marka- cara/, http: // www. mans. co. me/ wp-content/ uploads/ 2009/ 08/ plan-privatizacije-2008-prilog.pdf,

[16] „Radovici” bázison állomásozott a JRM 9. VPS; 130. műszaki zászlóalj (inzb), 140. partiőrség rakétás divízió (ord), 86. könnyű tüzér divízió (lad) PVO, 204. partiőrség rakétás divízió (ord).

[17] http://www.mans.co.me/wp-content/uploads/2009/08/plan-privatizacije-2008-prilog.pdf

[18] http:// www. vijesti. me/ vijesti/ skladiste-municije-tik-uz-more-91429, http://www. vijesti.me/ vijesti/ stotine- tona- eksploziva- u-srcu-boke-94043

[20] „Milan Spasic” laktanya (Radovici) , „Gornji és Donji Klinci” laktanya (Klinci), „Spilice, Rakite, Rosa” parti sziklákba rejtett, álcázott hajóbunkerok (a „Rosa” bunker tengeralattjárók számára alakították ki), további hadianyag raktár volt a „Pristan-Petrovici” (Lustica), üzemanyag raktár Spilice-Raketi (Lustica), lőtér „Kociste és Arza”, Kabala fok partvédelmi üteg állás (Gornja Kabala-Lustica), Gola Gomila 155. m. (Lustica), Arza fok partvédelmi üteg állás (Lustica), Macka 172.m. (Lustica), Kociste fok partvédelmi üteg állás (Lustica), Veslo partvédelmi üteg állás (Lustica), Traste fok partvédelmi üteg állás (Lustice),

[21] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[22] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[23] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[24] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[25] https://www.mycity-military.com/Vojske-sveta-baze-i-objekti/Vojske-bivsih-Republika-SFRJ_223.html

[26] Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

[27]http://www.bankar.me/2014/12/19/skocidevojka-austrijancima/, Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine, http://www.mans.co.me/wp-content/uploads/studijeslucajeva/urbanizam/SKOCIDJEVOJKA.pdf, http:// www. politika. co. rs/ sr/ clanak/ 59377/ Region/Luksuzna-Skocidevojka-za-elitu

[28] http://www.novosti.rs/vesti/naslovna/aktuelno.69.html:178734-Ukradeno-50-snajpera

[29] Crni Rt katonai bázis. A partvédelmi üteg mellett a laktanyán kívül még védelmi megfigyelő radarállomás (OROSt) is üzemelt.

[30] „akkori jugoszláv tagállam” napjainkban már önálló állam „Montenegro”

[31] Légvonalban mért távolság Crni Rt foktól a Skodra tó virpazari hídig „Lesendro” .

[32] Legmagasabb pontja a Rumija hegycsúcs 1594.m.

[33] 1992. júniustól a JNA feloszlik és Szerbia valamint Montenegró, mint Jugoszlávia újdonsült szövetségi állama létrehozza közös haderejét „Jugoszláv Hadsereg (VJ)” elnevezéssel. Crna Gorában a VJ két újabb partvédelmi üteggel erősíti meg a tengerparti zónát; Stara Ulcinj fok (Ulcinj) és Deran fok, valamint az 510.m. Kameno magaslatnál tüzérségi ütegállások. http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=753.495;imode

[34] http://jna-sfrj.forum-aktiv.com/t1983p25-ulcinj-i-karaule

[35] https://www.mycity-military.com/PVO-i-sistemi-VOJ/Radari-u-SFRJ-SRJ.html


otori öböl és montenegrói védelmét ellátó partvédelem.

 forrás: Dino Huzanic Misek: Prostorna analiza obrambenih pomorskih polozaja istocne obale Jadrana do 1990.godine

(sárga pont: partvédelmi ütegek, lila szín:”BROM” rakéták hatótávolsága, PM: „BROM ”rakétavédelmi bázis, zöld, világos zöld, sárga, narancssárga színek:  hatótávolság-területi lefedettség  parti tüzér ütegek, rózsaszín: kontinens-könnyű partraszállási zóna, sötétlila ellipszis alakú vonal::parti üteg zónája, zöld pont: fontosabb városok



6.     ZADAR A JUGOSZLÁV HADSEREG „BÁZISA”.  



Zadar[1] a tengerparti Észak-Dalmácia „fővárosa”. Csodálatos óvárosa (Poluotok) és „Brodarica” mellett a jugoszláv korszakban kiépült a újvárosi rész, emeletes házakkal, sport és kulturális létesítményekkel, a szocialista eszméket hirdető művelődési és oktatási intézményekkel. Ezek mellett Zadar a Jugoszláv Néphadsereg légvédelmi[2] és szárazföldi tüzérségi[3] és légi[4] mediterrán kiképző bázisa és oktatási központja lett, számos intézménnyel, komplexummal és persze hadicélra működő kaszárnyákkal, laktanyákkal, hadiraktárakkal, légi és vízi katonai objektumaival, egyéb katonai létesítményeivel. Lényegében a jugoszláv haderő „bázisvárosaként” funkcionált, ahol a szárazföldi, légi és haditengerészeti erők együttesen jelen voltak. A város a sibeniki 8. VPS haditengerészeti szektorában volt.

A hadsereg megépítette a városban akkori modern laktanyáit, de ugyan akkor felhasználtak egykori, az Osztrák-Magyar Monarchia béli, vagy régebbi épületek is, főleg tiszti, parancsnoki állomány részére, adminisztrációs, rekreációs, vezetési, oktatási épületként.  Zadar óvárosában a mai „Istarska obala” tengerparti sétányon helyezkedett el a Jugoszláv Néphadsereg adminisztrációs parancsnoki épülete a „Dom JNA”[5]. Zadar városban volt a 14.29 hektáron elterülő katonai komplexum, mely magába foglalta a „Duro Dakovic”, becenevén „Plavci”  (Kasarna 2.) laktanyát[6], ahol a légvédelem tüzérségi kiképző központja (centar protuzracne obrane „PVO ASC”)[7] és a zadari katonai főparancsnokság (komanda garnizona) volt, és a „Marko Oreskovic[8] (Kasarne 1.) szárazföldi erők tüzérségi kiképző iskola (Artiljerijski skolski centar „ASC”) működött, Az „ASC”  magába foglalta a JNA tüzérségi katonai középiskoláját (ASVS), magát az akadémiát (AVA), a tüzérségi tartalékos tiszti iskolát (SROA), és a légvédelmi tüzérségi-rakétás tartalékos tiszti iskolát (PVO-SROAR)[9]. A légvédelmi tüzérségi központ „PVO ASC”, légvédelmi kiképző iskolája (Skolski centar protivazduzne odbrane Zadar „SC PVO”), melyhez tartozott a légvédelmi tüzér kiképző középiskola (SVS PVO), maga az akadémia (PVO VA), és a légvédelmi tüzér tartalékos tiszti iskola (SRO PVO), a zadari „Stanovi” városrészben 18,42 hektáron működő „Ante Banina”, becenevén „Novi logor” (Kasarna 4.) laktanya területén volt[10], A komplexum mellett volt, a „Vostarnica” városrészben lévő, a hadsereg tulajdonát képező „Iz” hotel[11]. A város központi „Vostarnica” részén terült el 5.60 hektáron a „Vostarnica” laktanya[12], ahol helyet kapott a katonai ambulancia épülete[13], katonai könyvtár és „Jedintsvo” katonai áruház, továbbá a városnegyedben szolgálati lakások is voltak a tisztek számára.[14] Zadar „Petrici” városrészén működött az 1.94 hektáron elterülő „Mocire” bunker objektum és laktanya, ahol a harci járművekhez szükséges üzemanyagot tároltak[15]. Északra Zadartól helyezkedik el Bokanjac település. Itt működött a JNA zadari katonai kiképző-gyakorló tere (poligon) és hozzá kapcsolódó kiszolgáló objektumok „Bokanjac 2”.[16] A gyakorlótérhez kapcsolódott egy katonai hadiraktár objektum „Bokanjac 1”[17] is, ahol az intendáns és logisztikai erők haditechnikai eszközei voltak elraktározva, mely Bokanjac Zadar felőli bejáratánál helyezkedett el.

Zadarban a „Skroce-Plovanije” városrészén 7.49 hektáron terült el a „Barutana” laktanya (Plovanije-Vidikovac), ahol lőszer-hadianyag raktárbázis (MES)[18] is helyet kapott. A zadari óvárosi déli bejáratánál a „Vladinir Nazor” parktól délre 5.56 hektáron működött a technikai és javító katonai szolgálat „Ravnica” (Kasarne 3.) laktanyája[19], melyhez tartozott a már „Kolovare” városrészhez tartozó katonai objektum, raktárbázis „Kolovare”[20]  A zadari „Smiljevac” városrészben volt a 7.65 hektáron elterülő zadari és biográdi területvédelem (TO) hadianyagát raktározó „Turske kuce” laktanya[21], valamint a 3.73 hektáron elterülő „Konjusnica” (Kasarne 9.) katonai bázis[22], ahol az intendáns és logisztikai erők haditechnikai eszközei voltak elraktározva.  A város „Sokin brig” részén 5.42 hektáron helyet foglaló „Crvene kuce” hadiraktár és barakk [23]

Zadar város tengerparti részén „Kolovare” városrészben a JNA katonai épülete a „repülés háza” (Dom Pilot, avagy Dom ratna zrakoplovstva, avagy Dom aviacija) működött a hotel „Kolovare” szálloda komplexum mögött. [24] Zadar várostól délre a tengerparton helyezkedett el a JRM  hadikikötője és a „Gazenica” hadi üzemanyag raktárbázis, közel ötezer tonna kerozinnal feltöltve a légierő számára, mely a Zadartól délkeletre eső „Zemunik Gornji” település mellett lévő „Zemunik” harcászati légierőbázist[25] (84. légibázis JRZ) szolgálta ki. A légbázison működött a Jugoszláv Légierő (JRZ) katonai akadémiája (Vazduhoplovna Vojna Akademija – VVA)[26]. Szintén a „Zemunik” légi bázist szolgálta ki a repülőtér zárt területérhez tartozó „Babindub” hadianyag raktár objektumok, valamint a zágrábi (Zagreb) Pleso katonai repülőtéren lévő „VOJIN”[27] légtérellenőrző 5. számú ezred 51. „VOJIN” zászlóalj (Zeljava/Bihac) bázishoz tartozó, a zemuniki repülőtértől független „Kriz” 154. m. magaslaton lévő megfigyelő 3. számú „VOJIN” század S-600 „VOJIN” légtérfigyelő radarbázis.[28]

A jugoszláv haderő észak-dalmáciai legnagyobb bázisának számított a 104.4 hektáros Zaton-Nin térségében lévő „Sepurina” laktanya (Zaton). A komplexumhoz gyakorló és lőtér tartozott, valamint helikopter bázis „helidrom”.[29]

A „Sepurine” bázison a 9. hadtest (Knin) 271. könnyű tüzér rakétás ezred[30] (larp) légvédelmi egység, a VPO –Split 275. légvédelmi rakéta rendszer (laki prijenosni raketni sustavi „LPRS”)[31], valamint a VPO-Split haditengerészeti főparancsnokság 60. önjáró közepes hatótávolságú rakétás ezred 60 srednjeg samohodnog raketnog puka „ssrp”). Ezen erők rendelkeztek „RSTON” célravezető radarral és KUB-M (Sredstva Raketno-tehnicke baterije „Rtb” sistema Kub-M) rakéta rendszerrel, tehergépkocsira szerelt ellenőrző és tesztelő mozgó állomással „kontrolno-ispitna pokretna stanica /KIPST”.

Továbbá jugoszláv gyártású, légvédelmi „strela” 9K32 2-M rakétával (NATO SA-7 Grail) felszerelt „BOV-3” páncélozott gumikerekes harci járművekkel (Lsab BOV-3), melyet csak „strelac-protivavionac”, az az „légvédelmi lövész” néven illettek a katonai szlengben. A 275. légvédelmi rakéta rendszer (laki prijenosni raketni sustavi „LPRS”) alkalmasak voltak az alacsonyan szálló harci repülők és helikopterek semlegesítésére[32].

 Zadar régióhoz tartozó „Bibinje” tengerparti település illetékességi területén helyezkedett el „Gazenica” katonai üzemanyagtároló bunkerraktár és Bibinje közt a JNA katonai pihenő tábora, helye, ahol közvetlen a tenger partján az „Sv Jelena” öbölben.[33]

Biograd na Moru városnál szintén fenntartott egy objektumot „Jankolovica” a JNA, mely a várostól északnyugatra lévő „Jankolovicki brig” területén volt, és katonai raktárként működött.[34]

Zadar régióhoz tartozó területen (Zadar városhoz tartozó körzet) a jugoszláv haderő több további katonai objektumot tartott fenn, mely kapcsolódott  a haditengerészeti erők kiszolgálásához, illetve a partvédelmi tűzérséghez, megfigyelő radarállomásokhoz (OROSt)[35]. Zadar katonai régióhoz tartozott „Skarda, Ist, Molat, Premuda, Silba, Olib, Maun, Pag (nagyobb része), Vir, Zverinac, Sestrunj, Dugi Otok, Ugljan, Iz, Rava, Pasman, Vrgada” szigetek. Zadar adriai régióján két haditengerészeti szektor osztozott, az egyik a pulai 5. VPS., melyhez „Premuda, Silba, Olib, Skarda, Ist, Molat, Maun, Pag (északi része), szigetek tartoztak, a másik a sibeniki 8. VPS, melyhez „Vir, Pag (déli része), Zverinac, Sestrunj, Dugi Otok, Ugljan, Iz, Rava, Pasman, Vrgada” szigetek tartoztak[36]. A JRM működtette a parti megfigyelő radar állomásokat „OROSt” (Obalska Radarska Osmatracka Stanica), valamint az OROSt- kat koordináló védelmi rádió megfigyelő rendszert és partvédelmi megfigyelő-felderítő szolgálatot ”OSOJ” (Obalska sluzba osmatranja i javljanja). Minden OSOJ alá tartozott OROSt radarállomás. Az 5. VPS pulai OSOJ alá tartoztak az OROSt fix, kiépített radar és mobilizált radar állomások[37] „Savudrija, Brioni (V. Straza 54.m.magaslat-Fort Tegetthoff „Teget”erőd), Muzil, Mali Losinj (Tovar), és az ezerkilencszázhatvanas évekig működött SG-6B elavult radar Premuda sziget (Grbica) és Molat sziget (Ostri vrh) területén[38]. A „Dugi Otok szigeten működő OROSt (Grbascak magaslat), már a 8. VPS- Sibenik haditengerészeti szektorhoz sibeniki OSOJ központja alá tartozott.

1990-re a partvédelmi tűzérséget kiszolgáló bázisok a zadari régióban „Silba, Premuda, Ist, Molat, Dugi Otok” szigeten voltak. Ezen szigetek közül a pulai 5. haditengerészeti szektor (VPS) alá tartozott  „Siba, Premuda, Molat, Ist,[39]. Dugi Otok” a sibeniki 8. VPS műveleti zónába tartozott.[40]

A partvédelmi tűzérséget és radarmegfigyelést a szigeteken kialakított katonai objektumok szolgálták ki, melyekhez kikötők, rejtett kikötők, hajózó erők részére kialakított bunkerek, és egyéb katonai objektumok tartoztak.

A Molat sziget közigazgatásilag Zadar városához tartozik. A sziget több mint húszezer négyzetméternyi területét birtokolta a Jugoszláv hadsereg (JNA). A sziget fontos stratégiai pontot jelentett a jugoszláv hadvezetésnek, ezért ott a 5. VPS alá tartozó haditengerészeti támaszpontot (VPU) is létesítettek[41]. Molat haditengerészeti támaszpontként kapcsolódott Losinj haditengerészeti támaszponthoz, mely szintén az 5. VPS alá tartozott. Molat elhelyezkedés szempontjából ugyan úgy ahogyan Premuda, vagy Szilba, illetve Iszt védelmi szerepet töltött be a kontinens biztosításában, ezért partvédelmi ütege felügyelte a tengert.

A szigeten összesen hét katonai objektuma volt a hadseregnek.[42]. Zadarból komp közlekedett Molat sziget „Lucina” kikötőjébe, mely az összeköttetést jelentette a szárazföldi kontinens és a sziget közt. A kikötőnél közvetlen nyugati irányba volt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) „Selo” hadianyag raktár és laktanya a kompkikötőtől közel 850 méterre, maga a sziget központjának számító Molat településtől pedig északnyugatra 400 méterre volt a „Molat- Brgulje” településeket összekötő út mellett „Hrica” részen[43]. A JNA gazdasági raktárbázisként működtette a „Jaz” öbölnél és Molat város közt elterülő részen lévő katonai területet, ahol három objektum volt; „Jaz I., Jaz II., Jaz III., melyek területén korábban a világháborúból ismert fogolytáborok működtek anno.[44] A sziget központi települése Molat volt. Molat településen szintén volt egy katonai objektum (laktanya) a templom mögötti részen, valamint a „Dom JNA” adminisztrációs tengerparti épülete a „Lucica” öbölben. A sziget legnagyobb katonai objektuma azonban a „Bonaster” félszigeten működött. A „Zaganj” öbölben Bonaster magaslat alatt a „Bonaster” partvédelmi üteget kiszolgáló katonai objektum volt, ahol pulai tengerészgyalogos erők is állomásoztak néha. Maga az üteg a „Strni bok” és „Podvoznik” öblök közti sziklás partoldalba volt álcázva beépítve. A szigeten három álcázott hadihajók kikötésére alkalmas parti horgonyzó hely volt kiépítve. Ebből kettő a Bonaster félszigetnyúlványon a „Brguljski öbölben volt, egy pedig szintén az öbölben, csak a túloldali részen lévő „Podgarbe” részen [45].    

Iszt (Ist) szigeten a „Gora” magaslatnál a jugoszláv hadsereg partvédelmi ütegállásokat épített ki, melyet a sziget „Zadaca” tájrészén létesült „Beljavka” laktanya szolgált ki. Mind ezek mellett, a haditengerészet határőrizeti járőrhajózó erői számára helyőrség, „karaula” létesült „Uvala Siroka” öbölben[46]. Iszt szigeten a JRM üzemanyag bázist is üzemeltetett a „Kosiraca” öbölben (Razina bunker)[47].

Premuda szigeten partvédelmi üteg működött „Zubic” foknál, további katonai objektum volt a premudai sziget nyugati partvonalán „Grbica” és a sziget északi részén „Golubinka” objektum, melyek az üteget szolgálták ki. A szigetnél a 5. VPS hajózó erői járőröztek.[48]

Szilba (Silba) szigeten a JNA a szigetről elnevezett városban, Szilbában (Silba) tartott fenn üdülőt „Backa-Apatin” apartmanházat, mely 1960-tól gyermeküdülőként funkcionált tovább. Napjainkban elhagyott[49]. Fő katonai objektum a sziget „Ravnica” tájrészén helyezkedett el a „Kotlina” völgy feletti magaslaton. Ezen objektumban a partvédelmi üteg működött, A sziget tengeri részén az 5. VPS hajói járőröztek[50].

Dugi Otok sziget esetében a sziget lényegében a sibeniki 8. VPS műveleti szektorához tartozott, mivel a pulai 5. VPS és a sibeniki szektor közti határ 1990-re „Premuda” és „Ist” sziget közt húzódott. A „Dugi Otok” sziget legészakibb „Suhi” foknál (Rt) működött partvédelmi ütegállás, melyet „Suhi Rt” a Tisznó (Tisno) szigetnyúlványon lévő katonai objektum szolgálta ki. További katonai objektumok is voltak a szigeten, ezek elsősorban hadihajók elrejtésére szolgáló part menti sziklákba beépített bunkerhajóállások (potkop) „Zagracina”, „Paprenica”, „Bokasin”, melyek a sibeniki 8. VPS zónájába tartoztak. Ezen objektumokat a „Dragove” településtől északra lévő katonai objektum szolgált ki. [51]



[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1ra

[2] „Duro Dakovic” laktanya és „Ante Banina” laktanya

[3] „Marko Oreskovic” (ASC) központ

[4] „Zemunik” légibázis

[5] Napjainkban a „Zadar” megyei járási hivatal épülete. Lidija Knezevic, Nives Rogoznica: Kome propadaju bivse vojne nekretnine? Iskustva prenamjene u Hrvatskoj.

[6] http://www.znet.hr/2011/10/anegdote-iz-zadarskih-vojarni-splitski-pisac-i-novinar-milorad-bibic-mosor-vojni-rok-sluzio-u-zadru/, http://darhiv.ffzg.unizg.hr/id/eprint/4903/1/Kome%20propadaju%20bivse%20vojne%20nekretnine-Iskustva%20prenamjene%20u%20Hrvatskoj.pdf

[7] http://admin.nedeljnik.co.rs/velike-price/portalnews/tajna-zadarske-kasarne-cetiri-ratna-havera-perisic-ceku-dudakovic-i-petkovic/

[8] A „Marko Oreskovic” és a „Duro Dakovic” katonai komplexum 1991. után a Horvát Hadsereg „Franko Lisica” laktanyája. https://zadarski.slobodnadalmacija.hr/zadar/zoom-dana/usred-zadra-ogromna-zvijezda-petokraka-531279, https://www.cms.hr/hr/vojska-ministarstvo-obrane-rh/jna-je-zadru-ostavila-prostore-velicine-dva-poluotoka-a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-domhttps://www.zadarskilist.hr/clanci/23092011/zauzimanjem-vojarni-sprijecen-pakleni-plan-jna-da-u-zadar-udu-tenkovskim-snagama, https:// www. kucaljudskihprava. hr/ 2017/ 02/ 21/ kuca – ljudskih - prava- i- eko-zadar- odrzali- okrugli- stol- na- temu- javnog- prostora- u-z adru/,

[9] Kovacev, Matijascic: Nastavno-obrazovni resursi i kapaciteti JNA

[10]Napjainkban „Visnjik” sport centrum.  https:// obris. org/ hrvatska/ zadar- poslije- vojski /, https :/ / www. cms. hr/ hr/ vojska- ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila - prostore- velicine- dva- poluotoka- a- mladi-i-nezavisna- scena-jos-uvijek-nemaju-dom

[11] https://www.zadarskilist.hr / clanci/ 08032019/ hotel- iz- novi- vlasnik- ali- stari- stanar, https: // ezadar. net. hr/ biznis/3254215/hostel-4you-novi-je-vlasnik-hotela-iz/

[12] 1991. után a Horvát Hadsereg „Stepan Radic” laktanyája, napjainkban egészségügyi központ (Dom Zdravlja), mentállomás (hitna pomoc) és a holland kulturális központ található, valamint a korábbi katonai könyvtár helyén a városi könyvtár kapott helyet és további kulturális rendezvények. https://www. antenazadar. hr/ clanak/ 2017/ 06/ vojarna- narodu- zadrani- zele- prostor- za- kulturu- djecu- mlade- sport -park- i- trg/, https: // www. cms.h r/ h r/ vojska- ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva- poluotoka- a- mladi -i-nezavisna- scena- jos-uvijek-nemaju-dom, http://www.door.hr/wp-content/uploads/sites/4/2016/03/Vojarna-narodu-Projektiraj-svoj-kvart.pdf

[13] Napjainkban megyei Sürgősségi Központ (zavod za hitnu medicinu zadarske zupanije), Lidija Knezevic, Nives Rogoznica: Kome propadaju bivse vojne nekretnine? Iskustva prenamjene u Hrvatskoj.

[14] Lidija Knezevic, Nives Rogoznica: Kome propadaju bivse vojne nekretnine? Iskustva prenamjene u Hrvatskoj.

[15] Napjainkban a „Simun Kozicic Benja” általános iskola épülete. http://www.057info.hr/vijesti/2011-01-03/otvorenje-mocira-za-dva-mjeseca, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska, https://obris.org/hrvatska/zadar-poslije-vojski/, http://docplayer.net/93879062-Strucni-skup-zbornik-radova-zagreb-2016.html 

https://www.projekt-mocire.hr/hr/stambeni-kompleks-mocire-zadar/,

[16] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1417p625-artiljerijski-skolski-centar-zadar, https://zadarski.slobodnadalmacija.hr/zadar/4-kantuna/najgore-je-na-musapstanu-i-bivsem-kamenolomu-jadrana-u-okolis-odbaceno-gotovo-50-000-kubika-smeca-533189

[17] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1417p625-artiljerijski-skolski-centar-zadar

[18] https://www.zadarskilist.hr/clanci/23092011/zauzimanjem-vojarni-sprijecen-pakleni-plan-jna-da-u-zadar-udu-tenkovskim-snagama, https:// www. cms. hr/ hr/ vojska-m inistarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila-prostore- velicine- dva-poluotoka-a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-dom

[19] https:// www. cms. hr/ hr/ vojska- ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva-poluotoka -a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-dom

[20] Napjainkban ingyenes parkolózóna. http:// www.0 57 info. hr/ print/ 2010- 03- 22/s epurine- dio- projekta-hamburger- za-100-dolara

[21] https: // www. zadarskilist .hr/ clanci/ 23092011/ zauzimanjem- vojarni- sprijecen- pakleni- plan- jna- da-u-zadar-udu- tenkovskim-snagama, https:// www. cms.hr/hr/vojska-ministarstvo-obrane-rh/jna-je-zadru-ostavila-prostore-velicine-dva-poluotoka-a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-dom

[22] https: // www. cms. hr/ hr/ vojska- ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva-poluotoka –a - mladi- i- nezavisna- scena- jos- uvijek- nemaju- dom, https: // www. cms. hr/ hr/ vojska-ministarstvo- obrane- rh/ jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva- poluotoka-a-mladi –i -nezavisna- scena-jos-uvijek- nemaju-dom

[23] https: // vlada.g ov. hr/ print. aspx?id=2 39&url= print, https:// www. cms. hr/ hr/ vojska- ministarstvo- obrane-rh/jna- je- zadru- ostavila- prostore- velicine- dva- poluotoka- a- mladi-i- nezavisna- scena-jo s- uvijek- nemaju- dom

[24] http://www.057info.hr/print/2010-03-22/sepurine-dio-projekta-hamburger-za-100-dolara

[25] Zemunik bázison a batajnicai (Batajnica) 138. légi szállító brigád, 676. harci légierő százada állomásozott (CL-215).Zemunikon volt a 84. légi bázis, mely alá tartozott a 84. könnyű légvédelmi tüzér-rakétás csoport és a 84. légierő-technikai zászlóalj. Zemunik légibázishoz tartozott a 105. harci-bombázó (tréning) ezred. Az ezred alá tartozott a 249. harci-bombázó század (G-4 Super-Galeb), 251. harci bombázó század (G-2 Galeb), és a bemutatókon részt vevő légi akrobatikus csoport.

[27] légi felderítő és megfigyelő rendszere „VOJIN „ (Vazdusno Osmatranje Javljanje i Navodenje) 

[28] http://jna-sfrj.forumbo.net/t100-aerodrom-zemunik-zadar

[29]https://www.cms.hr/hr/vojska-ministarstvo-obrane-rh/jna-je-zadru-ostavila-prostore-velicine-dva-poluotoka-a-mladi-i-nezavisna-scena-jos-uvijek-nemaju-dom, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska, https://obris.org/hrvatska/zadar-poslije-vojski/, http://docplayer.net/93879062-Strucni-skup-zbornik-radova-zagreb-2016.html 

[30] A 271. larp további erőket állomásoztatott a benkováci (Benkovac) “Slobodan Macura” laktanyában

[31] 9K32 Strela-2M/A, valamint 9K38 Igla-1. rakétavetők.

[32] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=23318.0

[33]https://net.hr/danas/hrvatska/branitelji-ustali-jer-je-drzava-kamp-dala-u-zakup-branitelju-mi-odavde-necemo-otici

[34] https://www.biogradnamoru.hr/images/sluzbeni-glasnik/2016/08-16.pdf

[35]  Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet.

[36] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=18618.15

[37] CR-103,  Decca radar,  SG-6B, Fruska gora-OAR-M61,  9KR-409  Falkoni

[38] http://www.paluba.info/smf/index.php/topic,20881.330.html

[39] http:// www. paluba. info/ smf/ index. php? topic= 18618. 15, https: // www. zurnalist. online/ blog/ aktualno/ komentar/ poraz-hrvatske-ratne-mornarice/2533/

[40]Kvarner öböl déli bejáratának (Ilovacka vrata), Észak-Dalmácia és Közép-Dalmácia szárazföldi részének, az ellenséges partraszállás-deszantolás elleni védelmét a „Zrmanjsko-cetinska” partraszállás-deszantolás elleni szektor (PDO) látta el. Ezen szektor részét képezte „Veliki és Mali Losinj, Ilovik, Silba, Premuda, Ist, Molat és Dugi Otok, Murter, Zirje (1.és 2. üteg), szigetek, Sibenik (Kriz, Razine, Lemis), Rogoznica (Zecevo, Movar, Kora, Covik), Drvenik Veli sziget (Drvenik és Komorovica ütegek), Solta sziget (Marinca) partvédelmi ütegei . 

[41] https://www.zurnalist.online/blog/aktualno/komentar/poraz-hrvatske-ratne-mornarice/2533/

[42]https: // zadarski. slobodnadalmacija. hr/ zadar/ zadar- plus/ zapustena- zgrada- jna- na- molatu- postat- ce -otocni- raj- za- studente- imat- ce- smjestaj -ucionicu- laboratorij- i- fitness- centar- 585516, https: // radio. hrt. hr/ clanak/ zasto-propadaju-bivsi-vojni-objekti/116688/

http://www.paluba.info/smf/index.php?action=printpage;topic=4226.0

[43] https://dokumen.tips/documents/plan-gospodarenja-otpadom-grada-zadrapdf.html

[45]http://www.mppi.hr/UserDocsImages/Izmjene%20i%20dopune%20Prostornog%20plana%20uredenja%20Grada%20Zadra%20_Glasnik%20Zadra%20broj%2003-2008%2030-7_14.pdf, Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet

[46] Damir Magas:   Odjel za geografiju i Centar za istrazivanje krsa i priobalja, Sveuciliste u Zadru

[47]http :// www. zadarskilist. hr/ clanci/ 22032010 /sepurine -dio- projekta- hamburger- za- 100- dolara,    Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet. https:// radio. hrt. hr/ clanak/ zasto- propadaju- bivsi –vojni -objekti/ 116688/, https: // www. grad- zadar. hr/ repos/ doc/ Strategija % 20razvoja%20grada%20Zadra.pdf

[48] https://vlada.gov.hr/UserDocsImages//2016/Sjednice/Arhiva//28-01-01.pdf, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska

[50] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=25900.0;wap2, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska, ,    Lásd: OPERÁCIÓS KÖZPONT ÉS VÉDELMI RAKÉTA BÁZIS és PARTVÉDELMI ÜTEGEK-TÜZÉRSÉG  „OTB” fejezetet

[51] https://vlada.gov.hr/UserDocsImages//2016/Sjednice/Arhiva//28-01-01.pdf, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992. Hrvatski memorijalno-dokumentacijski centar Domovinskog rata, Zagreb, Republika Hrvatska


Észak-Dalmácia-Ravni kotar és Zagorje. forrás: https://www.komazec.com/naselja.htm


Zadar belvárosi részében lévő fontosabb JNA objektumok. alapkép forrás: http://romario.hr/hr/9016/zadar/

szerkesztette:szerző




7.     HADITENGERÉSZET 9. HADTEST. 

 

A 9. hadtest 1988-ban alakult meg, mint a Jugoszláv Néphadsereg szárazföldi haderejének 9. számú hadteste, a 9. számú motorizált divízióból[1]. A központi bázisát a „Zagorje” (Krajina) belső dalmáciai Knin városkában hozta létre. A 9. hadtestet a jugoszláv haditengerészet (JRM) szpliti (Split) központi parancsnoksága (VPO) alá sorolták be, az Észak és Közép-Dalmácia térség szárazföldi erővel történő kontroljának szerepével. A műveleti területe kiterjedt Észak és Közép-Dalmáciára, a Zadartól északra és keletre eső hegyvidékes Ravni Kotar tájegységre, a belsőbb részeken elterülő, Bukovica, Dalmatinska Zagora tájegységek.

A hadtest műveleti zónájának északi határvonalát a „Karlobag-Gracac-Strmica” vonal képezte. ezen vonalon a 13. számú „Rijeka” hadtest műveleti zónájával volt határos. Keleti határvonalát a Dinári hegység, horvát és boszniai tagállam geográfiai határa képezte, ahol szomszédos volt a bánya lukai (Banja Luka) 5. hadtest erőivel. Déli határát a hadtestnek lényegében a”Arzano-Omis- Adria tenger partszakasza Zadarig”, ahol a hadtest szomszédos volt a 8. haditengerészeti szektor (VPS) erőinek műveleti területével. „Zadar- Pag sziget-Karlobag” vonalon a hadtest szomszédos volt a „Kvarner” öböl területét ellenőrző 5. haditengerészeti szektor erőivel. 1988-tól 1991. májusig Tomiszláv Trajcsevszki (Tomislav Trajcevski) altábornagy vezette a hadtestet, 1991. májustól szeptemberig a parancsnokságot átvette Szpiró Nikovity (Spiro Nikovic) vezérőrnagy, majd 1991. szeptembertől decemberig Vladimir Vukovity (Vladinir Vukovic) altábornagyot és végül az 1992. januártól 1992. májusig kinevezték a hadtest élére Ratkó Mladity (Ratko Mladic) altábornagy, októbertől, mint vezérőrnagyot neveztek ki. A hadtest bár szárazföldi erőként funkcionált, de a Szplitben lévő Jugoszláv Haditengerészeti Főparancsnokság „VPO-Split” központi „szárazföldi” támogató erőivel együtt volt jelen Dalmácia kontinensen lévő belső (szárazföldi) régiójában. A VPO-Split elsősorban logisztikai, légvédelmi, kiképzési, ellátási kooperált a 9. hadtesttel, mely során a 9. hadtest műveleti területén a VPO az alábbi erőit állomásoztatta: 405. hátországi-támogató bázis „Knin”, 569. számú támogató zászlóalja (dopunski bataljon) „Knin”, a 271. légvédelmi könnyű tüzér ezred (lap PVO) „Zadar”, 60. közepes hatótávolságú önjáró légvédelmi rakétás ezred (ssrp) „Zadar-Zaton”, 332. ezred parancsnokság „Sinj”, 551. továbbképző központ „Sinj”, 55. haditengerészeti-technikai rakéta bázis „Drnis”. Mint említettem a hadtest központi bázisát Knin városban alakította ki, ahol három nagyobb laktanya működött. Ebből két laktanya a „Severni logor avagy Slavko Rodic” [2] és a „Juzni logor, avagy Bosko Zunic” laktanya[3] foglalta magába a hadtest erőinek zömét. A harmadik lakanya a „Senjak” [4] volt, ahol hadianyag és haditechnikai raktár is működött. További katonai objektum volt a JNA adminisztrációs épülete Dom JNA[5], a Krka folyó mentén (Stara straza) 11 964 négyzetméteren elterülő „Stara straza” üzemanyag hadiraktár és laktanya „Krka” [6] működött. A városi kórház látta el a katonákat, de a „Severni logor” laktanyában külön ambulancia működött.  További műszaki katonai raktár üzemelt a Dom JNA épülete mögötti városrészen a [7]

Knin várostól északkeleti irányba a Dinári hegység lábánál elhelyezkedő „Crvena zemlja” tájrészen a hadtest katonai kiképző és lőtere (poligon „Crvena zemlja” Bralovci) működött.[8]

A 9. hadtest „Crvena zemlja” poligonon kívül még a Benkovac várostól kb. hat kilométerre keletre lévő „Lisicic” (Mejanica) területén a Velika Mejanica (414.m.) és a Mala Mejanica (317.m.) magaslatok közti hegyoldalban tartott fenn egy lőteret, valamint Benkovactól nyugatra szintén kb hat kilométerre lévő „Rastevic” településnél egy 110 hektáros harckocsizó gyakorló és kiképző teret (tenkodrom).[9] Mindkét objektum a 9. hadtest a Benkovac városban lévő „Slobodan Macura” laktanyában állomásozó 180. motorizált dandár és a 557. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred erőit szolgálta ki.

A hadtestnél 1988-tól felépülő struktúra alapján a főparancsnokság részét képezte a tiszti törzs, melyben a törzsparancsnokság alatt további alegységi tiszti-parancsnoki törzsek tartoztak, többek közt a gyalogságot, páncélosokat, tüzérséget, légvédelmet, műszaki erőket irányító csoportok. A parancsnoksághoz tartozott az adminisztrációval, logisztikával, toborzással, gazdasági tevékenységgel, ellátással, szállítással, egészségüggyel, politikai tevékenységgel ...... foglalkozó tiszti parancsnoki részlegek. Ezen erők elsősorban a „Severna logor” laktanyában, a JNA adminisztrációs székházában „Dom JNA” funkcionáltak.

A „Severni logor avagy Slavko Rodic” laktanyában voltak elhelyezve a 221. motorizált dandár (mtbr) és ahhoz tartozó két zászlóalj (1. és 2. motorizált, valamint egy mechanizált zászlóaljak), a 9. atom-biológiai-vegyi támadás elleni század, a 9. katonai rendész zászlóalj (jelen voltak szakasszal a „Juzni logor” kaszárnyában is), 98. egészségügyi zászlóalj (garnizon „ambulanta”), 9. műszaki zászlóalj, 70. zászlóalj vezetési parancsnokság (törzs), 9. gépjárműves zászlóalj, önálló csoportot alkotó katonai elhárítás, 9. őr-biztosító század.

A „Juzni logor, avagy Bosko Zunic” laktanya laktanyában a rádió felderítő „EI-PED” szakasz (riv), a 9. felderítő század erői (a Severni logor laktanyában is állomásoztak a századból), a 9. vegyes tüzér ezred (map), mely magába foglalva a nagy-hatótávolságú rakétás egységet „VBR”.

A 9. hadtest épületének számított a „Senjak” laktanya és és hadianyag raktár, ahol viszont a Haditengerészet VPO-Split alá tartozó 405. hátországi-támogató bázis logisztikai, ellátó erői állomásoztak, valamint a VPO kiegészítő 569. számú zászlóalja (dopunski bataljon). Az 405. logisztikai bázishoz tartoztak az üzemanyag raktárak „Stara straza-Krka”, a Drnis és Knin közti „Kosovo” faluban található üzemanyag hadiraktár[10].

Az üzemanyag raktárak mellett több hadianyag raktár is volt a 9. hadtest műveleti zónájában; haditechnikai lőszer és muníció raktár Golubity (Golubic)[11] településnél, „Stara straza” haditechnikai lőszer és muníció raktár és laktanya „Padene” településnél[12], „Strmica” területvédelmi erők hadianyag és haditechnikai raktára[13]

Knin város mellett további részen voltak katonai objektumok. Drnis városhoz közelebb volt egy hadianyag, haditechnikai raktár a Krka folyó szorosában a „Manojlovac HE” (Miljevci) vízerőműnél (hidroelektronikai erőmű „HE”), mely a „Manojlovac” nevet[14] viselte. Drnis környékén további katonai létesítmény is üzemelt, ilyen volt a közeli Trbounje településnél működött a „Trbounje” laktanya (Potkop),  és a „Njivice” hadianyag-robbanóanyag és haditechnikai raktár, ahol a a VPO 55 haditengerészeti-technikai rakéta bázis muníciós raktára volt.[15]. Drnis városhoz tartozott a várostól délre eső „Zitnic” haditechnikai raktár[16].

Az észak-dalmáciai Benkovac városban a „Slobodan Macura” laktanyában a 9. hadtest 180. motorizált dandára állomásozott, melyben működött egy harckocsizó zászlóalj. Benkovácban szintén a „Slobodan Macura” laktanyában további erőként állomásozott a 557. vegyes páncélosok elleni tüzér ezred (mpoap) is. Ezen erőket szolgálta ki a Lisicic” (Mejanica) lőtér, valamint a „Rastevic” településnél lévő harckocsizó gyakorló és kiképző tér (tenkodrom).[17]

A 9. hadtest alá tartozott a 271. könnyű légvédelmi tüzér ezred (271 lap PVO), mely benkováci laktanyában és a Zadartól északra lévő Zaton területéhez tartozó „Sepurine” laktanya állomásozott. [18] A „Sepurine” katonai bázison a 9. hadtest 271. könnyű légvédelmi ezred mellett állomásozott a VPO-Split 275. légvédelmi rakéta rendszer (laki prijenosni raketni sustavi „LPRS”)[19], valamint a VPO-Split 60. önjáró közepes hatótávolságú önjáró rakétás ezred (60 srednjeg samohodnog raketnog puka „ssrp”)- radar és KUB-M rakéta rendszer-. [20] 

A VPO-Split haditengerészeti főparancsnokság alá tartozó, három zászlóaljból álló 332. ezred parancsnokság és a 551. továbbképző központ, a VPO 8. haditengerészeti szektor (Sibenik) 269. könnyű tüzér légvédelmi divízió a Szinj (Sinj) városban lévő öt hektáron elterülő "Tadija Anusic" (később "Ivanis Nelipic"  laktanya) kaszárnyában[21] állomásoztak. A laktanyában helyet kapott a 9. hadtest 316. motorizált dandárja is.[22]  A VPO-Split haditengerészeti főparancsnokság alá tartozó 594. műszaki ezred, a Szinj városhoz tartozó ”Kukuzovac” lőtér objektum[23] és kilenc hektáron elterülő „Kula” laktanyában[24] állomásozott. A „Kukuzovac” objektum (Krivodol-Kukuzovac)[25] hadianyag raktára magába foglalta a szpliti, imotszkii és omisi területvédelmi erők (TO-Split, Imotski, Omis) fegyverzeti ellátmányát[26]. Meg kell említeni további két katonai objektumot, laktanyát[27] a „Stalija” (korábban katonai lovarda)[28] és a „Pekara” [29]. Mindkét kaszárnyát, továbbá a „Alkarski dvor” történelmi épületében lévő adminisztrációs parancsnokság „Dom JNA” épületét[30], az ezerkilencszáznyolcvanas években átadásra kerültek a Szinj járási tanácsnak (opcina Sinj)[31]. A VPO erők a 9. hadtest szinji egységével biztosította Belső- Dalmácia (Zagore-Zagorje) védelmét. [32]

A 9. hadtest, valamint a VPO-Split és a JNA vezetői törzse közti rádiókapcsolatot, összeköttetést biztosították a „Centar Veze” katonai rádió állomáshelyek. Sibeniktől északra eső 256 méteres Kamenar magaslaton működött huszonöt fős katonai személyzettel a katonai rádió összeköttetést biztosító adó és állomáshely „Kamenar”. További rádióállomás volt a „Dubrava” objektum, melyet tíz fő katona biztosított. Ezen objektum már Sibeniktől északra a Jurasov krs magaslaton volt, Juras településnél. A rádióforgalmazási kapcsolatot biztosította az állomáshelyek között a Drnis településnél lévő Promina hegy magaslatán (Cavinica 1147 m.) lévő átjátszó torony és ehhez tartozó „Promina” katonai objektum. Az objektum a JRM 9. hadtest (Knin) erőinek rádió kommunikációs átjátszó tornya volt, melyet huszonöt fős őrszolgálat biztosított. [33]

 



[1]https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992/

[2] Napjainkban a Horvát Hadsereg „Kralja Zvonimira" laktanyája.

[3] Napjainkban a Horvát Hadsereg „Andrija Matijas Pauk” laktanyája.

[4] Napjainkban a „Stara Gimnazija” (Régi Gimnázium) épülete, valamint a „Gospe Velikog Hrvatskog Krsnog Zavjeta” temploma épült a laktanya területére, valamint építési terület található rajta. https: // knin. hr/ wp- content/ uploads/ 2019/07/ GUP- Knin- ID4_NPP- Elaborat-_- v6a. pdf, http: // www. pou- knin. hr/onama/,

[5] Studentski dom “fra Lujo Marun”

[6]https:// slobodnadalmacija. hr/ vijesti/ hrvatska/ visoke- cijene- pokopat- ce- prodaju- vojnih- posjeda- 217508,  https: // www.hrt. hr/ 320069/ vijesti/ knin- pet- godina- trazi- bivsu- vojarnu- nade- polaze- u- promjenu-procedure, https: // mgipu. gov. hr /U ser DocsImages // Zavod/ Odluke_ o_ izradi/ Sibensko_ kninska // 19- 10-01_UPUExVojarnaKrka.pdf

[7] Napjainkban a területet rehabilitálták és felépült a raktár helyére a „nemzeti könyvtár, „fra Lujo Marun” iskolai kollégium. https://mrms.gov.hr/vijesti/4391

[8] ttp://www.hrvatski-vojnik.hr/hrvatski-vojnik/3822012/crvena_zemlja.asp

[9]https:// www. rtl .hr/ vijesti- hr/ novosti/ hrvatska/ 1969805/na- 110- hektara- bivseg- vojnog- poligona- kod-benkovca- niknut- ce- tenkodrom/, https:// www. zadarska -zupanija. hr/ images/ prostorni/ PPZ_ 2006_ procisc_ ni_ tekst.pdf, https:// hrturizam.hr/ prica- iz- nove- turisticke- atrakcije- u- benkovcu- tenkodroma/, https: // braniteljski. com/r astevicki-tenkodrom-adrenalinski-park

[10] https: // vlada. gov. hr/ User DocsImages // ZPPI/ Strategije % 20 -% 20OGP / obrana // 20_dugoroc_plan_razvoj_os.pdf, http: // www. paluba. info/ smf/ index. php? topic = 29659. 0 ; wap 2, http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=29659.0

[11] https://www.jutarnji.hr/vijesti/foto-hrvatsko-oruzje-za-masovno-unistenje-%E2%80%98ovdje-skrivamo-ubojite-aerosolne-bombe-a-sad-inzistira-da-ih-pod-hitno-damo-unistiti%E2%80%99/1516980/

[12] https:// obris. org/ hrvatska/ nakon- eksplozija- vojni- pirotehnicari- nanovo- u- padene/, https: // www. vecernji. hr/ vijesti/vojarna-bivse-jna-vise-ne-postoji-a-u-sredini-je-krater-od-50-metara-327767

[14] https://www.dcaf.ch/sites/default/files/publications/documents/brief34_hr.pdf

[15] http:// sibensko- kninska- zupanija. hr/ upload/ natjecaji/ 157/ PPUG_Drnis_ID4_-_tekst_za_objavu. pdf, http:// sibensko- kninska- zupanija. hr/ svskz/ 2006/ 07. pdf

[16] https://www.icty.org/x/cases/martic/trans/bcs/061019IT_BCS.pdf

[17] Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992, https://tenkodrom.com/?page_id=46

[18] Prikaz zapovjednog vrha JNA (aktivni u razdoblju od 1. 1. 1990. do 20. 5. 1992. godine na temelju mobilizacijskog razvoja JNA) „tabelami prikaz”

[19] 9K32 Strela-2M/A, valamint 9K38 Igla-1. rakétavetők.

[20] https:// slobodnadalmacija. hr/ vijesti/ hrvatska/ olujni- kolovoz- hrvati- gadali- kasarne- po- kninu-300-granata- 71910,   Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992.

[21] Korábban „Reiner”, avagy „Rajn” kaszárnya. https://slobodnadalmacija.hr/dalmacija/velika-kasarna-u-centru-sinja-danas-je-dom-za-stakore-i-odlagaliste-otpada-302156

[22] 1991. júniusban megszűnt, helyette az egységekből létrejött a Sv Rok bázison és Gracsácban (Gracac) állomásozó  1. motorizált dandár (mtbr),

[23]https:// slobodnadalmacija. hr/ dalmacija/ eksplozija- orgazma-na- kukuzovcu- mladi- sinjani-i-sinjanke- cim-padne- sumrak-ulaze-u-minsko-polje-i-riskiraju-zivote-kako-bi-se-seksali-482385,   http:// www. paluba. info/ smf/ index. php?topic=22400.0

[24] Napjainkban „Petar Berislavic” laktanya a Horvát Hadsereg tulajdonában. https:// www. ferata. hr/ veteranski- centar- u- bivsoj- vojarni- ivanis- nelipic/, http:// www. sinj. hr/ wp- content/ uploads / 2018/ 07/ 14.1. KONA%C4%8C NA- PROCJENA- RIZIKA- OD- VELIKIH- NESRE % C4% 86A-ZA-SINJ_ver_3.pdf, https:// slobodnadalmacija. hr/ dalmacija/ gradsko- vijece- sinja- u-  kuli- 300-h otelskih- kreveta- 304007

[25] https://issuu.com/tocigl/docs/pro_lost_i_ba_tina_turjaka

[26] http://jna-sfrj.forumbo.net/t1288p30-sinj-tadija-anusic-1982-83, Ivan Brigovic: Odlazak Jugoslavenske narodne armije s podrucja Zadra, Sibenika i Splita krajem 1991. i pocetkom 1992, https://www.ferata.hr/i-od-kule-uskoro-samo-nule/

[27] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=4226.620;wap2

[28] http://www.sinj.hr/wp-content/uploads/2018/10/Konzervatorski-elaborat.pdf

[29] Napjainkban a Sinj „Ivan Lovric” iskola. http:// www. sinj.hr/ wp- content/ uploads/ 2018/ 10/ Konzervatorski-elaborat. pdf, http://www.sinj.hr/wp-content/uploads/2019/07/sl-glasnik-6-19.pdf

[31] A horvát háború után helyére épület a „Getro” bevásárló központ, melyet napjainkban a „Erra-Commerce” nevet viseli. . http:// www. sinjske- novine. kus-sinj. hr/ pdf/ sinjske% 20 novine% 2025. pdf, https:// slobodnadalmacija. hr/ dalmacija/sinj-ceka-li-i-vojarna-kula-na-pljackaski-pohod-224357

[32] http://www.sinjske-novine.kus-sinj.hr/pdf/sinjske%20novine%2024.pdf

[33] http://www.rujanskirat.com/


8.     FOLYAMI FLOTTILLA.

 

Jugoszlávia belvízi területe 2066 km. hosszan szőtte be az országot. Ezen belvízi terület ellenőrzését látta el a megalakuló folyami flottilla. A flottilla ellenőrizte a Duna, Száva, Tisza, Dráva, Drina és Kupa folyókat. A folyami flottában egy rakétás-torpedó hajózó dandár, egy járőrhajózó dandár, egy tengeralattjárók elleni divízió, és egy aknavadász flotta kapott helyet.  A folyami flottilla feladata volt a járőrözés mellett a haditechnika, haderő szállítása és logisztikai eszközök, ellátmány, üzemanyag…. fuvarozása, továbbá a folyók karbantartása, kotrása és hadianyagoktól való mentesítése.[1]

Az ezerkilencszázhatvanas években a folyami flottilla szerepe folyamatosan a határvízi határőrizeti feladatok irányába tolódott. Jugoszlávia folyami flottillájával a határvízi feladatok ellátását főképpen a Duna határfolyamra koncentrálta. A Duna a magyar- jugoszláv határnál lépett be Jugoszlávia (szerb tagállam részét képező Vajdaság tartomány) területére az 1433-as folyamkilométernél. Egy ideig a szerb és horvát tagállam (napjainkban Szerbia és Horvátország) határfolyójaként kanyargott tovább elérve Vajdaságot, mint a szerb tagállam tartományát. A Vajdaságban a tartomány határát képezve keresztül folyt Nóvi Szád és Belgrád városokon elérve a román- jugoszláv folyami határ kezdetéig (1076 folyamkilométer), a Romániából eredő és a Duna bal parti részén a Dunába ömlő „Nera” folyó torkolatig. A „Nera” folyó Dunába való betorkolásától a Duna Románia és Jugoszlávia határfolyója, egészen a Duna jobb parti részén betorkolló „Timok” folyóig (román- jugoszláv- bolgár hármas határ)[2]. A „Timok” folyó Dunába torkolásától a Duna folyam kilép Jugoszlávia területéről, folytatva útját Románia- Bulgária határfolyamaként. 1966-ban megalakult[3] a dunai folyami flottilla a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) 1. belgrádi katonai körzet (VO) közvetlen parancsnoksága alá tartozott. Az 1966-ban létrejött dunai flottilla 1970-től a dunai határvédelem részét képezte. 1970-től létrejöttek a határőrizeti kerületek (GO) és megalakult a dunai határvédelmi kerület (GDO). Duna folyót kontrolálta „Banatska Palanka” településtől „Derdap” Kazán-szoros vízerőműig. A GDO központi parancsnoksága Velika Gradista településen volt.

A határvédelmi dunai osztag (Granicni Dunavski Odred)”[4] lényegében a Duna határfolyó jugoszláviai szakaszának védelmét látta el, hajózó flottillájával (RRF), mely határvízi rész a jugoszláv- román szakaszra terjedt ki főképpen.  Maga az osztag parancsnoksága a Duna menti (jugoszláv-román határvíz) Velika Gradista városkában volt. A parancsnokság koordinálta a hozzá tartozó teljes határőrizeti dunai jugoszláv-román határvízi részt, öt szektorra osztva (Brza Palanka, Kladovo[5], Tekija, Donji Milanovac, Veliko Gradiste). Természetesen a GDO, mint önálló az 1. belgrádi katonai körzet alá tartozó határvédelmi erők mellett a haditengerészetben is megalakult a határvédelmi egység „Mornaricke Granicke Jedinica” (MGJ), mely alá tarozott három tengerészeti század (OPC); 5. OPC-Pula, 8. OPC-Sibenik, 9. OPC-Boka Kotor.

1946. február 06-tól a folyami flottilla hivatalos megnevezése; Folyami Harci Flotta az az  „Rijecna Ratna Flotila” (RRF). Az RRF struktúrája magába foglalta a főparancsnokság (komandant) alá tartozó parancsnoki törzset- mely alá tartozott közvetlen az irányítási osztály-, biztonsági szolgálatot, politikai osztályt, az RRF bázisát- mely magába foglalta a parancsnoki szállást, hadianyag és haditechnikai bunker raktárokat-, segéd-támogató hajózó flotta- mely alá tartozott az RPB-30 „Kozara” (Recni Pomocni Brod- segédhajó), RPC-111 „Jadar” (Recna Patrolni Brod- járőrhajó), RSRB (Recna stanica za razmagnetisanje brodova- csökkentett mágnesességű hajó,vízi aknák elleni védelem), RPN-43 (Recna Penisa Nafte- üzemanyagszállító) hajók-, a 93. számú búvár bázist (93. RC), a speciális feladatok ellátására üzemeltetett hajózó osztagot (OdrBSN), az aknavadász divíziót (DRML)- mely alá tartozott három aknavadász osztag[6], mindegyik osztagban hat darab aknavadász szakasszal-, folyami deszantoló hajózó osztag (Recnih Desantnih Brodova „ORDBr”)- mely négy hajózó egységből állt-.[7]  

Az RRF központi parancsnokságát Nóvi Szádban alakította ki, mely alá tartozott a nóvi szádi 1. folyami század, 2. belgrádi folyami század, a sabácsi 1. „pontonos” zászlóalj, a nóvi szádi 2. „pontonos” zászlóalj, valamint az nóvi szádi századparancsnokság ás logisztikai század. 1981-ben az RRF az aknászok fejlesztésével megalakította az aknavadász divíziót, mely három osztagból állt. Az első osztagot a „Nestin” osztályú aknászhajók (RML-331 „Nestin”, RML-332 „Motajica”, RML-333 „Belegis”, RML-334 „Bosut”, RML-335 „Vucedol”, RML-336 „Djerdap”) alkották, a második osztagot a felújított „319, 320, 321, 322, 323 és 324” aknászok, a harmadik osztagot pedig a „307, 308, 310, 314, 317 és 318.” aknavadászok. [8]

1983-ban a RRF nekilátott a nagyobb tűzerővel rendelkező folyami hajók megtervezésének, a flotta modernizálásának, de Jugoszlávia akkori gazdasági helyzete a megvalósulást nem tette lehetővé.

1990-1991-ben a Folyami Hadi Flotta (RRF) főparancsnokságát továbbra is Újvidéken (Novi Sad) működtette, ahol a hajózó erők mellett a támogató, logisztikai zászlóalj is állomásozott.

A hajózó erőket két aknász osztag:

-1. osztag: RML-331., 332., 333., 334., 335., 336. hajók

-2. osztag: RML-319., 320., 321., 322., 323., 324. hajók

valamint egy deszantoló osztag:

- RTK-401., 402., 403., 404. hajók

továbbá egy segéd-támogató hajózó osztag:

- RPB-30 „Kozara” parancsnoki hajó, RSRB-36 „Sabac”, RPC-111 „Jadar”, RPN-40 hajók alkotta.

Az RRF részét képezte az újvidéki folyami-tengeri központ-diverzáns erők, és a belgrádi speciális feladatokra használt hajózó osztag. 1960-ban az RRF létrehozta önálló folyami búvár egységét „Samostalna Recna Ronilacka Jedenica”, melyet csak „folyami szabotázs-diverzáns szakasznak” emlegettek. A búvár különítmény feladata a diverzió és szabotázs volt.[9]

1991-ben Jugoszlávia felbomlása során a függetlenedő Horvátországgal szemben még fellépett az RRF, mely során a Dunán járőrözve támadták a horvát erőket, Vukovárt, Eszéket (Osijek) és a Baranya háromszöget.[10] 1991. november 08-án az RML 308-as aknavadásza feltartóztatta a cseh felségjelzés alatt hajózó „Saris” teherhajót a Dunán a kopácsi rétnél, azzal az indokkal, hogy fegyvert szállított a horvátoknak. A horvátok válaszul folyamatosan tűz alatt tartották a Dunát és támadták az RRF hadihajóit. Ennek során november 8-án „Zolja” vállról indítható rakétavetővel a horvát oldalról találatot kapott az RML 308-as. Két fő meghallt a legénységből. Végül az RRF kivonta erőit a frontvonalból. A Jugoszláv Néphadsereg 1992. májusi feloszlásával az RRF beintegrálódott a jogutód „Jugoszláv Hadseregbe” (Armija Jugoslávija JA), majd 1996-tól a Szerbiából és Montenegróból álló új államformáció haderejébe.[11] 

 

9.     HÁBORÚS STRUKTÚRA.

 

1990-től miután Horvátország és Szlovénia a függetlenedés útjára lépett, a 9. hadtest úgynevezett „békebeli” formációját a Jugoszláv Néphadsereg vezérkari törzse átszervezte egy esetleges konfliktushelyzet kezelésére bevetheti „hadi” formációjú erővé. Ezen időszak volt az egész JNA-át érintő strukturális harckészültségi fokozatba történő átállás, mely már 1989. januártól elkezdődött és a „Jedinstvo” fedőnevet kapta. 1991-ben fokozódó háborús helyzet eredménye képen a Jugoszláv Haditengerészet azon taktikai lépésre szánta el magát, hogy Szplit és Sibenikből, valamint Pulából kivonja hajózó erőit (amit még tudtak). Első lépésként a pulai hajózó erőket a crna gorai Boka Kotorba irányították, a szpliti (Lora) és sibeniki erőket 1991. augusztus 25/26-tól viszont harcoló taktikai csoportba (TG) vonták és ideiglenes Visz (Vis) szigeti bázisra irányították, ahol 1992. májusig tartózkodtak, majd végleg kivonták hajózó állományukat Boka Kotor bázisra. Ezen hajózó taktikai harccsoport (TG Vis) a tengerről támadta a horvátok kontrolja alatti tengerparti zónát, Zadar, Sibenik, Szplit, Plocse, Dubrovnik városokat és a szigeteken lévő horvát erőket. A dalmáciai szárazföldi részen viszont a VPO és 8.VPS Sibenik erőinek már nem volt kontrolja. A szárazföldi műveletek a 9. hadtestre hárultak. A hadtesti létszám sorozások és szerkezeti átalakítások révén az 1991. nyár eleji 4098 főről 1991. augusztusra 4705-re, az év végére  17942 főre duzzadt. A 8. VPS Sibenik haditengerészeti szektor alá tartozó, sibeniki „Rade Koncar” és a zadari „Ante Banina” laktanyákban állomásozó 11. tengerészgyalogos dandár 1991. őszén kivonják bázisaikról a Drnis városnál lévő 9. hadtest „Trbounje” laktanyájába, ahol beintegrálták a 9. hadtest alá.[12] A Szinj (Sinj) városban lévő „Tadija Anusic” laktanyájából Drnis „Trbounje” laktanyába átirányított 316. motorizált dandár

a „Trbounje” laktanyában összevonásra került a 11. tengerészgyalogsággal, létrehozva egy 1. motorizált dandárt, mellyel a hadtest létszáma végül elérte a 28-30 000 főt.[13] A motorizált dandár 1991-től lényegében Gracsác-Sveti Rok (Gracac-Sv Rok) vonalat biztosította, ahol Sv Rok területén a JNA 5. számú katonai körzet (VO) zágrábi (Zagreb) főparancsnokság karlováci (Karlovac) 944. támogató hátországi bázisának [14] hadi fegyverzeti és robbanóanyag raktára és haditechnikai raktára működött.[15]

1991. év végén a háborús helyzetben a szétesett a Jugoszláv Néphadsereg Haditengerészete (JRM) elvesztette kontinensen lévő bázisait, folyamatosan vonta ki onnan erőit Visz majd a crna gorai Boka Kotor bázisra, és lényegében a horvát tagállam (Horvátország) alá tartozó műveleti zónák (5. VPS, 8. VPS.) megszűntek, a JRM struktúrája korábbi szerkezeti tagozódása, funkciója megszűnt.

A Jugoszláv Néphadsereg a már Boszniára is átterjedő háborús helyzetre teljes strukturális változást hajt végre katonai körzeteiben és az alá tartozó hadtesti tagozódásba. Ennek részeként az 1991. év végére megszűnő zágrábi 5. katonai körzet helyét átvette a szarajevói 2. katonai körzet, mely alá beintegrálják a 9. hadtestet is.

A 9. hadtest „Gracac-Zadar- Benkovac- Kistanje-Drnis- Knin” vonaltól az észak és közép-dalmáciai szárazföld belsejét (Zagorje-Krajina) megszállva tudta tartani egészen 1992. májusig, májustól pedig a 9. hadtest megszűnt. A 9. hadtest egy része beintegrálódott a Boszniában létrejött boszniai szerb haderőbe (VRS), más része pedig a horvátországi szakadár szerb haderőbe (VRSK), mint knini-dalmáciai VII. hadtest, melynek élére 1992. májusában Szavó Kovacsevity (Savo Kovacevic) vezérőrnagy került. A Jugoszláv Néphadsereg és helyébe a szerb és montenegrói államszövetség Jugoszláviájának hadserege lépett a „JA”.[16]



[1] http://vuksfrj.se/istorija/JNA/sastav%20jna.html

[2] http://danube-cooperation.com/danubius/2013/03/08/reke-kao-granicne-linije-srbije-primer-reke-timok/

[3]https://www.mycity-military.com/Ostalo-4/Nekoliko-nedoumica-iz-istorije-nase-recne-ratne-flotile-posle-1945-god.html

[4] http://www.paluba.info/smf/index.php?topic=19661.95;wap2

[5] katonai létesítmény „Milutinovac-3″

[6] „Odred” osztag- „század” színtű erő, mely létszámilag nem éri el a század (ceta vagy horvátoknál használt satnija) szintet, de meghaladja a szakasz szintet.

[7] http://www.vs.rs/sr_lat/o-vojsci/naoruzanje/snage-i-sredstva-plovnih-jedinica

[8] http://tehnika.lzmk.hr/minolovac/, http://www.vs.rs/sr_lat/o-vojsci/naoruzanje/snage-i-sredstva-plovnih-jedinica

[9] http: // www. odbrana. mod.g ov. rs/s pecijalni %2 0prilog / 126 /O dbrana % 20238 % 20-% 20 Specijalni %2 0brilog% 20126%20-%20Vek%20RF.pdf,  https://clever-geek.github.io/articles/3547136/index.html

[10] http: // www. odbrana. mod.g ov. rs/s pecijalni %2 0prilog / 126 /O dbrana % 20238 % 20-% 20 Specijalni %2 0brilog% 20126%20-%20Vek%20RF.pdf, 

[11] http://www.vs.rs/sr_lat/o-vojsci/naoruzanje/snage-i-sredstva-plovnih-jedinica, https://jadovno.com/bosko-antic-pripadnici-ratne-mornarice-koji-su-1991-pali-na-zadatku/?lng=lat#.Xg7_JEdKiM8

[12]https://hrvatski-vojnik.hr/izvori-o-djelovanju-jna-i-srpskih-postrojbi-u-lici-protiv-republike-hrvatske-1991-1992/

[13] https:// hrvatski-v ojnik.hr/ izvori-o- djelovanju- jna-i- srpskih- postrojbi- u-lici- protiv- republike- hrvatske- 1991-1992/, http:// icr.icty.org/ LegalRef/ CMSDocStore/ Public/ BCS/ Exhibit/ NotIndexable/ IT-03-69/ ACE94244R0000409665.pdf

[14] https:// www. scribd. com/ document/ 386260037/ Rh- i- Domovinski- Rat- Knjiga- 20, https: // hrvatski- vojnik. hr/ referat- o- borbenom- djelovanju- i- gubicima- 9- korpusa- os- sfrj- tijekom- 1990- 1991- 1- dio/, https: // hrvatski- vojnik. hr/ izvori- o- djelovanju- jna- i- srpskih- postrojbi- u- lici- protiv- republike-hrvatske-1991-1992-iii-dio/, https://hrvatski-vojnik.hr/dubrovnik-u-domovinskom-ratu-1991-1995/

[15] 5 VO ( katonai körzet) Zagreb: 944. támogató hátországi bázis, Karlovác (hadianyag raktár Ticarnica, Ilovac, Gaza, Turanj, Bosanski magazin, Jamadol, lőtér Jamadol, kaszárnya és hadianyag raktár I. L. Ribar, M. Oreskovic, Robert Domani,- Szveti Rok (Karlovac-Sveti Rok). https:// dr. nsk. hr/ islandora/ object/ hrstud% 3A1495/ datastream/ PDF/ view, Marijan, Davor (2012). Zamisao i propast napadne operacije Jugoslavenske narodne armije na Hrvatsku u rujnu 1991. godine, Zagreb: Hrvatski institut za povijest.

[16] http://212.92.192.228/digitalizacija/novine/sibenski-list_1962_521.pdf



Az írásmű nem tudományos jellegű, szerkezetében, tartalmában annak nem felel meg. A forrásokat az írásos anyag végén tüntettem fel. 


SZERKESZTETTE:"Szatmári"


A szerkesztett anyag bárminemű felhasználása céljából kérjük lépj kapcsolatba a szerkesztővel a Facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/groups/1661385440810107/

 

vagy email-en. program5000@gmail.com 

 

A fent írott szöveg más fórumra, weboldalra, facebook-ra, blogra.....történő beillesztése, beollózása, beírása, felhasználása esetén kérjük feltüntetni  a szerzőt és a forrás linkünket !!!

 

A TÉMÁT A 2. RÉSZ/3.

FOLYTATJUK.

Megjegyzések